Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum
Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum
Lily Peneva- Vincze A PANAGÜRISZTEI KERÜLET PARASZTHÁZAINAK ÉPÍTÉSZETE, FUNKCIÓI ÉS BERENDEZÉSE Panagüriszte ősi városa a Szredna Gora hegység délnyugati részén, nagyjából az ország közepén fekszik. A környezetébe tartozó falvak a Marica vízrendszerébe tartozó folyócskák, patakok völgyeiben települtek. A lakosság, leszámítva a jelentéktelen számú cigányokat, tiszta bolgár. Fakitermeléssel, fafeldolgozással, juhászattal, gyapjúkikészítéssel foglalkoztak. Az ipar Panagürisztében összpontosult : bőripar, lábbelikészítés, faipar, szőnyegkészítés stb. A második világháborút követően a gazdasági-társadalmi változásnak megfelelően átalakult a falvak demográfiai képe. Igen sok fiatal elvándorolt a falvakból és a közeli Plovdiv és Pazardzsik ipari üzemeiben talált munkát és ott telepedett le. Ez a demográfiai változás nem volt akadálya annak, hogy a Panagüriszte környéki falvak is ne fejlődjenek, például olyan vonatkozásban, hogy ne épült volna bennük új ház. A kérdéses falvakban kétféle ház található: régi és új. A tanulmány ezeknek a házaknak egymáshoz való viszonyát, a lakóházak funkcióit, a berendezés alakulásátvizsgálja. A szerző a tanulmány megállapításait sok, 1960-ban készített fényképpel, illetve a képeken bemutatott régi és új házak alaprajzaival támasztja alá. A tanulmány változásvizsgálati jellegű és funkcinalasita szemléletű. Mind az új, mind a régi házakat először nagyság, méretek, építési struktúra szerint osztályozza. Egy és kétszintes házak vannak, az épületek részben fából készültek. A régi házaknál általában több és nagyobb helyiség áll összefüggésben a gazdálkodással, a házban folyó mindennapi élet, például háztartás (víznyerés-, tárolás, kenyérsütés, tárolás, nagyobb mennyiségű élelmiszer tárolása stb.) különféle megnyilvánulásaival, mint az újaknál. Az újaknál a lakórészekre,, azok gazdagabb, kényelmesebb és célszerűbb felszereléséről, illetve megépítéséről van szó. A háztípusok bemutatása után a szerző a belső tér és a belső berendezés átalakulásának kérdéseivel fog lalkozik. A Panagüriszte környéki falvak régi és új házainak is központi helye a tűzhely. A tanulmány részletesen foglalkozik a tűzhely helyének, minőségének változásaival és a többi házrészek, helyiségek (konyha, szoba, éléskamara, nyitott terasz, hombár stb.) elhelyezkedésével, egymáshoz való viszonyával, változásaival. A tanulmány eredeti helyszíni kutatások alapján, a gazdag bolgár népi építészeti irodalom felhasználásával készült.
Dankó Imre A bolgár piacok és vásárok néprajzi kérdései A néprajztudomány az utóbbi időben fokozott érdeklődéssel fordul az árucsere kérdései felé. Ennek az az oka, hogy az életmódkutatást célul kitűző, a népélet társadalmi vonatkozásait, összefüggéseit előtérbe állító etnográfia felismerte, hogy az árucsere a társadalom, a kultúra egésze, összefüggései felől a legsokoldalúbb felvilágosítással szolgál. 1 Az árucsere nem más, mint a társadalom anyagcseréje; is, akinek a kardzsali megyében tartott vásároknak a népéletben betöltött szerepéről szóló kiváló tanulmányát éppen én közöltem az általam szerkesztett és kiadott Árszükséges, elkerülhetetlen ; tartalmi és formális összetevői mind-mind életmódformáló erővel bírnak, azonkívül az árucsere a javak tényleges cseréjén túl számos más kulturális elemet is tartalmaz. Korábban a néprajztudomány a település, az építkezés és a lakáshasználat, berendezkedés tárgykörét vélte olyan komplex kulturális jelenségnek, amelynek vizsgálata, elemzése a legtöbb és legszélesebbkörű felvilágosítással szolgál az adott kultúra, a vizsgált közösség gazdasági-, társadalmi-, kulturális körülményei felől. Napjainkban egyre inkább terjed az a felismerés, hogy az árucsere sokkal inkább komplex kulturális jelenség, vizsgálata sokkal szélesebb körben, sokkal több kérdésre adhat feleletet a település, az építkezés és lakásbelső kutatásánál. Ez a felismerés hat a bolgár néprajztudományban is. Míg az előttünk járt néprajzkutatók legnagyobbjai is jóformán érdektelenül mentek el az árucsere kérdései mellett és jószerint egy teljes, minden részletére figyelemmel levő vásár—piac leírá sunk sincs, addig az újabbaknál számos próbálkozásról, kisebb-nagyobb kutatásról és feldolgozásról számolhatunk be. 2 Mint például Nikolaj Kolev tirnovói docensnél 1. Dankó Imre: A vásárkutatás néprajzi jelentősége. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1974) 281—304. 2. Keveset foglalkozott a népi árucsere, a bolgár piacok, vásárok néprajzával például Hriszto Vakarelszki nagy, háromnyelven megjelent bolgár néprajzi monográfiájában. Hasonlóan alig érintette a kérdést a Primovszki-fé\e rodopei és a Todorov-féíe dobrudzsai monográfia. Vö. : Xpncro BaaKapejicKH: ETHorpa^Ha Ha BtJirapna. Co^hji, 1977.; AHaerac Hphmobckh: Eht h KyjiTypa Ha pofloncKHTe EtJirapH. MaTepnajiHa KyjiTypa. Co4)hh, 1973.; JXeimo TbflopoB—Ctok TeHHeB- THHa KptCTeBa—MaKCHM cn. MjiafleHOB: ^oopyaaca. Eraorpa^CKH, ojncjiopHH h E3hkobh npo- TyBaHHJi. Co4>hh, 1974. Kanitz Félix fordított nagyobb figyelmet a bolgár népi árucserére. Ahogy a Bulgária útikönyv írja róla: „bejárja a csarsik, a piacok világát. Elidőzik a gajtandzsik, a paszományfonók műhelyében, megcsodálja az abaposztó-verők vízi erővel hajtott szerkezeteit, a gabrovoi takácsok műhelyeit, és hallgatja a facsöveken ide-oda vezetett patakvíz által hajtott „szamokovok", gépi kovácsok kalapácsainak vidám csengését." Könyveiben meg is emlékezett ezekről. Leírta például a szófiai nagy piacot, színes leírását adta a híres eszki-dzsumajai (tirgovistei) vásárnak is. Kanitz Félix: Donau-Bulgarien und der Balkan. Historisch-geographis-ethnographische Reisestudien aus den Jahren 1860—1879. (2. neuarbeitete Auflage. Leipzig, 1882.) II. 252., III. 53. A híres Eszkidzsumajai vásár esetében meg kell emlékeznünk egy korábbi alapos leírásról: A. Hilberg: Nach Eski-Djumaia. Reise-Skizzen aus Bulgarien. Im Anhang: Bericht über die Messe von Eski-Djumaia im Mai 1876. Sr. Exc. Graf. Edmund Zichy (Wien, 1876).
- Page 1: A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK KÖ
- Page 5: TARTALOMJEGYZÉK Niederhauser Emil:
- Page 8 and 9: világrendszer legalább is két na
- Page 10 and 11: tagjaiból került ki, nem jelenté
- Page 12 and 13: kölcsönt vett fel, ennek zöme fr
- Page 14 and 15: a kezdeteknél tartott. S ami talá
- Page 16 and 17: dozatául. A nemzetközi közvélem
- Page 18 and 19: Véres harcok Szófia körül főc
- Page 20 and 21: jelenő újságok nem a munkás-par
- Page 22 and 23: 1. Abb. Dorf Oboriste. Altes Haus.
- Page 24 and 25: 4. Abb. Dorf Banja. Altes Haus. Fot
- Page 26 and 27: 6. Abb. Miválo—Waschbecken. Dorf
- Page 28: 8. Abb. Grundriss. 9/a Abb. Dorf Ba
- Page 31 and 32: Die Grundmauer der heutigen Häuser
- Page 33 and 34: 370 hi— 2^0 •—H 370 12/6 Abb.
- Page 35 and 36: 13. Abb. Feuerstätte. Dorf Strelsc
- Page 37 and 38: 15. Abb. Feuerstätte mit Nischen.
- Page 39 and 40: 17. Abb. „Pesul." Dorf Popinzi. F
- Page 41 and 42: Im Kurzen kann die Inneneinrichtung
- Page 43 and 44: Ein beständiges Element der innere
- Page 45 and 46: hat die Kammer nicht, darin stellt
- Page 47: А№МЕКК1ЖОЕК ГЈИО и
- Page 51 and 52: használtak értékmérőnek tekint
- Page 53 and 54: Ivan Markvicsa: Plpvdívi vásár 1
- Page 55 and 56: cserébe hozott döntő változást
- Page 57 and 58: lábbelikészí tők, szabók, tak
- Page 59 and 60: amelyek ilyeténképpen ismeretköz
- Page 61 and 62: ából Szalonikibe vezető ősi és
- Page 63 and 64: Imre Dankó ETHNOGRAPHISCHE FRAGEN
- Page 65 and 66: Имре Данко ЕТНОГРА
- Page 67 and 68: V. Szathmári Ibolya Egy élő bolg
- Page 70 and 71: találjon. Minderre azért volt sz
- Page 72 and 73: A martenicska alakja, formája ered
- Page 74 and 75: a földrajzilag is közel eső Bras
- Page 76 and 77: IRODALOM Bálint Sándor: Az eszten
- Page 78 and 79: Land verbreiteten Bezeichnungen Mar
- Page 81 and 82: Balassa Iván Hriszto Vakarelszki a
- Page 83 and 84: Örömmel vállaltam az ajánlatot
- Page 85 and 86: a látásával is nehézségei volt
- Page 87: IRODALOM Felhasználtam visszaemlé
- Page 90 and 91: portré szobrai (1947-es Dimitrov f
- Page 93: Felelős kiadó : Gazda László En
Dankó Imre<br />
A bolgár piacok és vásárok néprajzi kérdései<br />
A néprajztudomány az utóbbi időben fokozott érdeklődéssel fordul az árucsere<br />
kérdései felé. Ennek az az oka, hogy az életmódkutatást célul kitűző, a népélet<br />
társadalmi vonatkozásait, összefüggéseit előtérbe állító etnográfia felismerte, hogy<br />
az árucsere a társadalom, a kultúra egésze, összefüggései felől a legsokoldalúbb<br />
felvilágosítással szolgál. 1<br />
Az árucsere nem más, mint a társadalom anyagcseréje;<br />
is, akinek a kardzsali megyében tartott vásároknak a népéletben betöltött szerepéről<br />
szóló kiváló tanulmányát éppen én közöltem az általam szerkesztett és kiadott Árszükséges,<br />
elkerülhetetlen ; tartalmi és formális összetevői mind-mind életmódformáló<br />
erővel bírnak, azonkívül az árucsere a javak tényleges cseréjén túl számos más kulturális<br />
elemet is tartalmaz. Korábban a néprajztudomány a település, az építkezés<br />
és a lakáshasználat, berendezkedés tárgykörét vélte olyan komplex kulturális jelenségnek,<br />
amelynek vizsgálata, elemzése a legtöbb és legszélesebbkörű felvilágosítással<br />
szolgál az adott kultúra, a vizsgált közösség gazdasági-, társadalmi-, kulturális<br />
körülményei felől. Napjainkban egyre inkább terjed az a felismerés, hogy az árucsere<br />
sokkal inkább komplex kulturális jelenség, vizsgálata sokkal szélesebb körben, sokkal<br />
több kérdésre adhat feleletet a település, az építkezés és lakásbelső kutatásánál.<br />
Ez a felismerés hat a bolgár néprajztudományban is. Míg az előttünk járt néprajzkutatók<br />
legnagyobbjai is jóformán érdektelenül mentek el az árucsere kérdései<br />
mellett és jószerint egy teljes, minden részletére figyelemmel levő vásár—piac leírá<br />
sunk sincs, addig az újabbaknál számos próbálkozásról, kisebb-nagyobb kutatásról<br />
és feldolgozásról számolhatunk be. 2<br />
Mint például Nikolaj Kolev tirnovói docensnél<br />
1. Dankó Imre: A vásárkutatás néprajzi jelentősége. A debreceni <strong>Déri</strong> <strong>Múzeum</strong> Évkönyve 1973<br />
(Debrecen, 1974) 281—304.<br />
2. Keveset foglalkozott a népi árucsere, a bolgár piacok, vásárok néprajzával például Hriszto<br />
Vakarelszki nagy, háromnyelven megjelent bolgár néprajzi monográfiájában. Hasonlóan alig érintette<br />
a kérdést a Primovszki-fé\e rodopei és a Todorov-féíe dobrudzsai monográfia. Vö. : Xpncro BaaKapejicKH:<br />
ETHorpa^Ha Ha BtJirapna. Co^hji, 1977.; AHaerac Hphmobckh: Eht h KyjiTypa Ha<br />
pofloncKHTe EtJirapH. MaTepnajiHa KyjiTypa. Co4)hh, 1973.; JXeimo TbflopoB—Ctok TeHHeB-<br />
THHa KptCTeBa—MaKCHM cn. MjiafleHOB: ^oopyaaca. Eraorpa^CKH, ojncjiopHH h E3hkobh npo-<br />
TyBaHHJi. Co4>hh, 1974. Kanitz Félix fordított nagyobb figyelmet a bolgár népi árucserére. Ahogy a<br />
Bulgária útikönyv írja róla: „bejárja a csarsik, a piacok világát. Elidőzik a gajtandzsik, a paszományfonók<br />
műhelyében, megcsodálja az abaposztó-verők vízi erővel hajtott szerkezeteit, a gabrovoi<br />
takácsok műhelyeit, és hallgatja a facsöveken ide-oda vezetett patakvíz által hajtott „szamokovok",<br />
gépi kovácsok kalapácsainak vidám csengését." Könyveiben meg is emlékezett ezekről. Leírta<br />
például a szófiai nagy piacot, színes leírását adta a híres eszki-dzsumajai (tirgovistei) vásárnak is.<br />
Kanitz Félix: Donau-Bulgarien und der Balkan. Historisch-geographis-ethnographische Reisestudien<br />
aus den Jahren 1860—1879. (2. neuarbeitete Auflage. Leipzig, 1882.) II. 252., III. 53. A híres Eszkidzsumajai<br />
vásár esetében meg kell emlékeznünk egy korábbi alapos leírásról: A. Hilberg: Nach<br />
Eski-Djumaia. Reise-Skizzen aus Bulgarien. Im Anhang: Bericht über die Messe von Eski-Djumaia<br />
im Mai 1876. Sr. Exc. Graf. Edmund Zichy (Wien, 1876).
Change language