Szamitogepes terkepeszet-konyv.pdf

2.3. A raszter-adatmodell
A raszter-adatmodell lÈnyege, hogy az ·br·zolt fel¸letet egy r·csh·lÛval Ñfedj¸k leî, Ès a
h·lÛ minden elemÈhez egy jellemzőt (attrib˙tumot, pl. szÌnt) rendel¸nk hozz· (a raszteres
·llom·ny egy elemÈt sokszor pixelkÈnt is emlÌtik).
Egy raszteres tÈrkÈp ·llom·ny·nak a kˆvetkező alapvető adatokat kell tartalmaznia:
ï A raszterh·lÛ geometriai jellemzői (sorok, oszlopok sz·ma, pixelmÈret, esetleg a
tÈrkÈpi koordin·ta-rendszer transzform·ciÛs paramÈterei).
ï Annyi attrib˙tum, ah·ny pixelből ·ll a tÈrkÈp (attrib˙tum, attrib˙tum, ...).
Õgy azonban a t·rolandÛ adattˆmeg igen nagy, hiszen minden egyes raszterpont attrib˙tuma
t·rolÛdik, tov·bb· a tÈrkÈpi elemek a megszokott pont/vonal/ter¸let form·ban nem
hozz·fÈrhetők, egyedileg nem azonosÌthatÛk. Tipikusan csak raszter form·ban t·rolhatÛ
grafikus adatok pl. a fÈnykÈpek, ezÈrt is nevezik az ilyen jellegű grafikus adat·llom·nyokat
kezelő szoftvereket sokszor fotoretus·lÛ programoknak.
A raszter form·tum˙ ·llom·nyok kÈt legfontosabb jellemzője Ès az adat·llom·ny nagys·g·t
alapvetően befoly·solÛ tÈnyező az ·br·zolt ter¸let nagys·g·n kÌv¸l a felbont·s (a
rasztermÈret) Ès az egy raszterhez tartozÛ attrib˙tum t·rol·si mÛdja. Pl. egy bin·ris v·ltozÛt
(0/1, igen/nem) ·br·zolÛ kÈp egy pixele egy biten t·rolhatÛ, mÌg egy valÛs szÌneket
tartalmazÛ szÌnes kÈp esetÈben egy pixelhez 16,7 milliÛ (2 24 ) fÈle attrib˙tum tartozhat,
amit 3 b·jton lehet t·rolni (alapszÌnenkÈnt 1 b·jton). Igaz·n professzion·lis alkalmaz·sok
esetÈn a szÌnek sz·ma 2 32 (a h·rom szÌnkomponens mellett mÈg egy ·tl·tszÛs·gi tÈnyezőt
is figyelembe vesz¸nk). Amennyiben a tÈrkÈpek nem szÌneket fejeznek ki, hanem ÈrtÈkeket
(pl. egy magass·gmodell esetÈn), gyakran alkalmaznak dupla pontoss·g˙ lebegőpontos
sz·m·br·zol·st is, ami egy pixel ÈrtÈkÈnek t·rol·s·hoz 8 b·jtot foglal le.
2.4. Raszteralapú térképek
2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai
B·r a vektor-adatmodell gyakrabban előfordul a tÈrkÈpÈszetben, raszteres adatok kezelÈsÈre
is sokszor sz¸ksÈg van. Az űrfelvÈtelek Ès lÈgi fÈnykÈpek a legjellemzőbb raszteres
adatok, amikkel a tÈrkÈpÈszek a leggyakrabban tal·lkozhatnak.
A raszteralap˙ tÈrkÈpek a kÈpernyőn sokkal kevÈsbÈ nagyÌthatÛk Ès kicsinyÌthetők, mint
a vektoralap˙ tÈrkÈpek. A raszteralap˙ tÈrkÈpek erős nagyÌt·sban pixelekre bomlanak, mÌg
kicsinyÌtÈs esetÈn csak a kÈppontok egy rÈsze l·thatÛ, Ès Ìgy az aprÛbb rÈszletek elveszhetnek.
A raszterform·tum legnagyobb előnye az input oldal. Szkenner segÌtsÈgÈvel gyorsan digit·lis
adatsorr· alakÌthatÛ egy papÌrtÈrkÈp, viszont ennek tov·bbi kezelÈse, megv·ltoztat·sa
rendkÌv¸l nehÈz feladat, hiszen a tÈrkÈpi elemekhez nem tudunk a pont/vonal/fel¸let
strukt˙r·ban hozz·fÈrni. A szkennelÈs csak szÌninform·ciÛt eredmÈnyez a pixelek attrib˙-
33