Szamitogepes terkepeszet-konyv.pdf

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában
professzion·lis szÌnes kÈpfeldolgoz·sban Èrdekelt szkennergy·rtÛk fejlesztettÈk ki elsősorban
az asztali kiadv·nyszerkesztÈs, illetve a digit·lis adatcsere szempontjait figyelembe
vÈve 1986-ban.
Ez a form·tum az ·ltal·nos cÈl˙ professzion·lis kÈpfeldolgoz·s legelterjedtebb, platformf¸ggetlen
lehetősÈgÈvÈ v·lt, kˆszˆnhetően annak is, hogy m·s ter¸leteken (t·vÈrzÈkelÈs)
is haszn·lj·k.
SzÈles kˆrű elterjedÈsÈt nagymÈrtÈkben elősegÌti az ·llom·ny belső strukt˙r·ja. Nyitotts·ga
rÈvÈn a form·tum rendkÌv¸l kˆnnyen bővÌthető. Csak pÈldakÈnt emlÌtem meg, hogy
mag·ban a TIFF ·llom·nyban tetszőleges szˆveges inform·ciÛ is t·rolhatÛ, kihaszn·lva a
form·tum adta bővÌtÈsi lehetősÈgeket.
NÈh·ny Èrdekesebb TIFF bővÌtÈs:
ï GeoTIFF, melyben az egyes pixelekhez a valÛs fˆldrajzi helyhez kapcsolÛdÛ inform·ciÛk
(transzform·ciÛs paramÈterek, vet¸let, alapfel¸let) kˆthetők, a t·vÈrzÈkelÈsben
Ès a tÈrinformatik·ban alkalmazhatÛ elsősorban;
ï az Adobe (kor·bban Aldus) Pagemaker DTP program TIFF bővÌtÈsei;
ï RichTIFF, mely eredetileg a professzion·lis DTP-eszkˆzˆk (szkennerek, levil·gÌtÛk)
egyik legismertebb gy·rtÛj·nak, a Crosfield cÈgnek a bővÌtmÈnye, abbÛl a cÈlbÛl,
hogy az ˙js·gokban megjelenő kÈpek adatcserÈjÈt elősegÌtse.
A TIFF nem egy nyomtatÛvezÈrlő vagy oldalleÌrÛ nyelv, s nem sz·ndÈkozik ·ltal·nos
adatcsere form·tumm· sem v·lni. KifejlesztÈsekor elsődleges cÈlnak tekintettÈk a form·tum
funkciÛgazdags·g·t, hogy igazodhasson az eltÈrő tud·s˙ kÈpfeldolgozÛ programok Ès
a szintÈn rendkÌv¸l eltÈrő tud·s˙ szkennerek (Ès hasonlÛ eszkˆzˆk) kÈpessÈgeihez. Az alkalmazott
szoftvereknek sem jelent gondot, ha olyan TIFF jellemzőkkel ker¸lnek szembe,
amelyeket a szoftver alkotÛinak sz·ndÈkai nem t·mogatnak, ilyenkor csak az alapvető
(a szoftver ·ltal t·mogatott) jellemzők alapj·n vÈgzik el a megjelenÌtÈst.
Teh·t a szoftverfejlesztők ñ figyelembe vÈve a kˆltsÈgtÈnyezőket ñ eldˆnthetik, hogy
milyen mÈlysÈgben integr·lj·k a programba a TIFF funkciÛit. Viszonylag kˆnnyű olyan
programot Ìrni, amellyel egyszerű TIFF ·llom·nyokat ·llÌthatunk elő, de nagyon nehÈz
olyan programot Ìrni, amely minden TIFF ·llom·ny elolvas·s·ra, megjelenÌtÈsÈre alkalmas.
A TIFF sz·ndÈkai szerint platformf¸ggetlen, nem kˆtődik oper·ciÛs rendszerekhez,
processzorokhoz, fordÌtÛprogramokhoz, Èrtelmezőkhˆz. Az egyetlen fontos előfeltÈtel,
hogy az adott kˆrnyezetben legyen Ñvalami olyasmiî, amit ·llom·nynak lehet nevezni
(f·jl-rendszer): egy 8 bites byte-sorozat, ahol az egyes byte-okat 0 Ès n kˆzˆtt sz·mozz·k.
A sz·moz·si mÛdszer elÈggÈ liber·lis, ami kedvezőbb olyan h·ttÈrt·rolÛk esetÈben, amelyek
vÈletlen hozz·fÈrÈsűek (merevlemez), de a soros elven műkˆdő h·ttÈrt·rak (m·gnesszalag,
streamer, DAT-magnÛ) is kÈpesek TIFF ·llom·nyok Ìr·s·ra Ès olvas·s·ra.
A TIFF ·llom·ny maxim·lis mÈrete 2 32 byte (tˆbb, mint 4 Gbyte), ez a mÈretkorl·t az
·llom·ny tÈnyleges nagys·g·ra utal, valamilyen belső tˆmˆrÌtÈst alkalmazva valÛj·ban
mÈg ennÈl is nagyobbak lehetnek a TIFF ·llom·nyok.
41