Szamitogepes terkepeszet-konyv.pdf

K¸lˆnleges problÈm·t jelentenek a nem-folyamatos fel¸letek, vagyis amelyek lyukakat,
szigeteket tartalmaznak. Ilyen esetben a fentinÈl mÈg ˆsszetettebb inform·ciÛkat kell
megadni a fel¸let pontos leÌr·s·hoz.
A fel¸letek, vonalak Ès pontok egym·sra Èp¸lÈsÈnek rendszerÈt topolÛgi·nak nevezik.
A topolÛgia megvalÛsÌt·s·ra nincs ·ltal·nos ÈrvÈnyű szabv·ny, minden egyes nagyobb
szoftvergy·rtÛ kialakÌtotta saj·t rendszerÈt. A vektor-adatmodell egyik problÈm·ja Èppen
ebből adÛdik: a komplex topolÛgia sokszor problÈm·t okozhat a k¸lˆnbˆző szoftverek kˆzˆtti
adatcserÈben, de ak·r egyes tÈrkÈp-manipul·ciÛk megvalÛsÌt·s·ban is egy adott
szoftveren bel¸l.
A vektoros adatstrukt˙ra egy m·sik problÈm·ja a t·rolt objektumok mÈretar·nyhelyes
rajzi megjelenÌtÈse bizonyos esetekben. Pontszerű objektumok esetÈben egy pont koordin·t·i
t·rolÛdnak adatkÈnt, de az ehhez tartozÛ objektum grafikus megjelenÌtÈse a tÈrkÈpen
(a tÈrkÈpjel) lefoglal egy bizonyos nagys·g˙ ter¸letet. HasonlÛ a problÈma a vonalas objektumok
esetÈn is: a vonalas objektumok tˆrÈspontjait t·roljuk, de a grafikai megvalÛsÌt·s
mindenkÈppen valamilyen grafikai attrib˙tumokkal bÌrÛ vonal a tÈrkÈpen, melynek
vastags·ga nagyobb lehet a terepi objektum szÈlessÈgÈnÈl. Generaliz·l·si problÈma is felmer¸lhet:
gondoljunk csak egy olyan egyszerű esetre, hogy hogyan ·br·zoljunk a
tÈrkÈpen egy kˆzvetlen¸l egym·s mellett futÛ műutat Ès vasutat. A koordin·t·k alapj·n
ezek egym·stÛl valÛ t·vols·ga csak nÈh·ny mÈter, de a grafikai megjelenÌtÈs helyigÈnye
miatt mÈretar·nytÛl f¸ggően ennek a t·vols·gnak a tÈrkÈpen a sokszoros·ra kell nőnie.
Jelenleg ez a problÈma mÈg nÈh·ny tÈrinformatikai szoftverben nincs megoldva.
2.2. Vektoralapú térképek
2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai
Ha a vektoros ·llom·nyokat a kÈpernyőn is meg szeretnÈnk nÈzni, akkor figyelembe kell
venni a kÈpernyő korl·tozott felbontÛkÈpessÈgÈt Ès a tÈrkÈpi adat·llom·ny rÈszletessÈgÈt.
A monitor ñ mint megjelenÌtő eszkˆz ñ raszteres elven műkˆdik, a felbontÛkÈpessÈg mint
technikai korl·t megszabja a kÈpernyőn egyszerre megjelenÌthető adatmennyisÈget.
A vektoros tÈrkÈpek esetÈben, az alkalmazott strukt˙r·tÛl f¸ggően, folyamatosan nagyÌthatÛ-kicsinyÌthető
a kÈpernyőn l·thatÛ kÈp. Ha a vonal Ès fel¸let tÌpus˙ objektumokat
sokszˆgvonalkÈnt t·roljuk, akkor az egyre nagyobb nagyÌt·si fokozatokban a vonalak
szˆgletessÈ v·lnak, mintegy arra utalva, hogy m·r elÈrt¸k (meghaladtuk) a felvÈteli pontoss·got.
Ha a vonalakat BÈzier-gˆrbÈk form·j·ban t·roljuk, akkor ilyen jellegő visszajelzÈst
mÈg kˆzvetett mÛdon sem kaphatunk. Alapvető fontoss·g˙, hogy ismerj¸k annak
a tÈrkÈpnek a mÈretar·ny·t, amelyik a digit·lis tÈrkÈp alapj·ul szolg·lt: a vektoros
tÈrkÈpeket legink·bb ˙gy jellemezhetj¸k, hogy megadjuk, milyen mÈretar·ny˙ hagyom·nyos
tÈrkÈpnek felel meg a rÈszletessÈge.
PÈld·ul a Digital Chart of the World szelvÈnyei 1:1 milliÛs mÈretar·nyban ker¸ltek digitaliz·l·sra
(3. ·bra). Az alapul szolg·lÛ papÌrtÈrkÈpek 1:500 000 mÈretar·ny˙ tÈrkÈpek
31