Internet, letölthető .pdf - E-oktat
Internet, letölthető .pdf - E-oktat Internet, letölthető .pdf - E-oktat
Szokásos az u.n. "Dotted decimal" formátum. A 32 bit 4 bájtnak felel meg. Minden bájt decimális értékét írjuk ki, pontokkal elválasztva. Pl.: 193. 221. 15. 179 Az egy hálózatba tartozó gépek száma igen tág határok között változhat, ezért cím - osztályokat alakítottak ki. A címosztályoknak az információ továbbítása során is fontos szerepe van. A címek adminisztrációját korábban a NIC (Network Information Center) végezte. A 2009-ben elfogadott módosítások (pl. díj ellenében tetszőleges zárótag alkalmazható a címben) nehezen kezelhető helyzetet hoztak létre. Jelenleg (2010) Magyarországon a HUNGARNET jogosult címtartományok engedélyezésére. A címtartomány korlátozottsága miatt (mindössze 32 bit, és ez sem osztható ki maradéktalanul) belátható időn belül szükség lesz a módosítására az Internet rohamos terjedése miatt. Számos javaslat született a megoldásra , és van szabvány javaslat is (Ipv6), de az áttérés jelentős költségei miatt egyelőre várat magára az áttörés. Valószínű, hogy az Ipv4 világban Ipv6 szigetek jönnek létre, melyeket a meglévő kapcsolatokon keresztül alagút jelleggel kapcsolnak össze mindaddig, míg az Ipv6 általánossá válik. 8.2.3. Címosztályok az Ipv4-ben A címosztály a cím 1.-5. bitje alapján határozható meg. Pandur B: Számítógép hálózatok. 2004-2010 32 bit Osztály A 0 Hálózat Hoszt 1.0.0.0-tól 127.255.255.255-ig B 128.0.0.0-tól 10 Hálózat Hoszt 191.255.255.255-ig C 192.0.0.0-tól 110 Hálózat Hoszt 223.255.255.255-ig D 224.0.0.0-tól 1110 Többesküldési cím 239.255.255.255-ig E 240.0.0.0-tól 11110 Jővőbeni alkalmazásokhoz fenntartva 255.255.255.255-ig 171
A címek egy része speciális célokra foglalt. Pandur B: Számítógép hálózatok. 2004-2010 8.5. ábra IP címosztályok. A 0.0.0.0 címmel indul minden hoszt, majd a hálózati paraméterek betöltése után többet nem használja. A 127.xx.yy.zz címek a visszacsatolások címzésére vannak fenntartva. A 127.0.0.1 a hoszt saját maga. A 255.255.255.255 helyi adatszórást jelent. Az adatszórás csak az alhálózaton belülre szól. Egy távolabbi hálózatban is végezhetünk adatszórást, ha egy helyes hálózati cím mögé csupa 1-eket írunk. Hálózati cím + 11….11 A helyi alhálózatunkban egy hosztot úgy is megcímezhetünk, hogy nem adjuk meg a teljes címet, csak az alhálózaton belüli hoszt címet. 0000…00 + hoszt cím Egy HOST-ot egyértelműen azonosít az IP cím. Ha ez igaz, akkor mi szükség van a címosztályokra? Egyszerűsíti és gyorsítja a csomagok irányítását. A helyi hálózatból kilépve az eszközök csak a célhálózat elérésével foglalkoznak. A hoszt cím célhálózaton belüli értelmezésére csak a fogadóoldali router után van szükség. A címnek a hálózati cím része a címosztályt jelző bitek alapján leválasztható, és a csomagirányításhoz csak ezt a részt kell használni. 8.2.4. Alhálózatok . A nagyszámú géppel rendelkező felhasználó hamar szembe kerül azzal a problémával, hogy a NIC-től szeretne egy összefüggő címtartományt kapni, ugynakkor ezt a címtartományt szeretné kisebb, külön-külön managelhető tartományra bontani. A hálózati cím és a hoszt cím szétválasztására alkalmas eszköz a netmaszk. A netmaszk a hálózati cím-pozíciókban 1-et, a hoszt - cím helyén Ø-kat tartalmaz. 172
- Page 1 and 2: 8. Internet Az "Internet" napjainkb
- Page 3 and 4: Pandur B: Számítógép hálózato
- Page 5 and 6: 32 bites szavakban adja meg a fejr
- Page 7: Csak a fejrészt ellenőrzi, a tart
- Page 11 and 12: hogy melyik kimenetre kerül a csom
- Page 13 and 14: A verzió mező az IPv4-nél mindig
- Page 15 and 16: 8.2.6. Az Internet szállítási pr
- Page 17 and 18: URG = 1 ha használunk sürgősség
- Page 19 and 20: 8.2.7. Az Internet vezérlő protok
- Page 21 and 22: Fel kell tételeznünk, hogy a kül
- Page 23 and 24: Az általános körzeteket az USA-n
- Page 25 and 26: almos.pmmf.pte.hu 86400 IN CNAME al
- Page 27 and 28: ecord) azt jelenti, hogy a bejegyz
Szokásos az u.n. "Dotted decimal" formátum. A 32 bit 4 bájtnak felel meg. Minden<br />
bájt decimális értékét írjuk ki, pontokkal elválasztva.<br />
Pl.: 193. 221. 15. 179<br />
Az egy hálózatba tartozó gépek száma igen tág határok között változhat, ezért cím -<br />
osztályokat alakítottak ki. A címosztályoknak az információ továbbítása során is<br />
fontos szerepe van.<br />
A címek adminisztrációját korábban a NIC (Network Information Center) végezte. A<br />
2009-ben elfogadott módosítások (pl. díj ellenében tetszőleges zárótag alkalmazható<br />
a címben) nehezen kezelhető helyzetet hoztak létre. Jelenleg (2010)<br />
Magyarországon a HUNGARNET jogosult címtartományok engedélyezésére.<br />
A címtartomány korlátozottsága miatt (mindössze 32 bit, és ez sem osztható ki<br />
maradéktalanul) belátható időn belül szükség lesz a módosítására az <strong>Internet</strong><br />
rohamos terjedése miatt. Számos javaslat született a megoldásra , és van szabvány<br />
javaslat is (Ipv6), de az áttérés jelentős költségei miatt egyelőre várat magára az<br />
áttörés. Valószínű, hogy az Ipv4 világban Ipv6 szigetek jönnek létre, melyeket a<br />
meglévő kapcsolatokon keresztül alagút jelleggel kapcsolnak össze mindaddig, míg<br />
az Ipv6 általánossá válik.<br />
8.2.3. Címosztályok az Ipv4-ben<br />
A címosztály a cím 1.-5. bitje alapján határozható meg.<br />
Pandur B: Számítógép hálózatok.<br />
2004-2010<br />
32 bit<br />
Osztály<br />
A<br />
0 Hálózat<br />
Hoszt<br />
1.0.0.0-tól<br />
127.255.255.255-ig<br />
B 128.0.0.0-tól<br />
10 Hálózat Hoszt<br />
191.255.255.255-ig<br />
C 192.0.0.0-tól<br />
110<br />
Hálózat<br />
Hoszt<br />
223.255.255.255-ig<br />
D 224.0.0.0-tól<br />
1110<br />
Többesküldési cím<br />
239.255.255.255-ig<br />
E 240.0.0.0-tól<br />
11110 Jővőbeni alkalmazásokhoz fenntartva<br />
255.255.255.255-ig<br />
171
Change language