A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

környezethez kapcsolódó tudományos problémákat vizsgálták. A kutatók egyrészt a
hagyományos paraszti mőveltség máig fellelhetı jelenségeinek feltárására törekedtek,
másrészt a szociokulturális és gazdasági változások hatásait igyekeztek megérteni és
elemezni. A terepkutatás helyszínei elsısorban határmenti és egyéb magyarlakta, illetve
vegyes lakosságú települések voltak (például Nagykálló, Ópályi, Hajdúsámson, Máriapócs).
Emellett referenciaterületként a moldvai csángók körében is végeztek kutatómunkát,
elsısorban a rendszerváltozást követı társadalmi, kulturális és gazdasági változások okozta
konfliktusokat vizsgálták (például Lujzikalagorban, Bákóban).
– A kutatócsoport vezetıje és tagjai A víz kultúrája címmel magyar nyelvő kötetet
szerkesztettek, valamint egy idegen (angol, német, román) nyelvő kiadványt, az
Ethnographica et Folkloristica Carpathica c. sorozat 15. kötetét.
– A kutatócsoport vezetıje szerkesztette Magyar Néprajzi Könyvtár sorozatnak 2010-ben
újabb 2 kötete jelent meg: Paládi-Kovács Attila 1965-ben publikált A keleti palócok
pásztorkodása c. mővének reprint kiadása; Szonda István Céh – ipartestület – szövetkezet c.
monográfiája.
– A kutatócsoport vezetıje szerkeszti a magyarországi néprajztudomány vezetı szakmai
folyóiratát, az Ethnographiát. Emellett a kutatócsoport tagjai részt vesznek az Ethnica c.
néprajzi folyóirat, valamint a határon túli magyarság néprajzának újabb eredményeit bemutató
Néprajzi Látóhatár c. folyóirat szerkesztésében, illetve ez utóbbi internetes elérhetıségének
kidolgozásában és folyamatos frissítésében (www.neprajzilatohatar.hu).
– A kutatócsoport egy tagja 2010-ben benyújtotta doktori (PhD) értekezését a nyilvános
vitára, amelynek kitőzött idıpontja 2011. március 31.
– 2010 márciusában a kutatócsoport vezetıjét a Györffy István Néprajzi Egyesület elnökévé
választották, egyik tagját pedig az egyesület titkárává. A civil szervezet folyóiratán és
kiadványain keresztül kínál fórumot a határon túli néprajzos szakemberek és fiatal kutatók
tudományos eredményeinek bemutatására. Emellett szerepet vállal a tudományszervezésben
és a tudományos ismeretek terjesztésében is, a nemzeti mőveltség közvetítésében a laikus
közönség felé.
– Az elmúlt esztendı folyamán folytattuk a máriapócsi kegykép legújabbkori
hagyományanyagának vizsgálatát. A székesegyház felújítási munkálatai miatt a kegyképet
több ezer zarándok kísérte ideiglenes helyére és vissza. A zarándokútvonal egyes pontjain a
hívek kisebb szakrális emlékhelyeket alakítottak ki. A kutatás során győjtött anyagok
feldolgozása konferencia-elıadások és kéziratok formájában valósult meg.
b) Párbeszéd a tudomány és a társadalom között
– A kutatócsoport 2010 novemberében a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékével és a
Györffy István Néprajzi Egyesülettel együttmőködve szervezte meg a Magyar Tudomány
Ünnepe alkalmából tartott, Kultúrakutatás határok nélkül c. szakmai napot. A kutatócsoport
fıszervezıként vett részt az esemény lebonyolításában, amelynek elsıdleges célja a
néprajztudomány ismereteinek széles körben történı társadalmi hasznosítása és a tudományos
ismeretterjesztés volt. A néprajztudomány határterületeihez kötıdı elıadások és az
elsısorban középiskolásokat és egyetemistákat megszólító különbözı interaktív programok
mellett az érdeklıdık részt vehettek az egyetemi múzeum anyagából létrehozott kiállítás
megnyitóján és néprajzi-antropológiai filmek vetítésén is.
III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2010-ben
– 2010 áprilisában a kutatócsoport közremőködött a VII. Gyomaendrıdi Tudományos
Néprajzi Konferencia megszervezésében és lebonyolításában. A kutatócsoport két tagja
224