A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

ELTE JOGTÖRTÉNETI KUTATÓCSOPORT
Izsák Lajos, az MTA doktora
1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.
telefon: 1-411 3518; fax: 1-411 6518
e-mail: aighorvath@ajk.elte.hu
I. A kutatóhely fı feladatai 2010-ben
A kutatás negyedik éve a részletes kutatási tervben foglalt kutatási menetrend szerint nem
szintézis-év. A felgyorsult kutatómunka eredményeképpen az elsı kutatási résztéma esetében
(Parlamentek, pártok parlamentarizmus) mégis összefoglaló eredményösszegzés történt.
Elkészült az európai és magyar parlamentarizmus 19. századi összehasonlító elemzése.
Sikerült kimutatni a parlamentáris kormányzás angliai kialakulásának feltételeit és
kontinentális hatásait, különös tekintettel a parlamentarizmus nemzeti, illetıleg regionális
fejlıdési útjaira tekintettel. Elkészült a parlamentarizmus eszmetörténetének feldolgozása is.
Sor került a 19. századi parlamentarizmus analitikus fogalmának rögzítésére, s a parlamentáris
kormányforma fogalmi ismérveinek, illetve egyéb jellemzıinek azonosítására. A kutatás
leghangsúlyosabb hányada a dualista magyar kormányformával foglalkozott, s ennek
eredményeképpen kialakításra került a dualizmuskori Magyarország kormányformájának a
jelenkor uralkodó hazai felfogással ellentétes értékelése. A második altéma (Európa – régió –
nemzetállamok. A jogállamiság alapfogalmának átértelmezése) területén a nemzetközi
összehasonlítás fázisában haladt a kutatás. A kutatási terv regionális szemléletéhez igazodva
az európai jogállam kibontakozásának 19–20. századi állapotát, intézményrendszerének
összehasonlító vizsgálatát végezték el a közép-európai releváns jogtörténeti mőhelyek
vezetıinek együttmőködésével. A hatalommegosztás történeti és jelenkori párhuzamai iránti
fokozott érdeklıdés okán a bírói hatalom jogállamisággal összefüggı kérdéseinek feltárása is
befejezıdött. A törvényalkotás [Európai joggyakorlat – magyar kodifikációk] altéma
keretében az általános hatáskörő magyar közigazgatási bíróság létrejöttére és külföldi
változataira vonatkozó nyomtatott források feldolgozása történt meg. A közigazgatási
bíráskodás hazai elızményeire, létrejöttére és mőködésére vonatkozó parlamenti viták
legfontosabb dokumentumainak feltárása is lezárult. A forrásfeltárás kiterjedt az 1867 és 1896
közötti minden olyan országgyőlési elıterjesztésre és vitára, amely a közigazgatási bíráskodás
kodifikációjának kérdését érintette.
II. A 2010-ben elért kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények
a) Kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények
A parlamentarizmus témakörben a parlamentáris kormányformák regionális
összehasonlításáról monográfia készült, mely az MTA doktori címhez vezetı eljárás
megindításának alapjául is szolgált. Ennek keretében javaslat született a hazai kormányzati
rendszer közjogi szabályozásának és gyakorlati mőködésének megítéléséhez felhasználható
módszerre vonatkozóan. Nemzetközi részvétellel német nyelvő tanulmánykötet jelent meg a
jogállam 19. századi alakulásáról a kelet-közép-európai régióban. Kismonográfiai feldolgozás
örökítette meg a német-magyar közös jogi gondolkodás és tudományosság 19. századi
történetét. A kodifikációs témakörben monográfia készült a kutatócsoportban „Az állam elleni
bőncselekmények szabályozása a 19. századi Magyarországon, különös tekintettel a
bőntettekrıl és vétségekrıl szóló 1878. évi V. törvénycikk elızményeire és megalkotására”
címmel, melyet sikeres PhD-védés követett. Elkészült a hazai közigazgatási bíráskodás
történetének azon fejezete, amely a közigazgatási jogvédelem európai elızményeit, a modell-
253