A dologi jog A tulajdonjogviszony

GAZDASÁGI MAGÁNJOG
A dolog fogalma
Dolognak minősül:
2009. október 1.
4. előadás
Minden birtokba vehető testi tárgy, ami tulajdonjog
tárgya lehet:
Birtokba vehető és így tulajdonjog tárgya lehet, mert
fizikailag lehetséges;
Birtokba vehető és tulajdonjog tárgya lehet, mert jogilag
megengedett.
„Különös dolgok”: pénz, értékpapír, a dolog
módjára hasznosítható természeti erők.
Ezek értékét, jelentőségét nem testi tárgyi mivoltuk adja,
hanem az általuk megtestesített érték.
Pl.: napfény, szél, víz, villamos energia.
A tulajdonjogviszony
A dologi jog
Ingatlan-nyilvántartás
Az ingatlan-nyilvántartás településenként
tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e
törvény szerint meghatározott
adatait,
az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és
jogi szempontból jelentős tényeket,
továbbá a bejegyzett személyeknek az adatait.
Közhitelesség: a jóhiszemű szerző javára az ingatlannyilvántartást
- az ellenkező bizonyításáig - az oda
bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében
akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a
valóságos helyzettől eltér – aki jóhiszeműen,
ellenérték fejében, az ingatlan-nyilvántartás
adataiban bízva szerez jogot (pl. vásárol ingatlant),
a törvény védi
A tulajdonjogviszony alanyai
A tulajdonjog alanya lehet bármely személy, azaz:
az emberek
a jogi személyek és
az állam is.
A személyek jogképessége magában foglalja azt a
jogot is, hogy tulajdonjogviszonyok alanyai
lehessenek.
Egyéni tulajdon: a tulajdonjogviszony alanya egyetlen
természetes személy.
Közös tulajdon: a tulajdonjog alanyának pozíciójában több
személy (de nem szervezetként!!!) áll.
1

A tulajdonjogviszony tárgya és tartalma
A tulajdonjogviszony tárgyai:
Közvetlen tárgya: az emberi magatartás, amelyet a
tulajdonos az uralma alatt álló dolgokra nézve kifejthet ill.
köteles kifejteni.
Közvetett tárgya: a dolog.
A tulajdonjogviszony tartalma:
A tulajdonost megillető jogok és kötelezettségek
összessége.
A tulajdonos jogai (ún. tulajdonosi triász):
Birtoklás
Használat és hasznok szedésének joga „BIHAR”
Rendelkezés.
A tulajdonos kötelezettségei: terhek, kárveszély viselése és
a szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége.
A tulajdonost megillető jogok II.
A rendelkezési jog elvontabb részjogosítvány, ami
alapján a tulajdonos jogosult:
A dolog birtokát másnak átengedni
A használat jogát másnak átengedni
A hasznok szedésének jogát másnak átengedni
A dolgot biztosítékul adni vagy más módon megterhelni
A dolog tulajdonjogát másra átruházni és
A dolog tulajdonjogával felhagyni. (Kivéve: az ingatlan
tulajdonjogával nem lehet felhagyni.)
Azaz: a tulajdonos a dologra nézve polgári
jogviszonyokat létesíthet, illetve a tulajdonjogot
megszüntetheti.
A tulajdonjog megszerzése
(szerzésmódok)
A tulajdonost megillető jogok I.
Birtoklás és birtokvédelem: a tulajdonosnak joga
van a dolgot hatalmában tartani és a birtokvédelem
eszközeivel élni.
Birtok: tényleges hatalom egy dolog felett.
Használat és hasznok szedése: a tulajdonos
jogosult a dolgot a maga és családja
szükségleteinek kielégítése érdekében
(fogyasztásra), árutermelés céljára vagy egyéb
célokra felhasználni.
De: bizonyos dolgok esetén törvény hasznosítási
kötelezettséget ír elő: pl.: termőföldet művelni kell.
A tulajdonos jogosult a dologból folyó hasznokat szedni,
azt másnak át is engedheti.
A tulajdonos kötelezettségei
A tulajdonos viseli a dologgal járó azon terheket, amelyek
viselésére jogszabály vagy megállapodás mást nem kötelez.
Ráfordítások, kiadások
Közterhek
Kárveszély viselése: a tulajdonos viseli a dologban beállott azt
a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.
A tulajdonos köteles tűrni, hogy szükséghelyzetben a dolgot a
szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben
igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak.
Szükséghelyzet: másnak életét, testi épségét vagy vagyonát
közvetlen veszély fenyegeti és ez a veszély másként nem
elhárítható. De: kártalanítást követelhet a tulajdonostól.
Ha más vagyonát fenyegeti veszély: csak akkor köteles viselni a
tulajdonos, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben
meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás
következtében érheti.
Az ingók tulajdonjogának
szerzésmódjai
Az ingók tulajdonjogának szerzésmódjai:
Hatósági határozat vagy árverés
Elbirtoklás
Gazdátlan javak elsajátítása
Találás
Átruházás
A termékek, termények és a szaporulat elsajátítása
Vadak és halak tulajdonjogának megszerzése
Feldolgozás
Egyesítés
Öröklés.
2

Az ingatlanok tulajdonjogának
szerzésmódjai
Az ingatlanok tulajdonjogának szerzésmódjai:
Hatósági határozat és árverés
Elbirtoklás
Kisajátítás
Átruházás
Növedék
Beépítés
Ráépítés
Öröklés.
Az elbirtoklás II.
Az elbirtoklási idő: a dolog birtokbavételétől számított 10 v. 15 év.
De: a birtoklási időnek szakadatlannak kell lennie.
Az elbirtoklási idő nyugvása és megszakadása:
Nyugszik az elbirtoklási idő, ha a tulajdonos menthető okból nincs abban
a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolja. Ekkor a nyugvást
eredményező akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás
akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt,
vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.
Megszakad az elbirtoklási idő:
A tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt
bírósághoz fordul;
A tulajdonos a dologgal rendelkezik
A birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti és azt egy éven belül nem szerzi
vissza, illetve egy éven belül nem kéri a bíróságtól, hogy a dolog újabb
birtokosa a dolgot adja vissza.
A találás I.
Találás: olyan dolog birtokbavétele, amely
bár másnak a tulajdonában áll, ám senkinek
nincs a birtokában.
A találás csak bizonyos feltételek mellett
vezet tulajdonszerzésre:
A találó mindent megtett, amit a jogszabályok
előírnak avégből, hogy a dolgot a tulajdonosa
visszakaphassa; és
A tulajdonos a találástól számított egy éven belül
a dologért nem jelentkezett.
Az elbirtoklás
Elbirtoklás: elbirtoklás útján megszerzi a dolog
tulajdonjogát az, aki a dolgot sajátjaként ingóknál
tíz, ingatlannál 15 éven át szakadatlanul birtokolja.
Azaz: a birtoklás tényleges állapota az idő
múlásával jogállapottá változik.
De: aki bűncselekménnyel vagy alattomos úton
jutott a dolog birtokához, az nem szerez
elbirtoklással tulajdont.
Az elbirtoklás általános feltételei:
Az elbirtoklási idő eltelt
Az elbirtokló a dolgot sajátjaként birtokolja, azaz nem
haszonélvezőként vagy más jogcímen.
Gazdátlan javak elsajátítása
Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon
birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.
Azaz:
A dolog korábban még senkinek a tulajdonában nem állt
vagy
A tulajdonosa felhagyott a tulajdonnal (szándékosan
elhagyta).
Általában az erdőn-mezőn termő gyümölcsök,
gombák, kisebb állatfajta (pl.: lepkefélék, éti csiga),
amely nem minősül vadnak. (A vadak az állam
tulajdonában állnak.)
A találás II.
Mi a teendő, ha valaki talál egy dolgot?
Ha a dolog tulajdonosát ismeri, köteles a dolgot annak
vagy más átvételre jogosult személynek átadni.
Ha a tulajdonos ismeretlen: a találó köteles a dolgot a
polgármesteri hivatalba beszolgáltatni és nyilatkozni, hogy
igényt tart-e a dolog tulajdonjogára.
A hivatal a dolgot 3 hónapon át őrzi.
Ha a dologért nem jelentkezett 3 hónap alatt a tulajdonosa,
a dolgot – kívánságára – kiadják a találónak.
A tulajdonjogot a találó egy év elteltével megszerzi, ha a
tulajdonos nem jelentkezett. A találó a dolgot az egy éves
határidő leteltéig – állagának sérelme nélkül –
használhatja, de nem jogosult a dolgot elidegeníteni,
megterhelni és nem jogosult a használatot átengedni.
3

Kivétel a találás alól I.
Ha a dolgot a közönség számára nyitva álló
hivatali vagy más épületben, vagy
helyiségben, továbbá közforgalmú
közlekedési és szállítási vállalat
szállítóeszközén találják. Ekkor tehát a találó
semmiképp nem szerez tulajdonjogot.
Ekkor a hivatal vagy a vállalat a dolgot 3
hónapi őrizet után értékesítheti: a tulajdonos
a találást követő egy éven belül követelheti a
dolog, illetve a vételár kiadását.
Kisajátítás
Csak törvényben meghatározott okból
(nyomós közérdek)
Azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás
mellett (akár cseretelek is lehet, nem csupán
pénz)
ultima ratio jelleg:
a kisajátítás végső eszköz
előtte meg kell próbálni az ingatlan tulajdonjogát
más eszközökkel megszerezni (pl. adásvétel)
Birtok, birtokvédelem
Átruházás
Ingó dolgok leggyakrabban átruházás útján kerülnek
a szerző fél tulajdonába.
Átruházással – ha törvény kivételt nem tesz – csak a
dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot
megszerezni.
A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra
irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a
dolog átadása is szükséges.
Átadás: a dolog tényleges birtokba adásával vagy
más olyan módon mehet végbe, amely
kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó
hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének
hatalmába került.
A tulajdonjog megszűnése
A tulajdonjog megszűnésének esetei:
Rendes módja: a dolog gazdát cserél, azaz a
dolog tulajdonjogát más szerzi meg.
Elhagyás és megsemmisülés:
Derelictio: a tulajdonos a dolgot a tulajdonjog
feladásának szándékával elhagyja.
Ekkor a tulajdonjog tárgya gazdátlanná válik és bárki
megszerezheti birtokbavétellel.
A birtok
A birtok: tényleges hatalom a dolog felett.
Birtokos:
az, aki a dolgot magához veszi,
akinek az más módon hatalmába kerül,
akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került,
valamint az
akinek a földjén használati jog áll fenn.
Azaz birtokos:
A tulajdonos attól függetlenül, hogy van-e tényleges
hatalma a dolgon (pl.: a dolgot bérbe adta);
Aki a dolgot ténylegesen a hatalmában tartja (pl.: a bérlő)
Aki a dolgot ténylegesen a hatalmában tartotta, de tőle a
dolog időlegesen más hatalmába került.
4

A birtokvédelem eszközei általában
Birtokvédelem lényege: a tényleges birtokállapotot a
jogrendszer védelemben részesíti.
Mi ellen véd? A tilos önhatalom ellen: ha valaki a birtokost a
dolog birtokától jogalap nélkül megfosztja vagy a dolog
birtoklásában zavarja (együtt birtokháborítás)
A birtokvédelem
eszközei
Önhatalommal Igazgatási úton Bírói úton
A jogos önhatalom
A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást – a
birtok megvédéséhez szükséges mértékben –
önhatalommal is elháríthatja.
A jogrendszer általában tiltja az önbíráskodást, a
törvényben biztosított jogok védelmét bírói útra
tereli.
Ám a birtokvédelem egyfajta kivételt jelent, bizonyos
korlátokkal:
Csak a birtok ellen irányuló támadás esetén alkalmazható,
ami nem azonos a birtokháborítással.
Csak akkor alkalmazható, ha más birtokvédelmi eszköz
igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet
meghiúsítaná.
Az igazgatási út II.
A jegyző általában a birtoklás ténye alapján határoz és a
birtokláshoz való jogosultságot nem vizsgálja.
Kivéve:
Ha a birtokháborító nyilvánvalóvá teszi, hogy ellenfele nem volt
jogosult a birtoklásra ill.
A birtoklás megzavarása jogos volt.
A bizonyítás ebben a kérdésben a birtokháborítót terheli.
A jegyző eljárásának 30 napon belül be kell fejeződnie.
A jegyző határozatát 3 napon belül végre kell hajtani. A
végrehajtásról a jegyző gondoskodik.
Ha valamely fél a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a
határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül bírósághoz
fordulhat és kérheti a határozat megváltoztatását.
Kivel szemben lehet birtokvédelmet
kérni?
A birtokost a birtokvédelem mindenkivel
szemben megilleti, annak kivételével, akitől a
birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
Az igazgatási út I.
Birtokos
Az állami eszközökkel történő birtokvédelem – rendszerint – első
útja.
A birtokvita eldöntésére a jegyzőnek van hatásköre.
Határidő: a birtok tárgyának elvonásától, illetőleg a
birtokháborítástól számított egy éven belül.
A jegyző előtt a kérelmezőnek kétség esetén bizonyítania
kell, hogy:
Birtokos volt,
Birtokától megfosztották, illetve
Birtokában zavarták.
A kérelem vonatkozhat:
Az eredeti birtokállapot helyreállítására, vagy a zavarás
megszüntetésére
A jogtalan birtoklással kapcsolatos hasznok, károk és költségek
megítélésére.
A birtokper (bírói út)
A birtokvita három esetben kerülhet a bíróság
elé:
1. Valamely fél a jegyző határozatát sérelmesnek tartja.
2. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a
zavarás megszüntetését 1 év eltelte után kéri.
3. Ha a birtokos a birtokláshoz való jogára hivatkozva kér
védelmet, és az ügyben a birtokláshoz való jogosultsága
is vitás.
A bíróság a birtokláshoz való jogosultság
alapján dönt.
5

Közös tulajdon
Tulajdonostársak jogai, kötelezettségei
A közös dolog birtoklása és használata
felek megállapodása a döntő
megállapodás hiányában szótöbbséggel döntenek
vita esetén a bíróság dönt
A közös dolog hasznainak szedése és hasznosítása
osztatlan gyümölcs közös tulajdon lesz, oszthatót ki kell
adni
hasznosításról (pl. bérbeadás) szótöbbséggel döntenek
A közös dologgal járó terhek és a kárveszély viselése
a tulajdoni hányad arányában viselik
Tulajdoni hányad eladásának speciális
szabályai
Ha a tulajdonostárs el kívánja adni tulajdoni
hányadát – a többi tulajdonostársat elővásárlási jog
illeti meg
Elővásárlási jog azt jelenti, hogy addig nem adhatja
el hányadát más „külső” személynek, amíg
bármelyik tulajdonostárs gyakorolni kívánja
elővásárlási jogát
A kívülről érkező vételi ajánlatot teljes terjedelmében
kell közölnie a tulajdonostársakkal – ha vmelyik
tulajdonostárs a vételi ajánlat tartalmát elfogadja,
neki kell eladni
Közös tulajdon fogalma, tipikus esetei
Olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog
ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei
hányadrészek szerint több személyt illet meg
Tipikus esetei:
ingatlan közös vásárlása
házassági vagyonközösség keletkezése
közös öröklés
társasházszerződés
polgári jogi társaság
Döntés a kiadásokról
o Állagmegóváshoz szükséges munkálatok
bármelyik tulajdonostárs önálló döntése
alapján
o Rendes gazdálkodás körét meg nem haladó
egyéb kiadások szótöbbséggel döntenek
o Rendes gazdálkodás körét meghaladó
kiadások egyhangú határozat szükséges
Közös tulajdon megszűnésének esetei
Felek megállapodásával
Vita esetén bíróság dönt a következő
módszereket alkalmazva (sorrendet jelöl)
természetbeni megosztás
magához váltás (vmelyik tulajdonostárs kifizeti a
többit)
közös értékesítés, befolyó vételár megosztása
Olyan megosztási módot nem alkalmazhat a
bíróság, amely ellen valamennyi
tulajdonostárs tiltakozik
6

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!!
Dr. Fézer Tamás
egyetemi adjunktus
Polgári Jogi Tanszék
Fogadóóra: szerda 12.30- 12.30
14.00 óra (ÁJK 102.)
e-mail: mail:
fezer@freemail.hu
7