Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum

ából Szalonikibe vezető ősi és nagyfontosságú út mellett. Már a trák időkben is vásárhely
volt, Szkaptopara (azaz Hegyivásár) néven ismerték. Kézművességéről híres
város. Famunkák, például mezőgazdasági eszközök készítési helye volt, de dohánytermesztése
is híressé tette. Vásárain a sík vidékekről származó gabonafélék, élelmiszerek
és az itt, valamint a környék más kézműves helyein (Szamokov, Sztanke Dimitrov,
korábban aymmua, illetve 1949—1950 között MapeK stb.) készített kézműves
termékek cseréltek gazdát. De itt is árusították áruikat, például boraikat, a
Görögországból jövő kereskedők (melnikiek is). 32
Velingrad a Nyugati Rodope vásárhelye. Bár Pazardzsiktől nincs messze és
a jelentős utaktól távol települt, nevezetes vásárhely-voltát meg tudta őrizni. Velingrád
a pomákok vásárhelye, az elzárt, nehezen megközelíthető település ma is
élénk, nagyforgalmú piaci napokon. Piacán főleg élelmiszereket árusítanak, erdei
termékeket, fakíszítményeket, gyapjúszőtteseket. 33
Aszenovgrad, 1934-ig daHHMaKa, Plovdivtól, a Marica-völgyén végighúzódó
ősi úttól délre települt görög kereskedő város, korai vásárhely, kereskedelmi központ
(Sztanimakhosz néven). Jelentőségéből a Marica-völgyi főútvonal állandósulása
— ami végül is elkerülte — és az állandósult út mellett létesült vásárok erőteljes
fellendülése következtében sokat vesztett. Termény- és állatvásárai mellett jelentősek
voltak kirakodó vásárai is. A bacskovói monostor közelsége is élénkítette forgalmát,
áruválasztékát. Jellegzetes peremterületi vásárhely volt, a Marica-völgyi síkság
terményei cserélődtek itt ki a Rodope hegyvidék terményeivel, illetve a hegyvidéken
található, termeszthető anyagokból készített kézműves termékekkel. Sok szőttes,
vászon, szőnyeg, bőrmunka (lószerszám stb.), faeszköz került itt árusításra. Gyümölcsárui
is messze földön híresek voltak. 34
Sztara Zagora a Balkán hegység déli oldalának és a Marica-völgy síkságának,
egyben a Sipka-szoros átkelőhelyeinek déli vásárhelye. 35
Mint vásárhely szoros kap­
csolatban állt Kazanlik és Gabrovo, Haszkovo, Harmanli vásáraival, a vasút kiépülése
után pedig Nova Zagora, Jambol és Burgusz árucseréjével. Sztara Zagora
vasúti csomóponttá vált, utak tekintetében pedig a Rusze, Tirnovo, Gabrovo, Kardzsali
a Balkánon észak—déli irányban átmenő főútvonal mellett fejlődött az utóbbi
század alatt Bulgária egyik legjelentősebb vásárhelyévé. Mind mezőgazdasági,
mind ipari áruk, termékek vonatkozásában jelentős árucsereközpont. Kereskedelme
is nagyon fontos. Mint peremterületi település igen nagy jelentőségű a gabrovói
és Gabrovo környéki hegyvidéki kézműves falvak termékeinek a síkságon való elterjesztésében
(Eterö, Buzsenci). 36
Utolsóként azért említjük Tolbuhin vásárait, mert a bolgár történeti-néprajzi
irodalomban az egyik legjobban feldolgozott árucsere központ. 37
Az 1882-ig xaflíKH-
orjiy na3ap,n,3KHK néven szereplő dobrudzsai város neve is elárulja ősi vásárhely
voltát (na3ap=vásár). Tolbuhin Dobrudzsa központja, közlekedési csomópont, Szilisztra
felé ugyanúgy nyitott, összeköttetéssel bíró település, mint a Fekete tenger
32. reorpa(J)CKH peHHHK i. m. 49.; Bács i. m. 389.
33. reorpa(|)CKH peHHHK i. m. 102—103. ; Bács i. m. 374.
34. reorpaCKH peHHHK i. m. 21.; Bács i. m. 358—359.
35. FeorpacJicKK peHHHK i. m. 466—467.; Mctophh Ha cTapa3aropa. (Crapa3aropa, 1966.)
36. A. MapHHOB: TaöpoBo npe3 BKjpaamaHeTo. CocJ)hh, 1940., Mctophh Ha TaöpoBo. (Éa6poBO,
1975.), Cvetana Todorova: Bulgaria's Industrial Wonder: Gabrovo 1878—1900. Etudes His­
toriques. A I' occasion du XIV e
congres international des sciences historiques San Francisco,
1975. VII. (Sofia, 1975) 321—344. — Vö. : Teorpa^cKH peHHHK i. m. 128.
37. naHanpBT b rpaa xaaacHorjiy na3apflacHK npe3 70-Te roflHHK Ha XIX. b. HnKOJiaft Tono-
Pob: BajiKaHCKHHT rpaa i. m. 390—405. ; J\eno ToAopoB (pea.): Aoopyzrxa. (Coç[)hh, 1974) — Vö. :
reorpa