A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

Szovjetunió szétbomlása óta végbement orosz fejlıdés sajátosságait és ezek hatásait Kelet-
Közép-Európában. Angol és magyar nyelvő tanulmányaik jelentek meg az 1941–1989 közötti
magyar–amerikai kapcsolatokról, továbbá a szakmán kívül is érdeklıdést keltve az 1989–
1990-es magyarországi rendszerváltozás nemzetközi körülményeirıl, a folyamatot kísérıelısegítı,
esetenként azt lassítani kívánó nyugati politika változásairól. Angol nyelvő
tanulmánykötetben jelent meg összegzésük a sztálini terror magyarországi korszakáról. Új
források sorát tárták föl magyar és szlovák nyelven közreadott tanulmányaik a magyar–
szlovák kapcsolatok 1938–1944 közötti szakaszáról, bemutatva a feszítı ellentétet a magyar
revíziós külpolitikai célok és a közös külpolitikai elkötelezettség között. A Balkán-történeti
kutatócsoport a már említett két könyvön kívül számos tanulmányt jelentetett meg Jugoszlávia
szocialista periódusáról és vezetıjérıl, Joszip Broz Titóról, a kisebbségek helyzetérıl és a
területi autonómia idıben változó lehetıségeirıl. Magyar, angol és kínai nyelven is jelentek
meg tanulmányaik a szovjet–kínai és az ennek mindenkori intenzitásától függı magyar–kínai
kapcsolatokról a szocialista korszakban.
Széles skálán mozog legújabb kori kutatásaik másik, igen sok eredményt hozó területe, a
társadalom- és mentalitástörténet, különösen a mindennapi élet története. Ennek keretében
tanulmányokat jelentettek meg a vasúthálózat kiépülésének a hagyományos paraszti
gazdálkodásra gyakorolt hatásáról, Budapestnek Európa közlekedési és kommunikációs tér
szerkezetében betöltött szerepérıl és a hiánygazdaságnak a mindennapi életre gyakorolt
hatásáról, nevezetesen a Kádár-korszak telefonhasználati szokásairól. Tanulmányok sora
született a korszak szociálpolitikájáról, részletesen bemutatva, hogy a Kádár-korszak politikai
ellenzéke megszervezıdésének egyik terepe éppen a szegénykérdés kezelésére tett kísérlet
volt (SZETA).
A kerek évfordulók keltette megnövekedett érdeklıdés és az ezt kielégíteni szándékozó
kiadványoknak köszönhetıen számos tanulmányt, könyvrészletet publikáltak az elsı
világháború lezárulása, az ıszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság, valamint a versaillesi
békerendszer történetérıl. Magyar és francia nyelvő tanulmányokban mutatták be a trianoni
békeszerzıdés kelet-közép-európai hátterét a francia külpolitika perspektívájában. Különös
társadalmi jelentıséggel bírnak ezek a szakszerő, higgadt hangú írások napjaink Trianon körül
ismét hiszterizált légkörében, mikor egyes politikai körök újra a bőnbakkeresés sokszorosan
cáfolt és lejárt eszközéhez nyúlnak.
Számos tanulmányuk vizsgálta a 20. századi magyarországi katolikus egyháztörténelem
csomópontjait. Eddig ismeretlen dokumentumok alapján mutatták be a magyar jezsuita
rendtartomány megalakulásának (1909) pontos hátterét, tisztázták a magyar fıpapok
részvételének pontos részleteit a II. Vatikáni Zsinaton. Francia nyelvő, Rómában megjelent
írásuk elemezte XXIII. János pápa új keleti politikája kezdeteinek mozgatórugóit. Nagyrészt
szintén római dokumentumok alapján tárták fel a magyar jezsuiták törökországi missziójának
történetét a 20. században. Ez a nagyra hivatott vállalkozás szervesen kapcsolódott a magyar
társadalom és politika törökbarát szellemiségéhez az 1930-as évek elején, kudarcához
mindenekelıtt az iszlám–keresztény párbeszéd nehézségei és a Szentszék megváltozott
missziós koncepciója vezetett. Jezsuita szerzetessel együttmőködve, önálló kötetben tették
közzé a 20. század egyik legnagyobb hatású katolikus közéleti személyiségének, Bangha Béla
páternek az elmúlt években felfedezett naplóját. A napló felbukkanása a szakma számára igazi
szenzációt jelentett, a kötet a forrásközlés mellett a jezsuita rend római levéltárának több száz
eddig feltáratlan dokumentumát dolgozta fel, bemutatta a rend mőködési mechanizmusait a
20. század elsı felében s Bangha konfliktusokkal terhelt viszonyát a rendi vezetéssel. A
jezsuita renden belül több irányzat feszült egymásnak, amelyek eltérı módon képzelték el a
180