A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

ELTE KOMMUNIKÁCIÓELMÉLETI KUTATÓCSOPORT
Hunyadi György, az MTA rendes tagja
1064 Budapest, Izabella u. 46.
telefon: 1-461 2690; fax: 1-461 2650
e-mail: hunyady.gyorgy@ppk.elte.hu
I. A kutatóhely fı feladatai 2010-ben
Az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport fıbb feladatai a többéves szakmai
vállalásnak megfelelıen a beszámolás évében a következık voltak: Magyarország az európai
unióban, rétegzıdés és politikai részvétel; A történelmi tudat és társadalomszemlélet;
Médiakutatások; Módszertani vizsgálatok.
II. A 2010-ben elért kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények
a) Kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények
Kulturális-interakciós rétegzıdés, miliıtipológia, kapcsolathálózati megközelítés. 2010-ben
körvonalazódott véglegesen a társadalmi tagoltság horizontális elemeket is hangsúlyosan
magában foglaló hételemő tipológiája. A gazdasági és képzettségi erıforrások hagyományos
modelljeivel szemben ez különösen jól árnyalt elemzéseket tesz lehetıvé a felsı státusszinten
három olyan kulturális-interakciós blokk megkülönböztetésével, mint a) a hierarchikusformális
elemeket hangsúlyozó „cég-miliı”, b) hierarchikusan kevésbé merev „szak-miliı” és
c) a globális kontaktusokat, informális laza szálakat elınyben részesítı „trend-miliı”.
Középszinten egy (személyes vagy kontaktusainak jellegét tekintve) inkább piaci jellegő,
alkalmazási státusát tekintve inkább önálló „kisvállalkozói” (hagyományos értelemben:
kispolgári) miliıt a modell elkülönít, az alkalmazási státusát és kapcsolati körét tekintve
szervezetileg kötöttebb, inkább alkalmazotti, „szolgáltatási” jellegő kulturális-interakciós
blokktól. Az alsó szint zömét – s egyben a népesség számszerőleg legnagyobb részét – kitevı
„alsóperiféria” szinte minden szempontból az erıforrás és participációs hierarchia alján lévı
blokkjához képest dinamikailag megkülönböztetett elemet képez a modellben a hierarchia
közbülsı, sıt esetenként felsıbb szintjéhez is kapcsolathálózati szálakat találó
„felsıperiféria”. A 2010-re finomított tipológia-mutatóval elvégzett újabb elemzések
megerısítették a foglalkozási miliı idıben meglehetısen stabil és jelentékeny magyarázó
szerepét, (a kulturális-kommunikációs jellemzıket és ideológiai-politikai orientációkat
felölelı, mintegy két évtizedre kiterjedı összehasonlító elemzések során).
Közgondolkodás, közéleti-politikai viselkedés, részvételi aktivitás. A „Részvétel és képviselet”
projektbe történt bekapcsolódás nyomán az elemzések a részvétel egészében stabil, de 2002
óta mérséklıdı trendjét és – az egyéni kulturális erıforrások és a települések globális szintje
tekintetében – lefelé történı nivellálódását jelezték. Három dimenzió – az expresszív, a
normatív és az instrumentális (vagy a konkrét témára vonatkozóan érzékletesebben: a
„szurkolói”, a „fegyelmezett-konvencionális” és a „mérlegelı” jellegő) motívum-szindróma –
viszonylag pregnánsan rajzolódott ki az elemzésekbıl, oly módon, hogy mintázatukban a
részvételi és pártválasztási alapelemek együttesen kaptak helyet. Az expresszív dimenzió
erıteljes hangsúlya a felfutó pártok, és igen mérsékelt intenzitása a lemorzsolódó pártok
szavazóbázisának jellemzıje. Az instrumentális (eseti-latolgató) motívumok viszont fıként a
kis (részben a parlamentbıl kiesı) pártok közönségét jellemezték. Az egyes komponensek
klaszterkombinációja a szavazói motiváltság ötelemő tipológiájába vezet.
257