Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum

vásár eiönytelen közlekedési helyzetbe jutva hanyatlani kezdett, sőt meg is szűnt
és szerepét új, jobb közlekedési lehetőségekhez jutott település vette át (a híres
Uzondzsovo-i vásár szerepét a haszkovoi, az Eszki dzsumaja-iét pedig a targovistei).
A piacot, vásárt másodsorban a történelem, a történelmi fejlődés határozza meg.
A történelem folyamán az árucsere is sok változáson ment át. Ezekben a történelmi
változásokban több etnikai mozzanat is megmutatkozott. A Balkán félsziget X.
század előtti piacait, vásárait a görög kultúra, a hellenizmus, majd a bizánci hatás,
az agora típus (ayo^'a eredetileg gyűlést jelent, jelentésfejlődés révén vált a piac
fogalmául. Mégpedig a tengerparti városokban a kikötő mellett, szárazföldi városokban
pedig a település közepén, a fellegvár alatt általában négyszögre építve. Agorája
a legkisebb görög városnak is volt, a piac, az árucsere lebonyolításán túl a közélet
színhelye is volt), illetőleg a tengeri úton való szállítás, a tengerparti kereskedelem
jellemezte (Neszebar). A továbbiakban a szervezett árucsere két nagy formájának,
a piacnak és a vásárnak bolgár elnevezése is meghatározott fejlődésre, átalakulásra
utal. A bolgár nyelv alapvetően 3-féleképpen nevezi a vásárokat, piacokat. A hellenisztikus
korból származik a panagir (naHanp) elnevezés. A Balkánt elözönlő szlávságtól
származik a vásárok, piacok mindmáig használatos trg alapszóból származó
többféle elnevezése (Tpr). Az általános elnevezés azonban a perzsa eredetű protobolgár
származék, a pazar (na3ap). Mindkét szóból több helynév, településnév formálódott
az idők folyamán : Targoviste, Pazardzsik, jelezve, hogy a település számottevő
vásárhely.
Bolgár viszonylatban is meggondolandó az az állítás, hogy a piacok, vásárok
a vallási ünnepekhez, a szent helyek, szentélyek látogatásához kötötten alakultak ki.
Kétségtelen, hogy az ünnepeknek, a szentélyek látogatásának jelentős szerepe van
a bolgár piacok, vásárok létrejötte tekintetében, azonban nem kizárólagos, hiszen
árucsere mindenütt, minden időben, a legkülönlegesebb körülmények között is
szükségszerűen kialakul. Különben meg kell jegyeznünk, hogy a templomok, kolostorok
látogatása ma is bizonyos árucsere mozzanatokkal jár együtt: gyertya, képterítő,
élelmiszerek árusítása, vétele. Itt kívánkozik megjegyezni, hogy a sok bolgár
kolostori vásár (MaHacrapcKH na3ap) közül a trojáni volt a legnagyobb.
A bolgár középkorban már virágzó vásárhelyek voltak és az ügyes bolgár kereskedők
általában észak felé, a Duna mentén Magyarországig közvetítették a bolgár
árukat. 9
A piacok, vásárok védelmét és viszonylagos szabadságát (a piacon, vásáron
származásra, nemre, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül bárki megjelenhet,
oda szabadon hozhat árut, adhat-vehet) a kor feudális berendezkedései szavatolni
igyekeztek; elsősorban a vásárok, piacok hasznáért, a vámokért, helypénzekért és
az eladásból származó haszonért. 10
Hasonlóképpen a kereskedelem, a kereskedők
szabad mozgását is biztosítani igyekeztek. A kereskedők azonban nem érték be
ennyivel, saját érdekeik, biztonságuk védelmére Bulgáriában is korán szervezkedésbe
kezdtek. Ebbe a virágzó és a feudális megkötöttségek ellenére is fejlődő bolgár áru-
9. Petar Mitajev: Bolgár—magyar kapcsolatok a századokon át. (Történelmi áttekintés az V.
századtól a XV. sz. elejéig.) In: Csavdar Dobrev—Juhász Péter—Petar Mitajev (szerk.) : Tanulmányok
a bolgár—magyar kapcsolatok köréből. (Budapest, 1981) 129—144., Bur Márta: Egy bolgár kereskedő
Pesten. Uo. 299—322. stb. — Vö. : /. Grunzet: Die Handelsbeziehungen Österreich—Ungarns
zu den Balkanländern. (Wien, 1892), K. Veliki: Za targovijata na balgarskite gradove s Avstrija
v kraja na XV—XVTII. i nacaloto na XIX. v. Istoriceski Pregled XV. 1959. 6., Virginia Paskaieva:
Avstro-balgarskite targovski vrazki v kraja na XVTH. v. i. nacaleto na XIX. v. Istoriceski Pregled
XIV. 1958. 5., Sztojan Radev: Bolgárok és magyarok. (Budapest, 1977) 20—21.
10. Vö.: Hana Hyková: Europäische Reiseberichte aus dem 15. und 16. Jahrhundert als
Quellen für historische Geographie Bulgariens. (Sofia, 1973).