A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Vas megye történetével kapcsolatos számos publikációja – korántsem pusztán helytörténeti<br />
jelentıségő, hiszen jelentıs hozzájárulás a középkorban keletkezett – a magyar kulturális<br />
örökség szerves részét képezı – levéltári források feltárásához (egyúttal további kutatásokat<br />
alapozva meg). A Vas megye történetét érintı tanulmányok valójában országos jelentıségő<br />
kérdéseket dolgoznak fel a 13–14. századi tartományuraságok jellegét és a Mátyás-kor<br />
politikatörténetét illetıen, és szervesen kapcsolódnak az intézetben folyó – a középkori<br />
Magyar Királyság egészére kiterjedı – archontológiai kutatási programhoz. Az osztály a<br />
középkori magyar gazdaságtörténet mőhelye is, az év során publikált középkori vásártörténeti<br />
tanulmányaik az utóbbi években elhanyagolt középkori gazdaságtörténeti kutatások egy<br />
fontos kérdéskörének jobb megismeréséhez járulnak hozzá a korábbi feldolgozásoknál jóval<br />
szélesebb forrásbázis alapján, a térhasználat történetével foglalkozó nemzetközi<br />
összehasonlító történeti kutatásokhoz is kapcsolódva. Eredményeik a középkori magyar állam<br />
pénzügyi lehetıségeinek, gazdasági erejének tisztázását segítik elı. Francia nyelven publikált<br />
tanulmányaik az Anjou-kor nemzetközi összehasonlító jogtörténeti irodalmát gazdagítják,<br />
egyúttal sikeresen kapcsolják be az intézetben folyó kutatásokat a nemzetközi Anjou-kutatás<br />
vérkeringésébe. Számos publikációt eredményeztek a szlovák kollégákkal folytatott, a<br />
középkori magyar történelem alapkérdéseit tárgyaló, rendszeres találkozók.<br />
A kora újkori osztály kutatómunkájának hagyományosan igen erıs vonulatát jelenti az<br />
oszmanisztika mővelése, amely – tárgyánál fogva – erıteljes nemzetközi érdeklıdésre tart<br />
számot. A magyarországi oszmán-török uralmat ténylegesen fenntartó és mőködtetı közép- és<br />
felsıszintő hivatalnokokról és katonákról nagyon keveset tudunk. Ezért érdekes és kivételes,<br />
hogy egy tanulmányuk sokféle török állami dokumentum felhasználásával, meglepı<br />
részletességgel és több mint harminc éven át (1560-as évek–1590-es évek) tudta nyomon<br />
követni Oszmán aga/cselebi/bég magyarországi pályáját. Oszmán egyszerre volt katona,<br />
kiváló pénzügyigazgatási tisztviselı, dzsámi- és iskolaépítı, s mint ilyen azok közé a helyi<br />
notabilitások közé tartozott, akik az oszmán-török hatalom magyarországi „honalapítói”-nak<br />
tekinthetık. Egy másik tanulmányuk a 16. század második negyedének sorsdöntı változásait<br />
tekinti át az Oszmán Birodalom irányításában, mégpedig egy szerelmi háromszög történetén<br />
keresztül, egyfajta „gender study” keretében. A legfontosabb fejleménynek a hatalmi elit nıi<br />
tagozatának látványos térnyerése és a háremre támaszkodó frakciók létrejötte és egymással<br />
folytatott harca tekinthetı. Az újítások többsége I. Szülejmán szultán kedvenc ágyasához,<br />
Hürrem nevéhez köthetı: kíméletlen egyénisége és hatalomvágya véres események sorához és<br />
a hárem politikai jelentıségének ugrásszerő növekedéséhez vezetett, ami a következı száz<br />
évben óriási instabilitást eredményezett az oszmán állam politikai vezetésében. Ugyancsak<br />
vizsgálták az oszmánok háborúhoz és békéhez való viszonyát. A török politikai kultúra mai<br />
vizsgálói számára is érdemi következtetésük szerint a birodalom harciasságáért joggal tehetı<br />
felelıssé a dinasztikus politika és a sajátos társadalom- és hatalomszerkezet, az ellenséghez<br />
való viszonyt azonban végsı soron a kultúra és a vallás határozta meg. A törökök csak a 19.<br />
század közepén szakítottak azzal felfogással, hogy a béke a szent háború (a dzsihád)<br />
folytatása más eszközökkel, ezért nem véletlen, hogy igen késın, 1856-ban fogadták be ıket<br />
hivatalosan az európai népek családjába.<br />
Három önálló, alapkutatásokra épülı összefoglaló monográfiát jelentettek meg a Magyar<br />
Királyság és a Habsburg Monarchia viszonyának történetérıl. E mővek a Magyar Királyság<br />
és a Habsburg Monarchia 1526 és 1608 közötti sokrétő kapcsolatrendszerét és kölcsönös<br />
egymásrautaltságát tárgyalják új megvilágításban és fogalomrendszerben, pontosítják és<br />
árnyalják a középiskolai tankönyvekben a korszakról eddig olvasható ismereteket, elsısorban<br />
a Bocskai-felkelés sokszínőségét és a magyar rendiség kiemelkedı szerepét emelve ki. Az<br />
amerikai Columbia University Pressnél napvilágot látott a magyar nyelvő monográfia<br />
176
Change language