A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
Share Embed Flag
Download ePaper

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ... A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

mta.hu
22.07.2013 Views

II. A 2010-ben elért kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények a) Kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények A területfejlesztés irányítási rendszere és a területpolitika jövıje A területfejlesztés körüli bizonytalanságra számtalan jel utal ma Magyarországon. A rendszerváltozás óta e feladatok megoldására nem sikerült stabil államigazgatási kereteket kialakítani. Az eltelt húsz év alatt már a tizedik központi államigazgatási szerv kapta feladatul e tevékenységet. A központi szint ciklusonkénti átszervezése bizalmatlanságot szül, gyengíti a magyar területpolitika európai presztízsét. A területfejlesztés olyan komplex feladat, amelynek megoldása tárcákon átívelı szabályozási és szervezési tennivalókat jelent. A központi irányításról alkotott kép másik eleme elvi kérdésnek tekinthetı. Ez a szempont az eddig érvényes struktúrák kialakításában nem figyelhetı meg. Erıs régiók gyengébb központi kormányzati pozíciókat, gyenge régiók erıteljes központi irányítási centrumot igényelnek. Ma Magyarországon egyik modell sem érvényesül. A kutatás a hazai intézményrendszer mőködési tapasztalatai és a nemzetközi összehasonlító elemzések alapján javaslatokat dolgozott ki a kormányzat számára, hogyan lehetne a fejlesztéspolitikai irányítási rendszert hatékonyabbá és integráltabbá tenni. A javasolt kormányzási modell lényege az integrált stratégiai megközelítés, a szervezeti koncentráció és a decentralizáció. Ezek az irányok olvashatóak ki az Európai Unió utóbbi idıszakban született fejlesztéspolitikai dokumentumaiból is (Zöld könyv a területi kohézióról, Barca-jelentés, Európa 2020, ötödik kohéziós jelentés). A területi megközelítés/szemlélet sajátos, így irányítása sem hagyományos ágazati irányítási feladat. A területi szemléletnek egyrészt be kell integrálódnia minden központi politikába, másrészt a specifikus területfejlesztési, felzárkóztatási feladatokat is el kell látni. Ezért a területfejlesztés központi irányítása sem egy a hagyományos ágazatok közül, mert nem csupán a saját területfejlesztési feladatokat végzi, hanem mint horizontális politika koordinációs szerepkört is betölt. E kettıs funkciót a nemzetközi tapasztalatok alapján elvégezheti egy kiemelt jogállású önálló tárca vagy hivatal. A területfejlesztés eddigi kormányzati szervezeti megoldásai nem csak azért nem voltak hatékonyak, mert nem voltak stabilak, hanem azért sem, mert hagyományosan gyenge pozíciójú tárcák portfoliójába integrálódtak. Amennyiben a területfejlesztés beintegrálódik egy ágazati tárcába, akkor e koordinatív funkcióját jó esetben is csak a minisztériumon belül képes ellátni. Éppen ezért hatékonyabb megoldásnak tőnik, ha a területi koordináció és kohéziós politika valamilyen csúcstárca keretei között jelenik meg. A központi kormányzati modell kialakításakor a területi szintekkel való összekapcsolás mikéntje is nagy jelentıségő. A központi és területi szintek összekapcsolásakor olyan szervezeti megoldást kell találni, ahol a stratégiai-fejlesztési kormányzásért felelıs központ feladatkörében egyszerre valósítja meg a hazai és az európai forrásokkal megvalósuló stratégiai tervezés és forrásfelhasználás területi koordinációját. Ez a kormányzati központi szervezet kell, hogy irányítsa az integrált fejlesztési (a területfejlesztési intézményrendszert, az irányító hatóságokat és a közremőködı szervezeteket is magában foglaló) területi menedzserhálózatot, vagyis ebben megszőnik az ágazati minisztériumok irányítása és a szervezetrendszer elkülönülése. Az irányítási rendszer kialakításában mindig mérlegelendı szempont a hatáskörök térbeli megosztása a különbözı irányítási szintek között. Különösen a területfejlesztési politika esetében evidenciának tőnik, hogy a területi szereplık kulcsszerepet töltenek be, de nem csak 138

a végrehajtásban, hanem a stratégiai tervezésben is, sıt akár a forráselosztásban is. Ma már elıfordul, hogy számszerősíteni is igyekeznek a decentralizált kormányzásból származó fejlesztéspolitikai elınyöket. A decentralizáció és centralizáció arányának helyes kialakítása mellett a modellezésnek dönteni kell a léptékrıl és szervezeti formáról is. Az alkalmas területi szint, illetve szereplı kiválasztása során mérlegelni kell, hogy a feladatkörbıl mi telepíthetı önkormányzati, képviseleti keretekbe, milyen funkciókat kíván az állam dekoncentrált szervezeti formában megszervezni, és azt is, hogy milyen területi léptékben és hány szinten épül ki a szervezet és a funkció. A decentralizált megoldások elınye a szereplık közvetlen érintettsége, helyi tudása, forrásmozgósító ereje, komplex területi szemléletmódja, a döntések nagyobb legitimációja, nyitottsága. Ugyanakkor az is tény, hogy a centralizált megoldások egyik elınye az egyenlı mértékben érvényesülı méltányosság, a területi kiegyenlítés szempontjának érvényesítése a területi szereplık „önzésével” szemben. Az uniós virágzását élı ún. place-based politika, tehát a szakpolitikák területi alapú formálása kikerülhetetlenné teszi a területi szereplık érdemi bekapcsolását. Természetesen a területfejlesztési politika szervezeti megoldásai és irányítási eszközei nem szakadhatnak el a teljes állami, közpolitikai intézményrendszer sajátosságaitól, ezért alapvetı feladat a közigazgatási reform függvényében dönteni a fejlesztéspolitika területi szintjének modelljérıl. Mindenesetre az eddigi hazai és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a nagyrégiós lépték fejlesztéspolitikai elınyei egyértelmőek. Részvétel az EU kohéziós politikájával kapcsolatos magyar álláspont kialakításában Az intézet évek óta segíti a kormányzatot az uniós kohéziós politikához kapcsolódó szakértıi véleményekkel, amelyek esetenként nem pusztán háttértanulmányok készítésével, hanem szakértıi tanácskozásokon, munkacsoportokban való részvételben testesültek meg. A magyar uniós elnökségre készülve került sor különbözı uniós kohéziós politikai dokumentumok elıkészítésére. Az ún. Territorial State and Perspectives of the EU c. dokumentum több fejezetéhez készültek elıtanulmányok, azt követıen pedig a Territorial Agenda szövegezéséhez kapcsolódott az RKK. Külön szakértıi elemzés taglalta az uniós kohéziós politika jövıjéhez, illetve az Európa 2020 dokumentumhoz való magyar viszonyulás kérdéseit. Fontos eredményként könyvelhetı el annak kimutatása, hogy a Magyarország kohéziós támogatását fenyegetı legnagyobb veszély a támogatások tagországok közötti elosztásának módszerében rejlik. A 2007–2013 programozási idıszakban az új tagállamok strukturális és kohéziós támogatásukat nem az 1999-ben elfogadott Berlini formula alapján kapják, hanem a GDP-arányos „abszorpciós kapacitás” alapján. A GDP nagyságát pedig az új programozási idıszak elıtti utolsó olyan 2-3 év adatai alapján állapítják meg, amelyekrıl már végleges statisztikai adatok állnak rendelkezésre. Magyarország GDP-je 2008–2009-ben együtt mintegy 8 százalékkal esett vissza, amit 2010–2011-ben még nem sikerül növekedéssel kiegyenlíteni. A módszer változatlansága esetén tehát Magyarország a 2013 utáni idıszakban mintegy 7 százalékkal kevesebb strukturális és kohéziós támogatásra lenne jogosult, mint most, ami mintegy 1,6 milliárd euró elvesztését jelentené. A kutatás keretében bemutatásra kerültek az 5. kohéziós jelentés legfontosabb megállapításai is. A zöld gazdaság területi dimenziói A kutatás a zöld gazdaság területi vonatkozásainak elemzésekor alapvetıen a fenntarthatóság szemléleti körbıl kiinduló stratégiai cselekvési logika mentén vizsgálta a gazdaságfejlesztés területi vonatkozásait. A koncepció szerint a zöld gazdaság valójában a gazdaság „zöld” ágazatfejlesztési folyamatain keresztül történı „kizöldítése”, a fenntartható ipar és a kapcsolódó vállalkozói környezet ösztönzésével a gazdaság élénkítése, új munkahelyek 139

a végrehajtásban, hanem a stratégiai tervezésben is, sıt akár a forráselosztásban is. Ma már<br />

elıfordul, hogy számszerősíteni is igyekeznek a decentralizált kormányzásból származó<br />

fejlesztéspolitikai elınyöket. A decentralizáció és centralizáció arányának helyes kialakítása<br />

mellett a modellezésnek dönteni kell a léptékrıl és szervezeti formáról is. Az alkalmas területi<br />

szint, illetve szereplı kiválasztása során mérlegelni kell, hogy a feladatkörbıl mi telepíthetı<br />

önkormányzati, képviseleti keretekbe, milyen funkciókat kíván az állam dekoncentrált<br />

szervezeti formában megszervezni, és azt is, hogy milyen területi léptékben és hány szinten<br />

épül ki a szervezet és a funkció. A decentralizált megoldások elınye a szereplık közvetlen<br />

érintettsége, helyi tudása, forrásmozgósító ereje, komplex területi szemléletmódja, a döntések<br />

nagyobb legitimációja, nyitottsága. Ugyanakkor az is tény, hogy a centralizált megoldások<br />

egyik elınye az egyenlı mértékben érvényesülı méltányosság, a területi kiegyenlítés<br />

szempontjának érvényesítése a területi szereplık „önzésével” szemben. Az uniós virágzását<br />

élı ún. place-based politika, tehát a szakpolitikák területi alapú formálása kikerülhetetlenné<br />

teszi a területi szereplık érdemi bekapcsolását.<br />

Természetesen a területfejlesztési politika szervezeti megoldásai és irányítási eszközei nem<br />

szakadhatnak el a teljes állami, közpolitikai intézményrendszer sajátosságaitól, ezért alapvetı<br />

feladat a közigazgatási reform függvényében dönteni a fejlesztéspolitika területi szintjének<br />

modelljérıl. Mindenesetre az eddigi hazai és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt<br />

mutatják, hogy a nagyrégiós lépték fejlesztéspolitikai elınyei egyértelmőek.<br />

Részvétel az EU kohéziós politikájával kapcsolatos magyar álláspont kialakításában<br />

Az intézet évek óta segíti a kormányzatot az uniós kohéziós politikához kapcsolódó szakértıi<br />

véleményekkel, amelyek esetenként nem pusztán háttértanulmányok készítésével, hanem<br />

szakértıi tanácskozásokon, munkacsoportokban való részvételben testesültek meg. A magyar<br />

uniós elnökségre készülve került sor különbözı uniós kohéziós politikai dokumentumok<br />

elıkészítésére. Az ún. Territorial State and Perspectives of the EU c. dokumentum több<br />

fejezetéhez készültek elıtanulmányok, azt követıen pedig a Territorial Agenda<br />

szövegezéséhez kapcsolódott az RKK. Külön szakértıi elemzés taglalta az uniós kohéziós<br />

politika jövıjéhez, illetve az Európa 2020 dokumentumhoz való magyar viszonyulás<br />

kérdéseit. Fontos eredményként könyvelhetı el annak kimutatása, hogy a Magyarország<br />

kohéziós támogatását fenyegetı legnagyobb veszély a támogatások tagországok közötti<br />

elosztásának módszerében rejlik. A 2007–2013 programozási idıszakban az új tagállamok<br />

strukturális és kohéziós támogatásukat nem az 1999-ben elfogadott Berlini formula alapján<br />

kapják, hanem a GDP-arányos „abszorpciós kapacitás” alapján. A GDP nagyságát pedig az új<br />

programozási idıszak elıtti utolsó olyan 2-3 év adatai alapján állapítják meg, amelyekrıl már<br />

végleges statisztikai adatok állnak rendelkezésre. Magyarország GDP-je 2008–2009-ben<br />

együtt mintegy 8 százalékkal esett vissza, amit <strong>2010</strong>–2011-ben még nem sikerül növekedéssel<br />

kiegyenlíteni. A módszer változatlansága esetén tehát Magyarország a 2013 utáni idıszakban<br />

mintegy 7 százalékkal kevesebb strukturális és kohéziós támogatásra lenne jogosult, mint<br />

most, ami mintegy 1,6 milliárd euró elvesztését jelentené. A kutatás keretében bemutatásra<br />

kerültek az 5. kohéziós jelentés legfontosabb megállapításai is.<br />

A zöld gazdaság területi dimenziói<br />

A kutatás a zöld gazdaság területi vonatkozásainak elemzésekor alapvetıen a fenntarthatóság<br />

szemléleti körbıl kiinduló stratégiai cselekvési logika mentén vizsgálta a gazdaságfejlesztés<br />

területi vonatkozásait. A koncepció szerint a zöld gazdaság valójában a gazdaság „zöld”<br />

ágazatfejlesztési folyamatain keresztül történı „kizöldítése”, a fenntartható ipar és a<br />

kapcsolódó vállalkozói környezet ösztönzésével a gazdaság élénkítése, új munkahelyek<br />

139

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!