Szamitogepes terkepeszet-konyv.pdf

1. A digitális kartográfia fogalma
A tÈrinfomatika szemszˆgÈből tekintve a digit·lis kartogr·fia jelentősÈge az elemzÈsek
eredmÈnyÈnek igÈnyes megjelenÌtÈsÈben rejlik. RÈgebben a tÈrinformatika termÈkei kartogr·fiailag
igÈnytelenebbek voltak a technikai lehetősÈgek kor·tozott volta miatt.
A hagyom·nyos papÌrtÈrkÈp a tÈrbeli adatok statikus t·rol·s·ra Ès bemutat·s·ra szolg·l.
A kÈpernyőtÈrkÈpek (on-screen map) megjelenÈse Ès a hozz·juk kapcsolÛdÛ adatb·zisok
az adatt·rol·s Ès a bemutat·s funkciÛinak szÈtv·lasztÛd·s·hoz vezetnek. A tÈrkÈpÈszek
sz·m·ra elÈrhetővÈ v·ltak az adatb·zis- Ès sz·mÌtÛgÈpes grafikai technolÛgi·k, ennek
eredmÈnyekÈppen ˙j Ès alternatÌv prezent·ciÛs lehetősÈgek sz¸lettek (h·romdimenziÛs,
ill. anim·lt tÈrkÈpek). TÈrinformatikai kˆrnyezetben a tÈrbeli elemzÈs gyakran a tÈrkÈpekkel
kezdődik; ·ltal·ban tÈrkÈpek segÌtik a kˆzbenső elemzÈsi eredmÈnyek elbÌr·l·s·t,
ak·rcsak a vÈgső kutat·si eredmÈnyek bemutat·s·t. M·s szÛval a tÈrbeli elemzÈsekben a
tÈrkÈpek j·tssz·k a kˆzponti szerepet.
A tÈrkÈpek nagyfok˙ hatÈkonys·g·t az inform·ciÛk kˆzlÈsÈben a megfelelő tÈrkÈpi szab·lyok
(tÈrkÈpi nyelv) teszik lehetővÈ. A tÈrinformatikai rendszerekkel elő·llÌtott tÈrkÈpek
sokszor nem ker¸lnek kartogr·fiai feldolgoz·sra, sokszor nem alkalmazz·k a kartogr·fiai
szab·lyokat. Sokszor a tÈrinformatikai rendszerekben a tÈrkÈpeket automatikusan kÈszÌtik,
Ìgy ezek a tÈrkÈpek esetenkÈnt nehezen Èrtelmezhetők. Azaz, nincs garancia arra,
hogy a GIS segÌtsÈgÈvel automatikusan elő·llÌtott tÈrkÈp hatÈkony. A tÈrkÈpÈszeti szab·lyoknak
az elemzÈs folyamat·ban valÛ alkalmaz·sa komplik·lja a folyamatot. Amikor tÈrkÈpÈszek
Ès tÈrinformatikai elemzők vit·znak erről, az utÛbbi t·bor mindig Ìgy Èrvel: „kit
érdekelnek a szabályok, mindaddig amíg az egyik felhasználó megérti a másik által készített
térképet?". S mivel az elemzők ismerik a saj·t adataikat, ezÈrt valÛszÌnűleg az ezekből
kÈszÌtett tÈrkÈpek megÈrtÈse nem okoz gondot sz·mukra, de problÈm·k jelentkezhetnek,
amint ezeket a tÈrkÈpeket m·soknak is megmutatj·k. A tÈrinformatikai kˆrnyezetben
gyakori, hogy mÈg a felhaszn·lÛ sem ismeri az adatok pontos termÈszetÈt. Nem ismert,
hogy a tÈrkÈpÈszeti szab·lyok hogy műkˆdnek ilyen esetekben. Nyilv·nvalÛ, hogy mÈg
fontosabb a megfelelő vizualiz·ciÛs mÛdszerek megtal·l·sa ezekben a helyzetekben.
A kartogr·fi·ban Ès m·s tudom·ny·gakban vÈgbemenő jelenlegi fejlődÈs a tÈrbeli adatok
kezelÈsÈnek fokozatosan kialakult ˙j megkˆzelÌtÈsÈt igÈnyli. Ez az elektronikus atlaszok
evol˙ciÛj·val jÛl szemlÈltethető: kezdetben a „széles tömegeknek szóló, könnyen érthető,
értelmezhető információk bemutatása, kevés interaktivitással” volt ·ltal·nos, mÌg
napjainkban elÈrt¸nk a „személyes használatra, speciális információk bemutatása, magas
fokú interaktivitás”-ig. A korai elektronikus atlaszok gyakorlatilag egy folyamatosan futÛ
diabemutatÛhoz voltak hasonlatosak, de napjaink fejlettebb digit·lis atlaszai m·r nagyfok˙
multimÈdi·s interaktivit·ssal rendelkeznek. LehetővÈ teszik a felhaszn·lÛ sz·m·ra,
hogy saj·t adatait az elektronikus atlasz adataival ˆsszekapcsolhassa, sőt a tÈrkÈpek
grafikai megjelenÈsÈt is megv·ltoztathassa [3], [5].
A tÈrbeli adatok kifinomult bemutat·s·nak igÈnyÈt, lehetősÈgÈt a tudom·nyos igÈnyű
vizualiz·ciÛ, a multimÈdia, a virtu·lis valÛs·g Ès a kutatÛ adatelemzÈs adja meg. A tÈrinformatik·ra
Ès a tÈrkÈpekre hatÛ mindegyik szakter¸let belső fejlődÈsÈben ñ legal·bbis
21