A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ... A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
György születésének évfordulójáról. Intézeti munkatársak szervezésében rendezték meg a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Mőelemzés – ma címő szimpóziumát. Intézeti kiadványok Megjelenésre elıkészítették a Zenetudományi dolgozatok 2010. évi kötetét. Az intézetben szerkesztették a Studia Musicologica 2010. évi négy füzetét. Külsı kiadókkal együttmőködve jelentettek meg több kötetet. b) Párbeszéd a tudomány és a társadalom között Az intézet munkatársai folyamatos közönségszolgálati teendıket láttak el zenetörténeti, népzenei és néptánc témákban. Több könyvbemutatón ismertették az intézet munkatársainak közremőködésével készült kiadványokat. Az intézeti publikációk közül különösen a kottás kiadványok (Musicalia Danubiana-sorozat) a zenetudományi szakmán kívül a gyakorló muzsikusok között is folyamatosan hatnak. Az intézet munkatársai külsı kiadóval együttmőködve részt vesznek az Új Pátria-sorozat CD-kiadványainak szerkesztésében. Jelentıs érdeklıdıi kört vonzanak az intézet honlapján közzétett dokumentumok (különösképpen a népzenei- és néptánc-felvételek): az éves egyedi látogatószám 75.000 volt, a letöltött objektumok száma 3,2 millió, összesen 430 GB mennyiségben. Az intézet által közreadott Erkel Ferenc Operái kritikai kiadásban megjelent partitúrák alapján vitte színre a Hunyadi László eredeti formáját a Debreceni Csokonai Színház, illetve mutatta be az ıs-Bánk bánt a szerzı születésnapján rendezett ünnep elıadáson a Magyar Állami Operaház. Az intézet munkatársai a zene- és tánctudomány szőkebb körén túl a zeneélet számos területén tevékenykednek. A zenetörténet kutatói zenei és kulturális folyóiratokban, valamint a Magyar Rádióban kritikusként elemzik a kortárs magyar zeneszerzést, zenei elıadómővészetet, operajátszást. A népzene- és néptánckutató munkatársak többsége tanácsadóként, zsőritagként folyamatosan részt vállal a népzenei és néptánc mozgalom irányításában. A Zenetörténeti Múzeum a tárgyév folyamán összesen 7885 látogatót fogadott. 86 szervezett csoport érkezett, amelynek többsége a tárlatvezetéssel együtt rövid hangversenyt is hallhatott. Kiemelt rendezvény volt június 19-én a Múzeumok Éjszakája, amelyen a 16 órától 2 óráig tartó folyamatos programoknak összesen 1700 látogatójuk volt. A Nemzeti Erıforrás Minisztérium megbízásából lebonyolították az állami tulajdonban levı mesterhangszerek szemléjét. Felsıoktatás III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2010-ben Az elızı évekhez hasonlóan az intézet szorosan együttmőködik a Liszt Ferenc Zenemővészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékével a zenetudományi képzésben, annak fontos gyakorlókutató bázisát alkotja. A zenetudományi PhD-program vezetıje az intézet osztályvezetıje, oktatói között számos intézeti munkatárs tevékenykedik elıadóként, témavezetıként, bírálóként. Intézeti munkatárs tanítja a népzenei ismereteket. Az intézet osztályvezetıje vezeti a Népzenei szakirány munkáját, és az oktatásban számos munkatárs közremőködik. 204
A munkatársak valamennyi kutatási témában rendszeresen fogadnak magyar és külföldi doktorandusokat és kutatókat alkalmi konzultációra. A néptánc- és táncíráskutatás területén tevékenykedı munkatársak a felsıfokú néptánc-oktatás több intézményében tanítanak, illetve idıszaki tanfolyamokat tartanak. 2010 folyamán az intézet munkatársai kinevezett oktatóként vagy óraadóként a következı felsıoktatási intézményekben tevékenykedtek: ELTE BTK (Folklore Tanszék), Liszt Ferenc Zenemővészeti Egyetem (Zenetudományi Tanszék, Egyházzenei Tanszék, Népzenei Tanszék, Zeneelméleti Tanszék), Pécsi Tudományegyetem (Romológiai Tanszék), Szegedi Tudományegyetem (Néprajzi és Kultúrantropológiai Tanszék, Juhász Gyula Pedagógusképzı Kar), Magyar Táncmővészeti Fıiskola Néptáncpedagógiai Tanszaka. Tudományos együttmőködések Az intézetnek érvényes együttmőködési megállapodása van a Liszt Ferenc Zenemővészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékével és Egyházzene Tanszékével, az ELTE BTK Folklore Tanszékével, a Magyar Táncmővészeti Fıiskolával, a Néprajzi Múzeummal, az OSzK-val, az Egyetemi Könyvtárral és az Esztergomi Hittudományi Fıiskola Könyvtárával. A tudományos együttmőködést segítik a szakmai szervezetekkel, a Magyar Néprajzi Társasággal, a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társasággal, Magyar Tánctudományi Társasággal kialakított jó kapcsolatok. Az intézet munkatársainak az akadémiai bizottságokban való részvétele (Zenetudományi Bizottság, Néprajzi Bizottság, Mővelıdéstörténeti Bizottság, Tánctudományi Munkabizottság) a kapcsolatokat még intenzívebbé teszi. Az intézet munkatársai szakmai kapcsolatokat ápolnak a Hagyományok Házával, az Európai Folklór Intézettel, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságával. Nemzetközi kapcsolatok Az intézetnek az akadémiák közötti csereegyezmények keretében tématervben rögzített együttmőködési megállapodása van közép- és kelet-európai országokban mőködı partnerintézetekkel (Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Szerbia, Horvátország, Románia, Moldáv Köztársaság, Ausztria, Lengyelország, Észtország, Litvánia). A munkatársak aktívan részt vesznek a nemzetközi szakmai szervezetek munkájában, s többen tisztséget is viselnek ezek bizottságaiban. Ilyenek a Nemzetközi Zenetudományi Társaság (IMS), a Nemzetközi Hagyományos Zenei Tanács (ICTM), Nemzetközi Tánc Tanács (CID), a Lábán Kinetográfia Nemzetközi Tanácsa (ICKL). A Népzenei Archívum részt vett az európai népzenei archívumok szakmai szervezetének megalapításában. A régi zenetörténet, a magyar zenetörténet, a zenei muzeológia és Bartók életmővének kutatói Aix-en-Provence-ban, Bangorban, Belgrádban, Bécsben, Brüsszelben, Cambridge-ben, Genfben, Lausanne-ben, Leedsben, Londonban, Pisában, Szabadkán és Szalonikiben, a népzene- és néptánckutatók Berlinben, Dortmundban, Lisszabonban, Nairobiban, Prágában, Tallinnban, Trestben (Csehország) és Törökországban vettek részt nemzetközi konferenciákon. Az intézet munkatársai zenetörténeti tárgyú kiállítást rendeztek Genfben, Lausanne-ban és Moszkvában, valamint részt vettek a Osmaniyében (Törökország) létrehozott Bartók-emlékszoba elıkészítésében. IV. A 2010-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása 2010-ben OTKA-témaként kezdıdött a közép-európai graduálok vizsgálata és az operett magyarországi történetének kutatása. Tizenkét zenetörténeti és népzenei téma részesült OTKA támogatásban, többek között a magyar népzene keleti kapcsolatainak vizsgálata, egy dunántúli falu jelen idejő zeneéletének kutatása, a gregorián ének 1526 utáni magyarországi 205
- Page 153 and 154: SZOCIOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET 1014
- Page 155 and 156: A kutatás egyik hosszú távú ere
- Page 157 and 158: Pszicho-szociális kockázatok, szo
- Page 159 and 160: szereplık milyen feladatokat váll
- Page 161 and 162: V. A 2010-ben megjelent jelentıseb
- Page 163 and 164: TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT 1014 Bu
- Page 165 and 166: A program részletes beszámolója
- Page 167 and 168: Egy másik vizsgálat az élet min
- Page 169 and 170: 2010. november 30-án jelent meg a
- Page 171 and 172: lebonyolításában. A konferencia
- Page 173 and 174: A kutatóhely neve: Társadalomkuta
- Page 175 and 176: intézeti, külsı történettudom
- Page 177 and 178: nemzetközi szakmai közönség sz
- Page 179 and 180: amelyek a délszláv integráció k
- Page 181 and 182: 20. század kihívásaival való sz
- Page 183 and 184: eredményeit a két világháború
- Page 185 and 186: 2. Bottoni S: Transilvania roşie.
- Page 187 and 188: 33. Pálffy G: Bündnispartner und
- Page 189 and 190: VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET 10
- Page 191 and 192: projekt széles szakmai kutatói h
- Page 193 and 194: a gazdasági szféra együttmőköd
- Page 195 and 196: Fıiskolával, ennek keretében tö
- Page 197 and 198: Kína élelmezésbiztonságát, ill
- Page 199 and 200: ZENETUDOMÁNYI INTÉZET 1014 Budape
- Page 201 and 202: külföldön tevékenykedı magyar
- Page 203: Zenei muzeológia A Zenetörténeti
- Page 207 and 208: 11. Sipos J: Categorization of Thra
- Page 209 and 210: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TÁMOGATOTT T
- Page 211 and 212: BCE DEMOGRÁFIAI KUTATÓCSOPORT Mok
- Page 213 and 214: javításához szükséges önkorm
- Page 215 and 216: BME KOGNITÍV TUDOMÁNYI KUTATÓCSO
- Page 217 and 218: Jelentısebb hazai kapcsolatok - A
- Page 219 and 220: DE KLASSZIKUS MAGYAR IRODALMI TEXTO
- Page 221 and 222: III. A kutatóhely hazai és nemzet
- Page 223 and 224: DE NÉPRAJZI KUTATÓCSOPORT Bartha
- Page 225 and 226: elıadást tartott a konferencián.
- Page 227 and 228: A kutatóhely neve: DE Néprajzi Ku
- Page 229 and 230: 2010 tavaszán a Szegedi Egyetemen
- Page 231 and 232: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 233 and 234: francia) programot 14 társult tag
- Page 235 and 236: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 237 and 238: A digitális szövegkiadás tekinte
- Page 239 and 240: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 241 and 242: még efféle szinkrón felmérés.
- Page 243 and 244: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 245 and 246: Megvizsgáltuk, hogy az erdélyi un
- Page 247 and 248: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 249 and 250: használatának, és pusztulásána
- Page 251 and 252: 4. Tankó K: Late Iron Age Settleme
- Page 253 and 254: ELTE JOGTÖRTÉNETI KUTATÓCSOPORT
György születésének évfordulójáról. Intézeti munkatársak szervezésében rendezték meg a<br />
Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Mőelemzés – ma címő szimpóziumát.<br />
Intézeti kiadványok<br />
Megjelenésre elıkészítették a Zenetudományi dolgozatok <strong>2010</strong>. évi kötetét. Az intézetben<br />
szerkesztették a Studia Musicologica <strong>2010</strong>. évi négy füzetét. Külsı kiadókkal együttmőködve<br />
jelentettek meg több kötetet.<br />
b) Párbeszéd a tudomány és a társadalom között<br />
Az intézet munkatársai folyamatos közönségszolgálati teendıket láttak el zenetörténeti,<br />
népzenei és néptánc témákban. Több könyvbemutatón ismertették az intézet munkatársainak<br />
közremőködésével készült kiadványokat. Az intézeti publikációk közül különösen a kottás<br />
kiadványok (Musicalia Danubiana-sorozat) a zenetudományi szakmán kívül a gyakorló<br />
muzsikusok között is folyamatosan hatnak. Az intézet munkatársai külsı kiadóval<br />
együttmőködve részt vesznek az Új Pátria-sorozat CD-kiadványainak szerkesztésében.<br />
Jelentıs érdeklıdıi kört vonzanak az intézet honlapján közzétett dokumentumok<br />
(különösképpen a népzenei- és néptánc-felvételek): az éves egyedi látogatószám 75.000 volt,<br />
a letöltött objektumok száma 3,2 millió, összesen 430 GB mennyiségben.<br />
Az intézet által közreadott Erkel Ferenc Operái kritikai kiadásban megjelent partitúrák alapján<br />
vitte színre a Hunyadi László eredeti formáját a Debreceni Csokonai Színház, illetve mutatta<br />
be az ıs-Bánk bánt a szerzı születésnapján rendezett ünnep elıadáson a Magyar Állami<br />
Operaház.<br />
Az intézet munkatársai a zene- és tánctudomány szőkebb körén túl a zeneélet számos<br />
területén tevékenykednek. A zenetörténet kutatói zenei és kulturális folyóiratokban, valamint<br />
a Magyar Rádióban kritikusként elemzik a kortárs magyar zeneszerzést, zenei elıadómővészetet,<br />
operajátszást. A népzene- és néptánckutató munkatársak többsége tanácsadóként,<br />
zsőritagként folyamatosan részt vállal a népzenei és néptánc mozgalom irányításában.<br />
A Zenetörténeti Múzeum a tárgyév folyamán összesen 7885 látogatót fogadott. 86 szervezett<br />
csoport érkezett, amelynek többsége a tárlatvezetéssel együtt rövid hangversenyt is hallhatott.<br />
Kiemelt rendezvény volt június 19-én a Múzeumok Éjszakája, amelyen a 16 órától 2 óráig<br />
tartó folyamatos programoknak összesen 1700 látogatójuk volt.<br />
A Nemzeti Erıforrás Minisztérium megbízásából lebonyolították az állami tulajdonban levı<br />
mesterhangszerek szemléjét.<br />
Felsıoktatás<br />
III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai <strong>2010</strong>-ben<br />
Az elızı évekhez hasonlóan az intézet szorosan együttmőködik a Liszt Ferenc Zenemővészeti<br />
Egyetem Zenetudományi Tanszékével a zenetudományi képzésben, annak fontos gyakorlókutató<br />
bázisát alkotja. A zenetudományi PhD-program vezetıje az intézet osztályvezetıje,<br />
oktatói között számos intézeti munkatárs tevékenykedik elıadóként, témavezetıként,<br />
bírálóként. Intézeti munkatárs tanítja a népzenei ismereteket. Az intézet osztályvezetıje vezeti<br />
a Népzenei szakirány munkáját, és az oktatásban számos munkatárs közremőködik.<br />
204
Change language