Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum
Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum
találjon. Minderre azért volt szükség, hogy egész évben szerencse, termékenység legyen s ne uralkodjon el a rossz és gonosz. A martenicska hagyománykör kutatásánál, vizsgálatainkat nem választhatjuk külön a március elsejéhez fűződő, többi szokáshagyomány vizsgálatától. Március elseje a bolgár néphit szerint részben a tavasz kezdetét, részben pedig — az ónaptár szerint — a szláv népek egykori újévét is jelentette. így, az ehhez a naphoz fűződő szokáskörben — olykor szinte egymásba fonódva — egyaránt megtaláljuk az évkezdettel és tavasz kezdetévelkapcsolatos szokásokat. A martenicska hagyomány gyökereit kutatva egészen a természeti népek pogány hitvilágáig, ősvallásáig kell visszanyúlnunk. A nép ősi felfogása szerint az ember örök ellensége a rossz és gonosz, ami különösen akkor van ártalmunkra, ha valami új kezdődik, valami olyan indul, ami örömünket, gyarapodásunkat, javunkat szolgálja. A tavasz és az évkezdet pedig éppen ilyen : a természet újraéledését, a természet megújhodását, egy új élet, egy új év kezdetét hozza. Ilyenkortájt megszaporodnak a kártevők, kibővül a gonosz világa, egy egész sereg ellenséges hatalom veszi körül az élőlényeket s természetet egyaránt. Ezen ártó, gonosz hatalmak ellen feltétlenül védekezni kell. A védekezés mágikus módszerei között találjuk a bolgár martenicskát is. A martenicskák ezen gonoszt elűző és távoltartó jellegét, idegen szóval apotropeikus voltát elsődlegesen a színei, azaz a piros és a fehér színek adják. Erdélyi Zsuzsanna népköltészetünk szín-szimbolikáját kutatva megállapítja, 14 hogy a „fehér, a fekete és a piros azok a színek, amelyekkel már a legidősebb kultúrában, a legősibb rítusokban is élt az ember. A természeti népek a nappali világosságnak megfelelő fehérrel, az éjszaka sötétjének megfelelő feketével, a tűznek és a vérnek megfelelő pirossal fejezték ki kultikus színélményeiket. „Mind a piros, mind a fehér szín ezidőtől fogva apotropeikus, azaz oltalmazó erővel bír. A piros védő és oltalmazó ereje a régi hit szerint eredhetett a kicsorduló piros vérből. Varázs- és védőerőt tulajdonítottak neki, ezért kenték be magukat vele a hajdani harcosok is. A vért később a piros festék helyettesítette s vette át oltalmazó szerepét. Ekkor már tulajdonképpen magának a piros színnek kell tulajdonítanunk az apotropeikus jelleget, mivel a vér színe is piros lévén, a vér varázsereje átment a piros színre is. így történhetett meg a későbbiekben az, hogy a véderő funkció az összes piros színű dologra: fonálra, kendőre, szalagra, ruhára stb. is átterjedt. A piros színnek a „természetből merített vizuális képét azonban nemcsak a vér, hanem az ugyancsak piros tűz, a Nap, a villám is adhatta, melyek révén ugyancsak a hatalom jelképévé válhatott. 15 A martenicskában jelenlevő másik szín, a fehér. Erdélyi Zsuzsanna 16 a fehér elsődle ges jelentéseként ugyancsak az apotropeikus, azaz védelmező voltát említi. Bár a fehérnek ezen jelentése korántsem volt olyan általános, mint a pirosnak, de hogy létezett, arra álljon itt csupán egyetlen példa. A természeti népek halottaikat fehér lepelbe burkolták, hogy megvédjék őket, hiszen rájuk is éppen úgy várt a veszedelem a túlvilágon, mint az élőkre az evilágon. A fehér lepelbe való burkolás később a száj eltakarására, az áll felkötésére, lepellel, álarccal való leborítására redukálódott. A védelem szempontjából ennyit is elegendőnek tartottak, mivel a szájon keresztül jutottak be a testbe a különböző rontó- és varázsló hatások. A piros és fehér fonálból sodrott martenicska tehát az említett védő, oltalmazó tulajdonságai révén került rá március elsején a különlegesen féltett kisgyermekek karjára, bárányok, kisborjúk fülére, nyakába, farkára, a virágzásnak induló gyümölcs- 14. Erdélvi Zsuzsanna: Adatok a magyar népköltészet szín szimbolikájához. Ethnográfia, LXXir. (1961), 404. 15. Erdélyi Zsuzsanna: i. m. 412. 16. Erdélyi Zsuzsanna: i. m. 179.
fákra, szőlősbe stb. egyaránt. De ugyanebből a meggondolásból tettek piros pászma fonalat vagy ruhadarabot, pokrócot az ajtókra, ereszekre is. „A pirostól minden fut" — mondták az idősebb, bolgár emberek, azaz minden káros féreg, poloska, bolha, kígyó, béka, gyík szimbolikusan vagy mágikusan elűzhető a háztól. A martenicska feltűzésének, felkötésének ideje konkrétan, egy adott naphoz, a március elsejéhez kapcsolódik. Hordásának, viselésének ideje azonban változó lehet. „Minden gyermek mártenicskával kell, hogy lássa a virágzó fákat és tavaszi madarakat" — tartja a néphit. Március elsejétől március kilencedikéig, a Mladenci-i%, azaz a gyermekek ünnepéig tehát a gyermekeknek mindenképpen viselniük kell a martenicskát. Máskor egész hónapon át hordják magukon a bolgár emberek mindaddig, amíg gólyát vagy fecskét nem látnak. Miután leveszik magukról, a gyümölcsfára kötik vagy a folyóba dobják. Ez utóbbit azért teszik, hogy a rossz úgy menjen el, ahogy a folyó folyik és viszi magával a martenicskát is. A hordás után levetett martenicskát kő alá is rejthetik, amiből a későbbiekben jósolni tudnak az elkövetkező évre vonatkozóan. Ez a következőképpen zajlik. Kb. negyven nap elteltével a kő alá rejtett martenicskát megnézik s ha mellette hangyát találnak, kisbárány, ha katicabogarat, akkor pedig borjú születik abban az évben. Ha bármilyen állat van a kő alatt, az azt jelenti, hogy az az év termékeny lesz a háziállatokra nézve. Strausz Adolf 11 a martenicska jövőt jósló funkciójával kapcsolatban egy másik példát is említ. Ha egy lány meg akarja tudni, hogy gazdag vagy szegény legényhez megy feleségül, március elsejének előestéjén egy fehér és egy vörös fonalat köt karjára, amelyet addig hagy ott, míg az első fecskét meg nem pillantja, mire a két fonalat leoldja karjáról és e szavakkal teszi egy kő alá : „Boldog leszek, ha nyűvek, Boldogtalan, ha hangyák!" Ha a fecske eltávozott, felemeli a követ és ha alatta hernyót talál, gazdag ember lesz a férje, ha hangyát lát alatta, szegény ember veszi feleségül. A martenicskának ezen említett jósló funkciójából magyarázható, hogy néhány közép-észak bulgáriai helységben „gaduskának" vagy „gadalunkának" nevezik a bolgár „gadajene" azaz jóslás szóból eredeztethetően. Az egész Bulgáriára jellemző martenicska vagy martenica elnevezés a bolgár „mart" — március szóból jött létre, lévén a szokás március elsejéhez, március hónaphoz kötődve. Néhány É-Ny bolgár helységben katicának, kiticskának, azaz csokornak, csokrocskának, dísznek hívják, mely elnevezés inkább utal a szokás napjainkban is fellelhető, tavaszváró, tavasz köszöntő jellegére, 18 de egyben utal a piros-fehér fonálból későbbiekben készített csokor formára is. A martenicska készítése kézi munkával történik. Általában a család legidősebb nő tagjának vagy a ház asszonyának volt a feladata március 1-ének előestéjén, vagy hajnalán, napfelkelte előtt megsodorni a piros-fehér fonalat. Mindez úgy történik, hogy a piros-fehér fonál egyik végét valamibe beakasztják, másik végét pedig sodorni kezdik, külön a pirosat és külön a fehéret, a végén pedig egyszerre elengedik mindkettőt, s az így összesodrott piros-fehér fonál ritmikusan egymásba fonódik. Néha kettesben fonják a martenicskákat, ilyenkor az egyik nő tartja, a másik pedig sodorja a fonalat. 17. Strausz Adolf: Bolgár néphit. (Bp. 1897) 263. 18. A „martenicska" elnevezéseire vonatkozó adatok részben Jevgenyija Popova gyűjtéseiből származnak.
- Page 18 and 19: Véres harcok Szófia körül főc
- Page 20 and 21: jelenő újságok nem a munkás-par
- Page 22 and 23: 1. Abb. Dorf Oboriste. Altes Haus.
- Page 24 and 25: 4. Abb. Dorf Banja. Altes Haus. Fot
- Page 26 and 27: 6. Abb. Miválo—Waschbecken. Dorf
- Page 28: 8. Abb. Grundriss. 9/a Abb. Dorf Ba
- Page 31 and 32: Die Grundmauer der heutigen Häuser
- Page 33 and 34: 370 hi— 2^0 •—H 370 12/6 Abb.
- Page 35 and 36: 13. Abb. Feuerstätte. Dorf Strelsc
- Page 37 and 38: 15. Abb. Feuerstätte mit Nischen.
- Page 39 and 40: 17. Abb. „Pesul." Dorf Popinzi. F
- Page 41 and 42: Im Kurzen kann die Inneneinrichtung
- Page 43 and 44: Ein beständiges Element der innere
- Page 45 and 46: hat die Kammer nicht, darin stellt
- Page 47 and 48: А№МЕКК1ЖОЕК ГЈИО и
- Page 49 and 50: Dankó Imre A bolgár piacok és v
- Page 51 and 52: használtak értékmérőnek tekint
- Page 53 and 54: Ivan Markvicsa: Plpvdívi vásár 1
- Page 55 and 56: cserébe hozott döntő változást
- Page 57 and 58: lábbelikészí tők, szabók, tak
- Page 59 and 60: amelyek ilyeténképpen ismeretköz
- Page 61 and 62: ából Szalonikibe vezető ősi és
- Page 63 and 64: Imre Dankó ETHNOGRAPHISCHE FRAGEN
- Page 65 and 66: Имре Данко ЕТНОГРА
- Page 67 and 68: V. Szathmári Ibolya Egy élő bolg
- Page 72 and 73: A martenicska alakja, formája ered
- Page 74 and 75: a földrajzilag is közel eső Bras
- Page 76 and 77: IRODALOM Bálint Sándor: Az eszten
- Page 78 and 79: Land verbreiteten Bezeichnungen Mar
- Page 81 and 82: Balassa Iván Hriszto Vakarelszki a
- Page 83 and 84: Örömmel vállaltam az ajánlatot
- Page 85 and 86: a látásával is nehézségei volt
- Page 87: IRODALOM Felhasználtam visszaemlé
- Page 90 and 91: portré szobrai (1947-es Dimitrov f
- Page 93: Felelős kiadó : Gazda László En
fákra, szőlősbe stb. egyaránt. De ugyanebből a meggondolásból tettek piros pászma<br />
fonalat vagy ruhadarabot, pokrócot az ajtókra, ereszekre is. „A pirostól minden fut"<br />
— mondták az idősebb, bolgár emberek, azaz minden káros féreg, poloska, bolha,<br />
kígyó, béka, gyík szimbolikusan vagy mágikusan elűzhető a háztól.<br />
A martenicska feltűzésének, felkötésének ideje konkrétan, egy adott naphoz, a<br />
március elsejéhez kapcsolódik. Hordásának, viselésének ideje azonban változó lehet.<br />
„Minden gyermek mártenicskával kell, hogy lássa a virágzó fákat és tavaszi madarakat"<br />
— tartja a néphit. Március elsejétől március kilencedikéig, a Mladenci-i%,<br />
azaz a gyermekek ünnepéig tehát a gyermekeknek mindenképpen viselniük kell a martenicskát.<br />
Máskor egész hónapon át hordják magukon a bolgár emberek mindaddig,<br />
amíg gólyát vagy fecskét nem látnak. Miután leveszik magukról, a gyümölcsfára<br />
kötik vagy a folyóba dobják. Ez utóbbit azért teszik, hogy a rossz úgy menjen el,<br />
ahogy a folyó folyik és viszi magával a martenicskát is. A hordás után levetett martenicskát<br />
kő alá is rejthetik, amiből a későbbiekben jósolni tudnak az elkövetkező<br />
évre vonatkozóan. Ez a következőképpen zajlik. Kb. negyven nap elteltével a kő alá<br />
rejtett martenicskát megnézik s ha mellette hangyát találnak, kisbárány, ha katicabogarat,<br />
akkor pedig borjú születik abban az évben. Ha bármilyen állat van a kő<br />
alatt, az azt jelenti, hogy az az év termékeny lesz a háziállatokra nézve. Strausz<br />
Adolf 11<br />
a martenicska jövőt jósló funkciójával kapcsolatban egy másik példát is említ.<br />
Ha egy lány meg akarja tudni, hogy gazdag vagy szegény legényhez megy feleségül,<br />
március elsejének előestéjén egy fehér és egy vörös fonalat köt karjára, amelyet addig<br />
hagy ott, míg az első fecskét meg nem pillantja, mire a két fonalat leoldja karjáról<br />
és e szavakkal teszi egy kő alá :<br />
„Boldog leszek, ha nyűvek,<br />
Boldogtalan, ha hangyák!"<br />
Ha a fecske eltávozott, felemeli a követ és ha alatta hernyót talál, gazdag ember<br />
lesz a férje, ha hangyát lát alatta, szegény ember veszi feleségül.<br />
A martenicskának ezen említett jósló funkciójából magyarázható, hogy néhány<br />
közép-észak bulgáriai helységben „gaduskának" vagy „gadalunkának" nevezik<br />
a bolgár „gadajene" azaz jóslás szóból eredeztethetően. Az egész Bulgáriára jellemző<br />
martenicska vagy martenica elnevezés a bolgár „mart" — március szóból jött létre,<br />
lévén a szokás március elsejéhez, március hónaphoz kötődve. Néhány É-Ny bolgár<br />
helységben katicának, kiticskának, azaz csokornak, csokrocskának, dísznek hívják,<br />
mely elnevezés inkább utal a szokás napjainkban is fellelhető, tavaszváró, tavasz<br />
köszöntő jellegére, 18<br />
de egyben utal a piros-fehér fonálból későbbiekben készített<br />
csokor formára is.<br />
A martenicska készítése kézi munkával történik. Általában a család legidősebb<br />
nő tagjának vagy a ház asszonyának volt a feladata március 1-ének előestéjén, vagy<br />
hajnalán, napfelkelte előtt megsodorni a piros-fehér fonalat. Mindez úgy történik,<br />
hogy a piros-fehér fonál egyik végét valamibe beakasztják, másik végét pedig sodorni<br />
kezdik, külön a pirosat és külön a fehéret, a végén pedig egyszerre elengedik mindkettőt,<br />
s az így összesodrott piros-fehér fonál ritmikusan egymásba fonódik. Néha<br />
kettesben fonják a martenicskákat, ilyenkor az egyik nő tartja, a másik pedig sodorja<br />
a fonalat.<br />
17. Strausz Adolf: <strong>Bolgár</strong> néphit. (Bp. 1897) 263.<br />
18. A „martenicska" elnevezéseire vonatkozó adatok részben Jevgenyija Popova gyűjtéseiből<br />
származnak.
Change language