A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

várhatóan újratermelıdnek. A multinacionális cégek dominanciáját ellensúlyozandó és a
gazdaság duális jellegét oldandó a releváns fejlesztési politikák számára megfogalmazott
javaslatok három hangsúlyos kérdése:
a gazdasági szereplık térségi szervezıdését és a koordinációhoz szükséges intézményi
háttér megteremtését célzó intézkedések;
új iparpolitika megteremtésének szükségessége, amely a nagy értékő ipari bázisokhoz
kapcsolja a felsıoktatást, a szakképzést, a kutatást és fejlesztést, továbbá a magyar
közép- és kisvállalatok bedolgozói és alvállalkozói kapacitásait, ezzel egyben bıvítve
a minıségi foglalkoztatást;
az ágazati és a területi tervezés és a vonatkozó dokumentációk összhangjának
megteremtése.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program félidıs értékelése
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 3–4. (vidékfejlesztési) tengelyeinek
értékelése számos összefüggést tárt fel, amelyek arra mutatnak rá, hogy
a LEADER-csoportok közbeiktatásával végzett, elvben decentralizált döntéshozatal és
kérelemkezelés tőrhetetlen mértékő késedelmet okozott, olyannyira, hogy megingott a
programba vetett bizalom mind a szereplık, mind a potenciális pályázók körében.
Ennek legfıbb oka az „agyonkontrollált decentralizáció”, vagyis a LEADER
akciócsoportokhoz delegált döntési jogkörök megkurtítása és a kérelemkezelés túlzó
ellenırzése;
az eljárásrendi problémák – amellett, hogy a 3–4. tengely intézkedései esetében elıleg
sem folyósítható – semlegesítik az elınyöket, amelyeket az ÚMVP vonatkozó
jogcímei ígértek, ezért megfontolandó legalább a vállalkozásfejlesztés egységes
kezelése az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív
Programján belül. Ez egyben a lehatárolással kapcsolatos problémákat is
megszüntetné.
Hiába az egyes intézkedések területi kiegyenlítı hatása, az ÚMVP vidékfejlesztési
intézkedéseinek többségét érintı eljárásrendi problémák, az ÚMFT-vel való koordináció
hiánya, továbbá a fejlesztési források volumenének csekély volta a hátrányok növekedésével,
a leszakadás erısödésével fenyeget a vidéki térségekben.
Közszolgáltatás-fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában
Az AGGLONET, magyar–szlovák agglomeráció Pozsony környékén címő kutatás az RKK
vezetésével, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet, valamint 3-3 magyar és szlovák
önkormányzat együttmőködésében valósult meg. A munka középpontjában a Pozsony határon
átnyúló, illetve Csallóköz – többségében magyar lakta – területeire kiterjedı szuburbanizáció
hatásainak feltárása, és ennek lehetséges kezelési módjai álltak.
Más szuburbanizációs vizsgálatokhoz képest Pozsony esetében a kutatás egyediségét az adta,
hogy a szlovák fıvárosból kiköltözık – mintegy 80%-ban szlovák nemzetiségő családok – a
magyar többségő Csallóközben (Szlovákiában), valamint az államhatár magyar oldalán
telepednek meg. Tehát mindegyik esetben magyar etnikai közegben. Különösen a vizsgált
jelenség magyarországi vonatkozása jelentett újdonságot, mivel a szlovák állampolgárok
nagyszámú letelepedése az utóbbi négy évben indult meg. Ugyanakkor sok hasonló probléma
azonosítható a határ mindkét oldalán, ezért ezeket a területeket együtt vizsgálták a kutatók.
Munkájuk célja volt, hogy felderítsék azokat a részben ismert, részben rejtett, avagy
lehetséges problémákat és elınyöket, amelyekkel a céltelepülések önkormányzatai,
142