Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum

V. Szathmári Ibolya
Egy élő bolgár népszokás: a martenicska
A bolgár népi életmód iránti érdeklődés a magyarság körében régi időkre nyúlik
vissza. A múlt század második felétől szinte folyamatosan jelentek meg az újságok
hasábjain, majd a könyvek lapjain azok a munkák, melyek a bolgár népi kultúra
megismertetése és bemutatása terén nélkülözhetetlenné váltak. A legelső közlemények
—• feljegyzések, tudósítások, krónikák — bár nem a tudományosság igényével
készültek, mégis gazdag forrásanyaggal rendelkeznek a múltat kutatók számára.
A bolgár népéletet bemutató, korai feljegyzések között kell megemlítenünk
Erődi Béla 1
munkáit, aki az 1860-as években a nyelv ismeretében és személyes kap­
csolatteremtéssel közvetlenül megfigyelhette a bolgár nép szokásait, életét, hagyományait,
lejegyezte és közreadta azokat.
Az 1870—80-as években pedig már Bulgáriáról szóló, gyűjteményes kötetek
jelentek meg magyar kutatók munkái nyomán. 2
Ezen kötetek szerzői Bulgária és
története általános ismertetésén túl csaknem kivétel nélkül jelentős úttörő munkát
végeztek a bolgár népi kultúra és életmód lejegyzése és bemutatása terén is.
Elsőként Kanitz Fülöp Félix német, francia, orosz nyelveken megjelenő „Dunai
Bulgária és a Balkán" 71
című munkáját kell megemlítenünk, mely Bulgária első etnográfiai
leíráséinak, tekinthető. Kanitz munkáját még ugyancsak a múlt században
Strausz Adolf 4
folytatta, aki gyűjtéseit a „Bolgár néprajzi tanulmányok''-ban és a kétkötetes
„Bolgár Népköltési Gyűjtemény''-ben jelentette meg.
Mindketten mintegy húsz esztendővel korábban adtak rendszeres tájékoztatást
a bolgár nép életéről, szokásairól, mint tették azt maguk a bolgár kutatók. Strausz
Adolf munkáiban a bolgárok életmódjának és kultúrájának már nemcsak egyszerű
leírásával találkozunk, hanem az abban az időben igen korszerűnek ható, etnográfiai
módszerek felhasználásával készült, „tematikailag speciálisan néprajzi leírásokkal"
is. 5
Az első, tudományosnak nevezhető, néprajzi leírás Czirbusz Géza tollából jelent
meg 1882-ben a Bánátban élő bolgárokról „A délmagyarországi bolgárok etnológiai
magánrajza" címmel s ezt követte a Temes és Torontál megyei bolgárokról szóló két,
kisebb tanulmánya is. 6
1. Sztojan Radev: Bolgárok és magyarok. Fejezetek a bolgár—magyar művelődési kapcsolatok
történetéről. (Bp., 1970) 144.
2. A bolgár népélet kutatása terén jelentős munkát végző magyar kutatókkal részletesen foglalkozik
Chriszto Vakarelszki: Magyar tudósok és a bolgár etnográfia c munkája. (In: Tanulmányok
a bolgár—magyar kapcsolatok köréből. Bp., 1981) 377 — 393.
3. Kanitz Fülöp Félix: Dunai Bulgária és a Balkán, Lipcse. 1875—1879.
4. Strausz Adolf: a) Bolgár népköltési gyűjtemény I—II. (Bp., 1892). b) Bolgár néphit. (Bp.,
1897).
5. Ch. Vakarelszki i. m. 382.
6. Czirbusz Géza: a) A dél-magyarországi bolgárok etnológiai magánrajza. (Temesvár, 1882)
b) Dél-magyarországi bolgárok. (Bp., 1903). c) A Temes és Torontál megyei bolgárok. (Bp., 1912).