A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ELTE NYELVFILOZÓFIAI KUTATÓCSOPORT<br />
Kelemen János, az MTA rendes tagja<br />
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/i.<br />
telefon: 1-485 5237; fax.: 1-485 5247<br />
e-mail: filint@ludens.elte.hu<br />
I. A kutatóhely fı feladatai <strong>2010</strong>-ben<br />
<strong>2010</strong>-ben a kutatócsoport tevékenységének fókuszában – kutatási tervének megfelelıen – a<br />
mentális és nyelvi reprezentációk természetének vizsgálata állt. A kutatócsoport<br />
tevékenységei közül a következıket kell kiemelni: (1) A mentális események/állapotok<br />
intencionális/reprezentációs és fenomenális tulajdonságai viszonyának kutatása. (2) A<br />
mentális tartalmak meghatározott esetének, az érzéki tapasztalatok természetének vizsgálata,<br />
különös tekintettel a valósághő érzéki tapasztalatoktól szubjektív perspektívából nézve<br />
megkülönböztethetetlen hallucinációk esetére. (3) A mentális események perspektivikussága<br />
természetének vizsgálata. (4) Jelentés-, referencia- és kommunikációelméleti kutatások. (5) A<br />
mentális és nyelvi reprezentáció fogalomtörténeti kutatásai.<br />
II. A <strong>2010</strong>-ben elért kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények<br />
a) Kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények<br />
A <strong>2010</strong>-es évben a kutatócsoport munkatársai folytatták megkezdett kutatásaikat a mentális<br />
események/állapotok intencionalitása és fenomenális tudatossága közti viszony természetérıl.<br />
Szemben a filozófiában (sokáig) ortodoxnak számító nézettel, munkatársai amellett dolgoztak<br />
ki érveket, hogy e két tulajdonság közti viszony nem kontingens, hanem lényegi. E belátás fı<br />
módszertani következménye az, hogy elhibázottak azok az elméleti törekvések, amelyek<br />
egymástól izoláltan próbálják vizsgálni a mentális események e két alapvetı tulajdonságát.<br />
Nézıpontjukból számos kurrens, naturalista elmélet konstruktívan bírálható.<br />
A kutatócsoport munkatársai folytatták megkezdett kutatásaikat az észlelés vagy érzéki<br />
tapasztalat természetérıl. A <strong>2010</strong>-es évben e kutatás fókuszában a valósághő vagy veridikus<br />
érzéki tapasztalattól szubjektív perspektívából nézve megkülönböztethetetlen hallucináció<br />
állt. A kutatócsoport azt igyekezett megmutatni, hogy szemben az ortodox állásponttal, a<br />
„szubjektív megkülönböztethetetlenség” fogalma nem azonos azzal, hogy a kérdéses mentális<br />
események ugyanazokkal a fenomenális tulajdonságokkal rendelkeznek.<br />
Munkatársai összegezni kezdték korábbi kutatásaik eredményeit. Általános hipotézisük a<br />
következı: a mentális eseményekhez lényegileg tartozik hozzá azok perspektivikussága.<br />
Egyrészt azt vizsgálták, hogy milyen általános elmélete adható a mentális események<br />
perspektivikusságának, másrészt pedig azt, hogy a különbözı mentális eseménytípusok (testi<br />
érzetek, érzelmek, érzéki tapasztalatok, gondolati aktusok stb.) perspektivikus szerkezete<br />
milyen eltéréseket mutat. Egy munkatársuk kutatásai eredményeinek összefoglalásaként<br />
elkezdte írni MTA doktori értekezését, amelyet tervei szerint 2011 szeptemberében nyújt be.<br />
A nyelvi reprezentációk vizsgálatának keretében munkatársai behatóan vizsgálták a grice-i<br />
jelentés- és kommunikációelmélet kapcsolatát. Az utóbbi elkülöníti az implikatúrát attól, amit<br />
(szigorú értelemben) mondunk (adva a szavaink konvencionális jelentését). A grice-i<br />
kommunikációelmélet továbbfejlesztésekor és alkalmazásakor számos filozófus és nyelvész<br />
nem vette számításba, hogy Grice szerint amit mondunk, az definíció szerint összhangban van<br />
265
Change language