Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum
Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum
Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
cserébe hozott döntő változást a török hódoltság. Elsőrenden azzal, hogy a bolgár<br />
árucserét a birodalom belső árucseréjévé alakította, az északra való kereskedés útjait<br />
elvágta és külföldi kereskedőket nem engedett a területre, a raguzai kereskedő<br />
kompániák kivételével. 11<br />
A bolgár árucsereviszonyok erőteljesen a birodalom<br />
központja felé orientálódtak és egyébként is keleti hatás alá kerültek. Kialakultak<br />
például a csarsiák, megjelentek a keleti kereskedők, a keleti áruk a bolgár vásárokon,<br />
piacokon. A már korábban kialakult bolgár kézművesség a keleti piacokra is kezdett<br />
dolgozni, orientális igények kielégítésére sajátos réz-, bőr- és fakészítményeket állított<br />
elő és hozott forgalomba. 12<br />
A kereskedelem bolgár kézből kicsúszott és különböző<br />
telepes népcsoportok kezébe került: elsősorban görögök (Panaguiste; panagár= országos<br />
vásár), aztán albánok (Arbanaszi), továbbá vlachok-cincárok (Krusovo)<br />
kezébe. A legnagyobb vásárhelyeken jól védhető, biztonságos kő áruraktárak épültek,<br />
amelyekben belül is, de inkább rajtuk kívül és közvetlenül a szomszédságukban folyt<br />
az árusítás. Ezek voltak a bezisztenek, amelyeknek egy-egy szép, megmaradt példánya<br />
Sumenben és Jambolban még ma is megtalálható. A falusi lakosság árucseréje tényleges<br />
cserévé fejlődött vissza. <strong>Bolgár</strong> földön is elterjedt a kisázsiai eredetű oka mértékrendszer<br />
-— súly, űrmérték — a maga rendkívül gazdag változataival. 13<br />
A vazrazsdane korára, a bolgár árucsere további fejlődésen ment át. Széleskörűen<br />
kifejlődött a kézművesség és egy új bolgár kereskedő-réteg is kialakult. A felszabadítás<br />
után, a biztonságos körülmények között erőteljesen fejlődő, és árutermelő irányt vett<br />
bolgár mezőgazdaság, az itt-ott már manufakturális szintre emelkedő kézművesség<br />
és a jobbára vetélytárs nélkül maradt bolgár kereskedőréteg minden tekintetben<br />
felvirágoztatta az árucserét. A közlekedés erőteljesen a Duna felé irányult, a kereskedelem<br />
ismét az északi területek felé fordult (Havasalföld, Szerbia, Erdély, Bánát,<br />
Bácska). A bolgár piacok és vásárok ebben az újjászületési időszakban erősödtek<br />
meg, fejlődtek ki igazán. Sok helyen akkor létesültek, amit a helynevek is igazolnak:<br />
Novi-pazar. 14<br />
A felszabadulást követően a bolgár árucsere fejlődéséhez kedvező gazdasági,<br />
társadalmi és kulturális körülmények alakultak ki. Sok régi piac-vásár átalakult,<br />
esetleg jelentőségében csökkent, sok új keletkezett. Ebben az átalakulásban gyorsan<br />
11. Iovanna D. Spisarevska: Les relations commerciales entre Dubrovnik et les régions bulgare<br />
sous la domination ottomane (XV e<br />
—XVI e<br />
s.). Etudes Historiques. A 1' occasion du X<strong>IV</strong> e<br />
congres<br />
internationales des historiques San Francisco, 1975. VII. (Sofia, 1975) 101—132., VirginiaPaskalova:<br />
Contribution aux relations commerciales des provinces balkaniques de 1' Empire ottoman avec les<br />
Etats européens au cours du XVIII e<br />
et la première moitié du XIX e<br />
s. Uo. Al'occasion du VI e<br />
congres<br />
international des Etudes Slavs, Prague. <strong>IV</strong>. (Sofia, 1968) 265—292., Iovanna D. Spisarevska: Le résau<br />
routier entre 1' Adriatique et la mer Noire dans le cadre des échanges commerciaux des territoires<br />
bulgares aux XV e<br />
—XVI e<br />
e m e<br />
siècles. Uo. A 1' occasion du <strong>IV</strong> congres international des Etudes Sud-<br />
Europeenes, Ankara, 1979. IX. (Sofia, 1979) 151—172., Ekatérina Vétchéva: Les associations<br />
commerciales des habitants de Dubrovnik dans les terres bulgares durant les X<strong>IV</strong> e<br />
—XVII e<br />
siècles.<br />
e m e<br />
(Structure et organisation). Uo. A 1' occasion du rv congres international des Etudes Sud-Europeenes.<br />
(Ankara, 1979) 173—186.<br />
12. Dearborn, H. A. S.: A Memoir on the commerce and navigation of the Black Sea, and<br />
the trade and maritime geography of Turkey and Egypt. I—II. (Boston, 1819) I. 201—205. — VÖ.:<br />
CTe4>aH 3axapneB: reorpa4>HKo-Hctophko-CTaTHCTHHecKo ormcaHHe Ha TaTap-na3apA«HirrKaTe<br />
Kaa3a. Co^hh, 1973.<br />
13. „L' ocque(okka) est le poids et la mesure (s. Mera) turque". Boité, A.: La. Torquiéd'Europa<br />
ou observations sur la géographie, la géologie, l'histoire naturelle, la statistique, les moeurs, les cous<br />
tûmes, P archéologie, 1' agricultue, l'industrie, le commerce, les gouverments divers, le clergé, l'histoire<br />
et l'état politique de cet empire. (Paris, 1840) 120.<br />
14. Általánosan elterjedt helynévadás. Például Lengyelországban: Novy Targ. — Vö.: Hobh<br />
na3ap. H. Mumee— H. Muxaünoe—H. Bam/apoe—C. Kupadotcuee: TeorpaíjcKH Pchhhk Ha Eï.jirapHH.<br />
(Co
Change language