A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

környezetorientált irányelveket, amelyek alapján megteremthetı az optimális
környezetgazdálkodás lehetısége.
Határon átnyúló városrégiók
A városrégiók problematikájának kutatására az INNOTÁRS (NKTH) keretében mővelt
„Határtalan várostérségek a Kárpát-medencében” projekt éves feladatai keretében nyílt
lehetıség. A 2010. évi munkafázisban a hazai városrégiók területi lehatárolásának két –
Magyarországon kevéssé használt – módszerének alkalmazására került sor (területi
autokorreláció, gravitációs modell). A III. munkacsomag lezárásaként megtörtént annak
becslése, hogy a hazai várostérségek mennyiben járulnak hozzá a nemzeti össztermékhez
(GDP), illetve mennyiben változott súlyuk az 1990-es évek közepéhez képest. Az eredmény
részben meglepı lett: a vidéki várostérségek hozzájárulása a nemzeti érték termeléséhez nem
nıtt, de a szuburbanizációs jelenség hatása kimutatható volt, mert a nem centrumtelepülések
súlya emelkedett, ami a népesség, a munkahelyek és vállalkozások relokációjának az
eredménye.
A határon átnyúló várostérségek kutatása a korábbi hasonló tematikájú vizsgálatokhoz képest
új eredményeket hozott:
A városrégiók munkaerıpiacán belül az együttmőködés erısödik, ez alól a magyar
munkaerı romániai munkavállalása a kivétel, elsısorban a bérszínvonal különbségei
okán;
A várostérségek ingatlanpiaca egységesül, a külföldi lakó- és ipariingatlan-fejlesztık
szerepe markánsabbá vált az elmúlt években;
Az áramlások szők keresztmetszeteinek felszámolása megindult, a szükséges
fejlesztési programokat a két oldalon a partnerek egyeztették, a tervpályázatok futnak,
de a tényleges fejlesztések idıtávja ma még nem látható;
A globális válság az együttmőködés mennyiségi mutatóit visszavetette, de egyúttal
ráébresztette a feleket a szorosabb, integráltabb kooperáció fontosságára;
A fejlıdés súlypontja az intézményi és személyes síkról egyre inkább áthelyezıdik az
üzleti életre és a személyi szolgáltatások piacaira, ahol az eredmények sokkal jobban
mérhetık;
A várostérség nagyságrendjétıl függıen, de minden esetben sikerült azonosítani a
kulcsszereplık egy-egy jól definiálható körét, akik, mintegy katalizátorai a
kapcsolatok fejlıdésének.
Az újraiparosítás lehetıségei Magyarországon a gazdasági válság alatt és után
A gazdasági válság idıszaka alatt az Európai Unió amúgy is sérülékenyebb gazdaságú
tagállamai (Kelet-Közép-Európa országai, balti államok, mediterrán országok) jelentısebb
visszaesést szenvedtek el mind az ipari kibocsátás, mind a foglalkoztatás tekintetében.
Magyarországról – közvetlen versenytársaival összehasonlítva – elmondható, hogy nemcsak a
válságfolyamatok érintették mélyen a hazai ipart, hanem a lendületes kilábalás esélye is
kérdéses. Hazánkban a válság jelei elıször az exportorientált vállalkozások körzetében – a
fejlettebb vidéki térségekben – jelentek meg, majd a válságfolyamatok általánossá válásával
egyre inkább a kisebb teljesítményő régiók recessziója erısödött, amelyek feltehetıen a
válság elmúltával sem lesznek képesek megújulni, átmeneti leépítés helyett bezárások
valószínősíthetık. Mindazonáltal a korábban uralkodó megyei-regionális fejlıdési pályák
módosulása az ipar ezredfordulóra megszilárdult térszerkezetét alapvetıen nem változtatta
meg, így a némileg oldódó területi egyenlıtlenségek a majdani visszarendezıdés hatására
141