Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum

A martenicska alakja, formája eredetileg egyszerű, sodrott fonál volt, majd a kétszínű
fonal végeit kezdték megformálni. Kezdetben labdaformákat alakítottak ki,
melyek szétlapítva köröket, vagy torkot alkottak. Amikor ennek a torokszerű formának
a felső részét összekötötték, alsó részét pedig szétbontva hagyták, csokrot kaptak.
Ugyancsak a torokból alakították ki a kis ember alakokat, amelyet a nép Pizsónak
és Pendanak nevezett el, Pleven környékén Pácsónak és Deskának hívják azokat.
A kislányoknak a lány-baba, a kisfiúknak pedig a fiú-baba martenicskát készítették
el és ajándékozták. A martenicska páros baba: fiú és lány alakját az 1920-as évek
óta készítik. A piros-fehér fonálból kialakított díszek köre a későbbiekben méginkább
kiszélesedett: fa-, labdacs-, makk-, kukoricacsutka- stb. formákká alakultak.
A martenicska színeiből eredő apotropetikus jellegét mintegy alátámasztva
és megerősítve Bulgária egyes részein a martenicskával egyidőben más tárgyakat
—fokhagyma, kereszt, arany vagy ezüst pénz —, valamint rituális cselekedeteket — zajkeltés,
égetés, füstölés — is alkalmaztak. Az említett tárgyak és cselekedetek már
önmagukban is közismerten véderővel, bajelhárító funkcióval bírnak. A martenicskával
való összekapcsolásukkal pedig mintegy megduplázódva még tovább erősödik
védő, oltalmazó jelentésük.
A fokhagyma az emberi, állati, növényi betegségekkel, megrontással, szemmelveréssel
szemben a néphit szerint a legbiztosabb védelmet nyújtja. Ezért kerül az
újszülött és anyja párnája alá, vagy a gyermek nyakába kis zacskóba bevarrva, ezért
dörzsölik be vele az istálló és a ház ajtaját, s ezért rajzolnak vele keresztet az ajtó
közepére.
A kereszt védő, veszedelemelhárító jelként ugyancsak közismert. Az agyagedényekre
karcolt kereszt a benne tárolt terményt védi, méhkasokon, istállók és házak
ajtaján ugyancsak az említett funkciója révén jelenik meg.
A martenicskához abban a reményben kötik az arany vagy ezüst pénzt, hogy
boldogságot és gazdagságot is hozzon.
A tűzgyújtási, füstölési mágia, mint védekezési forma, több naphoz, köztük
a március 1-éhez is kapcsolódik. Tüzet gyújtanak kertben, mezőn, szőlőben, hogy ne
legyen jég, hogy elűzzék a férgeket. Néhány helyen marhatrágyát gyújtanak meg és
fennhangon a következőképpen riasztják el a férgeket : 19
„Fussatok kígyók, gyíkok,
Jön a MÁRCIUS!"
A káros férgek elűzése érdekében a ház körül bádogzörgetéssel, fedők összeütésével,
csörömpöléssel óriási zajt is szokás csapni.
H. Vakarelszki 20
professzor megállapítása szerint „a martenicska kötés csupán
egy variánsa annak a nézetnek, miszerint a piros elűzi a rosszat, különösen azt a láthatatlan
rosszat, amitől minden betegség származik". Valóban így van, a piros
bajelhárítója, apotropeikus jellege a bolgár népi hagyománykör nagy részében fellelhető.
Ennek bizonyságául csupán néhány példát említünk :
— Húsvét napján piros tojást gurítanak a réten azért, hogy ne legyen jég.
— Az állatok egészsége érdekében a húsvéti piros tojás héját felragasztják
az istálló ajtajára. 21
— Szeptember l-e Bulgáriában egy, új gazdasági év kezdetét jelenti, befejeződik
a termés begyűjtése, megkezdődik az új termés vetése. Ezen a napon a szántó-vető
19. Ch. Vakarelszki: i. m. 30.
20. Ch. Vakarelszki: i. m. 29.
21. Ch. Vakarelszki: i. m. 58.