A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

keretében az intézet az MTA Jogtudományi Intézetével közös pályázata alapján a 2007.
március és 2011. január közötti idıszakra elnyerte az Alapjogi Ügynökség Magyarországi
Információs Központ státuszát. Az év során két nagyobb téma került vizsgálatra, valamint
tanulmányban való feldolgozásra: a menedékkérık hozzáférése az ıket érintı jogszabályokkal
kapcsolatos információkhoz és jogi segítséghez, illetve rasszista indítékú erıszak
Magyarországon.
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekre, illetve migránsokra vonatkozó kutatási
eredmények
Kisebbségi önkormányzati választások Magyarországon 2006–2010. A kisebbségek politikaiközéleti
részvételének egyes kérdéseit vizsgáló kutatás keretében a kisebbségi választói
névjegyzékekbe magukat regisztrálók adatainak, valamint a kisebbségi önkormányzati
választások eredményeinek összehasonlító vizsgálata folyt. Az év folyamán Nógrád megye
adatainak feldolgozása és egy nemzetközi konferencián való prezentálása valósult meg.
Etnicitás, helyi társadalom és hatalom egy magyarországi német településen, Harta 1920–
1989. A kutatás a helyi társadalom, közélet, hatalom, illetve a közösség identitásának
változásait követi és elemzi a 20. század meghatározó fordulatainak tükrében. 2010 folyamán
megtörtént a lokális társadalomra és gazdaságra vonatkozó statisztikai adatok elemzése,
levéltári források alapján a helyi oktatás alakulásának feltérképezése, illetve kéziratos
formában elkészült a tervezett monográfia elsı – 1944-ig terjedı – része is.
Bevándorlók honosítási és integrációs stratégiái. Az Európai Integrációs Alap és az IRM által
támogatott, 2010–2011. évi projekt célja annak vizsgálata, hogy miként viszonyulnak a
harmadik országbeli állampolgárok a honosításhoz mint integrációs eszközhöz. Az év során
három tanulmány kézirata, egy statisztikai adatbázis, negyven szakértıi és migráns interjú
készült el, amelyet a kutatásban részt vevık egy mőhelyvitán értékeltek. Magyarországon
eddig nem készült ilyen részletességő elemzés, a publikálandó anyag nélkülözhetetlen háttérinformációkkal
szolgálhat az állampolgárságról szóló törvény módosítása és a honosítási
intézményrendszer átalakítása nyomán 2011-re megváltozó szakpolitika számára is.
A kisebbségi magyar közösségekre vonatkozó kutatási eredmények
A Kárpátalja 1919–2009: történelem, politika, kultúra címő kutatás legfıbb célkitőzése az
eddigi kutatások összefoglaló, modern szintézisének megalkotása volt, kollektív monográfia
formájában. Az ukrán és magyar történészek, politológusok, szociológusok és nyelvészek
bevonásával született meg a Kárpátalja történetét a régió politikai megszervezésétıl máig
feldolgozó kötet, amely mindkét közösség számára anyanyelvén közvetít egy modern
regionális történelmet. Hasonló közös történetírásra eddig még nem volt példa. A mindkét
közösség számára immár elérhetı kötet, amely az év végén azonos tartalommal jelent meg
ukrán nyelven Ukrajnában és magyar nyelven Magyarországon, a korábban kizárólagos
nemzeti látószöget meghaladva, mintegy összefoglalását adja annak a tudásnak, amivel ma
Kárpátalja 20. századi történelmérıl rendelkezünk.
A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája címő, 1920-tól napjainkig terjedı idıszakot
különbözı szegmensekben vizsgáló kutatás keretében egy-egy román és szlovák nyelvő
tanulmány készült az 1948-1989 közötti idıszakra vonatkozó magyarországi külpolitikáról,
valamint az 1989 utáni összefüggésekrıl. A magyarországi levéltári kutatások kiegészültek
kolozsvári egyházi forrásfeltárással is, illetve megszületett egy magyar nyelvő kézirat a
magyar–magyar viszony ellentmondásairól. Az 1989 utáni külhoni magyarokkal kapcsolatos
13