Kettő vagy három ismeretlent tartalmazó egyenletrendszerek ...

Kettő vagy három ismeretlent tartalmazó egyenletrendszerek ... Kettő vagy három ismeretlent tartalmazó egyenletrendszerek ...

math.ubbcluj.ro
from math.ubbcluj.ro More from this publisher
20.07.2013 Views

242 Lineáris egyenletrendszerek megoldása Mivel minden lépésben megváltozik a determináns előjele ezért detA =− detA. Tehát két sor (vagy oszlop) felcserélésével a determinánsnak csak az előjele változik meg. Következmény. Ha egy determináns két sora (vagy oszlopa) azonos, akkor a determináns értéke 0. Bizonyítás. A két sort (vagy oszlopot) felcserélve megváltozik a determináns előjele. Ugyanakkor, mivel a két sor azonos, ugyanazt a determinánst kapjuk. Ez csak akkor lehetséges, ha a determináns 0. b) A determináns értelmezésében szereplő szorzatok tényezői úgy helyezkednek el, hogy minden sorból és minden oszlopból pontosan egy elem kerüljön a szorzatba. Így, ha egy sor (vagy oszlop) minden elemét szorozzuk α -val, akkor a determináns is szorzódik α -val. Következmény. Ha egy determináns két sora (vagy oszlopa) arányos, akkor a determináns 0. Bizonyítás. Jelöljük A -val a mátrixot, amelynek két sora arányos. a = α ⋅a , j = 1, 3 egyenlőségek alapján α ⋅ detA = detA = 0 , ahol A -et az Az ij ij 1 2 A -ból úgy kapjuk, hogy az i -edik sort szorozzuk α -val. (Ha α = 0 , akkor A -nak 1 van egy csupa nullából álló sora, míg ellenkező esetben A -nek van két azonos sora). 1 c) A háromszögszabályban szereplő két ábra szimmetrikus a főátlóra nézve, ezért ha az elemeket a főátlóra nézve tükrözzük, akkor a determináns értéke ne m változik, azaz egy mátrix determinánsa egyenlő a transzponáltjának a determinánsával: d) Mivel z z z z 1 2 1 2 t detA detA a a a a a a 11 12 13 11 21 31 a a a = a a a = ⇔ 21 22 23 12 22 32 a a a a a a 31 32 33 13 23 33 ⋅ = ⋅ és z + z = z + z ∀z , z ∈ , írhatjuk, hogy 1 2 1 2 1 2 a11 detA= detA ⇔ a21 a31 a12 a22 a32 a13 a23 a33 ⎛ ⎜a ⎜ 11 ⎜ = ⎜ ⎜a21 ⎜ ⎜⎝ a31 a12 a22 a32 a ⎞ ⎟ 13 ⎟ a ⎟ 23 ⎟ , a33 ⎠⎟ Feladat. Fejezzük ki a 3× 3-as determinánst 2× 2-es determinánsok segítségével. Megoldás. Csoportosítjuk a tagokat az első oszlop elemei szerint: detA = a a a + a a a + a a a −a a a −a a a − a a a = 11 22 33 12 23 31 13 21 32 11 23 32 12 23 31 13 21 32 = a ⋅( a a −a a ) −a ⋅( a a − a a ) + a ⋅( a a − a a ) = 11 22 33 23 32 21 12 33 13 32 31 12 23 13 22 a a a a a a 22 23 12 13 12 13 = a ⋅ a a 11 a a − ⋅ 21 a a + ⋅ 31 a a 32 33 32 33 22 23 Hasonló előállításokhoz jutunk, ha a második, harmadik oszlop vagy valamelyik sor elemei szerint csoportosítjuk a tagokat. Látható, hogy az a elem szorzótényezőjét úgy kapjuk, hogy az A determinánsából elhagyjuk az i -edik sort és a j -edik oszlopot i j és szorozzuk ( 1) + − -nel. ij 1 3 1

Lineáris egyenletrendszerek megoldása 243 Értelmezés. Az i -edik sor és j -edik oszlop elhagyásával kapott determinánst az a -hez tartozó aldeterminánsnak nevezzük és d -vel jelöljük. A ( 1) i j − d kifejezést ij ij ij az a elem algebrai komplementumának nevezzük és D -vel jelöljük. ij ij Ezekkel a jelölésekkel az előbbi feladat eredménye a következőképpen fogalmazható meg: Tétel. Ha A ∈ M ( ) , akkor 3 3 3 ∑ ∑ . detA= a ⋅ D = a ⋅D ∀i, j ∈{ 1,2, 3} ij ij ij ij i= 1 j= 1 Következmények 1. Ha két 3× 3-as m átrixnak csak egy sora (vagy oszlopa) különbözik, akkor determinánsaik összege egyenlő annak a mátrixnak a determinánsával, amelyet úgy kapunk, hogy a megegyező elemeket leírjuk és a különböző sorok megfelelő elemeit összeadjuk. Példa x a a x a a x + x a a 1 12 13 2 12 13 1 2 12 13 y a a + y a a = y + y a a 1 22 23 2 22 23 1 2 22 23 z a a z a a z + z a a 1 32 33 2 32 33 1 2 32 33 Bizonyítás. Az első (általában a különböző sor vagy oszlop) oszlop szerint kifejtjük mindhárom determinánst. 2. Ha egy determináns valamely sorához (vagy oszlopához) hozzáadjuk egy másik sor (oszlop) α -szorosát, akkor a determináns értéke nem változik meg. Bizonyítás. Feltételezhetjük, hogy az első két oszlopról (sorról) van szó, hisz oszlopok (sorok) cseréjével csak az előjelek változnak meg). a a a α⋅ a a a a + α⋅a a a 11 12 13 12 12 13 11 12 12 13 a a a + α⋅ a a a = a + α⋅a a 21 22 23 22 22 23 21 22 22 a a a α⋅ a a a a + α⋅a a a 31 32 33 32 32 33 31 32 32 33 Az előbbi feladat b) alpontjának következménye alapján a bal oldal második determinánsa 0. 2.3. Mátrixok inverze Ha a 3 ∑ a ⋅ D ij ik i= 1 összeget vizsgálnánk meg k j ≠ esetén, akkor nullához jutnánk, hi- szen D úgy is felfogható, mint egy A mátrix i -edik sorának és j -edik oszlopának ik jk az algebrai komplementuma, ahol az A m átrixot úgy kapjuk A -ból, hogy a k -adik oszlop helyére is a j -edik oszlopot írjuk. Így jk 3 ∑aij i= 1 Dik Ajk azonos oszlop). a D + a D + a D = detA = 0 , mert Például az 12 11 22 21 32 31 21 ⋅ = det = 0 (mert van két a + 23

242<br />

Lineáris <strong>egyenletrendszerek</strong> megoldása<br />

Mivel minden lépésben megváltozik a determináns előjele ezért detA =− detA.<br />

Tehát<br />

két sor (<strong>vagy</strong> oszlop) felcserélésével a determinánsnak csak az előjele változik meg.<br />

Következmény. Ha egy determináns két sora (<strong>vagy</strong> oszlopa) azonos, akkor a<br />

determináns értéke 0.<br />

Bizonyítás. A két sort (<strong>vagy</strong> oszlopot) felcserélve megváltozik a determináns<br />

előjele. Ugyanakkor, mivel a két sor azonos, ugyanazt a determinánst kapjuk. Ez csak<br />

akkor lehetséges, ha a determináns 0.<br />

b) A determináns értelmezésében szereplő szorzatok tényezői úgy helyezkednek el,<br />

hogy minden sorból és minden oszlopból pontosan egy elem kerüljön a szorzatba. Így,<br />

ha egy sor (<strong>vagy</strong> oszlop) minden elemét szorozzuk α -val, akkor a determináns is<br />

szorzódik α -val.<br />

Következmény. Ha egy determináns két sora (<strong>vagy</strong> oszlopa) arányos, akkor a<br />

determináns 0.<br />

Bizonyítás. Jelöljük A -val a mátrixot, amelynek két sora arányos.<br />

a = α ⋅a , j = 1, 3 egyenlőségek alapján α ⋅ detA = detA = 0 , ahol A -et az<br />

Az ij ij<br />

1 2<br />

A -ból úgy kapjuk, hogy az i -edik sort szorozzuk α -val. (Ha α = 0 , akkor A -nak<br />

1<br />

van egy csupa nullából<br />

álló<br />

sora,<br />

míg ellenkező esetben A -nek van két azonos sora).<br />

1<br />

c) A <strong>három</strong>szögszabályban szereplő két ábra szimmetrikus<br />

a főátlóra nézve, ezért ha<br />

az elemeket a főátlóra nézve tükrözzük, akkor a determináns értéke ne m változik, azaz<br />

egy mátrix determinánsa egyenlő a transzponáltjának a determinánsával:<br />

d) Mivel z z z z<br />

1 2 1 2<br />

t<br />

detA detA<br />

a a a a a a<br />

11 12 13 11 21 31<br />

a a a = a a a<br />

= ⇔ 21 22 23 12 22 32<br />

a a a a a a<br />

31 32 33 13 23 33<br />

⋅ = ⋅ és z + z = z + z ∀z , z ∈ , írhatjuk, hogy<br />

1 2 1 2 1 2<br />

a11<br />

detA= detA<br />

⇔ a21 a31 a12 a22 a32 a13 a23 a33 ⎛<br />

⎜a ⎜ 11<br />

⎜<br />

= ⎜<br />

⎜a21 ⎜<br />

⎜⎝<br />

a31<br />

a12 a22 a32 a<br />

⎞<br />

⎟ 13 ⎟<br />

a ⎟ 23 ⎟ ,<br />

a33 ⎠⎟<br />

Feladat. Fejezzük ki a 3× 3-as<br />

determinánst 2× 2-es<br />

determinánsok segítségével.<br />

Megoldás. Csoportosítjuk a tagokat az első oszlop elemei szerint:<br />

detA<br />

= a a a + a a a + a a a −a a a −a a a − a a a =<br />

11 22 33 12 23 31 13 21 32 11 23 32 12 23 31 13 21 32<br />

= a ⋅( a a −a a ) −a ⋅( a a − a a ) + a ⋅( a a − a a ) =<br />

11 22 33 23 32 21 12 33 13 32 31 12 23 13 22<br />

a a a a a a<br />

22 23 12 13 12 13<br />

= a ⋅ a a<br />

11 a a<br />

− ⋅ 21 a a<br />

+ ⋅ 31 a a<br />

32 33 32 33 22 23<br />

Hasonló előállításokhoz jutunk, ha a második, harmadik oszlop <strong>vagy</strong> valamelyik sor<br />

elemei szerint csoportosítjuk a tagokat. Látható, hogy az a elem szorzótényezőjét úgy kapjuk, hogy az A determinánsából elhagyjuk az i -edik sort és a j -edik oszlopot<br />

i j<br />

és szorozzuk ( 1) +<br />

− -nel.<br />

ij<br />

1<br />

3<br />

1

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!