20.07.2013 Views

Analitikus mértan 3. FELADATLAP S´ıkbeli egyenesek 1. Írjuk fel ...

Analitikus mértan 3. FELADATLAP S´ıkbeli egyenesek 1. Írjuk fel ...

Analitikus mértan 3. FELADATLAP S´ıkbeli egyenesek 1. Írjuk fel ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>1.</strong><br />

<strong>Analitikus</strong> <strong>mértan</strong> <strong>3.</strong> <strong>FELADATLAP</strong><br />

Síkbeli <strong>egyenesek</strong><br />

<strong>Írjuk</strong> <strong>fel</strong> annak az egyenesnek a paraméteres egyenleteit, amely<br />

(i) áthalad az M0(1, 2) ponton és párhuzamos a a(3, −1) vektorral;<br />

(ii) áthalad az origón és párhuzamos a b(3, 3) vektorral;<br />

(iii) áthalad az A(1, 7) ponton és párhuzamos az Oy tengellyel;<br />

(iv) áthalad az M1(2, 4) és M2(2, −5) pontokon.<br />

2. Egy egyenes az x = 1 − 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg<br />

az egyenes irányvektorát és irénytényezőjét.<br />

<strong>3.</strong><br />

<strong>Írjuk</strong> <strong>fel</strong> annak az egyenesnek az egyenletét, amelynek<br />

(i) iránytényezője m = −5 és átmegy az A(1, −2) ponton;<br />

(ii) iránytényezője m = 8 és az Oy tengelyen egy 2 hosszúságú szakaszt határoz meg;<br />

(iii) áthalad az A(−2, 3) ponton és az Ox tengellyel 60 ◦ -os szöget zár be.<br />

(iv) átmegy a B(1,7) ponton és merőleges az n(4, 3) vektorra.<br />

4. Adott az ABC háromszög: A(1, 1), B(−2, 3), C(4, 7). <strong>Írjuk</strong> <strong>fel</strong> az oldalak valamint az A<br />

csúcshoz tartozó oldal<strong>fel</strong>ező és magasság egyenleteit! E: x = 1, x + y − 3 = 0.<br />

5. <strong>Írjuk</strong> <strong>fel</strong> annak az egyenesnek az egyenletét, amely áthalad az A(−2, 5) ponton és a<br />

koordinátatengelyeken egyenlő hosszúságú szakaszokat határoz meg. E: x + y − 3 = 0.<br />

6. <strong>Írjuk</strong> <strong>fel</strong> annak az egyenesnek az egyenletét, amely áthalad az A(12, 6) ponton és az<br />

egyenes valammint a koordinátatengelyek által meghatározott háromszög területe 150.<br />

E: 3x + 4y − 60 = 0, x + 3y − 30 = 0.<br />

7. Adottak az ax + by + c = 0 és x = x0 + lt, y = y0 + mt <strong>egyenesek</strong>. Adjunk meg szükséges<br />

és elégséges <strong>fel</strong>tételt ahhoz, hogy az <strong>egyenesek</strong> legyenek<br />

(1) metszőek;<br />

(2) párhuzamosak.<br />

8. Adottak egy háromszög oldalainak az M1(1, 2), M2(3, 4), M3(5, −1) <strong>fel</strong>ezőpontjai. Határozzuk<br />

meg az oldalak egyenleteit!<br />

9. Egy paralelogramma két oldalának egyenletei: x + y − 2 = 0 és 2x − y + 5 = 0. <strong>Írjuk</strong> <strong>fel</strong><br />

a paralelogramma másik két oldalának az egyenletét, ha tudjuk, hogy az átlók az M(3, 1)<br />

pontban metszik egymást. E: x + y − 6 = 0, 2x − y − 3 = 0.<br />

10. Igazoljuk, hogy az a háromszög , amelynek csúcsai az A(3, 3), B(6, 3) és C(3, 6) pontok<br />

derékszögű és egyenlőszárú! <strong>Írjuk</strong> <strong>fel</strong> a háromszög oldal<strong>fel</strong>ező merőlegeseinek az egyenleteit!<br />

1<strong>1.</strong> Az origóból egy d egyenesre húzott merőleges talppontja az A(1, 2) pont. <strong>Írjuk</strong> <strong>fel</strong> a d<br />

egyenes egyenletét! E: x + 2y − 5 = 0.<br />

12. Határozzuk meg a B(−2, 1) pontnak a d : 2x + y + 1 = 0 egyenesre eső vetületét!<br />

E: B ′<br />

<br />

− 6<br />

<br />

7<br />

, .<br />

5 5


1<strong>3.</strong> <strong>Írjuk</strong> <strong>fel</strong> annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy a C(1, 3) ponton és egyenlő<br />

távolságra van az M1(−1, 0) és M2(1, −1) pontoktól!<br />

E: x + 2y − 7 = 0, −7x + 2y + 1 = 0.<br />

14. Határozzuk meg a D(−1, 2) pont szimmetrikusainak a koordinátáit a d : x + y + 1 = 0<br />

egyenesre, majd az E(−1, −4) pontra vonatkozóan! E: D1(−3, 0), D2(−1, −10).<br />

15. Határozzuk meg a d1 : −x + 2y − 1 = 0 egyenes szimmetrikusát a d2 : x − y = 0<br />

egyenesre majd az A(−2, 5) pontra vonatkozóan! E: 2x + y − 1 = 0, x − 2y + 23 = 0.<br />

16. Adott három, A(8, 0), B(3, 6), C(0, 3) pont. A BC egyenes az Ox tengelyt D-ben, az<br />

AB egyenes az Oy tengelyt E-ben metszi. Igazoljuk, hogy az [OB], [AC], [DE] szakaszok<br />

<strong>fel</strong>ezőpontjai kollineárisak!<br />

17. Adott egy háromszög két csúcsa: A(−6, 2) és B(2, −2), valamint a H(1, 2) ortocentrum.<br />

Határozzuk meg a harmadik C csúcs koordinátáit! E: C(2, −34).<br />

18. Határozzuk meg az ABC háromszög köré írt kör középpontjának koordinátáit, ha <br />

16 5<br />

A(1, 2), B(3, −2) és C(5, 6). E: , .<br />

3 3<br />

19. Határozzuk meg az alábbi <strong>egyenesek</strong> által bezárt szögeket<br />

1) y = 2x + 1 és y = −x + 2;<br />

2) y = 3x − 4 és x = 3 + t, y = −1 − 2t;<br />

3) y = 2x/5 + 1 és 4x + 3y − 12 = 0;<br />

4) 2x + 3y = 0 és x − y + 5 = 0;<br />

5) x − 3y + 2 = 0 és x = 2 − t, y = 3 + 2t.<br />

E: 1)45◦ ; 2) 45◦ ; 3) arctg 14<br />

; 4) arccos<br />

23<br />

√ 26<br />

26<br />

; 5) arctg7<br />

5 .<br />

20. Határozzuk meg azt az A(3, 1) ponton áthaladó egyenest, amely 45 ◦ -os szöget zár be a<br />

2x + 3y − 1 = 0 egyenlettel megadott egyenessel. E: x − 5y + 2 = 0, 5x + y − 16 = 0.<br />

2<strong>1.</strong> Határozzuk meg az x + 3y = 0, x = 3, x − 2y + 3 = 0 <strong>egyenesek</strong> által meghatározott<br />

háromszög csúcsait és szögeit.<br />

22. Adott az A(1, −2), B(5, 4) és C(−2, 0) csúcsú háromszög . Határozzuk meg az A szög<br />

külső és belső szög<strong>fel</strong>ezőjének az egyenletét! E: −x + 5y + 11 = 0, 5x + y − 3 = 0.<br />

2<strong>3.</strong> Határozzuk meg az O(0, 0), A(1, 2) és B(−5, 7) pontok távolságát a 6x + 8y − 15 = 0<br />

egyenestől.<br />

24. <strong>Írjuk</strong> <strong>fel</strong> annak az egyenesnek az egyenletét, amely áthalad az A(8, 9) ponton és amelynek<br />

az x − 2y + 5 = 0 valamint az x − 2y = 0 <strong>egyenesek</strong> közé eső szakaszának hossza<br />

5.<br />

25. Határozzuk meg az alábbi párhuzamos <strong>egyenesek</strong> közti távolságot<br />

1) x − 2y + 3 = 0 és 2x − 4y + 7 = 0;<br />

2) 3x − 4y + 1 = 0 és x = 1 + 4t, y = 3t ;<br />

3) x = 2 − t, y = −3 + 2t és x = 2s, y = 5 − 4s.<br />

2


E: 1) 1<br />

2 √ 5 .<br />

26. Határozzuk meg az x + 2y − 10 = 0 és x − 2y + 2 = 0 <strong>egyenesek</strong> által meghatározott<br />

szög azon szög<strong>fel</strong>ezőjét, amely áthalad az A(1, 3) ponton.<br />

27. Egy ABC háromszög esetén A(2, 5), B(1, 3), C(7, 0). Határozzuk meg a magasságok<br />

hosszát! E: √ 5, 3√ 2<br />

2 , 3√ 5.<br />

28. Adottak az A(−2, 1), B(3, 1), C(1, 5) pontok. Határozzuk meg a B pont távolságát az<br />

A csúcshoz tartozó oldal<strong>fel</strong>ezőtől! E: √ 5.<br />

29. Igazoljuk, hogy az x − 3y + 1 = 0, x − 3y + 12 = 0, 3x + y − 1 = 0 és 3x + y + 10 = 0<br />

<strong>egyenesek</strong> által meghatározott négyszög egy négyzet. Határozzuk meg a területét! E: 12.<strong>1.</strong><br />

30. Egy négyzet egyik oldalának egyenlete x + 3y − 5 = 0. Határozzuk meg a négyzet többi<br />

oldalának az egyenleteit, ha tudjuk, hogy a négyzet szimmetriaközéppontja a P (−1, 0)<br />

pontban található.<br />

E: −15x + 5y + 15 = 0, −15x + 5y + 9 = 0, x + 3y + 35<br />

= 0.<br />

3<br />

3<strong>1.</strong> Adottak egy háromszög két oldalának egyenletei: 3x − 2y + 1 = 0 és x − y + 1 = 0<br />

valamint az egyik oldal<strong>fel</strong>ezőjének az egyenlete 2x − y − 1 = 0. Határozzuk meg a harmadik<br />

oldal egyenletét! E: 5x − 3y − 1 = 0 vagy x = <strong>3.</strong><br />

32. Határozzuk meg egy háromszög oldalainak egyenletét, ha ismerjük az egyik csúcsot:<br />

B(2, −1) valamint a különböző csúcsokhoz tartozó magasság 3x − 4y + 27 = 0 és szög<strong>fel</strong>ező<br />

x − 2y − 5 = 0 egyenleteit!<br />

3<strong>3.</strong> Állapítsuk meg, hogy az M(−3, 2) pont az x+y −4 = 0, 3x−7y +8 = 0, 4x−y +31 = 0<br />

<strong>egyenesek</strong> által meghatározott háromszög belsejében van-e.<br />

34. Adottak az x + 2y − 1 = 0, 5x + 4y − 17 = 0, x − 4y + 11 = 0 <strong>egyenesek</strong>. Határozzuk<br />

meg a magasságok egyenleteit anélkül, hogy kiszámítanánk a csúcsok koordinátáit.<br />

35. Adott egy M(3, 3) pont és egy ABC háromszög az oldalak egyenleteivel: AB : x + 2y −<br />

4 = 0, BC : 3x + y − 2 = 0, AC : x − 3y − 4 = 0.<br />

1) Számítsuk ki az ABC háromszög területét!<br />

2) Az M pontnak az AO, OB és AB egyeneskre eső vetületét rendre P, Q, R-rel jelölve,<br />

bizonyítsuk be, hogy a P, Q, R pontok egy egyenesen vannak.<br />

3) <strong>Írjuk</strong> <strong>fel</strong> az AB és P Q <strong>egyenesek</strong> által meghatározott sugársor egyenletét. Határozzuk<br />

meg a sugársor N(0, 5) ponton átmenő egyenesének az egyenletét.<br />

36. Igazoljuk, hogy bármely ABC háromszögben a H magasságpont, a G súlypont és az<br />

O oldal<strong>fel</strong>ező merőlegesek metszéspontja egy egyenesen vannak (Euler egyenes).<br />

37. Egy ABCD négyszög csúcsai az A(4, 3), B(5, −4), C(−1, −3), D(−3, −1) pontok.<br />

1) Számítsuk ki az E és F pontok koordinátáit, ha {E} = AB ∩CD és {F } = BC ∩AD.<br />

2) Igazoljuk, hogy az [AC], [BD] és [EF ] átlók <strong>fel</strong>ezőpontjai kollineárisak. (Az ABCDEF<br />

alakzatot teljes négyszögnek nevezzük.)<br />

3


38. Egy ABC háromszög területe 3, két csúcsa pedig az A(3,1) és B(1, −3) pontok.<br />

Határozzuk meg a C csúcs koordinátáit az alábbi esetekben:<br />

1) a C csúcs az Oy tengelyen van;<br />

2) az ABC háromszög súlypontja az Ox tengelyen fekszik.<br />

39. Egy paralelogramma területe 18, két csúcsa az A(2, 1) és B(5,-3) pont. A két átló az<br />

Oy tengelyen metszi egymást. Határozzuk meg a másik két csúcs koordinátáit!<br />

40. <strong>Írjuk</strong> <strong>fel</strong> az A(1, 1) ponton áthaladó és a B(−1, 0) és C(−1, −1) pontoktól egyenlő<br />

távolságra levő <strong>egyenesek</strong> egyenletét!<br />

4<strong>1.</strong> Az xOy síkban adottak az A(6, 0), B(1, 5) és C(0, 4) pontok.<br />

a) Számítsuk ki az ABC háromszög oldalainak hosszát!<br />

b) Igazoljuk, hogy az OABC négyszög körbeírható!<br />

c) Igazoljuk, hogy az O-ból a háromszög oldalaira bocsájtott merőlegesek talppontjai<br />

kollineárisak.<br />

42. Egy derékszögű xOy koordináta-rendszerben adottak az A(a, 0), B(b, 0) rögzített pontok<br />

és az M(0, λ), λ ∈ R pontok. Határozzuk meg:<br />

a) az AM egyenes egyenletét;<br />

b) a B ponton áthaladó és AM-re merőleges egyenes egyenletét;<br />

c) az előző két pontban meghatározott <strong>egyenesek</strong> metszéspontjának <strong>mértan</strong>i helyét!<br />

4

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!