A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
Share Embed Flag
Download ePaper

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ... A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

mta.hu
22.07.2013 Views

feladat. Az újkori osztály munkatársai által publikált könyvek és könyvrészletek a 19. században induló nagy transzformációval foglalkoznak. Kiemelendı az Egyesült Államokban az Osztrák-Magyar Monarchia „újraértékelését” adó tanulmánykötet, melyben 5 intézeti kutató összegzi a tudományos eredményeket. A mő idegen nyelven elıször publikált korábbi és új kutatások alapján mutatja be a Habsburg Birodalom közös piacát, annak hatékonyságát és benne Magyarország fejlıdési lehetıségét, kimutatva, milyen mértékben tudta ezt az ország kihasználni, elmaradottságát csökkenteni. A dualizmus államrendszere olyan szerkezetben mőködött, hogy biztosította a nemzeti és a birodalmi érdekek összehangolását – elıször 1526 óta. Ezek napjaink európai együttmőködései, így az önkorlátozó érdekérvényesítés szempontjából kifejezetten tanulságosak. Egy magyarul, németül és bosnyákul is publikált konferenciakötet Thallóczy Lajos történetíró és politikus szakmai munkájával, kultúrpolitikájával foglalkozik, aki boszniai és világháborús kormányzati tevékenységével tőnt ki, s új korszakot nyitott a magyar–bosnyák tudományos kapcsolatokban. A kötet egy olyan politikust mutat be, elsısorban szaktudományos munkásságán keresztül, aki ugyanakkor az elsısorban általa alakított polgári adminisztráción keresztül a multikulturális Bosznia-Hercegovinát fejlesztette. A polgári adminisztráció jobban megfelelt a helyi körülményeknek, mint a katonai igazgatás, s valós modernizációs funkciót töltött be – már akkor kifejezetten a tartományok Európa fejlettebb régióihoz közelítését, Európával való megismertetését tőzte ki célul. A térségünkbıl kiemelendı másik kutatási vonal a lengyelmagyar kapcsolatoké, mely egyrészt az 1848–49. évi nemzeti és társadalmi szabadságtörekvések összefonódásaira terjed ki, másrészt a magyar párhuzamok miatt is fontos, bıvebb modern lengyel múltra. A 20. századi Lengyelországról cseh kiadásban, az 1848–49-es szabadságharc lengyel résztvevıirıl pedig Varsóban jelent meg könyvük. A reálfolyamatok és a modern eszmetörténet összefüggéseirıl új képet ad az év folyamán második, javított kiadásban megjelent, több mint 600 oldalas tankönyv-monográfiájuk A modern Magyarország születése címmel Magyarország 1711–1914 közötti történetérıl. Az eszmetörténet és a történeti módszertan területérıl a mindenkori történetírás társadalmi helyének bemutatásában fontos, nálunk alig mővelt témakörökbe tartozik A tapasztalat mint emlékezet és történelem címő tanulmánygyőjteményük. A nemzetközi együttmőködéssel készült munkákból – a már említett boszniai együttmőködésen túl – a régi, megszilárdult osztrák kapcsolatot kell kiemelni: az Osztrák- Magyar Monarchia közös minisztertanácsi jegyzıkönyvei újabb kötetének kiadását s az ugyancsak reprezentatív tudományos kézikönyv, a Die Habsburgermonarchie 1848–1918 címő bécsi akadémiai sorozat 8. kötetét, ahol intézeti szerzık társadalomtörténeti, háborútörténeti fejezeteket publikáltak és térképkötet-lektorokként is közremőködtek. A tanulmányok sorából az általunk az Európai Unió mőködése szempontjából hasznosítható tanulsággal szolgáló közös osztrák-magyar birodalom adminisztratív mőködésével, a demográfiai fejlıdéssel, a nemzetelméletekkel, metodikával, a marxizáló történetszemlélet egykorú kialakulásával és késıbbi tükrözıdésével foglalkozókat említjük meg. Huszadik századi kutatásaik eredményeként az év folyamán négy magyar és egy idegen nyelvő könyv jelent meg. A jugoszláv állam két világháború közötti történetét részletes monográfiájuk vizsgálja. Jugoszlávia szétesése és az ennek kapcsán keletkezett és állandósult balkáni válságövezet különösen aktuálissá teszi a délszláv egység megteremtésének folyamatát az elsı világháború után. Az eltérı történelmi régiókból kiszakított, eltérı gazdasági fejlettségő, hagyományú és vallású, féltucatnyi népet és vallást összefogni szándékozó állam csak a nemzetközi erıtérnek köszönhette létét és hét évtizedes fennállását. Ennek elsı két évtizedét tekinti át a kötet, bemutatva azokat a társadalmi viszonyokat, 178

amelyek a délszláv integráció kiindulópontját jelentették, a politikai és adminisztratív intézményrendszer kiépítésének folyamatát, majd a gazdasági egység megteremtésére tett lépéseket. Külön fejezetben mutatja be a korszak oktatáspolitikáját, ez lett volna ugyanis hivatott az eltérı történelmi hagyományokat összegyúrva megteremteni a „jugoszláv nemzettudatot” – mint tudjuk: sikertelenül. A két világháború közötti osztrák történelmet vizsgáló monográfiájuk a magyar nyelvő szakirodalomban elıször mutat rá arra, hogy a 20. századi „nagynémet egység”, a két világháború között mind Németországban, mind Ausztriában folyamatosan napirenden tartott Anschluss megakadályozását legkövetkezetesebben a náciellenes és az önálló osztrák államiságot támogató osztrák legitimisták képviselték. Bár a reálpolitikai folyamatok 1938ban véget vetettek ennek az állami szintő tradicionalizmusnak, a monarchisták két évtizedes tevékenységének is köszönhetı, hogy a II. világháború után magától értetıdıen ment végbe Ausztria elválása Németországtól. A két világháború között a tradicionálisan meglévı magyar–orosz ellenérzéseket újabb, ideológiai alapú ellentétek mélyítették. Ez azonban nem zárta ki teljesen, hogy a két állam reálisan gondolkodó vezetıi az ideológiai averziókat legyőrve, idırıl idıre országaik reális gazdasági és külpolitikai érdekeit helyezzék elıtérbe – ha ez a kapcsolat egyik ország szempontjából sem volt túlságosan jelentıs. E kérdéskört elemzı monográfiájuk bemutatja, hogy a magyar–szovjet gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok intenzitását és volumenét fıként a két állam nemzetközi helyzetébıl fakadó politikai megfontolások és feltételek befolyásolták, továbbá hogy a gazdasági kényszer, a gazdaság racionális érdekei jelentıs nyomást gyakoroltak a politikai szférára és hozzájárultak a politikai közeledés feltételeinek megteremtéséhez is. A mind a politológiában, mind a történettudományban úttörı kötetük a föderalizmus általános jellemzıinek, történetének és a nyugati etnoföderális államok (Belgium, Kanada, Svájc) sajátosságainak összegzése után a közép- és kelet-európai etnoföderalizmus történetét mutatja be. Elemzésében összehasonlítja a térség többnemzetiségő szövetségi államait (Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia) és ezek fölbomlásának folyamatát, majd a kötet végén arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen feltételek megléte mellett lehet jövıje a föderalizmusnak Közép- és Kelet-Európában. Egy terjedelmes, román nyelven publikált monográfiájuk a román kommunista rendszer nemzetiségpolitikájának változásait vizsgálja a népi demokratikus állam létrejöttétıl Nicolae Ceauşescu hatalomra jutásáig. Széles körő levéltári kutatásra, a román, magyar és nemzetközi szakirodalomra alapozva arra a következtetésre jut, hogy a Groza-kormány idején indított, majd Gheorghiu-Dej által folytatott „demokratikus” és integratív nemzetiségi politika kedvezı visszhangot váltott ki, fıleg az erdélyi magyarok körében. A kulturális és nyelvi jogok kiterjesztése 1952-ben tetızött a Magyar Autonóm Tartomány megalakításával, de az 1956-os magyar forradalom hatására megállt, sıt ellentétes irányba fordult. A kötet szerint a Ceauşescu-rendszer kulturális alapjai éppen az 1950-es végén végrehajtott nemzetiségpolitikai fordulatban keresendık. A könyv fı erıssége a kommunista társadalomépítési folyamat összekapcsolása a nemzetiségi ügyek kezelésével, valamint az 1956-os megtorlások és azok hosszú távú következményeinek szisztematikus feltárása. Az intézetben dolgoznak a hidegháborús Közép- és Kelet-Európával kapcsolatos szovjet és orosz, továbbá amerikai, francia és kínai külpolitika, valamint a Balkán történetének legismertebb magyarországi szakértıi. Munkásságuk eredményeként a politológiában és a jelenkor-történetben egyaránt meghatározó jelentıségő tanulmányok sora mutatja be a 179

feladat. Az újkori osztály munkatársai által publikált könyvek és könyvrészletek a 19.<br />

században induló nagy transzformációval foglalkoznak. Kiemelendı az Egyesült Államokban<br />

az Osztrák-Magyar Monarchia „újraértékelését” adó tanulmánykötet, melyben 5 intézeti<br />

kutató összegzi a tudományos eredményeket. A mő idegen nyelven elıször publikált korábbi<br />

és új kutatások alapján mutatja be a Habsburg Birodalom közös piacát, annak hatékonyságát<br />

és benne Magyarország fejlıdési lehetıségét, kimutatva, milyen mértékben tudta ezt az ország<br />

kihasználni, elmaradottságát csökkenteni. A dualizmus államrendszere olyan szerkezetben<br />

mőködött, hogy biztosította a nemzeti és a birodalmi érdekek összehangolását – elıször 1526<br />

óta. Ezek napjaink európai együttmőködései, így az önkorlátozó érdekérvényesítés<br />

szempontjából kifejezetten tanulságosak. Egy magyarul, németül és bosnyákul is publikált<br />

konferenciakötet Thallóczy Lajos történetíró és politikus szakmai munkájával,<br />

kultúrpolitikájával foglalkozik, aki boszniai és világháborús kormányzati tevékenységével<br />

tőnt ki, s új korszakot nyitott a magyar–bosnyák tudományos kapcsolatokban. A kötet egy<br />

olyan politikust mutat be, elsısorban szaktudományos munkásságán keresztül, aki<br />

ugyanakkor az elsısorban általa alakított polgári adminisztráción keresztül a multikulturális<br />

Bosznia-Hercegovinát fejlesztette. A polgári adminisztráció jobban megfelelt a helyi<br />

körülményeknek, mint a katonai igazgatás, s valós modernizációs funkciót töltött be – már<br />

akkor kifejezetten a tartományok Európa fejlettebb régióihoz közelítését, Európával való<br />

megismertetését tőzte ki célul. A térségünkbıl kiemelendı másik kutatási vonal a lengyelmagyar<br />

kapcsolatoké, mely egyrészt az 1848–49. évi nemzeti és társadalmi<br />

szabadságtörekvések összefonódásaira terjed ki, másrészt a magyar párhuzamok miatt is<br />

fontos, bıvebb modern lengyel múltra. A 20. századi Lengyelországról cseh kiadásban, az<br />

1848–49-es szabadságharc lengyel résztvevıirıl pedig Varsóban jelent meg könyvük.<br />

A reálfolyamatok és a modern eszmetörténet összefüggéseirıl új képet ad az év folyamán<br />

második, javított kiadásban megjelent, több mint 600 oldalas tankönyv-monográfiájuk A<br />

modern Magyarország születése címmel Magyarország 1711–1914 közötti történetérıl. Az<br />

eszmetörténet és a történeti módszertan területérıl a mindenkori történetírás társadalmi<br />

helyének bemutatásában fontos, nálunk alig mővelt témakörökbe tartozik A tapasztalat mint<br />

emlékezet és történelem címő tanulmánygyőjteményük.<br />

A nemzetközi együttmőködéssel készült munkákból – a már említett boszniai<br />

együttmőködésen túl – a régi, megszilárdult osztrák kapcsolatot kell kiemelni: az Osztrák-<br />

Magyar Monarchia közös minisztertanácsi jegyzıkönyvei újabb kötetének kiadását s az<br />

ugyancsak reprezentatív tudományos kézikönyv, a Die Habsburgermonarchie 1848–1918<br />

címő bécsi akadémiai sorozat 8. kötetét, ahol intézeti szerzık társadalomtörténeti,<br />

háborútörténeti fejezeteket publikáltak és térképkötet-lektorokként is közremőködtek. A<br />

tanulmányok sorából az általunk az Európai Unió mőködése szempontjából hasznosítható<br />

tanulsággal szolgáló közös osztrák-magyar birodalom adminisztratív mőködésével, a<br />

demográfiai fejlıdéssel, a nemzetelméletekkel, metodikával, a marxizáló történetszemlélet<br />

egykorú kialakulásával és késıbbi tükrözıdésével foglalkozókat említjük meg.<br />

Huszadik századi kutatásaik eredményeként az év folyamán négy magyar és egy idegen<br />

nyelvő könyv jelent meg. A jugoszláv állam két világháború közötti történetét részletes<br />

monográfiájuk vizsgálja. Jugoszlávia szétesése és az ennek kapcsán keletkezett és állandósult<br />

balkáni válságövezet különösen aktuálissá teszi a délszláv egység megteremtésének<br />

folyamatát az elsı világháború után. Az eltérı történelmi régiókból kiszakított, eltérı<br />

gazdasági fejlettségő, hagyományú és vallású, féltucatnyi népet és vallást összefogni<br />

szándékozó állam csak a nemzetközi erıtérnek köszönhette létét és hét évtizedes fennállását.<br />

Ennek elsı két évtizedét tekinti át a kötet, bemutatva azokat a társadalmi viszonyokat,<br />

178

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!