A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

Történelmi tudat, társadalomszemlélet. A fiatalok és a rendszerváltás. A magyarországi
rendszerváltást övezı politikai klíma az elmúlt években rendkívül negatívvá vált. A felnıtt
lakosság többsége nem csupán kritikusan, hanem alapvetıen elutasítóan viszonyul
mindahhoz, amit rendszerváltásnak nevezünk. A 30 év alatti korosztály véleményalkotásában
polarizáltabban tükrözıdik vissza a szülık generációjának véleménye. İk már belenıttek
vagy beleszülettek az új rendszerbe, nincsenek értékelhetı közvetlen tapasztalataik a Kádárrendszerrıl,
és a változásokkal kapcsolatos csalódásokat sem élték meg közvetlenül.
Többségük a jelenleg fennálló politikai-társadalmi berendezkedéssel szembeni éles kritika
megfogalmazásaként, egyértelmően negatív attitőddel közelít. Mindez összhangban van a
társadalmi közérzet azon hosszabb távú – húszéves – tendenciájának elemzésével, amely
összegezte a közbizalom és a megelégedettség hiányának kiterjedt szimptomáit.
Médiakutatások. Média tartalomelemzések a nyugatos/nem nyugatos érték-kultiváció
témakörében. Annak megvilágítására, hogy a magyar lakosság jelentıs részének „nem
nyugatos” beállítódása táplálkozhat-e valamilyen mértékben a médiából, 2010-ben a
kutatócsoport az országos napilapok és televíziós csatornák vezércikk, kommentár, vélemény,
hozzászólás, vita típusú közléseinek egy kiterjedt (730 elembıl álló) mintáján
tartalomelemzést végzett. Legnagyobb arányban olyan közlések fordultak elı (32%), amelyek
eleve arra, a kimondott-kimondatlan elıfeltevésre építettek, hogy a fejlıdés nyugati útja a
kívánatos, de az ország nyugathoz való közeledésének a lassúságát, akadozását,
megtorpanását, a céltól, a nyugati állapotoktól való gazdasági, politikai és életmódbelikulturális
lemaradásunkat panaszolták fel, illetve a lemaradás okait kutatták. A második
legnagyobb csoportot olyan médiaszövegek alkották (29%), amelyek ugyan explicit módon
nem kérdıjelezték meg a nyugatos szervezıdés és értékrend létjogosultságát, viszont nagyon
határozottan elutasító alapállásból mutattak be és kritizáltak a nyugatos fejlıdéssel asszociált
konkrét jelenségeket (plázák, multik, globalizáció, a magyar gazdát és vállalkozót kiszorító
piaci verseny, elbocsátások nyugati tulajdonú vállalatoknál, a nemzeti kultúrkincs és a
magasabb kulturális értékek háttérbe szorulása stb.), mintegy a nyugat veszélyeinek, káros
hatásainak szimbólumaivá avatva ıket. Jelentısen lemaradva olyan szövegek következtek a
gyakorisági sorrendben (16%), amelyek ugyan rámutattak a nyugatos társadalomszervezıdés
kisebb-nagyobb feszültségeire, problémáira, de egészében véve, végsı kicsengésükben a
nyugatos fejlıdési irányt támogatták. Közel hasonló hányadot tettek ki a nyugati típusú
társadalomszervezıdés egészét vagy valamilyen elemét egyértelmően elutasító közlések
(15%), de csak fele ilyen arányban fordultak elı a nyugatos szervezıdési módok és értékek
kifejtését, magyarázatát és a mellettük való érvelést tartalmazó, egyértelmően a nyugatos
fejlıdést pártoló, illetve a nem nyugatos irányt elutasító anyagok (8%).
Bár a nem nyugatos beállítódás bizonyos mértéke az összes vizsgált forrásban jelen volt, a
jobboldali forrásokban határozottan erısebbnek bizonyult a nyugatos társadalomszervezıdés
és értékrend egészének vagy bizonyos elemeinek az elutasítása (ennek egyik pregnáns jele a
liberális jelzı szitokszóként, megbélyegzésként való használata), mindeközben a kapitalizmus
ideológiai alapú rendszerkritikája kizárólag a baloldalhoz kötıdı sajtótermékekben tőnt fel,
de csak meglehetısen ritkán.
Módszertani kutatások. A különbözı felvételi módokat magukba foglaló, egyesített adatfájlok
létrehozására irányuló polimetrikus kísérletek és módhatás-elemzések a hagyományos
felvételi módok, így a személyes interjú (különösen meghatározott vizsgálati közegekben
tapasztalható) nehezülı feltételeinek, a romló elérési arányoknak az ellensúlyozását célozzák,
összhangban az elmúlt évtized nemzetközi kutatási trendjével. Az országgyőlési választás
elıtti (márciusi-áprilisi) vizsgálatának összesen közel ötezer fınyi – személyes, online és
258