A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

teremtése és az ipar környezetromboló hatásainak minimalizálása, egy olyan alacsony
környezetterheléső gazdaság kiépítése, ami a munkahelyek megteremtése mellett biztosítja az
ökoszisztéma hosszú távú mőködését. A hazai zöld gazdaságot kialakítani szándékozó
törekvések területi szempontú vonatkozásainak vizsgálata a zöld szektorokon keresztül
valósult meg (takarékos építıipar, megújuló energiagazdálkodás, fenntartható közlekedés és
mezıgazdaság, vízgazdálkodás, környezeti infrastruktúra), ugyanakkor a fentiek alapján, a
területfejlesztés horizontális természetébıl adódóan a folyamatok együttes szintézise integrált
szemléletben történt. Az integrált „zöld” területfejlesztés átfogó célja a biológiai sokféleség
védelme, az agrárgazdaság, a vidéki gazdaságok fejlesztése, valamint a szociálpolitika
szempontjainak együttes figyelembevétele, továbbá a természeti és kulturális (hagyományos)
lehetıségek kihasználása annak érdekében, hogy a vidék megtartó ereje, egyben a
foglalkoztatás is növekedjen, és a helyi környezeti szempontokat is kielégítı gazdaság jöjjön
létre (ökológiai agráripar). Mindezeket összhangba kell hozni a megújuló energiák
elterjesztését, az agrárium fejlıdését és a természeti, kulturális értékek védelmét célzó
ágazatpolitikai intézkedésekkel.
A megújuló energiaforrások arányának növelése a fenntartható fejlıdést is elısegíti, továbbá a
magas energiaimport-függıség csökkenésével az energiabiztonságot is növeli. Ugyanakkor a
megújuló energia felhasználásával szemben fontos elvárás, hogy rövid és hosszú távon
egyaránt gazdaságilag versenyképes legyen a nem megújuló energiaforrásokkal szemben is.
A kutatás egyik fı eredménye annak megállapítása, hogy a mezıgazdaság más ágazatokhoz
való szoros kapcsolódása miatt a zöld gazdaságfejlesztés katalizátora lehet Magyarországon.
A zöld agrárfejlesztés a más szektorokra gyakorolt multiplikátor hatása mellett kedvezı
folyamatokat indukálhat a környezetvédelemben és a vidéki társadalomban is. Ezeknek az
egyik legfontosabb színterei lehetnek a tanyák, hiszen azok kitőnı lehetıséget nyújthatnának
a zöld gazdálkodás megvalósítására. Itt a hatás nem csupán az egyes lokális pontokon, hanem
települési és térségi szinteken is megmutatkozna, hiszen a tanyák – nagy számukból fakadóan
– hozzájárulhatnának az egyes vidéki zónák megújulásához, népességmegtartásához és
fejlıdéséhez is. A zöld gazdaság agrárágazatát érintıen: a Duna–Tisza köze homokos talajú
tájain, Békés megye déli, jelentıs számú kistermelı által mővelt területein, a Jászságban a
versenyképes családi gazdasági modell támogatása lenne célszerő, melynek fı iránya a
biogazdálkodás keretei között termelt zöldség-gyümölcs, valamint a legeltetéses állattartás
lehetne. Ez utóbbi tevékenység a természetvédelmi érdekeket is szolgálja, gondoljunk csak a
Kiskunsági vagy a Körös–Maros Nemzeti Park gyepterületeire. Az energetikai kihívásokat
tekintve a magyar mezıgazdaság két módon érintett: egyrészt javítani kell a termelés
energiahatékonyságát – ez azért is fontos, mert a WTO tárgyalások agrárkereskedelmi
liberalizációra irányuló törekvéseinek megvalósulása esetén versenyképesebbé teheti a
magyar árukat, – másrészt a biomassza energetikai célú felhasználásával az ország
energiaimport-függıségét lehet csökkenteni, a mezıgazdasági termékek piacát stabilizálni, az
agrárium jövedelmezıségét emelni, valamint új vidéki munkahelyeket teremteni.
A vizsgálat külön kitért arra, hogy a zöld gazdaság elméleti alapjai hogyan érvényesülnek a
helyi szintő területfejlesztési politikákban (integrált városfejlesztés). A gazdasági növekedés
és a környezeti fenntarthatóság közötti egyensúly megléte alapvetıen kihat a lakosság
jólétére, életminıségének javulására, valamint a városi terek környezeti biztonságára is.
Annak érdekében, hogy a gazdaság prosperitásának biztosítása mellett városaink élhetısége
ne kerüljön veszélybe, új stratégiai és koncepcionális elemek bevezetése szükséges. Ezért a
fenntartható városfejlesztési politikáknak fel kell vállalniuk a gazdaságba ágyazható
140