A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
SZOCIOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET<br />
1014 Budapest, Úri u. 49.; 1250 Budapest, Pf. 20<br />
telefon: 1-224 0786; fax: 1-224 0790<br />
e-mail: tiborit@socio.mta.hu; honlap:www.socio.mta.hu<br />
I. A kutatóhely fı feladatai <strong>2010</strong>-ben<br />
Az intézet kutatásai az alap-és közfeladatokhoz kapcsolódtak. Az alapító okiratban<br />
megfogalmazott kutatási célok összhangban voltak a társadalomkutatások azon hazai és<br />
nemzetközi áramlataival, amelyek döntıen a társadalomszerkezetre, a szociálpolitikára, az<br />
értékekre, az új technológiákra és tudásokra, valamint a környezet változásainak méréseire<br />
összpontosítva mutatják be a társadalmi folyamatokat.<br />
A kutatások négy téma köré csoportosultak. Az esélyegyenlıség köré szervezıdött<br />
vizsgálatok az egyenlıtlenségek okait kutatták, különös tekintettel a nık, a romák, a<br />
fogyatékkal élık, az idısek, az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemő) emberek<br />
helyzetére, továbbá a társadalmi nemek területén foglalkoztak a család és a munka<br />
összeegyeztetésének kérdéseivel, a nık munkaerı-piaci hátrányaival, a családon belüli<br />
erıszak mértékével, érintettjeivel, és a gondoskodással. A tudás és a tudástársadalom átalakító<br />
szerepének kutatása a döntéshozatalra, a versenyképességre és fenntarthatóságra, a magyar<br />
K+F rendszerre, valamint a munkahelyi pszicho-szociális kockázatokra irányult. Az<br />
értékvizsgálatok foglalkoztak az értékek átrendezıdésével, azok kultúrára gyakorolt hatásával<br />
és magatartásformáló szerepével, a magyar társadalom kulturális megosztottságával, a<br />
narratív élettörténeti interjúk feldolgozásával és a hazai kvalitatív kutatók hagyatékának<br />
győjtésével és rendszerezésével, a szellemi termelési mód megnövekedett szerepével. Az<br />
intézet környezeti és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatai a természeti és környezeti károk<br />
társadalmi konfliktusait tárták fel, elemezték a globális klímaváltozás társadalmi<br />
összefüggéseit, a fenntartható városfejlıdés hazai lehetıségeit, és a modern nagyvárosi<br />
fejlıdés területfogyasztási következményeit.<br />
Speciális feladat volt az Európai Társadalomtudományi Elemzések (EUTE/ESS) ötödik<br />
adatfelvételének lebonyolítása, és az elızı felvétel elemzése, valamint a szociológiatörténeti<br />
archívum (20. Század Hangja) továbbfejlesztése. Az intézet hangsúlyt fektetett a kutatások<br />
interdiszciplináris jellegére, melyek lehetıséget adtak a társadalmi jelenségek feltérképezésére<br />
és a mőködési mechanizmusok bemutatására, értelmezésére. Az elmúlt évekhez hasonlóan a<br />
szükséges források csak részlegesen álltak rendelkezésre, ezért a munkatársak részben új<br />
pályázati lehetıségeket kerestek, részben saját kezdeményezéső kutatásokat folytattak. Az<br />
intézet kiemelt feladatának tekintette a tudományos eredmények minél szélesebb körben<br />
történı bemutatását és a társadalmi párbeszédet.<br />
Esélyegyenlıség<br />
II. A <strong>2010</strong>-ben elért kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények<br />
a) Kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények<br />
Az oktatáson belüli etnikai különbségek és a városi ifjúság széttartó életpályái a kibıvített<br />
Európában (EDUMIGROM) (EU FP7)<br />
A kutatás alapján elkészült elsı nemzetközi összehasonlító elemzések rávilágítottak arra,<br />
hogy – a jóléti berendezkedésekben, és az iskoláztatás rendszerében mutatkozó jelentıs<br />
153