Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum

Niederhauser Emil
Az új bolgár állam beilleszkedése a XIX. századi tőkés fejlődésbe
A modern Európa kiemelkedése a hagyományos társadalomból a történetírás
egyik sokat kutatott és talán még többet vitatott kérdése már a múlt század közepétől.
Újabb és újabb közgazdasági elméletek különböző friss szempontokat nyújtottak
a gazdaságtörténészek számára, más és más tényezők kerültek előtérbe vagy szorultak
hátra, és a vita ma is változatlanul folyik. Jérôme Adolphe Blanqui, a közgazdász
megállapítása azonban, aki először vetette fel a két forradalom kérdését, 1
amely
ezt a fejlődést Európában elindította, majd az egész világra kiterjesztette, más és más
interpretációval, de a múlt század dereka óta érvényes.
Blanqui szerint az angol ipari forradalom és a francia politikai forradalom volt
az, amelynek együttes hatása a mai Európát létrehozta. Nehéz volna egyértelműen
állást foglalni, melyik volt kettejük közül a fontosabb, hiszen gazdaság és politika
kölcsönhatását ma már nemcsak a marxisták látják világosan. Nem kétséges, hogy
a tőkés fejlődés politikai előfeltételeinek a megteremtése az egyik lényeges pont volt.
De tárgyunknál fogva az ipari forradalom kérdése kell hogy elsőrendűen foglalkoztasson.
Világos ma már, hogy az ipari forradalom 2
nem szűkíthető le egyszerűen a hagyományos
módon néhány textilipari munkagép és a gőzgép, mint a legfontosabb
erőgép feltalálására a XVIII. századi Angliában. Az biztos, hogy ezeknek a találmányoknak
jelentős szerepük volt, az ipari forradalom fogalma azonban ennél sokkal
szélesebb, az egész gazdaság és a társadalom mélyreható átalakulását kell ezen érteni,
s ennek a modern gépi nagyipar létrejötte csak az egyik összetevője, a kérdés pénzügyi
oldalai, a megfelelő társadalmi szerkezet, a rendelkezésre álló szabad bérmunkaerő,
az állam támogató ösztönző szerepe, a tőkés viszonyoknak megfelelő jogrendszer
kialakulása ugyancsak lényeges mozzanat. Ezeknek a tényezőknek bonyolult kölcsönhatása
nyomán indulhatott meg a hagyományos társadalom béklyóinak a lerázása
után a gazdaság önfenntartó növekedése, az egyre nagyobb volumenű termelés.
És ha a mai világhelyzetben már kissé le is lohadt az 1950—60-as évek nagy lelkesedése
a gazdasági növekedés iránt, mert a hátrányok most kezdenek kiütközni, a
múlt század vonatkozásában egyértelműen pozitív jelenségnek látjuk ma is.
Immanuel Wallerstein sok vitát felkavaró könyve, A modern világrendszer 3
dobta be a köztudatba, hogy a „hosszú" XVI. század óta az akkor még csak Európa
jórészére és a két Amerikára, meg néhány egyéb gyarmatra kiterjeszkedő gazdasági
1. Jérôme Adolphe Blanqui: Histoire de l'économie politique en Europe, depuis les anciens
temps jusqu'à nos jours. 2. köt. (Paris, 1837—38).
2. Phyllis Deane : The first industrial revolution. (Cambridge, 1965).
3. Immanuel Wallerstein: The modern world-system, vol. 1. Capitalist agricultura and the origins
of the European world-economy in the sixteenth century. (New York—San Francisco—London,
1974). Magyarul: A modern világgazdasági rendszer kialakulása (Bp. 1983).