Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum

sőt fejlődtek tovább, mint például a plovdivi is, és vált napjainkra árubemutató
nemzetközi vásárrá (Mex^yHapo^eH MOCTpeH naHanp). 18
A bolgár vásár-piactörténet az 1944. évi szeptember 9-i forradalom után érdekes
fordulatot vett. A szocialista átalakulás úgy vélte, hogy a piac és a vásár a tőkés
gazdasági rendszer sajátja lévén felesleges, feladatát a szocialista kereskedelemnek
kell ellátnia. Ennek a vélekedésnek megfelelően a piacok, vásárok zöme megszűnt,
illetve korábbi jelentőségét elveszítve csak itt-ott maradt fenn csökevényes formában
egy-két kisebb. Ez a fordulat nem adminisztratív intézkedések, tiltás következtében,
hanem a tulajdonosi és a termelési viszonyokban bekövetkezett alapvető változásoknak
megfelelően állt elő. Ezt igazolja az is, hogy a különböző alkalmi árusítások
zavartalanul továbbfolynak a ma Bulgáriájában is. Magam láttam például Sumenben
esős idő után az utcán éti csigát árusítókat vagy Batakban is, a főtéren oda fölhozott
paradicsomot, ugorkát árusítani.
Érdekes idevonatkozóan a már idézett Kolev megjegyzése, aki szerint „hasznos
lenne új formában fenntartani a vidéken a vásárokat a fejlett szocializmus építésének
időszakában is. A vásárokon divatrevüket lehetne szervezni, bemutatva a helyi lakosság
régi viseletét, valamint a mai divatot. Hasznosak lehetnének a vásárokon rendezendő
népdal- és néptáncfesztiválok a folklór megőrzése és továbbadása szempontjából.
Bemutatásra kerülhetne újból a bolgár nemzeti-népi konyhaművészet és tág
teret biztosíthatnának a vásárok a giccs elleni küzdelemnek, igazi népművészeti
áruk kiállítása és árusítása révén. Új ünnepekre, szocialista tartalommal megtöltött
ünnepekre van szükség. Ilyenek lehetnének a piacok és vásárok, amelyek
valamely nemzeti vagy helyi ünnephez kapcsolódnának, felújításra kerülhetnének
a nemzetségi találkozók, a dionüszoszi ünnepségek stb." 19
De ne kalandozzunk el a tárgytól ! A bolgár vásárok, piacok néprajzi kutatásával
kapcsolatban még meg kell említeni, hogy a piacok, vásárok a maguk rendkívüli
változatosságával, színes kavargásával, élénkségével felkeltették maguk iránt a képzőművészek,
elsősorban a festők érdeklődését. A bolgár piacok, vásárok — akárcsak
minden más piac és vásár is — rendkívül életteliek és ennek megfelelően festőiek.
Nem csoda, ha minden valamirevaló festő megpróbálkozott megfesteni a piacot,
a vásárt. A bolgár festészet is bővelkedik a piac-, a vásárábrázolásokban. Azonban
mindjárt el is mondhatjuk, hogy a bolgár vásárok, piacok hangulatát, lüktető, eleven
életét, a helyi népéletet jellemző részleteit csak a legnagyobbaknak sikerült ábrázol­
ni. 20
Azonban a bolgár népélet, a kultúra jobb megismerése, az árucsere néprajzának
felderítése szempontjából elsősorban nem is ezekre a nagy alkotók kivételes alkotására
gondolok. Ezekben a festmények ugyanis bármily mértékben realista alkotások
is, végeredményében az esztétikum érvényesül. Ezért tudományos, néprajzi
szempontból többre kell értékelnünk azokat az ugyan kis mesterektől származó,
de aprólékos gonddal készült, elsősorban tárgybeli hitelességre törekvő alkotásokat,
18. Ljubomir Dinev—KirilMisev: Bulgária földrajza. (Budapest, 1981) 296—298.
19. Mb. KojieB: na3apHTe... i. m. 132—133.
20. A bolgár festők vásárt, piacot ábrázoló alkotásai közül csak néhányat sorolok föl : üapocjiaB
BernHH (1859—1915): 3aBptuaHe ot na3ap. — Vö. : flparaH TeHeB: Berao 3eneHOTo kjiohto.
Co$hji, 1979. 417.; Ahtoh Mhtob (1862—1930): Ha na3apa. — Vö.: fl. TeHeB i. m. 410.; Ahtoh
Mhtob: JlHMOHaflacHH Ha CTapa3aropCKHH na3ap. — Vö.: J\. TeHes i. m. 411.; Ahtoh Mhtob:
na3ap. —• Vö. : /J, TeHes i. m. 412.; Ahtoh Mhtob: CenaaHKH Ha na3ap b Co