Kettő vagy három ismeretlent tartalmazó egyenletrendszerek ...
Kettő vagy három ismeretlent tartalmazó egyenletrendszerek ... Kettő vagy három ismeretlent tartalmazó egyenletrendszerek ...
242 Lineáris egyenletrendszerek megoldása Mivel minden lépésben megváltozik a determináns előjele ezért detA =− detA. Tehát két sor (vagy oszlop) felcserélésével a determinánsnak csak az előjele változik meg. Következmény. Ha egy determináns két sora (vagy oszlopa) azonos, akkor a determináns értéke 0. Bizonyítás. A két sort (vagy oszlopot) felcserélve megváltozik a determináns előjele. Ugyanakkor, mivel a két sor azonos, ugyanazt a determinánst kapjuk. Ez csak akkor lehetséges, ha a determináns 0. b) A determináns értelmezésében szereplő szorzatok tényezői úgy helyezkednek el, hogy minden sorból és minden oszlopból pontosan egy elem kerüljön a szorzatba. Így, ha egy sor (vagy oszlop) minden elemét szorozzuk α -val, akkor a determináns is szorzódik α -val. Következmény. Ha egy determináns két sora (vagy oszlopa) arányos, akkor a determináns 0. Bizonyítás. Jelöljük A -val a mátrixot, amelynek két sora arányos. a = α ⋅a , j = 1, 3 egyenlőségek alapján α ⋅ detA = detA = 0 , ahol A -et az Az ij ij 1 2 A -ból úgy kapjuk, hogy az i -edik sort szorozzuk α -val. (Ha α = 0 , akkor A -nak 1 van egy csupa nullából álló sora, míg ellenkező esetben A -nek van két azonos sora). 1 c) A háromszögszabályban szereplő két ábra szimmetrikus a főátlóra nézve, ezért ha az elemeket a főátlóra nézve tükrözzük, akkor a determináns értéke ne m változik, azaz egy mátrix determinánsa egyenlő a transzponáltjának a determinánsával: d) Mivel z z z z 1 2 1 2 t detA detA a a a a a a 11 12 13 11 21 31 a a a = a a a = ⇔ 21 22 23 12 22 32 a a a a a a 31 32 33 13 23 33 ⋅ = ⋅ és z + z = z + z ∀z , z ∈ , írhatjuk, hogy 1 2 1 2 1 2 a11 detA= detA ⇔ a21 a31 a12 a22 a32 a13 a23 a33 ⎛ ⎜a ⎜ 11 ⎜ = ⎜ ⎜a21 ⎜ ⎜⎝ a31 a12 a22 a32 a ⎞ ⎟ 13 ⎟ a ⎟ 23 ⎟ , a33 ⎠⎟ Feladat. Fejezzük ki a 3× 3-as determinánst 2× 2-es determinánsok segítségével. Megoldás. Csoportosítjuk a tagokat az első oszlop elemei szerint: detA = a a a + a a a + a a a −a a a −a a a − a a a = 11 22 33 12 23 31 13 21 32 11 23 32 12 23 31 13 21 32 = a ⋅( a a −a a ) −a ⋅( a a − a a ) + a ⋅( a a − a a ) = 11 22 33 23 32 21 12 33 13 32 31 12 23 13 22 a a a a a a 22 23 12 13 12 13 = a ⋅ a a 11 a a − ⋅ 21 a a + ⋅ 31 a a 32 33 32 33 22 23 Hasonló előállításokhoz jutunk, ha a második, harmadik oszlop vagy valamelyik sor elemei szerint csoportosítjuk a tagokat. Látható, hogy az a elem szorzótényezőjét úgy kapjuk, hogy az A determinánsából elhagyjuk az i -edik sort és a j -edik oszlopot i j és szorozzuk ( 1) + − -nel. ij 1 3 1
Lineáris egyenletrendszerek megoldása 243 Értelmezés. Az i -edik sor és j -edik oszlop elhagyásával kapott determinánst az a -hez tartozó aldeterminánsnak nevezzük és d -vel jelöljük. A ( 1) i j − d kifejezést ij ij ij az a elem algebrai komplementumának nevezzük és D -vel jelöljük. ij ij Ezekkel a jelölésekkel az előbbi feladat eredménye a következőképpen fogalmazható meg: Tétel. Ha A ∈ M ( ) , akkor 3 3 3 ∑ ∑ . detA= a ⋅ D = a ⋅D ∀i, j ∈{ 1,2, 3} ij ij ij ij i= 1 j= 1 Következmények 1. Ha két 3× 3-as m átrixnak csak egy sora (vagy oszlopa) különbözik, akkor determinánsaik összege egyenlő annak a mátrixnak a determinánsával, amelyet úgy kapunk, hogy a megegyező elemeket leírjuk és a különböző sorok megfelelő elemeit összeadjuk. Példa x a a x a a x + x a a 1 12 13 2 12 13 1 2 12 13 y a a + y a a = y + y a a 1 22 23 2 22 23 1 2 22 23 z a a z a a z + z a a 1 32 33 2 32 33 1 2 32 33 Bizonyítás. Az első (általában a különböző sor vagy oszlop) oszlop szerint kifejtjük mindhárom determinánst. 2. Ha egy determináns valamely sorához (vagy oszlopához) hozzáadjuk egy másik sor (oszlop) α -szorosát, akkor a determináns értéke nem változik meg. Bizonyítás. Feltételezhetjük, hogy az első két oszlopról (sorról) van szó, hisz oszlopok (sorok) cseréjével csak az előjelek változnak meg). a a a α⋅ a a a a + α⋅a a a 11 12 13 12 12 13 11 12 12 13 a a a + α⋅ a a a = a + α⋅a a 21 22 23 22 22 23 21 22 22 a a a α⋅ a a a a + α⋅a a a 31 32 33 32 32 33 31 32 32 33 Az előbbi feladat b) alpontjának következménye alapján a bal oldal második determinánsa 0. 2.3. Mátrixok inverze Ha a 3 ∑ a ⋅ D ij ik i= 1 összeget vizsgálnánk meg k j ≠ esetén, akkor nullához jutnánk, hi- szen D úgy is felfogható, mint egy A mátrix i -edik sorának és j -edik oszlopának ik jk az algebrai komplementuma, ahol az A m átrixot úgy kapjuk A -ból, hogy a k -adik oszlop helyére is a j -edik oszlopot írjuk. Így jk 3 ∑aij i= 1 Dik Ajk azonos oszlop). a D + a D + a D = detA = 0 , mert Például az 12 11 22 21 32 31 21 ⋅ = det = 0 (mert van két a + 23
- Page 1 and 2: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 3 and 4: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 5 and 6: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 7: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 11 and 12: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 13 and 14: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 15 and 16: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 17 and 18: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 19 and 20: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 21 and 22: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 23 and 24: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 25 and 26: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 27 and 28: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 29 and 30: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 31 and 32: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 33 and 34: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 35 and 36: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 37 and 38: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 39 and 40: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 41 and 42: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 43 and 44: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 45 and 46: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 47 and 48: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 49 and 50: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 51 and 52: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 53 and 54: Lineáris egyenletrendszerek megold
242<br />
Lineáris <strong>egyenletrendszerek</strong> megoldása<br />
Mivel minden lépésben megváltozik a determináns előjele ezért detA =− detA.<br />
Tehát<br />
két sor (<strong>vagy</strong> oszlop) felcserélésével a determinánsnak csak az előjele változik meg.<br />
Következmény. Ha egy determináns két sora (<strong>vagy</strong> oszlopa) azonos, akkor a<br />
determináns értéke 0.<br />
Bizonyítás. A két sort (<strong>vagy</strong> oszlopot) felcserélve megváltozik a determináns<br />
előjele. Ugyanakkor, mivel a két sor azonos, ugyanazt a determinánst kapjuk. Ez csak<br />
akkor lehetséges, ha a determináns 0.<br />
b) A determináns értelmezésében szereplő szorzatok tényezői úgy helyezkednek el,<br />
hogy minden sorból és minden oszlopból pontosan egy elem kerüljön a szorzatba. Így,<br />
ha egy sor (<strong>vagy</strong> oszlop) minden elemét szorozzuk α -val, akkor a determináns is<br />
szorzódik α -val.<br />
Következmény. Ha egy determináns két sora (<strong>vagy</strong> oszlopa) arányos, akkor a<br />
determináns 0.<br />
Bizonyítás. Jelöljük A -val a mátrixot, amelynek két sora arányos.<br />
a = α ⋅a , j = 1, 3 egyenlőségek alapján α ⋅ detA = detA = 0 , ahol A -et az<br />
Az ij ij<br />
1 2<br />
A -ból úgy kapjuk, hogy az i -edik sort szorozzuk α -val. (Ha α = 0 , akkor A -nak<br />
1<br />
van egy csupa nullából<br />
álló<br />
sora,<br />
míg ellenkező esetben A -nek van két azonos sora).<br />
1<br />
c) A <strong>három</strong>szögszabályban szereplő két ábra szimmetrikus<br />
a főátlóra nézve, ezért ha<br />
az elemeket a főátlóra nézve tükrözzük, akkor a determináns értéke ne m változik, azaz<br />
egy mátrix determinánsa egyenlő a transzponáltjának a determinánsával:<br />
d) Mivel z z z z<br />
1 2 1 2<br />
t<br />
detA detA<br />
a a a a a a<br />
11 12 13 11 21 31<br />
a a a = a a a<br />
= ⇔ 21 22 23 12 22 32<br />
a a a a a a<br />
31 32 33 13 23 33<br />
⋅ = ⋅ és z + z = z + z ∀z , z ∈ , írhatjuk, hogy<br />
1 2 1 2 1 2<br />
a11<br />
detA= detA<br />
⇔ a21 a31 a12 a22 a32 a13 a23 a33 ⎛<br />
⎜a ⎜ 11<br />
⎜<br />
= ⎜<br />
⎜a21 ⎜<br />
⎜⎝<br />
a31<br />
a12 a22 a32 a<br />
⎞<br />
⎟ 13 ⎟<br />
a ⎟ 23 ⎟ ,<br />
a33 ⎠⎟<br />
Feladat. Fejezzük ki a 3× 3-as<br />
determinánst 2× 2-es<br />
determinánsok segítségével.<br />
Megoldás. Csoportosítjuk a tagokat az első oszlop elemei szerint:<br />
detA<br />
= a a a + a a a + a a a −a a a −a a a − a a a =<br />
11 22 33 12 23 31 13 21 32 11 23 32 12 23 31 13 21 32<br />
= a ⋅( a a −a a ) −a ⋅( a a − a a ) + a ⋅( a a − a a ) =<br />
11 22 33 23 32 21 12 33 13 32 31 12 23 13 22<br />
a a a a a a<br />
22 23 12 13 12 13<br />
= a ⋅ a a<br />
11 a a<br />
− ⋅ 21 a a<br />
+ ⋅ 31 a a<br />
32 33 32 33 22 23<br />
Hasonló előállításokhoz jutunk, ha a második, harmadik oszlop <strong>vagy</strong> valamelyik sor<br />
elemei szerint csoportosítjuk a tagokat. Látható, hogy az a elem szorzótényezőjét úgy kapjuk, hogy az A determinánsából elhagyjuk az i -edik sort és a j -edik oszlopot<br />
i j<br />
és szorozzuk ( 1) +<br />
− -nel.<br />
ij<br />
1<br />
3<br />
1