Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum

kedést tett. A kommunisták vezetőit az egész országban letartóztatták tegnap reggel."
Valóban sok kommunistát letartóztattak, de ezzel közelről sem volt elintézve a felkelés.^
Érdekes kitérni arra, hogy egy héttel később, ugyanez a debreceni újság, a Debreczeni
Újság szeptember 21-i száma terjedelmesebb cikkben már azt adta hírül,
hogy: Ellenforradalom Bulgáriában. Berlini és szófiai jelentések alapján arról ír, hogy
a Cankov-kormány Szófiában is kénytelen volt kihirdetni az ostromállapotot,
mert a kommunista forradalom a fővárost is veszélyezteti. Buseff belügyminiszternek
a bolgár és a külföld újságírók előtt tett nyilatkozatát ismertetve ezeket írta : „a kommunista
párt agitációja következtében szükségessé vált, hogy a kommunista párt
vezérei közül néhányat letartóztassanak és hogy a kommunista pártkört bezárják.
A nyomozással kapcsolatban házkutatásokat tartottak, amelyek bizonyítékokat
szolgáltattak arra nézve, hogy a kommunisták az agrárpárt tudtával szeptember
16-án államcsínyt akartak elkövetni. A kommunisták mozgalmát a vasutasok és
postások és a telefonközpontok sztrájkja vezette volna be, aminek az lett volna a célja,
hogy a kormány képtelen legyen rendelkezéseket továbbítani. A hatóságok kezébe
ezenkívül olyan okmányok is kerültek, amelyek a moszkvai nemzetközi kommunista
bizottság tevékenységére vetnek világot. A kommunista államcsíny megakadályozásával
kapcsolatosan incidensre került sor, melyek során 120 puskalövést adtak le.
Az incidensnek 3 halott áldozata volt. Köztük Samokov kommunista vezér is. (Hogy,
hogy nem a Szófiától délkeleti irányban, 60 kilométerre fekvő városból kommunista
vezér lett! — a szerző megjegyzése.) Dobrudzsában titkos kommunista fegyverraktárt
találtak, melyben lőfegyverekre, revolverekre, kézigránátokra találtak, valamint egy
gépfegyverre is. Ezek az események nem akadályozzák meg a bolgár kormányt
abban, hogy a legerélyesebben lépjen fel, különösen a városokban tapasztalható
újabb kommunista erőlködésekkel szemben, annál is inkább, mivel a vidéken a városok
és a falvak lakossága a kormány rendszabályait, amelyekkel Bulgária biztonságát
minden áron tartani akarja, teljesen indokoltnak találja". A naiv és ma már csak
megmosolygásra méltó belügyminiszteri nyilatkozatnak sok mindenben nem volt
igaza. Legkevésbé abban, hogy a felkelést sikerült csírájában elfojtani, hogy a vidék
városainak, falvainak lakossága a kormány rendelkezéseit indokoltnak találja.
Ha ez így lett volna, akkor a felkelésből valóban nem lett volna semmi. Azonban
nem így volt. A Maglizsban fellobbant tűz nagy lángokat vetett. Tüze majdnem az
egész országra kiterjedt.
Ez villámcsapásként érte a magyar uralkodó köröket. Horthyék már nyíltan
Cankov és kormánya mellett álltak, hiszen revíziós törekvéseikben nem sikerült
közös nevezőre jutni Sztambolijszki val. Az Esti Kurír még különtudósítót is küldött
Szófiába, hogy interjút készítsen Cankovval és bizonyítsa a magyar közvélemény
előtt, hogy „az erőszak után az intellektus kormánya" jött létre. A valóságot az 1969ben
elhunyt Geleji Dezső a Bécsi Magyar Újságban megjelent, „Az ellenforradalmi
Szófiában" című írásában tárta fel „A Hotel Continental, amely Sztambolijszki
narancsgárdistáinak (a gárdisták a parasztpárt zászlajának narancssárga színéről
kapták ezt az elnevezést) is tanyája volt, most az ellenforradalom szolgálatában álló
„nemzetvédelmi osztag" kaszárnyája. Egy magyar, aki többet tud, amennyit most
kimondani tanácsos, a pesti Britania-szálló nevét súgta a fülembe..
A magyar uralkodó körökben, sőt a liberális ellenzék soraiban is nyugtalanság
támadt, és azt kívánták, hogy mielőbb számolják fel — ahogyan mondták és írták —
„a Moszkva által sugalmazott bolsevista forradalmat."
A Friss Újság „véres kommunista forradalomról" írt. A Reggel pedig arról,
hogy „sok helyütt Bulgáriában kikiáltották a szovjethatalmat". Az országban meg-