Kettő vagy három ismeretlent tartalmazó egyenletrendszerek ...
Kettő vagy három ismeretlent tartalmazó egyenletrendszerek ... Kettő vagy három ismeretlent tartalmazó egyenletrendszerek ...
Lineáris egyenletrendszerek megoldása 258 1 1 1+ 1 = ( x −x )( x −x ) ⋅1⋅( −1) ⋅ = ( x −x )( x −x )( x −x ). x + x x + x 2 1 3 1 2 1 3 1 3 2 2 1 3 1 1 1 1 Tehát x x x = ( x −x )( x −x )( x − x ) . 5. Oldjuk meg az 1 2 3 2 1 3 1 3 2 x x x 2 2 2 1 2 3 x 2 2 2 2 x 2 2 2 2 x = 0 2 2 2 2 egyenletet. Megoldás. Adjuk rendre a második, harmadik és negyedik oszlopot az első oszlophoz majd emeljük ki az első oszlopból ( x + 6) -ot és hozzunk be az első oszlopba minél több 0-t. x 2 2 2 x + 6 2 2 2 1 2 2 2 2 x 2 2 x + 6 x 2 2 1 x 2 2 2 2 x = 2 x + 6 2 x = ( x + 6) ⋅ 2 1 2 x = 2 2 2 2 x x + 6 2 2 x 1 2 2 x 0 x − 2 0 0 = ( x + 6) ⋅ 0 0 x − 2 0 x 1 2 2 2 0 0 0 x − 2 Az utolsó lépésben minden sorból kivontuk az első sort. 1 2 2 2 0 0 x − 2 0 0 x − 2 0 0 x − 2 1+ 1 = 1⋅− ( 1) ⋅ 0 0 x − 2 0 0 = 0 0 0 x − 2 0 0 x − 2 x − 2 0 1+ 1 3 = ( x −2) ⋅( −1) ⋅ = ( x − 3) , 0 x − 2 3 tehát az egyenlet ( x + 6) ( x − 2) = 0 alakban írható. Így a gyökök x 1, 2, 3 = 2 és x = −6 . 4 .
Lineáris egyenletrendszerek megoldása 259 6. Oldjuk meg az 1 1 1 1 x a b c x a b c 2 2 2 2 x a b c 3 3 3 3 = 0 egyenletet, ha a,, bc páronként különböző számok. Megoldás. Az első oszlop szerint kifejtve egy harmadfokú polinom a baloldal. De x1= a, x 2 = b és x 3 = c gyökei az egyenletnek, mert ezekre az értékekre a determinánsnak van két azonos oszlopa és így 0. Egy harmadfokú egyenletnek viszont három komplex gyöke van, tehát a feladatot megoldottuk. Megjegyzés. Az eredmény alapján 1 1 1 1 x a b c ( )( )( ) 2 2 2 2 = Eabc (,,) x−ax−bx− c , x a b c x a b c 3 3 3 3 ahol E(,,) a bc ∈ nem függ x -től. 1 1 1 1 0 a b c a b c 1 1 1 De x = 0 -ra ∆ ( 0) = 0 2 a 2 b 2 c 2 = a 2 b 2 c = abc⋅ a b c = 0 3 a 3 b 3 c 3 a 3 b 3 c 2 a 2 b 2 c = abc( b−a)( c−a)( c− b) Így E( a,, b c) = ( b−a)( c−a)( c− b) , tehát 1 1 1 1 x a b c x a b c 2 2 2 2 x a b c 3 3 3 3 = ( a −x)( b−x)( c−x)( b−a)( c−a)( c− b) . Ezt az ötletet alkalmazhatjuk hasonló n× n -es determinánsok kiszámítására. A 1 1 1 1 V ( x , x , …, x ) = 1 2 n x x x x 1 2 3 x x x x 2 2 2 1 2 3 x x x x n−1 n−1 n−1 n−1 1 2 3 n determinánst Vandermonde determinánsnak nevezzük és igazolható, hogy n 2 n
- Page 1 and 2: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 3 and 4: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 5 and 6: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 7 and 8: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 9 and 10: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 11 and 12: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 13 and 14: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 15 and 16: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 17 and 18: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 19 and 20: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 21 and 22: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 23: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 27 and 28: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 29 and 30: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 31 and 32: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 33 and 34: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 35 and 36: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 37 and 38: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 39 and 40: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 41 and 42: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 43 and 44: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 45 and 46: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 47 and 48: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 49 and 50: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 51 and 52: Lineáris egyenletrendszerek megold
- Page 53 and 54: Lineáris egyenletrendszerek megold
Lineáris <strong>egyenletrendszerek</strong> megoldása 259<br />
6. Oldjuk meg az<br />
1 1 1 1<br />
x a b c<br />
x a b c<br />
2 2 2 2<br />
x a b c<br />
3 3 3 3<br />
= 0<br />
egyenletet, ha a,, bc páronként különböző számok.<br />
Megoldás. Az első oszlop szerint kifejtve egy harmadfokú polinom a baloldal. De<br />
x1= a,<br />
x 2 = b és x 3 = c gyökei az egyenletnek, mert ezekre az értékekre a<br />
determinánsnak van két azonos oszlopa és így 0. Egy harmadfokú egyenletnek viszont<br />
<strong>három</strong> komplex gyöke van, tehát a feladatot megoldottuk.<br />
Megjegyzés. Az eredmény alapján<br />
1 1 1 1<br />
x a b c<br />
( )( )( )<br />
2 2 2 2 = Eabc (,,) x−ax−bx− c ,<br />
x a b c<br />
x a b c<br />
3 3 3 3<br />
ahol E(,,) a bc ∈ nem függ x -től.<br />
1 1 1 1<br />
0 a b c<br />
a b c 1 1 1<br />
De x = 0 -ra ∆ ( 0)<br />
=<br />
0<br />
2<br />
a<br />
2<br />
b<br />
2<br />
c<br />
2<br />
= a<br />
2<br />
b<br />
2<br />
c = abc⋅ a b c =<br />
0<br />
3<br />
a<br />
3<br />
b<br />
3<br />
c<br />
3<br />
a<br />
3<br />
b<br />
3<br />
c<br />
2<br />
a<br />
2<br />
b<br />
2<br />
c<br />
= abc( b−a)( c−a)( c− b)<br />
Így E( a,, b c) = ( b−a)( c−a)( c− b)<br />
, tehát<br />
1 1 1 1<br />
x a b c<br />
x a b c<br />
2 2 2 2<br />
x a b c<br />
3 3 3 3<br />
= ( a −x)( b−x)( c−x)( b−a)( c−a)( c− b)<br />
.<br />
Ezt az ötletet alkalmazhatjuk hasonló n× n -es determinánsok kiszámítására. A<br />
1 1 1 1<br />
V ( x , x , …,<br />
x ) =<br />
1 2<br />
n<br />
x x x x<br />
1 2 3<br />
x x x x<br />
2 2 2<br />
1 2 3<br />
<br />
x x x x<br />
n−1 n−1 n−1 n−1<br />
1 2 3<br />
n<br />
determinánst Vandermonde determinánsnak nevezzük és igazolható, hogy<br />
n<br />
2<br />
n