Könyvtárépítési útmutató (vázlat) - Könyvtári Intézet

Könyvtárak építésének, felújításának útmutatója 

TARTALOMJEGYZÉK 

A KÖNYVTÁRÉPÍTÉSI PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA A KÖNYVTÁRVEZETŐ SZEMSZÖGÉBŐL3 

1. KIINDULÓ HELYZET – HELYZETELEMZÉS.................................................................................... 3 

1.1. AZ ELŐKÉSZÍTŐ IGÉNYFELMÉRÉS SZEMPONTJAI ................................................................................... 3 

1.2. SZAKMAI FELMÉRÉS ............................................................................................................................. 4 

1.3. A KÖNYVTÁRÉPÍTÉS LEHETŐSÉGEINEK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................ 5 

2. AZ ÚJ VAGY BŐVÍTETT ÉPÜLETTEL ELÉRENDŐ HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK 

MEGFOGALMAZÁSA........................................................................................................................................ 5 

3. LOBBIZÁS ÉS TÁRGYALÁS................................................................................................................... 6 

3.1. A FENNTARTÓ ANYAGI ÉS ERKÖLCSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGNYERÉSE................................................. 6 

3.2. A FENNTARTÓ DÖNTÉSE A BERUHÁZÁS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS TÁMOGATÁSÁRÓL ....................... 6 

3.3. ÖNERŐ MEGTEREMTÉSE........................................................................................................................ 6 

3.4. PÁLYÁZATI, TÁMOGATÁSI FORRÁSOK FELDERÍTÉSE ............................................................................. 6 

3.5. A KÖNYVTÁR SZAKMAI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGFOGALMAZÁSA ....................................... 7 

3.6. A TERVPÁLYÁZAT KIÍRÁSA .................................................................................................................... 9 

3.7. A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSA, A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA ........................................................... 11 

3.8. A GYŐZTES TERVEZŐ MEGBÍZÁSA AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉVEL.. 11 

3.9. A PÁLYÁZATI FORRÁSOK, TÁMOGATÁSOK ELNYERÉSE......................................................................... 11 

4. DÖNTÉSI FOLYAMAT LÉPÉSEI ......................................................................................................... 11 

4.1. AZ ÉPÍTÉSI HELYSZÍN MEGHATÁROZÁSA............................................................................................... 11 

4.2. A GYŐZTES LÁTVÁNYTERV KIVÁLASZTÁSA.......................................................................................... 12 

4.3. BECSÜLT KÖLTSÉGVETÉS..................................................................................................................... 12 

4.4. HIVATALOS DÖNTÉS AZ ÉPÍTKEZÉSRŐL ................................................................................................ 12 

5. ÉPÍTÉSZETI DESIGN ............................................................................................................................. 13 

5.1. KÜLSŐ KIVITELI TERVEZÉS................................................................................................................... 13 

5.2. BELSŐ KIVITELI TERVEZÉS ................................................................................................................... 13 

6. AZ ÉPÍTKEZÉSI FOLYAMAT PROJEKT MENEDZSMENTJE ..................................................... 14 

7. MEGVALÓSÍTÁS .................................................................................................................................... 14 

7.1. AZ ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI ENGEDÉLYEK, SZAKHATÓSÁGI HOZZÁJÁRULÁSOK MEGSZERZÉSE, FELELŐS 

MŰSZAKI VEZETŐ MEGBÍZÁSA........................................................................................................................... 14 

7.2. FELÚJÍTÁSI MUNKÁLATOKNÁL AZ IDEIGLENES TELEPHELY KIJELÖLÉSE, A KÖNYVTÁR KIKÖLTÖZÉSE, AZ 

ÉPÜLET ÉPÍTÉSI TERÜLETTÉ NYILVÁNÍTÁSA ........................................................................................................ 14 

7.3. ÉPÍTKEZÉS ÉS BEFEJEZÉS...................................................................................................................... 14 

7.4. BELSŐÉPÍTÉSZET ÉS BÚTORZAT, FELIRATOZÁS...................................................................................... 15 

7.5. KÖNYVTÁRI TECHNOLÓGIA.................................................................................................................. 15 

7.6. AZ ÉPÜLET HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYÉNEK MEGSZERZÉSE ........................................................ 15 

8. KÖLTÖZÉS............................................................................................................................................... 16 

9. NYITÁS...................................................................................................................................................... 16 

10. A KÉSZ ÉPÜLET ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................... 16 

10.1. AZ ÉRTÉKELÉSNEK KÉT TÍPUSA VAN..................................................................................................... 16 

10.2. KÖNYVTÁRAK ÉRTÉKELÉSE, INFORMÁCIÓSZERZÉS NEMZETKÖZI WORKSHOPON.................................... 16 

1. SZ. MELLÉKLET: HELYIGÉNY ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT ....................................................... 17 

2. SZ. MELLÉKLET: KÖNYVTÁRÉPÍTÉSZETI JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE ................................ 19 

1

IRODALOMJEGYZÉK..................................................................................................................................... 34 

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ............................................................................................................................ 35 

2

Bevezetés 

”A könyvtártervezésről és építésről általános elveket lehet leírni, melyeket minden egyes 

közösségnek a saját arculatára kell formáznia, hogy saját felhasználó közösségének 

megfeleljen. De sohasem lehet és szabad ugyanazt a könyvtárat egy másik helyen felépíteni” 

– írja Virágos Márta: A Könyvtárépítés tízparancsolata című könyvében. 

A jeles építész, Henry Faulkner-Brown szerint a jó könyvtárnak tíz fontos ismérve van, amit a 

könyvtárépítési „tízparancsolatában” fogalmazott meg. Azt vallotta, hogy az egységes 

alapelveket a stílusváltások ellenére minden tervben célszerű érvényesíteni: 

● Az ideális könyvtár legyen flexibilis, az új igényekhez alkalmazkodó alaprajzzal, 

szervezeti és funkcionális felosztással. 

● A kompakt épület segítse a dokumentum, az olvasó és a személyzet mozgását. 

● Az épület, illetve az azon belüli szolgáltatások megközelíthetősége kiemelt szempont. 

● Az épület a későbbiekben bővíthető legyen, minimális bontással. 

● Az állomány és az olvasók elhelyezésének variálhatósága nemcsak esztétikai, hanem 

felhasználói szempontokat is szolgáljon. 

● Az épület egyszerű felépítése, a dokumentumok, és az olvasók szervezett elhelyezése az 

igényekhez alkalmazkodjon. 

● A kényelmes környezet hozzájárul a hatékonyság növekedéséhez. 

● Az állandó környezeti feltételek fenntartása a dokumentumok állagának megóvásához 

szükséges. 

● A gyűjtemény biztonsága, az olvasók viselkedésének felügyelete a könyvtárak 

működésének egyik alapeleme kell, hogy legyen. 

● Végezetül a könyvtár legyen gazdaságos, a pénzügyi és személyzeti szempontból 

minimális építési és fenntartási költséggel. 

A könyvtárépítési projekt megvalósítása a könyvtárvezető szemszögéből 

A nemzetközileg elfogadott un. „Téglánkénti építkezés” (Building Brick Methodology) 

módszerének lényege, hogy a projekt megvalósításának lépései során a felmerülő problémákat 

ízekre szedi, majd olyan formában összeilleszti, hogy egy egységes, egyetlen irányba mutató, 

könnyen menedzselhető projekt legyen. A „téglánkénti” építkezés teljes körű, többrétegű, 

egyszerűen alkalmazható és színes módja egy-egy megvalósítás áttekintésének. Az útmutató 

ezt a szigorú struktúrát követi. 

1. Kiinduló helyzet – helyzetelemzés 

Egy új könyvtár építésének, felújításának gondolatakor az első lépés egy előzetes helyzet- és 

igényfelmérés, melyet a könyvtár vezetése végez el. A második lépcső egy alapos vizsgálat, 

az erre felkért szakember közreműködésével. 

1.1. Az előkészítő igényfelmérés szempontjai 

1.1.1. Fel kell tárni a könyvtárnak az adott földrajzi térség dokumentumszolgáltatásában 

meglévő szerepét, feladatait stb. 

3

1.1.2. Számba kell venni az adott település lakosság számának esetleges változásait, 

növekedését, s ezeknek a könyvtárra gyakorolt hatásait. Figyelembe kell venni 

a település közoktatási intézményeinek helyzetét, az oktatási intézmények 

esetében fontos szempont a hallgatók számának alakulása. Kitekintést kell 

készíteni ezekből fakadóan az olvasói, használói kör igényeinek változására. 

1.1.3. Fel kell mérni a könyvtár rendelkezésére álló jelenlegi területét (aktuális 

helyzet), a könyvtár jelenlegi állománya és szolgáltatásai által megkívánt 

területet (optimális helyzet), továbbá a könyvtár és felhasználói környezetének 

helyigényét két évtizedre előre vetítve (tervezett helyzet). Meg kell fogalmazni 

a dokumentumok számának ugrásszerű megemelkedéséből adódó raktározási 

gondokat. 

1.1.4. Felújítandó könyvtárépület előkészítő felmérése: 

1.1.4.1. az építmény statikai állapotának vizsgálata (padló, fal, tető, lépcső, 

nyílászárók stb.) 

1.1.4.2. elektromos állapot felmérése (erős áram, gyenge áram, világítás, 

csatlakozók, adatátvitel minősége stb.) 

1.1.4.3. a csőhálózat állapota (mellékhelyiségek száma, a szerelvények állapota, a 

vízellátás minősége, a vízelvezetési lehetőségek stb.) 

1.1.4.4. az energiatakarékosság kérdése (nyílászárók, falak, tető szigetelése, a 

fényforrások energiatakarékossága stb.) 

1.1.4.5. a hátrányos helyzetűek – mozgáskorlátozottak, gyengénlátók, hallókészüléket 

használók - igényeinek figyelembevétele az épületben. 

1.2. Szakmai felmérés 

Az építészek által készített szakmai felmérés alaposabb vizsgálatot feltételez. A 

szakemberek jelzik a felmerülő problémákat, és javaslatokat adnak azok 

megoldására. Valamennyi esetben meg kell vizsgálni a rendelkezésre álló könyvtári 

terek kihasználásának hatékonyságát, építészeti megfontolásokat, az épület fizikai 

állapotát, elhelyezkedését, a terjeszkedési lehetőségeket és a költségeket. A 

szükségesnek ítélt átalakítási forma négyféle lehet: 

1.2.1. Átépítés 

Területnövekedéssel nem jár, a helyhiányok leküzdése csak az aktuális 

területek átalakításával valósítható meg. Az átalakítás potenciális problémája 

az, hogy a szükséges és a rendelkezésre álló helyiségek mennyisége és 

méretezése nincs összhangban. Az átépítés sokszor a látszólagos 

gazdaságossága miatt tűnik kívánatos megoldásnak, azonban számolni kell a 

beláthatatlan költségek lehetőségével, az alapos költségvetés mellett is. 

1.2.2. Bővítés 

A helyhiány megoldásának egyik lehetősége, de ez a szolgáltatások 

elhelyezésének a módosulását, a személyzet változásait, a munkafolyamatok 

átszervezését, az épület szerkezetének, megközelíthetőségének a változását stb. 

hozhatja magával. Meg kell szervezni a könyvtár működésében beálló 

változásokat az építkezés ideje alatt. Egy körültekintően megtervezett bővítés 

gazdaságos lehet, ám a nagymértékű átalakítás és strukturális változtatás vissza 

nem térülő költségeket róhat az intézményre. 

4

A bővítési típusok a következők lehetnek: szárnyépítés, szabálytalan alakú 

épületformák kitöltése, körülölelő bővítés, félemelet, teljes emelet építése, 

vagy tetőterek beépítése. 

1.2.3. Új könyvtár építése 

Sok előnye és hátránya mellett gyakran az egyetlen elfogadható lehetőséget 

nyújtja a helyhiány megoldására. Helykihasználás szempontjából 70-80 %-os 

hatékonyságot is biztosíthat az egyéb megoldásokkal szemben (átépítés, 

bővítés stb.), ahol ez az érték maximum 50 % lehet. 

Amennyiben egy új helyen készül az épület, akkor a könyvtár működése 

zavartalan, ellenkező esetben átmeneti elhelyezést kell keresni, hogy a 

könyvtár működőképes maradjon. Ez a megoldás jelentős többletkiadással jár, 

a megvásárolandó földterület, a területfelmérés, eljárási költségek, berendezés 

és a költözés anyagi vonzata miatt. 

1.2.4. Egy előzőleg más célra használt épület átalakítása a könyvtár számára 

Ez a megoldás ritkán, de előfordul, és igen hatékony és gazdaságos megoldást 

jelent. A legnehezebb lépés, hogy a könyvtár igényeinek a legmegfelelőbb 

épületet találjuk meg. Szakmai elemzést kell készíteni az építmény fizikai 

állapotáról, teherbírásáról, a szükséges átalakítások kivitelezhetőségéről, a 

jövőbeni funkcionális elosztásról, parkolási paraméterekről, ezek 

költségvetéséről és a további terjeszkedés lehetőségeiről. 

1.3. A könyvtárépítés lehetőségeinek értékelése 

A lehetőségek összehasonlító vizsgálatát az adott esetben felmerülő valamennyi 

lehetséges megoldás alapos elemzése (adatgyűjtés, előnyök és hátrányok 

összehasonlítása) előzi meg. Megfelelően elkészített összehasonlító táblázat 

segítségével, szakemberek bevonásával megkönnyíthető a legoptimálisabb megoldás 

kiválasztása. 

2. Az új vagy bővített épülettel elérendő hosszú távú célok megfogalmazása 

Egy könyvtárépület fejlesztési programja a hosszú távú célok, a gyűjteménypolitika, a 

személyzet és a szolgáltatások átfogó felülvizsgálatával kell, hogy kezdődjön. A célkitűzések 

megjelennek a könyvtárépítési programnyilatkozatban, amely tulajdonképpen az intézmény – 

előrevetített használati és szolgáltatási célok által meghatározott – funkcionális 

szükségleteinek gyakorlati meghatározása. 

A célkitűzések az alábbiakat tartalmazhatják: 

● a könyvtár ideális szerkezetének kialakítása a következő két évtized tervezett 

gyűjteményi és szolgáltatási igényeinek megfelelően (a prognosztizált demográfiai 

változások figyelembevételével), 

● a várható használói szokásoknak megfelelő férőhelytípusok (olvasóhely szám, 

számítógépes munkahely, kutatófülke stb.) létrehozása, olvasói, felhasználói férőhelyek 

optimalizálása (ld. 1 sz. melléklet), 

● a tantervi irányzatoknak megfelelő és a tanulóterekre jelentkező hallgatói igények 

kielégítése, 

5

● új módokon nyújtandó könyvtári szolgáltatások bevezetése és minőségi fejlesztése, a 

raktári kapacitás növelése, 

● az új célok teljesítéséhez a könyvtári munkafolyamatok és azok személyi 

szükségleteinek, helyigényeinek optimalizálása (ld. 1. sz. melléklet), 

● új információs technológiák bevezetése, 

● egyéb, helyi sajátosságokból adódó célok figyelembevétele. 

3. Lobbizás és tárgyalás 

A fenntartóval (a település, a megye vagy a felsőoktatási intézmény vezetésével) történő 

tárgyalás, lobbizás a könyvtárépítés és felújítás egyik leglényegesebb eleme, ugyanis ennek 

sikertelensége esetén nem indulhat el az elképzelt beruházás. A fejezet fontosabb elemei a 

következők: 

3.1. A fenntartó anyagi és erkölcsi támogatásának megnyerése 

A könyvtárvezető fontos feladata a fenntartó anyagi és erkölcsi támogatásának 

megnyerése. A fenntartóval történő tárgyalást segítheti, ha az intézmény saját erőből 

már végzett felújításokat, ezzel is alátámasztva az új beruházás szükségszerűségét. A 

stratégiai fejlesztés elfogadtatása a fenntartóval. 

3.2. A fenntartó döntése a beruházás szükségszerűségéről és támogatásáról 

Az önkormányzati fenntartás alatt működő közművelődési könyvtáraknál a 

települési önkormányzatok Képviselő Testülete, a megyei fenntartású 

intézményeknél a Közgyűlés hozza meg a döntést a beruházás szükségességéről. A 

felsőoktatási intézmények könyvtáránál a legfelsőbb döntéshozó testület, a Szenátus 

rendelkezik. 

3.3. Önerő megteremtése 

A beruházónak – az intézmény mindenkori fenntartójának - a tervezett összköltség 

bizonyos hányadával, önerővel kell rendelkeznie, amely előfeltétel a pályáztatáshoz, 

a beruházás elindításához. 

Az önerő biztosításáról az intézmény fenntartójának kell gondoskodnia. 

3.4. Pályázati, támogatási források felderítése 

A beruházások költségvonzata igen jelentős lehet, ezért nélkülözhetetlen a pályázati 

források igénybevétele, amely a fenntartó és a könyvtárvezető közös feladata. A 

teljesség igénye nélkül néhány pályázatokkal, támogatási forrásokkal kapcsolatos 

információ: 

3.4.1. A könyvtári vonatkozású pályázatok hasznos tárháza a Könyvtári Intézet 

honlapján - http://www.ki.oszk.hu/107/page.php?53 - található Pályázati 

figyelő szolgáltatás. Többek között ezen az oldalon elérhető az Oktatási és 

Kulturális Minisztérium KÖZKINCS programjában megjelenő térségi szintű 

pályázati felhívása, amely a kistérségi intézmények infrastrukturális 

fejlesztéseinek fontos pénzügyi forrása. 

3.4.2. A Könyvtári Intézet honlapján működő EU információs oldal - 

http://www.ki.oszk.hu/107/e107_plugins/content/content.php?content.1517#3 

6

- az uniós pályázatokról nyújt tájékoztatást. Az európai uniós támogatások a 

könyvtári beruházásokra csak közvetett úton, a humán infrastruktúra 

fejlesztésére (pl. Teleház) használhatók fel. 

3.4.3. Meg kell említeni még a Pályázat figyelő - http://www.pafi.hu. – internetes 

portált is, ahol intézmények, alapítványok stb. számára meghirdetett pályázati 

kiírások gyűjteménye található. 

3.4.4. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, valamint az Oktatási és Kulturális 

tárca együttműködik az Új Magyarország Fejlesztési Terv központi ágazati 

programjának tervezésében és megvalósításában. 2007-2013 között támogatják 

az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló, 

integrált, többfunkciós közösségi és szolgáltató központok létrehozását, 

továbbá a meglévő könyvtári és közművelődési intézmények felújítását, 

infrastruktúrájának fejlesztését. További részletek a következő weboldalon 

érhetők el: 

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=11044&ctag=articlelist 

&iid=1 

3.4.5. A magántőke támogatásának bevonása (Public Private Partnership), még nem 

általános, de a jövőben egyre nagyobb szerephez jut. Egyéni tárgyalások során 

kell érdekeltté tenni a támogatót. 

3.5. A könyvtár szakmai fejlesztési koncepciójának megfogalmazása 

Az építési programnyilatkozat (szakmai fejlesztési koncepció) minden beruházás 

fontos alapdokumentuma, amely megfogalmazza az építési program és a használói 

igények kapcsolatát. A különböző forrásokból származó információk 

koordinálásának felelőssége a könyvtár vezetőjére hárul. A nyilatkozat 

elkészítéséhez idő kell, amit megkönnyíthet a könyvtárépítésben jártas szakember 

segítségének igénybevétele. 

3.5.1. A szakmai fejlesztési koncepció tartalmi elemei: 

3.5.1.1. A fenntartói szándék deklarálása - a beruházás megnevezése, a 

képviselőtestületi határozatra hivatkozva - a törvényi kötelezettségek 

maradéktalan végrehajtása érdekében. (Célszerű a vonatkozó 

jogszabályok felsorolása.) 

3.5.1.2. A jelenlegi helyzet felmérése, értékelése 

● A fejlesztés vonzáskörzete: terület, lakosság, népesség eloszlás, 

iskolázottság, gazdasági helyzet, vonzáskörzet, oktatási és kulturális 

infrastruktúra stb. 

● A könyvtár bemutatása: a könyvtárhasználók köre; a gyűjtemény; a 

hozzáférés; a szolgáltatások; a térség szolgáltató rendszerének működése 

(statisztikával, diagrammal szemléltetve). 

● A jelenlegi könyvtárépület állapota. Az átépítés, a bővítés lehetőségeinek 

a számbavétele. 

3.5.1.3. A fejlesztéssel megvalósítani kívánt ellátottsági szint bemutatása 

● A fejlesztési célok 

● A társadalom könyvtárral szemben megfogalmazott igénye 

7

● A fejlesztés várható eredménye: a könyvtár jövőképe; 

küldetésnyilatkozata; célok, feladatok és prioritások megfogalmazása 

(szolgáltató rendszerben gondolkodva). 

3.5.2. Tervezési szempontok meghatározása 

3.5.2.1. Általános szempontok 

● A könyvtárépület térrendszerének, technológiájának, üzemeltetésének 

megtervezésénél a számítástechnikai és kommunikációs technikai 

alkalmazások lehetőségeit messzemenően figyelembe kell venni. 

● A könyvtár működésében előtérbe kell állítani a szolgáltató és 

információközvetítő funkciókat, a térbeli bővíthetőséggel szemben a 

virtuális könyvtáreszményre helyezve a hangsúlyt. 

● Az épületen belül szigorúan elkülönítendők az olvasói, a könyvtárosi és a 

dokumentum forgalom útvonalai, amelyek nem keresztezhetik egymást. 

● A forgalmi útvonalak vezetése legyen egyszerű és áttekinthető. 

● Az egyik rendszer a nyilvános bejáraton, a másik a szolgálati bejáraton 

keresztül bonyolódjék. 

● A szolgálattevő könyvtárosok természetesen használhatják az olvasói 

útvonalakat is a nyilvános térben mozogva, de az olvasók semmiképpen 

sem léphetnek be a szolgálati övezet tereibe. 

● A belépő számára az épület funkcionális térkiosztása legyen azonnal 

áttekinthető. 

● Az egyes szinteken elhelyezett nyilvános felhasználói terek struktúrája 

lehetőleg azonos legyen. 

● Az alap információs pontok szintenként ugyanazon a helyen kapjanak 

elhelyezést. 

● Az oszlopkiosztások a gazdaságos és átrendezhető belső tér kialakítását 

tegyék lehetővé (7,20 x 7,20-as kiosztás preferált). A födémek 

teherbírása az átrendezhetőségre tekintettel 7,5 kN/m 2 legyen, tömör 

raktárnál 15 kN/m 2 . 

● Az épületen belül a fő közlekedési útvonalak, és az olvasói terek közötti 

zajvédelem optimális megoldására kell törekedni. 

● A természetes és mesterséges fény arányainak biztosítása a terek 

funkciójának figyelembevételével, az állomány direkt napsugárzástól 

való védelmének biztosításával. 

● Törekedni kell a szellőzés optimális megoldására, a szűrt és temperált 

légállapot biztosítására. 

● Az épület minden tere legyen megközelíthető a mozgássérültek speciális 

igényeinek megfelelően, és a könyvtárbelsőkben a teherszállító kézikocsi 

akadálymentes közlekedését is biztosítani kell. Erre tekintettel kell lenni 

az ajtók és a közlekedési útvonalak kialakítása során (lengőajtó, 

ütközésvédelem, küszöbmentesség, rámpák). A BM Építésügyi Hivatal 

(2002) kiadásában megjelent egy tervezési segédlet - 

8

http://www.archiweb.hu/portal/images/stories/Jogtar/AKADALYMENT 

ES.PDF 

- az akadálymentes környezet kialakításához, melynek célja, hogy a 

jogszabályi előírásokon túlmenően részletes információkkal, adatokkal 

segítse az építőket az akadálynélküli épített környezet létrehozásában. 

● A szükséges nyilvános parkolóhelyek kialakítását szabályzatok írják elő. 

3.5.2.2. Egyes terek, tércsoportok funkcionális és építészeti összefüggései 

3.5.2.2.1. Az egyes könyvtári terek (Bejárat – Előtér - Olvasói terek – 

Különgyűjtemények - Számítógépes terem – Raktárak – 

Munkaszobák stb.) felsorolása, a terek funkcionális leírása és 

helyigényének m 2 –ben történő meghatározása. 

3.5.2.2.2. A tömörraktár célszerű elhelyezése és közvetlen kapcsolat (lift) 

kialakítása a szolgáltatói terekkel. 

3.5.2.2.3. Szintenként meghatározandó: 

3.5.2.3. Méretezés 

● az elhelyezendő gyűjtemény dokumentumtípusonkénti db száma, 

a tervezett gyarapodás figyelembevételével; 

● az olvasói férőhelyek száma és a felhasználói csoportok 

elhelyezésére alkalmas helyiségek – pl. gyermekfoglalkoztató, 

konferenciaterem, oktatóterem stb. – mérete; 

● a személyzeti munkaterületek kijelölése, helyigénye; 

● a könyvtártechnikai, irodai berendezések - bútorok, számítógépek, 

illetve egyéb technikai és biztonsági berendezések - megnevezése, 

mennyisége. 

● A gyűjtemény optimális elhelyezése érdekében a polcméretezés az egyik 

legfontosabb feladat. A darabszám, a polcfolyóméter, majd a szükséges 

állványfolyóméter kiszámítása a tervezés lényeges elemét képezi. 

Egyszerűsített sablon található az 1. sz. mellékletben. Részletesebb, 

gyakorlati útmutatást és modellszámításokat nyújt az irodalomjegyzékben 

megjelölt könyvtárépítési szakirodalom. 

● A nyilvános terek berendezései — az egyéb bútorzat és technikai 

eszközök — vonatkozásában alapvető szempont a használói igényeknek 

való megfelelés, amely a térbeli elhelyezést, és a bútortípusokat is 

meghatározza. 

● A munkahelyek területi igényét a speciális munka jellege és eszközei — 

dokumentumok, segédeszközök, számítógépek és egyéb technikai 

eszközök —figyelembevételével kell megállapítani. 

3.6. A tervpályázat kiírása 

Az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére a fenntartó tervpályázatot ír 

ki. Nagyobb volumenű pályázatnál a fenntartó bonyolító cégnek is adhat megbízást a 

teljes tervpályázat lebonyolítására. A pályázati kiírás teljes eljárását a 137/2004. (IV. 

29.) Korm. rendelet részletesen szabályozza. A készülő tervekben a könyvtárvezető 

a könyvtárépítési programnyilatkozaton keresztül érvényesítheti a szakmai 

9

koncepcióit. 

Tervpályázati dokumentációs minták a Magyar Építész Kamara honlapján elérhetők: 

http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=15&Itemid=36 

A kiíró feladatai a következők: 

3.6.1. A tervpályázat céljának meghatározása után a tervpályázati fajták közül 

kiválasztja az adott feladatnak legmegfelelőbb pályázati formát. 

A tervpályázat típusai a következők: 

A meghívásos pályázatban a résztvevők köre előre meghatározott. Akkor 

érdemes alkalmazni ezt a tervpályázati fajtát, ha egy speciális tervezést igénylő 

feladatról van szó, amely jelentős helyismeretet, a témában nagyfokú 

jártasságot igényel. Ebben az esetben a kiírónak legalább 5 meghívottat kell 

felkérni erre a munkára. 

A tervezési ötletpályázat a tervezési feladat koncepciójának megalapozását, a 

kiírási igények meghatározását, a felmerült problémák előzetes tisztázását 

szolgálja. Ilyen pályázatok esetében a megbízási, továbbtervezési kötelezettség 

nem áll fenn. 

A tervezési versenypályázat a konkrét tervezési feladat megvalósítására 

legalkalmasabb tervjavaslatok kiválasztására szolgál. Ezért a résztvevők köre 

korlátozott, csak az adott tervezési feladatra jogosultsággal rendelkezők 

vehetnek részt benne. 

A nyílt tervpályázati eljárás során a részvevők köre előre nem megszabott, 

bárki benyújthatja a pályamunkáját. 

Az egyszerűsített tervpályázat keretében a rövid határidő miatt csak egyszerűbb 

formájú, vázlatos pályaművek készülnek el. 

3.6.2. A szükséges pénzügyi fedezet biztosítása a kiíró, jelen esetben a fenntartó 

részéről. 

3.6.3. A bírálóbizottság felkérése, megbízása, munkafeltételeinek a biztosítása, 

díjazása. A bírálóbizottság elnökből, tagokból és szakértőkből áll. Számuk 

általában 5-11 fő. A bizottság tagjai szakmai kamarák, szakmai szervezetek, 

országos hatáskörű szervek, felsőoktatási intézmények képviselői stb. lehetnek. 

3.6.4. A pályázati kiírás elkészítése, meghirdetése. 

A tervpályázati kiírás tervpályázati hirdetményből, részletes programból és 

mellékletből áll. 

A hirdetmény - melyet a 34/2044. (III. 12.) Korm. rendelet szabályoz – 

tartalmazza a kiírót, a tervpályázat tárgyát, célját, jellegét, a részvétel 

feltételeit, a pályaművek benyújtásának helyét, módját, határidejét, a 

bírálóbizottság felsorolását stb. 

A program magába foglalja a tervpályázati feladat részletes leírását, a 

szükséges adatokat, az alkalmazandó irányelveket, a felhasznált anyagokat, a 

figyelembe veendő lényeges adatokat (műemléki védettség stb.). 

A mellékletek tartalmazzák – többek között – a tervezési terület alaptérképét, 

egyéb térképeket, geodéziai adatokat, az épület régi terveit stb. 

10

3.7. A tervpályázat lebonyolítása, a pályaművek díjazása 

A kiíró további feladatai közé tartozik - az előző pont folytatásaként - a tervpályázat 

teljes lebonyolítása. Ekkor készülnek a látványtervek, amelyek a leendő épület 

környezetben való elhelyezkedését mutatják, és amelyekben az egyes szintek 

méretezése, a horizontális és függőleges mozgások ábrázolása is megtörténik. A 

pályamunkákat a bíráló bizottság nem nyilvános keretek között értékeli, majd 

odaítéli a pályadíjakat. A kiíró lebonyolítja a honoráriumok kifizetését, és a nem 

díjazott pályaműveket 30 napig megőrzi. 

3.7.1. A tervpályázatra beérkezett terveket a szakmai bíráló bizottság — a funkcionális 

kialakítás, a szerkezeti rendszer, a gazdaságossági számítás és a látványtervek 

figyelembevételével — az alábbi szempontok alapján értékeli: 

● a programnak való megfelelés, 

● az építészeti kialakítás, 

● gazdaságos üzemeltetés, energiatakarékosság, 

● a környezetbe való illesztés, 

● a tervezők minősítése és alkalmassága a megbízás elvégzésére. 

3.8. A győztes tervező megbízása az építési engedélyezési tervdokumentáció 

elkészítésével 

A fenntartó bízza meg a kiválasztott, a tervpályázatban győztes tervezőt a végleges 

terv elkészítésével. Ez a terv kerül a szakhatóságok elé, amelyre megadják majd az 

építési, bontási stb. engedélyt. A 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építészetiműszaki 

tervdokumentációk tartalmi követelményeit, azon belül az építési 

engedélyezési tervdokumentáció tartalmi vonatkozásait is szabályozza. A rendelet 

megtalálható a 

http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=159 

&Itemid=110 webcímen. 

Engedélyezési tervet csak megfelelő minősítéssel és kamarai tagsággal rendelkező 

tervező készíthet, ezt a tervező- és szakértői mérnökök szakmai kamaráiról szóló 

1996. évi LVIII. törvény szabályozza. 

3.9. A pályázati források, támogatások elnyerése 

A fenntartó a támogatás elnyeréséhez az építési engedélyezési tervdokumentációt 

és a költségvetést benyújtja a pályázatra. Megjegyzendő, hogy megszűnt a címzett 

támogatás! 

4. Döntési folyamat lépései 

4.1. Az építési helyszín meghatározása 

A megfelelő hely kiválasztása lényeges szerepet játszik a könyvtár jövőbeli 

látogatottságában. A könyvtárvezetőnek lehetőséget kell találnia arra, hogy 

megfelelő szempontok előterjesztésével, szakmailag megindokolva tudja a 

döntéshozókat befolyásolni az optimális helyszín kiválasztásában, több választási 

lehetőségét kidolgozva. 

11

A döntéshozatalban a szempontok a következők lehetnek: 

4.1.1. A terület méretének meghatározása nagyon fontos kritérium, mivel magába 

foglalja a jövőbeli terjeszkedés lehetőségét, valamint azt, hogy a könyvtári 

funkciókat kevés szint tervezésével meg lehessen oldani. Lehetőség szerint a 

legnagyobb forgalmú helyeket (kölcsönzés, referens szolgálat, katalógusok 

stb.) a bejárati szintre érdemes tervezni. Említésre érdemes, hogy a pályázati 

támogatásokat építési telek megvásárlására nem lehet felhasználni. 

Az építési terület beépítési feltételeit a városrendezési tervek és szabályzatok 

behatárolják. 

4.1.2. Kapcsolat az oktatást kiszolgáló egyéb intézményekkel, vagy más 

közintézményekkel. Az egyetemi könyvtárak esetében a könyvtárhasználat 

sokkal intenzívebb, ha a könyvtár az oktatási intézmények közelében található, 

ugyanis eben az esetben a motiváció és a kényelmi szempontok egyaránt 

érvényesülnek. Közművelődési könyvtáraknál a település frekventált, könnyen 

elérhető része preferált. 

4.1.3. Gyalogos és gépkocsiforgalomhoz való viszony tekintetében alapvető 

követelmény a könyvtár jó megközelíthetősége. A parkolási kérdés mindig is 

neuralgikus pont, ezért alaposan át kell gondolni, és előre meg kell tervezni. 

4.1.4. Az épület megfelelő földrajzi tájolása az építész feladata. Egyre fontosabb 

szerep jut a természetes megvilágításnak és az energiatakarékosságnak. 

4.1.5. Talajszerkezet vizsgálata ugyancsak lényeges szempont. Szakértői vizsgálat 

dönti el, hogy az adott területnek mekkora a teherbíró képessége, alkalmas-e 

pl. mélyraktár építésére stb. 

4.2. A győztes látványterv kiválasztása 

Tervpályázatra készült látványtervek közül a bíráló bizottság kiválasztja a 

legmegfelelőbbet, és megbízást ad a részletes engedélyezési terv elkészítésére (ld. 

3.8 pont). 

4.3. Becsült költségvetés 

A fenntartó a beruházás költségvonzatáról költségvetési tervet készíttet, a 

rendelkezésre álló pénzügyi források figyelembevételével. A pályázat benyújtásakor 

már kész költségvetési tervvel kell rendelkeznie az építtetőnek. 

4.4. Hivatalos döntés az építkezésről 

A fenntartó meghozza a beruházásról a hivatalos, végső döntést, a könyvtárvezető 

véleményének figyelembevételével, továbbá rendelkezik a pénzfelhasználásról, az 

építés levezényléséről stb. 

4.4.1. A pénzfelhasználás ütemezése 

4.4.2. Az építkezést lebonyolító cég megbízása 

Ajánlott, hogy a fenntartó – beruházó - az építkezés teljes levezénylésére egy 

tapasztalt külső bonyolító céget bízzon meg. Közpénzből épülő könyvtár 

építésénél a bonyolítót is közbeszerzési pályázat útján kell kiválasztani. A 

12

eruházás teljes költségvetésének elenyésző hányadát teszi ki ez a megbízási 

díj, miközben az általuk végzet munka többszörösen megtérül. 

Követendő példa a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 

felújítása, melynek során alapelvként érvényesült, hogy tervmódosítási, vagy 

pénzügyi döntést az önkormányzat építkezésért felelős képviselője, a könyvtár 

igazgatója, a felelős tervező, valamint az építkezésvezető együttesen hozhatott. 

Így az építkezést folyamatos kontroll alatt lehet tartani, és ki lehet küszöbölni 

az előirányzott költségvetés túllépését. 

4.4.3. Kivitelező kiválasztása 

5. Építészeti design 

A kivitelező kiválasztására nyilvános közbeszerzési eljárás keretében kerül sor. 

Nagyon fontos a teljes beruházás (illetve felújítás) folyamatának figyelemmel kísérése a 

vezető tervező építész, a kivitelező képviselője, az egyes szakágak építésvezetői és a könyvtár 

vezetője együttes részvételével; az elkészült munkák folyamatos kontrollja az egyes építési 

szakaszokban, és a szükséges korrekciók vonatkozásában az azonnali döntés. 

Kívánatos, hogy az építész az építtető „bizalmasa” legyen, ezért a kivitelezési terveket is 

célszerű az építtetőnek megrendelni és nem átadni azt a kivitelezőnek. 

A kivitelezési tervek tartalmi követelményeit a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 

szabályozza. A rendelet az alábbi weboldalon érhető el: 

http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=159&Itemid= 

110. 

5.1. Külső kiviteli tervezés 

A külső kiviteli tervek– épületszerkezeti terv, külső közműellátás, közúti kapcsolat, 

gépészet, elektromos hálózat, informatikai rendszer, belső- külső kommunikációs 

rendszer, térburkolás stb. – elkészítésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni az 

állományvédelmi rendszerek szerepét, jelentőségét sem. A külső kiviteli tervek 

készítésének párhuzamosan kell haladnia a belső kiviteli tervezéssel. 

5.1.1. Az épülethez tartozó szolgáltató, ellátó és környezeti rendszerek: 

● külső közművek (víz, csatorna, gáz, elektromos, távhő, távközlés stb.), 

● mélyépítés— út-, parkoló, járdaépítés, 

● tereprendezés, parkosítás, felszíni vízelosztás, 

● kerítés, 

● biztonsági és automatizálási külső rendszerek. 

5.2. Belső kiviteli tervezés 

A belső kiviteli tervezésnél valósulnak meg az akusztikai, világítástechnikai 

kívánalmak stb. is. Ezután készülnek könyvtártechnológia informatikai, a bútorozási 

és az egyéb mobil eszközök látványszerű építészeti tervei. A belső tervezésnél 

13

mindig fontos szempont a mozgássérültek közlekedésének biztosítása, amit a 

100/1999 (XII 10) Országgyűlési Határozat szabályoz. 

5.2.1. Az épület kiviteli tervei az alábbi szakágakra tagolódnak: 

● építészeti pallértervek és szakipari tervek (részlettervek), 

● statikai (tartószerkezeti) tervek, 

● épületgépészeti tervek (víz, csatorna, fűtés, hűtés, szellőzés, klíma), 

● épületvillamossági tervek (erősáram) világítástechnológia és gépellátás, 

● gyengeáram, infrastruktúra (tűzvédelem, tűzjelzés, hangosítás, telefon, 

számítógépes hálózatok, könyv- és könyvtárvédelmi berendezések, WI-FI 

stb.), 

● szállítóberendezések (felvonók és könyvliftek stb.), 

● integrált épület-felügyelet, 

● belső építészeti és akusztikai tervek, 

● könyvtártechnológiai berendezések, 

● bútor elhelyezési tervek és bútortervek. 

6. Az építkezési folyamat projekt menedzsmentje 

● külső bonyolító cég megbízása az építkezés levezénylésére, 

● nyilvános közbeszerzési eljárás kiírása kivitelezési munkálatokra, 

● a fővállalkozó kiválasztása, szerződéskötés, 

● alvállalkozók bevonása. 

Az alvállalkozókkal a fővállalkozó köt szerződést és irányítja azok munkáját. 

7. Megvalósítás 

7.1. Az építési és bontási engedélyek, szakhatósági hozzájárulások megszerzése, 

felelős műszaki vezető megbízása 

A fenntartó hatásköre az engedélyek megszerzése és a felelős műszaki vezető 

kiválasztása. 

Az 51/2000 (VIII. 9.) FVM-GM-KÖVIM együttes rendelete az építőipari, 

kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes 

szabályairól és az építési naplóról a következő weboldalon érhető el: 

http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=164 

&Itemid=110. 

7.2. Felújítási munkálatoknál az ideiglenes telephely kijelölése, a könyvtár kiköltözése, 

az épület építési területté nyilvánítása 

A fenntartó és a könyvtárvezető együttesen vesz részt az egyes fázisokban. 

7.3. Építkezés és befejezés 

7.3.1. Az épület felújításakor bontási munkálatok elvégzése 

14

7.3.2. Alapozás, tartó- és közfalak felhúzása, födém elkészítése stb. A vezető tervező, 

valamint a könyvtár képviselőjeként a könyvtárvezető felügyeli a folyamatot. 

7.4. Belsőépítészet és bútorzat, feliratozás 

7.4.1. Bútorzat részletes tervezése az építkezéssel párhuzamosan történik. Célszerű a 

készülő terveket folyamatosan ismertetni a könyvtár munkatársaival, ugyanis a 

dolgozók véleménye meghatározó a szolgálati terek, a munkaszobák 

kialakításában, továbbá a megfelelő bútorzat megtervezésében és 

kiválasztásában. 

7.4.2. A bútorzat gyártása, beszerelése közbeszerzési eljárás keretében 

A műszaki, esztétikai elvárások megvalósulásának nyomon követése a 

könyvtárosok, könyvtárvezető részéről elengedhetetlen. 

A változékonyság pozitív tulajdonsága a könyvtárnak, amire például úgy lehet 

felkészülni, hogy olcsóbb bútorokat vásárolnak, amiket nem sajnálnak néhány 

év múlva lecserélni. 

A Könyvtári Intézet könyvtári bútor és berendezés cégadatbázisa hasznos 

információkat nyújt a témában: ld. http://www.ki.oszk.hu/107/page.php?69 . 

A könyvtár külső és belső feliratait gondosan meg kell tervezni. A külső 

feliratok és jelek látható elhelyezése nem csupán az épület azonosítását 

szolgálja, de egyben kitűnő reklám lehetőség is. A könyvtár belső övezeteinek, 

a gyűjtemény elhelyezésének, illetve a különböző szolgáltatási terek 

jelzéseinek a könnyű eligazodást kell szolgálniuk. 

7.5. Könyvtári technológia 

A könyvtár technikai, technológiai felszereltségének aprólékos, részletes tervezése 

szakemberek bevonásával történik. Ezt a könyvtárvezető a tervezővel egyezteti a 

könyvtár működési technológiai feltételeinek megfelelően, és a vezető tervező kéri 

fel a szakmérnököket a tervezői munkára. A beruházások közbeszerzési eljárás 

keretében történnek. 

7.5.1. Légcsere, fűtés, hűtés (klíma), raktári páratartalom szabályozásának megoldása 

7.5.2. Biztonsági rendszer, állományvédelmi rendszer (áruvédelmi biztonsági kapu, 

térfigyelő kamera, kódolt beléptető ajtók stb.) telepítése 

A Könyvtári Intézet honlapján található az ajánlott állományvédelmi 

cégadatbázis: ld. http://www.ki.oszk.hu/107/page.php?67 

7.5.3. Nyomdagépek, másológépek, digitalizáló-archiváló eszközpark, hang- és 

képtechnikát kiszolgáló stúdió stb. kialakítása 

7.5.4. Integrált könyvtári technológiai rendszer kiépítése. 

7.6. Az épület használatbavételi engedélyének megszerzése 

A fenntartó feladata az egyes szakhatósági engedélyek és a használatbavételi 

engedély beszerzése. 

15

8. Költözés 

A gyűjtemény be- vagy visszaköltöztetése a bútorozás ütemezésének megfelelően, 

esetlegesen külső cég igénybevételével, könyvtáros felügyelettel történik. A Könyvtári Intézet 

költöztetési cégadatbázisa segítséget nyújt a megfelelő referenciákkal rendelkező költöztető 

cég kiválasztásában: 

http://www.ki.oszk.hu/107/e107_plugins/content/content.php?cat.199.view. 

9. Nyitás 

A könyvtár ünnepélyes átadása igen fontos esemény, különösen abban az esetben, ha jelentős 

adományozók segítették a könyvtár felépítését. A kívánatos publicitás biztosításához 

elengedhetetlen a média jelenléte, továbbá a helyi és országos politikai vezetők jelenléte, a 

szakma jelentős képviselőinek, szervezeteinek részvétele. 

10. A kész épület értékelése 

Az épületbe költözést követően műszakilag értékelik a könyvtárat. Emellett makroszinten is 

történik értékelés, mely a szolgáltatási teljesítmény oldaláról veszi szemügyre az építményt, s 

vizsgálja a fizikai és funkcionális kapcsolatokat. 

10.1. Az értékelésnek két típusa van 

● A könyvtár munkatársai végzik a formáló-segítő értékelést, amely azért történik, 

hogy javítson az újonnan megnyitott épület működésén, például a terek 

átformálásával, a bútorok ésszerűbb átrendezésével, a személyzet praktikusabb 

elhelyezésével stb. 

● Az összegző értékelés: célja, hogy tanulva hibákból, segítséget nyújtsanak más 

könyvtárak tervezéséhez, illetve igazolják a befektetett költségeket a finanszírozók 

felé. Elsősorban az épület használhatóságát elemzik külső szakértők bevonásával. 

10.2. Könyvtárak értékelése, információszerzés nemzetközi workshopon 

Építészeti feladattal megbízott könyvtárosok részt vehetnek nemzetközi 

workshopokon, interaktív könyvtárépítészeti rendezvényeken. Az ilyen 

összejöveteleken a tapasztalt, könyvtár tervezésében, felépítésében már részt vett 

könyvtáros kollégák megosztják ismereteiket azokkal, akik most szembesülnek az 

építés problémáival. Az építészeti műhelyekben való részvétel egyaránt jelent 

elméleti és gyakorlati képzést is. Eredményeként a könyvtárépítésben részt vevő 

könyvtáros kulcspozícióba kerül, jobban átlátja a tervezés és kivitelezés 

nehézségeit, könnyebben át tudja lépni a buktatókat. A legjobban sikerült 

könyvtárakat a résztvevők díjazzák különböző kategóriákban. Hátránya, hogy nem 

kevés részvételi díjjal jár és csak angol nyelven folyik a megbeszélés. 

További információ az alábbi címeken érhető el: 

Web: http://www.landmark-libraries.com 

E-mail: info@landmark-libraries.com 

16

1. sz. melléklet: Helyigény összefoglaló táblázat 

1. sz. melléklet 

Helyigény összefoglaló táblázata* 

Tértípus Egységenkénti 

hasznos terület 

FOGADÓTÉR 

Nyilvános rész 

• Hall A nyilvánosság 

számára 

elérhető terület 

5%-a 

Megjegyzések A 

forgalom 

%-a 

+ 20% 

A nyilvánosság számára 

elérhető terület = szabadon 

hozzáférhető dokumentáció + 

konzultáció + mosdók. Az 

1200 férőhelynél kisebb 

könyvtáraknál a 

fogadóhelyiségben 1m 2 -re 3 

konzultációs helyet számolunk. 

• Mosdók 3,5 m 2 /60 hely 

Személyzeti rész 

• Információ 15 m 2 /poszt Az intézmény típus szerint 

változó. 

• Kölcsönző pult 15-20 m 2 /poszt Az intézmény típus szerint 

KONZULTÁCIÓS TEREK 

Konzultációs helyek 

• Egyszerű kutató 2,7 m 2 /fő 

• Információs boksz 3,5 m 2 /fő 

• Audiovizuális hely 4 m 2 /fő 

• „Szépművészetek” 3,5 m 2 /fő 

• Szemináriumi termek 2 m 2 /fő 

Szabad hozzáférésű dokumentáció 

• A könyvek elhelyezése 

Szabad hozzáférés (széles) 3,5-4 fm/m 2 

10.000 kötetre számolt 

107 m 

terület 

2 

Kötetszám 1 m 2 

80-100 

dokumentum 

Szabad hozzáférés (keskeny) 5,5-6 fm/m 

és nyitott raktár 

2 

10.000 kötetre számolt 

58 m 2 

terület 

Az 1m 2 –re jutó kötetszám 165-180 

dokumentum 

• Bekötött folyóiratok 

elhelyezése 

17 

változó. 

A konzultációs térnél a 

vonatkozó forgalom %-a + 

30% kell, hogy legyen a 

szemináriumi termek esetében. 

25 kötet/folyóméter 

30 kötet 1 folyóméterre 

+ 20 %

Szabad hozzáférés (széles) ld. A 

könyveknél 

Szabad hozzáférés (keskeny) 


2,9 fm/m 2 

1000 kötet területigénye 85 m 2 

• Kötetlen folyóiratok tárolása 

(téka) 

Szabad hozzáférés (széles) 2 fm/m 2 

1000 cím területigénye 125 m 2 

Folyóiratcímek száma 1 m 2 - 

re 

8 

Szabad hozzáférés (keskeny) 


2,9 fm/m 2 

1000 cím területigénye 85 m 2 

Folyóiratcímek száma 1 m 2 - 

re 

12 

Xerox 

9 m 

• Izolált másoló 

2 / 

másológép 

• Elemes másológép 7 m 2 / másoló 

Információ, kutatás 

4,5 m 

• Oktatás 

2 / 

felhasználó 

1 folyóirat 1 bekötött éve = 

átlagban 4 kötet 

A másológépek száma a 

könyvtár látogatóinak várható 

számától függ. 

Az oktatási helyiségeknél a 

forgalmon %- át + 30 % -ban 

kell megállapítani. 

RAKTÁR 

Hagyományos tárolás 7,5-8 fm/m 2 

35 kötet egy folyóméterre 

10.000 kötet területigénye 36-38 m 2 

Kötetszám 1 m 2 -re 263-280 

dokumentum 

Tömörraktár 12-12,5 fm/m 2 

35 kötet egy folyóméterre 

10.000 kötet területigénye 23-24 m 2 

Kötetszám 1 m 2 -re 

BELSŐ SZOLGÁLTATÁSOK 

420-438 

dokumentum 

Személyzeti munkahely 15 m 2 /fő A feladatok elemzésével e 

területek kiszámítását 

finomítani lehet. 

* Virágos Márta: A Könyvtárépítés tízparancsolata. Debrecen, Debreceni Egyetem OEC, 

2000. 57-58 p. 

18 

+ 15 % 

+ 40 %

2. sz. melléklet: Könyvtárépítészeti jogszabályok jegyzéke 

Általános, fontosabb jogszabályok 

Jogszabálylista 

2009.03.08. 

- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 

(Étv.) 

Módosította: 2007. évi I. tv. 

Módosította: 2007. évi CXVI. tv. 

Módosította: 2007. évi CXXIII. tv. 

Módosította: 2008. évi XLIX. tv. 

Módosította: 2008. évi LXXXII. tv. 

- a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 

Módosította: 2007. évi LXXXVIII. tv. 

Módosította: 2007. évi CLXVII. tv. (Hatályba lép az Európai Unióról szóló 

szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló 

lisszaboni szerződés hatálybalépésével egyidejűleg, 2009. január 1-jén, feltéve, 

hogy addig valamennyi megerősítő okiratot letétbe helyezték) 

- a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 

Módosította: 2007. évi LXI. tv. 

Módosította: 2007. évi LXIV. tv. 

Módosította: 2007. évi LXXVIII. tv. 

Módosította: 2007. évi CLXXXIV. tv. (Hatályos: 2009. 01. 01.) 

Módosította: 2008. évi XXXIX. tv. (Hatályos: 2009. 01. 01.) 

Módosította: 2008. évi CXV. tv. (Hatályos: 2009. 03. 01.) 

- a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. 

törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 

Módosította: 2008. évi XLVII. tv. 

- a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 

Módosította: 2007. évi LXIX. tv. 

Módosította: 2007. évi CLXII. törvény 

Módosította: 2008. évi XXVI. tv. (Hatályos: 2008. 09. 01.) 

Módosította: 2008. évi XXXIII. tv. (Hatályos: 2008. 07. 18.) 

Módosította: 2008. évi LXXIX. tv. 

Módosította: 2008. évi LXXXIV. tv. 

Módosította: 2008. évi XCII. tv. 

Módosította: 2008. évi CXV. tv. (Hatályos: 2009. 03. 01.) 

- a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 

Módosította: 2007. évi CXXI. tv. (Hatályos: 2008. 01. 01.) 

Módosította: 2007. évi CLX. törvény 

Módosította: 2007. évi CLXII. tv. (Hatályos: 2008. 01. 01.) 

Módosította: 2008. évi XXVI. tv. (Hatályos: 2008. 07. 01.) 

Módosította: 2008. évi XLVI. tv. (Hatályos: 2008. 09. 01.) 

19

Módosította: 2008. évi LXXIX. tv. 


- az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 

Módosította: 59/2007. (III. 31.) Korm. rend. 

Módosította: 129/2007. (VI. 8.) Korm. rend. 

Módosította: 267/2007. (X. 15.) Korm. rend. 

Módosította: 97/2008. (IV. 29.) Korm. rend. 

Módosította: 184/2008. (VII. 18.) Korm. rend. 

Módosította: 320/2008. (XII. 29.) Korm. rend. 


Módosította: 16/2009. (I. 30.) Korm. rend. 

- a helyszíni bírságolás részletes szabályairól szóló 10/2000. (II. 23.) BM rendelet 

Módosította: 64/2007. (XII. 23.) IRM rend. 

Módosította: 5/2008. (II. 18.) IRM rend. 

- a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról szóló 11/2000. (II. 

23.) BM rendelet 

Módosította: 36/2008. (XII. 31.) BM rend. 

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. 

évi CXL. törvény (Ket., Hatályos: 2005.11.01. napjától) 

Módosította: 2006. évi XXXIV. törvény 

Módosította: 2006. évi CVI. törvény 

Módosította: 2006. évi CIX. törvény 

Módosította: 90/2007. (XI. 14.) AB hat. 

Módosította: 2007. évi CXLVI. tv. 

Módosította: 2008. évi XXIX. tv. 

Módosította: 2008. évi XXXIX. tv. (Hatályos: 2009. 01. 01.) 


Módosította: 2008. évi CXI. tv. (Hatályos: 2009. 10. 01., 2011. 01. 01.) 

Módosította: 2008. évi CXII. tv. (Hatályos: 2009. 02. 01.) 

- a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes 

közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi 

XVII. törvény 

Módosította: 2007. évi CLI. tv. 

- a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 

Módosította: 2006. évi CIX. törvény 

Módosította: 90/2007. (XI. 14.) AB határozat (Hatály: 2007.06.30.) 


- a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. 

(XII. 23.) Korm. rendelet 


Könyvtárakra vonatkozó egyes jogszabályok 

- a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 

szóló 1997. évi CXL. törvény 


Módosította: 2007. évi CVI. tv. 

20

Építésügyi hatósági eljárás, építésfelügyelet 

- az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési 

feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 


Módosította: 121/2007. (V. 31.) Korm. rend. 




Módosította: 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rend. 


Módosította: 362/2008. (XII. 31.) Korm. rend. (Hatályos: 2009. 03. 01.) 

- a területi főépítészekről szóló 21/1992. (XII. 4.) KTM rendelet 

- az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi 

nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet 

- az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki 

dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 

Módosította: 24/2008. (IV. 29.) ÖTM rend. 

Módosította: 17/2008. (VIII. 30.) NFGM rend. 


- a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 

Módosította: 15/2006. (XII. 28.) ÖTM rend. 


Módosította: 37/2007. (XII. 13.) ÖTM. rend. 

Módosította: 17/2008. (VIII. 30.) NFGM rend. 


- a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet 



Módosította: 30/2008. (XII. 31.) NFGM rend. 

- az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) 

Korm. rendelet 


Módosította: 100/2008. (IV. 29.) Korm. rend. (Hatályos: 2008. 04. 29., 2009. 

05. 01.) 

- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Melléklet XV. fejezet) 

Módosította: 2006. évi CXX. törvény 

Módosította: 2008. évi XLIX. tv. 

- az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 

20.) Korm. rendelet (OTÉK) 




Módosította: 182/2008. (VII. 14.) Korm. rend. (Hatályos: 2008. 09. 12., 2008. 

07. 22., 2013. 01. 01.) 



- az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM 

rendelet 

21

- a megújuló energiaforrásokat - biogázt, bioetanolt, biodízelt - hasznosító 

létesítmények tűzvédelmének műszaki követelményeiről szóló 3/2009. (II. 4.) ÖM 

rendelet (Hatályos: 2009. 05. 05.) 

- a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági 

tevékenység részletes szabályairól szóló 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 


- az építésügyi és a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályairól 

szóló 47/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 


- a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, 

ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 

Módosította: 33/2008. (II. 21.) Korm. rend. 


- az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 



- az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 



Építőipari kivitelezési tevékenység 

- a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (XXXV. fejezet) 

Módosította: 2007. évi LXXVIII. tv. 

- az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési 

dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 



- az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 

26.) BM-KvVM együttes rendelet 

- az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM 

rendelet (Hatály: a 2006. szeptember 1-je után induló építési engedélyezési 

eljárásokban) 

- az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. 

rendelet (Hatályos: 2009. 01. 01.) 

- a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról 

szóló 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet (Hatályos: 2009. 01. 01., 2009. 07. 01.) 

- a kivitelezőt terhelő kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének 

módjáról szóló 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet 

Tervezési, szakértői jogosultság 

- a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 

1996. évi LVIII. törvény 

Módosította: 2007. évi I. tv. 

Módosította: 2007. évi LVII. tv. 

Módosította: 2008. évi XLIX. tv. (Hatályos: 2008. 09. 01.) 

- a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 

Módosította: 2008. évi CXII. tv. (Hatályos: 2009. 02. 01.) 

22

- az építészeti-műszaki tervezői és műszaki szakértői jogosultsági vizsga 

követelményrendszeréről szóló 8001/2005. (MK 44.) GKM-KvVM-IHM-TNM 

együttes tájékoztató 

- a mérnöki és építész kamarák, valamint az építésfelügyeleti szervek által lefolytatott 

egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 46/2000. (VII. 21.) FVM rendelet 

Módosította: 318/2008. (XII. 23.) Korm rend. 


- a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi 

műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. 

rendelet (Hatály: 2006. július 1.) 

Módosította: 151/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet 

Módosította: 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 


- a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról szóló 53/2000. (VIII. 

11.) FVM rendelet 


- az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 

181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet 

Módosította: 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 

- az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 

Módosította: 2007. évi CLI. tv. 

Módosította: 2008. évi XXXIX. tv. 

- az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 

Módosította: 2008. évi LXXXV. tv. 

- az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet 

- a szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. 

(VI. 8.) Korm. rendelet 


- az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 


- az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről szóló 210/2005. (X. 5.) Korm. 

rendelet 


- az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és 

vizsgáról szóló 10/2006. (III. 7.) IM rendelet 

Módosította: 46/2007. (IX. 29.) IRM rendelet 

Módosította: 8/2008. (IV. 22.) IRM rend. 


Kisajátítás 

- a kisajátításról szóló 2007. évi CXVI. törvény 


- a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a 

kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 

178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet (Hatályos: 2008. 07. 04.) 


- a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (XIV. fejezet) 

- a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (XX. fejezet) 

Módosította: 2007. évi XX. tv. 


23

Közbeszerzés 

- a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 

Módosította: 2007. évi LXXVIII. törvény 

Módosította: 2007. évi CLII. tv. 

Módosította: 2008. évi XL. tv. (Hatályos: 2009. 04. 01.) 

Módosította: 2008. évi CVIII. tv. (Hatályos: 2009. 04. 01., 2009. 10. 01., 2010. 

01. 01., 2010. 07. 01., 2010. 09. 30.) 

Módosította: 2008. évi CV. tv. 

- a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének 

részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a 

Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 

12.) Korm. rendelet 

Módosította: 122/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 

- a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. 

rendelet 


- a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet 

feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 



- a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények 

szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) 



- az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 

162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 




- a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúráról szóló 19/2004. (IV. 28.) IM rendelet 

- a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési 

gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról szóló 29/2004. (IX. 8.) IM 

rendelet 

- a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező 

felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokról szóló 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes 

rendelet 

- a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a 

munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és 

díjazásáról szóló 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet 


- a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves 

statisztikai összegezések mintáiról szóló 2/2006. (I. 13.) IM rendelet 

Módosította: 2/2007. (I. 31.) IRM rendelet 

- a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, az adózásra vonatkozó tájékoztatási 

kötelezettség teljesítésének eljárási szabályairól és díjazásáról szóló 1/2006. (I. 13.) 

PM rendelet 

Hulladékgazdálkodás 

- a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 

24

Módosította: 2007. évi XXIX. törvény 

Módosította: 2007. évi CXLVI. törvény 

Módosította: 2008. évi XLVI. törvény 

Módosította: 2008. évi XLVII. törvény 

Módosította: 2008. évi XLIX. törvény 

Módosította: 2008. évi LXVII. tv. (Hatályos: 2009. 01. 01., 2009. 07. 01.) 

- az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. 

(VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 

- a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 




- a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 

Módosította: 232/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet 


Módosította: 377/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 




- a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának 

módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 


- a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 

- hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 

164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 

- a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. 

(VIII. 15.) Korm. rendelet 





Környezet- és természetvédelem 

- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 


Módosította: 2007. évi CXXVII. tv. 

Módosította: 2007. CXXIX. tv. 

Módosította: 2008. évi XLVI. törvény (Hatályos: 2008. 09. 01.) 

Módosította: 2008. évi XCI. tv. (Hatályos: 2008. 12. 28., 2009. 01. 01., 2009. 

05. 15.) 

- a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat 

ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 

Módosította: 11/2007. (II. 6.) Korm. rendelet 

Módosította: 39/2007. (III. 13.) Korm. rendelet 



25

- egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervekről szóló 

11/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet 

- az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 


- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 


Módosította: 2007. évi CXVI. törvény 


Módosította: 2008. évi XCI. tv. 

- a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. 

rendelet 


- a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 

Módosította: 299/2007. (XI. 9.) Korm. rend. 




- a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a 

kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 


- az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 

Módosította: 2007. évi XVI. törvény 

Módosította: 2007. évi CXVI. törvény 


Módosította: 2007. évi CXXVI. tv. 2008. 01. 01. 

Módosította: 2008. évi XLVI. tv. (Hatályos: 2008. 09. 01.) 

Módosította: 2008. évi XCI. tv. 

- az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának 

szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 

Módosította: 41/2006. (V. 26.) FVM rend. 


- az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 

- a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (Hatályos: 

2009. 01. 01., 2010. 07. 01., 2010. 09. 01.) 

- egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. 

rendelet 



- a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások 

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 

Módosította: 20/2007. (VI. 8.) KvVM rendelet 

Módosította: 95/2007. (XII. 23.) KvVM rend. 

Módosította: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM egy. rend. 

- a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési 

eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 




Módosította: 266/2008. (XI. 6.) Korm. rend. 

26



- a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a 

feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi 

követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 

Módosította: 96/2007. (XII. 23.) KvVM rend. 

- az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos 

felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM 

rendelet 

- a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó 

szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet 

- a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási 

költségekről szóló 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet 

- a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a 

döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog 

biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény 

módosításának kihirdetéséről szóló 2008. évi XIX. törvény 

- a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi 

Egyezmény kihirdetéséről szóló 2008. évi V. törvény 

- a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi 

követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 


- a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) 

KvVM rendelet 

Módosította: 2/2008. (I. 16.) KvVM rend. 

- a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások 

kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 

Módosította: 28/2007. (IX. 19.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 

Módosította: 25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 

- a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának 

vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. 

(VIII. 3.) KöM rendelet 

- a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. 

rendelet 


Módosította: 80 310/2008. (XII. 20.) Korm. rend. 



Zaj- és rezgésvédelem 

- a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 

- a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 




- a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás 

ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 

- a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 

- a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. 

(XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 

27

- egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük 

tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 

- az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás 

mérési módszerérõl szóló 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet 

Építészeti örökség védelme, műemlékvédelem 

- a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 



- a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 

Módosította: 1/2007. (I. 9.) Korm. rendelet 

Módosította: 201/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 



Módosította: 35/2008. (IV. 3.) AB hat. 



- a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 

10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 

Módosította: 21/2007. (III. 26.) ÖKM rend. 


- a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló 3/2002. (II. 

15.) NKÖM rendelet 

- az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 

- az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 

Módosította: 21/2007. (III. 26.) ÖKM rendelet 

- az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) 

FVM rendelet 

- a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi 

elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 

Módosította: 21/2007. (III. 26.) ÖKM rend. 


Munkavédelem 

- a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 

Módosította: 2007. évi CLXI. törvény 

Módosította: 2008. évi LXI. tv. 

- a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek 

végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 

Módosította: 2/2007. (II. 9.) SZMM rend. 

Módosította: 230/2008. (IX. 12.) Korm. rend. 

- az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 





28

- az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó 

minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM 

együttes rendelet 

Módosította: 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet 

- a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. 

(II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 


Módosította: 28/2007. (IX. 29.) SZMM rendelet 

- a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális 

biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM 

rendelet 

- az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok 

kiadásáról szóló 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet 

- a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek 

minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 

- a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és 

munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet 


- a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági 

követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 


- a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és 

véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 

Módosította: 34/2007. (XII. 21.) SZMM rend. 

- a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és 

kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 


- a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes 

rendelet 

Módosította: 58/2007. (XII. 22.) EüM-SZMM együttes rendelet 

- az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről szóló, a 

Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú 

Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi LXXX. törvény 

- a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló, a 

Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1981. évi 67. ülésszakán elfogadott 155. számú 

Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi LXXV. törvény 

- a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági 

követelményekről szóló 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet 

- a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. 

(VIII. 30.) NFGM rendelet (Hatályos: 2009. 12. 29.) 

- a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. 

(IV. 17.) IKIM rendelet (Hatályát veszti: 2009. 12. 29., lásd: 16/2008. (VIII. 30.) 

NFGM rend.) 

- Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet 


- az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők 

képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet (Hatályát veszti: 2009. 

01. 01., 383/2007. (XII. 23.) Korm. rend.) 

Módosította: 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 

29

Építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető 

- az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási 

jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 

(Hatály: 2007. 01. 01., 2006. 12. 08.) 


Módosította: 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 




- az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről és a szakmai vizsga 

szervezésére jogosult intézmények jegyzékéről szóló 26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet 

- az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 

18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet 

- az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó 

szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) 



Településrendezés 

- a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 

- az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 

20.) Korm. rendelet (OTÉK) 




Módosította: 182/2008. (VII. 14.) Korm. rend. (Hatályos: 2008. 09. 12., 2008. 

07. 22., 2013. 01. 01.) 


- a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 

40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 

Módosította: 199/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 

- a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) 

Korm. rendelet (Hatály: 2007. 01. 01.) 


- a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 






- a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre 

és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 

- az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és 

feltételeiről szóló 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet 

- a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 

- a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. 

Kgy. rendelet 

Ingatlan-nyilvántartás 

30

- az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 

Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 

Módosította: 2007. évi CLXXX. törvény 


- az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 

Módosította: 150/2007. (XII. 18.) FVM rend. 

Módosította: 115/2008. (IX. 5.) FVM rend. 

- egyes, a számítógépes adatbázisból történő lekérdezés útján szolgáltatható ingatlannyilvántartási 

adatok igazgatási szolgáltatási díjáról és az adatátviteli vonalon történő 

adatszolgáltatásról szóló 41/2002. (V. 14.) FVM rendelet 

Módosította: 150/2007. (XII. 18.) FVM rendelet 

- a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév 

Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. 

(XII. 23.) Korm. rendelet 





- az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 118/2005. (XII. 

19.) FVM rendelet 


- az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 

44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet 

- az okmányirodák által történő tulajdonilap-másolat szolgáltatás szabályairól szóló 



- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles 

tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 

- a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 


- a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 

végrehajtásáról szóló 16/1997. (III. 5.) FM rendelet 


Jótállás, szavatosság, termékfelelősség 

- a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (XXIII., XXV. fejezet) 

- az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 

249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 

- a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. 

rendelet 

- az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 

12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet 

- egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek 

kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM- 

BkM együttes rendelet 

- a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény 

- az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. 

(IX. 22.) Korm. rendelet 

31

- a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények 

intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 


- a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 

Módosította: 2007. évi CXXXVIII. tv. 

Módosította: 2007. évi CXLVI. tv. 

Módosította: 2008. évi XLII. tv. (Hatályos: 2008. 06. 26., 2008. 09. 01., 2009. 

01. 01., 2009. 09. 01., 2012. 01. 01.) 

- a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 

2008. évi XLVII. törvény 

- a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Hatályát veszti: 

2009. 03. 01.) 

Módosította: 2008. évi XLVIII. törvény 

- a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. 

évi XLVIII. törvény (Hatályos: 2009. 03. 01.) 

- a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének 

részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet 

- a békéltető testületi tagok kijelölésének szabályairól szóló 215/2008. (VIII. 29.) Korm. 

rendelet 

- a békéltető testületi tagok díjazásáról szóló 211/1998. (XII. 24.) Korm. rendelet 



- a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 

Módosította: 2008. évi XLVII. tv. (Hatályos: 2008. 09. 01., 2008. 06. 29.) 

- a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló 

212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 

- az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. 

rendelet 

- az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható 

kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. 

rendelet 



- a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 


- a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 


Módosította: 214/2008. (VIII. 29.) Korm. rend. (Hatályos: 2008. 09. 01., 2009. 

07. 01., 2009. 01. 01.) 


- a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által kiszabott egyes bírságok felhasználásáról 

szóló 336/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 



Minőségi követelmények 

- az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, 

valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 

3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 


32

- a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek 

kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet 


- a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 

15/2004. (V. 21.) BM rendelet 

- az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való 

megfelelőség értékeléséről szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet 

Módosította: 88/2007. (XI. 13.) GKM r. 2007. 11. 21. 

Közterület-használat 

- a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (36-37. §) 

- a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 

- a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről 

szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet 

- a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 

Módosította: 2007. évi XC. törvény 

- a közterület-felügyelői intézkedések végrehajtásának módjáról és eszközeiről szóló 

43/1999. (XI. 26.) BM rendelet 

Módosította: 8/2008. (IV. 22.) IRM rend. 

- a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X. 

20.) Főv. Kgy. rendelet 

Módosította: 4/2007. (II. 13.) AB határozat 

- a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő közterületek használatáról és rendjéről 

szóló 60/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet 

33

Irodalomjegyzék 

1. Akadálymentes építészet. / Fischl Géza, Pandula András.– Bp.: [közread. a] Szt. István 

Egyet. Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Épített Környezet Tanszék. 

Magyar és angol nyelven 

[1.] Accessible design.– [2006.] – 102 p. 

[2] Akadálymentesítés és adaptáció.– [2001.].– 80 p. 

2. Bibliothèques dans la cité. : Guide technoque et réglementaire./ ouvrage collectif : 

Gérald Grunberg.– Paris.: Le Moniteur, 1966.– 452 p. 

Bibliographie: pp. 415-424. 

3. Building process of Móricz Zsigmond County and City Library, Nyíregyháza. / László, 

Nagy. - Vienna: 2006. Landmark Libraries Atelier. 

4. Det Kongelige Bibliotek, Udvidelse : The Royal Library Extension. – (red.: Kim 

Dirckinck-Holmfeld). – Kǿbenhavn.: Arkitektens Forlag, 2000. – 51 p. 

5. Ellenpontok a könyvtárépítés témájára. 1-3. / Urbán László. = Könyvtáros. 36. 1986. 

2.sz. pp. 72-78.; 3. sz. pp. 124-132.; 4. sz. pp. 199-204. 

6. Építés- és tervezéstan. / Neufert, Ernst. – [a magyar kiad. szerk. Győri Róbert]. - Bp.; 

Pécs : Dialóg Campus, 1999. – pp. 320-325.– (Dialóg Campus szakkönyvek, ISSN 

1417-7986) 

7. Felkészülés a könyvtártervezésre. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 35. 1988. 6- 

7. sz. pp. 251-288. 

Tematikus szám 

8. Könyvek a térben: Könyvtártervezési tapasztalatok. / Urbán László. – Bp.: KI., 2003. – 

134 p. ill. – (Továbbképzés felsőfokon) 

9. A könyvtár épülete és berendezése. / Papp István. = Könyvtárosok kézikönyve. 4.köt.– 

Bp.: Osiris, 2002. pp. 265-301. 

Irodalom: pp. 297-301. 

10. A könyvtárépítés tízparancsolata. / Virágos Márta. – Debrecen, Debreceni Egyetem 

OEC., 2000. - pp. 1-168. 

11… Könyvtárépítési projektek menedzselése. / Tóth Máté. – Bécs: 2006. Irányadó 

könyvtárak műhelye. 

12. Középületek tervezése. / Gádoros Lajos. – Bp.: 1978. Tankönyvkiadó.– pp. 218-248. 

13. A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Információs Központ új épülete. / Gellér 

Ferencné. = Könyv, könyvtár, könyvtáros. 2007. július. 

Megjelenés alatt 

14. MI-04-204/4-75 Művelődési épületek, közművelődési könyvtárak. Tervezési előírások: 

Építésügyi ágazati szabvány. – Bp.: [1980. 10.hó.MI-ként [méretezési irányelvek] 

közzétéve = Szabványügyi Közlemények. 1984. 16. sz. 

Korábban: ÉSZ 204/4-75 

15. A Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központja (T.I.K.) : A 

meghívásos építészeti tervpályázat tervezési programja. 2000. / [Összeáll.: Máder Béla 

és Borvendég Béla]. – Szeged.: 2000. – 66 p. 

16. Tervezési segédlet az akadálymentes épített környezet megvalósításához. / Fischl Géza, 

Pandula András.– Bp. : BM Építésügyi Hivatal, 2002.– 43.p. 

17. Van de Bilderdijkstraat naar het Spui : de geboorte van een nieuwe centrale openbare 

bibliotheek. / [samenst.red.: E. Mik]. – Den Haag : Dienst Openbare Bibliotheek, 1992. 

– 108 p., ill. 

34

Köszönetnyilvánítás 

Ez az összeállítás nem készülhetett volna el Nagy László, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond 

Megyei és Városi Könyvtár igazgatójának értékes útmutatása nélkül. Külön köszönet illeti 

meg dr. Virágos Mártát, a Debreceni Egyetem, Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának 

főigazgatóját, aki hasznos információval, széles látókörű tapasztalattal segítette a munkánkat. 

Gellér Ferencné dr.-t, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Információs Központ 

nyugalmazott könyvtárigazgatóját, aki a könyvtárépítés bonyolult folyamatának 

áttekintésében és az irodalomjegyzék összeállításában igen nagy segítségünkre volt. 

Végezetül köszönet illeti Dr. Jámbor Attilát, az építési jog szakértőjét a vonatkozó építészeti 

jogszabályok gyűjteményének elkészítéséért. 

35

Könyvtárépítési útmutató (vázlat) - Könyvtári Intézet

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?