Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum

országos vásárt jelent, amit itt Ősidők óta tartottak. A görög kereskedővárosról
Jirecek is megemlékezik. 25
Pazardzsik ugyancsak az említett Beograd—Szófia—Isztambul ősi út mellett
települt. 1934-ig Tatárpazardzsiknak hívták. Ez azt jelzi, hogy a törökök alapították,
és hogy eleve neves vásárhelynek szánták. A pazar ugyanis az iráni eredetű vásár
szavunk török megfelelője. 26
A török uralom alatt a Plovdiv-Sztara Zagora kör­
nyéki Uzondzsovo és a távoli, Sumen és Rangord környékén levő Eszki Dzsumaja
(ma Targoviste) vásárai mellett a pazardzsiki volt a legnagyobb és a legismertebb.
A felszabadulás után, a vasút kiépülésével vásárai hanyatlani kezdtek s bár ma is
mozgalmas piaca, kereskedelmi élete van, egykori árucsere- szerepét más helységek
— Plovdiv, Haszkovo, Sztara Zagora — vették át. Különben termény vásárai, állatvásárai
(búza, köles, gyümölcs, kerti vetemény, ló, öszvér, szarvasmarha) voltak
jelentősek. 27
Haszkovo is török alapítású (XIV. század) város, az isztambuli út mentén.
Azonban sokáig a közelében levő Uzundzsovo miatt nem tudott számottevő gazdasági,
árucsere központtá, vásárhellyé fejlődni. Jellemző, hogy a török időkben úgy
emlegették, hogy az „Uzundzsovo melletti Haszkovo". 28
A felszabadulás és a fel­
szabadulást követő gazdasági fellendülés, a közlekedés fejlődése, aminek egyik
következménye Uzundzsovo hanyatlása volt, Haszkovo fejlődésének kedvezett és ma
(Jzundzsovot emlegetik úgy, mint a „Haszkovo melletti Uzundzsovo". Haszkovo
gyorsan Bulgária egyik legjelentősebb vásárhelyévé fejlődött. Haszkovo vásárain
igen sok bőr, gyapjú, toll, gabonaféleség cserélt gazdát. De jelentős volt állatvására is
(ló, szarvasmarha, juh, szamár, öszvér, baromfi).
Pleven réges-régi település a Balkán hegységtől északra elterülő dunai síkságon,
fontos szárazföldi utak mentén, találkozásánál. Vásárai mezőgazdasági jellegűek
voltak; terményvásárok és állatvásárok. Ismeretesek olyan vélemények is, hogy
Bulgária legnagyobb állatvásárait itt tartották (főleg szarvasmarha, juh, ló). 29
Vásárai felvásárló jellegűek voltak. Bolgár, de külföldi (raguzai és dubrovniki)
kereskedők is rendszeresen felkeresték és mind a terményeket, mind az állatokat
felvásárolták. Az áru jelentős részét Vidinben, Szvistovban vagy Russéban behajózva,
a Dunán szállították tovább akár Ausztria, akár a Fekete tenger felé. 30
A pleveni
vásárok beletartoztak a Dunai Alföld peremterületi vásárövének vásárai közé.
Szoros kapcsolat állt fenn a földrajzilag központi helyet elfoglaló pleveni és a vidini,
a vracai, a lovecsi, a szvistovi, illetve a távolabbi russei, razgradi, sőt targovistei
(korábban eszki dzsumajai) és szilisztrai vásárok között. 31
Blagoevgrad (a korábbi ropHa ^acyMaüa, azaz hegyi vásárhely) trák eredetű
település a Pirin hegység nyugati oldalán elhelyezkedő Sztruma-völgy ben, a Szófi-
25. Jirecek, Konstantin József: A bolgárok története. (Nagy-Becskerek, 1889) 353—400.,
425—436., 508—510.
26. Liptai Sára: Vasárnap, vásár, bazár, pazarló. Nyelvészeti Tanulmányok III. (Budapest,
1973) 11—30.
27. Cr. 3axapneB i. m.; reorpaffrcKH peHHHK i. m. 353—354. — Vö. : Bács i. m. 336.
28. Teorpa(|)CKH peHHHK i. m. 518—519.; Bács i. m. 351.
29. Pallas Nagy Lexikona III. (Budapest, 1893) 440—443.; Teorpa^cKH peHHHK i. m. 571.
30. Vö. : Marko Vego: Bosanski trgovci i dubrovacki financijeri u drugoj polovici 15. i u provoj
polovici 16. stoljeca. Anali historijskog odjela centra za znanstveni rad Jugoslovenske Akademije
Znanosti i umjetnosti u Dobrovniku. Svezak XV—XVI. (Dubrovnik, 1978) 13—68.; D. Koszev—H.
Hrisztov—D. Angelov i. m. 254—256.; TeorpaiJcKH penHMK i. m. 419—420., 431., 571., és Bács
i.m. 194., 192., 199., 167.
31. Teorpac^CKH penroiK i. m. 419—420., 401., 118—119., 288., 507—508.; Bács i. m. 167.,
165., 231., 192., 199., 209., 206.