A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
nemzetközi szakmai közönség számára elkészített, rövidített angol változata is, amely<br />
világnyelven elsıként ad monografikus jellegő áttekintést a Magyar Királyság 16. századi<br />
sorsfordító történetérıl. Horvátországban pedig önálló monográfia formájában jelent meg az<br />
Akadémiai Kiadó Magyarország történeté-be írott kora újkori fejezet kibıvített és gazdag<br />
képanyaggal ellátott változata az 1526–1711 közötti magyar történelemrıl. Mivel e korszakról<br />
a nyolcszáz éves horvát–magyar együttélés ellenére még sohasem jelent meg magyar szerzı<br />
tollából önálló horvát nyelvő kötet, az összegzés jelentıs mértékben segítheti a két ország<br />
történetírásának közeledését és kutatóinak együttmőködését. Igen hosszú elıkészítı munka<br />
után az intézet és a lipcsei egyetemen mőködı Geisteswissenschaftliches Zentrum der<br />
Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas (GWZO) közös kutatási projektjének eredményeként,<br />
a rangos Franz Steiner Verlagnál jelent meg a Magyarország új berendezkedésére vonatkozó<br />
tervezet („Einrichtungswerk des Königreiches Hungarn”) kritikai kiadása. 1688 nyarán I.<br />
Lipót császár egy héttagú bizottságra bízta, hogy kidolgozzák a török kiőzése utáni<br />
Magyarország újjáépítésének alapvonalait. A Kollonich Lipót vezetésével 15 hónap alatt<br />
megalkotott „Einrichtungswerk” a korszak egyik legtöbbet emlegetett, de modern kiadásban<br />
mindeddig elérhetetlen forrása volt. A magyar – és közép-európai – történettudomány régi<br />
adósságát törleszti ez a mintaszerő kiadvány, amely több mint félezer oldalon nemcsak az<br />
alapforrást, hanem a magyar arisztokraták által párhuzamosan készített alternatív tervezetet,<br />
illetve számos további vonatkozó dokumentumot is tartalmaz.<br />
A 18. századi történelemmel kapcsolatos, folyamatban levı kutatások közül az egyik<br />
legfontosabb Bél Mátyás hatalmas mővének, a „Notitiá”-nak tíz kötetesre tervezett kiadása.<br />
Az osztály két munkatársa <strong>2010</strong>-ben elkészítette az elsı kötetet, Árva és Trencsén vármegyék<br />
leírását, amely az intézet és a Magyar Országos Levéltár közös kiadásában lát napvilágot. Bél<br />
munkásságának kutatása az intézet munkaprogramjában az 1970-es évek óta folyamatosan<br />
jelen van, a most folyó szövegkiadási munkálatok nyomán végre remény van arra, hogy<br />
történetírásunk eme másik nagy adósságát is rendezik. Bél Mátyás országleírása ugyanis<br />
egyedülálló forrás a 18. századi Magyarország megismeréséhez, emellett jelentıs munkának<br />
számít Bél történelemszemlélete és Magyarország népeivel kapcsolatos álláspontja miatt is.<br />
Bél már fontosnak tartja saját szlovák származását és a szlovák múltat, de a magyarsággal<br />
szemben soha nem ellenséges, a közös múltat hamis felhangok nélkül, nagy felkészültséggel<br />
kutatja. Álláspontja példaértékő a mai magyar és szlovák társadalom és politika számára is,<br />
„útjelzı tábla” lehet a megbékéléshez.<br />
A kora újkori osztály harmadik jelentıs kutatási területe az egyháztörténet, ezen a téren<br />
részben a 16–17. századi szerzetesség- és missziótörténettel, részben pedig a 20. századi<br />
egyháztörténettel kapcsolatban születtek jelentıs új eredmények. Rangos angol folyóiratban<br />
publikált tanulmányuk vizsgálja a 16. századi szerzetesi reformokat, az eddigi kutatásoknál<br />
több összefüggést mutatva ki a katolikus és protestáns reformok között. Eredményesek<br />
örmény vonatkozású kutatásaik, ezek rangos nemzetközi armenisztikai fórumokon is<br />
napvilágot látnak. Reprezentatív mővészettörténeti kötet számára állították össze Szlavónia és<br />
a Szerémség török kori katolikus templomainak topográfiáját, amely az elsı kísérlet a térség<br />
szakrális földrajzának római levéltári dokumentumok alapján történı rekonstrukciójára.<br />
Az újkori osztály munkásságának tengelyében <strong>2010</strong>-ben is az 1848-ban kibontakozó nemzeti<br />
polgári átalakulás vizsgálata, a modernizálódó ország politikai rendszere mőködésének<br />
problematikája, a nemzeti-nemzetiségi kérdés reálfolyamatainak kutatása, valamint<br />
eszmetörténeti elemzések álltak. Mai történeti-nemzeti gondolkodásunk fejlıdésének is elsı<br />
nagy kulcskorszaka az 1825–1918 közötti periódus – ennek sokoldalú modern<br />
szaktudományos elemzése egyben hosszabb távú, nemzetközi kooperációt is magába foglaló<br />
177
Change language