Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum
Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum
Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
használtak értékmérőnek tekintve a juh nemét (kos=Kon), korát (bárány =árHe)<br />
és egyéb körülményeit (gyapjas=bi>jih6h, vagy nyírt ^crpHHceH, fejős=floÜHa vagy<br />
nem fejős=6e3#oiÍHa stb.). A szervezett árucsere a fejlettebb termelési- és társadalmi<br />
körülményekre jellemző és már nem a javak tényleges cseréjén alapul,<br />
hanem értékközvetítővel való árucseréből áll. A legelterjedtebb értékközvetítő a<br />
pénz. 6<br />
A szervezett árucsere abban is kefejezést nyer, hogy az árucsere módját (vándor<br />
árus, vásártéren mozgó árus, vásártéren helyhez kötött árus, földön árusító, asztalon<br />
árusító, sátor nélküli, illetve sátor alatt áruló, kocsiról, szekérről árusító stb. stb.),<br />
helyét (piac- és vásárhelyek, állandó és időszakos árusítóhelyek), idejét (hónapját,<br />
napját), tartalmát (állandó, csak reggel, délelőtt, csak délután, egy vagy két, esetleg<br />
több napig stb. tartó) és rendjét (ki, mikor, meddig, hol, mit árusíthat, illetve vehet,<br />
milyen áron, milyen adagolásban, mérten, milyen értékközvetítővel stb.) a hagyomá<br />
nyokból kinőve jogilag meghatározzák, azaz megszervezik. 7<br />
A szervezett árucsere<br />
két nagy részre oszlik; az eladó és a vevő közti közvetlen árucserekapcsolatra és a<br />
kereskedelemre, ami mint tudjuk, összegyűjtő- és szétosztó, valamint kis-, illetve<br />
nagykereskedelem lehet. Fel kell figyelnünk arra, hogy a legfejlettebb árucsere viszonyokban<br />
is továbbél a spontán árucsere tényleges cserén alapuló formája is;<br />
hogy a továbbélés mellett az említett tényezők helyenként való különbözősége<br />
folytán a még oly szervezett árucserét is a rendkívüli változatosság jellemzi. A közvetlen<br />
árucsere és a kereskedelem közt az értékközvetítő használata tekintetében bizonyos<br />
különbség tapasztalható. A közvetlen árucserében később, a gazdaságitársadalmi<br />
fejlődés magasabb szintjén terjed el az értékközvetítő (pénz), mint a kereskedelemben.<br />
A javak tényleges cseréje nehézkessé tenné a kereskedelmet,<br />
ezért a kereskedelemben általában korán alkalmazzák a pénzt, mint a bolgár árucserében<br />
is. Már a IX. századtól kezdve ismerünk bolgár bizantinikus pénzeket,<br />
amiket a kereskedők használtak, míg a közvetlen árucserében igen hosszú ideig,<br />
csökevényeiben pedig majdnem hogy napjainkig fennmaradt a tényleges csere.<br />
A néprajzi árucserekutatás az eddig elmondottak meglétét vagy hiányát, valamint<br />
más formák, tényezők szerepét vizsgálja, amikor a népéletre jellemzőbb, illetve<br />
legnagyobb hatással bíró két szervezett árucsereforma, a piac- és a vásár kutatásával<br />
foglalkozik}<br />
A két legelterjedtebb szervezett népi árucserealkalom a piac és a vásár. A piac<br />
a kezdetlegesebb, lehet akár mindennapi is, általában élelmiszereket árusítanak<br />
rajta. A piac mindamellett a városok, a nagyobb települések sajátja, kialakulásában<br />
nagy része van a város és a falu közti munkamegosztásnak. Bulgáriában a hetipiac<br />
intézménye terjedt el leginkább. Az olyan helyeken is, ahol mindennapos ez az intézmény,<br />
az egyik nap piaca kiemelkedőbb a többi napénál. A hetipiacra több helyről,<br />
több és többféle árut hoztak föl eladni és nagyobb volt a kereslet is, mint a hét más<br />
napjainak piacán. A heti piacokon a szorosan vett élelmiszereken kívül terményeket,<br />
állatokat is árultak és vettek, de ami legfontosabb, kipakoltak a helybeli kézművesek<br />
is; a heti piacnak ezért kis vásár jellege is volt: hetivásár. A vásár, az úgynevezett<br />
országos vásár Bulgáriában is szezonális jellegű volt. Téli és tavaszi vásárt kevésbé,<br />
inkább nyári és őszi vásárokat tartottak. A bolgár vásárfejlődés érdekessége, hogy<br />
általában csak évi egy vásárt tartottak, még a legnagyobb vásárhelyeken is. A vásárok<br />
6. Sándor István: A primitív pénz. In: Bélley P.—Kocsis F.—Koroknay I. (szerk.): Pénz<br />
Érdekességek a pénzről. (Budapest, 1958) 52—61.<br />
7. He. CaKb3oe: TtproBHírra Ha EtJirapHH c aKOHa npe3 16 h 17 b. no hobh h3boph. H3BecTHH<br />
Ha HcropHHecKOTo flpvjKecTBo IX. 1929. Vö.: Dimitâr Koszev—Hriszto Hrisztov—Dimitár Angelov<br />
i. m. 40—41.<br />
8. Kós Károly: Az árucsere néprajza. In: Népélet és hagyomány. (Bukarest, 1972) 7—51.