A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

Bár Magyarország bemutatkozása mint soros EU-elnök nemcsak a VKI nemzetközi
kapcsolati hálójában bír elsırangú jelentıséggel, a soros elnökséget átvevı ország
prioritásairól szóló másfél napos nemzetközi konferenciáját (Pre-Presidency Conference) a
VKI – hazai támogatás teljes hiányában – csak külsı pályázati segítséggel tudta
megszervezni. A hagyományokhoz híven a budapesti rendezvény is megszólaltatott magas
szintő hazai döntéshozókat, az államigazgatás szakértıit, diplomatákat, az uniós intézmények
képviselıit, továbbá a nemzetközi és a hazai akadémiai világ képviselıit is. Az eseményen
több mint ötven külföldi vendég és több mint száz hazai résztvevı vett részt. A december eleji
magyar Tanács-elnökségrıl szóló nemzetközi konferencia az alábbi, szekcióban, illetve
plenáris formában tárgyalt témákat foglalta magában: a spanyol és a belga elnökségek
tapasztalatai; TEPSA-ajánlások a magyar elnökség számára; a magyar elnökség fı
prioritásainak bemutatása; a további bıvítés és a Keleti Partnerség. Külön hangsúlyt kapott az
EU válság utáni versenyképessége; az európai gazdasági kormányzás fı kérdései és az
euróövezet jövıje; a Lisszaboni Szerzıdés intézményi újításainak kiértékelése; az EU
következı költségvetési keretének vitája; az Európai Duna Stratégia tervezete; valamint a
belbiztonság megteremtése az EU-ban.
A VKI 2010 szeptemberében indított egy 12 hónapos szerzıdéssel alátámasztott kutatást
„Magyarország EU-elnöksége” tárgykörben. Ebben nem a magyar elnökségi prioritásokat
vizsgálták a kutatók, hanem globális, az európai integráció szinte valamennyi (gazdaságiintézményi)
területét átfogó megközelítést alkalmaztak. Köztudott, hogy az elızetesen
tervezett elnökségi prioritásokat a valóság – a jelenlegi bizonytalanságokkal teli
világgazdasági környezet – bármikor felülírhatja. Ugyanakkor – ismerve az integrációs
problémák sokszorosan kölcsönös összefüggéseit – bármelyik téma bármikor egy nagyobb
téma részeként elıtérbe kerülhet (nem utolsósorban a 2014-ben kezdıdı új pénzügyi kerettel
kapcsolatos érdemi tárgyalások megindulása kapcsán). A magyar EU-elnökséget a tervek
szerint három különbözı szakaszban vizsgálja a kutatóhely, ennek elsı, a felkészülést elemzı
fázisa zárult le 2010 decemberében. Ennek keretében 30 írásos dokumentumot készítettek a
VKI munkatársai, amelynek fı célja az adott terület jelenlegi állapotának felmérése, és az
ebbıl a magyar elnökség idejére várható fejlemények elırejelzése volt.
A projekt keretében a VKI több nagyszabású nemzetközi konferenciát is szervezett:
November 26–27: tíz új tagállam szakértıivel az eddigi új tagállami elnökségek
(Szlovénia és Csehország) tapasztalatairól, valamint a magyar és lengyel
felkészülésrıl, arról, hogy ki hogyan látja az EU rövid- és középtávú fejlıdését,
valamint, mit várnak a magyar elnökségtıl,
December 02–03: mint a Transeuropean Policy Studies Association (TEPSA), a
legnagyobb európai nem-kormányzati szervezet magyar tagintézete, a TEPSA-val
közösen rendezte meg a VKI az immár több évtizedre visszatekintı hagyományt
követve a „Hungarian Pre-Presidency Conference”-t, amelyen a plenáris ülések
mellett hét – a magyar elnökség során várhatóan elıtérben álló kérdéseket megvitató –
szekcióban folyt a munka.
December 17–18: a magyar elnökség egyik kiemelkedı témájában, a Keleti Partnerség
kérdésében rendezett a VKI konferenciát a Keleti Partnerséghez tartozó hat tagállam
vezetı szakértıivel (ismeretes, hogy ez lesz az egyetlen „csúcstalálkozó”
Magyarországon a magyar elnökség idején). A projekt elsı négy hónapos szakasza
sikeresen lezárult.
Témáját illetıen igen aktuális kutatás kezdıdött 2010-ben „Az élelmezésbiztonság
világgazdasági dimenziói” címő OTKA-projektben. A kutatócsoport az elmúlt hónapokban
196