Szamitogepes terkepeszet-konyv.pdf

1. A digitális kartográfia fogalma
1.5.2. A digitális kartográfia hátrányai és néhány ábrázolási probléma
Az ˙j technolÛgia h·tr·nyokkal is j·rhat a tÈrkÈpÈszet sz·m·ra.
A sz·mÌtÛgÈpek rohamos fejlődÈse a tÈrkÈpkÈszÌtőktől is naprakÈsz tud·st igÈnyel, hogy
ki tudj·k haszn·lni az ˙j technolÛgia ˆsszes előnyÈt. A megv·s·rolt hardvereszkˆzˆk
rendkÌv¸l gyorsan elavulnak, az ˙jabb Ès ˙jabb szoftverv·ltozatok is szinte Èvente jelennek
meg. Az igazi kˆltsÈg nem is az ezek meg˙jÌt·s·ra folyamatosan kˆltendő ˆsszeg,
hanem az az idő, amit a dolgozÛk az ˙j funkciÛk elsaj·tÌt·s·ra, begyakorl·s·ra fordÌtanak.
Tov·bbi h·tr·ny lehet, hogy a kˆnnyen beszerezhető hardver Ès szoftver segÌtsÈgÈvel,
megfelelő felkÈsz¸ltsÈg hi·ny·ban, sok igÈnytelen tÈrkÈp kÈszÌthető. Ezek minősÈge a
szakmai tud·s hi·nya miatt nem Èri el a felhaszn·lÛk ·ltal megszokott szÌnvonalat. Ezen
ÑtÈrkÈpekî a laikusok sz·m·ra grafikailag tal·n kiv·lÛ minősÈgűeknek hatnak, de tÈrkÈpÈszeti
szempontbÛl ·ltal·ban rengeteg hib·t tartalmazhatnak. Ennek elker¸lÈsÈre igen fontos
a tÈrkÈpÈszeti kult˙ra szÈles kˆrű terjesztÈse. Az elm˙lt tˆbb mint 40 Èvben a titkoss·gi
rendelkezÈsek miatt viszonylag fejletlen tÈrkÈpkult˙r·val rendelkező Magyarorsz·gon
egyelőre ezek a felkÈsz¸letlen ˙j piaci szereplők is ÈrvÈnyes¸lni tudnak a piac telÌtetlensÈge
miatt, de hamarosan ki fognak szorulni a minősÈgi termÈkeket elő·llÌtÛ versenyt·rsak hat·s·ra.
Napjainkban m·r az egyszerűbb tÈrinformatikai szoftverek is kÈpesek a meglÈvő adatb·zisok
alapj·n tÈrkÈpek elő·llÌt·s·ra, de megfelelő szoftverrel Ès nagyon sok tov·bbi ismerettel
kell mÈg rendelkezn¸nk ahhoz, hogy ezek a tÈrkÈpek a felhaszn·lÛ ·ltal elv·rt
kartogr·fiai minősÈgben jelenjenek meg. Egy tÈrkÈp digit·lis elj·r·ssal valÛ elkÈszÌtÈse
sokfÈle ˙jszerű problÈm·t felvet, melynek elsődleges oka a hagyom·nyos kartogr·fia ·br·zol·si
mÛdjaihoz valÛ alkalmazkod·s nehÈzsÈgeiben keresendő. Alapvető problÈm·t jelent
pÈld·ul, hogy a tÈrkÈpi vonalak nagy rÈsze hagyom·nyosan gˆrbe vonal (utak, vasutak,
szintvonalak, vÌzrajzi objektumok), Ìgy ezek esetÈn mind az adatbevitelnÈl, mind a digit·lis
t·rol·s·n·l olyan mÛdszert kell alkalmazni, hogy a gˆrbe vonalak egy adott mÈretar·nytartom·nyban
maradva, mindenfajta t·mogatott output eszkˆzt figyelembe vÈve, a felhaszn·lÛk
·ltal elv·rt Ès megszokott gˆrbe vonalaknak hassanak. Ez kÈtfÈlekÈppen Èrhető el:
1. Ha minden gˆrbe vonal sokszˆgvonal (poligon) form·j·ban ker¸l t·rol·sra (hagyom·nyos
digitaliz·l·s esetÈben, illetve tÈrinformatikai alkalmaz·sokn·l ez a megszokott),
olyan sűrűn kell a tˆrÈspontokat felvenni, hogy az alkalmazott mÈretar·ny-tartom·nyban
a gˆrbe ne l·tszÛdjon tˆrtvonalnak (egyÈbkÈnt pl. egy folyÛ esetÈben a tÈrkÈpet szemlÈlőben
ez olyan kÈpzeteket kelthet, hogy a vÌzfoly·s egy mestersÈges vÌz, csatorna).
2. A gˆrbe vonalak t·rolhatÛk eleve olyan form·tumban, amit erre a cÈlra fejlesztettek
ki (BÈzier-gˆrbe). Ez a lehetősÈg viszonylagos bonyolults·ga miatt csak kÈsőbb v·lt alkalmazhatÛv·,
mint a digitaliz·lÛ t·bl·k poligon alap˙ adatbevitele, hiszen ez ·ltal·ban a
kÈpernyőn tˆrtÈnő digitaliz·l·s (˙n. on-screen digitizing) esetÈn haszn·lhatÛ. Ennek sor·n
a papÌrtÈrkÈpet beszkennelik, majd az Ìgy lÈtrejˆtt raszteres kÈpet a kÈpernyőn egÈr Ès egy
megfelelő szoftver segÌtsÈgÈvel ·trajzolj·k (manu·lisan, esetleg egy vektoriz·lÛ program
alkalmaz·s·val).
27