Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum
Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum
Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei ... - Déri Múzeum
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Alexandar Gjurov<br />
Az 1923-as bolgár felkelések magyar sajtóvisszhangjáról<br />
Ahhoz, hogy az 1923. évi bolgár felkelések magyar sajtóvisszhangját megérthessük,<br />
tudnunk kell, hogy az 1891-ben alapított <strong>Bolgár</strong> Szociáldemokrata Munkáspárt<br />
(szűkelvű szocialisták) — amely a Nagy Októberi Szocialista forradalom hatására<br />
lenini útra lépett — 1919. május 25—27 között megtartott XII. kongresszusán egyhangúlag<br />
elfogadta programnyilatkozatát és nevét <strong>Bolgár</strong> Kommunista Pártra<br />
(szűkelvű kommunistákra) változtatta. Ugyanebben az évben a <strong>Bolgár</strong> Népi Földmüvesszövetség<br />
koalíciós kormányt alakított, kilenc hónap múlva pedig önállót.<br />
E két kormány miniszterelnöke Alexandar Sztambolijszki, a <strong>Bolgár</strong> Népi Földművesszövetség<br />
elnöke, baloldali polgári demokratikus politikus volt, aki külpolitikájában<br />
a béke megőrzésének céljait szolgálta. Ez utóbbit még a 8 Órai Újság is<br />
kénytelen volt beismerni 1923. június 13-án, egy nappal Sztambolijszki kegyetlen<br />
lemészárlása előtt, amikor azt írta A bolgár puccs című vezércikkében : „Mert Sztambolijszki<br />
belpolitikájával megérdemelt végzetet hívott ki maga ellen, de külpolitikája<br />
a békét biztosította 1<br />
'. Felesleges az idézett mondat első részét vitatni, hiszen az<br />
ellenforradalmi magyar rendszernek, Horthyéknak semmi szín alatt sem tetszhetett<br />
a reformokat követelő és végre is hajtó polgári demokrata politikus. Sztambolijszki<br />
kormányát általában parasztpárti kormánynak mondták. Alatta a <strong>Bolgár</strong> Kommunista<br />
Párt legális párt volt, bár Sztambolijszki teljes mértékben elkülönítette magát<br />
és pártját a munkásmozgalomtól általában, és különösen a kommunistáktól. Mindezek<br />
ellenére 1922-ben, amikor a bolgár fasizmus megpróbált előretörni, a <strong>Bolgár</strong><br />
Kommunista Párt és a <strong>Bolgár</strong> Népi Földmüvesszövetség között úgynevezett technikai<br />
együttműködés jött létre, ami a valóságban harci együttműködést jelentett. A következő<br />
évben azonban a két párt viszonyában — mivel a parasztpártiak úgy gondolták,<br />
hogy egyedül is képesek a jobboldali veszélyt leküzdeni — negatív változás következett<br />
be, és ez is hozzájárult a katonai-fasiszta államcsíny sikeréhez. A Sztambolijszki<br />
kormány polgári demokratikus irányvonala, reformjai egyre nagyobb nemtetszést<br />
és ellenállást váltottak ki a fasizálódó bolgár nagyburzsoázia körében. Ezért aztán<br />
1923. június 9-én, Alexandar Cankov egyetemi tanár és szélsőséges reakciós politikus<br />
vezetésével, Ivan Ruszev és Ivan Valkov tábornokok közvetlen irányításával, valamint<br />
III. Borisz cár hallgatólagos, de annál sürgetőbb áldásával katonai-fasiszta<br />
államcsínyt hajtottak végre. Megdöntötték Sztambolijszki törvényes kormányát.<br />
A hatalomátvétel nem ment könnyen, széleskörű felkelés bontakozott ki Cankovék<br />
ellen. Az ellenforradalmárok embertelen kegyetlenséggel igyekeztek vérbe fojtani<br />
a felkelést, Sztambolijszkit is meggyilkolták. Sikerült is hatalmukat megszilárdítani,<br />
amikor a kommunisták vezetésével szeptemberben újabb, a korábbinál erősebb és<br />
még szélesebb körre kiterjedő felkelés tört ki. A szeptemberi felkelés elszigetelten,<br />
segítséget sehonnan se kapva szívósan küzdött a fasiszták ellen, azonban gyengének<br />
bizonyult a túlerővel, az antanthatalmak, a győztes imperialista körök megértő<br />
együttérzését élvező Cankovékkal szemben. A szeptemberi felkelést nagy nehezen,<br />
embertelen kegyetlenséggel leverték, több tízezer ember esett a fasiszta terror ál-
Change language