Szamitogepes terkepeszet-konyv.pdf
13.07.2013 • Views
Share Embed Flag

Szamitogepes terkepeszet-konyv.pdf

Szamitogepes terkepeszet-konyv.pdf

Szamitogepes terkepeszet-konyv.pdf

SHOW MORE
SHOW LESS
ePAPER READ
DOWNLOAD ePAPER
compalg.inf.elte.hu

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

START NOW

Sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet<br />

(A sz·mÌt·stechnika alkalmaz·sa a tÈrkÈpÈszetben)<br />

EGYETEMI TANK÷NYV<br />

Zentai L·szlÛ<br />

ELTE Eˆtvˆs KiadÛ, Budapest

Lektorálta: dr. Vekerdy Zoltán<br />

ISBN 963 463 317 X<br />

© Zentai L·szlÛ, 2000<br />

BorÌtÛterv: Hodosi M·ria<br />

ELTE Eˆtvˆs KiadÛ<br />

Felelős kiadÛ: H. Nagy Anna<br />

Nyomdai előkÈszÌtÈs: Cartographia Kft. Budapest<br />

SzÌnes feldolgoz·s: Garamond Kft. Eger<br />

KˆtÈszet: Re·lszisztÈma Dabasi Nyomda Rt.

Tartalomjegyzék<br />

Tartalomjegyzék 3<br />

Előszó 9<br />

I. A digitális kartográfia és társtudományai 11<br />

1. A digitális kartográfia fogalma 13<br />

1.1. Digit·lis tÈrkÈpek elő·llÌt·sa 13<br />

1.2. A legfontosabb t·rstudom·nyok Ès szakter¸letek 17<br />

1.2.1. A sz·mÌt·stechnika hat·sa<br />

1.2.2. A sz·mÌtÛgÈpes grafika 18<br />

17<br />

1.2.3. A tÈrinformatika 19<br />

1.3. TÈrinformatika Ès tÈrkÈpÈszet 20<br />

1.4. A sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet fejlődÈse 23<br />

1.4.1. A sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet kezdetei 23<br />

1.4.2. A sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet aktu·lis problÈm·i, a fejlődÈs ir·nyai 24<br />

1.5. A sz·mÌtÛgÈpes Ès a hagyom·nyos tÈrkÈp-elő·llÌt·s ˆsszevetÈse 25<br />

1.5.1. A digit·lis tÈrkÈp-elő·llÌt·s előnyei 25<br />

1.5.2. A digit·lis kartogr·fia h·tr·nyai Ès nÈh·ny ·br·zol·si problÈma 27<br />

Hivatkozott irodalom 28<br />

2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai 29<br />

2.1. A vektor-adatmodell 30<br />

2.2. Vektoralap˙ tÈrkÈpek 31<br />

2.3. A raszter-adatmodell 33<br />

2.4. Raszteralap˙ tÈrkÈpek 33<br />

2.5. A k¸lˆnbˆző adatmodellek egy¸ttes haszn·lata Ès egym·sba alakÌthatÛs·ga 34<br />

2.5.1. A vektor- Ès raszter-adatmodell egy¸ttes alkalmaz·sa ñ rÈtegtechnika a digit·lis<br />

kartogr·fi·ban 36<br />

2.5.2. KonverziÛ az adatmodellek kˆzˆtt 37<br />

Hivatkozott irodalom 38<br />

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában 39<br />

3.1. Raszteres form·tumok 39<br />

3.1.1. TIFF (Tagged Image File Format)<br />

3.1.2. BMP 42<br />

3.1.3. PCX (Zsoft Paintbrush) 43<br />

40<br />

3.1.4. GIF (Compuserve Graphic Interchange Format)<br />

3.1.5. JPG (Joint Photographics Experts Group) 45<br />

43

3.1.6. PNG (Portable Network Graphics) 46<br />

3.1.7. MAC Paint 46<br />

3.1.8. TGA (Truevision Targa) 46<br />

3.1.9. PHOTO CD (Eastman Kodak) 47<br />

3.1.10. FlashPix (FPX) 47<br />

3.2. Vektoros form·tumok 48<br />

3.2.1. DXF (Autodesk Drawing Exchange Format), DWG 48<br />

3.2.2. HPGL (Hewlett-Packard Graphic Language), HPPCL (Hewlett-Packard<br />

Printer Control Language) 49<br />

3.3. Metafile form·tumok 50<br />

3.3.1. CGM (Computer Graphics Metafile) 50<br />

3.3.2. WMF (Windows Metafile), EMF (Enhanced Metafile) 51<br />

3.3.3. Mac PICT 51<br />

3.3.4. Postscript 52<br />

3.3.5. Adobe Acrobat (PDF) 52<br />

3.4. KonverziÛs műveletek 52<br />

Hivatkozott irodalom 55<br />

4. Postscript 56<br />

4.1. Az asztali kiadv·nyszerkesztÈs (DTP)<br />

4.2. A Postscript lapleÌrÛ nyelv 57<br />

56<br />

4.2.1. A Postscript ·llom·ny szerkezete 59<br />

4.2.2. Postscript 3 62<br />

4.3. AI (Adobe Illustrator) form·tum 63<br />

Hivatkozott irodalom 64<br />

5. Bézier-görbék 65<br />

Hivatkozott irodalom 68<br />

II. Hardver és szoftver 69<br />

6. Számítógépek 71<br />

6.1. A sz·mÌtÛgÈpek fajt·i 71<br />

6.1.1. SzemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek 72<br />

6.1.2. Munka·llom·sok 75<br />

Hivatkozott irodalom 75<br />

7. Adatbeviteli (input) eszközök 76<br />

7.1. Digitaliz·lÛ t·bla 76<br />

7.2. EgÈr 77<br />

7.3. Szkenner 78<br />

7.3.1. Digit·lis kamer·k 80<br />

7.4. Billentyűzet 80<br />

Hivatkozott irodalom 81

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító 82<br />

8.1. KÈpernyők (monitorok) 82<br />

8.2. NyomtatÛk 85<br />

8.2.1. M·trixnyomtatÛk 86<br />

8.2.2. Tintasugaras nyomtatÛk 87<br />

8.2.3. LÈzernyomtatÛk 89<br />

8.2.4. K¸lˆnleges tÌpus˙ szÌnes nyomtatÛk 90<br />

8.2.5. Plotterek, rajzgÈpek 91<br />

8.2.6. Levil·gÌtÛk 92<br />

8.3. PrÛbanyomat (proof) kÈszÌtÈse 93<br />

Hivatkozott irodalom 95<br />

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában 96<br />

9.1. ¡ltal·nos cÈl˙ grafikus szoftverek 96<br />

9.2. Speci·lis tÈrkÈpÈszeti szoftverek<br />

9.3. CAD programok 102<br />

100<br />

9.4. A GIS szoftverek tÈrkÈpÈszeti lehetősÈgei 103<br />

9.5. Az ide·lis kompromisszum 106<br />

Hivatkozott irodalom 108<br />

III. A digitális kartográfia térképészeti alapjai 109<br />

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető<br />

jellegzetességei, különbségei 111<br />

10.1. ElőkÈszÌtÈs (előkÈszÌtő szerkesztÈs) 112<br />

10.1.1. Adatbevitel (input) 112<br />

10.1.2. TÈrkÈpek szkennelÈse 114<br />

10.1.3. Digitaliz·l·s digitaliz·lÛ t·bl·val 115<br />

10.1.4. Digitaliz·l·s a kÈpernyőn 116<br />

10.2. TÈrkÈptervezÈs 117<br />

10.3. Grafikai kivitelezÈs, a tÈrkÈp kialakÌt·sa 118<br />

10.4. Nyomdai előkÈszÌtÈs 119<br />

10.5. SokszorosÌt·s, kˆzzÈtÈtel 119<br />

10.5.1. Ofszetnyomtat·s 120<br />

10.5.2. Digit·lis nyomdatechnika 121<br />

Hivatkozott irodalom 122<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika 123<br />

11.1. Tipogr·fiai alapismeretek, alapfogalmak 124<br />

11.2. BetűtÌpusok, betűfajt·k 125<br />

11.2.1. Õr·srendszerek, speci·lis karakterek 126<br />

11.2.2. Unicode 129<br />

11.2.3. A betűtÌpusok hagyom·nyos csoportosÌt·sa 131

11.2.4. A betűtÌpusok rendszerező csoportosÌt·sa 138<br />

11.2.5. Panose 140<br />

11.2.6. Postscript betűtÌpusok 143<br />

11.3. A sz·mÌtÛgÈpes betűtÌpus-·llom·nyok form·tumai 144<br />

11.3.1. Raszterfontok<br />

11.3.2. Vektorfontok 147<br />

145<br />

11.3.3. FontkonverziÛ, a kÈt fontform·tum ˆsszehasonlÌt·sa 148<br />

11.3.4. Mitől jÛ egy font? 149<br />

11.4. Fontbe·gyaz·s 150<br />

11.5. TÈrkÈpi megÌr·sok attrib˙tumai 151<br />

Hivatkozott irodalom 154<br />

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában 155<br />

12.1. A szÌn fogalma 155<br />

12.2. Az emberi szem 155<br />

12.3. A fÈny, mint elektrom·gneses sug·rz·s<br />

12.4. A szÌn fizikai defini·l·sa, mÈrÈse 157<br />

156<br />

12.5. A fiziolÛgiai szÌnjellemzÈs: szÌnmÈrÈs (szÌnmetrika) 157<br />

12.6. SzÌnrendszerek 158<br />

12.6.1. Nemzetkˆzi SzÌnmÈrő Rendszer 159<br />

12.6.2. Munsell-fÈle szÌnrendszer, szÌnatlasz (1915) 159<br />

12.6.3. Ostwald 160<br />

12.7. SzÌnkeverÈs 160<br />

12.7.1. AdditÌv (ˆsszeadÛ) szÌnkeverÈs 160<br />

12.7.2. SzubtraktÌv (kivonÛ) szÌnkeverÈs 161<br />

12.8. SzÌnmodellek a sz·mÌtÛgÈpes szoftverekben 163<br />

12.8.1. RGB 163<br />

12.8.2. HSL, HSB, HSI, HSV, HSI, HVC, TSD 164<br />

12.8.3. YIQ, YUV, YCbCr , YCC 165<br />

12.8.4. CMYK (cyan, magenta, yellow, black) 165<br />

12.8.5. Lab 165<br />

12.8.6. Direkt szÌnek 166<br />

12.8.7. PMS (Pantone Matching System) 168<br />

12.8.8. Focoltone szÌnrendszer 169<br />

12.8.9. Trumatch Colorfinder szÌnmintarendszer 169<br />

12.9. KonverziÛ az egyes szÌnmodellek kˆzˆtt 169<br />

Hivatkozott irodalom 170<br />

13. Színrebontás 171<br />

13.1. Raszter (nyomdai r·cs) 171<br />

13.2. Frekvenciamodul·lt r·cs 174<br />

13.3. A levil·gÌt·s technolÛgi·ja Ès a szÌnrebont·s hibalehetősÈgei 174<br />

Hivatkozott irodalom 176

14. A térképkiadás néhány technikai problémája 177<br />

14.1. Nyomdai papÌrmÈretek 177<br />

14.2. Műszaki jelek 178<br />

14.2.1. Illesztőjel 179<br />

14.2.2. V·gÛjel 179<br />

14.2.3. Hajt·sjel 179<br />

14.3. A tÈnyleges kiad·ssal, publik·l·ssal kapcsolatos kÈrdÈsek 180<br />

Hivatkozott irodalom 180<br />

15. A térkép tartalmi elemeinek elrendezése 181<br />

15.1. TÈrkÈpelemek 182<br />

15.1.1. Fő tÈrkÈpelemek 182<br />

15.1.2. J·rulÈkos tÈrkÈpelemek 183<br />

15.1.3. ElrendezÈstÌpusok 184<br />

15.2. A tÈrkÈpi elemek elrendezÈsÈnek meghat·rozÛi 186<br />

15.2.1. Funkcionalit·s<br />

15.2.2. Korl·toz·sok 187<br />

187<br />

15.2.3. EsztÈtika 188<br />

15.2.4. Egyens˙ly 188<br />

Hivatkozott irodalom 188<br />

IV. Digitális térképek alkalmazása 189<br />

16. Digitális térképek 191<br />

16.1. A GPS műkˆdÈsi elve 191<br />

16.2. J·rműnavig·ciÛs rendszerek 193<br />

16.3. Elektronikus atlaszok 196<br />

16.3.1. Elektronikus atlaszok Magyarorsz·gon 199<br />

Hivatkozott irodalom 200<br />

17. Digitális terepmodellek 201<br />

17.1. A domborzat·br·zol·s fejlődÈse 201<br />

17.2. Mire jÛ a digit·lis terepmodell? 204<br />

Hivatkozott irodalom 208<br />

18. Webkartográfia 209<br />

18.1. Az Internet Ès a web tˆrtÈnete 209<br />

18.2. TÈrkÈpek a webre 212<br />

18.2.1. A tÈrkÈpek szerepe egy weboldalon 212<br />

18.2.2. Digit·lis tÈrkÈpek raszteres form·tumban 214<br />

18.2.3. Vektoros tÈrkÈpek a weben, adatb·zis alap˙ webtÈrkÈpek 216<br />

Hivatkozott irodalom 218

19. Virtuális valóság és térképészet 219<br />

19.1. VRML 220<br />

Hivatkozott irodalom 221<br />

V. Digitális kartográfia Magyarországon 223<br />

20. A számítógépes térképészet hazai története<br />

20.1. IntÈzmÈnyek, korai tÈrinformatika 225<br />

225<br />

20.2. A priv·t kartogr·fia kezdete 228<br />

Hivatkozott irodalom 231<br />

21. Digitális térképek Magyarországon 232<br />

21.1. Topogr·fiai tÈrkÈpek 232<br />

21.1.1. Katonai topogr·fiai tÈrkÈpek 233<br />

21.1.2. Polg·ri topogr·fiai tÈrkÈpek 235<br />

21.2. Kataszteri tÈrkÈpek 237<br />

21.3. EgyÈb digit·lis adatb·zisok<br />

21.3.1. Alappontok adatb·zisa 239<br />

239<br />

21.3.2. Kˆzigazgat·si hat·rok adatb·zisa 240<br />

21.3.3. FˆldrajzinÈv-t·r adatb·zis 240<br />

21.3.4. Digit·lis domborzatmodell 241<br />

Hivatkozott irodalom 241<br />

Szakkifejezések magyarázata 243<br />

Tárgymutató 245

Előszó<br />

Előszó<br />

Egy vadonat˙j tÈm·rÛl előszˆr Ìrni magyarul nagy felelőssÈg. Főleg akkor, ha ilyen jellegű<br />

kˆnyv mÈg idegen nyelven sem nagyon sz¸letett. NehÈz egy olyan gyakorlatias Ès<br />

gyorsan v·ltozÛ tÈm·rÛl Ìrni, mint a sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet.<br />

A sz·mÌt·stechnika rendkÌv¸l gyors fejlődÈse nem kˆnnyÌti meg a munk·mat, de bÌzom<br />

benne, hogy siker¸lt legal·bb nÈh·ny Èven ·t időt·llÛ kˆnyvet Ìrnom. Azt hiszem, ha<br />

ennek a kˆnyvnek a nagy rÈsze mÈg 4ñ5 Èv m˙lva is haszn·lhatÛ lesz, nem dolgoztam<br />

rajta hi·ba. Ha magunkban vÈgiggondoljuk, mi is tˆrtÈnt ezen a szakter¸leten 4ñ5 Èvvel<br />

ezelőtt, megÈrthetj¸k, hogy nem is olyan kˆnnyű a magam t·masztotta feltÈteleknek megfelelni.<br />

Ez a kˆnyv tÈrkÈpÈszeknek szÛl, illetve mindenki m·snak, aki alapvető tÈrkÈpÈszeti ismeretekkel<br />

rendelkezik. A szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek rendkÌv¸l gyors elterjedÈse haz·nkban<br />

nÈh·ny Èv alatt teljesen ·talakÌtotta a tÈrkÈpkÈszÌtÈst. 1990 vÈgÈn jelent meg az első olyan<br />

tÈrkÈp, melynek nyomdakÈsz filmjei m·r sz·mÌtÛgÈppel kÈsz¸ltek, Ès m·ra szinte egyeduralkodÛv·<br />

v·lt ez a mÛdszer. A tÈrkÈpÈszeknek meg kellett ismerkedni¸k a sz·mÌtÛgÈpek<br />

haszn·lat·val, hiszen ezek szakszerű alkalmaz·s·val a teljes technolÛgiai folyamat<br />

kÈzben tarthatÛ. Olyan tˆkÈletes technikai minősÈg Èrhető el, ami remÈlhetőleg m·s<br />

ter¸leteken is jobb munk·ra ˆsztˆnzi a tÈrkÈpkÈszÌtőket.<br />

Ez a kˆnyv elsősorban abban kÌv·n segÌtsÈget ny˙jtani, hogy a sz·mÌt·stechnikai alapismeretek<br />

kˆz¸l ˆsszefoglalja mindazokat, amelyek egy tÈrkÈpÈsz sz·m·ra fontosak lehetnek.<br />

Hiszem, hogy sokkal egyszerűbb egy ilyen jellegű tud·st ñ ak·r ezen kˆnyv segÌtsÈgÈvel<br />

is ñ elsaj·tÌtani, mint egy sz·mÌtÛgÈp-haszn·latban j·rtas szakembernek komoly<br />

tÈrkÈpÈszeti ismereteket szerezni. Viszonylag kevÈs a kˆnyvben az elsősorban csak<br />

tÈrkÈpÈszek sz·m·ra Èrdekes, ÈrtÈkes inform·ciÛ, a kˆnyvet ñ remÈnyeim szerint ñ sikerrel<br />

forgathatj·k a rokon szakter¸letek kÈpviselői is.<br />

M·ra a sz·mÌt·stechnika, az internet haszn·lata egyre ink·bb termÈszetessÈ v·lik: ilyen<br />

ismeretek magabiztos alkalmaz·sa ugyanolyan fontoss·g˙v· kell v·ljon, mint a nyelvismeret.<br />

Ez a kˆnyv meg sem sz¸lethetett volna a web haszn·lata nÈlk¸l, legal·bbis nem<br />

lehetett volna ilyen naprakÈsz.<br />

Kˆnyvem igyekszik abban segÌteni, hogy mi tÈrkÈpÈszek is Èrts¸k Ès beszÈlj¸k ezt az ˙j<br />

nyelvet, Ès megprÛb·ljunk lÈpÈst tartani a fejlődÈssel.<br />

Kˆnyvem nem v·llalkozik arra, hogy a tÈrkÈpÈszettel kapcsolatos jogi problÈm·kat<br />

(tˆrvÈnyeket Ès rendeleteket) ismertesse, illetve ·ll·st foglaljon olyan kÈrdÈsekben, ami<br />

kÈpzett jog·szok sz·m·ra is nehÈz lehet. A kiadÛi kartogr·fi·val foglalkozÛ<br />

tÈrkÈpÈszeknek tiszt·ban kell lenni¸k orsz·guk tˆrvÈnyeivel, melyek tˆbbfÈlekÈppen is<br />

Èrinthetik, illetve szab·lyozhatj·k tevÈkenysÈg¸ket.<br />

9

Előszó<br />

A polg·ri jogrendek kialakul·sakor megfogalmazott szerzői jog azt a kor·bbi t·rsadalmi<br />

gyakorlatot, kˆzvÈlemÈnyt ˆntˆtte form·ba, hogy a szellemi alkotÛmunk·ban lÈtrehozott<br />

tudom·nyos, irodalmi, művÈszeti alkot·sok (beleÈrtve a tÈrkÈpeket is) egyedi Ès Ìgy<br />

elismerÈsre, vÈdelemre mÈltÛ termÈkek.<br />

SegÌtsÈgkÈppen ·lljon itt egy lista, amelyből a kˆnyv olvasÛi t·jÈkozÛdhatnak ebben a<br />

tÈm·ban is a magyarorsz·gi helyzetről:<br />

1.Faludi Gábor: A felhasználási szerződés<br />

Szerződéstár 6., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1999. ISBN 963 224 468 0<br />

2.Papp-Váry Árpád: A térképszerzői jog a digitális korszakban<br />

Geodézia és Kartográfia, 1994/5. 304–307.<br />

3.dr. Tomszer Miklós: Szerzői jog<br />

Print & Publishing, 1994 április/május, 48–49.<br />

4.1996. évi LXXVI. törvény<br />

a földmérési és térképészeti tevékenységről<br />

5.63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet<br />

a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes<br />

igazgatási szolgáltatási díjakról<br />

6.1999. évi LXXVI. törvény<br />

a szerzői jogról (továbbá a törvényhez fűzött általános és részletes indoklás)<br />

Kˆszˆnˆm Sipos Judit, Fˆldi Ervin, Hajdu Martin, Kov·cs Attila, Kov·cs BÈla, Kőv·ri<br />

JÛzsef, M·rton M·ty·s, Jes˙s Reyes, S¸meghy Zolt·n, Szeklencei Tam·s, s nem utolsÛ<br />

sorban lektorom, Vekerdy Zolt·n segÌtsÈgÈt.<br />

10<br />

Budapest, 2000. ·prilis<br />

A szerző

I. A DIGITÁLIS KARTOGRÁFIA ÉS<br />

TÁRSTUDOMÁNYAI<br />

11

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

A sz·mÌt·stechnika igazi elterjedÈsÈt, szÈles kˆrű haszn·lat·t a szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek<br />

megjelenÈse tette lehetővÈ.<br />

TermÈszetesen a sz·mÌt·stechnika m·r kor·bban is komoly hat·st gyakorolt a legtˆbb<br />

szaktudom·nyra. AmÌg azonban a sz·mÌtÛgÈpek haszn·lata csak a kiv·lasztottak egy szűk<br />

kˆrÈre korl·tozÛdott ñ elsősorban az eszkˆzˆk rendkÌv¸l magas ·ra miatt ñ, addig nem<br />

gyakorolhatott nagy hat·st az adott szaktudom·ny egÈszÈre.<br />

A tÈrkÈpÈszetben ez a hat·s akkor v·lt igaz·n erőssÈ, amikor a sz·mÌtÛgÈpek Ès a szoftverek<br />

fejlettsÈge lehetővÈ tette a hagyom·nyos tÈrkÈpkÈszÌtÈsi technolÛgia kiv·lt·s·t. Ezzel<br />

a teljes technolÛgiai folyamat sor·n garant·lni lehetett a homogÈn magas minősÈget,<br />

nem is beszÈlve a gyorsas·grÛl Ès a hossz˙ t·von kedvezően alakulÛ kˆltsÈgekről. Ez a<br />

lehetősÈg a nyolcvanas Èvekben v·lt szÈles kˆrben hozz·fÈrhetővÈ a tÈrkÈpÈszetben, ami<br />

haz·nkban szerencsÈsen egybeesett a rendszerv·lt·ssal. Az ˙jonnan alakulÛ kis tÈrkÈpÈsz<br />

cÈgek csak a digit·lis technika segÌtsÈgÈvel lehettek versenykÈpesek, hiszen ezen technolÛgia<br />

segÌtsÈgÈvel ak·r egy-kÈt fős kisv·llalkoz·sok is ˆn·llÛan kÈpesek a nyomdakÈsz<br />

filmek elő·llÌt·s·ig fel¸gyelni a teljes technolÛgiai folyamatot.<br />

A digit·lis technolÛgia ismerete mellett azonban alapvetően fontos a hagyom·nyos tÈrkÈpÈsztud·s,<br />

-gyakorlat is. VÈg¸l is mindegy, hogy milyen eszkˆzt haszn·lunk a tÈrkÈp<br />

megalkot·s·ra, de elengedhetetlen, hogy ismerj¸k a tÈrkÈpkÈszÌtÈs Èvsz·zadok alatt kialakult<br />

technik·j·t Ès tradÌciÛit. SokfÈle szoftvert lehet tÈrkÈpkÈszÌtÈsre haszn·lni, a<br />

lÈnyeg a megfelelő kartogr·fiai szemlÈlet.<br />

A tÈrkÈpkÈszÌtÈsre haszn·lt szoftver magabiztos ismerete mellett minÈl szÈlesebb kˆrű,<br />

·ltal·nos sz·mÌtÛgÈpes ismeretek megszerzÈse is aj·nlatos. Nem hi·nyozhat a digit·lis<br />

tÈrkÈpkÈszÌtÈs elmÈleti sz·mÌtÛgÈpes alapjainak elsaj·tÌt·sa sem, legal·bbis az ir·nyÌtÛ<br />

szinten.<br />

Az elmÈleti alapok jelentős rÈsze a sz·mÌtÛgÈpes grafika tÈmakˆrÈben lelhető fel. Ez a<br />

ter¸let a sz·mÌtÛgÈpek Ès a szoftverek dinamikus fejlődÈsÈnek kˆvetkeztÈben rendkÌv¸l<br />

gyorsan v·ltozik, Ìgy az elmÈleti tud·sszint naprakÈszen tart·sa csak folyamatos kÈpzÈssel<br />

valÛsÌthatÛ meg. Nem szerencsÈs megrekedni egy szinten, mert az ˙j eszkˆzˆk Ès szoftverek<br />

olyan segÌtsÈget jelenthetnek a tÈrkÈpkÈszÌtÈsben is, amellyel a tÈrkÈp-elő·llÌt·s<br />

folyamata mÈg egyszerűbb, mÈg gyorsabb lehet.<br />

1.1. Digitális térképek előállítása<br />

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

A tÈrkÈpÈszeti adatok digit·lis t·rol·sa, kezelÈse Ès feldolgoz·sa, valamint a sz·mÌtÛgÈpes<br />

feldolgoz·sra alkalmas adatmennyisÈg folyamatos nˆvekedÈse gyˆkeres v·ltoz·sokat igÈ-<br />

13

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

nyel a hagyom·nyosnak tekinthető nyomtatott papÌrtÈrkÈpekkel szemben. A kartogr·fia<br />

definÌciÛja is sz¸ksÈgszerűen megv·ltozik.<br />

Az első eltÈrÈs a hagyom·nyos tÈrkÈp Ès a digit·lis form·ban t·rolt tÈrkÈpÈszeti adatok<br />

kˆzˆtt abbÛl ered, hogy az utÛbbi esetÈben az adatrendszert a sz·mÌtÛgÈp sz·m·ra Èrtelmezhető<br />

kÛdd· kell alakÌtanunk. Az egyes objektumok helyÈt koordin·t·ival kell megadni<br />

egy kiv·lasztott koordin·ta-rendszerben, Ès a koordin·t·kat az alkalmazott adatmodellnek<br />

megfelelően kell t·rolni.<br />

A m·sodik lÈnyegi k¸lˆnbsÈget a hagyom·nyos Ès a digit·lis tÈrkÈpÈszeti adatok megjelenÈsi<br />

form·ja kˆzˆtt a tÈrkÈpi elemek jelentÈstartalma explicit kÛdol·s·nak sz¸ksÈgessÈge<br />

jelenti (attrib˙tum-hozz·rendelÈs). A papÌrtÈrkÈpeken k¸lˆnfÈle szÌnek, illetve kartogr·fiai<br />

jelek utalnak a tÈrkÈpi objektumok tulajdons·gaira. Ezek kˆzˆtt tal·lunk sz·mos<br />

numerikusan kˆnnyen kÛdolhatÛt (telep¸lÈskategÛri·k, ˙tminősÌtÈs), mÌg m·s esetekben<br />

(domborzat, vÌzrajz) ez komoly nehÈzsÈgekbe ¸tkˆzik. K¸lˆn problÈm·t jelent az eltÈrő<br />

jelentÈsek Ñformaiî egybeesÈse (pl. folyÛ Ès adminisztratÌv hat·r), amelyek hagyom·nyos<br />

kartogr·fiai megjelenÌtÈse mag·tÛl Èrtetődő. A hagyom·nyos kartogr·fi·ban ennek mÛdszere<br />

m·r tradicion·lisan kialakult, Ìgy cÈlszerű az ehhez valÛ igazod·s, de az ilyen egybeesÈsek<br />

sz·mÌtÛgÈpes reprezent·ciÛja komoly kˆr¸ltekintÈst igÈnyel.<br />

A harmadik ñ tal·n leglÈnyegesebb ñ eltÈrÈst az jelenti, hogy a digit·lis adatforma megkˆveteli<br />

az egyes adatok (tÈrkÈpi elemek, objektumok) kˆzˆtti tÈrbeli viszonyok vil·gosan<br />

kifejtett (explicit) Ès egyÈrtelmű kÛdol·s·t. A hagyom·nyos megjelenÌtÈsű<br />

tÈrkÈpeken ezek a viszonyok rejtett, ki nem fejtett (implicit) mÛdon kÛdoltak. A digit·lis<br />

adatrendszer esetÈben az explicit kÛdol·s sokszor egyben topolÛgiai elrendezÈst jelent.<br />

A digit·lis kartogr·fia ñ mint szakkifejezÈs ñ kÈt ir·nybÛl tˆrtÈnő megkˆzelÌtÈsÈt, magyar·zat·t<br />

ugyanannak az ˆsszetett szÛnak a kÈt v·ltozata szemlÈletesen demonstr·lja:<br />

ï Digitális térkép-előállítás: a kartogr·fus megkˆzelÌtÈs erre a ter¸letre koncentr·l,<br />

azaz tÈrkÈpek kÈszÌtÈsÈben a sz·mÌtÛgÈp csak egy eszkˆz (b·r alapvető fontoss·g˙<br />

tÈnyező) ñ ugyanolyan tÈrkÈpeket ·llÌtunk elő, mint kor·bban a hagyom·nyos elj·r·sok<br />

segÌtsÈgÈvel, a lÈnyeg a grafikai megjelenÈs ak·r papÌron, ak·r kÈpernyőn<br />

(kartogr·fiai szemlÈlet). Ha a vÈgtermÈk ofszetnyom·ssal sokszorosÌtott papÌrtÈrkÈp,<br />

akkor sz·mÌtÛgÈpes mÛdszerekkel t·mogatott kartogr·fi·rÛl beszÈlhet¸nk. Ha a<br />

vÈgtermÈk a kÈpernyőn valÛ megjelenÌtÈs, akkor sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpről beszÈl¸nk<br />

(multimÈdia, web, virtu·lis valÛs·g). Ez a kˆnyv alapvetően a digit·lis tÈrkÈp-elő·llÌt·ssal<br />

foglalkozik.<br />

ï Digitálistérkép-előállítás: a folyamat cÈlja, vÈgtermÈke a digit·lis tÈrkÈp (tulajdonkÈppen<br />

sz·mÌtÛgÈpes adatb·zis) elkÈszÌtÈse, elsősorban a tov·bbi tÈrinformatikai<br />

feldolgoz·s sz·m·ra ñ nem a tÈrkÈp grafikai megjelenÌtse fontos alapvetően, hanem<br />

a geometriai pontoss·g, az egyes tÈrkÈpi objektumok koordin·t·i, egyÈrtelmű adatb·zis-kapcsolatuk.<br />

A fentiek t¸krÈben a digit·lis kartogr·fia megalapoz·sakor h·rom alapvető feladat megold·s·t<br />

kell szem előtt tartani:<br />

14

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

ï Adatform·tum kidolgoz·sa: mivel a digit·lis adatok bevitele igen munkaigÈnyes Ès<br />

hosszadalmas művelet, ezÈrt a hatÈkony inform·ciÛcsere megvalÛsÌt·s·hoz tˆbbcÈl˙an<br />

felhaszn·lhatÛ adatform·tum sz¸ksÈges, beleÈrtve a m·s szakter¸letekkel<br />

valÛ kompatibilit·st is. Ebből a szempontbÛl elsősorban a t·vÈrzÈkelÈs, a fotogrammetria,<br />

a fˆldmÈrÈs, valamint a sz·mÌtÛgÈpes grafika igÈnyeit, hagyom·nyait sz¸ksÈges<br />

figyelembe venni.<br />

ï AdatminősÈgi kˆvetelmÈnyek kidolgoz·sa: a digit·lis tÈrkÈpÈszeti adatok minősÈge<br />

sz·mos tÈnyezőtől (a forr·sadatok pontoss·ga, mÈretar·nya, naprakÈszsÈge Ès megbÌzhatÛs·ga)<br />

f¸gg, minden lÈpÈsÈben explicit mÛdon kell jelˆlni az adatok minősÈgÈt.<br />

A digit·lis form·ban t·rolt adatok hamarosan haz·nkban is piaci termÈkkÈ v·lnak,<br />

Ìgy minden ezzel kapcsolatos inform·ciÛ fontos Ès ÈrtÈkes.<br />

ï TerminolÛgia kidolgoz·sa: egysÈges szaknyelv megalkot·sa a fÈlreÈrtelmezÈsek<br />

elker¸lÈse ÈrdekÈben. Olyan szakkifejezÈseket kell alkalmazni, melyeket mind a<br />

sz·mÌt·stechnik·ban kevÈsbÈ j·rtas tÈrkÈpÈszek, mind a tÈrkÈpÈszetben j·ratlan sz·mÌtÛgÈpes<br />

szakemberek azonos mÛdon Èrtelmeznek. Figyelembe kell venni, hogy<br />

bizonyos szakkifejezÈsek m·s jelentÈstartalommal bÌrhatnak a sz·mÌtÛgÈpes<br />

grafik·ban, a tÈrinformatik·ban vagy a digit·lis kartogr·fi·ban.<br />

TermÈszetesen egy piacra termelő, kisebb tÈrkÈpÈsz cÈgnÈl nem sz¸ksÈges ezen feladatok<br />

maradÈktalan megold·sa, de valamilyen szinten szembe ker¸lnek mindh·rom problÈm·val:<br />

ï ha tˆbbfÈle szoftvert haszn·lunk (ami a jelenleg elterjedt szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpes<br />

kˆrnyezetekben sz¸ksÈgszerű), kell keresni egy megfelelő adatcsere form·tumot a<br />

k¸lˆnfÈle szoftverek kˆzˆtt;<br />

ï tiszt·ban kell lenn¸nk tÈrkÈpi adataink pontoss·g·val, hiszen ugyanazt a digit·lis<br />

tÈrkÈpet nem lehet, nem szerencsÈs tetszőleges mÈretar·nyban felhaszn·lni;<br />

ï ahhoz, hogy megfelelő szinten kommunik·lni tudjunk a szakma tˆbbi kÈpviselőjÈvel,<br />

illetve a rokon szakter¸letek művelőivel, sz¸ksÈges a szaknyelv ismerete is, ami<br />

a rendkÌv¸l dinamikus fejlődÈs miatt ñ jÛrÈszt Ìrott szakirodalom hi·ny·ban ñ nem<br />

is egyszerű feladat.<br />

A hagyom·nyos Ès a digit·lis kartogr·fia megk¸lˆnbˆztetÈse tˆbb szempontbÛl is fontos<br />

lehet. A jelenlegi tÈrkÈpÈszeti folyamatok is tˆbb sz·mÌtÛgÈpes f·zist tartalmaznak: az<br />

analitikus fotogrammetri·tÛl a geodÈziai sz·mÌt·sokon kereszt¸l a sz·mÌtÛgÈpes szerkesztÈsig,<br />

rajzol·sig.<br />

Digit·lis kartogr·fia alatt egy olyan koncepciÛt kell Èrten¸nk, amely lefedi Ès sz·mÌtÛgÈpes<br />

alapra helyezi a tÈrkÈpezÈs teljes folyamat·t a felmÈrÈstől a kÈsz tÈrkÈp elkÈszÌtÈsÈig.<br />

Soha ne felejts¸k el, hogy az informatika csak egy eszkˆz a tÈrkÈpÈsz kezÈben,<br />

soha ne v·ljon ˆncÈl˙v· ez az eszkˆz, ne szorÌtsa h·ttÈrbe a kartogr·fiai szemlÈletet.<br />

TermÈszetesen a tÈrkÈp, mint az inform·ciÛ kˆzlÈsÈnek rendkÌv¸l hatÈkony eszkˆze, jÛl<br />

illeszkedhet egy informatikai szemlÈletmÛdhoz, a kartogr·fiai szemlÈletmÛd elsősorban<br />

azt szolg·lja, hogy a megfelelően rendezett inform·ciÛtˆmeg a leghatÈkonyabb grafikai<br />

megjelenÌtÈs segÌtsÈgÈvel jusson el a felhaszn·lÛhoz.<br />

15

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

A hagyom·nyos tÈrkÈpek kÈszÌtÈsÈnek kˆltsÈgei elsősorban a munkaerő ·r·nak emelkedÈse<br />

miatt nőnek, mikˆzben az e cÈlra fordÌthatÛ anyagi erőforr·sok re·lÈrtÈke csˆkken,<br />

ahogy ezt nyugati pÈld·k is igazolj·k. A nehÈzsÈgeket mÈg a kˆvetkező tendenci·k is fokozz·k:<br />

ï elsősorban pÈnz¸gyi okok miatt egyre lassul a topogr·fiai tÈrkÈpek fel˙jÌt·s·nak<br />

¸teme: az infrastrukt˙ra folyamatos fejlődÈse, a tulajdonviszonyok gyˆkeres<br />

megv·ltoz·sa miatt a fel˙jÌtandÛ tÈrkÈpek sz·ma rohamosan nő ñ emiatt a felhaszn·lÛk<br />

az ˙j, a naprakÈsz tÈrkÈpeket keresik;<br />

ï nˆvekszik az ·ltal·nos Ès a speci·lis tÈrkÈpigÈny (hagyom·nyostÛl eltÈrő tartalom,<br />

vet¸let, kiv·gat, megjelenÌtÈs), ipari igÈny nyilv·nul meg a digit·lis tÈrkÈpekre.<br />

A digit·lis kartogr·fia fejlődÈsÈt az elmondottakon kÌv¸l alapvetően meghat·rozz·k a<br />

sz·mÌt·stechnika trendjei is, a folyamatosan csˆkkenő hardver- (sőt az utÛbbi időben esetenkÈnt<br />

a szoftver-) ·rak.<br />

A digit·lis tÈrkÈpÈszet nˆvekvő jelentősÈgÈvel megszűnik egy olyan ar·nytalans·g is,<br />

melynek lÈte jÛllehet nem napjainkban v·lt ismerttÈ, de amelyet az ˙j digit·lis technolÛgi·k<br />

k¸lˆnˆsen feltűnővÈ tettek: a hagyom·nyos tÈrkÈp kitűnő inform·ciÛkˆzlő kÈpessÈgekkel<br />

rendelkezik, de mint inform·ciÛhordozÛnak, adatt·rolÛ eszkˆznek korl·tozottak a<br />

lehetősÈgei. ElmÈletben ugyan kˆnnyű a fejlődÈsi ir·nyokat kimutatni, de nagyon nehÈz<br />

ezeket a gyakorlatban is hat·sosan megvalÛsÌtani. A tÈrinformatika előretˆrÈse jelzi az<br />

egyik fejlődÈsi ir·nyt: a tÈrkÈpi (geometriai) adatok ˆsszekˆtÈsÈt adatb·zisokkal. A tÈrinformatikai<br />

szoftverek zˆme mÈg nem tartalmaz kifinomult tÈrkÈpÈszeti funkciÛkat, de<br />

elsősorban a tematikus kartogr·fi·ban jelentősÈge egyre fontosabb.<br />

A tÈrkÈphaszn·lat kibővÌtÈsÈt Ès specializ·ciÛj·t tekintve a kartogr·fusoknak folytonos<br />

kihÌv·ssal kell szembenÈzni¸k. A tÈrkÈphaszn·lat mind mennyisÈgi, mind minősÈgi fejlesztÈsÈnek<br />

megkˆnnyÌtÈse Ès egy·ltal·n a lehetővÈ tÈtele az a kihÌv·s, amellyel a tÈrkÈpÈszetnek<br />

Ès napjainkban elsősorban a digit·lis kartogr·fi·val foglalkozÛknak mindenkor<br />

szembe kell nÈzni¸k.<br />

Magyarorsz·gon a politikai rendszerv·lt·s egybeesett a tÈrkÈpÈszetben a teljes technolÛgiai<br />

v·lt·ssal, a topogr·fiai tÈrkÈpek titkoss·g·nak felold·s·val Ès az ˙n. ·llami kartogr·fia<br />

monopÛlhelyzetÈnek gyors megszűnÈsÈvel. A megnˆvekedett tÈrkÈpigÈnyek kiszolg·l·sa<br />

piacot teremtett az ˙jonnan alakult tÈrkÈpÈsz cÈgek sz·m·ra is, de a versenyszfÈr·n<br />

kÌv¸li ter¸leteken (topogr·fiai Ès kataszteri tÈrkÈpek) a digit·lis tÈrkÈpek ir·nti igÈny mÈg<br />

hossz˙ ideig nem elÈgÌthető ki.<br />

A tematikus kartogr·fi·t tekintve az igazi kihÌv·st nem a sz·mÌtÛgÈpek alkalmaz·sa<br />

jelenti, hanem a tÈrbeli adatstrukt˙r·k kezelÈsÈt megoldÛ rendszerek kidolgoz·sa, ezek<br />

teljesÌtőkÈpessÈgÈnek gyors nˆvekedÈse, valamint a tÈrkÈpÈszeti modellkÈszÌtÈshez<br />

Ès a sz·mÌtÛgÈp-orient·lt tematikus mÛdszerekhez valÛ rugalmas alkalmazkod·s. Ez a<br />

folyamat a hagyom·nyos papÌrtÈrkÈp mellett ˙j tÈrkÈpÈszeti adatform·t, azaz m·s kartogr·fiai<br />

elj·r·srendszert igÈnyel, ami kˆzvetlen¸l befoly·solja a tÈrkÈp befogadÛkÈpessÈgÈt.<br />

16

÷sszefoglalva: a digit·lis kartogr·fia a digit·lis mÛdon t·rolt, fˆldrajzi vonatkoz·ssal is<br />

bÌrÛ inform·ciÛk Ès a tÈrkÈphaszn·lÛ kˆzˆtti olyan interaktÌv grafikus kommunik·ciÛ tudom·nya,<br />

melynek cÈlja, vÈgtermÈke ñ az inform·ciÛk kˆzvetÌtÈsÈn, az ismeretszerzÈsen<br />

t˙l ñ a valÛs·g modellje, a tÈrkÈp.<br />

1.2. A legfontosabb társtudományok és szakterületek<br />

A sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet egyik legfontosabb t·rstudom·nya a sz·mÌt·stechnika.<br />

Ennek fejlődÈse teremti meg az alapot, az eszkˆzt Ès a h·tteret a digit·lis kartogr·fia fejlődÈsÈhez.<br />

A sz·mÌtÛgÈpes grafika ˆn·llÛ ter¸lettÈ fejlődˆtt a sz·mÌt·stechnik·bÛl. Ennek<br />

fontoss·ga kˆnnyen bel·thatÛ, hiszen a tÈrkÈpÈszet maga is jelensÈgek grafikai megjelenÌtÈsÈvel<br />

foglalkozik. MÈg egy fontos t·rstudom·nyt, a tÈrinformatik·t Èrdemes k¸lˆn<br />

megemlÌteni. A tÈrinformatika a fˆldrajzi objektumok Ès jelensÈgek tÈrbeli, sz·mÌtÛgÈpes<br />

leÌr·s·val foglalkozÛ tudom·ny, mely tÈrkÈpeket (is) haszn·l az adatok Ès inform·ciÛk<br />

megjelenÌtÈsÈre.<br />

1.2.1. A számítástechnika hatása<br />

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

A sz·mÌt·stechnika tÈrhÛdÌt·s·t a tÈrkÈpÈszetben ñ Morrison szerint, aki az adapt·ciÛ h·rom<br />

szakasz·t k¸lˆnbˆztette meg ñ az al·bbiakkal jellemezhetj¸k:<br />

1. Az első szakaszban az adott technolÛgia megjelenÈsÈnek figyelmen kÌv¸l hagy·sa a<br />

jellemző, ˙gy tesz¸nk, mintha az adott technolÛgia egy·ltal·n nem lÈtezne. Leggyakoribb<br />

hivatkoz·si indok az ˙j technolÛgia kˆltsÈgigÈnye.<br />

HasonlÛan tˆrtÈnt ez a digit·lis kartogr·fi·ban is vil·gszerte a hatvanas-hetvenes Èvekben,<br />

ekkoriban mÈg valÛban kˆnnyű volt hivatkozni a lehetsÈges ˙j technolÛgiai folyamat<br />

dr·gas·g·ra.<br />

Magyarorsz·gon ez a szakasz gyakorlatilag nem is lÈtezett, hiszen a sz·mÌtÛgÈpek<br />

szÈles kˆrű alkalmaz·s·nak lehetősÈge legfeljebb a nyolcvanas Èvekben mer¸lt fel, de a<br />

fejlett technolÛgia megv·s·rl·sa akkoriban mÈg ink·bb adminisztratÌv, mint pÈnz¸gyi<br />

akad·lyokba ¸tkˆzˆtt (COCOM-lista).<br />

2. A m·sodik, m·sol·si szakaszban megprÛb·ljuk az adott technolÛgi·t arra felhaszn·lni,<br />

hogy pontosan ut·nozzuk vele a hagyom·nyosan m·r bev·lt kor·bbi technolÛgi·t.<br />

Ekkor ·ltal·ban csak az ˙j technolÛgia egy kis szeletÈt haszn·ljuk fel, elveiben tulajdonkÈppen<br />

mÈg mindig a rÈgi, hagyom·nyos technolÛgi·t alkalmazzuk.<br />

A tÈrkÈpÈszetben is jellemző volt az ˙j technolÛgia egy kis rÈszÈnek felhaszn·l·sa, mint<br />

a rÈgi folyamat rÈsze: pÈld·ul plotterek alkalmaz·sa a tÈrkÈp kirajzol·s·ra, illetve digitaliz·lÛ<br />

t·bla haszn·lata az adatbevitelben.<br />

N·lunk ez a periÛdus a szűkˆs gazdas·gi lehetősÈgek kˆvetkeztÈben majdnem teljesen<br />

kimaradt, de ezt a szakaszt m·shol is csak a komolyabb tÈrkÈpÈsz cÈgek, illetve az ·llami<br />

17

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

(esetleg katonai) tÈrkÈpÈszet Èlte meg. A Kartogr·fiai V·llalatn·l pÈld·ul a vil·gatlaszok<br />

nÈvmutatÛj·nak, esetleg szedÈskiÌr·s·nak elkÈszÌtÈsÈhez, ˆssze·llÌt·s·hoz haszn·ltak előszˆr<br />

sz·mÌtÛgÈpet.<br />

3. Az ˙j technolÛgia teljes kˆrű alkalmaz·sa: a rÈgi technolÛgiai folyamat kiv·lt·sa.<br />

A m·sodik szakasz vÈge felÈ a teljes technolÛgiai ·ttÈrÈshez sz¸ksÈges ismeretek m·r<br />

szÈles kˆrben is hozz·fÈrhetőek, Ìgy a kisebb tÈrkÈpÈsz cÈgek esetÈben a rÈgi technolÛgi·rÛl<br />

valÛ ·ttÈrÈs a technikai feltÈtelek megteremtÈsÈvel egy időben nagyon gyorsan lezajlott.<br />

Erre termÈszetesen sok esetben a rÈgi szakemberg·rda alkalmatlan volt, illetve<br />

csak egy rÈsze volt kÈpes kor·bban megszerzett szaktud·s·t az ˙j technolÛgia keretei<br />

kˆzˆtt is alkalmazni, hasznosÌtani [4].<br />

Gyakori tendencia, hogy ebben a technolÛgiav·lt·si szakaszban olyan szakemberek<br />

veszik ·t az ir·nyÌt·st, akik nem az adott szakter¸let (eset¸nkben a tÈrkÈpÈszet) szakemberei,<br />

hanem a technolÛgi·hoz sz¸ksÈges műszerek, hardverek szakÈrtői. Jellemző mÛdon<br />

Magyarorsz·gon az első v·rostÈrkÈpet sz·mÌtÛgÈppel szintÈn nem egy tÈrkÈpÈsz<br />

kÈszÌtette el (Katicom Kft., HÈvÌz v·rostÈrkÈp, 1991.). Nem ez volt az első magyar digit·lis<br />

elj·r·ssal szerkesztett tÈrkÈp, hanem egy speci·lis felhaszn·lÛi kˆr sz·m·ra kÈszÌtett<br />

sporttÈrkÈp (Lajosforr·s, t·jfutÛ tÈrkÈp, Zentai L·szlÛ, 1990).<br />

ElkÈpzelhető, hogy egy ˙jabb paradigmav·lt·st hoz a sz·mÌtÛgÈpes h·lÛzatok, az internet<br />

nagymÈrtÈkű elterjedÈse, mely sok tekintetben feszegeti a m·r hossz˙ ideje megszokott<br />

strukt˙r·kat (k¸lˆn·llÛ ·llami kartogr·fia, a copyright ÈrtelmezÈse, az ·llam, mint<br />

egyed¸li adatszolg·ltatÛ).<br />

A sz·mÌtÛgÈpes grafika mai fejlődÈsÈben jelenleg a tÈrkÈpkÈszÌtők sz·m·ra egyelőre<br />

kevÈsbÈ Èrdekesnek l·tszÛ fejlesztÈsi ter¸letek domin·lnak: h·romdimenziÛs grafika, anim·ciÛ,<br />

virtu·lis valÛs·g. Ez viszont olyan ˙j ter¸leteket nyit meg a kartogr·fia előtt, ami<br />

a hagyom·nyos technolÛgi·kkal elkÈpzelhetetlen volt. A digit·lis kartogr·fia termÈkeinek<br />

mindennapi felhaszn·lÛi egy m·sik fejlődÈsi ter¸lettől v·rnak gyors eredmÈnyeket: egyre<br />

nagyobb az igÈny a meglÈvő tÈrkÈpek Ès adatb·zisok egyszerűbb, olcsÛbb eszkˆzˆkkel<br />

(szoftverekkel) tˆrtÈnő ˆsszekapcsol·s·ra.<br />

1.2.2. A számítógépes grafika<br />

A sz·mÌtÛgÈpes grafika ismerete alapvető fontoss·g˙ a tÈrkÈpÈszek sz·m·ra, minÈl biztosabb<br />

a tÈrkÈpkÈszÌtő tud·sa ezen a szakter¸leten, ann·l kˆnnyebben boldogul a k¸lˆnfÈle<br />

szoftverek haszn·lat·val. A sz·mÌtÛgÈpes grafika rendkÌv¸l szerte·gazÛ szakter¸let: valÛszÌnűleg<br />

egÈszen m·st Èrt alatta egy ipari tervezÈssel foglalkozÛ szakember, egy grafikus,<br />

egy tÈrkÈpÈsz vagy egy kˆnyvillusztr·tor.<br />

A tudom·ny Ès a művÈszet hat·r·n kifejlődˆtt tevÈkenysÈgek legtˆbbjÈre mindig is jellemző<br />

volt saj·t szakter¸let¸k pontos, tudom·nyosan megalapozott defini·l·s·nak igÈnye,<br />

azonoss·gtudatuk keresÈse. PÈld·ul az ipari formatervezÈs (design), a fotÛz·s, de a kartogr·fia<br />

is a tudom·nyñmestersÈgñművÈszet h·rmass·gban keresi valÛdi helyÈt. A legtˆbb<br />

18

tÈrkÈp ˆn·llÛ alkot·s, de nem mind (sőt csak kis rÈsz¸k) nevezhető tudom·nyos vagy művÈszeti<br />

alkot·snak.<br />

A Hake-fÈle definÌciÛ szerint a tÈrkÈp egy modell, egy mestersÈges rendszer, mely egy<br />

meghat·rozott kÈrdÈsfelvetÈsben valamely valÛs rendszer fontos tulajdons·gait vagy<br />

funkciÛit t¸krˆzi. Az emberisÈg rÈgÛta haszn·lja a Fˆld felszÌnÈnek modelljekÈnt a tÈrkÈpet<br />

(1. ·bra). Sok·ig azonban nemcsak tudom·nyos pontoss·g˙ adatokat, hanem hiedelmeket,<br />

illetve az azokkal ·tszőtt ismereteket ˆrˆkÌtettÈk meg a tÈrkÈpen. A kÈsőbbi<br />

korokban a fˆldmÈrÈs kifejlődÈsÈvel a tÈrkÈpek katonai, műszaki cÈlbÛl szerkesztett geometriai,<br />

rajzi modellekkÈ alakultak. Kifejlődˆtt a kartogr·fiai modellezÈs tudom·nya Ès az<br />

adatnyerÈs, a modellkÈszÌtÈs, a tÈrkÈp-elő·llÌt·s mÛdszerei kˆznapi gyakorlatt· v·ltak.<br />

Ak·rmilyen tÈrinformatikai vagy sz·mÌt·stechnikai h·ttÈr segÌtsÈgÈvel kÈsz¸l is a tÈrkÈp,<br />

a vizualiz·ciÛra megk¸lˆnbˆztetett figyelmet kell fordÌtani. TermÈszetesen a vizualiz·ciÛnak<br />

alapvetően kartogr·fiai szemlÈletűnek kell lennie, azaz arra kell ir·nyulnia,<br />

hogy a tÈrkÈphaszn·lÛk a lehető legegyszerűbben felfoghass·k a tÈrkÈp ·ltal hordozott<br />

inform·ciÛkat.<br />

1.2.3. A térinformatika<br />

1. ábra<br />

A térkép mint modell<br />

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

A tÈrinformatika, a fˆldrajzi inform·ciÛs rendszerek (az angol rˆvidÌtÈs GIS, magyar<br />

nyelven a kevÈsbÈ elterjedt FIR is haszn·latos) jelentősÈge folyamatosan nˆvekszik. Ez a<br />

tudom·nyter¸let olyan adatok ·br·zol·s·val, elemzÈsÈvel foglalkozik, amelyek fˆldrajzi<br />

helyhez kˆthetők. Az adatb·zis alap˙ kartogr·fia a tÈrinformatikai szoftverek tÈrkÈpkÈszÌ-<br />

19

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

tő kÈpessÈgeinek fejlődÈsÈvel egyre szorosabb· v·lik a kapcsolat a tÈrinformatika Ès a<br />

sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet kˆzˆtt. A kˆzeljˆvőben egyre tˆbb olyan tÈrkÈp fog kÈsz¸lni,<br />

amelyik kˆzveten¸l tÈrinformatikai adatb·zisokbÛl nyert inform·ciÛkra Èp¸l.<br />

1.3. Térinformatika és térképészet<br />

A tÈrkÈpet Èvsz·zadok Ûta a tÈrbeli adatok bemutat·s·ra haszn·lj·k, mely ezzel elősegÌti<br />

a felhaszn·lÛk sz·m·ra a tÈrbeli adatok jobb megÈrtÈsÈt, felfog·s·t. A tÈrkÈpekből a t·vols·gokkal,<br />

ir·nyokkal, ter¸letekkel kapcsolatos adatokat nyerhet¸nk, Ès tÈrbeli viszonyokat<br />

Èrthet¸nk meg. A tÈrbeli vonatkoz·s˙ adatok sz·mÌtÛgÈpes kezelÈse nagy fontoss·gra<br />

tett szert az elm˙lt Èvtizedben, Ìgy az a kˆrnyezet, amelyben a felhaszn·lÛk<br />

Èrtelmezik a tÈrkÈpeket, szintÈn jelentősen megv·ltozott.<br />

A tÈrinformatikai rendszer valamely fˆldrajzi helyhez, valamint időponthoz kapcsolÛdÛ<br />

helyzeti Ès leÌrÛ adatok gyűjtÈsÈre, t·rol·s·ra, feldolgoz·s·ra, fel˙jÌt·s·ra, elemzÈsÈre Ès<br />

megjelenÌtÈsÈre szolg·l. HatÈkony műkˆdÈse a hardver, a szoftver, az adatok, a szemÈlyzet<br />

Ès a kˆrnyezet szerves kapcsolat·n alapul. A tÈrinformatika tˆbbnyire a „hol?”,<br />

„mikor?”, „mi?” Ès „milyen térbeli kapcsolatban van?" tÌpus˙ kÈrdÈseket v·laszolja<br />

meg. Csak azok a rendszerek tekinthetők tÈrinfomatikai rendszereknek, amelyekben<br />

szerepel az adatok (objektumok, jelensÈgek) vonatkoz·si helyhez valÛ kˆtÈse (georeferencia).<br />

A tÈrinformatika konkrÈt termÈkben testet ˆltˆtt megvalÛsul·s·t (mely az adatokat Ès az<br />

azok elemzÈsÈre, valamint megjelenÌtÈsÈre szolg·lÛ szoftvereket Ès eszkˆzˆket tartalmazza)<br />

nevezz¸k fˆldrajzi inform·ciÛs rendszernek (GIS) [1], [2], [6].<br />

A digit·lis tÈrkÈpek ˆsszekapcsolhatÛk lekÈrdezhető adatb·zisokkal Ès a kezelőprogram<br />

men¸jÈn kereszt¸l alapvető elemzÈsek is elvÈgezhetők. Ahogy a kezelőprogramok funkciÛi<br />

egyre ink·bb kiÈrlelődtek, ˙gy terjedtek el ezek a rendszerek minden tudom·nyter¸leten,<br />

ahol tÈrbeli inform·ciÛkkal dolgoznak.<br />

A tÈrinformatika lehetővÈ teszi az eltÈrő forr·sokbÛl sz·rmazÛ tÈrbeli adatok integr·l·s·t.<br />

FunkciÛi megengedik az Ìgy kombin·lt adatok manipul·l·s·t, elemzÈsÈt Ès megjelenÌtÈsÈt.<br />

A rendszerek haszn·lÛi modelleket is futtathatnak a rendszerben t·rolt adatokon<br />

Ès megprÛb·lhatnak v·laszt kapni olyan kÈrdÈsekre, mint pÈld·ul:<br />

„Melyik a legalkalmasabb terület egy új üzlethálózat első eleme helyének?”<br />

„Hogyan befolyásolják ezek a tervek, illetve alternatíváik környezetvédelmi szempontból<br />

a környező területeket?”<br />

TulajdonkÈppen ezen kÈrdÈsekre ˙gy kaphatunk v·laszt, ha a problÈm·t Èrintő adatokkal<br />

k¸lˆnfÈle elemzÈseket vÈgz¸nk. Az elemzÈsek vÈgtermÈke ·ltal·ban egy (vagy tˆbb)<br />

tÈrkÈp, hiszen ezen rendkÌv¸l szemlÈletesen ·br·zolhatÛk az elemzÈs eredmÈnyei Ès azok<br />

tÈrbeli eloszl·sa, valamint ˆsszef¸ggÈsei. Az elemzÈs tetszÈs szerint megismÈtelhető a paramÈterek<br />

megv·ltoztat·s·val, Ès Ìgy k¸lˆnbˆző szcen·riÛk ·llÌthatÛk elő.<br />

20

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

A tÈrinfomatika szemszˆgÈből tekintve a digit·lis kartogr·fia jelentősÈge az elemzÈsek<br />

eredmÈnyÈnek igÈnyes megjelenÌtÈsÈben rejlik. RÈgebben a tÈrinformatika termÈkei kartogr·fiailag<br />

igÈnytelenebbek voltak a technikai lehetősÈgek kor·tozott volta miatt.<br />

A hagyom·nyos papÌrtÈrkÈp a tÈrbeli adatok statikus t·rol·s·ra Ès bemutat·s·ra szolg·l.<br />

A kÈpernyőtÈrkÈpek (on-screen map) megjelenÈse Ès a hozz·juk kapcsolÛdÛ adatb·zisok<br />

az adatt·rol·s Ès a bemutat·s funkciÛinak szÈtv·lasztÛd·s·hoz vezetnek. A tÈrkÈpÈszek<br />

sz·m·ra elÈrhetővÈ v·ltak az adatb·zis- Ès sz·mÌtÛgÈpes grafikai technolÛgi·k, ennek<br />

eredmÈnyekÈppen ˙j Ès alternatÌv prezent·ciÛs lehetősÈgek sz¸lettek (h·romdimenziÛs,<br />

ill. anim·lt tÈrkÈpek). TÈrinformatikai kˆrnyezetben a tÈrbeli elemzÈs gyakran a tÈrkÈpekkel<br />

kezdődik; ·ltal·ban tÈrkÈpek segÌtik a kˆzbenső elemzÈsi eredmÈnyek elbÌr·l·s·t,<br />

ak·rcsak a vÈgső kutat·si eredmÈnyek bemutat·s·t. M·s szÛval a tÈrbeli elemzÈsekben a<br />

tÈrkÈpek j·tssz·k a kˆzponti szerepet.<br />

A tÈrkÈpek nagyfok˙ hatÈkonys·g·t az inform·ciÛk kˆzlÈsÈben a megfelelő tÈrkÈpi szab·lyok<br />

(tÈrkÈpi nyelv) teszik lehetővÈ. A tÈrinformatikai rendszerekkel elő·llÌtott tÈrkÈpek<br />

sokszor nem ker¸lnek kartogr·fiai feldolgoz·sra, sokszor nem alkalmazz·k a kartogr·fiai<br />

szab·lyokat. Sokszor a tÈrinformatikai rendszerekben a tÈrkÈpeket automatikusan kÈszÌtik,<br />

Ìgy ezek a tÈrkÈpek esetenkÈnt nehezen Èrtelmezhetők. Azaz, nincs garancia arra,<br />

hogy a GIS segÌtsÈgÈvel automatikusan elő·llÌtott tÈrkÈp hatÈkony. A tÈrkÈpÈszeti szab·lyoknak<br />

az elemzÈs folyamat·ban valÛ alkalmaz·sa komplik·lja a folyamatot. Amikor tÈrkÈpÈszek<br />

Ès tÈrinformatikai elemzők vit·znak erről, az utÛbbi t·bor mindig Ìgy Èrvel: „kit<br />

érdekelnek a szabályok, mindaddig amíg az egyik felhasználó megérti a másik által készített<br />

térképet?". S mivel az elemzők ismerik a saj·t adataikat, ezÈrt valÛszÌnűleg az ezekből<br />

kÈszÌtett tÈrkÈpek megÈrtÈse nem okoz gondot sz·mukra, de problÈm·k jelentkezhetnek,<br />

amint ezeket a tÈrkÈpeket m·soknak is megmutatj·k. A tÈrinformatikai kˆrnyezetben<br />

gyakori, hogy mÈg a felhaszn·lÛ sem ismeri az adatok pontos termÈszetÈt. Nem ismert,<br />

hogy a tÈrkÈpÈszeti szab·lyok hogy műkˆdnek ilyen esetekben. Nyilv·nvalÛ, hogy mÈg<br />

fontosabb a megfelelő vizualiz·ciÛs mÛdszerek megtal·l·sa ezekben a helyzetekben.<br />

A kartogr·fi·ban Ès m·s tudom·ny·gakban vÈgbemenő jelenlegi fejlődÈs a tÈrbeli adatok<br />

kezelÈsÈnek fokozatosan kialakult ˙j megkˆzelÌtÈsÈt igÈnyli. Ez az elektronikus atlaszok<br />

evol˙ciÛj·val jÛl szemlÈltethető: kezdetben a „széles tömegeknek szóló, könnyen érthető,<br />

értelmezhető információk bemutatása, kevés interaktivitással” volt ·ltal·nos, mÌg<br />

napjainkban elÈrt¸nk a „személyes használatra, speciális információk bemutatása, magas<br />

fokú interaktivitás”-ig. A korai elektronikus atlaszok gyakorlatilag egy folyamatosan futÛ<br />

diabemutatÛhoz voltak hasonlatosak, de napjaink fejlettebb digit·lis atlaszai m·r nagyfok˙<br />

multimÈdi·s interaktivit·ssal rendelkeznek. LehetővÈ teszik a felhaszn·lÛ sz·m·ra,<br />

hogy saj·t adatait az elektronikus atlasz adataival ˆsszekapcsolhassa, sőt a tÈrkÈpek<br />

grafikai megjelenÈsÈt is megv·ltoztathassa [3], [5].<br />

A tÈrbeli adatok kifinomult bemutat·s·nak igÈnyÈt, lehetősÈgÈt a tudom·nyos igÈnyű<br />

vizualiz·ciÛ, a multimÈdia, a virtu·lis valÛs·g Ès a kutatÛ adatelemzÈs adja meg. A tÈrinformatik·ra<br />

Ès a tÈrkÈpekre hatÛ mindegyik szakter¸let belső fejlődÈsÈben ñ legal·bbis<br />

21

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

technikai szempontbÛl ñ ˙gy tűnik m·ra nem maradt semmifÈle lÈnyeges akad·ly.<br />

Azonban tov·bbi fontos kÈrdÈsek maradtak megv·laszolatlanul.<br />

Elboldogulnak-e a felhasználók az őket érintő összes információval, tudják-e azokat<br />

hatékonyan hasznosítani, sőt akárcsak megérteni azokat?<br />

Hogyan hat ez a nagymértékű fejlődés a térképeknek a térbeli adatok kutatási, elemző<br />

és bemutató funkcióira?<br />

EltÈrő nÈzetek vannak a tÈrkÈpÈszet Ès a tÈrinformatika viszony·val kapcsolatban, annak<br />

megfelelően, hogy a tÈrinformatik·t a tÈrkÈpÈszet egy technikai-elemző rÈszÈnek tekintj¸k,<br />

vagy a tÈrkÈpÈszetet csak a GIS-szoftverek adatmegjelenÌtő rÈszÈnek tartjuk. Sőt<br />

tudom·nyos vit·k t·rgya az is, hogy a kÈt szakter¸let kˆz¸l melyik is rÈsze a m·siknak.<br />

Az ilyen vit·k tÈv˙tra vezetnek, Ès k·rosak az egym·st kiegÈszÌtő szakter¸letek hatÈkony<br />

egy¸ttműkˆdÈse szempontj·bÛl.<br />

A tÈrkÈpÈszetet a fˆldrajzi inform·ciÛk kezelÈse alapvető eszkˆzÈnek tekintj¸k a kˆvetkező<br />

szempontok alapj·n:<br />

ï a tÈrkÈpek kˆzvetlen Ès interaktÌv csatolÛk a GIS-hez, affÈle grafikus felhaszn·lÛi<br />

fel¸letek, melyek a tÈrbeli dimenziÛk szemlÈltetÈsÈre is alkalmasak;<br />

ï a tÈrkÈpek az inform·ciÛs rendszerben t·rolt objektumok Ès jelensÈgek vizu·lis<br />

indexekÈnt haszn·lhatÛk;<br />

ï a tÈrkÈpek mint a vizualiz·ciÛ form·i segÌtsÈget ny˙jthatnak mind az adatkÈszletek<br />

vizu·lis kutat·s·ban, mind az eredmÈnyek vizu·lis kommunik·ciÛj·ban a tÈrinformatik·n<br />

bel¸l;<br />

ï az output f·zisban egy interaktÌv tÈrkÈpÈszeti tervezőprogram a fˆldrajzi inform·ciÛs<br />

rendszerek szerves rÈsze kell legyen.<br />

A fentiek mindenki sz·m·ra nyilv·nvalÛv· teszik, hogy a tÈrkÈpÈszet fontos szerepet<br />

j·tszik a tÈrinformatik·ban. Gyakorlatilag nem is lehet hat·rvonalat h˙zni a tÈrinformatika<br />

Ès a tÈrkÈpÈszet kˆzÈ. A tÈrinformatikai rendszerek a dˆntÈshoz·s t·mogat·s·t cÈlozz·k,<br />

Ès ebben a tekintetben a fˆldrajzi objektumokkal kapcsolatos dˆntÈseknek a tÈrbeli<br />

dimenziÛkat is figyelembe kell venni¸k. Ahhoz, hogy megfelelően haszn·lhatÛk legyenek<br />

ezek a vizu·lis dˆntÈshozÛ segÈdletek (a tÈrkÈpek ezen rendszerek haszn·lata esetÈn a<br />

kÈpernyőn vagy kinyomtatva tekinthetők meg), a felhaszn·lÛknak ragaszkodniuk kell a<br />

megfelelő tÈrkÈphaszn·lati stratÈgi·khoz. A tÈrkÈpekkel valÛ munka (korrekt elemzÈs Ès<br />

interpret·l·s) a GIS-haszn·lat egyik legfontosabb aspektusa. Sajnos egyelőre egyetlen tÈrinformatikai<br />

szakkˆnyv sem foglalkozik ezzel a ter¸lettel megfelelően, Ès feltÈtelezik,<br />

hogy a felhaszn·lÛk a tÈrkÈphaszn·lat minden problÈm·j·val tiszt·ban vannak.<br />

Van mÈg egy igen fontos kÈrdÈs a GIS ·ltal lÈtrehozott Ès bemutatott inform·ciÛkkal<br />

kapcsolatban: ez pedig az adatminősÈg. A tÈrinformatik·t szÈles kˆrben alkalmazz·k adatok<br />

integr·l·s·ra annak ellenÈre, hogy ezek az adatok eltÈrő felmÈrÈsi kˆr¸lmÈnyek kˆzˆtt<br />

sz¸lettek, eltÈrő tÈrbeli felbont·s˙ak. A GIS-szoftver ebben az esetben is kombin·lja az<br />

adatokat Ès megjelenÌti az eredmÈnyt. Az ilyen problÈm·k elker¸lÈse ÈrdekÈben korrekciÛkra<br />

van sz¸ksÈg az egyes adatsorokban (eredeti mÈretar·ny, vet¸let, alapfel¸let, a fel-<br />

22

mÈrÈs időpontja). LÈteznek mÛdszerek (mint pÈld·ul a generaliz·l·s), melyek figyelembe<br />

veszik a fent emlÌtett eltÈrÈseket Ès megfelelő adatintegr·l·st tesznek lehetővÈ. Az eredmÈnyek<br />

ÈrtÈkelÈsekor szem előtt kell tartani, hogy a kiÈrtÈkelÈs felbont·s·t, rÈszletessÈgÈt,<br />

illetve pontoss·g·t a legkisebb felbont·s˙, rÈszletessÈgű, illetve pontoss·g˙ adat (tÈrkÈp)<br />

hat·rozza meg. Kifejlesztettek dokument·l·si technik·kat, amelyek leÌrj·k az adatjellemzőket<br />

(meta-inform·ciÛk), amelyek sz¸ksÈgesek a megfelelő adatintegr·ciÛhoz. Ezek a<br />

technik·k rÈszben m·r szabv·nyosodtak, Ìgy az adatsorok viszonylag kˆnnyen cserÈlhetők,<br />

b·r egy ·tfogÛ Ès mindenki ·ltal elfogadott metaadat-szabv·ny mÈg nem lÈtezik [2], [6].<br />

A tÈrkÈp fontos szerepet kap mint inform·ciÛs infrastrukt˙ra a dˆntÈshozatali folyamatban,<br />

Ès Ìgy az adott tÈrkÈpen tal·lhatÛ inform·ciÛk minősÈge dˆntő fontoss·g˙. A tartalom<br />

a fontos, ennek elő·llÌt·s·hoz Ès megjelenÌtÈsÈhez megfelelő eszkˆzˆk sz¸ksÈgesek.<br />

Ez az a pont, ahol a tÈrkÈpÈszet Ès a tÈrinformatika a legnagyobb szerepet kapja.<br />

1.4. A számítógépes térképészet fejlődése<br />

Egy szakter¸let alapos ismeretÈhez sz¸ksÈg van fejlődÈsÈnek ·ttekintÈsÈre Ès a tendenci·k<br />

megismerÈsÈre. A kˆvetkező alfejezetek ·ttekintik a sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet kialakul·s·t<br />

Ès segÌtsÈget ny˙jtanak a fejlődÈs tendenci·i kˆzˆtt valÛ eligazod·shoz. Mindezek<br />

az ismeretek elengedhetetlen¸l sz¸ksÈgesek a tÈrkÈpÈsz sz·m·ra a fejlesztÈsi ir·nyok<br />

meghat·roz·s·ban, a megfelelő hardver Ès szoftver kiv·laszt·s·ban.<br />

1.4.1. A számítógépes térképészet kezdetei<br />

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

A sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet lehetősÈge előszˆr …szak-Amerik·ban (az Egyes¸lt ¡llamokban<br />

Ès Kanad·ban) jelent meg az ˆtvenes Èvek vÈgÈn. Szakmai kˆrˆkben m·r 1958-ban<br />

elkÈsz¸lt az első javaslat a sz·mÌtÛgÈpek hasznosÌt·s·ra a kartogr·fi·ban. Eleinte csak bizonyos<br />

mechanikusan vÈgezhető folyamatok automatiz·l·sa vetődˆtt fel. A bonyolultabb<br />

folyamatok automatiz·l·sa fokozatosan sz¸ksÈgessÈ tette maguknak a folyamatoknak az<br />

·tgondol·s·t is.<br />

A tÈrkÈpÈszet egyik legbonyolultabb folyamata a generaliz·l·s, aminek algoritmiz·l·sa<br />

a nyolcvanas-kilencvenes Èvek legtˆbbet kutatott tudom·nyos feladata a kartogr·fi·n bel¸l,<br />

b·r a tˆkÈletes eredmÈny elÈrÈsÈre valÛszÌnűleg mÈg sok·ig kell v·rni. Ennek elsősorban<br />

nem a hardvereszkˆzˆk fejletlensÈge az oka, hanem a generaliz·l·si folyamat bonyolults·ga.<br />

Ezt a folyamatot kor·bban szakkÈpzett tÈrkÈpÈszek vÈgeztÈk, Ès az ő komplex<br />

(sok esetben intuitÌv alap˙, kult˙rkˆrˆnkÈnt vagy orsz·gonkÈnt is eltÈrő) tud·suk szab·lyokba,<br />

algoritmusokba foglal·sa, rendszerezÈse mÈg hossz˙ ideig munk·t fog adni a<br />

szakembereknek.<br />

Az első tÈrkÈpÈszeti cÈl˙ sz·mÌtÛgÈpes programcsomag a SYMAP nevet kapta Ès 1968ban<br />

fejlesztettÈk ki a Harvard Egyetemen. A hetvenes Èvek kˆzepÈre siker¸lt az alapvető<br />

23

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

kartogr·fiai folyamatok automatiz·l·sa is (pl. tematikus tÈrkÈpek ·br·zol·si form·i, summerol·s).<br />

A tudom·nyos kutat·s szintjÈről tov·bblÈpve ebben az időben kezdte alkalmazni<br />

a digit·lis kartogr·fi·t sok ·llami, illetve katonai tÈrkÈpÈsz szolg·lat, hivatal. Ekkor<br />

termÈszetesen mÈg a hardverek sem voltak egysÈgesek, a legtˆbb alkalmaz·s speci·lis<br />

sz·mÌtÛgÈpeket igÈnyelt egyedi oper·ciÛs rendszerrel Ès alkalmazÛi programokkal.<br />

Az igazi ·ttˆrÈst (mint minden tudom·nyter¸leten) a nyolcvanas Èvek elejÈtől kezdődően<br />

a szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek elterjedÈse, az ·r/teljesÌtmÈny mutatÛ minden kÈpzeletet<br />

fel¸lm˙lÛan kedvező Ès gyors javul·sa segÌtette elő.<br />

Az ˆsszes tÈrkÈpÈszeti igÈny kielÈgÌtÈsÈre alkalmas tÈrkÈpkÈszÌtő szoftver nem lÈtezik.<br />

ValÛszÌnűleg, ha egy szoftver kÈpes lenne az ˆsszes lehetsÈges szerte·gazÛ tÈrkÈpÈszeti<br />

problÈma megold·s·ra, akkor a kezelÈse rendkÌv¸l bonyolult lenne, illetve nagyon hossz˙<br />

időt venne igÈnybe a program funkciÛinak elsaj·tÌt·sa (Ès akkor mÈg figyelmen kÌv¸l<br />

hagytuk egy ilyen bonyolult szoftver kifejlesztÈsÈhez sz¸ksÈges kˆltsÈgeket) [7].<br />

1.4.2. A számítógépes térképészet aktuális problémái, a fejlődés irányai<br />

A sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet mai fejlettsÈgi ·llapot·t a korszerű hardver- Ès szoftverlehetősÈgek<br />

szÈles palett·ja mutatja. ¡ltaluk nemcsak felgyorsul Ès racion·lisabb· v·lik a<br />

tÈrkÈpkÈszÌtÈs, hanem a hosszas fejlesztÈsek nyom·n javul az elÈrhető tÈrkÈpÈszeti ·br·zol·s<br />

minősÈge is. Teljes kˆrű digit·lis munkafolyamat mÈg nem valÛsÌthatÛ meg ezekkel<br />

az automatiz·lt rendszerekkel, mert vagy a kiindul·si adatok nem ·llnak mÈg digit·lis form·ban<br />

a rendelkezÈs¸nkre, vagy a megfelelő elj·r·sok automatiz·l·sa mÈg nem tˆkÈletes.<br />

Az Ûkorban Ès a kˆzÈpkorban a tÈrkÈpÈszeknek az jelentett problÈm·t, hogy nem volt<br />

elegendő adatuk a tÈrkÈp elkÈszÌtÈsÈhez. Jelenleg viszont sokszor az adatt˙lterhelÈs a jellemző,<br />

nehÈz a nagy mennyisÈgű adat hasznos inform·ciÛkk· alakÌt·sa, nehÈz a munka<br />

sikeres elvÈgzÈsÈhez sz¸ksÈges inform·ciÛk kiv·laszt·sa az adattˆmegből.<br />

A m·r emlÌtett generaliz·l·s automatiz·l·sa jelenleg a sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet legkomolyabb<br />

problÈm·ja. Ezen a tÈren az igÈny elsősorban nagy ·llami tÈrkÈprendszerek<br />

(topogr·fiai tÈrkÈpek) sz·mÌtÛgÈpesÌtÈse sor·n jelentkezik, ahol hasonlÛ elvek betart·s·val<br />

kell sok tÈrkÈp digitaliz·l·s·t elvÈgezni, illetve a m·r meglÈvő digit·lis tÈrkÈpekből<br />

egysÈges elvek szerint kisebb mÈretar·ny˙ tÈrkÈpeket levezetni a megfelelő generaliz·l·si<br />

elvek segÌtsÈgÈvel.<br />

PÈldakÈppen nÈzz¸k a sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpkÈszÌtÈs egyik egyszerűnek tűnő rÈszfeladat·t,<br />

a fˆldrajzi nevek helyes elhelyezÈsÈt. A hagyom·nyos tÈrkÈpÈszetben kialakultak<br />

ennek Èsszerű szab·lyai, hagyom·nyai, melyet m·r a tÈrkÈpolvasÛk is megszoktak Ès igÈnyelnek.<br />

Amennyiben a neveket a tÈrinformatikai szoftver egy adatb·zisbÛl veszi, a nevek<br />

tÈrkÈpi elhelyezÈse ·ltal·ban automatikus. Ha csak ezt a viszonylag egyszerűbb problÈm·t,<br />

a telep¸lÈsnevek helyes, a tÈrkÈpÈszet hagyom·nyaihoz igazodÛ elhelyezÈsÈt tekintj¸k,<br />

nÈh·ny pontban ˆsszefoglalhatjuk az ezzel kapcsolatos kˆvetelmÈnyeket:<br />

24

ï egyÈrtelműnek kell lennie, hogy az adott nÈv mely tÈrkÈpjelhez (telep¸lÈshez) tartozik,<br />

ï egy tÈrkÈpi megÌr·s nem fedhet le m·s tÈrkÈpi megÌr·sokat (Ès itt nem csak a telep¸lÈsneveket<br />

kell figyelembe venni),<br />

ï ha egy tÈrkÈpi megÌr·s tÈrkÈpjeleket, tÈrkÈpi vonalakat fedne le, akkor ott bizonyos<br />

tÈrkÈpi vonalaknak meg kell szakadnia (esetenkÈnt szelektÌven, csak bizonyos szÌnű<br />

vonalak Ès megÌr·sok esetÈn sz¸ksÈges a kifedÈs),<br />

ï a nÈvnek teljes egÈszÈben a tÈrkÈpkereten bel¸l kell lennie,<br />

ï a nÈvnek p·rhuzamosnak kell lennie a vÌzszintes tÈrkÈpkerettel, illetve a parallelkˆrˆkkel.<br />

Nagyon sok tÈrkÈpÈszeti, tÈrinformatikai szoftver kÈpes a meglÈvő digit·lis adatok birtok·ban<br />

tÈrkÈpet kÈszÌteni, de puszt·n a fenti nÈh·ny egyszerűnek tűnő feltÈtel kielÈgÌtÈse<br />

egyelőre mÈg a legtˆbb rendszer esetÈben nem megoldott. Nem is beszÈlve a nÈvelhelyezÈs<br />

bonyolultabb eseteiről (Ìvre illesztett megÌr·sok, szÛrt nevek, tˆbb soros vagy elv·lasztott<br />

nevek), amelyek esztÈtikus megvalÛsÌt·sa mÈg a hagyom·nyos tÈrkÈpkÈszÌtÈsi<br />

technolÛgi·val sem volt kˆnnyű.<br />

VÈgső cÈlkÈnt ki lehet tűzni, hogy egy tÈrkÈpező programrendszer legyen kÈpes lÈgi<br />

vagy űrfotÛkbÛl emberi beavatkoz·s nÈlk¸l is az előre megadott feltÈteleknek megfelelő<br />

tÈrkÈpet kÈszÌteni, de ennek megvalÛsÌt·sa mÈg valÛszÌnűleg nÈh·ny tÌz Èvet igÈnybe fog<br />

venni. B·r valÛszÌnűbb, hogy a teljes megvalÛsÌt·s ñ a figyelembe veendő tÈnyezők rendkÌv¸li<br />

v·ltozatoss·ga miatt ñ szinte lehetetlen (főleg a nÈvrajz elhelyezÈsÈnek automatiz·l·sa<br />

tűnik megoldhatatlannak, hiszen az ˙j, a kor·bbi tÈrkÈpeken mÈg nem l·thatÛ<br />

objektumok nevÈt valamilyen mÛdon meg kell adni a rendszernek).<br />

1.5. A számítógépes és a hagyományos térkép-előállítás<br />

összevetése<br />

Mint minden ˙j technolÛgi·nak, Ìgy a sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszetnek is vannak előnyei Ès<br />

h·tr·nyai a hagyom·nyos technolÛgi·val szemben. TermÈszetesen az előnyˆk az ˙j technolÛgia<br />

szÈles kˆrben valÛ elterjedÈsÈhez vezetnek, de a korl·tok ismerete is sz¸ksÈges.<br />

Amennyiben az ˙j technolÛgia korl·tai nem teszik lehetővÈ a tÈrkÈpÈsz elkÈpzelÈseinek<br />

maradÈktalan megvalÛsÌt·s·t, akkor Èrdemes a hagyom·nyos technolÛgi·hoz vagy annak<br />

egyes lÈpÈseihez visszafordulni.<br />

1.5.1. A digitális térkép-előállítás előnyei<br />

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

A digit·lis technolÛgia legnagyobb jelentősÈge a gyorsas·g. Ez az ˙j technolÛgia pontosabb<br />

is lehet a hagyom·nyosn·l, hiszen a papÌrtÈrkÈpek megjelenÌtÈsi pontoss·ga korl·to-<br />

25

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

zott, mÌg a sz·mÌtÛgÈpben t·rolt koordin·t·k pontoss·ga megegyezhet a terepi mÈrÈs<br />

pontoss·g·val. TermÈszetesen a papÌron vagy a kÈpernyőn megjelenő tÈrkÈpnek egy<br />

laikus szemlÈlő ·ltal lemÈrhető pontoss·ga ennÈl kisebb. Abban az esetben, ha egy korl·tozott<br />

pontoss·ggal felmÈrt tÈrkÈpet jelentősen felnagyÌtunk, akkor a tÈrkÈphaszn·lÛ<br />

tÈves benyom·sokat szerez a tÈrkÈpről leolvashatÛ adatok valÛdi tÈrbeli pontoss·g·rÛl.<br />

A digit·lis folyamat l·tszÛlag dr·g·bb, hiszen be kell szerezni a megfelelő eszkˆzˆket<br />

(hardver, szoftver), meg kell tanulni az ˙j technolÛgi·t, az eleinte mÈg szokatlan ˙j eszkˆzˆk<br />

kezelÈsÈt. Ez azonban egyszeri befektetÈs, hosszabb t·von a digit·lis technolÛgia<br />

mindenkÈppen olcsÛbb. TermÈszetesen azt is tudni kell, hogy a digit·lis technolÛgi·k Ès<br />

eszkˆzˆk rendkÌv¸l gyors fejlődÈse is folyamatos, rendszeres befektetÈseket igÈnyel:<br />

sz¸ksÈges a lÈpÈstart·s az ˙j lehetősÈgek gyors felhaszn·l·sa ÈrdekÈben.<br />

A vÈgtermÈk minősÈge a hagyom·nyos technolÛgi·val ˆsszehasonlÌtva sokkal jobb, homogÈnebb,<br />

hiszen jÛval kisebb az emberi tÈnyező szerepe a technolÛgiai folyamatban.<br />

Nem f¸gg a rajzi vonalak minősÈge a rajzolÛ gyakorlotts·g·tÛl, illetve az alkalmazott<br />

rajzeszkˆzˆk ·llapot·tÛl. A fotÛz·s, a raszterforgat·s technolÛgiai folyamat·ban elsősorban<br />

nagymÈretű tÈrkÈpek esetÈn volt igen nehÈz a homogÈn minősÈg elÈrÈse a fÛlia teljes<br />

ter¸letÈn. Ez utÛbbi problÈm·n legfeljebb a minÈl nagyobb fok˙ automatiz·l·s segÌtett,<br />

ami ˙jabb tˆbbletkˆltsÈget okozott.<br />

Tov·bbi rendkÌv¸li előny, hogy egy meglÈvő digit·lis tÈrkÈp esetÈben a jelkulcs nagyon<br />

kˆnnyen megv·ltoztathatÛ, Ìgy az ˙jabb v·ltozatok nagyon kˆnnyen elő·llÌthatÛk. Vagyis<br />

ugyanazon digit·lis tÈrkÈpi alap ñ ha erre m·r a munka kezdetÈn gondolunk ñ sokfÈle m·s<br />

tÈrkÈp alapj·ul is szolg·lhat, melyek a hagyom·nyos technolÛgi·hoz kÈpest ˆsszehasonlÌthatatlanul<br />

kisebb kˆltsÈggel Ès időr·fordÌt·ssal, s emellett nagy grafikai v·ltozatoss·gban<br />

elkÈszÌthetők.<br />

A digit·lis tÈrkÈpek esetÈben az egyszerű Ès gyors fel˙jÌthatÛs·g rendkÌv¸li előny.<br />

Sőt az ide·lis megold·s a folyamatos karbantart·s: azaz ha tudom·sunkra jut valamilyen<br />

v·ltoz·s, akkor azt azonnal a digit·lis ·llom·nyban javÌthatjuk, Ìgy folyamatosan<br />

egy naprakÈsz digit·lis ·llom·nnyal rendelkezhet¸nk. Bizonyos szakter¸leteken (fˆldnyilv·ntart·s,<br />

kˆzműadatok) a gyakori, de kis pÈld·nysz·m˙ tÈrkÈpigÈny kielÈgÌtÈse<br />

a megfelelő nyomtatÛkkal sokkal olcsÛbban megvalÛsÌthatÛ: print-on-demand, mindig<br />

csak a sz¸ksÈges sz·m˙, de a legfrissebb adatokat tartalmazÛ tÈrkÈpeket nyomtatj·k<br />

ki.<br />

Digit·lis tÈrkÈpek az alapjai az ·ltal·ban a nagykˆzˆnsÈgnek sz·nt k¸lˆnfÈle tÈrkÈpalap˙<br />

termÈkeknek, CD-n terjesztett digit·lis atlaszoknak, ahol vonzÛ ˙jdons·g az<br />

interaktivit·s Ès a multimÈdi·s lehetősÈgek. Itt a fejlesztők ·ltal·ban arra ¸gyelnek,<br />

hogy a nagykˆzˆnsÈgnek sz·nt digit·lis tÈrkÈpeket m·s cÈlra (pÈld·ul professzion·lis<br />

megjelenÈs tÈrkÈpek elő·llÌt·s·ra) ne lehessen felhaszn·lni. Leggyakrabban ezt ˙gy<br />

Èrik el, hogy a tÈrkÈpeket egy saj·tos, kor·bban nem haszn·lt ·llom·nyform·tumban<br />

t·rolj·k.<br />

26

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

1.5.2. A digitális kartográfia hátrányai és néhány ábrázolási probléma<br />

Az ˙j technolÛgia h·tr·nyokkal is j·rhat a tÈrkÈpÈszet sz·m·ra.<br />

A sz·mÌtÛgÈpek rohamos fejlődÈse a tÈrkÈpkÈszÌtőktől is naprakÈsz tud·st igÈnyel, hogy<br />

ki tudj·k haszn·lni az ˙j technolÛgia ˆsszes előnyÈt. A megv·s·rolt hardvereszkˆzˆk<br />

rendkÌv¸l gyorsan elavulnak, az ˙jabb Ès ˙jabb szoftverv·ltozatok is szinte Èvente jelennek<br />

meg. Az igazi kˆltsÈg nem is az ezek meg˙jÌt·s·ra folyamatosan kˆltendő ˆsszeg,<br />

hanem az az idő, amit a dolgozÛk az ˙j funkciÛk elsaj·tÌt·s·ra, begyakorl·s·ra fordÌtanak.<br />

Tov·bbi h·tr·ny lehet, hogy a kˆnnyen beszerezhető hardver Ès szoftver segÌtsÈgÈvel,<br />

megfelelő felkÈsz¸ltsÈg hi·ny·ban, sok igÈnytelen tÈrkÈp kÈszÌthető. Ezek minősÈge a<br />

szakmai tud·s hi·nya miatt nem Èri el a felhaszn·lÛk ·ltal megszokott szÌnvonalat. Ezen<br />

ÑtÈrkÈpekî a laikusok sz·m·ra grafikailag tal·n kiv·lÛ minősÈgűeknek hatnak, de tÈrkÈpÈszeti<br />

szempontbÛl ·ltal·ban rengeteg hib·t tartalmazhatnak. Ennek elker¸lÈsÈre igen fontos<br />

a tÈrkÈpÈszeti kult˙ra szÈles kˆrű terjesztÈse. Az elm˙lt tˆbb mint 40 Èvben a titkoss·gi<br />

rendelkezÈsek miatt viszonylag fejletlen tÈrkÈpkult˙r·val rendelkező Magyarorsz·gon<br />

egyelőre ezek a felkÈsz¸letlen ˙j piaci szereplők is ÈrvÈnyes¸lni tudnak a piac telÌtetlensÈge<br />

miatt, de hamarosan ki fognak szorulni a minősÈgi termÈkeket elő·llÌtÛ versenyt·rsak hat·s·ra.<br />

Napjainkban m·r az egyszerűbb tÈrinformatikai szoftverek is kÈpesek a meglÈvő adatb·zisok<br />

alapj·n tÈrkÈpek elő·llÌt·s·ra, de megfelelő szoftverrel Ès nagyon sok tov·bbi ismerettel<br />

kell mÈg rendelkezn¸nk ahhoz, hogy ezek a tÈrkÈpek a felhaszn·lÛ ·ltal elv·rt<br />

kartogr·fiai minősÈgben jelenjenek meg. Egy tÈrkÈp digit·lis elj·r·ssal valÛ elkÈszÌtÈse<br />

sokfÈle ˙jszerű problÈm·t felvet, melynek elsődleges oka a hagyom·nyos kartogr·fia ·br·zol·si<br />

mÛdjaihoz valÛ alkalmazkod·s nehÈzsÈgeiben keresendő. Alapvető problÈm·t jelent<br />

pÈld·ul, hogy a tÈrkÈpi vonalak nagy rÈsze hagyom·nyosan gˆrbe vonal (utak, vasutak,<br />

szintvonalak, vÌzrajzi objektumok), Ìgy ezek esetÈn mind az adatbevitelnÈl, mind a digit·lis<br />

t·rol·s·n·l olyan mÛdszert kell alkalmazni, hogy a gˆrbe vonalak egy adott mÈretar·nytartom·nyban<br />

maradva, mindenfajta t·mogatott output eszkˆzt figyelembe vÈve, a felhaszn·lÛk<br />

·ltal elv·rt Ès megszokott gˆrbe vonalaknak hassanak. Ez kÈtfÈlekÈppen Èrhető el:<br />

1. Ha minden gˆrbe vonal sokszˆgvonal (poligon) form·j·ban ker¸l t·rol·sra (hagyom·nyos<br />

digitaliz·l·s esetÈben, illetve tÈrinformatikai alkalmaz·sokn·l ez a megszokott),<br />

olyan sűrűn kell a tˆrÈspontokat felvenni, hogy az alkalmazott mÈretar·ny-tartom·nyban<br />

a gˆrbe ne l·tszÛdjon tˆrtvonalnak (egyÈbkÈnt pl. egy folyÛ esetÈben a tÈrkÈpet szemlÈlőben<br />

ez olyan kÈpzeteket kelthet, hogy a vÌzfoly·s egy mestersÈges vÌz, csatorna).<br />

2. A gˆrbe vonalak t·rolhatÛk eleve olyan form·tumban, amit erre a cÈlra fejlesztettek<br />

ki (BÈzier-gˆrbe). Ez a lehetősÈg viszonylagos bonyolults·ga miatt csak kÈsőbb v·lt alkalmazhatÛv·,<br />

mint a digitaliz·lÛ t·bl·k poligon alap˙ adatbevitele, hiszen ez ·ltal·ban a<br />

kÈpernyőn tˆrtÈnő digitaliz·l·s (˙n. on-screen digitizing) esetÈn haszn·lhatÛ. Ennek sor·n<br />

a papÌrtÈrkÈpet beszkennelik, majd az Ìgy lÈtrejˆtt raszteres kÈpet a kÈpernyőn egÈr Ès egy<br />

megfelelő szoftver segÌtsÈgÈvel ·trajzolj·k (manu·lisan, esetleg egy vektoriz·lÛ program<br />

alkalmaz·s·val).<br />

27

1. A digitális kartográfia fogalma<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Coppock, J. T, D. W. Rhind: The history of GIS<br />

in: D. J. Maguire, M. F. Goodchild and D. W. Rhind (eds.): Geographical<br />

Information Systems, Volume 1: Principles, Longman, 1991.<br />

2. Detrekői Ákos – Szabó György: Bevezetés a térinformatikába<br />

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995.<br />

3.Kraak M. J. ­ Ormeling F. J.: Visualization of spatial data<br />

Harlow, Addison Wesley Longman Limited, 1997.<br />

4.Morrison, J. L.: Computer technology and cartographic change<br />

in: D. R. F. Taylor (ed.): The Computer in Contemporary Cartography.<br />

New York, Wiley & Son, 1980.<br />

5.NCGIA Core Curriculum, Bevezetés a térinformatikába<br />

(ed.: Goodchild, M. F.–Kemp, K. K.), Technológiai Transzfer Centrum, 1994.<br />

6. A térinformatika és alkalmazásai<br />

OMFB tanulmány, Budapest, 1993.<br />

7.Zentai László: Számítógépes térképészet (kézirat)<br />

Source material ITC, NL; modules jointly developed by ITC/CSLM and partially<br />

funded by PHARE HU 94.05, Székesfehérvár, 1997.<br />

28

2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai<br />

2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai<br />

B·rmilyen grafikus adat, Ìgy a tÈrkÈp is, platformoktÛl, oper·ciÛs rendszerektől f¸ggetlen¸l<br />

kÈtfÈle adatform·ban (adatmodellben) t·rolhatÛ digit·lisan: raszter, illetve vektor form·tumban.<br />

2. ábra<br />

A vektor- és raszter-adatmodell (Aronoff, 1989 felhasználásával) [1]<br />

29

2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai<br />

Ahhoz, hogy kiv·laszthassuk a cÈlnak megfelelő adatmodellt, tiszt·ban kell lenn¸nk<br />

azok felÈpÌtÈsÈvel. A tÈrkÈpek esetÈben mindkÈt t·rol·si form·nak van jelentősÈge,<br />

b·r a tÈrkÈpkÈszÌtÈs szempontj·bÛl ink·bb a vektoros adatmodell a gyakrabban<br />

alkalmazott.<br />

2.1. A vektor-adatmodell<br />

A vektoros adatstrukt˙ra lÈnyege, hogy a grafikus objektumokat jellemző pontjaik koordin·t·ival<br />

t·roljuk. Alapvetően h·romfÈle objektumtÌpus lÈtezik a vektoros tÈrkÈpeken (2. ·bra):<br />

ï Pont: a tÈrkÈpen mÈrethelyesen nem ·br·zolhatÛ objektum, aminek helyÈt egy koordin·tap·rral<br />

lehet megadni. A jel az objektum valÛs kiterjedÈsÈnÈl nagyobb ter¸letet<br />

fed le a tÈrkÈpen, mivel leggyakrabban ˙n. egyezmÈnyes jeleket haszn·lnak pontszerű<br />

terept·rgyak jelˆlÈsÈre (pl. jellegzetes fa, gy·rkÈmÈny). A vektor-adatmodellben<br />

egy pont leÌr·s·hoz a kˆvetkező alapvető inform·ciÛkat kell t·rolni (z·rÛjelben az<br />

adatstrukt˙ra megvalÛsÌt·si mÛdj·tÛl f¸ggő inform·ciÛk tal·lhatÛk):<br />

ï (AzonosÌtÛ)<br />

ï Attrib˙tum<br />

ï X Ès Y koordin·tap·r<br />

ï (A koordin·ta-rendszer paramÈterei)<br />

ï Vonal: a vonalszerű objektumokat tˆrÈspontjaik koordin·t·ival t·roljuk. Ily mÛdon<br />

egy vonal pontok sorozat·ra vezethető vissza. A grafikus megjelenÈstől f¸ggetlen¸l<br />

minden esetben csak a vonalas jel tengelyvonal·t t·roljuk egyszer sokszˆgvonalkÈnt,<br />

illetve megfelelő szoftver esetÈn a professzion·lisabb megjelenÌtÈs ÈrdekÈben<br />

BÈzier-gˆrbÈkkel. Egy vonal leÌr·s·hoz a kˆvetkező alapvető inform·ciÛkat kell<br />

megadni (z·rÛjelben az adatstrukt˙ra megvalÛsÌt·si mÛdj·tÛl f¸ggő inform·ciÛk<br />

tal·lhatÛk):<br />

ï (AzonosÌtÛ)<br />

ï Attrib˙tum<br />

ï PontazonosÌtÛ 1, pontazonosÌtÛ 2, pontazonosÌtÛ 3, ...<br />

ï (A koordin·ta-rendszer paramÈterei)<br />

ï Felület: ezek az objektumok tulajdonkÈppen a vonalakra vezethetők vissza, hiszen<br />

minden fel¸letet vonalak hat·rolnak. Egy fel¸let leÌr·s·hoz a kˆvetkező inform·ciÛkat<br />

kell megadni (z·rÛjelben az adatstrukt˙ra megvalÛsÌt·si mÛdj·tÛl f¸ggő<br />

inform·ciÛk tal·lhatÛk):<br />

ï (AzonosÌtÛ)<br />

ï Attrib˙tum<br />

ï VonalazonosÌtÛ 1, vonalazonosÌtÛ 2, vonalazonosÌtÛ 3, ...<br />

ï (A koordin·ta-rendszer paramÈterei)<br />

30

K¸lˆnleges problÈm·t jelentenek a nem-folyamatos fel¸letek, vagyis amelyek lyukakat,<br />

szigeteket tartalmaznak. Ilyen esetben a fentinÈl mÈg ˆsszetettebb inform·ciÛkat kell<br />

megadni a fel¸let pontos leÌr·s·hoz.<br />

A fel¸letek, vonalak Ès pontok egym·sra Èp¸lÈsÈnek rendszerÈt topolÛgi·nak nevezik.<br />

A topolÛgia megvalÛsÌt·s·ra nincs ·ltal·nos ÈrvÈnyű szabv·ny, minden egyes nagyobb<br />

szoftvergy·rtÛ kialakÌtotta saj·t rendszerÈt. A vektor-adatmodell egyik problÈm·ja Èppen<br />

ebből adÛdik: a komplex topolÛgia sokszor problÈm·t okozhat a k¸lˆnbˆző szoftverek kˆzˆtti<br />

adatcserÈben, de ak·r egyes tÈrkÈp-manipul·ciÛk megvalÛsÌt·s·ban is egy adott<br />

szoftveren bel¸l.<br />

A vektoros adatstrukt˙ra egy m·sik problÈm·ja a t·rolt objektumok mÈretar·nyhelyes<br />

rajzi megjelenÌtÈse bizonyos esetekben. Pontszerű objektumok esetÈben egy pont koordin·t·i<br />

t·rolÛdnak adatkÈnt, de az ehhez tartozÛ objektum grafikus megjelenÌtÈse a tÈrkÈpen<br />

(a tÈrkÈpjel) lefoglal egy bizonyos nagys·g˙ ter¸letet. HasonlÛ a problÈma a vonalas objektumok<br />

esetÈn is: a vonalas objektumok tˆrÈspontjait t·roljuk, de a grafikai megvalÛsÌt·s<br />

mindenkÈppen valamilyen grafikai attrib˙tumokkal bÌrÛ vonal a tÈrkÈpen, melynek<br />

vastags·ga nagyobb lehet a terepi objektum szÈlessÈgÈnÈl. Generaliz·l·si problÈma is felmer¸lhet:<br />

gondoljunk csak egy olyan egyszerű esetre, hogy hogyan ·br·zoljunk a<br />

tÈrkÈpen egy kˆzvetlen¸l egym·s mellett futÛ műutat Ès vasutat. A koordin·t·k alapj·n<br />

ezek egym·stÛl valÛ t·vols·ga csak nÈh·ny mÈter, de a grafikai megjelenÌtÈs helyigÈnye<br />

miatt mÈretar·nytÛl f¸ggően ennek a t·vols·gnak a tÈrkÈpen a sokszoros·ra kell nőnie.<br />

Jelenleg ez a problÈma mÈg nÈh·ny tÈrinformatikai szoftverben nincs megoldva.<br />

2.2. Vektoralapú térképek<br />

2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai<br />

Ha a vektoros ·llom·nyokat a kÈpernyőn is meg szeretnÈnk nÈzni, akkor figyelembe kell<br />

venni a kÈpernyő korl·tozott felbontÛkÈpessÈgÈt Ès a tÈrkÈpi adat·llom·ny rÈszletessÈgÈt.<br />

A monitor ñ mint megjelenÌtő eszkˆz ñ raszteres elven műkˆdik, a felbontÛkÈpessÈg mint<br />

technikai korl·t megszabja a kÈpernyőn egyszerre megjelenÌthető adatmennyisÈget.<br />

A vektoros tÈrkÈpek esetÈben, az alkalmazott strukt˙r·tÛl f¸ggően, folyamatosan nagyÌthatÛ-kicsinyÌthető<br />

a kÈpernyőn l·thatÛ kÈp. Ha a vonal Ès fel¸let tÌpus˙ objektumokat<br />

sokszˆgvonalkÈnt t·roljuk, akkor az egyre nagyobb nagyÌt·si fokozatokban a vonalak<br />

szˆgletessÈ v·lnak, mintegy arra utalva, hogy m·r elÈrt¸k (meghaladtuk) a felvÈteli pontoss·got.<br />

Ha a vonalakat BÈzier-gˆrbÈk form·j·ban t·roljuk, akkor ilyen jellegő visszajelzÈst<br />

mÈg kˆzvetett mÛdon sem kaphatunk. Alapvető fontoss·g˙, hogy ismerj¸k annak<br />

a tÈrkÈpnek a mÈretar·ny·t, amelyik a digit·lis tÈrkÈp alapj·ul szolg·lt: a vektoros<br />

tÈrkÈpeket legink·bb ˙gy jellemezhetj¸k, hogy megadjuk, milyen mÈretar·ny˙ hagyom·nyos<br />

tÈrkÈpnek felel meg a rÈszletessÈge.<br />

PÈld·ul a Digital Chart of the World szelvÈnyei 1:1 milliÛs mÈretar·nyban ker¸ltek digitaliz·l·sra<br />

(3. ·bra). Az alapul szolg·lÛ papÌrtÈrkÈpek 1:500 000 mÈretar·ny˙ tÈrkÈpek<br />

31

2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai<br />

generaliz·l·sa rÈvÈn jˆttek lÈtre. Õgy pÈld·ul ha a tÈrkÈpet a kÈpernyőn 1:100 000 mÈretar·ny˙ra<br />

nagyÌtjuk fel, akkor a v·rtn·l kevesebb rÈszletet fogunk kapni, Ès rajzi vonalai<br />

ebben a rendkÌv¸l felnagyÌtott mÈretar·nyban m·r l·thatÛan sokszˆgvonalakk· esnek szÈt.<br />

A digitaliz·l·si mÈretar·nybÛl kˆvetkező problÈma ˙gy is megoldhatÛ, ha az eltÈrő<br />

rÈszletessÈgű inform·ciÛk eltÈrő rÈtegeken helyezkednek el, pl. a kis folyÛk csak akkor jelennek<br />

meg a kÈpernyőn, ha a nagyÌt·s (tulajdonkÈppen a mÈretar·ny) elÈr egy előre<br />

defini·lt k¸szˆbÈrtÈket. EzÈrt fontos, hogy a vektoros adatb·zis legal·bb annyi rÈtegből<br />

·lljon, ah·nyfÈle tÈrkÈpi objektumtÌpust ·br·zol. Ez a lehetősÈg is csak bizonyos mÈretar·ny-tartom·nyban<br />

alkalmazhatÛ megfelelően, hiszen az egyes tÈrkÈpi objektumok<br />

·br·zol·s·nak rÈszletessÈge a digitaliz·l·skor m·r eldőlt, ez tov·bb nem finomÌthatÛ.<br />

A vektoros ·llom·nyokra egy m·sik pÈlda a CERCO Eurostat Ès Electronic Chart<br />

Display and Information System (ECDIS) adat·llom·ny, mely az egyes orsz·gok első-,<br />

m·sod- Ès harmadrendű hat·rainak ·llom·nyait tartalmazza, melyekhez termÈszetesen<br />

megfelelő szˆveges inform·ciÛk is tartoznak (a kˆzigazgat·si egysÈg hivatalos neve) [1].<br />

Az ·llami topogr·fiai alaptÈrkÈpek vektoriz·l·sa ma a legtˆbb orsz·gban alapvető fontoss·g˙<br />

feladat. A nyugat-eurÛpai orsz·gok egy rÈszÈben ezek a vektoros tÈrkÈpek m·r elkÈsz¸ltek.<br />

Magyarorsz·gon jelenleg az 1:50000 mÈretar·ny˙ katonai topogr·fiai tÈrkÈp az egyetlen,<br />

amelynek a teljes tartalma, az orsz·g ter¸letÈt hi·nytalanul lefedve, digit·lis form·ban<br />

is hozz·fÈrhető.<br />

32<br />

3. ábra<br />

Részlet a Digital Chart of the World vektoros térképéből (Közép-Amerika)

2.3. A raszter-adatmodell<br />

A raszter-adatmodell lÈnyege, hogy az ·br·zolt fel¸letet egy r·csh·lÛval Ñfedj¸k leî, Ès a<br />

h·lÛ minden elemÈhez egy jellemzőt (attrib˙tumot, pl. szÌnt) rendel¸nk hozz· (a raszteres<br />

·llom·ny egy elemÈt sokszor pixelkÈnt is emlÌtik).<br />

Egy raszteres tÈrkÈp ·llom·ny·nak a kˆvetkező alapvető adatokat kell tartalmaznia:<br />

ï A raszterh·lÛ geometriai jellemzői (sorok, oszlopok sz·ma, pixelmÈret, esetleg a<br />

tÈrkÈpi koordin·ta-rendszer transzform·ciÛs paramÈterei).<br />

ï Annyi attrib˙tum, ah·ny pixelből ·ll a tÈrkÈp (attrib˙tum, attrib˙tum, ...).<br />

Õgy azonban a t·rolandÛ adattˆmeg igen nagy, hiszen minden egyes raszterpont attrib˙tuma<br />

t·rolÛdik, tov·bb· a tÈrkÈpi elemek a megszokott pont/vonal/ter¸let form·ban nem<br />

hozz·fÈrhetők, egyedileg nem azonosÌthatÛk. Tipikusan csak raszter form·ban t·rolhatÛ<br />

grafikus adatok pl. a fÈnykÈpek, ezÈrt is nevezik az ilyen jellegű grafikus adat·llom·nyokat<br />

kezelő szoftvereket sokszor fotoretus·lÛ programoknak.<br />

A raszter form·tum˙ ·llom·nyok kÈt legfontosabb jellemzője Ès az adat·llom·ny nagys·g·t<br />

alapvetően befoly·solÛ tÈnyező az ·br·zolt ter¸let nagys·g·n kÌv¸l a felbont·s (a<br />

rasztermÈret) Ès az egy raszterhez tartozÛ attrib˙tum t·rol·si mÛdja. Pl. egy bin·ris v·ltozÛt<br />

(0/1, igen/nem) ·br·zolÛ kÈp egy pixele egy biten t·rolhatÛ, mÌg egy valÛs szÌneket<br />

tartalmazÛ szÌnes kÈp esetÈben egy pixelhez 16,7 milliÛ (2 24 ) fÈle attrib˙tum tartozhat,<br />

amit 3 b·jton lehet t·rolni (alapszÌnenkÈnt 1 b·jton). Igaz·n professzion·lis alkalmaz·sok<br />

esetÈn a szÌnek sz·ma 2 32 (a h·rom szÌnkomponens mellett mÈg egy ·tl·tszÛs·gi tÈnyezőt<br />

is figyelembe vesz¸nk). Amennyiben a tÈrkÈpek nem szÌneket fejeznek ki, hanem ÈrtÈkeket<br />

(pl. egy magass·gmodell esetÈn), gyakran alkalmaznak dupla pontoss·g˙ lebegőpontos<br />

sz·m·br·zol·st is, ami egy pixel ÈrtÈkÈnek t·rol·s·hoz 8 b·jtot foglal le.<br />

2.4. Raszteralapú térképek<br />

2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai<br />

B·r a vektor-adatmodell gyakrabban előfordul a tÈrkÈpÈszetben, raszteres adatok kezelÈsÈre<br />

is sokszor sz¸ksÈg van. Az űrfelvÈtelek Ès lÈgi fÈnykÈpek a legjellemzőbb raszteres<br />

adatok, amikkel a tÈrkÈpÈszek a leggyakrabban tal·lkozhatnak.<br />

A raszteralap˙ tÈrkÈpek a kÈpernyőn sokkal kevÈsbÈ nagyÌthatÛk Ès kicsinyÌthetők, mint<br />

a vektoralap˙ tÈrkÈpek. A raszteralap˙ tÈrkÈpek erős nagyÌt·sban pixelekre bomlanak, mÌg<br />

kicsinyÌtÈs esetÈn csak a kÈppontok egy rÈsze l·thatÛ, Ès Ìgy az aprÛbb rÈszletek elveszhetnek.<br />

A raszterform·tum legnagyobb előnye az input oldal. Szkenner segÌtsÈgÈvel gyorsan digit·lis<br />

adatsorr· alakÌthatÛ egy papÌrtÈrkÈp, viszont ennek tov·bbi kezelÈse, megv·ltoztat·sa<br />

rendkÌv¸l nehÈz feladat, hiszen a tÈrkÈpi elemekhez nem tudunk a pont/vonal/fel¸let<br />

strukt˙r·ban hozz·fÈrni. A szkennelÈs csak szÌninform·ciÛt eredmÈnyez a pixelek attrib˙-<br />

33

2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai<br />

tumakÈnt. Egy ˙t, egy vas˙t attrib˙tumok alapj·n valÛ kiv·laszt·sa lehetetlen feladat egy<br />

szkennelt raszteres tÈrkÈpen. A raszteres ·llom·nyok saj·toss·ga, hogy egy adott pontban<br />

csak egyfÈle szÌninform·ciÛ t·rolhatÛ, azaz pÈld·ul egy vas˙t Ès egy ˙t keresztezÈsÈben<br />

az a szÌn fog csak megjelenni, amely a rajzi strukt˙r·ban feljebb volt. Egy-kÈt speci·lis<br />

raszteres form·tum ennÈl bonyolultabb t·rol·st is lehetővÈ tesz.<br />

A tov·bbi problÈm·krÛl (nagymÈretű ·llom·nyok, adott felbont·s) mÈg bőven lesz szÛ,<br />

most ink·bb nÈzz¸k meg, hol van mÈgis lÈtjogosults·ga a raszteres digit·lis tÈrkÈpeknek.<br />

A szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpekre Ìrt programok kˆzˆtt gyorsan megjelentek a k¸lˆnfÈle atlaszok,<br />

tÈrkÈpek is. Ez a nyolcvanas Èvek elejÈn tˆrtÈnt, amikor a grafikus form·tumok<br />

szabv·nyosod·sa mÈg csak a raszteres form·tumok kˆzˆtt indult meg.<br />

Szerzői jogi szempontbÛl is elsősorban a raszteres tÈrkÈpek haszn·lat·t rÈszesÌtettÈk<br />

előnyben, hiszen ezek ˙jra felhaszn·l·sakor az eredetitől jelentősen eltÈrő v·ltozatot csak<br />

rendkÌv¸l nagy r·fordÌt·ssal lehetett kÈszÌteni, de a tÈrkÈpek rÈszletessÈge, geometri·ja<br />

akkor sem v·ltozott meg. A raszteres ·llom·nyokban nem okozott gondot a k¸lˆnfÈle speci·lis<br />

karakterek haszn·lata, hiszen ezek a kÈp rÈszeivÈ v·ltak raszterezÈskor, Ès Ìgy<br />

elegendő volt a raszteres ·llom·ny megjelenÌtÈse a kezelőprogram segÌtsÈgÈvel.<br />

A nagy tÈrkÈpÈsz cÈgek is hamarosan elő·lltak kor·bbi papÌrtÈrkÈpeik, atlaszaik digit·lis<br />

v·ltozataival, ami a s¸rgető piaci megjelenÈs igÈnye miatt eleinte nem lehetett m·s,<br />

mint a papÌrtÈrkÈpek beszkennelt v·ltozata.<br />

Jelenleg a kommersz digit·lis atlaszok piac·n mind raszteres, mind vektoros tÈrkÈpek is<br />

tal·lhatÛk: az ·tlagos felhaszn·lÛt nem feltÈtlen¸l a belső adatkezelÈsi strukt˙ra Èrdekli,<br />

hanem a vÈgső megjelenÌtÈs minősÈge Ès haszn·lhatÛs·ga.<br />

2.5. A különböző adatmodellek együttes használata és<br />

egymásba alakíthatósága<br />

A vektoros t·rol·s h·tr·nya a bonyolult adatszerkezet Ès a rasztereshez kÈpest nagys·grendekkel<br />

időigÈnyesebb input oldal, hiszen ez jÛrÈszt csak digitaliz·lÛ t·bl·val, illetve a<br />

34<br />

4. ábra<br />

Ugyanannak a raszteres képnek a részletei különféle nagyításban

2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai<br />

raszteres kÈp monitoron tˆrtÈnő ·trajzol·s·val (on screen digitizing), manu·lis bevitellel<br />

oldhatÛ meg. Itt az emberi pontatlans·gokbÛl adÛdÛ hib·k fellÈpÈsÈnek lehetősÈge is nagyobb.<br />

TÈrkÈpÈszeti feldolgoz·s cÈlj·ra ·ltal·ban a vektorform·tum a megfelelő.<br />

A kÈtfajta beviteli mÛdszer kˆzˆtti v·laszt·s ·ltal·ban a feladat f¸ggvÈnye, sőt a kÈt<br />

mÛdszer sz¸ksÈg szerint kombin·lhatÛ is. PÈld·ul a Magyar HonvÈdsÈg teljes Magyarorsz·got<br />

lefedő, GaussñKr¸ger rendszerű 1:50000 mÈretar·ny˙ tÈrkÈpÈszeti adatb·zisa esetÈn<br />

a digitaliz·l·s kb. ˆt Èvet vett volna igÈnybe (319 szelvÈny), Ìgy ñ legal·bbis a domborzatrajz<br />

esetÈben ñ a szkenner haszn·lata mellett dˆntˆttek, s a raszteres adat·llom·nyokat<br />

a kÈsőbbiekben megfelelő, cÈlorient·lt hardveren, illetve szoftverrel vektoriz·lt·k.<br />

A raszter- Ès a vektormodell sok esetben egy digit·lis tÈrkÈpen bel¸l egy¸ttesen is előfordul<br />

(4, 5. ·bra). Ezt a hagyom·nyos tÈrkÈpÈszetben is ismert rÈtegtechnik·val cÈlszerű<br />

megoldani. Vannak azonban esetek, amikor az egyik adatmodellből a m·sikba kell az adatokat<br />

·talakÌtani. A vektoros tÈrkÈpek raszteressÈ valÛ alakÌt·sa nem jelent k¸lˆnˆsebb problÈm·t,<br />

azonban a raszteres tÈrkÈpek vektoross· valÛ alakÌt·sa sokkal bonyolultabb folyamat.<br />

5. ábra<br />

Európa98 útvonaltervező szoftver (példa raszteres és vektoros adatok vegyes alkalmazására):<br />

ebben az esetben a megírások raszteres formátumúak a speciális karakterek egyszerűbb<br />

megjelenítése érdekében<br />

35

2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai<br />

2.5.1. A vektor- és raszter-adatmodell együttes alkalmazása – rétegtechnika<br />

a digitális kartográfiában<br />

A vektor- Ès a raszter-adatmodell egy¸ttes alkalmaz·s·ra napjainkban m·r a grafikus<br />

szoftverek nagy rÈsze kÈpes, de ·ltal·ban az egyik adatmodellnek al·rendelt szerepe van<br />

a m·sik adatmodellhez kÈpest. A tÈrinformatikai programok szinte kivÈtel nÈlk¸l kÈpesek<br />

az adatmodellek vegyÌtÈsÈre, egy¸ttes kezelÈsÈre, b·r ·ltal·ban itt is igaz, hogy nem kÈpesek<br />

azonos hatÈkonys·ggal kezelni a kÈtfÈle adatmodellt.<br />

A tÈrkÈpÈszek sz·m·ra nem idegen a rÈtegek haszn·lata, hiszen a hagyom·nyos kartogr·fiai<br />

elj·r·s is sz¸ksÈgessÈ tette a tÈrkÈp rÈteges (rajzfÛli·nkÈnti) kezelÈsÈt. A hagyom·nyos<br />

elj·r·sn·l a technolÛgiai folyamat tette sz¸ksÈgessÈ az ˙n. szÌnrebontott rajzol·st,<br />

ahol a fÛli·k sz·m·t a nyomtatott tÈrkÈpen tervezett szÌnek, szÌn·rnyalatok sz·ma hat·rozta<br />

meg, illetve bizonyos tÌpus˙ tÈrkÈpi elemek mindenkÈppen k¸lˆn fÛli·ra ker¸ltek (nevek,<br />

pontszerű jelek). A kÈtfÈle (hagyom·nyos vagy litogr·fiai Ès a digit·lis) rÈtegszemlÈlet<br />

ebből kifolyÛlag nem teljesen azonos.<br />

6. ábra<br />

Digitális ortofotó részlete: raszteres légi fotó + vektoros térképi tartalom (szintvonalak, megírások)<br />

Vannak esetek, amikor a digit·lis tÈrkÈp raszteres Ès vektoros elemeket is tartalmaz, pÈld·ul<br />

egy ortofotÛ-tÈrkÈp esetÈben a lÈgi fotÛ a raszteres elem Ès a vonalas rajz, valamint<br />

a megÌr·sok a vektoros elemek. A k¸lˆnbˆző adatmodellhez tartalmazÛ elemeket k¸lˆnk¸lˆn<br />

rÈtegeken kell, cÈlszerű t·rolni.<br />

36

A digit·lis kartogr·fi·ban egy tÈrkÈpi objektumcsoporton bel¸l mindenkÈppen javasolt<br />

az adott csoportba sorolt tÈrkÈpi elemek tov·bbi hierarchikus megk¸lˆnbˆztetÈse, tov·bbi<br />

rÈtegekbe sorol·sa is. Ennek rÈszletessÈgÈt elsősorban a tÈrkÈpi objektumok grafikai<br />

attrib˙tumai hat·rozz·k meg, de ha a tÈrkÈpkÈszÌtő Èlni szeretne a digit·lis tÈrkÈpek<br />

ny˙jtotta lehetősÈgekkel (pl. kˆnnyű v·ltoztathatÛs·g), akkor elemi Èrdeke minÈl tˆbb<br />

rÈteg haszn·lata. Az al·bbi pÈlda egy kˆzigazgat·si tÈrkÈp rÈtegekre valÛ felbont·s·t<br />

mutatja:<br />

VÌzrajz:<br />

fő folyÛk Ès tavak,<br />

kis folyÛk Ès tavak.<br />

Hat·rok:<br />

orsz·ghat·r,<br />

megyehat·r,<br />

kˆzsÈghat·r.<br />

Partvonalak:<br />

partvonal Ès nagyobb szigetek,<br />

kisebb szigetek.<br />

Kˆzigazgat·si nevek:<br />

orsz·gnevek,<br />

megyenevek,<br />

kˆzsÈgnevek.<br />

Keverten raszteres Ès vektoros alkalmaz·sokra pÈlda amikor vektoros tÈrkÈpek mˆgÈ a<br />

h·ttÈrbe lÈgi vagy űrfotÛkat teszn¸nk, illetve vektoros tÈrkÈpek hi·ny·ban haszn·lhatunk<br />

kevÈs sz·m˙ vektoros adatunk tÈrbeli helyzetÈnek pontos szemlÈltetÈsÈre raszteres tÈrkÈpi<br />

h·tteret. Ez utÛbbi rendkÌv¸l gyakori a k¸lˆnfÈle ir·nyÌt·si, bevetÈsi rendszerekben (rendőrsÈg,<br />

mentők, tűzoltÛs·g). Ebben az esetben a vektoros adatok Ès a raszteres tÈrkÈp illeszkedÈsÈnek<br />

pontoss·gi kˆveltelmÈnyeit a feladat jellege szabja meg [2].<br />

2.5.2. Konverzió az adatmodellek között<br />

2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai<br />

Az adatmodellek kˆzˆtti konverziÛ rendkÌv¸li jelentősÈgű a tÈrinformatik·ban Ès a sz·mÌtÛgÈpes<br />

tÈrkÈpÈszetben. A gyors adatbevitel miatt ·ltal·ban előnyben rÈszesÌtik az input<br />

oldalon a szkenner haszn·lat·t a digitaliz·lÛ t·bl·val szemben.<br />

A raszteres form·ban t·rolt adatok vektoriz·l·sa automatiz·lhatÛ, de az adat jellegÈtől<br />

f¸ggően ·ltal·ban csak erőteljesen interaktÌv mÛdon Ès professzion·lis szinten csak<br />

igen dr·ga szoftverek segÌtsÈgÈvel. Sok esetben azonban megÈri speci·lis vektoriz·lÛ<br />

szoftver kifejlesztÈse, hiszen ez jelentősen csˆkkentheti a digitaliz·l·s munkaigÈnyÈt.<br />

Minden esetben sz¸ksÈges azonban az automatikus vektoriz·l·s eredmÈnyÈnek<br />

ellenőrzÈse.<br />

37

2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai<br />

A vektoros adatmodell raszteressÈ alakÌt·sa tulajdonkÈppen problÈmamentesen megoldhatÛ,<br />

azonban tan·csos előbb a raszteres adatok kÈsőbbi felhaszn·l·si kˆrÈnek pontos<br />

ismerete, hogy az optim·lis paramÈterekkel hajtsuk vÈgre a konverziÛt.<br />

A sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszetben Ès a tÈrinformatik·ban szem előtt kell tartani egy fontos<br />

korl·tot. A sz·mÌtÛgÈpben t·rolt vektoros tÈrkÈpek mind a kÈpernyőn, mind a nyomtatÛkon<br />

csak raszteres form·ban jelenÌthetők meg (kivÈve a tollas plottereket). Õgy minden<br />

alkalommal ezen perifÈri·k meghajtÛi egy ·talakÌt·st vÈgeznek el, azaz a vektoros adat-<br />

·llom·ny alapj·n kisz·mÌtj·k minden egyes kÈppont megjelenÌtÈsi paramÈtereit.<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Aronoff, S.: Geographic information systems: a management perspective<br />

WDL Publications, Ottawa, Canada, 1989.<br />

2.A térinformatika és alkalmazásai<br />

OMFB tanulmány, Budapest, 1993.<br />

3.Zentai László: Számítógépes térképészet (kézirat)<br />

Source material ITC, NL; modules jointly developed by ITC/CSLM and partially<br />

funded by PHARE HU 94.05, Székesfehérvár, 1997.<br />

38

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

Mind raszteres, mind vektoros kˆrnyezetben tˆbbfÈle ·llom·nyform·tum terjedt el. Bizonyos<br />

·llom·nyform·tumok (metafile) kÈpesek mindkÈt adatfajta egyszerre tˆrtÈnő kezelÈsÈre.<br />

A szÌninform·ciÛkat a legtˆbb form·tum esetÈben a kÈsőbbiekben rÈszletesen bemutatandÛ<br />

RGB rendszerben t·rolj·k.<br />

3.1. Raszteres formátumok<br />

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

A tÈrkÈpÈszetben raszter form·tum˙ adatok kezelÈse gyakran előfordul, sőt esetenkÈnt a<br />

szoftver elsődleges cÈlja ez (pl. lÈgifÈnykÈp- Ès űrfotÛ-kiÈrtÈkelÈs).<br />

A raszteres ·llom·nyok egyik fontos jellemzője a felbont·s. A raszteres tÈrkÈpek esetÈn<br />

a felbont·st vagy a kÈppontoknak megfelelő terepi fel¸let oldalhossz·val (legtˆbbszˆr<br />

mÈterben), vagy a kÈppont kinyomtatott tÈrkÈpen mÈrhető mÈretÈvel (pl. Ñdot per inchîben,<br />

dpi-ben) adj·k meg.<br />

A dpi a felbont·s mÈrtÈkegysÈge, Ès azt adja meg, hogy egy inch ñ magyarul h¸velyk ñ<br />

(25,4 mm) t·vols·gon bel¸l h·ny elemi kÈppont van. Ez pl. printerek esetÈben azt mutatja,<br />

hogy az eszkˆz h·ny kÈppontot kÈpes egyedileg elhelyezni egy inchen bel¸l, illetve<br />

szkennerek, digit·lis fÈnykÈpezőgÈpek esetÈben azt mutatja, hogy az eszkˆz h·ny egyedi<br />

pontot tud ÈrzÈkelni egy inchen bel¸l. A felbont·s Ès a kÈpmÈret egym·ssal szorosan<br />

ˆsszef¸gg: egy adott pixelnagys·g˙ raszteres ·llom·ny fizikai mÈrete Ès felbont·sa egym·ssal<br />

fordÌtott ar·nyban van ñ a megjelenÌtÈskor minden attÛl f¸gg, hogy az adott<br />

eszkˆzzel milyen kis mÈretben jelenÌthetők meg a raszteres ·llom·ny elemi kÈppontjai.<br />

A felbont·s * az input Ès az output eszkˆzˆk esetÈn eltÈrhet vÌzszintes, illetve f¸ggőleges<br />

ir·nyban, legyen szÛ ak·r monitorrÛl, nyomtatÛrÛl vagy szkennerről.<br />

Tipikusan csak raszteres ·llom·nyokkÈnt kezelhetők a fÈnykÈpek. A tÈrkÈpÈszetben<br />

nagy jelentősÈgűek a lÈgi fÈnykÈpek Ès az űrfelvÈtelek, melyeket elsősorban a t·vÈrzÈkelÈs<br />

Ès raszter alap˙ tÈrinformatika haszn·l.<br />

ŰrfelvÈtelek esetÈben tulajdonkÈppen a legtˆbbszˆr nem is hagyom·nyos fotÛkrÛl van<br />

szÛ, hiszen a fÈnykÈpezÈs ismert folyamat·tÛl eltÈrően itt a papÌrkÈp vagy a kÈpernyőn<br />

l·thatÛ kÈp a szenzorok ·ltal ÈrzÈkelt sug·rz·si/visszaverÈsi adatokbÛl m·r eleve digit·lis<br />

form·ban ·ll rendelkezÈs¸nkre. Ebben az esetben a felbont·s az ÈrzÈkelt elemi ter¸let<br />

* A távérzékelési anyagok esetében háromféle felbontásról lehet beszélni: térbeli felbontásról, ami az<br />

egy képpont által lefedett terület nagyságával jellemezhető, spektrális felbontásról, ami az érzékelt hullámhossz-tartománnyal<br />

jellemezhető és az időbeli felbontásról, ami a műholdpályának függvényeként<br />

a visszatérési gyakorisággal jellemezhető. Itt most természetesen a térbeli felbontást taglaljuk.<br />

39

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

nagys·g·bÛl adÛdik. A t·vÈrzÈkelÈsi cÈl˙ műholdkÈpek felbont·sa nÈh·ny (deci)mÈterestől<br />

nÈh·ny kilomÈteresig v·ltozik.<br />

LÈgi fotÛk esetÈben a fÈnykÈpek leggyakrabban a hagyom·nyos elj·r·ssal (analÛg mÛdon)<br />

kÈsz¸lnek. Egy fekete-fehÈr ·rnyalatos (sz¸rkefokozatos) kÈp felbontÛkÈpessÈge a<br />

jelenleg rendelkezÈsre ·llÛ lÈgi digit·lis szkennerekkel ·ltal·ban nem Èrhető el. Egy<br />

analÛg fÈnykÈp felbont·s·t tulajdonkÈppen a technolÛgi·ban haszn·lt vegyszerek, illetve<br />

a film kÈmiai ˆsszetÈtele hat·rozza meg. Az ilyen fÈnykÈpek utÛlagos, a digit·lis felhaszn·l·s<br />

ÈrdekÈben tˆrtÈnő szkennelÈse mindenkÈppen j·r bizonyos inform·ciÛvesztÈssel,<br />

Ès Ìgy termÈszetesen a feladat f¸ggvÈnyÈben olyan felbont·st kell v·lasztani, amely<br />

az adott cÈlnak mÈg megfelelő.<br />

Nagyon sokfÈle raszteres ·llom·nyform·tum lÈtezik. Ezek szerkezetei Ès jellemzői kˆzˆtt<br />

nincs akkora k¸lˆnbsÈg, mint a vektoros ·llom·nyform·tumok kˆzˆtt: a k¸lˆnbsÈgek<br />

elsősorban az alkalmazhatÛ szÌnpalett·kban, illetve a szÌnek sz·m·ban vannak.<br />

A raszter form·ban tˆrtÈnő t·rol·s nagy előnye, hogy az alkalmazhatÛ input (adatbeviteli)<br />

eszkˆz ebben az esetben a szkenner, mely automatikus beolvas·st tesz lehetővÈ. TermÈszetesen<br />

az optim·lis paramÈterek kiv·laszt·sa ÈrdekÈben m·r a szkennelÈskor tiszt·ban<br />

kell lenn¸nk a tov·bbi felhaszn·l·s mikÈntjÈvel, Ès a be·llÌt·sokat ezek figyelembevÈtelÈvel<br />

cÈlszerű elvÈgezni.<br />

A kˆvetkező t·bl·zat bemutatja, hogy k¸lˆnfÈle felbont·sokban Ès szÌnmÈlysÈgben hogyan<br />

v·ltozik a beszkennelt ·llom·ny (10 x 10 cm-es kÈp) mÈrete:<br />

3.1.1. TIFF (Tagged Image File Format)<br />

A TIFF raszteres ·llom·nyform·tumot az Aldus (ezt a cÈget a kilencvenes Èvek kˆzepÈn<br />

megv·s·rolta az Adobe, Ìgy jelenleg ez utÛbbi cÈg a form·tum gazd·ja), a Microsoft Ès a<br />

40<br />

10 x 10 cm-es kép<br />

1 bites kép<br />

100 dpi 300 dpi 600 dpi 2400 dpi<br />

bitmap (line art)<br />

8 bites kép<br />

20 Kb 171 Kb 683 Kb 10,9 Mb<br />

sz¸rkefokozatos (grayscale-256 szÌn)<br />

24 bites kép<br />

152 Kb 1,33 Mb 5,32 Mb 85,1 Mb<br />

szÌnes ñ RGB (16,7 milliÛ szÌn)<br />

32 bites kép<br />

455 Kb 3,99 Mb 16,0 Mb 256 Mb<br />

szÌnes ñ CMYK (16,7 milliÛ szÌn) 607 Kb 5,32 Mb 21,3 Mb 340 Mb

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

professzion·lis szÌnes kÈpfeldolgoz·sban Èrdekelt szkennergy·rtÛk fejlesztettÈk ki elsősorban<br />

az asztali kiadv·nyszerkesztÈs, illetve a digit·lis adatcsere szempontjait figyelembe<br />

vÈve 1986-ban.<br />

Ez a form·tum az ·ltal·nos cÈl˙ professzion·lis kÈpfeldolgoz·s legelterjedtebb, platformf¸ggetlen<br />

lehetősÈgÈvÈ v·lt, kˆszˆnhetően annak is, hogy m·s ter¸leteken (t·vÈrzÈkelÈs)<br />

is haszn·lj·k.<br />

SzÈles kˆrű elterjedÈsÈt nagymÈrtÈkben elősegÌti az ·llom·ny belső strukt˙r·ja. Nyitotts·ga<br />

rÈvÈn a form·tum rendkÌv¸l kˆnnyen bővÌthető. Csak pÈldakÈnt emlÌtem meg, hogy<br />

mag·ban a TIFF ·llom·nyban tetszőleges szˆveges inform·ciÛ is t·rolhatÛ, kihaszn·lva a<br />

form·tum adta bővÌtÈsi lehetősÈgeket.<br />

NÈh·ny Èrdekesebb TIFF bővÌtÈs:<br />

ï GeoTIFF, melyben az egyes pixelekhez a valÛs fˆldrajzi helyhez kapcsolÛdÛ inform·ciÛk<br />

(transzform·ciÛs paramÈterek, vet¸let, alapfel¸let) kˆthetők, a t·vÈrzÈkelÈsben<br />

Ès a tÈrinformatik·ban alkalmazhatÛ elsősorban;<br />

ï az Adobe (kor·bban Aldus) Pagemaker DTP program TIFF bővÌtÈsei;<br />

ï RichTIFF, mely eredetileg a professzion·lis DTP-eszkˆzˆk (szkennerek, levil·gÌtÛk)<br />

egyik legismertebb gy·rtÛj·nak, a Crosfield cÈgnek a bővÌtmÈnye, abbÛl a cÈlbÛl,<br />

hogy az ˙js·gokban megjelenő kÈpek adatcserÈjÈt elősegÌtse.<br />

A TIFF nem egy nyomtatÛvezÈrlő vagy oldalleÌrÛ nyelv, s nem sz·ndÈkozik ·ltal·nos<br />

adatcsere form·tumm· sem v·lni. KifejlesztÈsekor elsődleges cÈlnak tekintettÈk a form·tum<br />

funkciÛgazdags·g·t, hogy igazodhasson az eltÈrő tud·s˙ kÈpfeldolgozÛ programok Ès<br />

a szintÈn rendkÌv¸l eltÈrő tud·s˙ szkennerek (Ès hasonlÛ eszkˆzˆk) kÈpessÈgeihez. Az alkalmazott<br />

szoftvereknek sem jelent gondot, ha olyan TIFF jellemzőkkel ker¸lnek szembe,<br />

amelyeket a szoftver alkotÛinak sz·ndÈkai nem t·mogatnak, ilyenkor csak az alapvető<br />

(a szoftver ·ltal t·mogatott) jellemzők alapj·n vÈgzik el a megjelenÌtÈst.<br />

Teh·t a szoftverfejlesztők ñ figyelembe vÈve a kˆltsÈgtÈnyezőket ñ eldˆnthetik, hogy<br />

milyen mÈlysÈgben integr·lj·k a programba a TIFF funkciÛit. Viszonylag kˆnnyű olyan<br />

programot Ìrni, amellyel egyszerű TIFF ·llom·nyokat ·llÌthatunk elő, de nagyon nehÈz<br />

olyan programot Ìrni, amely minden TIFF ·llom·ny elolvas·s·ra, megjelenÌtÈsÈre alkalmas.<br />

A TIFF sz·ndÈkai szerint platformf¸ggetlen, nem kˆtődik oper·ciÛs rendszerekhez,<br />

processzorokhoz, fordÌtÛprogramokhoz, Èrtelmezőkhˆz. Az egyetlen fontos előfeltÈtel,<br />

hogy az adott kˆrnyezetben legyen Ñvalami olyasmiî, amit ·llom·nynak lehet nevezni<br />

(f·jl-rendszer): egy 8 bites byte-sorozat, ahol az egyes byte-okat 0 Ès n kˆzˆtt sz·mozz·k.<br />

A sz·moz·si mÛdszer elÈggÈ liber·lis, ami kedvezőbb olyan h·ttÈrt·rolÛk esetÈben, amelyek<br />

vÈletlen hozz·fÈrÈsűek (merevlemez), de a soros elven műkˆdő h·ttÈrt·rak (m·gnesszalag,<br />

streamer, DAT-magnÛ) is kÈpesek TIFF ·llom·nyok Ìr·s·ra Ès olvas·s·ra.<br />

A TIFF ·llom·ny maxim·lis mÈrete 2 32 byte (tˆbb, mint 4 Gbyte), ez a mÈretkorl·t az<br />

·llom·ny tÈnyleges nagys·g·ra utal, valamilyen belső tˆmˆrÌtÈst alkalmazva valÛj·ban<br />

mÈg ennÈl is nagyobbak lehetnek a TIFF ·llom·nyok.<br />

41

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

A belső strukt˙r·tÛl f¸ggően beszÈlhet¸nk Microsoft (IBM-kompatibilis PC, a DOS<br />

·llom·nynÈv korl·tok miatt a szabv·nyban aj·nlott kiterjesztÈs minden platformon TIF),<br />

illetve Motorola (AppleñMcIntosh) byte sorrendről (az utÛbbiba tartoznak a k¸lˆnfÈle<br />

munka·llom·sokon lÈtrehozott TIFF ·llom·nyok).<br />

A jelenlegi leg˙jabb verziÛ az 6.0-s TIFF form·tum, melyet 1992. j˙nius·ban vÈglegesÌtettek.<br />

Az ezelőtti v·ltozat az 5.0 1988-ban sz¸letett meg.<br />

A 6.0-s TIFF m·r olyan k¸lˆnleges form·tumokat, effektusokat is t·mogat mint pÈld·ul:<br />

ï 16 bites sz¸rke·rnyalatos kÈp, 48 bites szÌnes kÈp;<br />

ï a raszteres kÈp hatÈkonyabb t·rol·sa, mely elsősorban a nagyfelbont·s˙ kÈpek gyorsabb<br />

hozz·fÈrÈsÈt segÌti elő,<br />

ï javÌtott RGB szÌnkezelÈs (a CIE 1931. szÌndefini·l·son alapulÛ);<br />

ï JPEG tˆmˆrÌtÈs;<br />

ï az RGB-től eltÈrő szÌnrendszerek: CMYK, Lab, YC bC r (YUV).<br />

A belső tˆmˆrÌtÈs tˆbbfÈle lehet, termÈszetesen ezen mÛdszerek mindegyike nem haszn·lhatÛ<br />

az ˆsszes kor·bbi TIFF form·tumokban.<br />

SzerkezetÈt tekintve a TIFF ·llom·ny h·rom fő rÈszre oszthatÛ: az első egy rˆvid fejlÈc,<br />

a m·sodik egy kˆnyvt·r, ahol minden az ·llom·nyban alkalmazott mező megtal·lhatÛ, a<br />

harmadik rÈsz tartalmazza az egyes mezők adatait. Ez a strukt˙ra azt is lehetővÈ teszi,<br />

hogy egy ·llom·nyban egyszerre tˆbb raszteres kÈpet t·roljunk, oly mÛdon, hogy azok kˆzˆtt<br />

tulajdonkÈppen semmilyen azonoss·g sincs (eltÈrő mÈret, felbont·s, szÌnmÈlysÈg) [4], [5].<br />

3.1.2. BMP<br />

A BMP form·tumnak nÈgyfÈle v·ltozata van. Kettő a Windows grafikus kˆrnyezetben<br />

(rÈgi Ès ˙j form·tum) Ès kettő az IBM OS/2 oper·ciÛs rendszere alatt.<br />

A Windows grafikus keretrendszer, illetve oper·ciÛs rendszer a raszteres ·llom·nyokat<br />

˙n. eszkˆzf¸ggetlen raszteres form·tumban (device-independent bitmap, DIB) t·rolja.<br />

Az eszkˆzf¸ggetlensÈg azt jelenti, hogy a mÛdszer, ahogy az ·llom·nyban t·rolÛdnak az<br />

egyes pixelek szÌnei, f¸ggetlenek a monitor szÌnmegjelenÌtÈsi mÛdszerÈtől.<br />

Az ·llom·nyform·tum jellemzője, hogy minden egyes BMP ·llom·ny tartalmaz egy fejlÈcet,<br />

amely mag·ban foglalja a szÌnt·bl·t, illetve a szÌnmÈlysÈget (h·ny bites kÈpről van<br />

szÛ). A szÌnt·bl·ban a szÌnek fontoss·gi (gyakoris·gi) sorrendben jelennek meg, ami elősegÌti<br />

gyors megjelenÌtÈs¸ket olyan eszkˆzˆket haszn·lva, melyek egyÈbkÈnt csak jÛval<br />

kevesebb szÌn bemutat·s·ra kÈpesek.<br />

A 3.0 Ès az ann·l magasabb verziÛsz·m˙ Windows a 4 Ès 8 bites kÈpek esetÈben t·mogatja<br />

az ˙n. RLE (run-length encoded) tˆmˆrÌtÈsi mÛdot, ezzel csˆkkentve az ·llom·ny<br />

t·rol·s·hoz sz¸ksÈges ter¸let nagys·g·t a h·ttÈrt·ron, illetve a memÛri·ban.<br />

A BMP form·tum speci·lis alkalmaz·s·hoz sorolhatÛk a Windows grafikus kezelői<br />

fel¸let ikon·llom·nyai is. Ezeket a Windows (mÈg a Windows 98 is) vagy k¸lˆn·llÛ ICO<br />

42

kiterjesztÈsű ·llom·nyokban, vagy k¸lˆnfÈle form·tum˙ ·llom·nyokba (EXE, DLL) be-<br />

ÈpÌtve t·rolja. HasonlÛ form·tum˙ak a Windows 3.x ·ltal haszn·lt kurzormutatÛk is (CUR<br />

kiterjesztÈsű ·llom·nyok).<br />

A lehetsÈges szÌnmÈlysÈgek: 1 bites (fekete-fehÈr, monokrÛm), 4 bites (16 szÌn), 8 bites<br />

(256 szÌn), 24 bites (16,7 milliÛ szÌn) [2].<br />

3.1.3. PCX (Zsoft Paintbrush)<br />

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

Az első DOS alatti raszteres programok form·tuma (pl. Paintbrush, Frieze), a nyolcvanas<br />

Èvek elejÈn terjedt el. Kor·bban a PCX mellett a PCC kiterjesztÈs is haszn·latos volt.<br />

A form·tum eredeti kifejlesztőjÈt, a Zsoft nevű cÈget, kÈsőbb felv·s·rolta a Wordstar,<br />

ami azt·n a SoftKey cÈg tulajdona lett. Ebben a helyzetben ma m·r nem ·llapÌthatÛ meg,<br />

hogy tÈnylegesen ki is birtokolja ezt a form·tumot.<br />

A Zsoft eleinte megprÛb·lt lÈpÈst tartani a robban·sszerűen fejlődő sz·mÌt·stechnik·val,<br />

a PCX form·tum tov·bbfejlesztÈsÈvel, de ennek kˆvetkeztÈben az ˙jabb form·tum˙<br />

·llom·nyok nem voltak teljesen kompatibilesek a rÈgiekkel. A form·tum utolsÛ Ìrott szabv·nya<br />

1991-ből valÛ.<br />

A korai PCX verziÛk ñ az EGA grafikus k·rty·k kÈpessÈgeinek megfelelően ñ mÈg csak<br />

16 szÌnt t·mogattak, majd a VGA szabv·nny· v·l·s·val lehetővÈ v·lt 256 szÌn haszn·lata<br />

is. MindkÈt esetben az ·llom·ny egy egyedi szÌnpalett·t is tartalmazott. A Zsoft raszteres<br />

programjainak legutolsÛ v·ltozatai m·r a 24 bites szÌnmÈlysÈgű PCX ·llom·nyokat is<br />

t·mogatt·k (itt m·r nem volt k¸lˆn szÌnpaletta).<br />

Mindezek ellenÈre a PCX form·tumot szinte minden raszteres program t·mogatja Ès ·ltal·ban<br />

helyesen is kezeli, de haszn·lata ma m·r ink·bb ker¸lendő. A PCX a m·r emlÌtett<br />

RLE (run lenght encoding) tˆmˆrÌtÈsi elj·r·st alkalmazza [2].<br />

3.1.4. GIF (Compuserve Graphic Interchange Format)<br />

Ezt a nagyon tˆmˆr raszteres form·tumot a Compuserve h·lÛzat sz·m·ra fejlesztettÈk ki.<br />

JelentősÈgÈt az is fokozza, hogy platformf¸ggetlensÈge rÈvÈn a Web egyik szabv·nyos<br />

form·tuma. Szabv·ny szerint legfeljebb 256 szÌnt t·mogat, de a szÌnpaletta nagys·ga Ès<br />

tartalma ezen bel¸l tetszőlegesen defini·lhatÛ. Ezzel is csˆkkenthető az ·llom·ny mÈrete,<br />

főleg olyan kÈpek esetÈben, amelyek nagy homogÈn szÌnfel¸leteket tartalmaznak.<br />

A tˆmˆrÌtÈsi algoritmus, az ˙n. LZW (Lempel-Ziv & Welch) mÛdszer. Ehhez kˆtődik<br />

egy problÈma a GIF form·tummal kapcsolatban. 1984-ben egy Terry Welch nevű programozÛ,<br />

aki a Sperry Corporation-nÈl dolgozott nagy teljesÌtmÈnyű merevlemez-vezÈrlők<br />

hatÈkonyabb műkˆdÈsÈn, mÛdosÌtotta a m·r emlÌtett tˆmˆrÌtÈsi algoritmust. MÈg ebben az<br />

Èvben publik·lta is elj·r·s·t, sőt szabadalmi bejegyzÈssel le is vÈdte. Amikor a Compu-<br />

43

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

serve 1987-ben kifejlesztette a GIF form·tumot, valÛszÌnűleg nem j·rt el kellő kˆr¸ltekintÈssel,<br />

mivel nem j·rt ut·na a grafikus adatok tˆmˆrÌtÈsÈhez haszn·lt algoritmus felhaszn·lhatÛs·g·nak.<br />

Az LZW tˆmˆrÌtÈsi elj·r·st a Unisys mÈg 1986-ban megv·s·rolta, de csak 1995-től<br />

kezdve lÈpett fel jogai ÈrvÈnyesÌtÈse ÈrdekÈben. A vezető szoftvergy·rtÛk zˆme meg·llapod·st<br />

kˆtˆtt a cÈggel, Ìgy a GIF form·tum ñ, illetve a hasonlÛan Èrintett Postscript Level<br />

2, TIFF 6.0, PDF ñ tov·bbi haszn·lata korrekt mÛdon lehetsÈgessÈ v·lt. A jelenlegi szab·lyok<br />

szerint azon profitorient·lt szoftverfejlesztők kˆtelezettek jogdÌjfizetÈsre, akik ezt<br />

az LZW tˆmˆrÌtÈsi mÛdszert beÈpÌtik a profitorient·lt termÈk¸kbe.<br />

A GIF form·tum haszn·lata elsősorban olyan raszteres kÈpek esetÈben előnyˆs, ahol a<br />

kÈp viszonylag kevÈs szÌnt haszn·l, Ès ezek viszonylag nagy homogÈn szÌnfel¸leteket<br />

alkotnak. Ebbe a kategÛri·ba sorolhatÛk a tÈrkÈpek, Ìgy nem vÈletlen, hogy tÈrkÈpek<br />

raszteres form·ban tˆrtÈnő bemutat·s·ra ñ pÈld·ul a weben ñ ez a form·tum az ide·lis.<br />

Ehhez termÈszetesen olyan GIF ·llom·ny alkalmaz·sa a cÈlszerű, amelynek szÌnpalett·ja<br />

pontosan alkalmazkodik az eredeti tÈrkÈpen haszn·lt szÌnekhez. Csak Ìgy lehet elÈrni,<br />

hogy ugyanaz a tÈrkÈp kisebb mÈretű ·llom·nyba menthető le GIF form·tumban, mint a<br />

szintÈn rendkÌv¸l tˆmˆr JPG form·tumban.<br />

A GIF jelenleg alkalmazott kÈt fajt·ja az ˙n. 87a Ès 89a form·tum (a nevekben lÈvő<br />

sz·m a megfelelő Èvsz·mra utal), az erre valÛ bejegyzÈs az egyik legfontosabb inform·ciÛ<br />

az ·llom·ny fejlÈcÈben.<br />

A 87a form·tum m·r haszn·lta az interlace lehetősÈget, amelyet a h·lÛzati adattov·bbÌt·s<br />

ÈrdekÈben fejlesztettek ki. LÈnyege, hogy az ·llom·ny nem folyamatosan tartalmazza<br />

a kÈpi inform·ciÛkat, hanem nÈgy menetben. Az első menet csak minden nyolcadik sor<br />

grafikus inform·ciÛit tartalmazza (mintha csak durva felbont·sban szemlÈlnÈnk a kÈpet),<br />

ami a tov·bbi menetekben folyamatosan bőv¸l, finomodik. Teh·t a h·lÛzati ·tvitel kˆzben<br />

m·r az első menet ut·n l·thatÛ egy durva kÈp, Ès a szemlÈlő ez alapj·n dˆnthet arrÛl, hogy<br />

megv·rja-e a kÈp teljes letˆltÈsÈt, vagy fÈlbeszakÌtja az adat·tvitelt. TermÈszetesen<br />

ugyanaz az ·llom·ny kissÈ nagyobb mÈretű lesz interlace mÛdban lementve, mint az ˙n.<br />

non-interlace mÛdban [2].<br />

A 89a mÛdban lehetővÈ v·lt ˙n. glob·lis szÌnpaletta haszn·lata is, azaz az ·llom·nynak<br />

nem feltÈtlen¸l kell tartalmaznia egy konkrÈt szÌnpalett·t.<br />

EnnÈl l·tv·nyosabb ˙j lehetősÈgeket is kÌn·l a form·tum. Ilyen lehetősÈg az ·tl·tszÛ<br />

(transparent) GIF. A szÌnpaletta egy tetszőleges szÌne ·tl·tszÛv· tehető, ami azt jelenti,<br />

hogy minden olyan kÈppont alatt, amelynek ez a szÌne, ·tl·tszik a kÈp, mˆgˆtte l·tszik a<br />

h·ttÈr szÌne. A raszteres form·tumok zˆme csak tÈglalap alak˙ kÈpeket tud t·rolni, ezzel<br />

a mÛdszerrel (pÈld·ul a h·ttÈrszÌnt ·tl·tszÛv· tÈve) olyan hat·st Èrhet¸nk el, mintha a kÈp¸nk<br />

nem a raszteres ·llom·nyokn·l megszokott tÈglalap alak˙ lenne.<br />

B·r a 89a form·tum leÌr·sa kifejezetten kihangs˙lyozza: nem cÈlja az anim·lt ·llom·nyok<br />

t·mogat·sa, azÈrt megjegyzi, hogy korl·tozott mÛdon erre is van lehetősÈg. TulajdonkÈppen<br />

csak arrÛl van szÛ, hogy a GIF ·llom·nyban egym·s ut·n t·rolj·k az egym·st<br />

44

kˆvető kÈpkock·kat (frame) Ès ezt a megjelenÌtő szoftvernek kell a megadott mÛdon lej·tszani.<br />

A Netscape webbˆngÈsző 2.0 v·ltozata t·mogatta előszˆr ezt a lehetősÈget, s<br />

ennek kˆszˆnhetően a form·tum rendkÌv¸l elterjedttÈ v·lt. Azok a raszteres programok,<br />

amelyek nem kÈpesek az anim·lt ·llom·nyok lej·tsz·s·ra, de egyÈbkÈnt t·mogatj·k a<br />

GIF form·tumot, csak az első kÈpkock·t tudj·k megmutatni. EgyÈbkÈnt anim·lt GIF<br />

·llom·nyok kÈszÌtÈsÈnek lehetősÈge m·r a 87a form·tumban is benne rejlett, csak senki<br />

nem haszn·lta ki ezt [1].<br />

TˆrtÈntek kÌsÈrletek a GIF form·tum 24 bites kiterjesztÈsÈre is, de ennek nincs hivatalosan<br />

elfogadott szabv·nya, a szoftverek zˆme ezt nem is t·mogatja.<br />

3.1.5. JPG (Joint Photographics Experts Group)<br />

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

M·ra a web m·sik szabv·nyos form·tum·v· v·lt a szintÈn platformf¸ggetlen JPEG File<br />

Interchange Format (JFIF).<br />

RendkÌv¸l tˆmˆr form·tum, de a tˆmˆrÌtÈs nem vesztesÈgmentes, a kÈp minősÈge Ès az<br />

adathordozÛn elfoglalt ter¸let nagys·ga egym·ssal fordÌtott ar·nyban van. A legtˆbb<br />

szoftver lehetővÈ teszi a felhaszn·lÛ sz·m·ra a tˆmˆrÌtÈsi ar·ny kiv·laszt·s·t. A tˆmˆrÌtÈsi<br />

mÛd, az ˙n. JPEG elj·r·s, nem ·ll szabadalmi oltalom alatt.<br />

A JPG ·llom·nyok mentÈse, illetve betˆltÈse alatt megy vÈgbe a kÛdol·s, illetve a dekÛdol·s,<br />

de a gyors processzorok kor·ban az ebből adÛdÛ sebessÈgcsˆkkenÈs ·ltal·ban<br />

m·r Èszrevehetetlen.<br />

A rendkÌv¸l jÛ tˆmˆrÌtÈsi ar·ny titka, hogy a felbont·stÛl f¸ggetlen¸l a kÈpet 8 x 8 pixel<br />

nagys·g˙ elemi ter¸letek alapj·n elemzi Ès ·tlagolja, tulajdonkÈppen az emberi szem sz·m·ra<br />

kevÈssÈ ÈrzÈkelhető kis k¸lˆnbsÈgeket kiszűri.<br />

Belső szÌnkÛdol·sa a legtˆbb raszteres form·tumtÛl eltÈrően nem RGB alap˙, hanem<br />

YC bC r.<br />

MindenkÈppen legal·bb 256 szÌnű (vagy sz¸rkefokozat˙) palett·t tartalmaz, Ìgy<br />

elsősorban fÈnykÈpek elterjedt form·tuma. Vonalas jellegű rajzok (pÈld·ul bizonyos<br />

fajt·j˙ tÈrkÈpek) ilyen form·tumban tˆrtÈnő t·rol·sa nem az ide·lis megold·s. Elvileg<br />

t·mogatja a 32 bites szÌnmÈlysÈget is (CMYK szÌnmodell), de legink·bb a 8 Ès a 24 bites<br />

szÌnmÈlysÈg tekinthető szabv·nyosnak. SzintÈn nem tekinthető szabv·nyosnak az ˙n.<br />

progresszÌv JPG form·tum (interlace) sem, ahol a megjelenÌtÈs fokozatosan finomodik a<br />

vÈgső kÈp megjelenÈsÈig.<br />

Tˆbb hasonlÛ form·tum sorolhatÛ mÈg a JPG ·llom·nyok kˆzÈ (Casio CAM, Konica<br />

KQP), a legtˆbb digit·lis fÈnykÈpezőgÈp is ezt a form·tumot haszn·lja. A digit·lis<br />

fÈnykÈpezÈs terjedÈsÈvel a form·tum jelentősÈge egyre nˆvekszik, hiszen itt alapvető<br />

fontoss·g˙, hogy a speci·lis h·ttÈrt·rolÛra minÈl tˆbb kÈpet lehessen lementeni<br />

[2].<br />

45

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

3.1.6. PNG (Portable Network Graphics)<br />

Ezt az ˙j raszteres form·tumot a web jobb kiszolg·l·sa ÈrdekÈben alkotta meg a W3 Consortium<br />

erre a cÈlra megalakÌtott csoportja, az 1.0-s verziÛ 1996. oktÛberÈben sz¸letett meg.<br />

A form·tumot ˙gy alkott·k meg, hogy egyesÌtse a GIF Ès a JPG form·tumok egyes<br />

előnyeit (tˆmˆrsÈg, vesztesÈgmentes tˆmˆrÌtÈs, ·tl·tszÛs·g). Az alkalmazott tˆmˆrÌtÈsi<br />

algoritmust nem vÈdi szabadalmi oltalom, Ìgy szÈles kˆrű elterjedÈsÈnek ez sem szabhat<br />

g·tat. Ennek ellenÈre a bˆngÈszők kˆz¸l a Netscape-nek csak az 1998-ban megjelent<br />

4.5-ˆs v·ltozata t·mogatta előszˆr a form·tumot, de a Microsoft Internet Explorer<br />

esetÈben annak Windows98-ba beÈpÌtett v·ltozata csak egy k¸lső program (viewer) segÌtsÈgÈvel<br />

tudta megjelenÌteni (nem a bˆngÈsző ablak·ban).<br />

T·mogatja a korl·tozott szÌnpalett·j˙, a sz¸rkefokozatos Ès a valÛs szÌnes megjelenÌtÈseket<br />

szÌnkomponensenkÈnt 1, 2, 4, 8, 16 bit mÈlysÈgben (szÌnmodellektől f¸ggően nem<br />

minden esetben az ˆsszeset).<br />

A webes adat·tvitelre tekintettel teljes ·llom·nyintegrit·s-ellenőrzÈst biztosÌt Ès kÈpes<br />

a gyakori ·tviteli hib·k felderÌtÈsÈre. SzintÈn a speci·lisan a webre tˆrtÈnt fejlesztÈs oka<br />

az is, hogy alapÈrtelmezÈskÈnt az interlace megjelenÌtÈst t·mogatja. KÈpes gamma Ès<br />

krÛma adatok t·rol·s·ra is, mely elősegÌtheti a tˆbbplatformos kˆrnyezetben vÈgzett<br />

munk·k szÌnhűsÈgÈt.<br />

Az ·llom·ny maxim·lis nagys·ga 2 31 -1 pixel (oldalankÈnt).<br />

A TIFF form·tumhoz hasonlÛan az ·llom·nyban tetszőleges szˆveges inform·ciÛ is t·rolhatÛ.<br />

A tervek kˆzˆtt szerepel mÈg a PNG form·tumhoz kapcsolÛdÛ, jÛrÈszt azon alapulÛ<br />

MNG (multiple network graphics) form·tum is, melyben egyszerre tˆbb kÈp is t·rolhatÛ<br />

(pl. anim·ciÛ) [4].<br />

3.1.7. MAC Paint<br />

A Mac oper·ciÛs rendszerÈnek a BMP-hez hasonlÛ, m·ra m·r nem t˙lzottan jelentős natÌv<br />

raszteres form·tuma. A maxim·lis (egyben egyetlen lehetsÈges) mÈrete a kezdeti Mac<br />

grafikus k·rty·k felbont·s·nak megfelelően 720 x 576 pixel, szÌnmÈlysÈge csak 1 bites<br />

(fekete-fehÈr). Mivel ez egy bel¸lről tˆmˆrÌtetlen form·tum, Ìgy az ·llom·nyok mÈrete<br />

minden esetben 51840 byte (maxim·lis felbont·st feltÈtelezve) [2].<br />

3.1.8. TGA (Truevision Targa)<br />

A Truevision cÈg 1984-ben dobta a piacra Targa nevű grafikus k·rty·j·t Ès ehhez defini-<br />

·lta a TGA form·tumot, amelynek nagy előnye volt, hogy a korabeli sz·mÌt·stechnikai<br />

46

lehetősÈgeket figyelembe vÈve kis programmemÛria is elegendő volt a form·tum kezelÈsÈhez.<br />

LÈvÈn ezekben az időkben ez volt a legelterjedtebb olcsÛ lehetősÈg, Ìgy az<br />

Egyes¸lt ¡llamokat tekintve mÈg a mai napig is a TGA form·tum˙ grafikus ·llom·nyok<br />

vannak tˆbbsÈgben (archiv·lt korm·nyzati Ès ¸zleti anyagok). Ez volt az első egyszerű lehetősÈg<br />

a programok Ès platformok kˆzˆtti grafikus adatcserÈre. Az eredeti TGA form·tumot<br />

szÈles kˆrben alkalmazt·k, de a technika Ès az igÈnyek fejlődÈse kˆvetkeztÈben<br />

1989-ben kibővÌtettÈk. Ezek a bővÌtÈsek csak opcion·lisak, haszn·latuk nem kˆtelező.<br />

Az ·llom·nyok lehetnek RLE kÛdol·s˙ak, tˆmˆrÌtetlenek, illetve megk¸lˆnbˆztet¸nk<br />

fekete-fehÈr, szÌnpalett·s Ès valÛs szÌnes tÌpusokat. Tipikusan 1, 8, 16, 24, 32 bites szÌnmÈlysÈgűek<br />

a TGA form·tum˙ ·llom·nyok [2].<br />

3.1.9. PHOTO CD (Eastman Kodak)<br />

Digit·lis fÈnykÈpezőgÈpek, beszkennelt fÈnykÈpek professzion·lis form·tuma a KodakfÈle<br />

PCD ·llom·ny. Minden egyes kÈpet egy viszonylag nagymÈretű ·llom·nyban egyszerre<br />

a kˆvetkező felbont·sokban t·rolja: 64 x 96, 128 x 192, 256 x 285, 512 x 768,<br />

1024 x 1536, 2048 x 3072, 4096 x 6144 pixel Ès a felhaszn·lÛ dˆntÈse szerinti rÈszletessÈgű<br />

kÈpet haszn·lja. A Kodak az ·llom·nyform·tum specifik·ciÛj·t nem tette kˆzzÈ,<br />

Ìgy haszn·lata nem terjedhetett el nagyon szÈles kˆrben. Az ·llom·nyok nagy mÈrete<br />

miatt elsősorban CD-n t·rolj·k a kÈpeket [2].<br />

3.1.10. FlashPix (FPX)<br />

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

Az egyik legÌgÈretesebb raszteres ·llom·nyform·tum, melyet a kilencvenes Èvek elejÈn<br />

kˆzˆsen fejlesztett ki a Kodak, a Microsoft, a Hewlett-Packard Ès a Live Picture. KÈsőbb<br />

tov·bbi Èrdekeltek kapcsolÛdtak a form·tum t·mogatÛihoz (Adobe, Corel, IBM, Intel,<br />

MacroMedia).<br />

A FlashPix lÈnyege a Kodak Photo CD-hez hasonlatos: ugyanazt a kÈpet k¸lˆnfÈle felbont·sokban<br />

is elt·rolja. A legnagyobb felbont·s (4096 x 3000 pixel) ut·n a kisebb<br />

felbont·s˙ kÈpek mindig az előző kÈpek negyedei (512 x 375 pixelig), ehhez mÈg tartozhat<br />

egy 64 x 64 pixeles kis nÈzőkÈp is. Minden felbont·s˙ kÈp 64 x 64 pixeles elemi<br />

cell·kra van felosztva, Ìgy a kÈpbe belenagyÌtva mindig csak a kÈpnek egy kisebb rÈszÈvel<br />

kell foglalkozni a megjelenÌtő szoftvernek. B·r a FlashPix form·tum˙ ·llom·ny<br />

nagyobb, mint a megfelelő TIFF vagy a BMP, de itt tulajdonkÈppen hat kÈp t·rolÛdik.<br />

A form·tum igazi előnye a tˆmˆrsÈg mellett a kÈpernyős megjelenÌtÈs gyors Ès jÛ<br />

minősÈge, hiszen belenagyÌtva a kÈpbe, a nagyobb felbont·s kˆvetkeztÈben ˙jabb Ès ˙jabb<br />

rÈszletek tűnhetnek elő (ehhez termÈszetesen az is sz¸ksÈges, hogy az eredeti kÈp is<br />

nagyon jÛ minősÈgű legyen).<br />

47

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

3.2. Vektoros formátumok<br />

A vektoros form·tumok csoportosÌt·sa nem egyszerű feladat. SokfÈle program eltÈrő cÈljaira,<br />

rendkÌv¸li mÛdon eltÈrő form·tumokat fejlesztettek ki. Az ·ltal·nos cÈl˙ grafikus<br />

programok kifinomult grafikai kÈpessÈgekkel rendelkeznek (Ìvre illesztett nevek, speci·lis<br />

kitˆltőmint·k). A tÈrinformatikai programok az egyes tÈrkÈpi elemeket kÈpesek egy<br />

adatb·zis elemeivel ˆsszekˆtni. A CAD Ès ÈpÌtÈszeti programok saj·tos objektumokkal,<br />

objektumkˆnyvt·rakkal dolgoznak (falak, ajtÛk, speci·lis gÈpÈszeti elemek), esetenkÈnt<br />

t·mogatva a valÛs h·romdimenziÛs megjelenÌtÈst is. A DTP-programok pÈld·ul lehetővÈ<br />

teszik szˆveg Ès grafika tetszőleges viszony·t: kÈpesek szab·lytalan alakzatot kˆrbefolyatni<br />

szˆveggel.<br />

A vektoros form·tumokban az a kˆzˆs, hogy az egyes rajzi objektumokat koordin·t·ikkal<br />

t·rolj·k. Az adott szoftver jellegÈtől f¸ggően vagy sÌk, vagy tÈrbeli koordin·t·kat<br />

haszn·lunk. A koordin·t·k vagy csak egy helyi koordin·ta-rendszerben vannak<br />

meghat·rozva (pl. a Ñrajzlap koordin·t·i"), vagy a fˆldrajzi koordin·t·khoz is hozz· vannak<br />

kˆtve egy tÈrkÈpi vet¸lettel. Ez utÛbbi esetben tÈrinformatikai rendszerek vektoros<br />

·llom·nyairÛl beszÈl¸nk.<br />

TÈrinformatikai kˆrnyezetben is lÈteznek szabv·nyosnak tekinthető ·llom·nyform·tumok<br />

(Mapinfo MIF, Microstation DGN, ArcView SHP, Atlas GIS BNA), de ezek a form·tumok<br />

legtˆbbszˆr nem tartalmazz·k a hagyom·nyos nyomdai minősÈgű tÈrkÈpek elő-<br />

·llÌt·s·hoz sz¸ksÈges ˆsszes megjelenÌtÈsi inform·ciÛt (pl. megfelelő jeleket), Ès a<br />

specializ·lÛdott digit·lis tÈrkÈpÈszetben kevÈsbÈ alkamazz·k őket. Ebben a rÈszben<br />

csak a szÈles kˆrben elterjedt kÈt ·llom·nyform·tumot ismertetj¸k.<br />

3.2.1. DXF (Autodesk Drawing Exchange Format), DWG<br />

A DWG (Autodesk Drawing) form·tum az Autodesk natÌv, belső (bin·ris) ·llom·nyform·tuma,<br />

mely nÈpszerűsÈgÈt elsősorban a cÈg AutoCAD nevű mÈrnˆki tervező programj·nak<br />

kˆszˆnheti. A DWG form·tum igaz·bÛl minden ˙j programverziÛ megjelenÈsekor<br />

v·ltozik, de termÈszetesen minden ˙jabb verziÛ olvassa a rÈgebbiek form·tum·t.<br />

Az utolsÛ jelentős v·ltoz·s a 12-es Ès a 13-as verziÛ (1995) kˆzˆtt volt: a 13-as<br />

verziÛ form·tuma gyˆkeresen megv·ltozott a kor·bbi verziÛkhoz kÈpest (mind a DWG,<br />

mind a DXF form·tumot tekintve). A 14-es verziÛ ehhez kÈpest nem hozott nagyobb<br />

v·ltoz·sokat.<br />

A DXF form·tum CAD Ès GIS kˆrnyezetben a poligon alap˙ grafikus inform·ciÛk de<br />

facto szabv·nya. Bin·ris v·ltozata a DXB, tˆmˆrebb, gyorsabb ÈrtelmezÈst tesz lehetővÈ.<br />

Az utolsÛ Ñhivatalosî DXF-v·ltozat az AutoCAD 12-es verziÛj·hoz kˆtődik, b·r 1999<br />

elejÈn m·r az AutoCAD 2000 is megjelent (a 14-es verziÛ ut·n).<br />

48

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

A DWG Ès a DXF form·tumok gyakorlatilag ugyanazt a grafikus inform·ciÛt t·rolj·k,<br />

de a DXF ·llom·nyok ñ lÈvÈn tiszta szˆveg·llom·nyok ñ jÛval nagyobbak.<br />

⁄jabb ñ egyelőre mÈg csak kevÈs m·s program ·ltal ismert ñ verziÛja (13, 14) m·r<br />

t·mogatja a BÈzier-gˆrbÈket, a speci·lis 3D-s bővÌtÈseket, sőt a raszteres ·llom·nyok is<br />

be·gyazhatÛk [2].<br />

Az AutoCAD 2000 DXF form·tuma az előző v·ltozatokÈra Èp¸l. Az ·llom·ny alapelemei<br />

a csoportkÛdok Ès az ehhez tartozÛ ÈrtÈkek. Az adott kÛd m·r meghat·rozza a hozz·<br />

tartozÛ ÈrtÈk tÌpus·t is. A kÛdokat a kˆnyebb ·ttekinthetősÈg kedvÈÈrt cÈlszerű csoportokba<br />

szervezni. A strukt˙ra a kˆvetkező:<br />

ï fejlÈc (header): ·ltal·nos inform·ciÛkat kˆzˆl (pl. verziÛsz·m, rendszerv·ltozÛk);<br />

ï oszt·lyok (classes): tartalma zˆmmel előre meghat·rozott;<br />

ï t·bl·zatok (tables): tˆbbfÈle inform·ciÛt tartalmazhat t·bl·zatos form·ban (rÈtegek,<br />

stÌlusok, vonaltÌpusok);<br />

ï blokkok (blocks): speci·lis objektumfajta, alkalmas pl. ˆsszetett tÈrkÈpjelek defini·l·s·ra;<br />

ï entit·sok (entities): a grafikus objektumokat Ìrja le;<br />

ï objektumok (objects): a nem grafikus objektumokat sorolja fel;<br />

ï előkÈp (thumbnailimage): ez az opcion·lis rÈsz a rajz egy előkÈpÈt tartalmazza, hogy<br />

l·thatÛ legyen a DXF ·llom·ny kˆzelÌtő tartalma a teljes betˆltÈs előtt.<br />

A DXF rendkÌv¸l szigor˙ Ès bonyolult strukt˙ra, ezÈrt viszonylag nehÈz olyan programot<br />

kÈszÌteni, amely szab·lyosan Èrtelmezhető ·llom·nyt ·llÌt elő. Ha az AutoCAD<br />

nem szabv·nyos vagy Èrtelmetlen szekciÛkat, sorokat tal·l, kihagyja a problÈm·s rÈszek<br />

ÈrtelmezÈsÈt.<br />

3.2.2. HPGL (Hewlett-Packard Graphic Language), HPPCL (Hewlett-<br />

Packard Printer Control Language)<br />

A HPGL plottervezÈrlő nyelv a plotterek műkˆdÈsi saj·toss·gaibÛl adÛdÛan csak egyenes<br />

vonalak rajzol·s·ra kÈpes, a gˆrbÈket sokszˆgvonalakra bontja. SzintÈn f·jdalmas korl·toz·s,<br />

hogy nem kÈpes homogÈn szÌnkitˆltÈsre, fel¸letkitˆltÈsre csak k¸lˆnfÈle sraffoz·si<br />

lehetősÈgek ·llnak rendelkezÈs¸nkre.<br />

Maga a nyelv tulajdonkÈppen rendkÌv¸l egyszerű utasÌt·sokbÛl ·ll: vonalh˙z·s (ÌrÛfej a<br />

papÌron), tollmozgat·s (ÌrÛfej a papÌr felett), illetve a fejlett plotterek esetÈben tollcsere<br />

(eltÈrő szÌnek haszn·lata). Elvileg 255 fÈle szÌnű toll haszn·lhatÛ, gyakorlatilag a dr·g·bb<br />

modellek is csak 8 tollat tudnak kezelni.<br />

A nyelv bemutatkoz·sa a HP 7475A tÌpus˙ plotter megjelenÈsÈhez kˆthető, fejlettebb<br />

v·ltozata az egyelőre kevÈssÈ elterjedt PGL/2. A HPGL form·tum tiszta ASCII ·llom·ny.<br />

SzintÈn a HP nyomtatÛihoz kˆtődik a PCL nyelv, mely m·r nem plotter-, hanem nyomtatÛvezÈrlő<br />

nyelv. T·mogatja mind a raszteres, mind a vektoros grafik·t (Ìgy tulajdonkÈp-<br />

49

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

pen metafile form·tumnak is tekinthető, mint minden kicsit is fejlett nyomtatÛvezÈrlő<br />

nyelv). Ma m·r mind a k¸lˆnfÈle gy·rtÛktÛl sz·rmazÛ olcsÛbb lÈzernyomtatÛk, mind a<br />

tintasugaras nyomtatÛk zˆmmel Èrtik, illetve t·mogatj·k ezt a nyelvet.<br />

Az ˙jabb Ès fejlettebb HP nyomtatÛk megjelenÈsÈvel maga a PCL nyelv is v·ltozik.<br />

A PCL alapvetően egy oldalleÌrÛ nyelv, Ìgy a benne lÈvő (bin·ris) inform·ciÛ a nyomtatÛ<br />

felbont·s·nak megfelelően ·ltal·ban raszterszerű ·llom·ny. Az elterjedtebb programok<br />

nem t·mogatj·k ezt a form·tumot az input oldalon, a speci·lis konvert·lÛ programok<br />

is legfeljebb raszteresen kÈpesek Èrtelmezni (a fontproblÈm·k elker¸lÈse ÈrdekÈben).<br />

Első elterjedtebb v·ltozata a Laserjet nyomtatÛk piacra ker¸lÈsÈvel egy időben, 1984<br />

m·jus·ban megjelent PCL 3. A kˆvetkező Èvekben a fontkezelÈsi elj·r·sok kˆvetkeztÈben<br />

v·ltozott a nyelv. Az 1993 oktÛberÈben bejelentett PCL 5e m·r a 600 dpi-s felbont·st is<br />

t·mogatta. A jelenlegi legutolsÛ v·ltozat az 1996 ·prilis·ban bemutatott PCL 6, mely jelentősen<br />

tov·bbfejlesztett grafikai kÈpessÈgekkel, teljes visszamenőleges kompatibilit·ssal<br />

Ès k¸lˆnleges fontszintetiz·lÛ technolÛgi·val rendelkezik. Ez az objektumorient·lt<br />

nyomtatÛvezÈrlő nyelv elsősorban Windows Ès OS/2 kˆrnyezetben elterjedt [2].<br />

3.3. Metafile formátumok<br />

JÛ nÈh·ny form·tum kÈpes raszteres Ès vektoros ·llom·nyok egyidejű, egyenrang˙ kezelÈsÈre.<br />

Ezek nem mindegyikÈt hÌvj·k nevÈben metafile-nak, mÈgis jelleg¸kből sz·rmazÛan<br />

ide tartoznak. Ezek az ·llom·nyok a legfontosabbak a k¸lˆnfÈle szoftverek Ès<br />

platformok kˆzˆtti adatcsere szempontj·bÛl.<br />

NÈh·ny tov·bbi, kevÈsbÈ elterjedt metafile form·tum, amelyek rÈszletesebb ismertetÈsÈre<br />

nem ker¸l sor:<br />

WPG (WordPerfect Graphic), a WordPerfect programok belső grafikus form·tuma,<br />

mely szintÈn tekinthető platformf¸ggetlennek, hiszen maga a program tˆbbfÈle platformon<br />

is (Mac, Unix) hozz·fÈrhető.<br />

A CDR, CMX (CorelDraw); FH5, FH7, FH8 (Macromedia Freehand); DRW (Micrografx);<br />

GEM (DEC Graphic Environment) az adott cÈg vezető grafikus programjainak<br />

natÌv form·tumai. Mindegyik¸k t·mogatja a legkifinomultabb grafikai effektusokat is,<br />

kezeli a raszteres Ès vektoros grafik·t, de riv·lisok rÈvÈn ·ltal·ban nem t·mogatj·k<br />

egym·s form·tumait. Az emlÌtett form·tumok, illetve grafikus programok egy rÈsze m·r<br />

eltűnőben van, mivel a programnak ˙jabb verziÛi m·r nem jelennek meg.<br />

3.3.1. CGM (Computer Graphics Metafile)<br />

A CGM 1987-ben v·lt nemzetkˆzi szabv·nny· (IS 8632), sőt rˆvid időn bel¸l tˆbb orsz·gban<br />

is a vektoros grafik·k t·rol·s·nak első nemzeti szabv·nya lett. Az 1992-ben fel¸l-<br />

50

vizsg·lt szabv·ny funkcionalit·sa akkor jelentősen megnˆvekedett: most m·r t·mogatja a<br />

betűtÌpusok elnevezÈsÈt, a k¸lső szimbÛlumkˆnyvt·rakat, a szÌnkalibr·l·st.<br />

A TIFF-hez hasonlÛan ezen form·tum esetÈben is az a problÈma, hogy kˆnnyű olyan<br />

programot Ìrni, amely kÈpes CGM ·llom·nyt elő·llÌtani, de rendkÌv¸l nehÈz olyan programot<br />

Ìrni, amely tetszőleges CGM ·llom·ny helyes beolvas·s·ra kÈpes. Gyakran csak azok<br />

a szoftverek kÈpesek beolvasni a CGM egy speci·lis v·ltozat·t, amelyikkel elő·llÌtott·k őket.<br />

NÈh·ny ismertebb v·ltozat: ANSI 3.0, Standard ANSI, CALS, prezent·ciÛs szoftverek<br />

saj·t v·ltozatai (Harvard Graphics, Freelance, Applause).<br />

¡ltal·noss·gban elmondhatÛ, hogy a CGM form·tum t·mogatja az ˆsszes fontos objektumtÌpust,<br />

a BÈzier-gˆrbÈket azonban poligonokk· alakÌtja (igaz az ˙n. 3. verziÛ m·r ezeket<br />

is mag·ban foglalja). A raszteres grafika t·mogat·sa is kissÈ saj·tos, a kÈpeket tˆbb<br />

rÈszre v·gva reproduk·lja.<br />

Ipari szabv·nyrÛl lÈvÈn szÛ, az IBM kompatibilis PC-ken kÌv¸l m·s platformokon is<br />

lÈtezik ez a form·tum (Mac, Unix) [2].<br />

3.3.2. WMF (Windows Metafile), EMF (Enhanced Metafile)<br />

A Windows Ès a Windows NT belső natÌv vektoros adatform·tuma, mely grafikuseszkˆzcsatolÛk<br />

(GDI: graphics device interface) funkciÛinak gyűjtemÈnye.<br />

A metafile alapfeltÈtele az eszkˆzf¸ggetlensÈg Ès a mÈretezhetősÈg.<br />

A WMF kÈt v·ltozata kˆz¸l az első csak a Windows 3.0 előtti verziÛk form·tum·t t·mogatja,<br />

gyakorlati jelentősÈge m·r igen csekÈly.<br />

A WMF elterjedtsÈgÈt az is jelzi, hogy a Postscript ·llom·nyok nÈzőkÈpe a TIFF mellett<br />

ilyen form·tum˙ is lehet.<br />

Az EMF form·tum m·r csak a 32 bites Windows kˆrnyezetekben műkˆdik (Windows95,<br />

Windows98, Windows NT oper·ciÛs rendszerek). Az EMF a WMF-hez kÈpes az<br />

al·bbi plusz kÈpessÈgekkel bÌr:<br />

ï beÈpÌtett mÈretezÈsi lehetősÈgek;<br />

ï lehetővÈ teszi rˆvid leÌrÛ, metafile-azonosÌtÛ karaktersorozat elmentÈsÈt az ·llom·nnyal<br />

egy¸tt;<br />

ï megfelelő szÌnpaletta (opcion·lis);<br />

ï jobb eszkˆzf¸ggetlensÈg.<br />

A BÈzier-gˆrbÈket mind a WMF, mind az EMF poligonokk· alakÌtja [2].<br />

3.3.3. Mac PICT<br />

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

A Mac PICT form·tum az Apple-MacIntosh sz·mÌtÛgÈpek metafile form·tuma.<br />

A PICT ·llom·nyok magukba ·gyazz·k a QuickDraw funkcionalit·s·t. A QuickDraw a<br />

platform natÌv grafikus protokollja, melynek tˆbb verziÛja is lÈtezik.<br />

51

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

A QuickDraw 1 csak a 32 kilobyte-n·l kisebb monokrÛm raszteres ·llom·nyokat tartalmazta<br />

az eredeti MacIntosh felbont·snak megfelelően 72 dpi-vel.<br />

A QuickDraw 2, az ˙n. szÌnes QuickDraw m·r a 8 bites raszteres ·llom·nyokat is tartalmazta.<br />

Ez a verziÛ mÈg nem tette lehetővÈ a belső tˆmˆrÌtÈst [2].<br />

3.3.4. Postscript<br />

Az output form·tumok de facto szabv·nya. H·rom leggyakoribb megjelenÈsi form·ja az<br />

AI (Adobe Illustrator form·tum), PS (Postscript), EPS (Encapsulated Postscript). Mivel<br />

norm·l ASCII ·llom·nyrÛl van szÛ, Ìgy platformf¸ggetlensÈge ñ a megfelelő interpreter<br />

(Èrtelmező program) alkalmaz·s·val ñ viszonylag kˆnnyen megvalÛsÌthatÛ.<br />

A digit·lis kartogr·fi·ban az egyik legfontosabb form·tum, Ìgy erről k¸lˆn fejezet szÛl<br />

(4. fejezet).<br />

3.3.5. Adobe Acrobat (PDF)<br />

ÑHordozhatÛ dokumentumform·tumî, az Adobe cÈg a Postscripthez hasonlÛan ˙gy alkotta<br />

meg ezt a form·tumot, hogy a form·zott szˆvegek (beleÈrtve a szˆvegkˆzi ·br·kat, t·bl·zatokat)<br />

szoftver- Ès platformf¸ggetlen¸l kezelhetők. ElterjedtsÈge ugyan mÈg nem Èri<br />

el a Postscript form·tumÈt, b·r hasonlÛ jellegű konkurensei lassan eltűnnek a piacrÛl.<br />

A form·tum tov·bbi nagy előnye a rendkÌv¸li tˆmˆrsÈg [2].<br />

3.4. Konverziós műveletek<br />

Gyakran a sz·mÌtÛgÈpes grafika papÌrra ker¸lÈsekor csak nehezen dˆnthető el, hogy a forr·s<br />

raszteres vagy vektoros grafika volt (7, 8. ·bra).<br />

Az egyes ·llom·nyform·tumok kˆzˆtti konverziÛra nagy az igÈny, Ès b·r az esetek legnagyobb<br />

rÈszÈben a konverziÛ megoldhatÛ, de a folyamat korl·tokat is tartalmaz.<br />

Raszteres ·llom·nyok kÈszÌtÈse vektoros ·llom·nyokbÛl nem jelent elvi problÈm·t. Mivel<br />

azonban a folyamat irreverzibilis, mindenkÈppen fontos, hogy a kÈsőbbi v·ltoztat·si<br />

lehetősÈgek miatt megőrizz¸k az eredeti vektoros ·llom·nyt. A konverziÛ előtt nagyon<br />

fontos tiszt·zni azt, hogy milyen cÈlra szeretnÈnk felhaszn·lni a raszteres ·llom·nyt,<br />

ugyanis ennek f¸ggvÈnyÈben kell meghat·roznunk az optim·lis felbont·st Ès szÌnmÈlysÈget.<br />

A t˙lzottan nagyra v·lasztott felbont·s Ès szÌnmÈlysÈg miatt hatalmas mÈretűre<br />

nőhetnek az ·llom·nyok, ami a vel¸k valÛ munk·t igencsak megnehezÌtheti.<br />

A megfelelő raszteres form·tum kiv·laszt·sa is a kÈsőbbi felhaszn·l·stÛl f¸gg. Ha a<br />

konverziÛ pillanat·ban ez mÈg nem tiszt·zott, akkor legcÈlszerűbb a professzion·lis,<br />

52

7. ábra<br />

Magyarország megyetérképe vektoros<br />

formátumban<br />

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

8. ábra<br />

Magyarország megyetérképe raszteres<br />

formátumban<br />

illetve platformf¸ggetlen form·tumok (pl. TIFF) haszn·lata. ‹gyelni kell arra is, hogy a<br />

form·tumok egy rÈsze vesztesÈges tˆmˆrÌtÈsi elj·r·st alkalmaz (pl. JPG), mely a kÈp<br />

minősÈgÈnek csˆkkenÈsÈt okozhatja.<br />

A raszter vektor konverziÛ semmikÈppen nem lehet teljesen automatikus, b·r a konverziÛs<br />

szoftverek felkÌn·lj·k ezt a lehetősÈget (alapÈrtelmezett paramÈterek haszn·lat·val).<br />

Ha nem vagyunk tiszt·ban a művelet elmÈleti h·tterÈvel, a raszteres Ès vektoros adatmodell<br />

eltÈrÈseivel, akkor csalÛdhatunk a kapott eredmÈnyben. Erre lehet pÈlda egy tÛnusos<br />

fÈnykÈp vektoriz·l·sa.<br />

TermÈszetesen a konverziÛ sok esetben megfelelő eredmÈnnyel vÈgrehajthatÛ. Ha<br />

vÈgiggondoljuk mi tˆrtÈnik a vektoriz·l·s sor·n, akkor hatÈkonyan haszn·lhatjuk a konverziÛs<br />

szoftvereket. A művelet sor·n a szoftver a hasonlÛ attrib˙tum˙ szomszÈdos<br />

pixelekből megprÛb·l vonalakat lÈtrehozni. Ebből adÛdik, hogy olyan esetekben lehet<br />

hatÈkonyan (kezelői beavatkoz·s nÈlk¸l) haszn·lni a vektoriz·lÛ szoftvereket, ha a<br />

9. ábra<br />

Balra egy beszkennelt térkép, jobbra az automatikus vektorizálás eredménye<br />

53

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

beszkennelt alap csak vonalas inform·ciÛkat (szintvonalak, vÌzh·lÛzat, kˆzlekedÈsi<br />

h·lÛzat) vagy Èles hat·rral rendelkező fel¸leteket tartalmaz.<br />

Annak, hogy egy m·r kinyomtatott tÈrkÈpet beszkennelj¸nk Ès automatikusan vektoriz·ljunk,<br />

az esetek legnagyobb rÈszÈben semmi Èrtelme. PÈld·ul a tÈrkÈpen p·rhuzamos<br />

vonalkÈnt megjelenő mű˙tbÛl a vektoriz·l·s eredmÈnyekÈnt egy, az ˙t tengelyvonal·t<br />

reprezent·lÛ gˆrbÈt szeretnÈnk kapni. A szoftver pedig az ˙t rajz·t alkotÛ kÈt p·rhuzamos<br />

vonalat k¸lˆn-k¸lˆn prÛb·lja vektoriz·lni, b·r ezt a műveletet is erősen befoly·solj·k m·s<br />

tÈrkÈpi objektumok: pÈld·ul az utat keresztező vÌzfoly·s, vas˙t (9. ·bra).<br />

HatÈkonyabb, ha csak a kÌv·nt objektumokat tartalmazÛ rajzot szkennelj¸k be (pl. a<br />

technolÛgiai folyamat rÈszekÈnt elkÈszÌtett tiszt·zati rajzot) Ès ezt vektoriz·ljuk.<br />

54<br />

10. ábra<br />

A Moss cég Ro-Sy nevű vektorizáló programja egy kataszteri térképlap vektorizálása közben<br />

(Silicon Graphics munkaállomáson futó változat)

Bizonyos szoftverek a raszterkÈpeken az azonos pixelÈrtÈkekből ·llÛ fel¸leteket felismerik<br />

Ès z·rt alakzatokat hoznak lÈtre belől¸k. Igen hasznos ez abban az esetben pl. ha<br />

egy adminisztratÌv ter¸leteket ·br·zolÛ tÈrkÈpet szeretnÈnk lÈtrehozni.<br />

A metafile-bÛl tˆrtÈnő konverziÛ sem problÈmamentes. Abban az esetben pÈld·ul, ha a<br />

metafile raszteres inform·ciÛkat is tartalmaz Ès a cÈl·llom·ny egy olyan vektoros form·tum,<br />

amely nem kÈpes ilyen tÌpus˙ ·llom·nyok kezelÈsÈre, akkor a keletkezett ·llom·nybÛl<br />

hi·nyozni fognak a raszteres elemek. SzintÈn gyakori problÈma a BÈzier-gˆrbÈk poligonn·<br />

alakul·sa, a betűk gˆrbÈvÈ tˆrÈse (ezek az objektumok ezut·n szˆvegkÈnt m·r nem<br />

kezelhetők), illetve a fel¸leti kitˆltÈsek eltűnÈse vagy megv·ltoz·sa (sraffoz·s, ahol a teljes<br />

fel¸letre vontakozÛ kitˆltÈsi attrib˙tum helyett az egyes sraffok ˆn·llÛ vonalkÈnt<br />

jelennek meg, Ìgy a fel¸letkitˆltÈs utÛbb csak igen nehÈzkesen v·ltoztathatÛ meg).<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Andy Wardley Animated GIF pages<br />

http://www.kfs.org/ abw<br />

2.Encyclopedia of Graphics File Format<br />

http://www.ora.com/centers/gff/index.htm<br />

3.Péter Jacsó: A Graphics File Format for the Future<br />

Information Today, July/August 1998.<br />

3.Portable Network Graphics<br />

http://www.libpng.org/pub/png<br />

4.Tiff 6.0<br />

ftp://ftp.sgi.com/graphics/tiff/TIFF6.ps<br />

5.The Unofficial TIFF Home Page<br />

http://home.earthlink.net/~ritter/tiff<br />

3. Állományformátumok a digitális kartográfiában<br />

55

4. Postscript<br />

4. Postscript<br />

A Postscript lapleÌrÛ nyelv az az ·llom·nyform·tum, amelyet a digit·lis kartogr·fi·val<br />

foglalkozÛ szakembernek feltÈtlen¸l meg kell ismernie, ha tÈrkÈpe teljes egÈszÈben digit·lis<br />

elj·r·ssal kÈsz¸l. Ez a platformf¸ggetlen lapleÌrÛ nyelv teszi lehetővÈ a nyomdakÈsz<br />

filmek megfelelő minősÈgű (nagy felbont·s˙) elkÈszÌtÈsÈt. A platformf¸ggetlensÈget biztosÌtja<br />

az is, hogy a Postscript f·jl tiszta ASCII ·llom·ny (b·r bin·ris is lehet, de akkor a<br />

k¸lˆnfÈle platformok kˆzˆtti hordozhatÛs·g előnye elveszik). A Postscript ·llom·ny<br />

fejlÈce (header) tartalmazhat bin·ris adatokat is [3].<br />

A Postscript lapleÌrÛ nyelvet a nyomdakÈsz anyagok, a szˆveget Ès grafik·t egy¸ttesen<br />

tartalmazÛ kiadv·nyok leÌr·s·ra fejlesztettÈk ki, Ès Ìgy a sz·mÌtÛgÈpes kiadv·nyszerkesztÈs<br />

kimeneti oldal·nak leg·ltal·nosabban elfogadott form·tum·v· v·lt.<br />

4.1. Az asztali kiadványszerkesztés (DTP)<br />

A sz·mÌtÛgÈppel segÌtett kartogr·fi·ban az input oldallal m·r szinte a vil·g minden orsz·g·ban<br />

foglalkoznak, főleg a topogr·fiai tÈrkÈprendszerek digitaliz·l·s·n·l. A kimeneti,<br />

output oldalon a kartogr·fi·ban (de mÈg ink·bb a tÈrinformatik·ban) hossz˙ Èvekig megelÈgedtek<br />

azzal, hogy megfelelő printer vagy plotter segÌtsÈgÈvel szÌnes vagy fekete-fehÈr<br />

ÑprÛbanyomatotî kÈszÌtettek, esetleg a nyomdakÈsz filmeket ezek lefÈnykÈpezÈsÈvel ·llÌtott·k<br />

elő. A fÈnykÈpezÈs, illetve a raszterezÈs ñ a hagyom·nyos tÈrkÈpkÈszÌtÈsi elj·r·s rÈszei<br />

ñ lass˙, tov·bb· anyag- Ès vegyszerigÈnyes folyamat. Nagy lehet benn¸k az emberi<br />

tÈnyező szerepe, valamint az elj·r·s esetleges inhomogenit·sa sem elhanyagolhatÛ minősÈgrontÛ<br />

tÈnyező.<br />

A teljes tÈrkÈpkÈszÌtÈsi folyamat automatiz·l·s·nak lehetősÈgÈt a nyolcvanas Èvekben<br />

a szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek vil·g·ba is betˆrő DTP (Desktop Publishing) ñ asztali kiadv·nyszerkesztÈs<br />

ñ hozta mag·val. A DTP fő igÈnye, hogy lehetővÈ tegye a k¸lˆnfÈle szˆveges<br />

Ès grafikus inform·ciÛk (·br·k, kÈpletek, fÈnykÈpek, t·bl·zatok) egysÈges egÈszkÈnt<br />

kezelÈsÈt, ahogy erre pÈld·ul kˆnyvek, ˙js·gok, illetve b·rmilyen egyÈb kiadv·ny<br />

esetÈben sz¸ksÈg van, k¸lˆnˆs tekintettel a minÈl nagyobb sz·m˙ Ès v·ltozatoss·g˙<br />

betűtÌpusok kezelÈsÈre. Ilyen sz·mÌtÛgÈpes rendszerek termÈszetesen m·r kÈt-h·rom<br />

Èvtizede lÈteznek, de ezek az elsősorban csak speci·lis nyomdai kiadv·nyszerkesztÈsi<br />

feladatokra alkalmas eszkˆzˆk olyan kˆltsÈgesek voltak, hogy csak az igaz·n nagy<br />

nyomd·k sz·m·ra volt rent·bilis az alkalmaz·suk (termÈszetesen akkoriban csak …szak-<br />

Amerik·ban, Jap·nban Ès Nyugat-EurÛp·ban).<br />

56

A DTP a hagyom·nyos, professzion·lis nyomd·szat Ès kiad·s egyik technolÛgiai, de<br />

imm·r individu·lis (a szÛ valÛdi ÈrtelmÈben ak·r egyszemÈlyes) alternatÌv·ja. RendkÌv¸li<br />

jelentősÈge abban rejlik, hogy a kiadv·nyszerkesztÈs imm·r b·rmely alkotÛ ember tevÈkenysÈgÈbe<br />

beilleszthető.<br />

Nem vÈletlen, hogy a legink·bb Èrdekeltek, pl. a napilapok szerkesztősÈgei Magyarorsz·gon<br />

is h·rom-nÈgy Èv alatt (1989ñ1993) kivÈtel nÈlk¸l ·t·lltak erre a technolÛgi·ra. Ez<br />

az ·t·ll·s eleinte termÈszetesen nagyobb beruh·z·st igÈnyelt (hiszen a levil·gÌtÛn kÌv¸l<br />

sok-sok sz·mÌtÛgÈpet is be kellett szerezni), de a megtakarÌt·s elÈg gyorsan jelentkezett:<br />

a technolÛgia gyorsas·ga miatt a lapz·rta idejÈt kÈsőbbre lehetett tolni, ami versenyhelyzetben<br />

nem mellÈkes szempont. A legnagyobb problÈm·t nem is annyira az eszkˆzˆk<br />

beszerzÈsÈnek anyagi terhe, mint ink·bb a technolÛgiai folyamat ·tszervezÈse, az<br />

˙js·gÌrÛk sz·mÌtÛgÈphez Ñszoktat·saî okozta.<br />

4.2. A Postscript lapleíró nyelv<br />

4. Postscript<br />

A technolÛgia kialakul·s·hoz alapvető fontoss·g˙ volt a Postscript lapleÌrÛ nyelv elterjedÈse<br />

Ès kv·zi-szabv·nny· v·l·sa. HasonlÛ szabv·nyok (elsősorban szedőrendszerekben)<br />

m·r kor·bban is lÈteztek speci·lis hardvereket alkalmazva, de m·ra a platformf¸ggetlen<br />

Postscript nyelv egyeduralkodÛv· v·lt.<br />

A Postscript oldalleÌrÛ Ès programoz·si nyelvet (page description language) kifejlesztői<br />

az elektronikus nyomtat·s modern ipari szabv·ny·nak sz·nt·k. A nyelv gyˆkerei egy<br />

1976-os CAD alkalmaz·sban (Design System) Ès egy 1978-ban a Xerox Palo Alto-i<br />

Kutat·si Kˆzpontj·ban kifejlesztett JaM nyomtat·si protokollban mutathatÛk ki. Az<br />

alkotÛk: John Warnock, John Gaffney, Martin Newell Ès a kÈsőbbi időszakokban Doug<br />

Brotz, Bill Paxton, Ed Taft.<br />

Mai megjelenÈsi form·ja Ès maga a Postscript nÈv az 1982-ben alapÌtott amerikai Adobe<br />

Systems Incorporated cÈg rÈvÈn v·lt ismerttÈ (ekkor John Warnock Ès Chuck Geschke<br />

publik·lta, akik a XeroxtÛl ker¸ltek az Adobe-hoz). A Postscript nyelvet arra a cÈlra fejlesztettÈk<br />

ki, hogy a megjelenÌtendő oldalon lÈvő tetszőleges inform·ciÛt (kÈp Ès szˆveg<br />

egy¸tt) az output eszkˆz sz·m·ra Èrtelmezhető form·ban, egysÈges egÈszkÈnt tov·bbÌtsa.<br />

Igazi ˙jdons·g·t a betűtÌpusok vektoros kezelÈse adta, amely azonkÌv¸l, hogy a betűtÌpusok<br />

sk·l·zhatÛk, azaz tetszőleges mÈretben (ak·r sz·zadpontnyi pontoss·ggal is) haszn·lhatÛk,<br />

mÈg k¸lˆnfÈle manipul·ciÛk vÈgrehajt·s·t is lehetővÈ teszi. Ezeket a Postscript ·llom·nyokat<br />

(programokat) az egyes grafikai szoftverek ˆn·llÛan ·llÌtj·k elő, azaz a grafikai<br />

szoftver segÌtsÈgÈvel elő·llÌtott kÈpet ·ltal·ban maga a szoftver fordÌtja le<br />

ÑPostscript nyelvreî.<br />

A Postscript nagy előnye ñ azon t˙l, hogy b·rmilyen inform·ciÛt tartalmazÛ oldal leÌr·s·ra<br />

kÈpes ñ az eszkˆzf¸ggetlensÈg Ès az oper·ciÛs rendszertől valÛ f¸ggetlensÈg. Õgy pÈld·ul<br />

ugyanaz a Postscript ·llom·ny v·ltoztat·s nÈlk¸l kinyomtathatÛ egy 300 dpi-s fel-<br />

57

4. Postscript<br />

bont·sra kÈpes lÈzernyomtatÛn, vagy ak·r 2540 dpi-re kÈpes lÈzerlevil·gÌtÛn is. A<br />

nyomtat·si folyamat sor·n kihaszn·lja az adott output eszkˆz maxim·lis felbont·s·t, Ìgy<br />

a nagyobb felbont·s˙ eszkˆzˆn finomabb kÈp keletkezik ugyanabbÛl a Postscript<br />

·llom·nybÛl.<br />

A platformf¸ggetlensÈg elsősorban azt jelenti, hogy a Postscript f·jl ñ lÈvÈn tiszta 7<br />

bites ASCII ·llom·ny ñ tetszőlegesen ·tvihető a k¸lˆnfÈle platformok, oper·ciÛs rendszerek<br />

kˆzˆtt (PC, Mac, VMS, Unix). A szoftverek nagy rÈsze nem kÈpes őket a<br />

kÈpernyőn megjelenÌteni (hiszen output form·tumrÛl van szÛ), csak be·gyazni m·s<br />

adat·llom·nyokba (innen sz·rmazik az Encapsulated Postscript kifejezÈs). Ilyenek pl. a<br />

kiadv·nyszerkesztő rendszerek.<br />

A Postscript nyelv főbb kÈpessÈgei a kˆvetkezőkben foglalhatÛk ˆssze:<br />

ï egyenesekből, Ìvekből, harmadfok˙ gˆrbÈkből ·llÛ tetszőleges alakzatok kezelÈse<br />

(beleÈrtve olyan k¸lˆnleges form·kat, mint pl. ˆnmag·t metsző alakzat, lyukas, ill.<br />

nem folytonos alakzat);<br />

ï az alakzatok tetszőleges vastags·g˙ vonallal hat·rolhatÛk, b·rmilyen szÌnnel kitˆlthetők,<br />

illetve maszkkÈnt haszn·lhatÛk m·s alakzatokhoz;<br />

ï a szˆveg Ès a grafika integr·lt rendszert alkot, minden olyan művelet, transzform·ciÛ,<br />

amely egy grafik·val elvÈgezhető, műkˆdik szˆvegek esetÈben is;<br />

ï lehetővÈ teszi tetszőleges forr·sbÛl sz·rmazÛ raszteres kÈp be·gyaz·s·t Ès nagyfok˙<br />

manipul·ciÛj·t b·rmilyen felbont·sban;<br />

ï az oldal leÌr·sa egy ·ltal·nos koordin·ta-rendszeren alapul, melynek haszn·lata<br />

mindh·rom fajta elemre (szˆveg, grafikus alakzat, raszteres kÈp) t·mogatja a<br />

line·ris transzform·ciÛk (elforgat·s, kicsinyÌtÈs/nagyÌt·s, t¸krˆzÈs, ny˙jt·s) tetszőleges<br />

kombin·ciÛj·t.<br />

A Postscript nyelvet tˆbbfÈle szinten Èrtelmezhetik az egyes programok. Az elterjedt<br />

v·ltozatok: AI (Adobe Illustrator), EPS (Encapsulated Postscript), PS (Postscript). Az<br />

EPS Ès a PS kˆzˆtti k¸lˆnbsÈg gyakran elmosÛdik az egyes alkalmaz·sokban. Az EPS ·ltal·ban<br />

valamely alkalmaz·s ·ltal gener·lt Postscript ·llom·ny, amelyekben eltÈrő lehet<br />

pl. a k¸lˆnbˆző be·gyazott dokumentumok, illetve a fontok kezelÈse, amely a k¸lˆnfÈle<br />

alkalmaz·sok kˆzˆtti adatcserÈt is megnehezÌtheti. A PS elsősorban a nyomtatÛ meghajtÛprogramj·tÛl<br />

f¸ggő ·llom·ny, amely tartalmazza az oldalbe·llÌt·st, az illesztőjeleket,<br />

egyÈb azonosÌtÛ adatokat; m·s nyomtatÛn kinyomtatva azonban esetleg nem pontosan<br />

ugyanazt a kÈpet kapjuk (főleg a szÌnes Postscript nyomatok szÌnhelyessÈge v·ltozhat<br />

meg egy m·sik nyomtatÛt haszn·lva).<br />

¡ltal·ban aszerint is tesznek k¸lˆnbsÈget, hogy tartalmaz-e az ·llom·ny nÈzőkÈpet<br />

vagy sem. Az ·llom·nyok elnevezÈse, a kiterjesztÈsek (PS, EPS, EPSF) haszn·lata<br />

platformonkÈnt eltÈrő lehet.<br />

A Postscript lapleÌrÛ nyelv első v·ltozata 1985-ben jelent meg. A 2.0-s v·ltozat 1989 janu·rj·ban<br />

v·lt nyilv·noss·, mÌg a legutolsÛ v·ltozat, a 3.0 mÈg viszonylag ˙j, 1997-ben<br />

jelentette be az Adobe, Ìgy elterjedtsÈge mÈg nem szÈles kˆrű [2].<br />

58

4.2.1. A Postscript állomány szerkezete<br />

A Postscript form·tum fontoss·ga miatt cÈlszerű, ha megismerked¸nk az ·llom·ny szerkezetÈvel.<br />

Minden Postscript ·llom·ny alapvetően kÈt rÈszből ·ll: a fejlÈcből (header) Ès a tÈnyleges<br />

adatokbÛl. B·rmilyen verziÛt is alkalmazunk, a fejlÈc tartalmazza a kˆvetkező alapadatokat<br />

(vagy legal·bb egy rÈsz¸ket):<br />

%!PS-Adobe-3.0 EPSF-2.0<br />

%%Creator: Mapmaker Pro 4.12<br />

%%Title: terkep.eps<br />

%%CreationDate: Sat Dec 13 20:35:39 1998<br />

%%BoundingBox: 175 213 666 977<br />

%%DocumentProcessColors: Cyan Magenta Yellow Black<br />

%%DocumentSuppliedResources: (atend)<br />

%%DocumentNeededResources:(atend)<br />

%%EndComments<br />

A Postscript ·llom·ny tulajdonkÈppen egy sz·mÌtÛgÈpes program, amelyet az adott<br />

Postscript eszkˆzbe beÈpÌtett interpreter Èrtelmez. A %-jellel kezdődő sorok megjegyzÈsek,<br />

nem rÈszei a programnak, ezeket a sorokat az Èrtelmező figyelmen kÌv¸l hagyja.<br />

Azonban a fejlÈcben ezek a sorok is nagy jelentősÈgűek.<br />

Az EPS ·llom·ny első sora defini·lja az eszkˆz sz·m·ra, hogy milyen verziÛsz·m˙<br />

Postscript inform·ciÛkat, funkciÛkat tartalmaz az ·llom·ny:<br />

%!PS-Adobe-3.0 EPSF-3.0<br />

A PS-Adobe ut·ni első sz·m megadja, hogy az ·llom·ny a Postscript ·llom·nyform·tum-szabv·ny<br />

melyik verziÛj·t kˆveti (ez az ÈrtÈk ·ltal·ban 2.0 vagy 3.0). Az EPSF ut·ni<br />

verziÛsz·m azt adja meg, hogy mely EPS specifik·ciÛnak felel meg az ·llom·ny (megszokott<br />

ÈrtÈkei 1.2, 2.0 vagy 3.0).<br />

A Creator (·ltal·ban az EPS ·llom·nyt elő·llÌtÛ szoftver neve), a Title (valamilyen<br />

·llom·nynÈv, annak az ·llom·nynak a neve, amely a Postscript ·llom·ny forr·sa), a<br />

Creation Date (az ·llom·ny lÈtrehoz·s·nak időpontja) kevÈsbÈ lÈnyeges inform·ciÛ,<br />

tulajdonkÈppen el is maradhat.<br />

A Postscript ·llom·ny tal·n leglÈnyegesebb sora megadja a lap valÛdi fizikai mÈretÈt:<br />

%%BoundingBox: 175 213 666 977<br />

4. Postscript<br />

A koordin·ta-rendszer kezdőpontja a lap bal alsÛ sarka. A megadott sz·mÈrtÈkek<br />

egysÈge alapÈrtelmezÈsben 1/72 inchnek felelnek meg.<br />

59

4. Postscript<br />

Igaz·bÛl a %%PS-Adobe Ès a %%BoundingBox sorok megad·s·val az egyszerű PS<br />

·llom·nyok is be·gyazott EPS ·llom·nny· tehetők, de bonyolultabb esetben ez a művelet<br />

a fejlÈc tov·bbi sorainak a mÛdosÌt·s·t is sz¸ksÈgessÈ teszi.<br />

A fejlÈc m·sodik rÈsze m·r lÈnyegesen bonyolultabb inform·ciÛkat tartalmaz (elforgat·s,<br />

nagyÌt·s, kicsinyÌtÈs, szÌnmodell, speci·lis karakterek defini·l·sa, szÌnrebont·shoz<br />

sz¸ksÈges inform·ciÛk, Postscript oper·torok). Ennek helyes megv·ltoztat·s·hoz m·r<br />

komoly szakÈrtelem sz¸ksÈges, mivel csak ezen paramÈterek ismeretÈben mÛdosÌthatÛ<br />

biztons·ggal a lap megjelenÈse.<br />

/ccmyk{dup 5 -1 roll sub dup 0 lt{pop 0}if exch}ndf<br />

/setcmykcolor{1 exch sub ccmyk ccmyk ccmyk pop<br />

setrgbcolor}ndf<br />

/m /moveto load def<br />

/rm /rmoveto load def<br />

/l /rlineto load def<br />

/c /rcurveto load def<br />

/lw /setlinewidth load def<br />

/lc /setlinecap load def<br />

/s /stroke load def<br />

/n /newpath load def<br />

/cp /closepath load def<br />

SzintÈn a fejlÈchez sorolhatÛ a lapon haszn·lt betűtÌpusok defini·l·sa. Amennyiben<br />

csak a Postscript alap˙ eszkˆzˆkben rezidensen megtal·lhatÛ 35 font valamelyikÈt haszn·ljuk,<br />

az ·llom·nyban csak maga a szˆveges inform·ciÛ, a karakterek ker¸lnek t·rol·sra.<br />

Sokkal gyakoribb eset, hogy speci·lis fontokat haszn·lunk, amelyeket a fejlÈcben<br />

rÈszletesen defini·lni kell (a betűtÌpus minden egyes karakterÈt BÈzier-gˆrbÈkkel meg kell<br />

adni, hogy reproduk·lni lehessen a font·llom·ny meglÈte nÈlk¸l is).<br />

DrawReencodeVect /_R72-Helvetica-Narrow-Bold /Helvetica-<br />

Narrow-Bold Z<br />

%%BeginResource: font SwitzerlandCondensed-Bold<br />

%!FontType1-1.0: SwitzerlandCondensed-Bold 001.003<br />

%%Creator: Corel PostScript Engine<br />

10 dict begin<br />

/FontName /AvantgardeCondensed-Bold def<br />

/PaintType 0 def<br />

/FontType 1 def<br />

/FontMatrix [0.001 0 0 0.001 0 0] readonly def<br />

/Encoding 256 array 0 1 255 {1 index exch /.notdef put}<br />

for<br />

dup 75 /K put<br />

dup 97 /a put<br />

60

¡ltal·ban a fejlÈcben van egy nÈzőkÈp is, melyet a DTP programok arra haszn·lnak,<br />

hogy a dokumentumba beillesztett grafika a kÈpernyőn is l·thatÛ legyen. TermÈszetesen a<br />

nÈzőkÈp minősÈge csak azt teszi lehetővÈ, hogy valami fogalmat alkothassunk a kÈpről,<br />

eldˆnthess¸k, hogy nincs-e elforgatva vÈletlen¸l. Ez a nÈzőkÈp rendszerint raszteres form·tum˙.<br />

Mind a fejlÈcben, mind az adatrÈszben tal·lhatÛ raszteres inform·ciÛk kˆnnyen<br />

felismerhetők (ezek az inform·ciÛk az adatrÈszben a raszteres ·llom·ny mÈretÈtől, jellegÈtől<br />

f¸ggően ak·r tˆbb tÌzezer sorosak is lehetnek).<br />

d7d7b3d6d8b1d4d7b6d4d5b9d6d6b6d5<br />

d8b7d4d6b4d5d2b5d5d3b2d4d4b2d2d4<br />

b0d2d2add2d5b4e4e1d3eae7d9eae3d5<br />

ede9d6f3ece3f5f0e8f5efe8f5ece7f1<br />

A nÈzőkÈp nÈgyfÈle form·tum˙ lehet: TIFF, WMF, Macintosh PICT Ès ˙n. EPSI (Encapsulated<br />

PostScript Interchange format).<br />

Ez a tˆbbfÈle nÈzőkÈpform·tum-lehetősÈg kedvezőtlen¸l Èrinti a Postscript form·tum<br />

platformf¸ggetlensÈgÈt. Amennyiben fontos az ·llom·nycsere eltÈrő platformok kˆzˆtt,<br />

ne haszn·ljunk nÈzőkÈpet, vagy v·lasszuk a legink·bb platformf¸ggetlen TIFF form·tumot,<br />

illetve a teljesen 7 bites EPSI-t.<br />

Az adatrÈszben a Postscript objektumorient·lts·g·nak megfelelően struktur·ltan sorakoznak<br />

a vektoros, illetve raszteres rajzi elemek.<br />

@rax %Note: Object<br />

389.81 643.68 394.63 649.66 @E<br />

0 O 0 @g<br />

0.40 0.00 1.00 0.00 k<br />

389.81 648.07 m<br />

392.47 649.66 L<br />

394.63 649.01 L<br />

394.63 643.68 L<br />

389.81 648.07 L<br />

@c<br />

F<br />

…rdemes megfigyelni, hogy az objektum szÌneit tartalmazÛ (a fenti pÈld·ban a negyedik)<br />

sor alapj·n hajtja vÈgre a szÌnrebont·st a Postscript eszkˆz (a nÈgy sz·mÈrtÈk a ci·n,<br />

magenta, s·rga, fekete raszterÈrtÈkÈt adja meg 0 Ès 1 kˆzˆtt):<br />

0.40 0.00 1.00 0.00 k<br />

4. Postscript<br />

61

4. Postscript<br />

A fenti nÈgy sz·mÈrtÈk azt jelenti, hogy az adott objektum szÌnˆsszetevői: 40% ci·n Ès<br />

100% s·rga. TermÈszetesen m·s szÌnmodellt haszn·lva az objektum strukt˙r·ja ettől eltÈrő<br />

is lehet.<br />

LÈteznek olyan szoftverek is (pl. az OCAD is ilyen), melyek tÈnylegesen elvÈgzik a<br />

szÌnrebont·st, azaz az adott szÌnkivonat Postscript ·llom·ny·ban a tÈnylegesen csak az<br />

adott szÌnt tartalmazÛ rajzi objektumokat szerepeltetik.<br />

A Postscript ·llom·ny első Ès utolsÛ karaktere minden esetben egy ASCII 4 karakter<br />

(CTRL-D), ez a speci·lis kÛd jelzi az Èrtelmező sz·m·ra a folyamat vÈgÈt (end of file).<br />

NÈh·ny platformon (Mac, UNIX) ez a karakter nem sz¸ksÈges, sőt az alkalmazott szoftvertől<br />

f¸ggően az ilyen karaktert tartalmazÛ ·llom·ny ÈrtelmezÈse lehetetlennÈ is v·lhat<br />

[1].<br />

4.2.2. Postscript 3<br />

A leg˙jabb Postscript v·ltozat m·r az internet jegyÈben sz¸letett. Ebben a verziÛban a<br />

Postscript Ès a PDF form·tum kapcsolata erősˆdik: a szabv·ny natÌv mÛdon t·mogatja a<br />

PDF ·llom·nyform·tumokat is. Az Adobe ˙gy tekinti a PDF-et, mint a Postscript webes<br />

megfelelőjÈt, ha csak a kÈpernyőn (a weben) akarunk inform·ciÛt kˆzˆlni, haszn·ljuk a<br />

PDF form·tumot, ha ki is akarjuk nyomtatni, akkor haszn·ljuk a Postscriptet.<br />

Nagy hangs˙lyt fektetnek a szÌnes nyomtat·s minősÈgÈnek javÌt·s·ra, tˆrekedve arra,<br />

hogy a szÌnek a legk¸lˆnfÈlÈbb szÌnes nyomtatÛkon megjelenÌtve ugyanolyan szÌnűek legyenek.<br />

A Postscript eszkˆzf¸ggetlensÈge kor·bban elsősorban a k¸lˆnfÈle felbont·sokra<br />

vonatkozott, a Postscript 3-ban ez az eszkˆzf¸ggetlensÈg m·r a szÌnek reproduk·l·s·t is<br />

mag·ba foglalja.<br />

Az ˙j szabv·ny tartalmazza az ˙n. Hi-Fi szÌnrebont·st, ami sokkal ÈlÈnkebb, gazdagabb<br />

szÌneket kÈpes produk·lni az·ltal, hogy a megszokott CMYK szÌneken kÌv¸l tov·bbi szÌneket<br />

is haszn·l. Ez termÈszetesen m·r nem nÈgyszÌnnyom·s, de a digit·lis nyomtat·s fejlődÈsÈvel<br />

a nyomtat·si szÌnek sz·m·nak nˆvelÈse nem nˆveli meg sz·mottevően a nyomtat·si<br />

kˆltsÈgeket. Az igÈnyes nyomtat·s esetÈben a nyomtat·si szÌnek sz·m·nak nˆvelÈse<br />

elfogadhatÛ tˆbbletkˆltsÈget jelent, ha a technolÛgia ·ltal a nyomtat·si minősÈg Èszrevehetően<br />

javul.<br />

Az ˙n. szuperraszterek lehetővÈ teszik, hogy asztali monokrÛm rendszereken (egyszerű<br />

lÈzernyomtatÛk) 256 sz¸rkefokozat haszn·lhatÛ, ami levil·gÌtÛk esetÈben 4096 fokozat<br />

alkalmaz·s·t teszi lehetővÈ. Ez m·r a hagyom·nyos fotÛk minősÈgÈhez kˆzelÌt, mÈg egy<br />

ñ ma m·r ·ltal·nosnak tekinthető ñ 600 dpi felbont·sra kÈpes lÈzernyomtatÛ esetÈben is.<br />

Jelentősen fejlődˆtt a form·tum az al·tˆltÈs (trap) tekintetÈben is, ezt a funkciÛt beÈpÌtik<br />

a Postscript 3 nyelvet Èrtő eszkˆzˆk RIP-jÈbe (Raster Image Processor). Az al·tˆltÈs<br />

alkalmaz·sa kÈpes csˆkkenteni az ofszetnyomtat·skor előfordulÛ szÌnillesztÈsi hib·k kellemetlen<br />

hat·sait.<br />

62

A szabv·ny, illetve az Adobe szerint egyszerű dokumentumok esetÈn a nyomtat·s ·tlagosan<br />

27%-kal gyorsabb a Postscript 3-at t·mogatÛ eszkˆzˆkˆn, bonyolult ·llom·nyok<br />

esetÈn a sebessÈgnˆvekedÈs ak·r hatszoros is lehet.<br />

A fontkezelÈsi lehetősÈgek is javultak: az ilyen eszkˆzˆk m·r 136 olyan fontot tartalmaznak<br />

rezidensen, amelyek a k¸lˆnfÈle Windows rendszerek, a Mac OS belső fontjait,<br />

illetve a legelterjedtebb szoftverek (Microsoft Office) megszokott betűtÌpusait foglalj·k<br />

magukba.<br />

Nagy jelentősÈgű lehet intranetes kˆrnyezetben, hogy a Postscript 3-as eszkˆzˆk webes<br />

fel¸leten kereszt¸l vezÈrelhetők, sőt nyomtat·skor a h·lÛzat megkeresi a legkˆzelebbi<br />

szabad eszkˆzt, mindez tetszőleges vegyes kˆrnyezetben is műkˆdőkÈpes (Novell,<br />

Windows, Apple EtherTalk). TermÈszetesen ez műkˆdőkÈpes az interneten kereszt¸l is,<br />

azaz a megfelelő jogok birtok·ban tetszőleges nyomtatÛ adminisztr·lhatÛ a vil·g b·rmely<br />

pontj·rÛl webes fel¸leten kereszt¸l.<br />

Megjelenik az ˙n. Ñpull printingî lehetősÈg is, ami azt jelenti, hogy a felhaszn·lÛ megadhatja<br />

a nyomtatÛnak egy internetes oldal cÌmÈt (URL), Ès anÈlk¸l, hogy ezt a bˆngÈszőprogram<br />

˙jra letˆltenÈ, azonnal kÈpes kinyomtatni (ezzel csˆkken a h·lÛzati forgalom is,<br />

hiszen napjaink webbˆngÈszői a nyomtat·si parancs kiad·sa ut·n ˙jra letˆltik a teljes<br />

webdokumentumot). Ez termÈszetesen azt is jelenti, hogy a Postscript 3 nyelv ˆn·llÛan Èrtelmezi<br />

a web szabv·nyos form·tumait: a HTML dokumentumokat, a tiszta ASCII szˆvegeket,<br />

tov·bb· a PDF, GIF, JPG Ès PNG ·llom·nyform·tumokat. Kor·bban a tiszta ASCII<br />

·llom·nyok kˆzvetlen kinyomtat·sa nem volt lehetsÈges Postscript nyomtatÛkon,<br />

mindenkÈppen alkalmazni kellett valamilyen sz·mÌtÛgÈpes programot a feladat vÈgrehajt·s·hoz.<br />

Az ˙j verziÛ t·mogatja a tˆbbpÈld·nyos eredetik nyomtat·s·t is. Ennek jelentősÈge az<br />

˙n. mopier-ek (hibrid eszkˆz: szkenner, fÈnym·solÛ Ès nyomtatÛ, esetleg fax egy<br />

eszkˆzbe integr·lva) egyre szÈlesebb kˆrű elterjedÈsÈvel nő meg.<br />

4.3. AI (Adobe Illustrator) formátum<br />

4. Postscript<br />

Az AI form·tum a Postscript egy Ñnem hivatalosî v·ltozata, mely az Adobe saj·t vektoros<br />

rajzolÛprogramj·hoz, az Illustratorhoz kˆtődik. Ennek első v·ltozata az Illustrator 88 volt<br />

1988-ban, melyet eredetileg MacIntosh platformra fejlesztettek ki. Egy ideig csak a Mac<br />

kˆrnyezetben jelentek meg az ˙jabb v·ltozatok, majd a 4.0-s v·ltozattÛl kezdve kÈszÌtettÈk<br />

el a programot ˙jra PC-re is, sőt kÈsz¸ltek Next oper·ciÛs rendszer alatti v·ltozatok is. Az<br />

˙jabb Ès ˙jabb verziÛk gyakran csak a rajzolÛprogram funkciÛgazdags·g·t nˆveltÈk, de a<br />

form·tum maga nem, vagy csak kis mÈrtÈkben, v·ltozott. Jelenleg a 8.0 a legfrissebb v·ltozat<br />

(1998-ban jelent meg), nÈh·ny Ève m·r a raszteres objektumokat is t·mogatja, igaz<br />

ezek t·rol·s·t az Illustrator program nem ugyan˙gy oldja meg, mint az igazi Postscript.<br />

63

4. Postscript<br />

Mivel maga a rajzolÛprogram jÛrÈszt csak a vektoros objektumokat t·mogatja, Ìgy a<br />

form·tum a 7.0-s v·ltozatig nem is tekinthető metafile form·tumnak. Viszont elsőrendű<br />

kÈtdimenziÛs vektoros adatok t·rol·s·ra, illetve ilyen jellegű inform·ciÛk adatcsere-form·tumakÈnt.<br />

Hab·r a Postscript ÑszűkÌtettî v·ltozata az AI form·tum, azÈrt elÈg komplex,<br />

Ìgy az ilyen form·tum˙ ·llom·nyok betˆltÈse, ÈrtelmezÈse igen hosszadalmas is lehet [2].<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Adobe Systems Inc.: Postscript Language Reference Manual<br />

Addison-Wesley Publishing, Reading, 1990.<br />

2.Encyclopedia of Graphics File Format<br />

http://www.ora.com/centers/gff/index.htm<br />

3.Zentai László: Postscript: egy új lehetőség a számítógéppel segített<br />

térkép-előállítás előtt<br />

Geodézia és Kartográfia, 1991/5., 348–352.<br />

64

5. Bézier-görbék<br />

A BÈzier-gˆrbÈk Ès a Postscript nyelv tulajdonkÈppen egym·stÛl<br />

f¸ggetlen¸l alakultak ki, de kapcsolatuk az alkalmazott<br />

ter¸lettől f¸ggően elÈg szoros.<br />

A 60-as Èvekben az autÛipari fejlesztÈsek sor·n egyre ˙jabb<br />

Ès ˙jabb alak˙ j·rműtÌpusokkal kÌsÈrleteztek. A tetszőleges<br />

alak˙ gˆrbÈk matematikai modellezÈsÈnek elmÈletÈt ñ az<br />

akkoriban jÛrÈszt igencsak titkosan kezelt h˙zÛ·gazat, az<br />

autÛipar belső inform·ciÛi alapj·n ñ Pierre BÈzier francia<br />

matematikus alkalmazta előszˆr 1966-ban (egyes forr·sok<br />

szerint 1972-ben) a Renault-n·l; rÛla kapta nevÈt ez a technika.<br />

FeltÈtlen¸l megemlÌtendő mÈg a gˆrbÈk Ñfeltal·l·s·n·lî<br />

Paul de Casteljau neve is, aki a CitroÎn mÈrnˆke volt. Ő dolgozta<br />

ki az alapvető algoritmusokat mÈg BÈzier-t is megelőzve<br />

ñ termÈszetesen tőle f¸ggetlen¸l ñ, s b·r művÈt nem pub-<br />

lik·lta, ma m·r tudom·nyos kˆrˆkben is elismerik elsősÈgÈt, igaz rÛla csak az első kˆzzÈtett<br />

sz·mÌt·si algoritmust neveztÈk el. Ettől f¸ggetlen¸l ma m·r mindenki a BÈziergˆrbe<br />

kifejezÈst haszn·lja. Ők ketten tulajdonkÈppen feltal·ltak egy mÛdszert, amellyel a<br />

h·romdimenziÛs tÈrben kˆnnyen Ès gyorsan lehet gˆrb¸lt fel¸leteket lÈtrehozni, modellezni<br />

sz·mÌtÛgÈp segÌtsÈgÈvel.<br />

Akkoriban ez a szakter¸let, a CAD/CAM alkalmaz·sok rendkÌv¸li jelentősÈggel bÌrtak,<br />

Ìgy a BÈzier-gˆrbe megalkot·sa tulajdonkÈppen csak mellÈktermÈknek tekinthető. A mÛdszer<br />

lÈnyege, hogy ˙n. kontrollpontokat (nyÈlpontokat) vettek fel a tÈrben, melyek paramÈterekkÈnt<br />

vezÈreltÈk a fel¸let pontjainak elő·llÌt·s·t [2].<br />

A BÈzier-gˆrbÈk matematik·ja analitikai Ès geometriai Èrtelemben sem k¸lˆnˆsebben<br />

bonyolult. Egy egyszerű (harmadfok˙) gˆrbeszakasz nÈgy ponttal defini·lhatÛ.<br />

A gˆrbe kÈt vÈgpontja: a kezdőpont (x 0,y 0) Ès a vÈgpont (x 3,y 3). A nyÈlpontok (x 1,y 1)<br />

Ès (x 2,y 2). Amennyiben kÈt BÈzier-gˆrbeszakasz kˆzˆs vÈg-, illetve kezdőponttal rendelkezik,<br />

˙gy a kˆzˆs pontot csomÛpontnak nevezik (ilyenek pl. a nagybetűvel jelˆlt pontok<br />

a 12. ·br·n az A Ès a K pontok kivÈtelÈvel).<br />

KÈt egyenlettel hat·rozhatÛ meg a gˆrbe menete, az egyikkel x, a m·sikkal y ÈrtÈke<br />

hat·rozhatÛ meg; t ÈrtÈke mindkÈt esetben 0 Ès 1 kˆzÈ esik.<br />

x(t) = a xt 3 + b xt 2 + c xt + x 0<br />

x 1 = x 0 + c x / 3<br />

x 2 = x 1 + (c x + b x) / 3<br />

5. Bézier-görbék<br />

11. ábra<br />

Pierre Bézier<br />

65

x 3 = x 0 + c x + b x + a x<br />

y(t) = a yt 3 + b yt 2 + c yt + y 0<br />

y 1 = y 0 + c y / 3<br />

y 2 = y 1 + (c y + b y) / 3<br />

y 3 = y 0 + c y + b y + a y<br />

A koeffeciensek ÈrtÈke:<br />

c x = 3 (x 1 – x 0)<br />

b x = 3 (x 2 – x 1) – c x<br />

a x = x 3 – x 0 – c x – b x<br />

c y = 3 (y 1 – y 0)<br />

b y = 3 (y 2 – y 1) – c y<br />

a y = y 3 – y 0 – c y – b y<br />

A harmadfok˙ polinomokbÛl sz·rmaztathatÛ BÈzier-gˆrbÈk lÈnyegÈt az al·bbiakban<br />

foglalhatjuk ˆssze:<br />

ï lehetővÈ teszi a gˆrbe egyes rÈszeinek megv·ltoztat·s·t a tˆbbi rÈsz Èrintetlen¸l hagy·sa<br />

mellett (az autÛtervezÈs műveletÈt ezzel nagymÈrtÈkben kÈpes volt felgyorsÌtani);<br />

ï csak pontok koordin·t·inak t·rol·sa sz¸ksÈges (nem sz¸ksÈges deriv·l·s, mint m·s,<br />

bonyolultabb mÛdszerek esetÈben);<br />

ï kˆnnyen kiterjeszthető magasabb dimenziÛkra is (elmÈletben);<br />

ï interaktÌv haszn·lata a sz·mÌtÛgÈpen kˆnnyű.<br />

A BÈzier-gˆrbÈk a sz·mÌtÛgÈpes alkalmaz·sok al·bbi ter¸letein jelentettek gyˆkeres<br />

v·ltoz·sokat:<br />

Tipográfia: a k¸lˆnfÈle form·j˙ Ès mÈretű betűk haszn·lata csak a BÈzier-gˆrbe alap˙<br />

font·llom·nyok haszn·lata esetÈn v·lt a felhaszn·lÛ sz·m·ra egyszerűvÈ, kÈnyelmessÈ.<br />

Kor·bban egy szˆveges dokumentumban, grafik·ban haszn·lt minden egyes betűtÌpust,<br />

minden eltÈrő mÈretben raszteres form·ban t·rolni kellett, ami nagyon megterhelte az output<br />

eszkˆzˆk memÛri·j·t, illetve erősen korl·tozta a haszn·lhatÛ betűtÌpusok Ès betűmÈretek<br />

sz·m·t. Ez a korl·toz·s a szˆvegszerkesztő programok haszn·lÛit kevÈssÈ Èrintette,<br />

mivel itt ·ltal·ban elegendő volt egy-kÈt betűtÌpus alkalmaz·sa kevÈs eltÈrő betűmÈret<br />

haszn·lata mellett. A kiadv·nyszerkesztÈs igÈnyeit ez a mÛdszer mÈg nem volt kÈpes<br />

kielÈgÌteni. A BÈzier-gˆrbÈk segÌtsÈgÈvel a betűk mÈrete folyamatosan v·ltoztathatÛ, Ìgy<br />

nincs sz¸ksÈg sok k¸lˆnbˆző mÈretű betű egyidejű t·rol·s·ra.<br />

A Postscript lapleÌrÛ nyelv elsődleges sikerÈt az az ˙jdons·g jelentette, hogy vektorform·tumban<br />

is kÈpes tetszőleges mÈretű karakterek elő·llÌt·s·ra professzion·lis minősÈgben<br />

a BÈzier-gˆrbÈn alapulÛ mÛdszerek segÌtsÈgÈvel. Mindezt termÈszetesen tetszőleges<br />

(vektoros) betűtÌpus esetÈn is kÈpes alkalmazni.<br />

66<br />

5. Bézier-görbék

Grafikus programok: nagy teljesÌtmÈnyű, professzion·lis szintű grafikai megjelenÌtÈsre<br />

kÈpes szoftverek ma m·r BÈzier-gˆrbÈk haszn·lata nÈlk¸l nem lÈteznek (beleÈrtve<br />

mÈg a fotoretus·lÛ, raszteres szoftvereket is, melyek egy rÈsze mÈg raszteresen is kÈpes<br />

·l-BÈzier-gˆrbÈket elő·llÌtani, emul·lni). A hardverek Ès szoftverek teljesÌtőkÈpessÈgÈnek<br />

rendkÌv¸l gyors Ès a felhaszn·lÛ sz·m·ra kedvező v·ltoz·sa lehetővÈ tette a BÈzier-gˆrbÈk<br />

nagy gyorsas·g˙ kezelÈsÈt, tetszőleges manipul·l·s·t. A laikus felhaszn·lÛnak nem<br />

kell tiszt·ban lennie az elv sz·m·ra viszonylag bonyolult matematikai alapjaival, egyszerűen<br />

csak haszn·lnia kell a szoftver kÌn·lta lehetősÈgeket, grafikus segÈdeszkˆzˆket: a<br />

csomÛpontokat Ès a nyÈlpontokat.<br />

A legelső ñ BÈzier-gˆrbÈk kezelÈsÈt szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpes kˆrnyezetben is lehetővÈ tevő<br />

ñ szoftver az Adobe Illustrator volt (nem vÈletlen¸l a Postscript lapleÌrÛ nyelvet megalkotÛ<br />

Adobe jelentette meg 1988-ban) [1], [3].<br />

A BÈzier-gˆrbÈk menetÈt a csomÛpontok Ès a nyÈlpontok egym·shoz viszonyÌtott helyzete<br />

hat·rozza meg. Eszerint nÈgyfÈle esetet k¸lˆnbˆztethet¸nk meg (12. ·bra):<br />

ï szimmetrikus: a nyÈlpontok Ès a csomÛpont egy egyenesen fekszik, a kÈt nyÈlpont<br />

a csomÛpont ·tellenes oldalain, attÛl egyenlő t·vols·gra fekszik, azaz a nyÈlpontok<br />

kˆzÈppontosan szimmetrikusak a csomÛpontra (a 12. ·br·n B Ès G pont),<br />

ï sima: a nyÈlpontok Ès a csomÛpont egy egyenesen fekszenek, a kÈt nyÈlpont a csomÛpont<br />

·tellenes oldalain, attÛl nem egyenlő t·vols·gra fekszik (a 12. ·br·n D pont),<br />

ï csúcsos: a nyÈlpontok Ès a csomÛpont egym·shoz viszonyÌtott helyzete tetszőleges<br />

(a 12. ·br·n C pont),<br />

ï egyenes: az adott csomÛponthoz nem tartozik nyÈlpont (a 12. ·br·n K pont), vagy<br />

csak egy.<br />

12. ábra<br />

Bézier-görbe csomópontok és nyélpontok<br />

5. Bézier-görbék<br />

67

5. Bézier-görbék<br />

Ha a gˆrbe egy szakasza egyenesben folytatÛdik, akkor a nyÈlpontok egyike hi·nyzik.<br />

Ekkor is beszÈlhet¸nk azonban cs˙csos tˆrÈspontrÛl (a 12. ·br·n E Ès F pont), illetve<br />

sima vagy szimmetrikus tˆrÈspontrÛl (a 12. ·br·n H Ès I Ès J pont). Egyes tÈrkÈpi objektumokn·l<br />

(pl. vas˙t, mű˙t) gyakori az ·tmenet egyenesből BÈzier-gˆrbÈbe Ès viszont.<br />

Ennek grafikailag igÈnyes megvalÛsÌt·sa rendkÌv¸l fontos a tÈrkÈpek esetÈben.<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Nagy D.: Introduction to Bézier curves<br />

Acta Geod. Geoph. Mont. Hung. 1991. 19–28.<br />

2.Vargha Dénes: Számítógépes formatervezés, Bézier görbéi és a szplájnok<br />

Új alaplap, 1998/1. 70–74.<br />

3.Zentai László: Számítógépes térképészet (kézirat)<br />

Source material ITC, NL; modules jointly developed by ITC/CSLM and partially<br />

funded by PHARE HU 94.05, Székesfehérvár, 1997.<br />

68

II. HARDVER ÉS SZOFTVER<br />

69

6. Számítógépek<br />

A digit·lis kartogr·fi·ban sem a hardver, sem a szoftver szerepe nem domin·ns, ink·bb a<br />

kÈt ˆsszetevő egy¸ttes, ˆsszehangolt műkˆdÈse az alapvető fontoss·g˙. Ide·lis esetben<br />

ugyan a sz·mÌtÛgÈpes alapismeretekkel kellően felvÈrtezett, digit·lis kartogr·fi·val foglalkozÛ<br />

szakember kÈpes tetszőleges kˆrnyezetben is tÈrkÈpkÈszÌtÈsre, de a gyakorlatban<br />

egy kiv·lasztott, m·r begyakorlott szoftver- Ès hardverkˆrnyezetben lehetsÈges a<br />

hatÈkony munka.<br />

Az ˙j sz·mÌtÛgÈpek beszerzÈsekor a dˆntÈst alapvetően annak kÈne megszabnia, hogy<br />

mire szeretnÈk haszn·lni a sz·mÌtÛgÈpet, milyen programokkal szeretnÈnek dolgozni,<br />

nem pedig a hardver technikai paramÈterei (milyen alaplap, processzor). A vÈgső dˆntÈst<br />

gyakran az anyagiak hat·rozz·k meg (főleg az otthoni felhaszn·lÛk esetÈben), de elsősorban<br />

a kezdők sz·m·ra fontos szempont lehet az is, hogy olyan szoftver- Ès hardverkˆrnyezetet<br />

v·lasszanak, ahol a felmer¸lő technikai problÈm·k nem akad·lyozz·k jelentősen a<br />

kitűzˆtt cÈl elÈrÈsÈt.<br />

Ezt kÈtfÈlekÈppen lehet elÈrni:<br />

ï olyan hardver- Ès szoftverkˆrnyezetet v·lasztunk, amely felhaszn·lÛbar·t, a kezdők<br />

sz·m·ra is gyorsan tanulhatÛ;<br />

ï olyan rendszer mellett dˆnt¸nk, amelyet a szakm·ban tˆbben is haszn·lnak, Ìgy a<br />

felmer¸lő problÈm·kkal kapcsolatban kˆnnyebben jutunk megfelelő, sz·munkra is<br />

kˆnnyen megÈrthető segÌtsÈghez.<br />

A k¸lˆnfÈle hardvereszkˆzˆk kˆzˆtti kˆnnyebb t·jÈkozÛd·st segÌti elő az egyes termÈkek<br />

egyszerűen ·ttekinthető besorol·sa. A professzion·lis felhaszn·lÛk csoportj·n kÌv¸l<br />

lÈtezik mÈg az otthoni (home) felhaszn·lÛk csoportja, a kisebb irod·k (SOHO = Small<br />

Office/Home Office) Ès az ¸zleti felhaszn·lÛk (business) csoportja. A tÈrkÈpÈszek igÈnyei<br />

gyakran nehezen besorolhatÛk, de pÈld·ul nyomtatÛk vagy szkennerek v·laszt·s·n·l a<br />

fenti csoportosÌt·s a kartogr·fiai igÈnyeknek is megfelel.<br />

6.1. A számítógépek fajtái<br />

6. Számítógépek<br />

A digit·lis kartogr·fi·ban az egyik legfontosabb, Ès ·ltal·ban az egyik legdr·g·bb, eszkˆz<br />

a sz·mÌtÛgÈp (egyes speci·lis perifÈri·k ñ nagymÈretű szkennerek, nyomtatÛk ñ ·ra jelentősen<br />

meghaladhatja egy PC ·r·t). M·ra a hardverplatformok kˆzˆtti k¸lˆnbsÈgek egyre<br />

jelentÈktelenebbek. Nemcsak a MacIntosh Ès az IBM PC kompatibilis sz·mÌtÛgÈpek, illetve<br />

oper·ciÛs rendszereik kˆzˆtti k¸lˆnbsÈgek vannak eltűnőben, hanem a PC-szint Ès a<br />

munka·llom·s kategÛria kˆzˆtti eltÈrÈsek is egyre kisebbek. Az Intelnek a ñ 2000 vÈgÈre<br />

71

6. Számítógépek<br />

beharangozott, a HP-vel kˆzˆsen fejlesztett ñ 64 bites Itanium processzora (amely m·r<br />

36ñ40 milliÛ tranzisztort fog nÈh·ny nÈgyzetcentimÈternyi fel¸leten tartalmazni), illetve<br />

az egyre nagyobb piaci szeletet kihasÌtÛ Windows NT (Windows 2000) oper·ciÛs rendszer<br />

ezt a kor·bban rendkÌv¸l mark·ns hat·rt kÈsz¸l teljesen elt¸ntetni. De hasonlÛ hat·st kelthet<br />

a Linux oper·ciÛs rendszer terjedÈse is, mely m·r a kisebb teljesÌtmÈnyű PC-ken is<br />

futÛ Unix oper·ciÛs rendszer.<br />

A munka·llom·sok tˆkÈletesen kielÈgÌtik a legkomolyabb tÈrkÈpÈszeti igÈnyeket is, ennÈl<br />

magasabb teljesÌtmÈnyű gÈpeket (mainframe) mÈg a fejlettebb orsz·gokban sem nagyon<br />

haszn·lnak a tÈrkÈpÈszet ter¸letÈn, az ·llami vagy katonai kartogr·fia kivÈtelÈvel [1].<br />

M·ra a hardverplatformok helyett tal·n mÈg fontosabb az oper·ciÛs rendszerek kiv·laszt·sa.<br />

Ezen a ter¸leten a hardverekkel ellentÈtben egyre kevesebb termÈk van a piacon,<br />

itt a szabv·nyosod·s lassan m·r a platformokat is ·tfogja. A szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek esetÈben<br />

a Windows oper·ciÛs rendszer egyeduralkodÛnak tűnik, b·r a Linux egyre nÈpszerűbb.<br />

A Microsoft jˆvőbeli tervei a Windows NT Ès a Windows 95/98 ˆsszeolvad·sa felÈ<br />

mutatnak (ennek első v·ltozata a 2000 febru·rj·ban megjelent Windows 2000). Az Apple<br />

maradÈk piaci rÈszesedÈsÈnek megtart·s·Èrt k¸zd, b·r 1999-ben sikeres ˙j modelljei<br />

rÈvÈn (pl. iMac) ezt kismÈrtÈkben mÈg nˆvelni is tudta.<br />

A UNIX oper·ciÛs rendszerek stabilit·sa ugyan mÈg ma is jelentős tÈnyező a komolyabb<br />

alkalmaz·sok ter¸letÈn, de a Windows NT ezen a ter¸leten is egyre nagyobb piaci<br />

rÈszesedÈst szerez mag·nak.<br />

6.1.1. Személyi számítógépek<br />

A processzorok (CPU ñ central processing unit) teljesÌtmÈnye m·r Èvtizedek Ûta olyan<br />

tempÛban nˆvekszik, hogy ezzel a szoftverfejlesztők egyre kevÈsbÈ tudnak lÈpÈst tartani.<br />

Moore tˆrvÈnye (ami tulajdonkÈppen csak Gordon Moore, az Intel egyik alapÌtÛj·nak<br />

1965-ben megfogalmazott sejtÈse) megjÛsolta, hogy 18 havonta megdupl·zÛdik az egy<br />

chipre integr·lt tranzisztorok sz·ma, illetve, hogy ezzel ˆsszhangban 18ñ24 havonta megdupl·zÛdik<br />

a processzorok teljesÌtmÈnye (13. ·bra). Abban, hogy ez a sejtÈs m·r tˆbb mint<br />

30 Èven ·t beigazolÛdhatott, sz·mtalan technikai ˙jÌt·s volt sz¸ksÈges. Ilyen technolÛgiai<br />

˙jÌt·s napjainkban az alumÌnium helyett rÈz alkalmaz·sa a chipekben, a tranzisztorokat<br />

ˆsszekˆtő miniatűr huzalokn·l. A rÈz jobb vezető, Ìgy ugyanakkora fel¸leten kisebb ellen-<br />

·ll·s˙, ennek kˆszˆnhetően kisebb hővesztesÈgű Ès gyorsabb vezetÈkeket lehet kialakÌtani.<br />

Eredetileg azÈrt esett az alumÌniumra a v·laszt·s, mert a rÈz atomjai az idő elteltÈvel<br />

belediffund·lnak a kˆrnyező szilÌciumba, tˆnkretÈve annak fÈlvezető tulajdons·g·t. A<br />

leg˙jabb fejlesztÈsek eredmÈnyekÈnt siker¸lt olyan hajsz·lvÈkony szigetelőrÈtegeket kialakÌtani,<br />

amelyek segÌtenek megelőzni a fent emlÌtett kedvezőtlen folyamatot. Ennek segÌtsÈgÈvel<br />

csˆkkenhet a processzorok műkˆdÈsÈhez sz¸ksÈges ·ram fesz¸ltsÈge Ès a<br />

CPU-k mÈrete. A hőtermelÈs csˆkkenÈse kˆvetkeztÈben nˆvekedhet a processzor Ûrajele,<br />

72

13. ábra<br />

A különféle processzorok megjelenésének ideje igazolja Moore sejtését<br />

6. Számítógépek<br />

2000 elejÈn m·r elÈrte az 1 Ghz-et. A rÈzhuzaloz·s v·rhatÛan 2001 kˆr¸l, a 0,18 mikronos<br />

technolÛgia esetÈben, v·lhat majd egyeduralkodÛv·.<br />

Az azonban bizonyos, hogy a napjainkban alkalmazott technolÛgi·k fizikai korl·tok<br />

miatt kb. 2010-re tov·bb m·r nem fejleszthetők (a molekul·k mÈrete miatt a szilÌciumra<br />

felvitt vezetőrÈteg tov·bb m·r nem vÈkonyÌthatÛ), Ìgy a tov·bbi fejlődÈshez ˙j megold·sokat<br />

kell tal·lni.<br />

B·r a szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek kategÛri·j·ban az Intel processzor alap˙ gÈpek dominanci·ja<br />

egyre jelentősebb, Èppen a DTP (asztali kiadv·nyszerkesztÈs) Ès a sz·mÌtÛgÈpes grafika<br />

az a ter¸let, ahol az AppleñMacIntosh gÈpek mÈg mindig jelentős ñ de folyamatosan<br />

stagn·lÛ, illetve kismÈrtÈkben csˆkkenő ñ piaci szeletet birtokolnak. Ennek a DTP-n<br />

bel¸li fontoss·gnak az oka m·ra ink·bb m·r csak a hagyom·nyokban keresendő, mivel az<br />

Apple rendszerek kor·bbi előnye, a felhaszn·lÛbar·t oper·ciÛs rendszer, m·r nem a Mac<br />

konfigur·ciÛk egyedi saj·toss·ga. A Windows 95 megjelenÈsÈvel az Apple vÈgleg elvesztette<br />

ezen a tÈren az előnyÈt, piaci rÈszesedÈsÈnek csˆkkenÈsÈt is nagyrÈszt annak<br />

Ñkˆszˆnhetiî, hogy nem vette Èszre, hogy a konkurens oper·ciÛs rendszer fejlődÈsÈnek<br />

tÈtlen¸l szemlÈlÈsÈvel rÈgi hÌvei egy rÈszÈt is elvesztette.<br />

Az Intel Pentium III processzorai, az AMD hasonlÛ tud·s˙ processzorai (K7ñAthlon),<br />

illetve az ezekkel azonos teljesÌtmÈnyű Motorola CPU-k m·r tˆbb milliÛ tranzisztort tartalmaznak<br />

Ès olyan teljesÌtmÈnyt produk·lnak, amit nÈh·ny Ève mÈg csak nagygÈpes<br />

kˆrnyezetben lehetett elÈrni. A fejlődÈst jelzi, hogy az Intel tervei szerint 2000 kˆzepÈtől<br />

m·r csak a tˆbb 10 milliÛ tranzisztort tartalmazÛ Pentium III oszt·ly˙ processzorokat<br />

fogja gy·rtani az asztali gÈpek sz·m·ra.<br />

73

6. Számítógépek<br />

A rÈgebbi MacIntosh gÈpek a Motorola 68000-es sorozat·ra Èp¸ltek, melynek teljesÌtmÈnye<br />

nagyj·bÛl megfelel az Intel x86-os processzorainak. Az ˙jabb ñ a Pentium oszt·ly˙<br />

processzorokkal ˆsszemÈrhető teljesÌtmÈnyű ñ processzorok az IBM Ès a Motorola<br />

·ltal kˆzˆsen fejlesztett PowerPC, illetve G4 processzorokra Èp¸lnek. TˆrtÈntek kÌsÈrletek<br />

a kÈt platform kˆzelÌtÈsÈre is (k¸lˆnfÈle processzork·rty·kkal, illetve emul·tor programokkal),<br />

de nem t˙l nagy sikerrel. A kilencvenes Èvek kˆzepÈn az Apple lehetővÈ tette<br />

klÛngÈpek gy·rt·s·t is (a klÛnok okozt·k az IBM kompatibilis PC-k gyors elterjedÈsÈt is),<br />

de ez sem nˆvelte piaci rÈszar·ny·t, Ìgy az Apple lassan megsz¸ntette ezt a lehetősÈget.<br />

1999 vÈgÈre a szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek processzorainak Ûrajele m·r meghaladta a 700<br />

Mhz-et (400 Mhz-es processzorok m·r 1998 első fÈlÈvÈben megjelentek).<br />

Megfigyelhető olyan tendencia is, hogy a gÈppiac felső kategÛri·j˙ szereplői, akik kor·bban<br />

csak UNIX alap˙ munka·llom·sokat ·llÌtottak elő, sorra jelennek meg a legnagyobb<br />

piacot jelentő szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek gy·rt·s·nak ter¸letÈn is (Silicon Graphics,<br />

Digital, HP), sőt abba is hagyj·k speci·lis ñ m·sokkal nem kompatibilis ñ sz·mÌtÛgÈpeik<br />

gy·rt·s·t (Intergraph). A processzorok teljesÌtmÈnyÈnek gyors nˆvekedÈse, a Windows<br />

NT oper·ciÛs rendszer piacnyerÈse, kˆvetkeztÈben lassan elmosÛdik a hat·r a szemÈlyi<br />

sz·mÌtÛgÈpek Ès a munka·llom·sok kˆzˆtt. Ma m·r igen nehÈz pontosan defini·lni a kÈtfÈle<br />

sz·mÌtÛgÈpes kˆrnyezet kˆzˆtti k¸lˆnbsÈget: a munka·llom·sok egyre nagyobb h·nyada<br />

is kÈpes Windows NT (Windows 2000) futtat·s·ra, s ma m·r lÈteznek nagy megbÌzhatÛs·g˙,<br />

tˆbbprocesszoros, ·ltal·ban valamilyen UNIX oper·ciÛs rendszert (pl.<br />

Solaris) haszn·lÛ szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek.<br />

A felhaszn·lÛk sz·m·ra előnyˆs a folyamatosan kedvező ir·nyban v·ltozÛ ·r/teljesÌtmÈny<br />

mutatÛ, de egyre nehezebben igazodnak el a kor·bban szigor˙an elk¸lˆn¸lt gÈpkategÛri·k<br />

kˆzˆtt, amikor gÈpv·s·rl·sra ker¸l a sor. Ilyen zavart okoztak pl. az Intel k¸lˆnbˆző<br />

Pentium II/III oszt·ly˙ processzorai (Xeon, Celeron, Klamath, Coppermine,<br />

Willamette). M·ra m·r egyre kevesebb olyan feladat lÈtezik, amit a szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek<br />

nem kÈpesek megfelelő sebessÈggel megoldani (pl. molekulamodellezÈs, Ûri·si adatb·zisok<br />

kezelÈse).<br />

A grafikus munka·llom·sok piac·n viszont m·r lassan megtˆrik a ÑvalÛdiî munka·llom·sok<br />

uralma: az Intel alap˙ gÈpek Ès PC-s grafikus k·rty·k m·r kÈpesek elÈrni a munka-<br />

·llom·sok teljesÌtmÈnyÈnek a szintjÈt is.<br />

A szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek előnye ñ a nagyfok˙ kompatibilit·s ñ nem feltÈtlen¸l csak<br />

előny. A PC-k megjelenÈse Ûta bizonyos hardverelemek alig v·ltoztak: csak a kilencvenes<br />

Èvek legvÈgÈn v·rhatÛ olyan hagyom·nyos, de az ˙j processzorokhoz kÈpest m·r rendkÌv¸l<br />

lass˙nak sz·mÌtÛ perifÈri·k Ès csatolÛfel¸letek eltűnÈsÈnek elkezdődÈse, mint az egyszerű<br />

p·rhuzamos port Ès az ISA (Industry Standard Architecture) busz. Hely¸ket hamarosan<br />

vÈglegesen ·tveszi a PCI (Peripheral Connect Interface) Ès a grafikus k·rty·kn·l<br />

egyre ink·bb az AGP (Accelerated Graphic Port). A megszokott ñ esetleg m·r elavult ñ<br />

szabv·nyokhoz valÛ ragaszkod·sra pÈlda a soros portok ellenÈben a nagy remÈnyekkel indult<br />

USB (Universal Serial Bus), melynek elterjedÈse a v·rtn·l kissÈ lass˙bb.<br />

74

A processzorok ÛrajelÈnek nˆvekedÈsÈhez kÈpest nagymÈrtÈkben lemaradt a memÛri·k<br />

sebessÈgÈnek nˆvekedÈse: a belső frekvencia napjainkra m·r tˆbbszˆrˆse a processzor Ès<br />

a memÛri·k kˆzˆtti Ûrajel-frekvenci·nak [2].<br />

6.1.2. Munkaállomások<br />

A munka·llom·sok kor·bban rendkÌv¸l magas ·ra ñ a szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek processzorai<br />

teljesÌtmÈnyÈnek nˆvekedÈsÈvel ñ folyamatosan csˆkkent.<br />

Napjainkban a munka·llom·sok egyik legnagyobb előnye, a rendkÌv¸li stabilit·s sem<br />

csak ennek a kˆrnyezetnek a saj·tja. Az Èvtizedek fejlesztÈsÈvel kiÈrlelt Unix oper·ciÛs<br />

rendszer m·r PC-s kˆrnyezetben is hozz·fÈrhető (Linux, Solaris, AIX), de hosszabb t·von<br />

valÛszÌnűleg ennÈl jelentősebb hat·s˙ a Windows NT terjedÈse. A munka·llom·sok m·sik<br />

fontos jellemzője: nagysz·m˙ felhaszn·lÛ egyidejű kiszolg·l·sa ma m·r a PC-s kˆrnyezetben<br />

sem elÈrhetetlen lehetősÈg, de azÈrt ha a felhaszn·lÛk sz·ma m·r sz·zasñezres<br />

nagys·grendű, akkor mÈg csak kevesen gondolkodnak szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpekben. A munka·llom·sok<br />

szerepe azÈrt kevÈsbÈ jelentős a digit·lis kartogr·fi·ban, mert ezeken a platformokon<br />

jÛval kisebb a szoftverv·lasztÈk. A munka·llom·sok hardveresen kevÈsbÈ szabv·nyosodtak,<br />

Ìgy ugyanazt a szoftvert tˆbbfÈle platformra is cÈlszerű kifejleszteni (IBM,<br />

Sun, HP, Silicon Graphics). A digit·lis tÈrkÈpÈszet olyan minim·lis sz·m˙ felhaszn·lÛi<br />

igÈnyt jelent, amire nem lehet, nem Èrdemes programot fejleszteni. A nagyobb tÈrinformatikai<br />

rendszerek azonban egyre jobban terjednek. Nagy ·llami rendszerek esetÈben erre meg<br />

is van a fizetőkÈpes kereslet, mag·ncÈgek esetÈben a magas kˆltsÈgeken kÌv¸l a rendkÌv¸l<br />

hossz˙ betanul·si időszak is elriasztja a kisebb cÈgeket az ilyen rendszerek haszn·lat·tÛl.<br />

A nagyobb cÈgeknÈl a munka·llom·sokat gyakran k¸lˆnfÈle szerverkÈnt haszn·lj·k<br />

(nyomtatÛ-, ·llom·nykezelő, adatb·zisszerver, webszerver, tűzfal), esetleg nem is futtatnak<br />

rajta speci·lis alkalmazÛi (pl. tÈrkÈpÈszeti, tÈrinformatikai) programokat.<br />

Van egy olyan tÈrkÈpÈszethez kˆzeli szakter¸let, ahol a kisebb cÈgek is haszn·lnak<br />

munka·llom·sokat: ez a szÌneskiadv·ny-szerkesztÈs, illetve a nagyobb teljesÌtmÈnyű levil·gÌtÛk<br />

kiszolg·l·sa. Itt mindenkÈppen sz¸ksÈges a nagy megbÌzhatÛs·g, a magabiztos<br />

tˆbbsz·l˙ programvÈgrehajt·s lehetősÈge. Ezen a ter¸leten a leggyakrabban Silicon<br />

Graphics munka·llom·sokat haszn·lnak egyrÈszt viszonylag olcsÛbb belÈpő szintű<br />

sz·mÌtÛgÈpei (Indy), m·srÈszt az ezen a szakter¸leten kor·bban rendkÌv¸l elterjedt<br />

MacIntosh rendszerekhez valÛ hasonlÛs·ga, viszonylagos kompatibilit·sa miatt.<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Kerecsen Tamás: Kérem a következőt! (A jövő processzorai és memóriái)<br />

Chip, 1998/3. 105–109.<br />

2.Jim Seymour: PC98: Turning PCs Upside Down<br />

PC World, 1998/4. 93–94.<br />

6. Számítógépek<br />

75

7. Adatbeviteli (input) eszközök<br />

7. Adatbeviteli (input) eszközök<br />

Az input (adatbeviteli) eszkˆzˆk szerepe a digit·lis kartogr·fi·ban jelentősebb, mint sok<br />

m·s szakter¸leteken. Hossz˙ ideig a digitaliz·lÛ t·bla volt az elsődleges (sőt egyetlen) adatbeviteli<br />

eszkˆz, m·ra azonban a helyzet jelentősen megv·ltozott. A szkennerek ·r·nak csˆkkenÈsÈvel<br />

egyre ink·bb visszaszorul a digitaliz·lÛ t·bla haszn·lata, olyannyira, hogy ma<br />

m·r a GIS alkalmaz·sok esetÈben is csˆkken a digitaliz·lÛ t·bla haszn·lat·nak jelentősÈge.<br />

7.1. Digitalizáló tábla<br />

A digitaliz·lÛ t·bla olyan sz·mÌtÛgÈp-perifÈria (input, vagyis bemeneti eszkˆz), amely a<br />

t·bl·n mozgatott kurzor (sz·lkereszt) koordin·t·inak automatikus leolvas·s·ra kÈpes (a<br />

felhaszn·lÛ ·ltal defini·lt) derÈkszˆgű koordin·ta-rendszerben. A mÈrÈs kezdetÈn a tÈrkÈpet<br />

rˆgzÌtj¸k a digitaliz·lÛ t·bl·n, majd a kurzorral illesztőpontokat jelˆl¸nk ki, amiknek<br />

a tÈrkÈpi koordin·t·i ismertek. A digitaliz·lÛ program a billentyűzeten bevitt tÈrkÈpi koordin·t·k<br />

Ès a kurzor segÌtsÈgÈvel kiolvasott t·blakoordin·t·k kˆzˆtt kisz·mÌtja a transzform·ciÛs<br />

paramÈtereket. Ezek ut·n vÈgigkˆvetj¸k a digitaliz·landÛ vonalakat, illetve leolvassuk<br />

az egyedi pontokat.<br />

A vonalkˆvetÈs sor·n a sz·mÌtÛgÈp ·ltalunk megadott mÛdon automatikusan, vagy fÈlautomatikusan,<br />

leolvassa a vonal egyes pontjainak t·blakoordin·t·it Ès azokat ñ a transzform·ciÛkat<br />

elvÈgezve ñ a kÈsőbbi felhaszn·l·s (sz·mÌt·s) cÈlj·ra a tÈrkÈpi koordin·t·kban<br />

t·rolja. A leolvas·s mÛdja programozhatÛ, illetve az alkalmazott szoftvertől f¸gg.<br />

Az al·bbi mÛdszerek, lehetősÈgek alkalmazhatÛk az elÈrendő cÈl f¸ggvÈnyÈben:<br />

ï a vonalkˆvetÈs sor·n szab·lyos időkˆzˆnkÈnt tˆrtÈnik leolvas·s (0,5ñ1 mp);<br />

ï a vonalkˆvetÈs sor·n az utolsÛ leolvasott ponttÛl folyamatosan figyeli a t·vols·got, Ès ha<br />

az elÈr egy megadott k¸szˆbÈrtÈket (pl. 1 mm), leolvassa a kurzor aktu·lis koordin·t·it;<br />

ï a vonalkˆvetÈs sor·n akkor tˆrtÈnik ˙jabb leolvas·s, ha a kurzor aktu·lis pozÌciÛja<br />

m·r nincs rajta az előző kÈt leolvasott pont ·ltal meghat·rozott egyenesen vagy annak<br />

a felhaszn·lÛ ·ltal meghat·rozott szÈlessÈgű kˆrnyezetÈben;<br />

ï a leolvas·s tˆrtÈnhet gombnyom·sra, azaz a mÈrÈst vÈgző maga hat·rozhatja meg,<br />

hogy mely pontok koordin·t·ira lesz majd sz¸ksÈge a sz·mÌt·shoz.<br />

A digitaliz·l·s sor·n teh·t minden esetben sokszˆgvonall· alakÌtjuk a mÈrendő vonalat.<br />

Ezzel a vonal elker¸lhetetlen¸l rˆvid¸l, de ennek mÈrtÈke jÛl megv·lasztott leolvas·si<br />

mÛdszer esetÈn elhanyagolhatÛ.<br />

A mÛdszer pontoss·ga csak a mÈrÈst vÈgző szemÈlytől, időigÈnye pedig a leolvas·s<br />

mÛdj·tÛl f¸gg, de csak annyiban, hogy a gombnyom·sra tˆrtÈnő leolvas·s esetÈn a pon-<br />

76

tok egyenkÈnti kijelˆlÈse miatt maga a mÈrÈs kissÈ tov·bb tart. A digitaliz·lÛ t·bla felbont·sa<br />

(leolvas·si pontoss·ga) is korl·tozott, de ennek ÈrtÈke ·ltal·ban 0,05ñ0,1 mm, ez<br />

kisebb, mint a vonalkˆvetÈsből adÛdÛ szok·sos emberi pontatlans·g.<br />

A digitaliz·lÛ t·bla nem tartozik az olcsÛ eszkˆzˆk kˆzÈ, b·r a kismÈretű (12 x 12 inch),<br />

kommersz eszkˆzˆk ·ra nem jelentős. A nagymÈretű (A1, A0) precÌz t·bl·k ·ra m·r egy<br />

m·rk·s PC ·r·val vetekedhet. Az ilyen t·bl·khoz gyakran alkalmaznak bonyolultabb, 16<br />

gombos kurzort is (az olcsÛbb modellek csak 4 gombost haszn·lnak), amely az ismertebb<br />

szoftverek (pl. AutoCAD, MicroStation) esetÈben sok tˆbbletszolg·ltat·st ny˙jt.<br />

M·ra a digitaliz·lÛ t·bl·k elsődleges alkalmazÛi t·bora a CAD (sz·mÌtÛgÈpes tervezÈs)<br />

Ès a GIS. Ezen a ter¸leten is kezd azonban megszűnni egyeduralma. A szkennerek elterjedÈsÈvel<br />

egyre jelentősebbÈ v·lik a kÈpernyőn tˆrtÈnő digitaliz·l·s. Ennek az előretˆrÈsnek<br />

az elsődleges oka nem a t·bla magas ·ra, hanem a digitaliz·l·s kor·bban ki nem<br />

k¸szˆbˆlhető h·tr·nya. Digitaliz·l·s kˆzben a kezelő a t·bl·t nÈzi, Ès csak időnkÈnt nÈz<br />

ellenőrzÈskÈnt a kÈpernyőre, hiszen fizikailag sem tud egyszerre kÈtir·nyba figyelni. Ha<br />

viszont a tÈrkÈpet a kÈpernyőn l·tja a h·ttÈrben, nincs sz¸ksÈg erre a megosztott figyelemre.<br />

Õgy az esetleges kezelői hib·k (tÈves bevitel) azonnal Èszlelhetők a kÈpernyőn.<br />

LÈtezik egy digitaliz·lÛ t·bl·hoz hasonlÛ eszkˆz, mely a grafikusok kˆrÈben igen nÈpszerű.<br />

Az ˙n. nyom·sÈrzÈkeny t·bl·k az egerekhez hasonlÛan nem ÈrzÈkelnek abszol˙t<br />

koordin·t·kat, viszont ÈrzÈkelik azt, hogy a kurzorceruz·t milyen erővel nyomjuk a t·bl·hoz.<br />

Az adott grafikus szoftver ennek megfelelően vÈkonyÌtja vagy vastagÌtja az Èppen rajzolt<br />

vonalat. A hagyom·nyos eszkˆzˆkhˆz (ceruza, ecset) szokott grafikusok sz·m·ra ez a<br />

kismÈretű eszkˆz (·ltal·ban 6x9 inch) egyszerűbbÈ, vonzÛbb· teheti a digit·lis technolÛgi·t.<br />

7.2. Egér<br />

7. Adatbeviteli (input) eszközök<br />

Az egÈr m·ra az egyik legelterjedtebb input eszkˆzzÈ v·lt. A kÈpernyőn tˆrtÈnő digitaliz·l·s<br />

alapvető perifÈri·ja, b·r a felhaszn·lÛk zˆme sz·m·ra elsődlegesen a grafikus<br />

kezelői fel¸letek (GUI) manipul·l·s·nak nÈlk¸lˆzhetetlen eszkˆze.<br />

1968. decemberÈben kÈsz¸lt el a sz·mÌtÛgÈpes egÈr prototÌpusa a Stanford KutatÛintÈzetben,<br />

a kaliforniai SzilÌcium-vˆlgyben. Az egÈr feltal·lÛj·nak Douglas Engelbart tekinthető.<br />

A nagykˆzˆnsÈg, az egyszerű felhaszn·lÛk 1984-ben ismerkedhettek meg az eszkˆzzel<br />

az első szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek, az Apple PC megjelenÈsekor, lÈvÈn annak csak grafikus<br />

oper·ciÛs rendszere volt.<br />

Az egÈr csak a relatÌv elmozdul·sok ÈrzÈkelÈsÈre (ir·ny Ès mÈrtÈk) alkalmas, Ìgy ˆnmag·ban<br />

nem kÈpes a digitaliz·lÛ t·bla helyettesÌtÈsÈre. PlatformoktÛl, oper·ciÛs rendszerektől<br />

f¸ggően az egy-, kÈt- Ès h·romgombos egerek a legelterjedtebbek. Az egerek m·ra<br />

a legolcsÛbb sz·mÌtÛgÈpes perifÈri·v· v·ltak, ak·r fogyÛeszkˆznek is tekinthetők.<br />

MűkˆdÈsi elv¸ket tekintve a legegyszerűbbek az ˙n. optomechanikus egerek. Ebben az<br />

esetben a gˆrgők mozg·s·t optikai ÈrzÈkelők Èszlelik. A dr·g·bb, megbÌzhatÛbb modellek<br />

77

7. Adatbeviteli (input) eszközök<br />

tiszt·n optikai elven műkˆdnek: nagy előny¸k, hogy nincsenek olyan mozgÛ alkatrÈszeik,<br />

amelyek kˆnnyen elpiszkolÛdnak. Az optikai egerek ·ltal·ban csak akkor műkˆdőkÈpesek,<br />

ha megfelelő egÈral·tÈtet haszn·lunk (ezek az egÈral·tÈtek olyan szab·lyos mint·zatot<br />

tartalmaznak, amelyek alapj·n az egÈr egy kibocs·tott fÈnysug·r segÌtsÈgÈvel kÈpes ÈrzÈkelni<br />

az elmozdul·s ir·ny·t Ès mÈrtÈkÈt).<br />

7.3. Szkenner<br />

A szkenner a raszteres kÈpbevitel legfontosabb, legelterjedtebb eszkˆze. NÈpszerűsÈgÈt<br />

viszonylag egyszerű kezelÈsÈnek Ès egyre kedvezőbb ·r·nak is kˆszˆnheti. IgÈnyes haszn·lat·hoz<br />

cÈlszerű a raszteres kÈpfeldolgoz·s elmÈleti ismereteinek elsaj·tÌt·sa is (felbont·s,<br />

szÌnmÈlysÈg).<br />

Napjainkban a kommersz asztali szkennerek ·ra oly mÈrtÈkben csˆkkent, hogy a kor·bban<br />

a legolcsÛbbnak sz·mÌtÛ kÈzi szkennerek ir·nti igÈny m·r csak a hordozhatÛ eszkˆzˆk<br />

(notebook) beviteli eszkˆzekÈnt jelentkezik. Az ·rcsˆkkenÈs ñ ahogy ez m·r a sz·mÌt·stechnik·ban<br />

megszokott ñ egy¸tt j·rt az eszkˆzˆk haszn·lati ÈrtÈkÈnek, megbÌzhatÛs·g·nak<br />

nˆvekedÈsÈvel, Ìgy m·ra a szkenner ugyanolyan elterjedt perifÈri·v· v·lt, mint a<br />

nyomtatÛk. Ezt a tendenci·t csak erősÌti az internet Ès a digit·lis fÈnykÈpek felhaszn·l·s·nak<br />

elterjedÈse.<br />

A k¸lˆnfÈle szkennerek Ès a digit·lis fÈnykÈpezőgÈpek kˆzˆs tulajdons·ga, hogy CCD<br />

(charge-coupled device) elemeket haszn·lnak a kÈpÈrzÈkelÈshez. A CCD egy igen aprÛ,<br />

tˆltÈsÈrzÈkeny fÈlvezető elem, amelyből tˆbbet helyeznek el egy sorban vagy m·trix elrendezÈsben.<br />

A lekÈpezÈsre haszn·lt lencserendszer Ès a CCD elemek sz·ma Ès mÈrete<br />

hat·rozza meg a berendezÈs optikai felbontÛkÈpessÈgÈt. A CCD egysÈg feladata, hogy<br />

elektronikus jeleket gerjesszen a r·eső fÈny eltÈrő tulajdons·gainak megfelelően, amelyeket<br />

a tov·bbiakban m·r digit·lisan is fel lehet dolgozni.<br />

Az optikai felbont·s interpol·l·ssal tov·bb nˆvelhető: ez a szoftveres elj·r·s matematikai<br />

sz·mÌt·sokon alapul, Ès ˙jabb pontokat illeszt a meglÈvők kˆzÈ. Õgy az optikai felbont·s<br />

tˆbbszˆrˆse is elÈrhető.<br />

A kilencvenes Èvek kˆzepÈtől kezdve egy ˙j technolÛgia kˆvetkeztÈben a szkennerek<br />

·ra radik·lisan csˆkkent, egy A4-es lapszkenner ·ra 100 $ al· zuhant. Az ˙n. CIS (contact<br />

image sensor) technolÛgia ledek alkalmaz·s·val kisebb Ès kˆnnyebb szkennerek elő·llÌt·s·t<br />

teszi lehetővÈ, mindekˆzben az ·ramfogyaszt·suk is jelentősen kevesebb (USB<br />

csatlakoz·st is lehetővÈ tesz). A CIS alap˙ szkennerek kÈpminősÈge egyelőre mÈg nem Èri<br />

el a CCD eszkˆzˆkÈt, a maxim·lis optikai felbont·s csak 600 dpi.<br />

Ma m·r ñ ak·rcsak a tintasugaras nyomtatÛk esetÈben ñ szinte el is tűntek a nem szÌnes<br />

eszkˆzˆk (főleg az olcsÛbb CIS eszkˆzˆknek kˆszˆnhetően). A minim·lis optikai felbont·s<br />

·ltal·ban 300 dpi, de ink·bb m·r 300 x 600 dpi. Megjegyzendő, hogy a szkennerek kˆzˆtt<br />

valÛszÌnűleg mindig is lesznek olyanok, amelyek nem kÈpesek szÌnes szkennelÈsre,<br />

78

7. Adatbeviteli (input) eszközök<br />

csak fekete-fehÈr (vonalas), illetve sz¸rkefokozatos beolvas·sra: főleg műszaki<br />

ter¸leteken (CAD, GIS) az ilyen eszkˆzˆk is kÈpesek kielÈgÌteni az igÈnyeket [1].<br />

A szkennerek egy rÈszÈt csak optikai karakterfelismerÈsre (OCR) haszn·lj·k, ebben az<br />

esetben ·ltal·ban nincs sz¸ksÈg szÌnes opciÛkra. EgyÈbkÈnt ma m·r szinte minden szkenner<br />

mellÈ adnak egy raszteres kÈpfeldolgozÛ programot Ès gyakran egy OCR szoftvert is.<br />

M·ra a szÌnes szkennerek esetÈben ·ltal·noss· v·lt a 24 bites szÌnmÈlysÈg t·mogat·sa.<br />

Az ennÈl nagyobb szÌnmÈlysÈg haszn·lata ñ tal·n csak a professzion·lis szÌnes kÈpfeldolgoz·st<br />

kivÈve ñ felesleges, mert az emberi szem sz·m·ra nem jelent tˆbbletinform·ciÛt,<br />

Ès a szoftverek zˆme nem is t·mogatja ezt, teljes reproduk·l·sa pedig k¸lˆnleges nyomd·szati<br />

igÈnyeket t·maszt.<br />

Professzion·lis szkennerek esetÈben a szkenner fizikai műkˆdÈsÈből kˆvetkező RGB<br />

elven kÌv¸l lehetsÈges CMYK alap˙ beolvas·s is. LÈvÈn azonban ez mindenkÈppen<br />

valamifÈle emul·ciÛ, itt a szÌnmegfeleltetÈst meg kell oldani, amire k¸lˆnfÈle kalibr·l·si<br />

elj·r·sok lÈteznek: ·ltal·ban meg kell adnunk szkennelÈskor a haszn·lni kÌv·nt szÌnes<br />

output eszkˆzt. Az asztali szkennerek esetÈben az A4 mÈret a legelterjedtebb (esetenkÈnt<br />

ez az A4-es mÈretnÈl kissÈ hosszabb lapok beolvas·s·t is lehetővÈ teszi). Az ennÈl nagyobb<br />

mÈretű szkennerek jÛval ritk·bbak Ès kÈt csoportba sorolhatÛk:<br />

1. A CAD Ès a GIS ter¸letÈn rÈgÛta van igÈny nagymÈretű rajzok, tÈrkÈpek bevitelÈre.<br />

Mivel ezek ·ltal·ban vonalas rajzok, Ìgy a legtˆbb ilyen, nagymÈretű szkenner csak ˙n.<br />

vonalas (1 bites) szkennelÈsre kÈpes. Ezen a ter¸leten nincs igÈny nagy felbont·sra: a<br />

3ñ400 dpi felbont·s mÈg kismÈretű szˆvegek esetÈn is megfelelőnek tűnik.<br />

2. A teljes szÌnmÈlysÈgben dolgozÛ szkennerek kˆzˆtt is megjelentek m·r az A3-as mÈretűek<br />

Ès ·ruk folyamatosan csˆkkent. Mivel ebben a mÈretben, m·r ·tlagos felbont·s<br />

mellett is, kˆnnyen nÈh·ny sz·z Mb-os ·llom·nyok keletkeznek, az ilyen eszkˆzˆk<br />

elterjedÈsÈhez a h·ttÈrt·rak (merevlemezek) Ès gyors csatolÛk (SCSI) kedvező ·r/teljesÌtmÈny<br />

viszony·nak alakul·s·ra is sz¸ksÈg volt. Ezen a csoporton bel¸l ki kell emelni a<br />

professzion·lis lÈgifÈnykÈp-szkennereket. Ezek a 24 x 24 cm-es lÈgifÈnykÈpeket ·teső<br />

fÈnyben igen nagy felbont·ssal Ès pontoss·ggal kÈpesek szkennelni.<br />

A nagymÈretű professzion·lis szkennerek ·ltal·ban ˙n. dobszkennerek, ahol a szkennelendő<br />

anyag (papÌr vagy ·tvil·gÌthatÛ film) egy dobra ker¸l fel. Az egyszerű asztali szkennereknÈl<br />

az ÈrzÈkelő mozog, mÌg a dobszkennereknÈl a dob forg·sa biztosÌtja az egyik,<br />

mÌg az ÈrzÈkelő mozgat·sa a m·sik alapir·nyban valÛ elmozdul·st. A professzion·lis kÈpfeldolgozÛ<br />

szkennerek esetÈben ñ igazodva a nÈgyszÌnnyom·shoz ñ gyakran m·r a beolvas·s<br />

is CMYK elven tˆrtÈnik.<br />

A kiadv·nyszerkesztÈsben Ès a sz·mÌtÛgÈpes grafik·ban (elsősorban a raszteres kÈpfeldolgoz·sban:<br />

fotoretus·lÛ programok, rekl·mgrafika) rendkÌv¸l fontosak a diaszkennerek.<br />

Ebben az esetben tulajdonkÈppen nem az eszkˆz ·ltal befogadhatÛ maxim·lis lapmÈretet<br />

nˆveltÈk meg, hanem a fizikai felbont·st fejlesztettÈk tov·bb egy nagys·grenddel.<br />

Az ilyen diaszkennerek felbont·sa elÈri a 4ñ5000 dpi-t, Ès emellett szÌnhűsÈge is messze<br />

meghaladja az egyszerű asztali szkennerekÈt [3].<br />

79

7. Adatbeviteli (input) eszközök<br />

7.3.1. Digitális kamerák<br />

A digit·lis kamer·k input eszkˆzkÈnt egyelőre nem lÈnyegesek a digit·lis kartogr·fi·ban.<br />

M·ra m·r a legolcsÛbb (300 $) digit·lis kamer·k felbont·sa is elÈri az SVGA (800 x 600)<br />

felbont·st 24 bites szÌnmÈlysÈg mellett. A technolÛgia rohamosan fejlődik, Ìgy v·rhatÛ a<br />

hagyom·nyos (kÈmiai alap˙) fotÛtechnika visszaszorul·sa. Az első ·lomhat·rnak tartott<br />

megapixeles kamer·k (a pixelsz·m elÈri az 1 milliÛt, pl. 1152 x 864) ·ra m·r 1000 $ al·<br />

ker¸lt 1997-ben. Ez a felbont·s kismÈretű szÌnes kÈpek esetÈn m·r fÈlprofesszion·lis<br />

cÈlokra is megfelelő. 1999 vÈgÈre m·r a kÈt megapixeles kamer·k is egyre elterjedtebbek<br />

lettek az otthoni felhaszn·lÛk kˆrÈben. A tov·bbi fejlődÈs gyorsas·g·t elsősorban a h·ttÈrt·rak<br />

befoly·solj·k (mÈret, kapacit·s, a hozz·fÈrÈs gyorsas·ga). [2]<br />

V·rhatÛ, hogy a nagykˆzˆnsÈgnek sz·nt digit·lis kamer·k gyors fejlődÈsÈvel a speci·lis<br />

cÈl˙, ak·r tÈrkÈpÈszeti, tÈrinformatikai alkalmaz·sokhoz alkalmas kamer·k is elÈrhetők<br />

lesznek.<br />

Egy Èrdekes szakter¸let pÈld·ul a nagymÈretű papÌrtÈrkÈpek archiv·l·si cÈl˙ bevitele a<br />

sz·mÌtÛgÈpbe. TÈrkÈpt·rak, -gyűjtemÈnyek ·llagmegÛv·si, archiv·l·si cÈl˙ igÈnyei is<br />

fokozhatj·k ezen ter¸let fejlődÈsÈt. Õgy a kutatÛk az ÈrtÈkes, esetleg nagy mÈret¸k miatt<br />

nehezen kezelhető, sÈr¸lÈkeny papÌrtÈrkÈpek helyett ink·bb egy ñ inform·ciÛtartalm·ban<br />

azonos ÈrtÈkű ñ digit·lis ·llom·nyt kaphatnak. Ezen a szakter¸leten a szkennerek alkalmaz·sa<br />

nem mindig lehetsÈges, Ìgy van igÈny ilyen speci·lis cÈl˙ eszkˆzˆkre is.<br />

7.4. Billentyűzet<br />

A teljessÈg kedvÈÈrt meg kell emlÌteni a mindenki ·ltal ismert, hagyom·nyos beviteli eszkˆzt,<br />

a billentyűzetet, melynek eredeti modellje az ÌrÛgÈp volt. A k¸lˆnfÈle platformok<br />

billentyűzetei nagyrÈszt azonosak (hiszen az ASCII az alapja ennek is). A kiegÈszÌtő<br />

billentyűk helyzete v·ltozhat, illetve tov·bbi platform- vagy oper·ciÛsrendszer-f¸ggő billentyűk<br />

is tal·lhatÛk esetenkÈnt (Mac: alma billentyű, PC: Win95 start billentyű). TermÈszetesen<br />

az egyes orsz·gok szabv·nyainak megfelelően a billentyűzeten l·thatÛ karakterek<br />

egÈszen eltÈrőek is lehetnek (pl. szabv·ny magyar billentyűzetkioszt·s).<br />

TÈrkÈpÈszeti szempontbÛl fontos lehet, hogy az oper·ciÛs rendszer lehetővÈ tegye a billentyűzet<br />

tetszőleges ·tdefini·l·s·t, a k¸lˆnfÈle orsz·gok szabv·nyaihoz valÛ igazod·st.<br />

TermÈszetesen az mÈg nem megold·s, ha csak a billentyűzet ·tdefini·l·sa lehetsÈges, ezzel<br />

egy¸tt azt is biztosÌtani kell, hogy ezek a karakterek mind a kÈpernyőn, mind tetszőleges<br />

nyomtatÛn megjelenÌthetők legyenek. Kor·bban lÈteztek olyan billentyűzetek is,<br />

ahol az egyes billentyűk alatt kis ledes kijelző lapult, mindig mutatva az Èppen aktu·lis<br />

karaktert. TulajdonkÈppen k·r, hogy ezek az eszkˆzˆk nem terjedtek el: a tÈrkÈpÈszek nagyon<br />

jÛl tudn·k hasznosÌtani az ilyen eszkˆzˆket; gondoljunk csak arra, hogy egy KˆzÈp-<br />

80

Ès Kelet-EurÛp·t ·br·zolÛ tÈrkÈpen h·ny k¸lˆnfÈle karaktert kell haszn·lnunk, nem is<br />

beszÈlve a nem latin betűs Ìr·sokrÛl.<br />

A grafikus oper·ciÛs rendszerek egyre szÈlesebb kˆrű elterjedÈsÈvel a billentyűzet<br />

szerepe folyamatosan csˆkken. SzˆvegszerkesztÈshez ma mÈg nÈlk¸lˆzhetetlen, de a processzorok<br />

teljesÌtmÈnyÈnek nˆvekedÈse lassan elÈri azt a hat·rt, hogy a szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek<br />

vezÈrlÈse hang ˙tj·n is megvalÛsÌthatÛ legyen. A hangfelismerÈs szÈlesebb kˆrű<br />

elterjedÈsÈig mÈg sok problÈm·t kell megoldaniuk a fejlesztőknek. A lass˙bb fejlődÈs oka<br />

legink·bb az, hogy a legnagyobb oper·ciÛsrendszer-fejlesztők sem ·ldoztak komoly erőforr·sokat<br />

erre a szakter¸letre. Az első, hang ˙tj·n is vezÈrelhető, szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpes<br />

oper·ciÛs rendszer az IBM OS/2 programja.<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Daniel Grotta–Sally Wiener Grotta: What’s now, what’s next<br />

PC Magazine, 1998/18. 146–188.<br />

2.Alfred Poor: Soild-state Storage: Memory on the Go<br />

PC Magazine, 1999/19. 242–4.<br />

3.Szepesi Tibor: Szkennerek – sztárolvasók<br />

Computer Panoráma, 1998/1. 30–41.<br />

7. Adatbeviteli (input) eszközök<br />

81

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató,<br />

levilágító<br />

A sz·mÌtÛgÈpes kartogr·fi·ban nagyon fontos tÈnyező a kimeneti (output) eszkˆz, melynek<br />

segÌtsÈgÈvel munk·nk eredmÈnye megtekinthető, illetve megfelelő hordozÛra (papÌr, film)<br />

Ñm·solhatÛî. Ilyenek pÈld·ul a kÈpernyő, a nyomtatÛ, illetve az egyÈb speci·lis eszkˆzˆk.<br />

A hagyom·nyos kartogr·fia vÈgtermÈke minden esetben valamilyen papÌrtÈrkÈp (legyen<br />

ak·r kÈzzel rajzolt vagy ofszetnyom·ssal nyomtatott). TermÈszetes, hogy a tÈrkÈphaszn·lÛk<br />

olyan kˆvetelmÈnyeket t·masztanak a sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet output eszkˆzei segÌtsÈgÈvel<br />

elő·llÌtott tÈrkÈpekkel szemben, mint amit m·r a hagyom·nyos kartogr·fiai mÛdszerekkel<br />

elő·llÌtott papÌrtÈrkÈpek esetÈben megszoktak.<br />

A digit·lis kartogr·fi·ban, a multimÈdia Ès a web tÈrhÛdÌt·sa kˆvetkeztÈben, egyre jelentősebb<br />

a csak kÈpernyőn megjelenő tÈrkÈpek szerepe. Ezen tÈrkÈpek esetÈben alapvető<br />

tÈnyező a korl·tozott felbontÛkÈpessÈg, ami a bemutathatÛ adatok mennyisÈgÈt jelentősen<br />

csˆkkenti. Emellett szerepet j·tszanak a megjelenÌtő eszkˆz egyÈb saj·toss·gai (pl. korl·tozott<br />

szÌnmegjelenÌtÈsi kÈpessÈg) is. ”ri·si szerepe van ezÈrt a kÈpernyő optim·lis kihaszn·l·s·ban<br />

a tÈrkÈpÈszeti ismereteknek: generaliz·l·s, jelkulcstervezÈs.<br />

8.1. Képernyők (monitorok)<br />

A sz·mÌt·stechnika, a sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet alapvető megjelenÌtÈsi eszkˆze a monitor,<br />

a sz·mÌtÛgÈp kÈpernyője. Ezen megjelenÌtÈsi eszkˆzˆk fejlődÈse hasonlÛ a kÈsőbbiekben<br />

t·rgyalt nyomtatÛkÈhoz.<br />

Az első monitorok csak karakterek megjelenÌtÈsÈre voltak kÈpesek. Ezek egyszÌnű, ˙n.<br />

monokrÛm monitorok voltak, ami azt jelenti, hogy a monitorok a h·ttÈr szÌnÈn kÌv¸l mÈg<br />

egy tov·bbi szÌnt jelenÌtettek meg. A felhaszn·lhatÛ (˙n. beÈgetett) karakterek sz·ma eleinte<br />

erősen korl·tozott volt (ASCII kÛdt·bla). Az első grafikus termin·lok a hatvanas Èvek elejÈn<br />

jelentek meg, de magas ·ruk miatt akkoriban csak korl·tozott mÈrtÈkben terjedtek el<br />

a legdr·g·bb sz·mÌtÛgÈprendszerek esetÈben.<br />

A grafikus monitorok igazi elterjedÈsÈt (minden hasonlÛ perifÈri·val egy¸tt) a szemÈlyi<br />

sz·mÌtÛgÈpek nyolcvanas Èvek elejÈn tˆrtÈnt ugr·sszerű fejlődÈse Ès tÈrhÛdÌt·sa segÌtette<br />

elő. Ezeket a gÈpeket elsősorban szˆvegszerkesztÈsre Ès kiadv·nyszerkesztÈsre haszn·lt·k,<br />

Ès valÛszÌnűleg mÈg ma is erre haszn·lj·k a szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek zˆmÈt vil·gszerte,<br />

b·r a kilencvenes Èvek m·sodik felÈtől internetezÈs is egyre ink·bb tÈrt hÛdÌt.<br />

A szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek tÈrhÛdÌt·s·val előszˆr v·lt lehetővÈ, hogy b·rki ñ viszonylag ol-<br />

82

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

csÛn ñ v·s·rolhatott olyan sz·mÌtÛgÈpet, amely tetszőleges grafika (pl. tÈrkÈp) megjelenÌtÈsÈre<br />

is kÈpes volt, eleinte termÈszetesen csak viszonylag gyenge minősÈgben.<br />

A grafikus monitorok jellegzetessÈge, hogy a kÈp nem karakterekből Èp¸l fel, hanem<br />

elemi kÈppontok sokas·g·bÛl. Ezek a kÈppontok egyenkÈnt vezÈrelhetők, cÌmezhetők,<br />

attrib˙tumuk (szÌn¸k, sz¸rkesÈgi fokozatuk) egym·stÛl f¸ggetlen¸l v·ltoztathatÛ. Õgy<br />

mag·n a monitoron l·thatÛ kÈp is egy raszteres kÈpnek tekinthető.<br />

MonokrÛm grafika esetÈn a kÈpernyőt vezÈrlő egysÈgnek (ma m·r szinte kiz·rÛlag a<br />

grafikus k·rty·nak) kÈppontonkÈnt 1 bit memÛri·val kell rendelkeznie. Ha pixelenkÈnt 2<br />

bit t·rolÛkapacit·s ·ll rendelkezÈs¸nkre, akkor az ·br·zolhatÛ szÌnek (szÌn·rnyalatok)<br />

sz·ma 2 2 = 4, 4 bit esetÈn 2 4 = 16, Ès Ìgy tov·bb. A PC-ken eredetileg a kÈpernyő vezÈrlÈsÈt<br />

a hagyom·nyos memÛriater¸leten, a 640 kbyte feletti rÈszen oldott·k meg. Itt maximum<br />

nÈgy szÌn megjelenÌtÈsÈre Ès kis felbont·sra (320 x 200, monokrÛm ¸zemmÛdban<br />

640 x 200) elegendő kapacit·s ·ll rendelkezÈsre (Color Graphic Adapter, CGA). Ez tulajdonkÈppen<br />

az oper·ciÛs rendszer, a DOS cÌmzÈsi korl·tja (1 Mbyte) miatt van. Az igÈnyesebb<br />

grafika t·mogat·s·t k¸lˆn vezÈrlők·rty·k kifejlesztÈsÈvel oldott·k meg. Ezeken<br />

helyezkedik el a k¸lˆnv·lasztott kÈpernyő-memÛria. Kezdetben zűrzavart okozott a<br />

szoftvergy·rtÛk Ès a -felhaszn·lÛk kˆrÈben, hogy a k¸lˆnbˆző grafikusk·rtya-gy·rtÛk<br />

k¸lˆnbˆzőkÈppen oldott·k meg a k·rty·n lÈvő memÛria cÌmzÈsÈt, aminek kˆvetkeztÈben<br />

minden programot egy meghat·rozott k·rty·hoz kellett tervezni, vagy speci·lis meghajtÛ<br />

programokat kellett kÈszÌteni. A sokfÈlesÈgbe a Windows megjelenÈse vitt rendszert. Itt a<br />

grafikus kˆrnyezetet a Windows biztosÌtja, Ès Ìgy csak a Windows sz·m·ra sz¸ksÈges<br />

meghajtÛ szoftvert kell kÈszÌteni az egyes k·rty·khoz.<br />

Az IBM AT szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek megjelenÈsÈvel egy időben, a nyolcvanas Èvek kˆzepÈn<br />

jelent meg az EGA (Enhanced Graphics Adapter), amely a 640 x 350 pixel felbont·s<br />

mellett 16 szÌnt volt kÈpes ·br·zolni. Az utolsÛ igazi PC-s szabv·ny a VGA (Video<br />

Graphics Array) volt, amely 640 x 480 pixeles felbont·s mellett 16 szÌnt tudott megjelenÌteni.<br />

MegemlÌtendő mÈg az első igazi grafikus k·rtya, az ˙n. Hercules grafikus k·rtya,<br />

mely 720 x 348 pixel felbont·sra volt kÈpes, de csak monokrÛm ¸zemmÛdban műkˆdˆtt.<br />

Napjainkban az al·bbi felbont·sok terjedtek el platformoktÛl, illetve a grafikus kezelői<br />

fel¸lettől f¸ggetlen¸l: 800 x 600, 1024 x 768, 1152 x 824, 1280 x 1024, 1600 x 1200 (nem<br />

minden platformon haszn·lj·k az ˆsszes felsorolt felbont·st).<br />

A kor·bban gyakori szÌnmÈlysÈg legal·bb 256, azaz 8 bites (2 8 = 256) szÌnsk·la. M·ra<br />

ink·bb az ˙n. high color (2 14 = 16 384 vagy 2 16 = 65 536 szÌn), illetve az ˙n. true color,<br />

vagy 24 bites (2 24 = 16 777 216 szÌn) megjelenÌtÈs van elterjedőben, elsősorban a<br />

memÛri·k ·r·nak rendkÌv¸l kedvező alakul·sa kˆvetkeztÈben.<br />

PÈld·ul ahhoz, hogy a 14"-os monitorok esetÈben a jelenleg technikailag (Ès az olvashatÛs·gi<br />

hat·r miatt is) elÈrhető maxim·lis felbont·s (1024 x 768) mellett 24 bites szÌnmÈlysÈget<br />

haszn·lhassunk, 24 x 1024 x 768 = 18 874 368 bit = 2 359 296 byte, azaz gyakorlatilag<br />

4 Mb RAM beÈpÌtÈse sz¸ksÈges. Ez a 4 Mb-nyi memÛria a grafikus k·rty·n az<br />

emlÌtett felbont·sban mÈg a 32 bites szÌnmÈlysÈg kezelÈsÈre is elegendő, amivel Èlnek is<br />

83

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

egyes k·rtyagy·rtÛk. Ez azonban jÛrÈszt csak kereskedelmi fog·s, hiszen az emberi szem<br />

am˙gy sem kÈpes 4ñ5000-nÈl tˆbb szÌn megk¸lˆnbˆztetÈsÈre. Ma m·r a 4 Mb videomemÛria<br />

szinte minden grafikus k·rty·n megtal·lhatÛ, de egyre gyakoribb a 8, illetve a 16<br />

Mb, amely tˆbblet elsősorban a h·romdimenziÛs grafik·k gyors megjelenÌtÈsÈt t·mogatja.<br />

A kÈpernyőn tÈnylegesen l·thatÛ szÌneket mÈg a 24 bites szÌnmÈlysÈgre kÈpes grafikus<br />

k·rty·k esetÈben is sok tÈnyező befoly·solja. A nagyon igÈnyes szÌneskiadv·ny-szerkesztÈs<br />

kˆvetelmÈnyeihez igazodva ma m·r lÈteznek olyan rendszerek, amelyekben az egyes<br />

komponensek ˆsszehangol·sa rÈvÈn biztosÌtj·k, hogy a teljes folyamat sor·n egy adott<br />

szÌn vÈgig ugyanolyannak l·tszÛdjon minden eszkˆzˆn. Ezt az ·llandÛs·got a szkenner,<br />

kÈpernyő, szÌnes nyomtatÛ, proof (szÌnes prÛba), ofszetnyom·ssal kÈsz¸lt vÈgtermÈk<br />

esetÈben csak igen dr·ga eszkˆzˆk igÈnybevÈtelÈvel, gondos, folyamatosan ellenőrzˆtt<br />

szÌnkalibr·l·ssal lehet biztosÌtani, mivel a szÌnes megjelenÌtÈs eltÈrő fizikai tˆrvÈnyeken<br />

alapul a k¸lˆnfÈle eszkˆzˆkˆn.<br />

A főleg monitoros megjelenÌtÈsre (softcopy) tervezett tÈrkÈpek k¸lˆnleges kartogr·fiai<br />

termÈkek. Leggyakoribb megjelenÈsi kˆzeg¸k a World Wide Web, illetve a k¸lˆnfÈle CD-s<br />

tÈrkÈpek, atlaszok. Ezek kÈszÌtÈsÈnÈl feltÈtlen¸l figyelembe kell venni a kÈpernyő korl·tozott<br />

megjelenÌtő, inform·ciÛkˆzlő kÈpessÈgÈt. Elsősorban a felbont·s korl·tozza a softcopy-tÈrkÈp<br />

inform·ciÛtartalm·t; a szÌnmÈlysÈg kevÈsbÈ korl·tozÛ a tÈrkÈpek esetÈben,<br />

hiszen a tÈrkÈp ñ hagyom·nyosan kˆtˆtt jelkulcsa kˆvetkeztÈben ñ mindig korl·tozott sz·m˙<br />

szÌnt tartalmaz. Az optim·lis felbont·st a rendszerint legkisebb, de rendkÌv¸l fontos<br />

tÈrkÈpi elemek, a megÌr·sok hat·rozz·k meg: olyan felbont·st kell v·lasztani, amely mellett<br />

a tÈrkÈpen haszn·lt legkisebb megÌr·s is olvashatÛ.<br />

A softcopy-tÈrkÈpek esetÈben nem Èrdemes a megszokott mÈrtÈkegysÈgekben, a millimÈterben<br />

vagy inchben kifejezett vonalvastags·gban gondolkodni, hiszen a kÈpernyős<br />

megjelenÌtÈsnek egy sz·mszerű jellemzője van: a pixelmÈret. A vonalvastags·got, betűmÈretet<br />

pixelben cÈlszerű megadni, illetve megtervezni.<br />

Elsősorban az internetre ker¸lő tÈrkÈpek esetÈben fontos a szabv·nyos ·llom·nyform·tum<br />

(GIF Ès JPG), mÌg a CD-s atlaszok tÈrkÈpei haszn·lhatnak saj·t, belső ·llom·nyform·tumot<br />

is, hiszen ezt k¸lˆn kezelőszoftver jelenÌtheti meg.<br />

A kÈpernyőn megjelenÌthető szÌnek sok esetben eltÈrnek a papÌron megjelenÌthetőktől,<br />

Ìgy cÈlszerű, ha a kÈpernyőre tervezett tÈrkÈpek szÌnei a megjelenÌtő eszkˆzhˆz, a monitorhoz,<br />

ill. a megjelenÌtő szoftverhez vannak optimaliz·lva. A nem a kÈpernyős megjelenÌtÈsre<br />

sz·nt digit·lis tÈrkÈpek esetÈben gyakran előfordul, hogy a grafikus k·rtya korl·tozott<br />

szÌnmegjelenÌtő kÈpessÈgei miatt cÈlszerű szÈtv·lasztani az objektum kÈpernyőn<br />

l·thatÛ szÌneit Ès a nyomtat·skor haszn·lt szÌneket. Ha a szoftver nem teszi lehetővÈ a kÈtfÈle<br />

megjelenÌtÈs szÈtv·laszt·s·t, akkor esetenkÈnt cÈlszerű lehet az objektumok ideiglenes<br />

·tszÌnezÈse, s ezek csak a vÈgső f·zisban (szÌnrebont·s) kapj·k meg a megfelelő szÌneket.<br />

Nem esett szÛ mÈg a katÛdsug·rcsˆves monitorok egy fontos jellemzőjÈről, a kÈpismÈtlÈs<br />

frekvenci·j·rÛl. Ennek ÈrtÈke minÈl nagyobb, azaz a grafikus k·rtya ·ltal vezÈrelt kÈp<br />

ismÈtlÈse minÈl gyakrabban tˆrtÈnik meg, ann·l nyugodtabb, villÛdz·smentesebb a kÈp.<br />

84

14. ábra<br />

Asztali LCD monitor<br />

A monitorok fejlődÈse a kilencvenes Èvek<br />

legvÈgÈn ˙j fordulatot vett. A hordozhatÛ (laptop,<br />

notebook) sz·mÌtÛgÈpekben haszn·lt LCD<br />

(liquid-crystal display) kijelzők fejlődÈse elÈrte<br />

azt a szintet, hogy m·r az asztali gÈpekhez is<br />

alkalmazni kezdik őket (14. ·bra), ·ruk azonban<br />

egyelőre mÈg rendkÌv¸l magas. Egy 14"-os<br />

asztali LCD monitor ·ra 1998 elejÈn mÈg meghaladta<br />

a jobb minősÈgű hagyom·nyos 21"-os<br />

monitorokÈt, de 1998 vÈgÈre ·ruk 1000 $ al·<br />

csˆkkent. A nagyobb mÈretű LCD monitorok<br />

elterjedÈse csak az elő·llÌt·si kˆltsÈgek csˆkkenÈse<br />

ut·n v·rhatÛ, de tˆmeges elterjedÈs¸k<br />

az elkˆvetkező Èvekben bizonyosan lezajlik. Az<br />

LCD monitorok nagy előnye a kis tˆmeg (kÈsz¸lnek<br />

falra akaszthatÛ kivitelben is), a kisebb<br />

energiafogyaszt·s, Ès nem ·rt nekik a m·gneses<br />

tÈr. Nem bocs·tanak ki magukbÛl semmi-<br />

lyen k·ros sug·rz·st, valamint kÈp¸k nem vibr·l, nem villÛdzik, Ìgy sokkal kevÈsbÈ<br />

k·rosak a szemre, mint a katÛdsug·rcsˆves monitorok.<br />

Az LCD egyik fajt·ja az ˙n. TFT (Thin Film Technology), amely rendkÌv¸l tiszta,<br />

ragyogÛ szÌnek elő·llÌt·s·ra kÈpes.<br />

8.2. Nyomtatók<br />

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

A nyomtat·si kÈp minősÈgÈt a m·r emlÌtett egyszerű mÈrősz·mmal, a felbont·ssal szokt·k<br />

jellemezni. Ezen kÌv¸l, elsősorban a szÌnes nyomtat·s esetÈn tov·bbi ñ m·r nehezen<br />

sz·mszerűsÌthető ñ jellemzők is lÈnyegesek.<br />

A 360 x 360 dpi azt jelenti, hogy a nyomtatÛ mind a papÌrtov·bbÌt·s ir·ny·ban, mind<br />

arra merőlegesen inchenkÈnt 360 kÈppontot kÈpes elhelyezni, teh·t egy elemi kÈppont<br />

mÈrete elvileg kb. 0,07 mm. NÈh·ny nyomtatÛ esetÈben (ez előfordul mind a m·trix-,<br />

mind a lÈzernyomtatÛkn·l) a kÈtfÈle felbont·s eltÈrő: a papÌrtov·bbÌt·s ir·ny·ra<br />

merőleges felbont·s jobb: a nyomtatÛfej, ill. a lÈzersug·r finomabban pozÌcion·lhatÛ,<br />

mint a papÌrtov·bbÌt·s.<br />

A nyomtatÛk elterjedÈsÈnek a kezdeti időkben a magas ·r szabott hat·rt. Mivel ekkoriban<br />

a k¸lˆnbˆző gy·rtÛktÛl sz·rmazÛ nagygÈpes kˆrnyezetek mindegyike egyedi oper·ciÛs<br />

rendszert Ès szoftvereket haszn·lt, Ìgy a nyomtatÛk illesztÈse minden alkalommal<br />

egyedi, speci·lis feladatot jelentett. A nyomtatÛk szÈles kˆrű elterjedÈsÈt az oper·ciÛs<br />

rendszerek szabv·nyosod·sa tette lehetővÈ, illetve segÌtette elő.<br />

85

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

8.2.1. Mátrixnyomtatók<br />

Legelőszˆr az ÌrÛgÈpekhez nagyon hasonlÛ (teljes egÈszÈben azok elvÈn műkˆdő) ˙n.<br />

sornyomtatÛk jelentek meg, amelyek egyszerre egy teljes sort nyomtattak ki, hasonlÛan<br />

korl·tozott karakterkÈszletet haszn·lva, mint egy egyszerű ÌrÛgÈp. Tov·bbfejlesztett v·ltozataik<br />

az ˙n. ionnyomtatÛk, haszn·latosak pl. haz·nkban is a nagysz·m˙ kˆz¸leti sz·ml·k<br />

kinyomtat·s·ra.<br />

A sornyomtatÛkbÛl alakultak ki az első m·trixprinterek, amelyek esetÈben az egy karakterpozÌciÛnak<br />

megfelelő Ñle¸tÈstî m·r nem egy fixen beÈpÌtett, Ñelőre gy·rtottî betű hozza<br />

lÈtre, mint az ÌrÛgÈp esetÈben. Itt minden egyes karaktert egy 9 x 9-es, a kÈsőbbiekben<br />

24 x 24-es pontm·trix segÌtsÈgÈvel lehet elő·llÌtani. TulajdonkÈppen ez a 9 x 9 kis Ñkalap·csî<br />

egyedileg vezÈrelhető, azaz ennek segÌtsÈgÈvel m·r tetszőleges grafika is elő·llÌthatÛ.<br />

A kilenctűs m·trixprinterek mÈg csak nagyon gyenge minősÈgben tudtak grafik·t megjelenÌteni,<br />

de a 24 tűsek felbont·sa fizikailag m·r elÈrte a 360 x 360 dpi-t. TermÈszetesen<br />

a kialakult kÈp nagymÈrtÈkben f¸ggˆtt attÛl, hogy az alkalmazott papÌr mennyire tudta elviselni<br />

az erős fizikai igÈnybevÈtelt, illetve, hogy a festÈkszalag mennyire volt m·r haszn·lt.<br />

A műkˆdÈsi elvÈből kˆvetkezően egy tintasugaras nyomtatÛval ˆsszehasonlÌtva<br />

azonos felbont·s esetÈben a kapott kÈpet gyengÈbb minősÈgűnek Èrezz¸k ñ ez elsősorban<br />

szÌnes ¸zemmÛdban nagyon szembetűnő.<br />

A m·trixprinterek esetÈben megjelenik m·r a szÌnek haszn·lat·nak lehetősÈge is. Ezt<br />

oly mÛdon Èrik el, hogy a festÈkszalag nem egyszÌnű fekete, hanem a szÌnes nyomtat·s<br />

alapszÌneinek (ci·n, magenta, s·rga, fekete) megfelelően hossztengelyÈben nÈgy szÌncsÌkra<br />

van osztva. A sorir·ny˙ elmozdul·s mellett a nyomtatÛfej finom f¸ggőleges pozicion·l·sa<br />

is lehetsÈges, hogy a kis Ñkalap·csokî mindig a megfelelő szÌncsÌkra ¸ssenek. A technolÛgia<br />

legkomolyabb h·tr·nya, hogy a kis Ñkalap·csokonî mindig marad egy kis festÈkmaradv·ny,<br />

Ìgy ha a fekete szÌn ut·n a szalag s·rga rÈszÈre kell ¸tni, akkor a fekete festÈkmaradv·ny<br />

maszatoss·, sˆtÈttÈ teheti a s·rga rÈszt.<br />

A szÌnes nyomatok minősÈge mai szemmel nÈzve termÈszetesen igen gyengÈnek hat, Ès<br />

mÈg a vastagabb papÌrok is hull·mosak lesznek a kis Ñkalap·csokî okozta torzul·stÛl, de<br />

amÌg a tintasugaras technolÛgia nem volt elÈrhető ·r˙, addig ez volt az egyetlen, b·rki<br />

·ltal kˆnnyen elÈrhető szÌnes nyomtat·si lehetősÈg. A kilencvenes Èvek m·sodik felÈtől a<br />

m·trixnyomtatÛk helyÈt szinte teljes egÈszÈben ·tvettÈk a tintasugarasok.<br />

A m·trixnyomtatÛknak sok h·tr·nya van: zajosak, lass˙k (elsősorban grafika nyomtat·sakor),<br />

viszonylag gyenge minősÈgű nyomatot produk·lnak. Mivel az egyes karakterek elemi<br />

kÈppontokbÛl tevődnek ˆssze, az Ìgy kinyomtatott szˆvegek ÈrtelmezÈse a szkennerek,<br />

illetve az optikai karakterfelismerő (OCR) programok sz·m·ra is komoly gondokat okoz.<br />

Előny¸k az olcsÛs·g: az egy pÈld·nyra vetÌtett kˆltsÈgek a m·trixprinterek esetÈben a<br />

legkisebbek, hiszen egy (egyÈbkÈnt nagyon olcsÛ) festÈkszalag Èlettartama igen hossz˙,<br />

sőt ha megelÈgsz¸nk halv·nyabb nyomatokkal, ez mÈg tov·bb nˆvelhető (mÌg a tintasugaras<br />

vagy a lÈzerprintereknÈl ha kifogy a tinta, illetve a festÈk, akkor ·ltal·ban m·r csak<br />

86

ezek azonnali cserÈje ut·n lehetsÈges a tov·bbi nyomtat·s). Igaz·bÛl a kˆltsÈg annyira minim·lis,<br />

hogy nem is Èrdemes kisz·mÌtani.<br />

Tov·bbi előny, hogy a m·trixprinter nem kÈnyes a nyomtat·shoz haszn·lt papÌr minősÈgÈre<br />

Ès ñ a perfor·lt szÈlű papÌrokn·l ñ a papÌrtov·bbÌt·si hib·k is ritk·bbak, mint pÈld·ul<br />

egy lÈzernyomtatÛ esetÈben. Az ilyen tÌpus˙ nyomtatÛk megbÌzhatÛk, nem igÈnyelnek<br />

komolyabb karbantart·st.<br />

M·sik kÈt előnye miatt valÛszÌnűleg ez a fajta nyomtatÛcsal·d mÈg sok·ig fenn fog maradni:<br />

ï kÈpes valÛdi tˆbbpÈld·nyos nyomtat·sra, mÈghozz· ˙gy, hogy az elkÈsz¸lt m·solatok<br />

tÈnylegesen az eredeti m·solatai (az elv megegyezik az ÌrÛgÈpeknÈl haszn·lt indigÛval,<br />

de manaps·g m·r a m·sodpÈld·ny elkÈszÌtÈsÈhez sz¸ksÈges speci·lis<br />

rÈteget az első lap h·toldal·ra viszik fel);<br />

ï kÈpes perfor·lt papÌrra, ˙n. leporellÛra nyomtatni (lÈteznek speci·lis lÈzerprinterek is,<br />

amik kÈpesek erre), Ìgy mÈg a legolcsÛbb modellek esetÈben sincs sz¸ksÈg¸nk dr·ga<br />

kiegÈszÌtők (lapadagolÛ) megv·s·rl·s·ra, ha folyamatos nyomtat·st szeretnÈnk [5].<br />

8.2.2. Tintasugaras nyomtatók<br />

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

A nyolcvanas Èvek kˆzepÈn kezdett el a technolÛgia ismerttÈ Ès elÈrhetővÈ v·lni, de csak<br />

a nyolcvanas Èvek legvÈgÈn v·lt tÈnyleges piaci tÈnyezővÈ, előszˆr mint a m·trixnyomtatÛk<br />

alternatÌv·ja. Eleinte a vonzereje nem annyira a nyomat jÛ minősÈge, hanem ink·bb<br />

a technolÛgi·nak az eddigitől eltÈrő k¸lˆnlegessÈge, illetve a csendes műkˆdÈs volt.<br />

Előszˆr 1994-ben haladta meg a tintasugaras nyomtatÛk eladott pÈld·nysz·ma a m·trixprinterekÈt<br />

az Egyes¸lt ¡llamokban. A gyors tÈrhÛdÌt·st mutatja, hogy 1995-ben m·r h·romszor<br />

annyit adtak el belől¸k, mint a m·trixprinterekből. Az eladott tintasugaras nyomtatÛknak<br />

akkoriban majdnem 90%-a volt szÌnes, Ès ma m·r tulajdonkÈppen csak szÌnes<br />

(vagy egyszerűen szÌnessÈ tehető) modellek vannak a piacon.<br />

Eleinte mÈg 180 dpi volt az elÈrhető maximum, de mÈg ezzel a kis felbont·ssal is a szÌnes<br />

nyomtat·s szÈles kˆrű Ès olcsÛ megjelenÈsÈnek a lehetősÈgÈt ny˙jtotta a m·trixnyomtatÛkhoz<br />

hasonlÛ minősÈgben. A m·trixnyomtat·s technolÛgi·ja tov·bb m·r nehezen volt<br />

javÌthatÛ, Ìgy a tintasugaras technolÛgia tˆkÈletesÌtÈsÈre komoly anyagi Ès szellemi<br />

erőforr·sokat koncentr·ltak.<br />

A technolÛgia fejlődÈsÈvel Ès az eszkˆzˆk olcsÛbb· v·l·s·val a tintasugaras nyomtatÛk<br />

egyre ink·bb a lÈzernyomtatÛk vetÈlyt·rs·v· v·lnak, sőt az olcsÛ szÌnes nyomtat·s ter¸letÈn<br />

a technolÛgia egyeduralkodÛv· v·lik. A h·rom legfontosabb gy·rtÛ (HP, Epson, Canon)<br />

mindegyike saj·t nÈvvel illette nyomtat·si technolÛgi·j·t, de a lÈnyeg minden esetben<br />

azonos. A festÈk egy tart·lybÛl (szÌnes nyomtat·sn·l tÌpustÛl f¸ggően tˆbb tart·lybÛl)<br />

megfelelően vezÈrelhető kis f˙vÛk·kon kereszt¸l jut a papÌrra, tulajdonkÈppen a m·trixnyomtatÛkhoz<br />

hasonlÛ pontm·trixok alkalmaz·s·val.<br />

87

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

A nyomtat·s legfőbb technikai nehÈzsÈge a tintacseppek egyre csˆkkenő mÈrete, illetve<br />

annak biztosÌt·sa, hogy a papÌrra ker¸lt festÈkcsepp a papÌrra Èrve minÈl hamarabb<br />

megsz·radjon, ne maszatolÛdjon el. A mai tintasugaras nyomtatÛk felbont·sa m·r<br />

szÌnes ¸zemmÛdban is elÈri, sőt esetenkÈnt lÈnyegesen meghaladja a 600 dpi-t. EnnÈl<br />

sokkal fontosabb az a nehezen sz·mszerűsÌthető, illetve mÈrhető kˆvetelmÈny, hogy a<br />

szÌnes nyomtat·s minősÈge Èrje el a fÈnykÈpek minősÈgÈt, homogÈn szÌnfel¸letek<br />

esetÈben se legyen csÌkos a nyomat. A legtˆbb nyomtatÛ esetÈben ehhez mÈg igen dr·ga,<br />

speci·lis papÌr sz¸ksÈges Ès ñ mÈg egy A4-es lap esetÈben is ñ a nyomtat·si idő hossz˙<br />

percekre tehető.<br />

A legolcsÛbb modellek (ma m·r ez a 100 $ alatti kategÛria) eleinte egy darab ˙n. szÌnes<br />

patront haszn·ltak, mely bel¸l h·rom alapszÌnre (ci·n, magenta, s·rga) osztott. Ennek a<br />

mÛdszernek nagy h·tr·nya, hogy ha valamely szÌnkomponens kifogy, akkor ki kell cserÈlni<br />

az egÈsz patront, holott esetleg a m·sik kÈt szÌnkomponens mÈg sok·ig haszn·lhatÛ<br />

lenne. SzÌnes ¸zemmÛdban csak a h·rom alapszÌnt haszn·lva nem lehetett igaz·n szÈp<br />

fekete szÌnt elő·llÌtani, Ìgy a leggyakrabban haszn·lt fekete szˆvegnyomtat·sn·l ki kell<br />

cserÈlni a szÌnes patront egy fekete patronra. ¡ltal·ban a fekete ¸zemmÛdban nagyobb<br />

felbont·sra kÈpesek a tintasugaras nyomtatÛk.<br />

A fotÛrealisztikus nyomtat·shoz egyelőre mÈg gyakran k¸lˆnleges szÌnes patronra van<br />

sz¸ksÈg, ami napjainkban mÈg viszonylag dr·ga Ès nagyon kicsi kapacit·s˙. De az Ìgy elkÈszÌtett<br />

nyomat minősÈge m·r valÛban elÈri a szÌnes fÈnykÈpek minősÈgÈt, esetenkÈnt<br />

mÈg norm·l papÌrt haszn·lva is. A technolÛgia rohamos fejlesztÈsÈt a filmnÈlk¸li fÈnykÈpÈszet,<br />

a digit·lis fÈnykÈpezőgÈpek egyre szÈlesebb kˆrű elterjedÈse is s¸rgeti, hiszen az<br />

Ìgy kÈszÌtett fÈnykÈpeket a felhaszn·lÛk előbb-utÛbb mindenkÈppen szeretnÈk papÌron is<br />

l·tni, mÈghozz· a szÌnes fÈnykÈpek esetÈben megszokott minősÈgben.<br />

Az ˙jabb keletű olcsÛ modellek m·r egyszerre tartalmaznak kÈt patront Ès a kinyomtatandÛ<br />

inform·ciÛtÛl f¸ggően a nyomtat·svezÈrlő szoftver dˆnti el, hogy a printer mikor<br />

haszn·lja a szÌnes Ès mikor a fekete patront. A professzion·lis haszn·latra sz·nt modellek<br />

k¸lˆn tartalmazz·k mind a nÈgy alapszÌnnek megfelelő festÈkpatront (sőt ak·r tov·bbi<br />

egy-kÈt, k¸lˆnleges szÌnű patront is), Ìgy ezek egym·stÛl f¸ggetlen¸l is cserÈlhetők.<br />

A professzion·lis cÈl˙ tintasugaras nyomtatÛk m·r Postscript nyelven is vezÈrelhetők.<br />

A tintasugaras nyomtatÛk műkˆdÈsi kˆltsÈge a lÈzerprintereknÈl ·ltal·ban alacsonyabb<br />

(mÌg beszerzÈsi ·ruk jÛval alacsonyabb), de magasabb mint a m·trixprinterekÈ. A szÌnes<br />

nyomtat·s kˆltsÈgeit jelentősen megnˆvelheti a gyakran feltÈtlen¸l sz¸ksÈges speci·lis<br />

papÌr. 5%-os fekete fedettsÈg (szˆvegnyomtat·s) esetÈn az egy pÈld·nyra jutÛ minim·lis<br />

kˆltsÈg 3ñ4 cent, 15%-os szÌnes fedettsÈg esetÈn 9ñ18 cent a legolcsÛbb modelleket tekintve<br />

(1998 vÈgi ·rak). Ezek az ·rak tov·bb csˆkkennek, ha nem az adott (m·rk·s) gy·rtÛ<br />

festÈkpatronjait haszn·ljuk, hanem megelÈgsz¸nk esetleg ˙jratˆltˆtt patronokkal is.<br />

Előny¸k a jÛ minősÈg, a csendes műkˆdÈs, h·tr·nyuk a viszonylagos lass˙s·g, az elkÈsz¸lt<br />

nyomatok kezelÈse kˆr¸ltekintÈst igÈnyel (a tinta sz·rad·s·t meg kell v·rni, ha nedvessÈg<br />

Èri a nyomatot a tinta elmaszatolÛdhat).<br />

88

8.2.3. Lézernyomtatók<br />

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

Ez a nyomtatÛcsal·d a nyolcvanas Èvek utolsÛ harmad·ban v·lt szÈles kˆrben is elÈrhetővÈ,<br />

kor·bban csak nagy adatfeldolgozÛ berendezÈsekhez, munka·llom·sokhoz alkalmazt·k.<br />

A lÈzernyomtatÛk gyors elterjedÈsÈt a fÈnym·solÛk technolÛgi·j·nak sikeres adapt·l·sa<br />

okozta, s ez a hasonlÛs·g az ·rakra is kedvező hat·st gyakorolt: a nyomtat·si<br />

minősÈg folyamatos javul·sa mellett a lÈzernyomtatÛk ·ra egyre csˆkken. MűkˆdÈsi<br />

elv¸k ñ a fÈnym·solÛkÈhoz hasonlÛan ñ m·r nem olyan egyszerű Ès első pillanatra nyilv·nvalÛ,<br />

mint pÈld·ul a m·trix- Ès a tintasugaras nyomtatÛk esetÈben.<br />

Az első ˙n. asztali (desktop) lÈzerprinter, a HP Laserjet 1984-ben jelent meg. Ettől<br />

kezdve a nyomtatÛk felbont·sa folyamatosan javult, az ·ruk viszont csˆkkent. Napjainkban<br />

az olcsÛbb lÈzernyomtatÛk esetÈben is ·ltal·nos a 600 dpi felbont·s, de a dr·g·bb,<br />

speci·lis nyomtatÛk ak·r 1800 dpi-re is kÈpesek. Az A3-as mÈretű nyomatok kÈszÌtÈsÈre<br />

vagy a kÈtoldalas nyomtat·sra alkalmas lÈzerprinterek ·ra is egyre csˆkken.<br />

A tˆbbi tÌpushoz kÈpest nagyon gyorsak, ma m·r a 6ñ12 lap/perc nyomtat·si sebessÈg<br />

tekinthető ·ltal·nosnak. Õgy a lÈzernyomtatÛk zˆme h·lÛzati kˆrnyezetben műkˆdik, azaz<br />

egyszerre tˆbb, esetenkÈnt k¸lˆnbˆző tÌpus˙ sz·mÌtÛgÈp (PC, MacIntosh, munka·llom·sok)<br />

nyomtat·si igÈnyeit is kÈpes kiszolg·lni. Az ilyen h·lÛzati lÈzernyomtatÛk a tˆbbfÈle<br />

platform miatt cÈlszerűen Postscript Èrtelmezővel is fel vannak szerelve, de ez az opciÛ<br />

m·r a szemÈlyi lÈzernyomtatÛk esetÈben is viszonylag kˆnnyen megfizethető, a legolcsÛbb<br />

Postscript lÈzernyomtatÛk ·ra m·r 1995 Ûta 1000 $ alatti. A kiv·lÛ nyomtat·si<br />

minősÈg mellett tov·bbi előny¸k a gyorsas·g Ès a viszonylag zajtalan, tiszta műkˆdÈs.<br />

Kor·bbi h·tr·nyuk az egy pÈld·nyra jutÛ viszonylag magas műkˆdÈsi kˆltsÈg a kilencvenes<br />

Èvek vÈgÈre megv·ltozott, a kˆltsÈgek (fekete-fehÈr) nyomtat·sn·l m·r nem k¸lˆnbˆznek<br />

jelentősen. A festÈkkazetta (toner) tÌpustÛl f¸ggően 3000ñ10 000 pÈld·ny kinyomtat·s·ra<br />

kÈpes. Az ilyen tÌpus˙ nyomtatÛk javÌt·sa, karbantart·sa a kor·bban t·rgyalt tÌpusokÈn·l<br />

bonyolultabb, kˆltsÈgesebb.<br />

LÈteznek szÌnes lÈzernyomtatÛk is, melyek a nÈgy alapszÌnnek megfelelően nÈgy tonert<br />

haszn·lnak. Ezen szÌnes printerek ·ra mÈg az A4-es modellek esetÈben is csak 1993-ban<br />

csˆkkent 10000 $ al·, de ez az ·r 1997 vÈgÈre 5000 $, 1998 vÈgÈre pedig m·r 2000 $ al·<br />

csˆkkent, Ìgy tˆmegesebb elterjedÈs¸k v·rhatÛan 2001 kˆr¸l lesz lehetsÈges. Az A3 mÈretű<br />

szÌnes lÈzernyomtatÛk 1998 vÈgÈig mÈg kuriÛzumnak sz·mÌtottak, de a legolcsÛbbak<br />

·ra akkorra m·r 5000 $ al· csˆkkent.<br />

A szÌnes tintasugaras technolÛgia minősÈgÈnek javul·sa miatt a szÌnes lÈzernyomtatÛk<br />

m·r csak egyre alacsonyabb ·rakon lesznek eladhatÛk. Ma mÈg elsősorban gyorsabb műkˆdÈs¸k<br />

a vonzÛ, mert a nyomtat·si minősÈg¸k m·r nem haladja meg a jobb tintasugaras<br />

printerekÈt.<br />

Az egy pÈld·nyra (A4) eső nyomtat·si kˆltsÈg folyamatosan csˆkken, jelenleg kb. 25<br />

cent szÌnes nyomtat·sn·l Ès kb. 2 cent fekete-fehÈr nyomtat·sn·l. Ezek a kˆltsÈgek 5%-os<br />

fedettsÈg esetÈn ÈrvÈnyesek, ami a szˆvegnyomtat·s sűrűsÈgÈnek felel meg.<br />

89

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

A lÈzernyomtatÛ maga is egy ˆn·llÛ sz·mÌtÛgÈp, ˆsszefoglalÛ nÈven egy RIP (Raster<br />

Image Processor), raszteres kÈpfeldolgozÛ egysÈg. Ennek a Ñsz·mÌtÛgÈpnekî az a feladata,<br />

hogy a lehető legrˆvidebb időn bel¸l kisz·mÌtsa, mely kÈppontokon kell festÈknek<br />

megjelennie Ès az oldal raszterezett kÈpÈt tov·bbÌtsa a nyomtatÛműnek. Ak·rcsak egy<br />

igazi sz·mÌtÛgÈp esetÈben, itt is sz¸ksÈg van megfelelő mennyisÈgű memÛri·ra.<br />

PÈld·ul egy (ma m·r ·ltal·nosnak tekinthető) 600 dpi felbont·sra kÈpes, A4-es mÈretű<br />

nyomtatÛnak ˆsszesen 600 x 600 x 7.5 x 10 = 27 000 000 egyedileg vezÈrelhető kÈppontot<br />

kell kezelnie (ha minden oldalon 1,27 cm, azaz 0,5 inch margÛt is figyelembe<br />

vesz¸nk).<br />

A lÈzernyomtatÛk egy ˙j fajt·ja az ˙n. Mopier kategÛria, amely olyan gyors h·lÛzati<br />

printer, ami fÈnym·solÛkÈnt is műkˆdik. NyomtatÛkÈnt nagyobb sebessÈggel Ès olcsÛbban<br />

kÈpes tˆbbpÈld·nyos nyomtat·sra, mintha egy kinyomtatott pÈld·nyt fÈnym·soln·nk.<br />

Mivel egy szkennert is egybeÈpÌtettek a nyomtatÛművel, Ìgy tÈnylegesen is kiv·lthatja a<br />

fÈnym·solÛkat. Ez a funkciÛ termÈszetesen sz·mÌtÛgÈp nÈlk¸l is elÈrhető. [4]<br />

8.2.4. Különleges típusú színes nyomtatók<br />

A magas szintű szÌnes nyomtat·si igÈnyek kielÈgÌtÈsÈre m·r a nyolcvanas Èvek elejÈtől<br />

kezdve lÈteztek speci·lis nyomtatÛk. Ezek ·ra a minősÈg folyamatos javul·sa mellett is<br />

csˆkken, elsősorban az egyre Èlesedő technolÛgiai verseny kˆvetkeztÈben.<br />

A technolÛgi·k jÛrÈszt kÈpesek a vÈgcÈlkÈnt kitűzˆtt ˙n. fotÛrealisztikus nyomtat·sra.<br />

A gond egyelőre ink·bb a berendezÈsek magas ·ra mellett (5000ñ20000 $) az egy kinyomtatott<br />

pÈld·nyra vetÌtett magas ¸zemeltetÈsi kˆltsÈg.<br />

EgyszerűsÌtve hőnyomtatÛknak hÌvjuk ezeket a tÌpus˙ eszkˆzˆket, főbb csoportjaik:<br />

ï viaszos,<br />

ï festÈkszublim·ciÛs,<br />

ï szil·rd tint·s (halmaz·llapot-v·ltÛs).<br />

A viaszos (thermal vax) technolÛgia lÈnyege, hogy a viaszalap˙ festÈk felmelegÌtÈs ut·n<br />

ker¸l ·t a k¸lˆnleges papÌrra. A folyamat az ofszetnyomtat·shoz hasonlÛan ·ltal·ban nÈgy<br />

menetben tˆrtÈnik a szÌnkomponenseknek megfelelően, Ìgy szÌnilleszkedÈsi problÈm·k<br />

fellÈphetnek. Az egy pÈld·nyra (A4) eső nyomtat·si kˆltsÈg kb. 0,3 doll·r.<br />

A festÈkszublim·ciÛs vagy hőfestÈkes (dye sublimation) technolÛgia nem igaz·n gyors,<br />

de k¸lˆnlegesen szÈp kÈpet eredmÈnyez. A nyomtatÛmű felmelegÌti a viaszos festÈkszalagot,<br />

Ès erről a festÈk elp·rolog (szublim·l) a k¸lˆnleges bevonattal ell·tott papÌrra. A rÈteg<br />

a viaszos technolÛgi·tÛl eltÈrően nem a papÌr felszÌnÈn van, hanem impregn·lÛdik annak<br />

belsejÈbe. Jelenleg mÈg csak ezek a nyomtatÛk kÈpesek valÛban fÈnykÈpminősÈgű nyomtat·sra,<br />

de igaz·bÛl fel¸letek homogÈn kitˆltÈsekor, illetve vonalas rajzok, szˆvegek<br />

nyomtat·sakor nem ny˙jtnak kiemelkedő minősÈget.<br />

Egy pÈld·ny (A4) nyomtat·si kˆltsÈge 0,5ñ1 doll·r.<br />

90

A szil·rd tint·s technolÛgia tulajdonkÈppen egy ˆsszefoglalÛ nÈv mindazon nyomtatÛkra,<br />

melyek a nyomtat·s előtt (bekapcsol·skor) a szil·rd viaszfestÈket felolvasztj·k. Ez a<br />

felolvasztott viasz egy kˆztes t·rolÛba ker¸l, Ès a nyomtat·s sor·n ezt a printer mÈg<br />

tov·bb melegÌtve a papÌrra fecskendezi. Ennek a technolÛgi·nak h·tr·nya a viszonylagos<br />

lass˙s·g Ès az, hogy fÛli·ra csak a leg˙jabb modellek kÈpesek homogÈn szÌnfel¸leteket<br />

nyomtatni. Előny¸k, hogy a papÌr minősÈgÈtől f¸ggetlen¸l kiv·lÛ minősÈgű, gazdag<br />

szÌntelÌtettsÈgű nyomatok elkÈszÌtÈsÈre kÈpesek.<br />

Egy A4-es pÈld·ny nyomtat·si kˆltsÈge kb. 0,5 doll·r.<br />

Ma m·r lÈteznek ˙n. hibridnyomtatÛk is, melyek ˆnmagukban kÈpesek tˆbbfÈle technolÛgi·t<br />

is alkalmazni (pÈld·ul festÈkszublim·ciÛst Ès viaszost), ennek megfelelően az ·ruk<br />

magasabb, mint a csak egy technolÛgi·t alkalmazÛkÈ [1], [3].<br />

8.2.5. Plotterek, rajzgépek<br />

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

Grafikus inform·ciÛk (pÈld·ul tÈrkÈpek) esetÈben eleinte ez volt az egyetlen output lehetősÈg.<br />

A plotter leegyszerűsÌtve nem m·s, mint egy ceruza vagy toll, amelynek mozgat·s·t<br />

a sz·mÌtÛgÈp vezÈrli. MűkˆdÈsi elv¸k szerint kÈtfÈle plottert lehet megk¸lˆnbˆztetni.<br />

Egyszerűbbek, b·r nagyobb mÈretű rajzok kÈszÌtÈsÈre is alkalmasak azok, amelyeknÈl a<br />

rajzolÛ eszkˆz csak egy sÌn mentÈn mozoghat Ès az erre merőleges ir·nyban csak a papÌr<br />

mozgathatÛ. A m·sik tÌpus˙ plotterek esetÈben a papÌr rˆgzÌtett Ès a rajzolÛeszkˆz kÈt egym·sra<br />

merőleges ir·nyban is mozgathatÛ (sÌk·gyas plotter). A fejlettebb plotterek m·r arra<br />

is kÈpesek, hogy ˆnműkˆdően tollat cserÈljenek, Ìgy tˆbb szÌn haszn·lata is lehetsÈges.<br />

TermÈszetesen a plotterek műkˆdÈsi elve egyÈrtelművÈ tette, hogy ezekkel az eszkˆzˆkkel<br />

tetszőleges grafikus inform·ciÛ nem reproduk·lhatÛ (pÈld·ul fÈnykÈpek reproduk·l·s·ra<br />

alkalmatlanok), de műszaki (gÈpÈszet, ÈpÌtÈszet) rajzok kÈszÌtÈsÈre mÈg ma is haszn·latosak.<br />

TÈrkÈpÈszeti alkalmaz·suknak g·tat szab, hogy nem kÈpesek fel¸letek homogÈn<br />

szÌnezÈsÈre (műkˆdÈsi elvÈből kifolyÛlag legfeljebb sraffozni tudnak), illetve a<br />

szˆvegmegjelenÌtő kÈpessÈg¸k is erősen korl·tozott.<br />

A plotterek ˙j nemzedÈkÈt kÈpviselik a kilencvenes Èvek elejÈn nÈpszerűvÈ v·lt raszterplotterek,<br />

melyek igaz·bÛl nagymÈretű tintasugaras nyomtatÛk ñ emiatt kÈpesek arra,<br />

amire a hagyom·nyos plotterek nem: homogÈn fel¸letkitˆltÈsre, fotÛminősÈgű szÌnes<br />

nyomtat·sra. Főleg a kis pÈld·nysz·m˙ rekl·mplak·tok nyomtat·s·nak igÈnye m·r olyan<br />

szÌnes raszterplotterek kifejlesztÈsÈt eredmÈnyezte, amelyek Ûr·nkÈnt ak·r 60 m 2 -nyi<br />

fel¸letet kÈpesek kitˆlteni.<br />

Ezek a raszterplotterek termÈszetesen k¸lˆn nagymÈretű festÈktart·lyt tartalmaznak a<br />

nÈgy alapszÌn sz·m·ra, sőt a cs˙csmodellek hasonlÛ elven műkˆdnek, mint az ofszet<br />

nyomdagÈpek. Ezek a cs˙csmodellek ñ szinte minden esetben Postscript alap˙ak ñ a nÈgy<br />

alapszÌnt egym·stÛl f¸ggetlen¸l nyomtatj·k ki. Az első szÌn kinyomtat·sakor egy szinkroniz·lÛ<br />

jels·v ker¸l a lap szÈlÈre, Ès ennek segÌtsÈgÈvel kÈpes vissza·llÌtani a papÌrt meg-<br />

91

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

felelő pozÌciÛba a tov·bbi szÌnek nyomtat·s·n·l. Az ilyen tÌpus˙ raszterplotterekre nagy<br />

az igÈny a tÈrkÈpÈszetben, mert prÛbanyomat (proof) kÈszÌtÈsre is alkalmasak.<br />

A raszterplotterek igazi előnye, hogy nagymÈretű szÌnes nyomtat·sra kÈpesek, ami nemcsak<br />

az esetenkÈnt m·r 1 mÈteresnÈl is nagyobb szÈlessÈget jelenti, hanem a tulajdonkÈppen<br />

csak a felhaszn·lt papÌrtÛl f¸ggő hosszt is: ez egyes modelleknÈl az 50 mÈtert is elÈrheti<br />

(korl·tot a nyomtatÛ memÛri·ja, illetve a vezÈrlő sz·mÌtÛgÈp műszaki paramÈterei<br />

jelenthetnek). Ezek a raszterplotterek ide·lis eszkˆzei a kis pÈld·nysz·mban kÈsz¸lő<br />

nagymÈretű szÌnes nyomtat·snak: elsősorban plak·tposzterek, rekl·mtÈrkÈpek elő·llÌt·s·ra<br />

haszn·lj·k őket.<br />

8.2.6. Levilágítók<br />

Ez a nyolcvanas Èvek kˆzepÈtől szÈlesebb kˆrben hozz·fÈrhető eszkˆz forradalmasÌtotta<br />

a kiadv·nyszerkesztÈs egÈszÈt, megteremtette a DTP-t, az asztali kiadv·nyszerkesztÈst.<br />

Minden olyan kiadv·nyt Èrintett ez a digit·lis forradalom, ahol a vÈgtermÈk ñ ·ltal·ban<br />

ofszetnyom·ssal sokszorosÌtva ñ papÌron jelenik meg.<br />

A levil·gÌtÛ tulajdonkÈppen nem m·s, mint egy lÈzernyomtatÛ Ès egy fÈnykÈpezőgÈp<br />

keverÈke. A nyomtatandÛ anyag egy nyers filmre fÈnykÈpeződik r·, amelyet azt·n elő kell<br />

hÌvni (ez ·ltal·ban speci·lis hÌvÛgÈppel tˆrtÈnik, hogy biztosÌtva legyen ezen folyamat sor·n<br />

is emberi beavatkoz·stÛl f¸ggetlen¸l a megfelelő, homogÈn jÛ minősÈg). Ma m·r lÈteznek<br />

˙n. sz·razlevil·gÌtÛk, ahol az Ñelőhiv·shozî nincs sz¸ksÈg folyÈkony vegyszerekre.<br />

Az elektronikus r·csoz·s lÈnyegi alapja a levil·gÌtÛ h·lÛ (a levil·gÌtÛ alapfelbont·sa).<br />

A r·cspontok az erre a h·lÛra illeszkedő r·cspontm·trix cell·iban jˆnnek lÈtre. A r·cspontgener·tor<br />

kisz·mÌtja a pontter¸let kitˆltÈsi ar·ny·t az ·rnyalatlÈpcső f¸ggvÈnyÈben (raszterÈrtÈk),<br />

lÈtrehozza az adott r·cspont kˆrvonalrajz·t, majd beforgatja a szÌnkivonati<br />

szÌnnek megfelelő elforgat·si szˆggel. A r·csgener·tor a be·llÌtott frekvenci·nak (r·cssűrűsÈgnek)<br />

megfelelően egym·s ut·n sz·mÌtja ki a sz¸ksÈges r·cspontm·trixokat. A levil·gÌt·si<br />

h·lÛ alapj·n lÈtrejˆtt r·cspontok csak annyi ·rnyalatlÈpcsőt kÈpesek megjelenÌteni,<br />

ah·ny levil·gÌt·si cell·bÛl ·ll a levil·gÌt·si h·lÛ m·trixa. A kialakÌthatÛ<br />

·rnyalatlÈpcsők sz·ma f¸gg a felbontÛkÈpessÈgtől Ès a r·cssűrűsÈgtől. A felbontÛkÈpessÈg<br />

nˆvelÈsÈvel emelhető a r·cssűrűsÈg is, de itt figyelembe kell venn¸nk az ofszetnyomtat·s<br />

esetleges korl·tait is: hiszen hi·ba van a nyomdakÈsz filmen nagyon finom raszter, ha ezt<br />

a nyomtat·si folyamat nem kÈpes papÌron is reproduk·lni.<br />

A levil·gÌtÛk megjelenÈse a tÈrkÈpkÈszÌtÈs folyamat·t radik·lisan ·talakÌtotta. Az asztali<br />

kiadv·nyszerkesztÈs mint·j·ra megsz¸letett az asztali tÈrkÈpkÈszÌtÈs. Ez az ˙j lehetősÈg<br />

nem egyszerűen csak a technolÛgi·t alakÌtja ·t, hanem a hagyom·nyos ·br·zol·si<br />

lehetősÈgek, a grafikus szoftverek, illetve a Postscript lapleÌrÛ nyelv rÈvÈn nagymÈrtÈkben<br />

kibőv¸lnek: olyan effektusok ·llÌthatÛk elő rendkÌv¸l egyszerűen, amelyeket kor·bban<br />

csak nehezen vagy nagyon dr·g·n volt lehetsÈges alkalmazni.<br />

92

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

A levil·gÌtÛk rendkÌv¸l dr·ga eszkˆzˆk, a legolcsÛbbak ·ra is 15ñ20000 $ kˆr¸l kezdődik,<br />

s a mÈretek Ès a felbont·s nˆvekedÈsÈvel ak·r ennek a h˙sszoros·t is kiteheti. Az olcsÛbb,<br />

kisebb felbont·s˙ levil·gÌtÛk tekercsfilmet haszn·lnak. Ebben az esetben a film<br />

szÈlessÈge a dˆntő (a legkisebbek 300ñ350 mm-esek), az egy levil·gÌtandÛ ·llom·ny<br />

esetÈben alkalmazhatÛ maxim·lis hossz˙s·got elsősorban a meghajtÛ szoftver dˆnti el.<br />

TermÈszetes, hogy minÈl hosszabb a film, ann·l kevÈsbÈ garant·lhatÛ a precÌz mÈrettart·s.<br />

A leggyakoribb felbont·sok: 1200, 1270, 2400, 2540 dpi. EnnÈl nagyobb felbont·s˙ eszkˆzˆk<br />

is lÈteznek, de tÈrkÈpek esetÈben ·ltal·ban nem sz¸ksÈges nagyobb felbont·st<br />

alkalmazni. PrecÌzebb, dr·g·bb eszkˆzˆk az ˙n. doblevil·gÌtÛk, ahol a filmet egy fix mÈretű<br />

dobra szÌvj·k r·. Teh·t az ilyen eszkˆzˆknÈl mindenkÈppen van egy maxim·lis mÈret<br />

(B1, A1), viszont műkˆdÈsi elvÈből adÛdÛan ak·r 5000 dpi-s felbont·s is elÈrhető.<br />

A legdr·g·bb berendezÈsek hatÈkony kihaszn·l·s·t az is segÌti, hogy a levil·gÌtÛhoz egy<br />

k¸lˆn cÈlsz·mÌtÛgÈp tartozik (esetleg saj·t oper·ciÛs rendszerrel), ami lehetővÈ teszi a k¸lˆnfÈle<br />

levil·gÌt·si munk·k takarÈkos megszervezÈsÈt, sőt esetleg a kÈpernyőn megtekintve<br />

a Postscript ·llom·nyokat, a durva hib·k is kik¸szˆbˆlhetők. [6]<br />

A levil·gÌtÛhoz egy hÌvÛgÈp is tartozik, hiszen a levil·gÌtott nyers filmet elő kell hÌvni.<br />

SzerencsÈs megold·s, ha az automata hÌvÛgÈp kˆzvetlen¸l a levil·gÌtÛhoz kapcsolÛdik,<br />

azaz a művelet vÈgÈn automatikusan elő is hÌvÛdik a levil·gÌtott film.<br />

Magyarorsz·gon a kˆnyv befejezÈsekor m·r hozz·fÈrhető a legnagyobb nyomtathatÛ<br />

papÌrmÈretet (A0) kezelni kÈpes levil·gÌtÛ, de a mÈg nagymÈretűnek sz·mÌtÛ (pl. B1)<br />

levil·gÌtÛk sz·ma is jelentősen megnőtt.<br />

8.3. Próbanyomat (proof) készítése<br />

Ha a fejezetben ismertetÈsre ker¸lő eszkˆzˆk, elj·r·sok mindegyike nem is sorolhatÛ az<br />

output eszkˆzˆk kˆzÈ, egy tÈrkÈpÈsz sz·m·ra a k¸lˆnfÈle proofok mindenkÈppen valamifÈle<br />

kˆztes termÈket, a vÈgtermÈk utolsÛ ellenőrzÈsi f·zis·t jelentik. Hagyom·nyos Èrtelemben<br />

a proof tulajdonkÈppen prÛbanyomat-helyettesÌtő lehetősÈg, de m·ra lassan ·tveszik<br />

a prÛbanyomat szerepÈt is.<br />

Proofokra ott van sz¸ksÈg, ahol a szÌnes vÈgtermÈk szÌnhelyessÈgÈnek, pontoss·g·nak<br />

ellenőrzÈse fontos Ès ennek elkÈszÌtÈsi kˆltsÈge beÈpÌthető a kÈsztermÈk ·r·ba (igÈnyes<br />

szÌnes prospektusok, atlaszok, lexikonok). S b·r a prÛbanyomat-kÈszÌtÈs nem olcsÛ, ez a<br />

viszonylag kis kˆltsÈg mindenkÈppen megÈri, mert a sokszorosÌt·si folyamat irreverzibilis:<br />

az itt elhaszn·lt papÌr Ès festÈk ·r·t mindenkÈppen ki kell fizetni, mÈg akkor is ha a<br />

vÈgtermÈk ñ az utÛlag tal·lt hib·k miatt ñ haszn·lhatatlan, eladhatatlan.<br />

A lÈnyeg, hogy valamilyen elj·r·ssal reproduk·lj·k az ofszetnyomtat·s technolÛgi·j·t,<br />

biztosÌtva, hogy az Ìgy elő·llÌtott prÛbanyomat pontosan ˙gy nÈzzen ki, mint ahogy majd<br />

a vÈgleges nyomat. IgÈnyes kiadv·nyn·l maga a nyomda is ragaszkodik prÛbanyomat<br />

elkÈszÌtÈsÈhez, amit ak·r szÌnmint·nak is haszn·l.<br />

93

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

A proof szakkifejezÈs rendkÌv¸l elterjedt a DTP-ben. AlternatÌvakÈnt haszn·lj·k a<br />

prÛbanyomat kifejezÈst is, ami viszont fÈlrevezető lehet, mert nem feltÈtlen¸l van szÛ<br />

tÈnyleges nyomatrÛl. SzintÈn gyakran alkalmazz·k a Ñkromalinî szakkifejezÈst is, ami a<br />

Du Pont cÈg rendszerÈnek nevÈből m·ra m·r kˆznÈvvÈ v·lt [2].<br />

Tekints¸k ·t a k¸lˆnfÈle proofkÈszÌtÈsi lehetősÈgeket:<br />

1. Hagyományos próbanyomat<br />

Sok·ig ez volt az egyetlen lehetősÈg az ilyen jellegű munk·k ellenőrzÈsÈre. LÈnyegÈben<br />

arrÛl van szÛ, hogy a nyomdakÈsz filmeket felhaszn·lva egy ˙n. prÛbanyomÛgÈpen (ami<br />

szintÈn egy ofszet nyomdagÈp) minim·lis pÈld·nysz·mban elkÈszÌtik a vÈgtermÈket. Nem<br />

olcsÛ mÛdszer, hiszen a nyom·shoz el kell kÈszÌteni a nyomÛlemezeket is, Ès nem spÛrolhatÛ<br />

meg a szÌnenkÈnti be·llÌt·s időigÈnyes művelete sem. A kis pÈld·nysz·m (lehet ak·r<br />

csak 5ñ10 db is) miatt a prÛbanyomÛ gÈpek nem feltÈtlen¸l rendelkeznek automatikus papÌradagolÛval.<br />

Előny lehet, hogy tˆbbfÈle papÌr is kiprÛb·lhatÛ tov·bbi tˆbbletkˆltsÈgek<br />

nÈlk¸l, Ìgy kˆnnyen kiv·laszthatÛ a vÈgtermÈkhez alkalmazandÛ papÌr.<br />

2. Színes próba, kromalin<br />

A Cromalin, Matchprint fant·zianevű elj·r·sok lÈnyege ugyanaz. A speci·lis előÈrzÈkenyÌtett<br />

hordozÛra Èrintkező (kontakt) m·solatok segÌtsÈgÈvel k¸lˆn-k¸lˆn r·m·solj·k az<br />

egyes szÌnkivonatokat, melyeket egyenkÈnt (szÌnenkÈnt) elő is kell hÌvni. A modernebb<br />

mÛdszerek ˙n. sz·razelj·r·st haszn·lnak, azaz nincs sz¸ksÈg folyÈkony vegyszerekre. Ennek<br />

előnye elsősorban a gyorsas·gban mutatkozik meg, hiszen a hagyom·nyos szÌnes prÛb·k<br />

esetÈben a hordozÛt szÌnenkÈnt szÌnÈrzÈkeny rÈteggel kell felˆnteni, a kontaktm·sol·s<br />

ut·n folyÈkony vegyszerekkel előhÌvni Ès tussal szÌnezni. Ezut·n a hordozÛt ˙jra meg kell<br />

sz·rÌtani, az ˙jabb fÈnyÈrzÈkeny rÈteg alkalmaz·sa előtt.<br />

PozitÌv filmeket felhaszn·lva kÈsz¸l egy pÈld·nyban a vÈgtermÈk. Ha tˆbb pÈld·nyra<br />

van sz¸ksÈg, azok egym·stÛl f¸ggetlen¸l kÈsz¸lnek, illetve egy nagyobb mÈretű hordozÛra<br />

tˆbbszˆr is r·ker¸lhet ugyanaz a rajz (ehhez viszont ·ltal·ban tˆbb pÈld·nyban is<br />

sz¸ksÈg van a nyomdakÈsz filmre). Ez a mÛdszer m·r a hagyom·nyos technolÛgia esetÈn<br />

is kˆnnyen alkalmazhatÛ volt, legfeljebb az volt a h·tr·nya, hogy mivel speci·lis tusok<br />

haszn·lat·t igÈnyelte Ès mindenkÈppen valamilyen vastag mÈrettartÛ fÛli·ra kÈsz¸lt,<br />

Ìgy az elkÈsz¸lt prÛbanyomat Ès a vÈgtermÈk nem feltÈtlen¸l lesz teljesen azonos (szÌnes<br />

asztralon forgat·s). Egy A4-es mÈretű kromalin elkÈszÌtÈsÈnek ·ra 2ñ3000 Ft (ebben termÈszetesen<br />

nincs benne a nyomdakÈsz filmek elkÈszÌtÈsÈnek ·ra).<br />

3. Digitális proof<br />

Minden olyan elj·r·st ide sorolhatunk, amely nem igÈnyli a nyomdakÈsz filmek<br />

előzetes elkÈszÌtÈsÈt, Ès egy nyomtatÛ kÈszÌti el a prÛbanyomatot. TermÈszetesen az input<br />

oldalon valamilyen sz·mÌtÛgÈpes program kell ·lljon, Ìgy ez az elj·r·s csak a digit·lis<br />

kartogr·fi·ban alkalmazhatÛ.<br />

Digit·lis proof kÈszÌtÈsÈre szok·s ak·r a jobb szÌnes lÈzernyomtatÛkat vagy speci·lis szÌnes<br />

nyomtatÛkat (pl. termotranszfer Ès festÈkszublim·ciÛs) haszn·lni, de lÈteznek speci·lisan<br />

erre a cÈlra kÈszÌtett output eszkˆzˆk (3M, Agfa, Kodak, Konica, Tektonix, DuPont).<br />

94

Az igazi digit·lis proof elj·r·s 1992-ben jelent meg, a Kodak dolgozta ki DDCP nÈven.<br />

Az elj·r·s raszterezÈsre kÈpes, Ès Ìgy a nyomtatott minősÈget teljes mÈrtÈkben szimul·lja.<br />

A berendezÈs helyigÈnye Ès ·ra azÛta is rendkÌv¸l magas, de mÈg manaps·g is ez az<br />

egyetlen elj·r·s, amelyik r·csra bontott szÌnes nyomatot digit·lis folyamattal kÈpes<br />

szimul·lni.<br />

Az ilyen digit·lis proofokkal szemben mÈg egyelőre nagy az idegenkedÈs, hiszen a sz·mÌtÛgÈpes<br />

·llom·nybÛl kÈszÌtett nyomtatÛ·llom·ny Ès a szÌnrebont·s ut·n keletkezett<br />

Postscript ·llom·ny azonoss·ga mÈg nem feltÈtlen¸l jelenti a digit·lis proof Ès az ofszetnyom·ssal<br />

kÈsz¸lő vÈgtermÈk teljes azonoss·g·t.<br />

A digit·lis proofok h·tr·nya, hogy az ide sorolhatÛ output eszkˆzˆk CMYK alap˙ak,<br />

Ìgy csak a hagyom·nyos nÈgyszÌnnyom·snak megfelelő szÌnek esetÈben haszn·lhatÛk. Ha<br />

a vÈgtermÈk direkt szÌneket is tartalmaz, cÈlszerű a hagyom·nyos prÛbanyomat-kÈszÌtÈsi<br />

elj·r·st v·lasztani.<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító<br />

1.Cook, R.: Color for Desktop<br />

Byte, IBM Special Edition, 1990. 175–180.<br />

2.Digitalproof: kínálati bőség<br />

Print & Publishing 1996 október/november 86–87.<br />

3.Kunkemueller, C. – David Stone, M.: A guide to color printing<br />

PC Magazine, 1992/20. 113–318.<br />

4.Alfred Poor: Personal Printers<br />

PC Magazine, 1999/19. 177–237.<br />

5.Schultz I. – Pest W.: Nyomtatók<br />

Műszaki, Budapest, 1988.<br />

6.Siklósi Attila: Nyomtatás, levilágítás<br />

Chip, 1997/2. 86–88.<br />

95

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

A desktop cartography, desktop mapping kifejezÈs a desktop publishing (DTP), az asztali<br />

kiadv·nyszerkesztÈs mint·j·ra sz¸letett, Ès tulajdonkÈppen azt a folyamatot jelenti, amikor<br />

a tÈrkÈpet egy szemÈlyi sz·mÌtÛgÈp előtt ¸lő felhaszn·lÛ egy szemÈlyben kÈpes elkÈszÌteni<br />

az adatbeviteltől a nyomdakÈsz filmig, illetve a printeren kinyomtatott tÈrkÈpig.<br />

Magyarul fordÌthatjuk ezt a folyamatot asztali tÈrkÈpszerkesztÈsnek, asztali tÈrkÈpÈszetnek,<br />

de tal·n a digit·lis kartogr·fia, sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet a legkifejezőbb, legelfogadottabb<br />

fordÌt·s.<br />

A tÈrkÈpÈszeti feladatok annyira sokrÈtűek, hogy ezek megold·s·hoz sokfÈle program<br />

haszn·lat·ra van sz¸ksÈg. TÈrkÈptervezÈsre Ès -kÈszÌtÈsre az al·bbi tÌpus˙ szoftverek<br />

alkalmaz·sa terjedt el a kartogr·fusok kˆzˆtt:<br />

ï ·ltal·nos cÈl˙ grafikus szoftverek;<br />

ï speci·lis tÈrkÈpÈszeti szoftverek;<br />

ï műszaki tervező (CAD, computer aided design) szoftverek;<br />

ï tÈrinformatikai (GIS, geographical information system) szoftverek.<br />

B·rmelyik tÌpus˙ szoftvert is v·lasztjuk, alapvető fontoss·g˙ a kartogr·fiai szemlÈlet:<br />

nem olyan tÈrkÈpet kell kÈszÌteni, amit az adott szoftverrel a legegyszerűbb elő·llÌtani, hanem<br />

igyekezn¸nk kell a szoftver meglÈvő eszkˆzeivel ñ a hagyom·nyos kartogr·fiai mÛdszerekkel<br />

elő·llÌthatÛ tÈrkÈpekhez legink·bb hasonlatos minősÈgű ñ kartogr·fiai termÈket<br />

kÈszÌteni. CÈlszerűen ˙gy, hogy az ˙j technolÛgia ny˙jtotta lehetősÈgeket minÈl jobban<br />

kihaszn·ljuk.<br />

9.1. Általános célú grafikus szoftverek<br />

A grafikus programcsomagok Ès a DTP szoftverek a WYSIWYG (what you see is what<br />

you get, azaz azt kapjuk nyomtatáskor, amit l·tunk a képernyőn) megjelenÌtÈst alkalmazz·k.<br />

A felhaszn·lÛk igÈnyeinek nˆvekedÈse kˆvetkeztÈben a GIS szoftvereknÈl is egyre jobban<br />

terjed az igÈnyes kartogr·fiai megjelenÌtÈs lehetősÈge. Egyre tˆbb tÈrinformatikai<br />

szoftver tartalmaz ilyen funkciÛkat vagy kapcsolÛdik kˆzvetlen¸l igÈnyes grafikai/kartogr·fiai<br />

csomagokhoz (pl. PCI-ACE, ILWIS-ACE).<br />

Az ·ltal·nos grafikus szoftverek, illetve a DTP-rendszerek a tÈrkÈpi elemeket csak egyszerű<br />

grafikus objektumkÈnt kÈpesek kezelni. A legtˆbb grafikus programcsomag kÌn·l ·brakˆnyvt·rakat,<br />

amelyekben (viszonylag gyenge minősÈgű) tÈrkÈpek is megtal·lhatÛk m·s<br />

·bracsoportok (pl. ·llatok, autÛk), illetve betűtÌpusok mellett. CD-ROM-on tÈrkÈpÈszeti<br />

jellegű ·bragyűjtemÈnyek is hozz·fÈrhetők m·r a piacon (tˆbbfÈle grafikus form·tum-<br />

96

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

15. ábra<br />

Kereskedelmi forgalomban kapható (elsősorban általános célú grafikus programokhoz kötődő)<br />

clipart gyűjtemények és szimbólumkészletek<br />

97

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

ban is) ezekhez a szoftverekhez. Az ilyen tÈrkÈpek legtˆbbszˆr csak arra jÛk, hogy<br />

az adott orsz·g kont˙rj·t felhaszn·ljuk, de rÈszletes alaptÈrkÈpnek m·r nem alkalmasak<br />

(15. ·bra).<br />

Az egÈsz vil·got ·br·zolÛ legrÈszletesebb digit·lis tÈrkÈp, amely mindenki sz·m·ra el-<br />

Èrhető, a Digital Chart of the World (DCW). Ez a tÈrkÈpmű a Fˆld teljes ter¸letÈt lefedő<br />

1 : 1 000 000 mÈretar·ny˙ lÈgi navig·ciÛs tÈrkÈpek digitaliz·l·s·val kÈsz¸lt. Sokkal ink·bb<br />

egy speci·lis tÈrkÈpÈszeti-tÈrinformatikai adatb·zis, mint hagyom·nyos papÌrtÈrkÈp<br />

digitaliz·lt v·ltozata. A tÈrkÈpmű tˆbbfÈle elterjedt GIS form·tumban (Mapinfo, Arc-<br />

View) is elÈrhető.<br />

A tematikus tÈrkÈpek ·ltal·nos cÈl˙ grafikus szoftverekkel valÛ elő·llÌt·s·n·l tov·bbi<br />

problÈm·k adÛdhatnak. NÈzz¸nk pÈldakÈnt egy megyei szintű nÈpsűrűsÈgi tÈrkÈpet, amit<br />

egy speci·lis tÈrkÈpsorozat egyik elemekÈnt kÌv·nunk elő·llÌtani. A tervezÈsnÈl ragaszkodni<br />

kell a tÈrkÈpsorozat saj·t stÌlus·hoz. Milyen lehetősÈgeink vannak? Mind a GIS<br />

szoftverek, mind a speci·lis tÈrkÈpÈszeti programok kÈpesek ilyen tÈrkÈpek adatb·zisbÛl<br />

tˆrtÈnő elő·llÌt·s·ra, de nem biztos, hogy az ·ltalunk kÌv·nt stÌlusban. Hogyan segÌthet<br />

ebben az esetben egy DTP-szoftver?<br />

Előszˆr nÈzz¸k a topogr·fiai tÈrkÈpet mint alapot. A legkˆnnyebb megold·s az alaptÈrkÈpek<br />

export·l·sa a GIS kˆrnyezetből a DTP kˆrnyezetbe. Ez tulajdonkÈppen egy<br />

grafikus hat·rvonal·llom·ny ·tvitelÈt jelenti. Ha azonban a sz¸ksÈges adatkonverziÛ nem<br />

lehetsÈges, akkor hosszadalmas folyamat veheti kezdetÈt; főleg, ha a tÈrkÈp csak raszteres<br />

·llom·nykÈnt vihető ·t a kÈtfÈle rendszer kˆzˆtt.<br />

Egyik megold·s a hat·rvonal kÈzi digitaliz·l·sa (egy kis orsz·gn·l ez viszonylag egyszerű,<br />

de pl. tˆbb ezer amerikai megye esetÈben ez elÈg hosszadalmas folyamat lehet).<br />

Tˆbb ·ltal·nos cÈl˙ grafikus szoftver rendelkezik ˙n. tracing (vonalkˆvetÈs) lehetősÈggel,<br />

ami tulajdonkÈppen a raszteres ·llom·nyok automatikus vektoriz·l·s·t oldja meg, de ezt<br />

a műveletet gyakran nem a megfelelő geometriai pontoss·ggal vÈgzi el. Speci·lis problÈm·t<br />

okozhatnak a belső hat·rok. Minden egyes belső hat·rszakasz kÈt megyÈhez is tartozik,<br />

ezÈrt ñ mivel a grafikus programok csak teljesen z·rt alakzatok kitˆltÈsÈre kÈpesek<br />

ñ mindegyik hat·rvonalnak kÈtszer kell szerepelnie a digitaliz·lt ·llom·nyban, mÈghozz·<br />

pontosan ugyanazon a helyen (ugyanolyan koordin·t·kkal), ellenkező esetben a vÈgeredmÈny<br />

nem elfogadhatÛ.<br />

A kis tÈrkÈpÈszcÈgek vil·gszerte ink·bb ·ltal·nos cÈl˙ grafikus szoftvereket haszn·lnak.<br />

(Ezzel egy¸tt megfigyelhető a tendencia, hogy a GIS szoftverek elterjedÈse, ·ruk<br />

csˆkkenÈse, funkciÛinak kiterjedÈse a gyakorlati tÈrkÈpkÈszÌtÈs ir·ny·ba, a kartogr·fusok<br />

figyelmÈt is egyre ink·bb az adatb·zis h·tterű tÈrkÈpek felÈ fordÌtja.)<br />

PC-s kˆrnyezetben elsősorban a CorelDraw, mÌg a MacIntosh rendszereken a Freehand<br />

program (16. ·bra) a legelterjedtebb, b·r ma m·r mindkÈt szoftver fut tˆbbfÈle platformon<br />

is. Az emlÌtett kÈt programon kÌv¸l m·r csak az Adobe Illustrator (tˆbb platformon is) Ès<br />

a Micrographx Designer sorolhatÛ ebbe a programcsoportba, a kor·bbi piaci rÈsztvevők<br />

(pl. GEM Artline) m·r Èvekkel ezelőtt eltűntek.<br />

98

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

16. ábra<br />

A Freehand 7.0 általános célú grafikus program képernyőképe (McIntosh változat)<br />

Nagy előny¸k ezeknek a szoftvereknek a viszonylag alacsony ·r, a nagyon gyors<br />

tanul·si lehetősÈg, a termelÈkenysÈg, a WYSIWYG-fel¸let Ès a viszonylag kis hardverigÈny.<br />

Egy ilyen jellegű ·ltal·nos grafikus programnak az alapvető grafikus funkciÛkon<br />

kÌv¸l az al·bbi kˆvetelmÈnyeket kell kielÈgÌtenie, ha komolyabb tÈrkÈpkÈszÌtÈsi<br />

munk·kra szeretnÈnk haszn·lni:<br />

1. Rétegek: ha minden egyes tÈrkÈpi jelkategÛri·nak k¸lˆn rÈteget hozunk lÈtre, akkor<br />

az utÛlagos v·ltoztat·sok vÈgrehajt·sa rendkÌv¸l egyszerűvÈ v·lik. Ez a funkciÛ az ·ltal·nos<br />

cÈl˙ grafikus programokban 1992ñ93 t·j·n jelent meg.<br />

2. Grafikus stílusok: ezek alkalmaz·sa lehetővÈ teszi a jelkulcshoz valÛ szigor˙ igazod·st.<br />

A stÌlusok grafikus objektumn·l tartalmazhatj·k a kont˙rvonal k¸lˆnfÈle jellemzőit<br />

(szÌn, vonalvastags·g, vonaltÌpus), a kitˆltÈs lehetsÈges fajt·it (szÌnmegad·s, sraffoz·s,<br />

egyÈb speci·lis kitˆltÈsek). Szˆvegobjektumok esetÈn a stÌlus tartalmazhatja a szˆveg<br />

szÌnÈt, betűtÌpus·t, betűnagys·g·t Ès egyÈb speci·lis paramÈtereket (sorkiegyenlÌtÈs,<br />

sort·vols·g, szÛr·s). Azaz a stÌlusok hasonlÛak a grafikus csomagokban, a szˆveg- Ès<br />

kiadv·nyszerkesztő programok k¸lˆnfÈle stÌlusaihoz.<br />

99

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

3. Fejlett szövegkezelési képességek: a hagyom·nyos tÈrkÈpek olyan szˆvegelhelyezÈsi,<br />

szˆvegmanipul·l·si lehetősÈgeket haszn·lnak, amelyek helyes digit·lis reproduk·l·sa<br />

sok szoftver sz·m·ra t˙l bonyolult feladat. Ilyen k¸lˆnleges igÈny pÈld·ul az<br />

Ìvre illesztett nevek (főleg vÌznevek megÌr·sa), a szÛrt nevek (t·jegysÈgek megÌr·sa), sőt<br />

a kettő tetszőleges kombin·ciÛja. RendkÌv¸l fontos a hatÈkony munka ÈrdekÈben a sokfÈle<br />

lehetősÈgen bel¸l az alapvető funkciÛk (szˆvegmozgat·s, tartalom megv·ltoztat·sa)<br />

egyszerű elÈrÈsÈnek lehetősÈge.<br />

4. Adatcsere lehetőség (export-import): mivel az adatgyűjtÈs sor·n az inform·ciÛk<br />

legtˆbbszˆr k¸lˆnfÈle sz·mÌtÛgÈpes ·llom·nyok form·j·ban Èrhetők el, Ìgy rendkÌv¸l<br />

fontos, hogy a k¸lˆnfÈle ñ esetleg eltÈrő platformokon műkˆdő ñ szoftverek kˆzˆtt minÈl<br />

tˆbb fÈle adatform·tumot lehessen export·lni-import·lni.<br />

5. Színmodellválasztási lehetőség: a szoftvernek kÈpesnek kell lennie egyszerre tˆbb<br />

szÌnmodell kezelÈsÈre is, lehetősÈg szerint engedje meg a kÈpernyőn l·thatÛ szÌneket a<br />

szÌnes output eszkˆz megjelenÌtÈsi kÈpessÈgeihez kalibr·lni.<br />

6. Színrebontás, esetleg Postscript kimenet: a nyomdakÈsz filmek elkÈszÌtÈsÈnek<br />

lehetősÈge alapvető fontoss·g˙ a kartogr·fusok szempontj·bÛl [2], [4].<br />

9.2. Speciális térképészeti szoftverek<br />

KevÈs a speci·lisan tÈrkÈpÈsz cÈl˙ szoftver, Ès ezek egy rÈsze is csak bizonyos tÈrkÈpfajt·k<br />

elő·llÌt·s·ra kÈpes (17. ·bra).<br />

A piacon kaphatÛ nÈh·ny komplex tÈrkÈpÈsz szoftver nagyon dr·ga Ès bonyolult. Egyszerűbb<br />

tematikus tÈrkÈpek kÈszÌtÈsÈre tˆbbfÈle szoftver kÈpes, pl. ma m·r a legelterjedtebb<br />

t·bl·zatkezelő programok (Lotus 1-2-3, Excel) is kÈpesek tematikus tÈrkÈpek elő·llÌt·s·ra.<br />

Ez termÈszetesen csak annyit jelent, hogy az adott programba beÈpÌtett tÈrkÈpekhez<br />

adatb·zis-kapcsolatot hozhatunk lÈtre.<br />

Bonyolultabb esetben a tematika hozz·ad·sa a tÈrkÈphez kÈtfÈlekÈppen tˆrtÈnhet. GIS<br />

kˆrnyezetben ˆssze·llÌtjuk a nyers tÈrkÈpet Ès egy megfelelő (pl. Postscript) form·tumban<br />

·tvissz¸k egy fejlettebb grafikai szolg·ltat·sokat ny˙jtÛ kˆrnyezetbe. Ha ·ltal·nos<br />

grafikai szoftverrel dolgozunk mindvÈgig, akkor minden egyes tÈrkÈpelemhez k¸lˆn-k¸lˆn<br />

hozz· kell fűzni az adatoknak megfelelő grafikus attrib˙tumokat. Amennyiben ˙j adatokat<br />

szerz¸nk be, az utÛbbi esetben a teljes folyamatot kezdhetj¸k elˆlről, mÌg GIS kˆrnyezetben<br />

egyszerűen az ˙j adat·llom·nynak megfelelően a szoftverrel ˙jra lehet gener·ltatni<br />

a tematikus tÈrkÈpet.<br />

Hogyan Èlvezhetj¸k egyszerre a kÈtfÈle kˆrnyezet előnyˆs oldalait? A felhaszn·lÛ sz·m·ra<br />

kedvező ir·ny˙ folyamatok indultak meg a szoftverfejlesztÈs ter¸letÈn. A grafikus<br />

oper·ciÛs rendszerek (elsősorban a Windows) egyre ink·bb alkalmasak a k¸lˆnfÈle szoftverek<br />

integr·l·s·ra. T·vlatilag egy ilyen rendszerben ˆsszerakott tÈrkÈp b·rmely elemÈre<br />

kattintva a men¸rendszer az adott objektum jellegÈhez igazodik: a tÈrkÈpet kiv·lasztva<br />

100

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

17. ábra<br />

Az OCAD 6.0 képernyőképe a szoftver eredeti céljának megfelelően egy tájfutó térkép rajzával<br />

GIS funkciÛkhoz fÈr¸nk hozz·, egy t·bl·zatra kattintva egy t·bl·zatkezelő szoftver lehetősÈgeit<br />

alkalmazhatjuk.<br />

Ebben a kategÛri·ban ritka az olcsÛ szoftver. Ennek egyik pÈld·ja a sv·jci OCAD<br />

program. Első v·ltozata mÈg 1989-ben kÈsz¸lt el. Hossz˙ ideig csak t·jfutÛ tÈrkÈpek<br />

kÈszÌtÈsÈre volt alkalmas (o = orienteering), ezzel a programmal kÈsz¸lt az első olyan magyar<br />

tÈrkÈp is, ahol a nyomdakÈsz filmek m·r levil·gÌtÛval kÈsz¸ltek. Teh·t nagy valÛszÌnűsÈggel<br />

a Lajosforr·s t·jfutÛ tÈrkÈp volt az első magyar digit·lis ˙ton elő·llÌtott tÈrkÈp,<br />

mely 1990ñ91-ben kÈsz¸lt el. Az OCAD legutÛbbi, 1999 elejÈn megjelent v·ltozata (7.0)<br />

m·r majdnem tetszőleges jelkulcs kialakÌt·s·t is lehetővÈ teszi. OlcsÛs·ga mellett rendkÌv¸l<br />

egyszerű kezelhetősÈge is gyorsan nÈpszerűvÈ tette a hazai v·llalkoz·sok kˆrÈben<br />

is. A szoftver vil·gmÈretekben is terjed, elsősorban a viszonylag fejlett afrikai orsz·gokban,<br />

ahol főleg az alacsony szakkÈpzettsÈg miatt fontos egyszerűen, kˆnnyen kezelhető<br />

szoftver alkalmaz·sa [2], [3], [5].<br />

Az ˙j gener·ciÛs tÈrkÈpÈszeti szoftverek egyik első kÈpviselője a kanadai ACE program,<br />

mely a hangs˙lyt elsősorban a grafikai megjelenÈsre helyezi, de termÈszetesen az<br />

101

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

adatb·zis-kapcsolat megtart·s·val, illetve az elterjedt GIS form·tumok felÈ valÛ<br />

export/import lehetősÈgekkel.<br />

HasonlÛ cÈllal kÈsz¸lt Magyarorsz·gon a Cartographia Kft. kˆzreműkˆdÈsÈvel, megrendelÈsÈre<br />

a Geomap tÈrkÈpező szoftverrendszer. Ez a program tulajdonkÈppen a<br />

Cartographia Budapest CD-jÈnek elkÈszÌtÈsekor sz¸letett meg, mint megjelenÌtő program,<br />

Ès a tervek szerint ebből fejlődˆtt volna tov·bb tÈrkÈprajzolÛ, tÈrkÈpkÈszÌtő szoftverrÈ.<br />

9.3. CAD programok<br />

Gyakran alkalmaznak a tÈrkÈpÈszek CAD programokat is. Az AutoCAD szoftver<br />

(18. ·bra) az input oldalon kÈpes b·rmilyen nagys·g˙ grafikus inform·ciÛ bevitelÈre. Ez<br />

a szoftver m·ra kv·zi ipari szabv·nny· v·lt, viszonylagos nyitotts·ga rÈvÈn k¸lˆn alkalmaz·sokat<br />

lehet hozz· fejleszteni. NatÌv belső form·tuma a DWG, illetve grafikus adat-<br />

102<br />

18. ábra<br />

Az AutoCad 14 képernyőképe

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

csere form·tuma a DXF, az egyik legelterjedtebb, platformf¸ggetlen vektoros ·llom·nyform·tum.<br />

ElterjedtsÈgÈt, elfogadotts·g·t jelzi, hogy ugyan˙gy alapform·tum CAD,<br />

tÈrinformatikai Ès ·ltal·nos cÈl˙ grafikus programok esetÈben is. Tekintettel kell termÈszetesen<br />

lenni arra is, hogy a program ˙jabb verziÛival kismÈrtÈkben ·ltal·ban v·ltozik<br />

maga a form·tum is, ami a grafikus adatcsere lehetősÈgÈt megnehezÌtheti.<br />

LÈvÈn ez alapvetően egy tervezőrendszer, Ìgy itt a megjelenÌtÈsi lehetősÈgek korl·tozottak,<br />

azaz az AutoCAD jelenleg mÈg nem alkalmazza teljes kˆrűen a WYSIWYG-technik·t.<br />

SzÌnrebont·sra is csak megfelelő bővÌtÈsekkel kÈpes. Megjelent azonban a program<br />

AutoCAD-MAP bővÌtÈse is, amellyel m·r valÛban a tÈrkÈpÈszet ir·ny·ba nyitott a szoftver.<br />

SzintÈn fontos kapocs a GIS ter¸let felÈ az ArcCAD nevű program, melybe az Auto-<br />

CAD Ès ArcInfo funkciÛit igyekeztek integr·lni. Ma m·r az input oldalon sincs sz¸ksÈg<br />

digitaliz·lÛ t·bl·k haszn·lat·ra, mivel a program a 13-as v·ltozat megjelenÈse Ûta t·mogatja<br />

a raszteres form·tumokat, Ìgy a kÈpernyőn tˆrtÈnő digitaliz·l·st is.<br />

A legnagyobb magyar tÈrkÈpÈszkÈszÌtő intÈzmÈnynÈl, a Kartogr·fiai V·llalatn·l (1993<br />

Ûta Cartographia Kft.) is az AutoCAD program haszn·lat·val indult meg ñ Ès zˆmmel<br />

ilyen alapokon folytatÛdik jelenleg is ñ a digit·lis tÈrkÈpkÈszÌtÈs.<br />

Ebben a kategÛri·ban a szoftver·rak jÛval magasabbak, mint az ·ltal·nos cÈl˙ grafikus<br />

programokn·l, bonyolultabb a szoftverek műkˆdÈsÈnek elsaj·tÌt·sa, hatÈkony műkˆdtetÈse,<br />

amit a nem WYSIWYG-kˆrnyezet is nehezÌt. Mivel a hagyom·nyos kartogr·fia<br />

technolÛgiai folyamata kor·ntsem tekinthető ilyen WYSIWYG-kˆrnyezetnek, Ìgy a CAD<br />

programok korl·tozott megjelenÌtÈsi kÈpessÈgeinek elfogad·sa nem okoz komoly<br />

nehÈzsÈgeket egy kÈpzett tÈrkÈpÈsz sz·m·ra.<br />

Előny viszont a tˆbb platformos műkˆdÈs mellett az ilyen tÌpus˙ szoftverek nagy<br />

metrikus pontoss·ga, megbÌzhatÛs·ga, Ès az a tÈny, hogy rendkÌv¸l nagy mÈretű adat-<br />

·llom·nyok is megbÌzhatÛan kezelhetők vele. Sok tÈrkÈpÈsztől nem ·llnak t·vol ezen<br />

programoknak kicsit a műszaki rajzol·s hagyom·nyaihoz kˆtődő grafikus funkciÛi, mÌg<br />

az ·ltal·nos cÈl˙ grafikus programok ink·bb a művÈszi hajlamok kielÈgÌtÈsÈre, kifinomult<br />

grafikai, tipogr·fiai hat·sok elÈrÈsÈre alkalmasak.<br />

9.4. A GIS szoftverek térképészeti lehetőségei<br />

A k¸lˆnbˆző tÈrinformatikai szoftverek tÈrkÈp-elő·llÌt·si lehetősÈgei, kÈpessÈgei erősen<br />

k¸lˆnbˆzhetnek (19, 20. ·bra). A nagyobb GIS szoftvercsomagoknak k¸lˆn, sokszor igen<br />

dr·ga, tÈrkÈpÈszeti moduljai lÈteznek, mÌg m·s programoknak csak korl·tozott tÈrkÈpÈszeti<br />

funkciÛi vannak. ¡ltal·ban minÈl olcsÛbb maga a szoftver, ann·l korl·tozottabbak<br />

az ilyen jellegű kÈpessÈgei. Az ˙jonnan megjelenő szoftverekről szÛlÛ ñ sokszor rekl·m<br />

Ìzű ñ ismertetÈsek, inform·ciÛk puszt·n csak kiindulÛpontkÈnt haszn·lhatÛk, hiszen legfeljebb<br />

azt mondj·k el, hogy a szoftver milyen funkciÛkkal rendelkezik, de azok konkrÈt<br />

haszn·lat·t m·r nem ismertetik.<br />

103

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

Ha egy szervezet valamilyen GIS szoftvert v·laszt tÈrkÈpkÈszÌtÈsi cÈlokra, akkor a kartogr·fiai<br />

funkcionalit·s nÈh·ny speci·lis szempontj·t is figyelembe kell vennie. Ezek az<br />

·ltal·nos tÈrkÈphaszn·lat, a tÈrkÈptervezÈs Ès az output kÈrdÈsei. TermÈszetesen, hogy a<br />

fentiek kˆz¸l mely szempontokat kell a legink·bb hangs˙lyozni, azt a szervezet jellege<br />

szabja meg.<br />

A kÈpernyőn tˆrtÈnő interaktÌv grafikai szerkesztÈs csak korl·tozott mÈrtÈkű sok tÈrinformatikai<br />

szoftverben, ˆsszehasonlÌtva a DTP szoftverek lehetősÈgeivel. PÈld·ul egy tÈrkÈpi<br />

megÌr·s elhelyezÈse egy WYSIWYG technolÛgi·t nem alkalmazÛ a GIS szoftverrel<br />

·ltal·ban egy makro vÈgrehajt·s·t jelenti, amely inputkÈnt koordin·t·kat haszn·l. Ha a<br />

megÌr·s a kÈpernyőn is l·thatÛ, a felhaszn·lÛ m·r l·tja, hogy a megÌr·st milyen ir·nyba Ès<br />

milyen t·vols·gra kellene elmozdÌtani az ·ltala helyesnek tartott kÈphez, de ehhez ˙jra<br />

kell szerkesztenie Ès futtatnia a m·r emlÌtett makroutasÌt·st.<br />

A WYSIWYG technolÛgi·t alkalmazÛ szoftverek haszn·lata esetÈn a felhaszn·lÛ egyszerűen<br />

az egÈrrel a kÌv·nt pozÌciÛba helyezi a kÈrdÈses megÌr·st a kÈpernyőn, illetve ha<br />

sz¸ksÈges, akkor a megÌr·s b·rmely m·s attrib˙tum·t is kˆnnyen megv·ltoztathatja<br />

(16. ·bra).<br />

104<br />

19. ábra<br />

A Microstation képernyőképe (Önkormányzati Térinformatikai Rendszer)

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

20. ábra<br />

A Mapinfo 4 képernyőképe<br />

A tÈrkÈpek ·tvitele a tÈrinformatikai szoftverekből a grafikus programokba az adatszerkezetből<br />

valÛ kiragad·st, azaz az attrib˙tum- Ès egyÈb adatleÌrÛ t·bl·zatokkal fenn·llÛ<br />

kapcsolatok elvesztÈsÈt jelenti. Mind vektoros, mind raszteres tÈrkÈpek ·tvitele lehetsÈges.<br />

Napjainkban a legtˆbb grafikus szoftver kÈpes az ·llom·nyform·tumok szÈles<br />

sk·l·j·t import·lni Ès export·lni, kˆzt¸k sz·mos olyat, amelyeket a tÈrinformatikai<br />

szoftverek is kÈpesek elő·llÌtani. A grafikus szoftverekből ugyanezen ·llom·nyform·tumokon<br />

kereszt¸l a tÈrkÈpeket a tÈrinformatikai rendszerekbe ·t lehet vinni. Ebben a<br />

folyamatban azonban a grafikai attrib˙tumok egy rÈsze elveszhet (pl. fel¸letkitˆltÈsek a<br />

vektoros adatmodellben).<br />

A tÈrinformatikai programok tud·suk, funkciÛgazdags·guk szerint tˆbb csoportba sorolhatÛk.<br />

A belÈpő szint pÈld·ul a MapInfo, ArcView Ès a hozz· hasonlÛ szoftverek kategÛri·ja,<br />

melyre azÈrt kisebb ˆnkorm·nyzatok tÈrinformatikai rendszere is alapozhatÛ. Ennek<br />

a szoftverkategÛri·nak a terjedÈsÈt segÌtheti elő az is, hogy a MapInfo ˙jabb verziÛi<br />

pÈld·ul beintegr·lÛdnak a Microsoft Office kˆrnyezetbe: a GIS szoftverek lassan ugyanolyan<br />

ismert Ès viszonylag szÈles kˆrben alkalmazott programokk· v·lnak, mint az<br />

adatb·ziskezelők.<br />

105

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

A magasabb szintű tÈrinformatikai szoftverek kategÛri·ja (MicroStation, ArcInfo) mind<br />

·rban, mind teljesÌtmÈnyben meghaladja a kisebb tÈrkÈpÈszcÈgek lehetősÈgeit, illetve igÈnyeit.<br />

[1]<br />

9.5. Az ideális kompromisszum<br />

Az ide·lis tÈrkÈpÈszeti szoftver kˆvetelmÈnyeit legalaposabban Blackford Ès Rhind Ìrta le<br />

(1988).<br />

Térképtípusok. A szoftvernek kÈpesnek kell lennie mind tematikus, mind topogr·fiai<br />

tÈrkÈpek elő·llÌt·s·ra. Hasznos, ha a topogr·fiai tÈrkÈp k¸lˆn ˆn·llÛ egysÈgkÈnt kombin·lhatÛ<br />

a tematikus rÈtegekkel. Az egyes rÈtegek ki-, bekapcsolhatÛk kell legyenek (pl.<br />

utak, adminisztratÌv hat·rok). A tematikus tÈrkÈpek esetÈben mind mennyisÈgi, mind minősÈgi<br />

adatok kezelÈsÈre legyen kÈpes. Az adatb·zis-kapcsolat sz¸ksÈges, hiszen ez lehetővÈ<br />

teszi a tÈrkÈphaszn·lÛ sz·m·ra, hogy ugyanazt a tÈrkÈptervet viszonylag kevÈs r·fordÌt·ssal<br />

tˆbbfÈle adat (tÈrkÈp) esetÈn is tudja alkalmazni.<br />

A napjainkban kaphatÛ tÈrinformatikai rendszerekben ez a problÈma ñ hab·r k¸lˆnbˆző<br />

hatÈkonys·ggal ñ m·r megoldott.<br />

Járulékos információk. A szoftvernek legyenek (interaktÌv) lehetősÈgei a tÈrkÈpi tartalomhoz<br />

nem kˆzvetlen¸l kˆtődő elemek (jelkulcs, ar·nymÈrtÈk, Èszakjel, cÌm) elő·llÌt·s·ra.<br />

A felhaszn·lÛ kapjon egy alapjelkulcsot, de lehetővÈ kell tenni sz·m·ra tetszőleges<br />

jelkulcs kialakÌt·s·t is. Ar·nymÈrtÈk Ès Èszakjel (ir·nyrÛzsa) tekintetÈben a szoftvercsomag<br />

tˆbbfÈle lehetősÈget kÌn·ljon fel, amelyek kˆz¸l a felhaszn·lÛ v·laszthassa ki a sz·m·ra<br />

legmegfelelőbbet. Fontos az a lehetősÈg is, hogy a felhaszn·lÛ a szimbÛlumkˆnyvt·rat<br />

maga is bővÌthesse (pl. cÈge logÛj·val). A tÈrkÈpi megÌr·sokhoz sokfÈle betűtÌpus<br />

·lljon rendelkezÈsre.<br />

Hab·r ma m·r a legtˆbb grafikus oper·ciÛs rendszer is tˆbb tucat betűtÌpust kÌn·l, mÈgis<br />

tˆbb tÈrkÈpÈszeti csomag a kÈpernyőre ker¸lő tÈrkÈpek esetÈn nem teszi lehetővÈ a j·rulÈkos<br />

inform·ciÛk haszn·lat·t a kÈpernyő korl·tozott inform·ciÛkˆzlő lehetősÈgei kˆvetkeztÈben.<br />

Ebben az esetben ezek az inform·ciÛk ·ltal·ban men¸kˆn kereszt¸l Èrhetők<br />

el, azaz bizonyos inform·ciÛk csak a felhaszn·lÛ kÈrÈsÈre v·lnak l·thatÛv·.<br />

Adatkezelés. Alapvetően sz¸ksÈges funkciÛk: a koordin·ta-rendszer megv·ltoztathatÛs·ga,<br />

a topogr·fiai inform·ciÛk bizonyos szintű generaliz·l·si lehetősÈge Ès az<br />

attrib˙tumadatok oszt·lyokba sorolhatÛs·ga.<br />

A legtˆbb GIS szoftver sz·m·ra ez nem jelent valÛdi problÈm·t, ˙gy tűnik, ezek m·ra<br />

alapvető GIS funkciÛkk· v·ltak. Azonban a generaliz·l·si lehetősÈg gyakran nem m·s,<br />

mint egyszerű vonalgeneraliz·l·si (simÌt·si) algoritmus; az attrib˙tumadatok oszt·lyoz·si<br />

lehetősÈge a GIS szoftverhez kapcsolt adatb·zis jellegÈtől f¸gg. Ezekben a kiz·rÛlag<br />

tÈrkÈpÈszeti cÈl˙ szoftverekben az adatkezelÈsi lehetősÈgek gyakran korl·tozottak, Ès a<br />

felhaszn·lÛ legfeljebb kÈt-h·rom oszt·lyoz·si mÛdszer kˆzˆtt tud v·lasztani.<br />

106

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

Kimenet (output). Alapvető output eszkˆzˆk: kÈpernyő, raszter Ès vektor alap˙ nyomtatÛk<br />

Ès plotterek, de termÈszetesen a szoftvernek tudnia kell kezelnie minden lehetsÈges<br />

output eszkˆzt. A szoftver feltÈtlen¸l legyen alkalmas szÌnrebont·sra.<br />

A kÈpernyők esetÈben ·ltal·ban nem maga a tÈrkÈpÈszeti szoftver, hanem az oper·ciÛs<br />

rendszer szintjÈn tˆrtÈnik meg a k¸lˆnfÈle kÈpernyőfelbont·sok kezelÈse (pl. a Windows<br />

meghajtÛprogramjai), de ·ltal·ban hasonlÛan kezelik a k¸lˆnfÈle nyomtatÛkat, plottereket,<br />

levil·gÌtÛkat.<br />

SzÌnrebont·sra csak a nagyobb GIS szoftverek Ès az ·ltal·nos DTP programcsomagok<br />

kÈpesek. A legelterjedtebb GIS szoftverek esetÈben, pl. Intergraph MGE: a kartogr·fiai elj·r·st<br />

k¸lˆn modulok vÈgzik: a MapPublisher Ès a MapFinisher. Az ArcInfo esetÈben<br />

ilyen modult elsősorban k¸lső cÈgek ·llÌtanak elő (a munka·llom·s-verziÛ tartalmazza a<br />

szÌnrebont·s lehetősÈgÈt).<br />

Grafikus kezelői felület. A kezelői fel¸let egyszerű, a felhaszn·lÛ sz·m·ra kˆnnyen<br />

Èrthető legyen.<br />

A legtˆbb GIS jellegű szoftver esetÈben a problÈm·t a kezelői fel¸let okozza. A GIS felhaszn·lÛk<br />

abban egyetÈrtenek, hogy ezekről a szoftverekről sok minden elmondhatÛ, de<br />

az nem, hogy felhaszn·lÛbar·tok lennÈnek. Megszokott dolog, hogy a felhaszn·lÛ zavarÛan<br />

nagysz·m˙ parancs Ès opciÛ kˆzˆtt kell hogy v·lasszon, pedig az a kor m·r lej·rt,<br />

amikor az ilyen tÌpus˙ szoftvereket kiz·rÛlag specialist·k, bennfentesek haszn·lt·k. M·ra<br />

a grafikus felhaszn·lÛi fel¸let minim·lis kˆvetelmÈny, főleg ha digit·lis tÈrkÈpet kell elő-<br />

·llÌtani interaktÌvan. Napjainkban a Windows-szerű grafikus fel¸letek tekinthetők a legkiforrottabbnak<br />

(Mac-OS, Windows2000, k¸lˆnfÈle X-Window fel¸letek).<br />

Figyelembe kell venni azonban nÈh·ny ·ltal·nos problÈm·t, kÈrdÈst is:<br />

ï Minőség. A gy·rtÛ ·ltal beÈpÌtett funkciÛk elÈrÈsi lehetősÈge milyen? Hogyan viszonyulnak<br />

ezek a funkciÛk a kartogr·fia elmÈletÈhez?<br />

ï Hasznosság. Beilleszthető-e a szervezet sz·mÌt·stechnikai rendszerÈbe? Kompatibilis-e<br />

m·s GIS szoftverekkel (pl. adatcsere szintjÈn)?<br />

ï Felhasználóbarátság. Mennyire kˆnnyen Ès gyorsan kÈpes egy ˙j felhaszn·lÛ elsaj·tÌtani<br />

a rendszer kezelÈsÈt? Milyenek a kÈzikˆnyvek? Milyen szolg·ltat·sokat<br />

kÌn·l az eladÛ?<br />

ï Költségek. Mennyibe ker¸l mindez (kezdeti kˆltsÈgek Ès karbantart·s)?<br />

A tÈrinformatikai rendszerek jˆvőbeni felhaszn·lÛi kˆzvetlen Ès interaktÌv hozz·fÈrÈsi<br />

lehetősÈgeket igÈnyelnek adataikhoz, melyek segÌtsÈgÈvel pl. tÈrbeli sÈm·kra, mint·kra is<br />

kereshetnek. Ebben a folyamatban a kÈpernyőtÈrkÈpek (on-screen map) kulcsszerepet j·tszanak<br />

mint csatolÛfel¸let az adatokhoz Ès az elemzÈsi műveletekben. A tÈrkÈp maga is<br />

egy folyamat rÈszÈvÈ v·lik. Ennek az evol˙ciÛs folyamatnak mai, m·r lÈtező kÈpviselői<br />

az ˙n. adatnÈzők (data-viewer). Pl. Esri ArcView, Intergraph Vista-Map, Tydacís Spans-<br />

Map. Az adatnÈzők tÈrkÈpi alap˙ adatbˆngÈszők. Ezen termÈkek első gener·ciÛja lehetővÈ<br />

teszi a felhaszn·lÛk sz·m·ra, hogy megnÈzzÈk a gy·rtÛ fő GIS szoftverÈnek form·tum·ban<br />

eladott (tÈrkÈpi) adatb·zist. A felhaszn·lÛt egy grafikus kezelői fel¸let kalauzolja,<br />

107

9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában<br />

amely lehetővÈ teszi a tÈrkÈpek megszemlÈlÈsÈt Ès a mˆgˆttes adatokhoz valÛ hozz·fÈrÈst.<br />

Gyakran lehetsÈges raszteres kÈpek integr·l·sa is. Hozz·fÈrhetők alapvető<br />

tÈrkÈpÈszeti funkciÛk: oszt·lyoz·s, tÈrkÈpjelek haszn·lata. B·r lehetsÈges a tÈrkÈpek<br />

papÌron valÛ megjelentetÈse (nyomtat·s), de ezen szoftverek elsődleges cÈlja a kÈpernyőn<br />

tˆrtÈnő adatmegjelenÌtÈs.<br />

Az adatnÈzők ˙j gener·ciÛja sokkal nyitottabb: nem csak az alapszoftver form·tum·t<br />

hajlandÛ fogadni, kÈpes az eladott adat·llom·nyokon kÌv¸l pl. ASCII ·llom·nyok kezelÈsÈre<br />

is. Nyitottak a multimÈdia Ès az ·ltal·nos asztali rendszerek ir·ny·ba. A tÈrkÈp kˆzvetlen<br />

kapcsolatot tesz lehetővÈ a szˆvegszerkesztők Ès a t·bl·zatkezelők ir·ny·ba.<br />

Fontos lehetősÈg az adatnÈző grafikus kezelői fel¸letÈnek szemÈlyre szab·sa. Ezzel lehetővÈ<br />

v·lik a csatolÛfel¸let programoz·sa a felhaszn·lÛi csoport igÈnyeinek megfelelően<br />

[1].<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Kraak M. J. – Ormeling F. J.: Visualization of spatial data<br />

Harlow, Addison Wesley Longman Limited, 1997.<br />

2.Smith, B. – Eglowstein, H.: Desktop Mapping software<br />

Byte, 1993. Jan. 188–200.<br />

3.Zentai László: Producing Thematic Maps using Graphic Software on IBM PC<br />

Compatible Computers<br />

in: Proceedings of CAMP ’92 Conference, September 8, 1992., Budapest, 21–25.<br />

4.Zentai László: Számítógépes térképészet (kézirat)<br />

Source material ITC, NL; modules jointly developed by ITC/CSLM and partially<br />

funded by PHARE HU 94.05, Székesfehérvár, 1997.<br />

5.OCAD homepage<br />

http://www.ocad.com<br />

108

III. A DIGITÁLIS KARTOGRÁFIA<br />

TÉRKÉPÉSZETI ALAPJAI<br />

109

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei<br />

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető<br />

jellegzetességei, különbségei<br />

A digit·lis kartogr·fia tÈrkÈpÈszeti alapjai sokkal fontosabbak, mint a sz·mÌt·stechnikai<br />

alapok (legal·bbis a tÈrkÈpÈszek sz·m·ra feltÈtlen¸l). A sz·mÌt·stechnika csak egy alkalmazott<br />

eszkˆz lehet, a tÈrkÈpÈsz szaktud·s hat·rozza meg, hogy mi ker¸ljˆn a tÈrkÈpre,<br />

ehhez a sz·mÌtÛgÈp, a szoftverek legfeljebb csak segÌtsÈget ny˙jtanak. Ugyanolyan segÌtsÈget,<br />

mint a hagyom·nyos tÈrkÈp-elő·llÌt·si elj·r·sban a tustollak, karcolÛeszkˆzˆk,<br />

illetve a technolÛgiai folyamatok alkalmaz·sa jelentett. TermÈszetesen nÈh·ny ter¸leten a<br />

sz·mÌt·stechnika jelentősen befoly·solta a tÈrkÈpÈszet, a tÈrkÈp-elő·llÌt·s egyes ter¸leteit,<br />

de a tˆbb sz·z Èv alatt kialakult tÈrkÈpÈszeti elmÈlet, tapasztalatok, hagyom·nyok sokkal<br />

jelentősebb mÈrtÈkben hatnak a tÈrkÈpek megjelenÈsÈre.<br />

A tÈrkÈp-elő·llÌt·s bonyolult folyamata ˆt, viszonylag jÛl elk¸lˆnÌthető szakaszra oszthatÛ<br />

(21. ·bra). Sok esetben a hagyom·nyos Ès a digit·lis tÈrkÈp-elő·llÌt·s folyamata<br />

ˆsszekapcsolÛdik, hiszen a kÈtfÈle folyamat kˆzˆtt sok a hasonlÛs·g. A technolÛgiai fejlettsÈg<br />

fok·tÛl f¸ggően a digit·lis Ès a hagyom·nyos technolÛgia keverÈse lehetővÈ teszi<br />

a kÈtfÈle elj·r·s kˆzˆtti ·tj·r·st. A rendkÌv¸l gyorsan v·ltozÛ technolÛgia kˆvetkeztÈben<br />

a digit·lis elj·r·s ·llandÛan v·ltozik, fejlődik, ak·r Èvente megjelenhetnek olyan ˙j technolÛgi·k,<br />

amelyek befoly·solhatj·k a folyamat egÈszÈt. A hagyom·nyos elj·r·s m·r<br />

kevÈsbÈ fejlődik, legfeljebb a technolÛgiai folyamatban megjelenő ˙j eszkˆzˆk Ès<br />

anyagok hoznak v·ltoz·st. Napjainkban m·r annyira elterjedt a digit·lis kartogr·fia, hogy<br />

kicsi az igÈny a hagyom·nyos technolÛgia tov·bbfejlesztÈsÈre.<br />

21. ábra<br />

A térkép-előállítás folyamatának szakaszai<br />

111

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei<br />

10.1. Előkészítés (előkészítő szerkesztés)<br />

Az anyaggyűjtÈs, az adatok, inform·ciÛk előzetes ˆsszegyűjtÈse mindkÈt technolÛgia esetÈben<br />

alapvető fontoss·g˙. Az előkÈszÌtÈs mag·ban foglalja mind a topogr·fiai alapadatok<br />

ˆsszegyűjtÈsÈt, mind a tÈrbeli elemzÈs eredmÈnyÈt szemlÈltető tematikus tartalom<br />

alapj·ul szolg·lÛ adatok beszerzÈsÈt. A hagyom·nyos technolÛgia esetÈben is hasonlÛ<br />

műveleteket kell elvÈgezni.<br />

Egy tÈrkÈpÈsz sz·m·ra nyilv·nvalÛ, hogy minden ñ nem ˙j topogr·fiai felmÈrÈsen alapulÛ<br />

ñ ˙j tÈrkÈp m·s tÈrkÈpek felhaszn·l·s·val kÈsz¸l. Az igazi alkotÛtevÈkenysÈg abban<br />

·ll, hogy az ˆsszegyűjtˆtt kor·bbi inform·ciÛk, tÈrkÈpek alapj·n a kÈszÌtő mit tekint fontosnak,<br />

helyesnek ·br·zolni a tÈrkÈpen, milyen jelkulcsot v·laszt stb.<br />

TermÈszetesen lÈteznek olyan tÈrkÈpkategÛri·k, amelyek kÈszÌtÈsekor sokkal kisebb a<br />

jelentősÈge az előkÈszÌtő szerkesztÈsnek. PÈld·ul a topogr·fiai tÈrkÈpek kÈszÌtÈsekor<br />

alapanyagkÈnt lÈgi fÈnykÈpeket, illetve a terepi mÈrÈsek eredmÈnyeit haszn·lj·k fel a<br />

tÈrkÈp elkÈszÌtÈsekor, itt nem beszÈlhet¸nk a hagyom·nyos Èrtelemben vett előkÈszÌtő<br />

szerkesztÈsről. Ez a művelet is viszonylag bonyolult, itt sokkal fontosabb a tÈrkÈpÈsztud·s:<br />

egy lÈgi fotÛrÛl tˆrtÈnő inform·ciÛnyerÈs m·r komoly szaktud·st igÈnyelhet.<br />

10.1.1. Adatbevitel (input)<br />

A hagyom·nyos technolÛgi·ban nehÈz elhat·rolni ezt a folyamatot: vajon az tekinthető-e<br />

adatbevitelnek, amikor a tÈrkÈpszerkesztő elkezdi az előkÈszÌtÈs sor·n ˆsszegyűjtˆtt inform·ciÛk<br />

feldolgoz·sa ut·n a tervezÈst, vagy az, amikor a rajzolÛ, karcolÛ tÈnylegesen<br />

hozz·kezd a munk·hoz? MindkÈt lÈpÈsben megtal·lhatÛk az adatbevitel elemei, teh·t<br />

mindkÈt folyamatot joggal sorolhatjuk az adatbevitelhez.<br />

A digit·lis technolÛgia esetÈn a tÈrinformatika megjelenÈse felgyorsÌtotta Ès egyszerűsÌtette<br />

az inform·ciÛ kinyerÈsÈnek folyamat·t. Az a kˆnnyebbsÈg, amivel ezt a folyamatot<br />

vÈgrehajthatjuk, egyben veszÈlyt is rejt mag·ban, hiszen a technikai lehetősÈgek<br />

megengedik tÈves vagy inhomogÈn adatstrukt˙r·k integr·l·s·t is (ez a lehetősÈg a hagyom·nyos<br />

kartogr·fia esetÈben is fenn·ll, de kisebb valÛszÌnűsÈggel). M·srÈszről a szemÈlyi<br />

sz·mÌtÛgÈpek ny˙jtotta nagy t·rol·si kapacit·s a felhaszn·lÛ sz·m·ra lehetővÈ teszi az<br />

eredeti adatsor t·rol·s·t is, nem csak a sz·rmaztatott vagy ˆsszegezett adatokÈt.<br />

A tÈrinformatikai rendszerekben megszokott, hogy sok ·llom·nyt integr·lunk azÈrt,<br />

hogy fokozzuk a tÈrbeli adatok elemzÈsÈnek hatÈkonys·g·t. Ide·lis esetben a kombin·lt<br />

adatokat azonos időpontban gyűjtˆttÈk ˆssze, azonos tÈrbeli felbont·sban Ès azonos mÛdon<br />

ker¸lnek be a tÈrinformatikai rendszerbe. Csak ebben az esetben lehetnek a felhaszn·lÛk<br />

biztosak abban, hogy kielÈgÌtő eredmÈnyt kapnak az Ìgy ˆsszekapcsolt adatsorokkal<br />

vÈgzett elemzÈsi folyamatban.<br />

112

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei<br />

A gyakorlatban azonban az adatnyerÈs messze van az ide·listÛl: az adatokat eltÈrő időszakokban<br />

gyűjtˆttÈk, eltÈrő időszakokra vonatkoznak, eltÈrő a tÈrbeli eloszl·suk; egy rÈsz¸ket<br />

a terepen gyűjtˆttÈk, m·s rÈsz¸ket rÈgebbi tÈrkÈpekről mÈrtÈk, amelyeket kor·bban<br />

ismeretlen mÈrtÈkben generaliz·ltak. Egyes adatokat utÛlag vittek be az adatb·zisba, nÈmelyiket<br />

m·s vet¸letből transzform·ciÛkkal hoztak ·t az ˙j rendszerbe. Egyesek vÈletlen<br />

mintavÈtelen alapulnak, mÌg m·sok komplett felmÈrÈseken. Az ilyen esetekben nagy jelentősÈge<br />

van a meta-adatoknak, amelyek leÌrj·k az egyes adatok sz·rmaz·s·t, gyűjtÈsi<br />

idej¸ket stb. Csak a meta-adatok ismeretÈben lehet az adatokat optim·lisan haszn·lni.<br />

A kartogr·fia Ès a tÈrinformatika k¸lˆnfÈle tÈrbeli adatnyerÈsi mÛdszerei az al·bbi csoportokba<br />

sorolhatÛk:<br />

Terepi felmérés: pl. nagy mÈretar·ny˙ topogr·fiai felmÈrÈsek. Ma m·r maga a felmÈrÈs<br />

is folyhat digit·lis form·ban mÈrő·llom·sok vagy GPS segÌtsÈgÈvel, Ìgy a terepi felmÈrÈs<br />

m·r azonnal mag·t a digit·lis adat·llom·nyt ·llÌtja elő vagy a meglÈvőt mÛdosÌtja a terepen.<br />

Teh·t a mÈrÈs eredmÈnyekÈnt olyan adat·llom·nyok keletkeznek, melyek kˆzvetlen¸l<br />

beolvashatÛk a tÈrinformatikai rendszerekbe.<br />

Fotogrammetriai felmérés: a lÈgi felvÈtelekből nyert ñ a megfelelő transzform·ciÛk<br />

ut·n m·r ñ koordin·tahelyes inform·ciÛk felhaszn·l·sa digit·lis sztereokiÈrtÈkelő műszerek<br />

alkalmaz·sa esetÈn problÈmamentes, az elkÈsz¸lt adat·llom·nyok kˆzvetlen¸l<br />

betˆlthetők a tÈrinformatikai rendszerekbe. Az attrib˙tuminform·ciÛk meghat·roz·s·ra<br />

ebben az esetben is sz¸ksÈg van, ami interpret·ciÛval vagy terepi ellenőrzÈssel tˆrtÈnik.<br />

TÈrkÈphelyesbÌtÈs (meglÈvő tÈrkÈp fel˙jÌt·sa) esetÈn csak ritk·n alkalmazz·k az időt<br />

rablÛ kiegÈszÌtő mÛdszereket, ink·bb egyÈb adatok begyűjtÈsÈvel prÛb·lj·k azonosÌtani a<br />

kÈpeken l·thatÛ ˙j inform·ciÛkat.<br />

Műholdas adatok: az adatgyűjtÈs elve az, hogy a szenzorok a felbont·snak megfelelő<br />

nagys·g˙ elemi cell·k (a legjobb felbont·s˙ műholdak esetÈben az egyes cell·k nagys·ga<br />

m·r a mÈteres tartom·nyba esik) sug·rz·si/visszaverÈsi adatait mÈrik meg kiv·lasztott<br />

elektrom·gneses hull·mhossztartom·nyokban. LÈteznek olyan szoftverek, amelyek elsődleges<br />

cÈlja az ilyen adatok ÈrtelmezÈse, elemzÈse (a raszteres tÈrinformatika vezető szoftverei:<br />

Erdas, Idrisi, Ilwis, PCI).<br />

GPS adatok: ez a ñ jelenleg legfejlettebb ñ felmÈrÈsi technika az ÈszlelÈs helyÈnek<br />

fˆldrajzi meghat·roz·s·ra szolg·l. A GPS (global positioning system ñ glob·lis helymeghat·rozÛ<br />

rendszer) a speci·lis műholdak jeleit ÈrzÈkelő vevőberendezÈsek segÌtsÈgÈvel<br />

adja meg a vevő fˆldrajzi koordin·t·it, sőt ñ igaz kisebb pontoss·ggal ñ tengerszint feletti<br />

magass·g·t is. A helymeghat·roz·s elÈrhető pontoss·ga a vevő tÌpus·tÛl Ès az alkalmazott<br />

mÛdszertől f¸gg. A legolcsÛbb, kisebb pontoss·g˙ eszkˆzˆk (referenciamÈrÈseket<br />

nem haszn·lva) is kÈpesek 100ñ150 mÈteres pontoss·g elÈrÈsÈre a fˆldrajzi koordin·t·k<br />

meghat·roz·s·ban. GeodÈziai cÈlokra dr·ga, speci·lis vevőket Ès speci·lis mÈrÈsi mÛdszereket<br />

alkalmaznak, amikkel napjainkban ak·r a millimÈteres pontoss·g is elÈrhető.<br />

A GPS koordin·ta-rendszerÈben regisztr·lt adatokat a feldolgozÛ szoftver a helyi koordin·ta-rendszerekbe<br />

konvert·lja. Az egyes mÈrt objektumokhoz (elsősorban vonalas Ès<br />

113

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei<br />

pontszerű terept·rgyakhoz) tartozÛ attrib˙tumokat a mÈrÈs sor·n mÈg a helyszÌnen cÈlszerű<br />

digit·lisan rˆgzÌteni.<br />

Meglévő analóg térképek digitalizálása vagy szkennelése: a meglÈvő analÛg tÈrkÈpek<br />

megfelelő digit·lis adat·llom·nyba rendezÈse nem oldhatÛ meg emberi beavatkoz·s<br />

nÈlk¸l. Ha az adatbevitel pontoss·ga meg is kˆzelÌtenÈ a 100%-ot (amit a gyakorlatban lehetetlen<br />

elÈrni), mÈg abban az esetben is pontatlans·g terheli az eredmÈnyt, hiszen a felhaszn·lt<br />

eredeti tÈrkÈp is korl·tozott pontoss·g˙. Sok esetben kombin·lj·k a kor·bbi tÈrkÈpeket<br />

digitaliz·lt lÈgi Ès űrfelvÈtelekkel, hogy a tÈrkÈpi tartalmat naprakÈsszÈ tegyÈk.<br />

Meglévő digitális térképészeti adatállományok felhasználása: ezek ñ az ·ltal·ban<br />

elad·s cÈlj·ra elkÈszÌtett ñ ·llom·nyok rendszerint az adatnyerÈs megbÌzhatÛs·g·ra, pontoss·g·ra<br />

vonatkozÛ inform·ciÛkat (meta-adatok) is tartalmazz·k. Amennyiben nem Ìgy<br />

van, akkor jobb az ilyen adatok alkalmaz·s·tÛl eltekinteni, ha a pontoss·gi kˆvetelmÈnyek<br />

lÈnyegesek a tÈrkÈp elkÈszÌtÈsÈnÈl. A hazai viszonylatban hozz·fÈrhető digit·lis<br />

tÈrkÈpekről a kˆnyv kÈsőbbi rÈszÈn lesz szÛ rÈszletesen.<br />

Táblázatos (pl. társadalmi-gazdasági statisztikai) állományok: nagyon sok adat,<br />

pl. az ·llami statisztik·k adatai, ma m·r digit·lis form·ban is hozz·fÈrhetők. Ezek az<br />

adatb·zisok ·ltal·ban nem tartalmaznak a fˆldrajzi helyre vonatkozÛ koordin·ta-adatokat,<br />

de az egyÈbkÈnt ismert adminisztratÌv egysÈgekre (pl. megyei vagy telep¸lÈs szint)<br />

vonatkoznak.<br />

Egyszerű szövegállományok: sok esetben az adatok csak egyszerű szˆveg·llom·nykÈnt<br />

Èrhetők el ñ az adatstrukt˙r·tÛl f¸ggően ezek viszonylag kˆnnyen adatb·zis form·tumba<br />

konvert·lhatÛk.<br />

A fenti adatbeviteli mÛdok kˆz¸l a gyakorlÛ tÈrkÈpÈsz sz·m·ra a m·r meglÈvő analÛg<br />

tÈrkÈpek digitaliz·l·sa az egyik leggyakoribb feladat. Az al·bbiakban ezt nÈzz¸k ·t rÈszletesebben<br />

[3].<br />

10.1.2. Térképek szkennelése<br />

Az adatbevitel leggyorsabb mÛdja az egyszerű szkennelÈs. TÈrkÈpek esetÈben azonban<br />

tˆbbfÈle problÈm·val is szembeker¸l¸nk:<br />

ï a nagymÈretű szkennerek nagyon dr·g·k, csak kevÈs helyen haszn·lj·k őket;<br />

ï a nagymÈretű szkennerekbe csak egy papÌrlap helyezhető el, mivel a szenzorok rˆgzÌtettek,<br />

Ìgy a papÌrlap (tÈrkÈp) mozog a szkennelÈs sor·n ñ egy atlaszlap beszkennelÈsÈhez<br />

esetleg szÈt kell szedni mag·t az atlaszt;<br />

ï Ûri·si mÈretű ·llom·nyok keletkezhetnek (főleg, ha a gyakorlatlan felhaszn·lÛ az<br />

optim·lisn·l jÛval nagyobb felbont·st v·laszt);<br />

ï a legtˆbb szkenner mÈrettart·sa nem kielÈgÌtő ñ mindenkÈppen sz¸ksÈges a szkennelÈs<br />

ut·n a raszteres ·llom·ny tÈnyleges mÈreteinek ellenőrzÈse, az eltÈrÈsek<br />

korrig·l·sa.<br />

114

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei<br />

TÈrkÈpek szkennelÈsÈre cÈlszerű speci·lis ipari szkennerek alkalmaz·sa. Ez főleg a<br />

kataszteri tÈrkÈpek szkennelÈsekor alkalmazott mÛdszer, mivel itt ·ltal·ban nagysz·m˙<br />

hasonlÛ jellegű tÈrkÈpet kell beszkennelni ˙gy, hogy a mÈrettart·s elÈrje a geodÈziai<br />

pontoss·got.<br />

10.1.3. Digitalizálás digitalizáló táblával<br />

A sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszetben az adatbevitel m·sik form·ja a digitaliz·l·s: a meglÈvő<br />

analÛg tÈrkÈpek elemeinek vÈgigkˆvetÈse a digitaliz·lÛ t·bla kurzor·val. Ebben az esetben<br />

az alaptÈrkÈp tÈrkÈpszerkesztő ·ltal kiv·lasztott vonalai m·r a rÈtegstrukt˙r·nak megfelelően<br />

ker¸lhetnek be a digit·lis tÈrkÈpi adatb·zisba.<br />

A digitaliz·lÛ t·bla haszn·lat·nak h·tr·nyai is vannak:<br />

ï A művelet eredmÈnyekÈnt minden vonalas, illetve fel¸leti tÈrkÈpi objektum koordin·t·ival<br />

sokszˆgvonalkÈnt (poligonkÈnt) t·rolÛdik. Az egyes tˆrÈspontok leolvas·sa<br />

automatikusan bizonyos időkˆzˆnkÈnt, illetve bizonyos mÈrtÈkű elmozdul·s hat·s·ra<br />

tˆrtÈnik. M·sik elterjedt megold·s az, hogy az adatbevitelt vÈgző v·lasztja ki,<br />

mely tˆrÈspontok koordin·t·i ker¸ljenek be a poligonba. Teh·t az adatbevitel műveletÈnek<br />

pontoss·ga nagymÈrtÈkben a bevitelt vÈgző szemÈly gyakorlotts·g·nak<br />

f¸ggvÈnye. Olyan emberi hib·kkal terhelt is lehet, melyek kiszűrÈse csak nehezen<br />

oldhatÛ meg. MÈg tov·bb ronthatja az adatbevitel pontoss·g·t, hogy a műveletet<br />

vÈgző a digitaliz·lÛ t·bl·n lÈvő papÌrtÈrkÈpet nÈzi Ès munk·ja eredmÈnyÈt csak<br />

akkor l·tja, ha ellenőrzÈskÈppen a monitorra nÈz.<br />

Tipikus digitaliz·l·si hib·k (22. ·bra):<br />

ï hi·nyzÛ (elfelejtett) objektumok, vonalszakaszok;<br />

ï rossz csatlakoz·s, kis hÈzag marad a digitaliz·lt vonal vÈgpontja Ès az ehhez<br />

valÛs·gban kapcsolÛdÛ vonal kˆzˆtt;<br />

ï rossz csatlakoz·s, a digitaliz·lt vonal utolsÛ szakasza metszi az ehhez valÛs·gban<br />

kapcsolÛdÛ vonalat;<br />

ï egyes vonalszakaszok kÈtszer is digitaliz·lva lettek (szinte bizonyosan nem<br />

pontosan ugyanoda ker¸ltek a tˆrÈspontok);<br />

ï figyelmetlensÈgből vagy aprÛbb műszaki hiba kˆvetkeztÈben tÈves koordin·t·j˙<br />

tˆrÈspontok ker¸lhetnek a vonalszakaszba.<br />

ï A tÈrkÈpi objektumok jÛ rÈsze nem poligon jellegű. A tÈrkÈphaszn·lÛk megszokt·k,<br />

hogy a folyÛk, utak a tÈrkÈpen gˆrbe vonalkÈnt Ès nem sokszˆgvonalkÈnt jelennek<br />

meg: lÈvÈn ezek a valÛs·gban is ilyen jellegűek. Egy sokszˆgvonalnak nagyon sok<br />

tˆrÈspontbÛl kell ·llnia ahhoz, hogy grafikus megjelenÈse ne tűnjˆn szˆgletesnek.<br />

Viszont a sok tˆrÈspont kezelÈse, t·rol·sa problÈm·kat okozhat, lassÌthatja a műveleteket.<br />

A tÈrkÈpolvasÛnak pÈld·ul egy kis vÌzfoly·s esetÈn k¸lˆn inform·ciÛt jelent<br />

ha ÈrzÈkeli, hogy annak tÈrkÈpi vonala szˆgletes; erről a tÈrkÈpolvasÛ mestersÈges<br />

vÌzfoly·sra, csatorn·ra asszoci·l.<br />

115

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei<br />

ï A digitaliz·l·s egyik legkomolyabb problÈm·ja az emberi tÈnyező. A műveletet vÈgző<br />

szemÈly ˆsszpontosÌt·si kÈszsÈgÈn, odafigyelÈsÈn m˙lik a tÈrkÈpi alap helyes<br />

digitaliz·l·sa: annak biztosÌt·sa, hogy minden tÈrkÈpi elem, amely a papÌrtÈrkÈpen<br />

szerepel, beker¸ljˆn a digit·lis ·llom·nyba.<br />

10.1.4. Digitalizálás a képernyőn<br />

Ha a vÈgtermÈk egy professzion·lis tÈrkÈp, akkor az adatbevitel leggyakrabban ˙gy tˆrtÈnik,<br />

hogy a papÌr alaptÈrkÈpet beszkennelik, Ès az Ìgy nyert raszterkÈpet haszn·lj·k a tÈrkÈptervezÈs<br />

alapj·ul. Ezt a kÈpernyőn l·thatÛ h·ttÈrtÈrkÈpet a tÈrkÈptervezÈs műveletÈnek<br />

megfelelően viszik be a sz·mÌtÛgÈpbe. A hangs˙ly ebben az esetben az egÈren, mint adatbeviteli<br />

eszkˆzˆn van, mert ennek segÌtsÈgÈvel lehetsÈges BÈzier-gˆrbÈk rajzol·sa, illetve<br />

a monitoron, amely a művelet vizu·lis ellenőrzÈsÈre szolg·l. A kÈpernyőn a raszteres h·ttÈr·llom·ny<br />

igÈny szerint ki-bekapcsolhatÛ, beilleszthető a vektoros tÈrkÈp·llom·ny<br />

koordin·ta-rendszerÈbe.<br />

Ma m·r a tÈrinformatikai rendszerekben is egyre jobban terjed az adatbevitelnek ez a<br />

mÛdja, kor·bban ilyen lehetősÈg nem volt hozz·fÈrhető, hiszen a GIS szoftverek nem<br />

t·mogatt·k a raszteres ·llom·nyokat.<br />

116<br />

22. ábra<br />

A digitalizálás tipikus hibalehetőségei

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei<br />

10.2. Térképtervezés<br />

A tÈrkÈp-elő·llÌt·s folyamat·nak m·sodik szakasza a tÈrkÈpszerkesztÈs (elvek) Ès -tervezÈs<br />

(gyakorlat).<br />

A tervezÈs első lÈpÈsekÈnt a kellő gyakorlattal rendelkező tÈrkÈpszerkesztőnek el kell<br />

kÈpzelnie a vÈgtermÈket (figyelembe vÈve a technikai Ès anyagi lehetősÈgeket). Megfelelő<br />

generaliz·l·si ismeretek birtok·ban meg kell alkotni a jelkulcsot: el kell dˆnteni, hogy a<br />

tematik·tÛl f¸ggően mely objektumok ker¸ljenek r· a tÈrkÈpre Ès melyeket sz¸ksÈgtelen<br />

·br·zolni.<br />

Ez mag·ban foglalja a digit·lis tÈrkÈpi modell defini·l·s·t, mely tartalmazza a tÈrkÈpen<br />

tal·lhatÛ minden objektum ˆsszes grafikus attrib˙tum·t (vonalak szÌne, betűtÌpusok). HasonlÛ<br />

a folyamat a hagyom·nyos elj·r·s sor·n is, amikor a v·zlatbÛl elkÈsz¸l a minden<br />

tÈrkÈpi elemet defini·lÛ rajzi, illetve szerkesztői előÌr·s. LÈnyeges k¸lˆnbsÈg, hogy a hagyom·nyos<br />

elj·r·sban m·r ebben a f·zisban tiszt·ban kell lenni a vÈgtermÈk ˆsszes jellemzőjÈvel,<br />

Ìgy pÈld·ul szigor˙an meg kell hat·rozni az alkalmazott szÌneket, illetve a v·lasztott<br />

szÌnmodellt.<br />

A sz·mÌtÛgÈppel kÈszÌtett tÈrkÈp esetÈn ñ ha megfelelően alkalmaztuk a rÈtegstrukt˙ra<br />

ny˙jtotta előnyˆket ñ ak·r utÛlagosan is kˆnnyen mÛdosÌthatÛk az egyes tÈrkÈpi objektumok<br />

megjelenÈsi form·i, azaz a tÈrkÈpkÈszÌtÈs elejÈn nem kell vÈglegesen meghat·roznunk<br />

a tÈrkÈp kinÈzetÈt. Lehet utÛlagosan is alkalmazni a „mi lenne, ha ...” mÛdszert,<br />

sok-sok verziÛt meg lehet vizsg·lni, mielőtt kiv·lasztjuk a vÈglegeset.<br />

Ebben a folyamatban ÈrvÈnyes¸l elsősorban a tÈrkÈpÈsz szaktud·s Ès rutin. A digit·lis<br />

kartogr·fia a hagyom·nyostÛl eltÈrő szemlÈletet kÌv·n, hiszen a tÈrkÈpszerkesztő, -kÈszÌtő<br />

szabads·ga l·tszÛlag jÛval nagyobb. Ez a fajta szabads·g azonban nem szerencsÈs, ha<br />

abban nyilv·nul meg, hogy a tÈrkÈp kÈszÌtÈsÈhez, a jelkulcs kialakÌt·s·hoz felkÈsz¸letlen¸l,<br />

fÈlig kÈsz tervekkel l·tunk neki. A szoftverek ugyan ezt lehetővÈ teszik, de a tÈrkÈpi<br />

objektumok bonyolult kapcsolata nem teszi lehetővÈ, hogy b¸ntetlen¸l visszaÈlj¸nk a kÌn·lt<br />

lehetősÈgekkel. B·r az ˙j technolÛgia gyorsan visszahat a hagyom·nyos tÈrkÈpkÈszÌtÈsi<br />

folyamatra, Ìgy előbb-utÛbb a sz·mÌtÛgÈpes kartogr·fi·ban j·rtas szakember alkotÛ<br />

mÛdon haszn·lhatja az ˙j lehetősÈgeket, főleg ha a fent emlÌtett veszÈlyeket nem hagyja<br />

figyelmen kÌv¸l.<br />

Egyszerű pÈldakÈnt megemlÌthetj¸k, hogy egy szűk vˆlgy esetÈben a vˆlgyben kˆzvetlen¸l<br />

egym·s mellett lÈvő vÌzfoly·s, vas˙t Ès ˙t a tÈrkÈp mÈretar·ny·ban biztosan nem<br />

·br·zolhatÛ mÈrethelyesen. A megfelelő generaliz·l·si elvek figyelembevÈtelÈvel kell ÈrzÈkeltetni<br />

a valÛs helyzetet (eltol·s, mÈreten fel¸li ·br·zol·s). Azaz ha szÈp grafikai kÈpet<br />

szeretnÈnk kapni, m·r ebben a f·zisban el kell dˆnten¸nk az egyes vonalas tÈrkÈpi objektumok<br />

jelÈnek vonalvastags·g·t, hogy azok a tÈrkÈpen megjelenve ne legyenek egym·son,<br />

illetve ne legyen a sz¸ksÈgesnÈl nagyobb rajzi tÈrkˆz kˆzˆtt¸k. Annak termÈszetesen<br />

nincs akad·lya, hogy utÛlag megv·ltoztassuk az egyes vonalas objektumok attrib˙tumait,<br />

117

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei<br />

de tiszt·ban kell lenn¸nk ennek a v·ltoztat·snak a lehetsÈges ˆsszes kˆvetkezmÈnyÈvel.<br />

ElkÈpzelhető, hogy a vonalvastags·g megv·ltoztat·sa a tÈrkÈp nagy rÈszÈn pozitÌv v·ltoz·st<br />

okoz, de gondolnunk kell a fentebb v·zolt kellemetlen szitu·ciÛk lehetősÈgÈre is.<br />

10.3. Grafikai kivitelezés, a térkép kialakítása<br />

A harmadik szakasz a digit·lis tÈrkÈp megrajzol·sa, megjelenÌtÈse: a tÈrkÈp l·thatÛv·<br />

v·lik a kÈpernyőn. A kÈpernyő ñ mint megjelenÌtÈsi eszkˆz ñ korl·tozott a mÈretÈben, felbont·s·ban<br />

Ès az esetek egy rÈszÈben a szÌnek sz·m·ban is, de a WYSIWYG technolÛgia<br />

alkalmaz·sakor a rajta l·thatÛ tÈrkÈp nagyon kˆzel ·ll a vÈgtermÈkhez. A kÈpernyőn<br />

l·thatÛ tÈrkÈpet elsősorban arra haszn·lhatjuk, hogy ellenőrizz¸k, megfelel-e a tervezett<br />

jelkulcsnak, illetve az elv·r·sainknak.<br />

A tÈrkÈp kialakÌt·s·nak első h·rom f·zisa az interaktÌv tÈrkÈptervezÈs (design) rÈszekÈnt<br />

is felfoghatÛ. Ez a folyamat v·laszt ad olyan kÈrdÈsekre, mint pl.:<br />

„A térkép olvashatósága és információhordozó képessége elbír-e még további adatokat,<br />

vagy a meglévők egy részét is törölni kell?”<br />

„Harmonikusan illeszkednek-e egymáshoz a választott színek?”<br />

„Megfelelően kontrasztosak-e a választott jelek, milyen a grafikai összhatás?”<br />

„Jók-e a vonalvastagságok: ha túl vastagak a vonalak, a térkép durvának hat, ha túl vékonyak,<br />

akkor nehezen olvashatók?”<br />

„A megírások (pl. a település- és vízrajzi nevek) elhelyezése megfelelő-e?”<br />

Ha b·rmilyen v·ltoztat·sra van sz¸ksÈg, akkor cÈlszerű visszalÈpni az előző f·zisokhoz.<br />

A kÈpernyőtÈrkÈp (on-screen map, softcopy) ak·r a vÈgleges termÈk is lehet, pÈld·ul, ha<br />

egy weboldal sz·m·ra kÈsz¸lt a tÈrkÈp. TÈrinformatikai kˆrnyezetben a tÈrkÈpeknek fontos<br />

jellemzője lehet, hogy nem csak elő·llÌt·suk szab·lyozhatÛ interaktÌvan, de a tÈrinformatikai<br />

adatb·zissal valÛ kapcsolat is megőrizhető. Az ilyen tÈrkÈp lekÈrdezhető: a felhaszn·lÛ<br />

a tÈrkÈpen kiv·lasztott elem alapj·n az adatb·zisbÛl tov·bbi adatokhoz, inform·ciÛkhoz<br />

juthat. PÈld·ul megtudhatÛ a mennyisÈget kifejező tematikus tÈrkÈpek esetÈben<br />

az adott ter¸letre vonatkozÛ konkrÈt numerikus ÈrtÈk. LehetsÈges a tÈrkÈpi elemek csoportosÌt·sa<br />

Ès egy¸ttes lekÈrdezÈse is.<br />

Az adatelemzÈs sor·n elő·llÌtott tÈrkÈpek sokszor az egyes felhaszn·lÛk kˆztes, egyedi<br />

termÈkei. Itt a tÈrkÈp k¸lalakj·nak szerepe m·r nem jelentős, hiszen nem a grafikus attrib˙tumok<br />

a lÈnyegesek, hanem az elemzÈs vÈgeredmÈnye. Ezek nem kiad·sra, kˆzzÈtÈtelre<br />

sz·nt tÈrkÈpek, hanem ink·bb csak kˆztes munkarÈszek.<br />

A hagyom·nyos elő·llÌt·si folyamatban a tÈrkÈp kialakÌt·s·nak f·zis·ban kÈsz¸l el a<br />

vÈgleges tiszt·zati rajz. Ennek anyaga mÈrettartÛ papÌr, rajzfÛlia, esetleg speci·lis karcfÛlia.<br />

A folyamat segÈdeszkˆzei: k¸lˆnfÈle vonalzÛk, rajztollak, karceszkˆzˆk, sablonok.<br />

Ha a feladatot csak egy egyszÌnű, v·zlatos munkatÈrkÈp elő·llÌt·s·ra korl·tozzuk, akkor<br />

118

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei<br />

maga ez a tiszt·zati rajz lehet a vÈgtermÈk is. Az esetek zˆmÈben azonban az Ìgy elkÈszÌtett<br />

tiszt·zati rajz (tusrajz vagy karcol·si elj·r·ssal kÈsz¸lt fÛlia) a nyomdai előkÈszÌtÈsi,<br />

sokszorosÌt·si folyamat kiindulÛpontja a hagyom·nyos technolÛgiai műveletek sor·n.<br />

10.4. Nyomdai előkészítés<br />

A nyomdai előkÈszÌtÈs f·zisa az a rÈszfolyamat, amit soha nem a tÈrkÈpÈsz vÈgez. Olyan<br />

nyomdai műveletek elvÈgzÈsÈről van szÛ, mint pl. szerelÈs, montÌroz·s, ami ugyan rendkÌv¸l<br />

nagy pontoss·got, odafigyelÈst igÈnyel, de tipikusan nyomd·szati szakmunka. A folyamat<br />

ismerete hasznos a tÈrkÈpÈsz sz·m·ra is, de ennek t·rgyal·sa t˙lmutat kˆnyvem tÈm·j·n.<br />

A hagyom·nyos technolÛgia esetÈben elÈg hosszadalmas, anyag- Ès vegyszerigÈnyes a<br />

tiszt·zati eredetikből a nyomdakÈsz filmek elő·llÌt·sa (asztralon forgat·s) Ès csak ezut·n<br />

kˆvetkezhet a fent emlÌtett sokszorosÌt·sra valÛ kˆzvetlen előkÈszÌtÈs (pl. montÌroz·s).<br />

10.5. Sokszorosítás, közzététel<br />

Az ˆtˆdik f·zis a kˆzzÈtÈtel, publik·l·s (papÌron megjelenő, nyomtatott tÈrkÈpek esetÈn<br />

ideÈrtve a nyomdai előkÈszÌtÈst is). A vÈgtermÈktől f¸ggően tˆbbfÈle mÛdszer alkalmaz·sa<br />

lehetsÈges.<br />

Ha a tÈrkÈpi ·llom·nyt csak digit·lis form·ban szeretnÈnk t·rolni vÈgtermÈkkÈnt, akkor<br />

ezt megtehetj¸k tˆbbfÈle form·tumban is (a tÈrkÈpező program eredeti form·tuma, metafile<br />

form·tum stb.). Egyes esetekben adatmodell-·talakÌt·sra lehet sz¸ksÈg, pÈld·ul vektoros<br />

tÈrkÈpeinket egy vektor raszter konverziÛ ut·n hozz·fÈrhetővÈ tehetj¸k sz·mÌtÛgÈpes<br />

h·lÛzatokon annak veszÈlye nÈlk¸l, hogy a nagy munk·val elő·llÌtott vektoros ·llom·nyainkhoz<br />

valaki hozz·fÈrne.<br />

A m·sik lehetősÈg a tÈrkÈp elektronikus atlaszkÈnt valÛ haszn·lata, ami tov·bbi funkciÛk<br />

beÈpÌtÈsÈt is igÈnyelheti (multimÈdia elemek), vÈgső soron azonban ez is egy sz·mÌtÛgÈpes<br />

adat·llom·ny, mely ·ltal·ban CD-n ker¸l forgalomba.<br />

Ha a vÈgtermÈk nyomtatott papÌrtÈrkÈp (ofszetnyom·s), akkor a digit·lis tÈrkÈpi modellből<br />

elő kell ·llÌtani a nyomdakÈsz filmeket, illetve a legmodernebb elj·r·sok sor·n a<br />

szÌnre bontott tÈrkÈp kˆzvetlen¸l a nyomÛlemezre ker¸lhet.<br />

A papÌron valÛ megjelenÌtÈs ñ mint ezt m·s fejezetekben is l·thatjuk ñ lehetősÈgeinktől<br />

f¸ggően tˆbbfÈlekÈppen lehetsÈges. A v·lasztott mÛdszer elsősorban a felhaszn·lÛk igÈnyÈnek,<br />

lehetősÈgeinek a f¸ggvÈnye. A papÌrmÈret, a szÌnek sz·ma Ès a sz¸ksÈges pÈld·nysz·m<br />

dˆnti el, milyen tÌpus˙ output eszkˆzt, elj·r·st kell v·lasztanunk. TermÈszetesen<br />

az alkalmazott eszkˆz ·ra (s ennek f¸ggvÈnyÈben a tÈrkÈpnyomtat·s kˆltsÈge)<br />

nagymÈrtÈkben befoly·solja a v·laszt·st.<br />

119

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei<br />

A tÈrkÈpeket kˆzvetlen¸l kinyomtatÛ eszkˆzˆk ·ra az alig sz·z doll·rba ker¸lő feketefehÈr<br />

A4-es tintasugaras nyomtatÛtÛl a soktÌzezer doll·ros, A0-s mÈretet is produk·lni<br />

kÈpes, szÌnes elektrosztatikus raszterplotterig terjed. TermÈszetesen nemcsak az eszkˆz<br />

·ra, de az egy pÈld·nyra jutÛ elő·llÌt·si kˆltsÈg is fontos tÈnyező, hiszen az eszkˆzt nem<br />

kell feltÈtlen¸l megv·s·rolni, lehetsÈges a nyomtat·st mint szolg·ltat·st venni igÈnybe.<br />

A tÈrkÈptervezÈshez haszn·lt szoftverek ·ltal·ban kÈpesek arra, hogy a grafikus ·llom·nyt<br />

az output eszkˆz sz·m·ra Èrtelmezhető parancsok sorozat·v· konvert·lj·k. Erre<br />

pÈlda az egyik leggyakrabban haszn·lt lapleÌrÛ nyelv, a m·r szabv·nynak tekinthető (az<br />

Adobe cÈg ·ltal kifejlesztett) Postscript. A vÈgtermÈk megjelenÈsi form·ja termÈszetesen<br />

az eszkˆz felbontÛkÈpessÈgÈtől fog f¸ggeni. Ezek az eszkˆzˆk a Postscript kÛdokat a be-<br />

ÈpÌtett RIP (raster image processor) segÌtsÈgÈvel egy kˆzbenső raszteres ·llom·nny· alakÌtj·k,<br />

Ès ez ker¸l vÈgeredmÈnykÈnt papÌrra.<br />

Nem kiz·rÛlag a Postscript nyelv alkalmas a k¸lˆnfÈle nyomtatÛk, plotterek meghajt·s·ra.<br />

Egy m·sik ñ m·r szintÈn szabv·nynak tekintett ñ nyelv a HPGL, a Hewlett Packard<br />

Graphic Language, melyet elsősorban tollas plotterek meghajt·s·ra fejlesztettek ki, de a<br />

lÈzerprinterek tˆbbsÈge is kÈpes Èrtelmezni az ilyen utasÌt·sokat.<br />

A jelenlegi technolÛgi·kkal a printerek zˆme nem igaz·n kÈpes elfogadhatÛ ·ron ugyanazt<br />

a tÈrkÈpet nagy pÈld·nysz·mban is kinyomtatni, Ìgy pÈld·ul topogr·fiai tÈrkÈpek elő-<br />

·llÌt·sa ma mÈg a hagyom·nyos nyomdatechnika alkalmaz·s·val olcsÛbb (egy bizonyos<br />

pÈld·nysz·m fˆlˆtt termÈszetesen). Napjainkra a digit·lis technolÛgia m·r od·ig fejlődˆtt,<br />

hogy a hagyom·nyos technik·bÛl csak az ofszetnyomtat·s maradt meg, a digit·lis technolÛgi·val<br />

elő·llÌtott kÈp ñ szÌnre bontottan ñ ak·r kˆzvetlen¸l a nyomÛlemezre is ker¸lhet.<br />

Ez a legfejlettebb technolÛgia a magas ·r miatt mÈg nem terjedt el, haz·nkban ilyen Postscript<br />

alap˙ nyomdagÈp mÈg nem műkˆdik.<br />

SzÌnre bont·sra azÈrt van sz¸ksÈg, mert a hagyom·nyos nyomdatechnika, az ofszetnyom·s<br />

egyszerre csak egy szÌn nyom·s·ra alkalmas. Vannak ugyan tˆbbszÌnnyomÛ gÈpek,<br />

de az elv ettől lÈnyegÈben ugyanaz: csak tˆbb nyomÛmű van kˆzvetlen¸l egym·s mˆgˆtt.<br />

10.5.1. Ofszetnyomtatás<br />

Az ofszetnyomtat·s jelenleg mÈg egyeduralkodÛ (nagy pÈld·nysz·m esetÈn feltÈtlen¸l).<br />

A k¸lˆnfÈle digit·lis technolÛgi·k m·r ÈletkÈpesek, de csak akkor v·lhatnak komoly piaci<br />

tÈnyezővÈ, ha kÈpesek lesznek h·rom feltÈtel egyidejű kielÈgÌtÈsÈre:<br />

ï elÈrhető az A0, vagy ak·r az ennÈl nagyobb nyomtat·si mÈret;<br />

ï a felbont·s elÈri a nyomdatechnik·ban szok·sos minősÈget;<br />

ï megfelelően gyors (kb. 10 000 pÈld·ny Ûr·nkÈnt).<br />

Az ofszetnyomtat·s technikai elve alapvetően k¸lˆnbˆzik a kor·bban kialakult nyomdai<br />

elj·r·soktÛl (mÈlynyom·s, magasnyom·s). Az első hasonlÛ technolÛgi·t, a kőnyomtat·st<br />

Alois Senefelder fedezte fel 1796-ban, tulajdonkÈppen ˆsztˆnˆsen. MÛdszerÈnek nevÈt<br />

120

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei<br />

(litogr·fia) mÈg a modern kartogr·fia is őrzi (kartolitogr·fia), de az elj·r·st a korszerű<br />

anyagok Ès technolÛgi·k m·ra kiszorÌtott·k [4].<br />

A rajzi elemek (ezek ker¸lnek nyomtat·sra) Ès a nem rajzi elemek a nyomÛform·n,<br />

nyomÛlemezen kˆzel egy sÌkban helyezkednek el. A nyomÛforma tÌpus·tÛl f¸ggően a<br />

rajzi elemeknek nÈh·ny ezredmillimÈterrel alacsonyabban vagy magasabban kell elhelyezkedni¸k,<br />

mint a nem rajzi elemeknek, ez a k¸lˆnbsÈg azonban elhanyagolhatÛ.<br />

A nyomtat·si folyamatban a nyomdafestÈken kÌv¸l mÈg egy fontos anyag sz¸ksÈges, a<br />

nedvesÌtővÌz, mellyel a nyomÛform·t festÈkezÈs előtt meg kell nedvesÌteni.<br />

Az ofszetnyom·s sor·n kÈt k¸lˆnbˆző fel¸leti fesz¸ltsÈgű folyadÈk (nyomdafestÈk,<br />

nedvesÌtővÌz) Ñversengî egym·ssal az ofszet-nyomÛforma megfelelő rÈszÈnek nedvesÌtÈsÈÈrt.<br />

Mivel a nyomdafestÈk Ès a nedvesÌtővÌz kˆzˆtt teljes mÈrtÈkű taszÌt·s nem jˆn<br />

lÈtre, Ìgy az egyÈbkÈnt vÌztaszÌtÛ festÈkezőhengerekre is ker¸l kismÈrtÈkben nedvesÌtővÌz<br />

Ès az elmÈletileg zsÌrtaszÌtÛ nedvesÌtővÌzbe nyomdafestÈk. A festÈkezőműbe ker¸lő nedvesÌtővÌz-rÈszecskÈk<br />

a festÈkkel ide·lis esetben stabil emulziÛt kÈpeznek (ebben az esetben<br />

a nyomdafestÈkben 15ñ20% nedvesÌtővÌz lehet a festÈkfelhordÛ hengereken) [1], [2].<br />

10.5.2. Digitális nyomdatechnika<br />

Jelenleg mÈg nem lÈtezik teljesen digit·lis nyomdatechnikai rendszer, de a technolÛgia<br />

olyan rohamosan fejlődik, hogy nÈh·ny Èven bel¸l biztosan megjelennek ilyen berendezÈsek.<br />

Ezut·n m·r csak az ·rak csˆkkenÈse szabja meg az ˙j technolÛgia elterjedÈsÈnek<br />

gyorsas·g·t.<br />

A digit·lis technolÛgia egyelőre a kis pÈld·nysz·m˙ szÌnes nyomtat·s ter¸letÈn v·lik<br />

egyre fontosabb·, kitˆltve a prÛbanyomÛ gÈpek maxim·lis pÈld·nysz·ma Ès az ofszetnyom·s<br />

minim·lisan gazdas·gos pÈld·nysz·ma kˆzˆtti rÈst. Ezzel a technolÛgi·val lehetősÈg<br />

nyÌlik az eddigiektől eltÈrő (100ñ1000 db) pÈld·nysz·mtartom·nyokban is a minősÈgigÈnyes<br />

kiadv·nyok kÈszÌtÈsÈre. Ez a pÈld·nysz·m a fÈnym·solÛk rÈszÈre t˙l nagy, az ofszet<br />

sz·m·ra pedig t˙l kicsi. A digit·lis nyomd·k előnyei:<br />

ï kis pÈld·nysz·mban is elfogadhatÛ a kˆltsÈg, rˆvid az ·tfut·si idő;<br />

ï megvalÛsulhat a print-on-demand elv (nyomtat·s igÈny szerint): csak a valÛban<br />

sz¸ksÈges pÈld·nysz·m˙ nyomtat·s kÈsz¸l el;<br />

ï nincs elavult, feleslegesen rakt·rozandÛ nyomdai anyag;<br />

ï megszemÈlyesÌtett nyomtat·si lehetősÈg (tetszőleges szemÈlyre szab·s, ak·r minden<br />

sokszorosÌtott pÈld·ny lehet a tˆbbitől eltÈrő, egyedi).<br />

M·r Magyarorsz·gon is műkˆdnek ˙n. digit·lis nyomd·k, ami ebben az esetben nem a<br />

Direct Imaging technolÛgi·t alkalmazÛ ofszetszerű nyomdagÈpeket jelenti, ahol a sz·mÌtÛgÈp<br />

a Postscript adatokat kˆzvetlen¸l nyomÛlemezre viszi (sőt a szÌnenkÈnti illesztÈsre<br />

sincs sz¸ksÈg). A n·lunk műkˆdő digit·lis nyomÛrendszerek tulajdonkÈppen egy- vagy<br />

kÈtoldalas nagy teljesÌtmÈnyű szÌnes lÈzernyomtatÛk. A legismertebb Xeikon rendszerek-<br />

121

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei<br />

ben az egyes nyomtatÛművek az ofszetnyomtat·shoz hasonlÛan kˆzvetlen¸l egym·s ut·n<br />

helyezkednek el. Itt viszont a pontos illesztÈsről a vezÈrlő szoftver gondoskodik.<br />

Mivel napjainkban a nyomdai vÈgtermÈkek zˆmÈt m·r sz·mÌtÛgÈpes kˆrnyezetben<br />

szerkesztik meg, a digit·lis nyomtat·si elj·r·sokkal megspÛrolhatÛ a szÌnrebont·si, levil·gÌt·si<br />

kˆltsÈg is.<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Kolossa T. – Szilágyi T.: Nyomda az íróasztalon<br />

Mercurius, Budapest, 1990.<br />

2.Kolossa T. – Szilágyi T.: Színes nyomda az íróasztalon, avagy DTP mindenkinek<br />

Print Consult, Budapest, 1996.<br />

3.Kraak M. J. – Ormeling F. J.: Visualization of spatial data<br />

Harlow, Addison Wesley Longman Limited, 1997.<br />

4.Mürell József – Radó Endre – Uvarcsek László – Buzás Ferenc: Ofszetnyomás<br />

Műszaki Könyvkiadó, 1975. 212.<br />

122

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

Az Ìr·s gondolataink kifejezÈsÈre, megˆrˆkÌtÈsÈre szolg·l. A gondolatok Ès az Ìr·s kˆzˆtti<br />

kˆzvetÌtő eszkˆz a nyelv. A nyelv az emberi kult˙r·k kifejlődÈsÈnek előfeltÈtele lett, az<br />

Ìr·s pedig a gondolatok rˆgzÌtÈsÈnek eszkˆze. Eleinte a gondolatok kˆzvetÌtÈsÈnek<br />

eszkˆze valamilyen kÈp, rajz, grafikai elem volt. Az első Ìr·sjelek, betűk is ilyen rajzok<br />

leegyszerűsÌtÈsÈvel sz¸lettek meg Ès elsősorban arra szolg·ltak, hogy segÌtsÈk az emberi<br />

emlÈkezetet. Eleinte ezek a jelek mÈg nem alkottak egysÈges rendszert, de m·r egysÈgesen<br />

haszn·lt·k őket egy csoporton bel¸l. RendkÌv¸l Èrdekes, hogy a hatalmas technikai<br />

v·ltoz·sok ellenÈre az eurÛpai kult˙ra nyelveiben m·r tˆbb mint 2500 Ève v·ltozatlanul<br />

ugyanazokat a latin betűket haszn·ljuk. A latin Ìr·s a gˆrˆgből alakult ki, mindkettő ˙n.<br />

betűÌr·s. A mai ismereteink szerint a legrÈgibb a sumÈr kÈpi Ìr·s az i. e. 4. Èvezredből,<br />

ebből fejlődtek ki az egyiptomi hieroglif·k is, illetve a kÈsőbbi szÛtagÌr·sok. EnnÈl majd<br />

2000 Èvvel fiatalabb a kÌnai Ìr·s, amely mÈg ma is fogalmi Ìr·snak tekinthető, hiszen az<br />

egyes Ìr·sjelek egy adott fogalomra utalnak.<br />

Az Ìr·s, vagyis beszÈd¸nknek a jelekkel valÛ rˆgzÌtÈse, sokkal rÈgebbi, mint a nyomtat·s.<br />

A tipogr·fia (mint alkalmazott művÈszi eszkˆz, illetve tudom·ny) volt az, amely az<br />

Ìr·st a nyomtat·shoz, mint fejlett technikai eszkˆzhˆz alkalmazta. Ahhoz, hogy a kÈzÌr·sbÛl<br />

nyomtat·s legyen, kÈt alapvető dolgot meg kellett oldani:<br />

1. Az Ìrott betű form·j·t a korabeli betűvetÈs csak nagyj·bÛl hat·rozta meg. A betűk form·ja<br />

f¸ggˆtt az egyÈntől, de koronkÈnt is v·ltozott. A spont·n, egyedi kÈzvon·sok ·ltal<br />

alkotott betűk helyÈbe a nyomtat·s sor·n a mindig azonos form·ban ismÈtlődő Ès b·rmelyik<br />

szomszÈdos betűvel harmonikus szÛkapcsolatot kÈpező nyomtatott betűt alkalmazt·k:<br />

megtˆrtÈnt az Ìr·s Ñszabv·nyosÌt·saî.<br />

2. A nyomtatott szˆveg elő·llÌt·sa az Ìr·s technik·j·t is megv·ltoztatta. A betűk szabv·nyosÌt·sa<br />

Ès a tipogr·fiai mÈrtÈkrendszer lehetővÈ tette, hogy a szˆveg egyes rÈszei<br />

előre kisz·mÌtott terjedelműek Ès hangs˙ly˙ak legyenek.<br />

A szabv·nyosÌtott betűtÌpusokbÛl Ès a tipogr·fiailag rendezett elemekből felÈpÌtett<br />

szˆveg saj·tos tipogr·fiai kifejezÈsi form·k kialakul·s·val is j·rt. Ezek nem kiz·rÛlag a<br />

gyakorlati kˆzlÈs jelei, hanem esztÈtikai form·k is. A tipogr·fia fő funkciÛja az Èrthető,<br />

·ttekinthető Ès jÛl olvashatÛ kˆzlÈs [3], [8].<br />

Nem cÈlunk a tipogr·fiai ismeretek rÈszletes taglal·sa, de egy tÈrkÈpÈsz sz·m·ra is fontos,<br />

hogy tiszt·ban legyen az alapismeretekkel, pÈld·ul a k¸lˆnfÈle betűtÌpusok jellemzőivel.<br />

Ak·rcsak a tÈrkÈpÈszetben, itt sincsenek mindenre kiterjedő ·ltal·nos tˆrvÈnyek, szab·lyok,<br />

de vannak hossz˙ időszak alatt kialakult hagyom·nyok, amelyek m·ra tradÌciÛkÈnt<br />

ismertek, s ezek maradÈktalan ÈrvÈnyes¸lÈsÈt m·r a felhaszn·lÛk is elv·rj·k, f¸ggetlen¸l<br />

attÛl, hogy a tÈrkÈp hagyom·nyos mÛdszerekkel vagy sz·mÌtÛgÈpes elj·r·ssal kÈsz¸lt.<br />

123

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

11.1. Tipográfiai alapismeretek, alapfogalmak<br />

A tipogr·fiai legkisebb, alapvető eleme a betű.<br />

A nyomtatott betűnek tˆbbfÈle technikai Ès esztÈtikai feltÈtelnek kell ·ltal·ban megfelelnie<br />

a funkciÛ Ès a grafikai szemlÈlet f¸ggvÈnyÈben (legal·bbis betűszedÈs esetÈn, ami<br />

azÈrt rendszerint nem egyezik meg a tÈrkÈpi nÈvrajz-elő·llÌt·ssal):<br />

Minden esetben harmonikusan kell illeszkednie a szomszÈdos betűhˆz, mely az adott<br />

·bÈcÈ tetszőleges betűje lehet (sajnos sok esetben az igÈnytelen¸l, ÑfutÛszalagonî megtervezett<br />

sz·mÌtÛgÈpes betűtÌpusokn·l komoly, mÈg a laikusok sz·m·ra is kirÌvÛ hib·k tal·lhatÛk<br />

ezen a tÈren).<br />

Legfontosabb a jÛ olvashatÛs·g (termÈszetesen ez nem ugyanazt jelenti egy ˙js·g, egy<br />

kˆnyv vagy egy tÈrkÈp esetÈben): a betűform·k legyenek jellegzetesek, kˆnnyen felismerhetűk,<br />

anÈlk¸l, hogy vizu·lis nyugtalans·got, rendezetlensÈget sugallna, illetve hosszabb<br />

szˆveg esetÈn megbontan· az egym·s alatti sorok ˆsszhangj·t. ¡ltal·noss·gban elmondhatÛ,<br />

hogy a betűtÌpusnak alkalmasnak kell lennie a legkisebb (mÈg olvashatÛ) betűnagys·gtÛl<br />

a legnagyobbig az ·bÈcÈ b·rmely betűjÈnek olvashatÛ reproduk·l·s·ra, b·r a k¸lˆnfÈle<br />

dÌsz- Ès plak·tszˆvegeknÈl ez nem alapkˆvetelmÈny.<br />

A nyomtat·si technolÛgia is befoly·solja a betűtÌpusok kialakÌt·s·t. RÈgebben az Ûlombetűk<br />

Èles sarkai kˆnnyen letˆrtek (főleg a klasszicista betűknÈl), ma a digit·lis betűk kor·ban<br />

elsősorban maga a nyomtat·si folyamat korl·tainak (pl. gyengÈbb minősÈgű papÌr)<br />

figyelembevÈtele aj·nlatos. A betűnek ritmikusnak kell lennie. Ezt a feltÈtelt a legnehezebb<br />

szavakba ˆnteni, de lÈnyege az, hogy a szedett (kinyomtatott) sorokban ne legyenek<br />

az ·tlagostÛl eltÈrő tÛnusÈrtÈkű csomÛpontok, kiugr·sok (egyenletes folthat·s).<br />

A nyomdászat számunkra legfontosabb mértékegysége az ún. tipográfiai pont:<br />

1 pont = 0,376 mm = 1/2660 méter (Didot-rendszer).<br />

Ugyanez a DTP-ben: 1 pont = 1/72 inch = 0,353 mm.<br />

A betűfokozatot (nagys·got) cÈlszerűen pontban adjuk meg. Sok esetben persze az sem<br />

egyÈrtelmű, hogy ez a mÈret mire is vonatkozik konkrÈtan.<br />

124<br />

23. ábra<br />

A betűk jellemzői

A tÈrkÈpÈszetben a hagyom·nyos szedőgÈpek haszn·lata Ûta kiz·rÛlagosan alkalmazz·k<br />

a pontot, mint mÈrtÈkegysÈget, b·r elsősorban a kiadv·nyszerkesztő szoftverek nagy rÈsze<br />

m·s mÈrtÈkegysÈget is ismer (mm, inch, pica, cicero). Az angolsz·sz ter¸leteken elterjedten<br />

haszn·lt pont (pica-pont) nem teljesen egyezik meg a Didot-ponttal (1 pica-pont<br />

= 0,938 didot-pont). A helyzetet tov·bb bonyolÌtja, hogy a Postscript lapleÌrÛ nyelvben<br />

haszn·lt pont egyik előző ponttal sem egyezik meg teljesen, mivel a hagyom·nyosan<br />

haszn·lt pont esetÈben 1 inch = 72,27 pont, a Postscript nyelvben az egyszerűbb sz·mol·s<br />

miatt 1 inch = 72 pont.<br />

Ilyen a hagyományos írógéppel írt szöveg (12 pontos).<br />

Ez 5 pontos szˆveg, tÈrkÈpeken mÈg gyakran előfordulhat ez a mÈret.<br />

A szabv·ny ÌrÛgÈp betűmÈrete 12 pontos, egy karakter szÈlessÈge 0,1 inch (b·r itt speci·lis<br />

ÑmÈrtÈkegysÈgkÈntî a pitch-et haszn·lt·k). A legkisebb mÈg olvashatÛ betűfokozat<br />

4,5ñ5 pont, de ez erősen f¸gg a betűtÌpustÛl is. Ez a betűmÈret termÈszetesen m·r nem alkalmazhatÛ<br />

hosszabb, tˆbbsoros szˆvegekhez, de a nagy inform·ciÛtartalm˙ tÈrkÈpeken<br />

·ltal·ban ilyen kis mÈretűek pÈld·ul a legkisebb kategÛri·ba sorolt telep¸lÈsek megÌr·sai.<br />

NÈh·ny, a tipogr·fi·ban, a DTP-ben, illetve a hagyom·nyos Ès digit·lis kartogr·fi·ban<br />

is alkalmazott nyomdai szakkifejezÈs magyar·zata:<br />

VERZ¡L ñ csupa nagybetűs szˆveg;<br />

kurrens ñ nagy kezdőbetűs, kisbetűs szˆveg;<br />

kurzív ñ dőlt betűs szˆveg;<br />

kövér, fett ñ vastag betűs (kˆvÈr, fÈlkˆvÈr) szˆveg;<br />

KISKAPIT¡LIS ñ olyan nagybetűs szˆveg, ahol a kisbetűk helyÈt is (kisebb mÈretű) nagybetűk<br />

foglalj·k el.<br />

11.2. Betűtípusok, betűfajták<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

A tipogr·fia a betűket (de ak·r kÈpet, rajzot) tartalmazÛ, ·ltal·ban nyomtatott kˆzlÈs esztÈtik·j·val,<br />

funkcionalit·s·val, technolÛgi·j·val foglalkozÛ szakter¸let. A tipogr·fia a<br />

kartogr·fi·hoz hasonlatosan kapcsolÛdik az adott orsz·g kult˙r·j·hoz, de tekinthető szakm·nak,<br />

tudom·nynak Ès művÈszetnek is.<br />

A nyomdaipar, a kˆnyvnyomtat·s megjelenÈse Johannes Gutenberg (1394ñ1468) nevÈhez<br />

fűződik. Ettől kezdve a betűtervezÈs, betűmetszÈs ñ mint egy adott tˆrtÈnelmi kor művÈszete,<br />

mag·n viselte annak stÌlusjegyeit, azok elvi alapjaira Èp¸lt, ugyanakkor ñ szoros<br />

kapcsolatban ·llt a nyomdaipar fejlődÈsÈvel, technikai szÌnvonal·val. Minden jelentősebb<br />

tˆrtÈnelmi kor Ès művÈszeti ir·nyzat megalkotta a maga jellemző betűtÌpusait, tipogr·fiai<br />

stÌlus·t.<br />

125

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

Napjainkban m·r k¸lˆnfÈle tudom·ny·gak (pszicholÛgia, optika, fÈnytan) kÈpviselőinek<br />

segÌtsÈgÈvel kutatj·k a betű Ès az emberi agy (a szem mint ÈrzÈkszerv) kapcsolat·t,<br />

az olvas·s lÈlektani Ès optikai jelensÈgeire Ès hat·saira vonatkozÛan.<br />

A sz·mÌtÛgÈpes betűtÌpusok haszn·lat·nak lehetősÈge csak a nyolcvanas Èvek kˆzepÈtől,<br />

a grafikus kezelői fel¸letek, oper·ciÛs rendszerek elterjedÈsÈvel v·lt szÈleskˆrűvÈ.<br />

Ez a nagymÈrtÈkű elterjedÈs előnyˆkkel, de h·tr·nyokkal is j·r. A legfontosabb előnyˆk:<br />

olcsÛbbak lettek a professzion·lis igÈnyeket is kielÈgÌtő betűtÌpusok, sok szoftver tartozÈkakÈnt<br />

a felhaszn·lÛk tˆbb sz·z betűtÌpushoz is hozz·juthatnak, a kÌv¸l·llÛk sz·m·ra ez a<br />

szakter¸let kicsit ismertebbÈ v·lt.<br />

11.2.1. Írásrendszerek, speciális karakterek<br />

A tÈrkÈpeken alapvető kˆvetelmÈny, hogy a fˆldrajzi neveket abban a form·jukban t¸ntess¸k<br />

fel a tÈrkÈpen, amilyen form·ban azt az adott orsz·gban haszn·lj·k. (KivÈtelnek tekinthetők<br />

az ˙n. exonÌm·k: egyes telep¸lÈsek, fˆldrajzi objektumok esetÈben elsősorban<br />

a magyar nyelvben m·r elterjedt, megszokott nevet haszn·ljuk, pl. BÈcs, Wien helyett;<br />

Fokv·ros, Cape Town helyett.) Ezt az elvet termÈszetesen csak a latin betűs Ìr·st haszn·lÛ<br />

orsz·gok esetÈben alkalmazz·k, hiszen egy magyar felhaszn·lÛnak mÈg az orosz vagy a<br />

gˆrˆg karakterek felismerÈse is gondot okozna, nem is beszÈlve mondjuk a hÈber, arab,<br />

hindi vagy a thai nyelv karaktereiről. Sőt, egyes Ìr·sok nem is karakter-, hanem szÛtagalap˙ak:<br />

kÌnai, jap·n, koreai. Magyar tÈrkÈpeken ezen orsz·gok megÌr·sait ·ltal·ban a<br />

magyar ·tÌr·si szab·lyoknak megfelelően haszn·ljuk, illetve a tÈrkÈp cÈlj·tÛl f¸ggően<br />

nemzetkˆzi kˆzvetÌtő rendszereket alkalmaznak, melyek kˆz¸l jÛnÈh·ny a szok·sos angol<br />

hangjelˆlÈst veszi alapul. Az igazi gyakorlati problÈm·t Ìgy a latin betűs Ìr·st haszn·lÛ<br />

orsz·gok jelentik, hiszen elsősorban a kˆzÈp- Ès kelet-eurÛpai orsz·gok jÛ nÈh·ny<br />

speci·lis karaktert haszn·lnak saj·t Ìr·sukban napjainkban is.<br />

A kˆvetkező felsorol·sban nem szerepelnek a kisebb, nem ·llamalkotÛ eurÛpai nyelvek<br />

(szorb, lapp, breton, walesi, katal·n stb.) speci·lis ñ az angol ·bÈcÈben nem szereplő ñ<br />

karakterei:<br />

Albán: G H M N<br />

Azeri: ? @ G H ò ô § • I _ ` ‘ ’ g h (= > S T e f)<br />

Cseh: ; < Ñ Ö ä ã I J å ç Q R ¿ ¡ [ \ Ã Õ “ ” ÿ Ÿ c d Ê Á<br />

u v Ò<br />

Dán: C D E F I J q r<br />

Észt: ? @ s t _ ` “ ” g h Ò<br />

Feröeri: ; < E F w x Q R [ \ q r c d u v<br />

Finn: ? @ _ `<br />

Francia: A B = > G H I J O P M N S T U V ] ^ » … i j g h e f<br />

k l<br />

126<br />

e e

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

Holland: ; < I J O P K L M N Q R U V ¨ [ \ ] ^ _ ` c d e f<br />

Horvát: Ñ Ö Ç É o p “ ” Ò<br />

Ír: ; < I J Q R [ \ c d<br />

Izlandi: ; < E F w x I J Q R [ \ _ ` y z c d u v<br />

Lengyel: Ä Å Ç É í ì ª º [ \ – — Ú Û Ó Ô<br />

Lett: } ~ Ñ Ö ê ë ö õ ß ± ¬ “ ” ‚ „ Ò<br />

Litván: Ä Å Ñ Ö í ì é è ® © “ ” ‰ Â ‚ „ Ò<br />

Magyar: ; < I J Q R [ \ _ ` ƒ c d g h ‡ ·<br />

Máltai: A B à â O P û ü ¢ £ W X S T a b i j Ú Û<br />

Német: ? @ _ ` g h 8<br />

Norvég: C D E F I J a b ] ^ q r<br />

Olasz: A B O P I J W X Q R a b [ \ i j c d<br />

Portugál: A B ; < = > m n G H O P I J K L Q R a b [ \ ] ^ s t<br />

c d g h<br />

Román: { | = > S T ‘ ’ ⁄ ¤<br />

Spanyol: ; < I J Q R Y Z [ \ c d g h (¡ ¿)<br />

Svéd: ? @ C D I J _ `<br />

Szlovák: ; < ? @ Ñ Ö ä ã I J Q R ¥ µ ¿ ¡ [ \ ] ^ À “ ”<br />

ÿ Ÿ c d u v Ò<br />

Szlovén: Ñ Ö “ ” Ò<br />

Török: = > G H ò ô § • I S T _ ` ‘ ’ g h e f<br />

A hagyom·nyos elj·r·ssal kÈszÌtett tÈrkÈpeken ezeknek a karaktereknek a szedÈse nem<br />

jelent k¸lˆnˆsebben problÈm·t, rÈgiÛnk tÈrkÈpÈszei mindig is vigy·ztak arra, hogy a meg-<br />

Ìr·sok az adott orsz·gban hivatalos alakjukban (is) ker¸ljenek a tÈrkÈpre: ÑeskÈ Budçjovice,<br />

Gda sk, Br|ila, wurpevac. A fÈnyszedőgÈpek betűkÈszletei ezeket a karaktereket<br />

kÈpesek voltak elő·llÌtani, azaz haszn·latuk elsősorban a tÈrkÈpszerkesztő lelkiismeretessÈgÈn<br />

m˙lt. Az angolsz·sz ter¸leteken kÈsz¸lt atlaszokban csak nagyrtik·n lehetett tal·lkozni<br />

rÈgiÛnk neveinek, speci·lis karaktereinek helyes haszn·lat·val. Teh·t akkoriban<br />

nem voltak technolÛgiai korl·tok, legfeljebb anyagiak, hiszen a speci·lis karaktereket tartalmazÛ<br />

fÈnyszedő korongokat meg kellett v·s·rolni, Ìgy esetenkÈnt az is előfordult, hogy<br />

a hi·nyzÛ mellÈkjeleket kÈzzel pÛtolt·k [2], [4].<br />

A tÈrinformatika, illetve a digit·lis tÈrkÈpek esetÈben ezt az alapvető feltÈtelt a szoftverek<br />

jÛ rÈsze mÈg nem kÈpes teljesÌteni. A problÈma mÈg az oper·ciÛs rendszerek szintjÈn<br />

megoldatlan. A szabv·nykÈnt mindenfÈle oper·ciÛs rendszer ·ltal t·mogatott, illetve<br />

alapÈrtelmezettnek tekintett ñ 128 fÈle karaktert mag·ba foglalÛ ñ ASCII (American Standard<br />

Code for Information Interchange) tartalmazza a teljes angol ·bÈcÈt, illetve a hagyom·nyos<br />

Ìr·sjeleket Ès sz·mokat. Igaz·bÛl az első 32 karakter nem nyomtathatÛ, hanem ˙n.<br />

vezÈrlő karakter, teh·t mÈg ennyivel csˆkken a nyomtathatÛ karakterek sz·ma. Ezt a karakterkÈszletet<br />

kiegÈszÌtettÈk kÈsőbb 256-ra, ami jÛ nÈh·ny Èkezetes karaktert is tartal-<br />

127

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

maz. Ez a kiegÈszÌtÈs azonban nem jelent pontos szabv·nyosÌt·st, Ìgy a k¸lˆnbˆző<br />

sz·mÌtÛgÈp- Ès szoftvergy·rtÛk eltÈrő kioszt·st alkalmaznak a kÛdt·bla felső rÈszÈre (a<br />

127-esnÈl nagyobb kÛdokat tartalmazÛ rÈsz). A magyar Èkezetes karakterek kˆz¸l a<br />

legtˆbb megtal·lhatÛ a leggyakrabban haszn·lt kiterjesztett ASCII karakterkÈszletekben.<br />

A kisebb nyelvek k¸lˆnleges karakterei kimaradtak a legtˆbb kiterjesztett ASCII<br />

kÛdt·bl·bÛl, de a nyolcvanas Èvek kˆzepÈtől a kÛdt·bla felső rÈszei k¸lˆnfÈle nyelvi verziÛkban<br />

is elkÈsz¸ltek, elÈrhetővÈ v·lt pÈld·ul m·ltai, izlandi speci·lis karakterek<br />

haszn·lata. Ennek a folyamatnak mintegy a mellÈktermÈkekÈnt elkÈsz¸lt egy ˙n. keleteurÛpai<br />

kÛdt·bla is. TˆbbfÈle kÛdkioszt·s is lÈtezett, lÈtezik (CWI, DOS-852, Windows-<br />

ANSI), ez a magyar speci·lis karakterek esetÈben m·s Ès m·s kÛdhelyet jelent, Ìgy az<br />

eltÈrő kÛdt·bl·kat haszn·lÛ szoftverek kˆzˆtti szˆvegcsere az Èkezetes betűk egy rÈszÈnÈl<br />

problÈm·kat okozhat. Napjainkban a legelterjedtebbnek a Windows-ANSI (American<br />

National Standard Institute), illetve az ˙n. Latin-2 kÛdt·bla tekinthető, termÈszetesen ezek<br />

alsÛ rÈsze megegyezik az ASCII kÛdt·bl·val.<br />

⁄ttˆrő szerepet ezen a tÈren a MacOS, a MacIntosh gÈpek oper·ciÛs rendszere j·tszott:<br />

ebben a kˆrnyezetben m·r a nyolcvanas Èvek legvÈgÈn lehetővÈ v·lt az Èkezetes ka-<br />

128<br />

24. ábra<br />

Részlet az Unicode kódtáblából

akterek egy rÈszÈnek haszn·lata, sőt erre a platformra kÈszÌtettÈk el az első honosÌtott<br />

(teljes egÈszÈben magyarra fordÌtott) oper·ciÛs rendszert.<br />

PC-s kˆrnyezetben a DOS 5.0, ill. a Windows 3.1 tette lehetővÈ ilyen karakterek haszn·lat·t,<br />

de elsősorban ˙n. nemzeti verziÛk, honosÌt·sok rÈvÈn. Az oper·ciÛs rendszerek<br />

azonban mindkÈt esetben csak korl·tozott sz·m˙ karakter (rendszerszinten maximum<br />

255) egyidejű haszn·lat·t tettÈk lehetővÈ. A legtˆbb UNIX kˆrnyezetben mÈg ma sem<br />

egyszerű feladat egy Èkezetes karakter bevitele a billentyűzetről.<br />

11.2.2. Unicode<br />

A sz·mÌt·stechnika nemzetkˆzivÈ v·l·sa, a multinacion·lis cÈgek elad·si Èrdekei hat·s·ra<br />

kialakulÛban van az igazi megold·s, a Unicode (24. ·bra). Ennek segÌtsÈgÈvel 65536<br />

(2562 ) karakter megad·s·ra van lehetősÈg (16 bites karakterek), melyet 24 csoportba<br />

soroltak, Ìgy az Ìrott nyelvek minden karaktere, egyes nyelveken szÛtagja, illetve fogalma<br />

egyÈrtelműen kÛdolt, reproduk·lhatÛ sz·mÌtÛgÈpen:<br />

1. Alapszint<br />

eurÛpai latin karakterek<br />

cirill, gˆrˆg<br />

hÈber, arab<br />

2. Kínai 1<br />

egyszerűsÌtett kÌnai<br />

3. Kínai 2<br />

hagyom·nyos kÌnai<br />

4. Japán<br />

Hiragana<br />

Katakana<br />

Kanji<br />

5. Indiai 1<br />

Devanagari<br />

Beng·li<br />

Tamil<br />

Telugu<br />

6. Indiai 2 írott<br />

Gudzsarati<br />

Oriya<br />

SzingalÈz<br />

7. Indiai 3<br />

Gurmukhi<br />

Malayalam<br />

Kannada<br />

8. Koreai<br />

Hangul<br />

9. Thai<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

10. Bővített arab<br />

Urdu<br />

Sindhi<br />

Pastu<br />

Kurd<br />

11. Örmény<br />

12. Grúz<br />

13. Burmai<br />

14. Vietnami (latin karakterek)<br />

15. Bővített latin<br />

16. Laoszi<br />

17. Kambodzsai<br />

18. Etióp<br />

19. Nemzetközi fonetikus ábécé<br />

20. Polytonic görög<br />

21. Matematikai jelek<br />

22. Technikai jelek<br />

23. Szimbólumok<br />

24. Egyedi modulok<br />

129

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

A Windows NT 3.5 volt az első oper·ciÛs rendszer, amely t·mogatta a Unicode-os betűtÌpusokat,<br />

igazi elterjedÈsÈt azonban mÈg a Windows NT 4.0 sem tette szÈleskˆrűvÈ.<br />

TerjedÈse azonban valÛszÌnűleg meg·llÌthatatlan, olyannyira, hogy a web alapform·tum·nak<br />

tekinthető HTML form·tum leg˙jabb 4.0-s szabv·nya m·r javasolja a Unicode haszn·lat·t.<br />

A web nÈpszerűsÈge, platformf¸ggetlensÈge Ès soknyelvűsÈge rendkÌv¸l komoly<br />

lˆkÈst adhat a k¸lˆnfÈle platformok oper·ciÛs rendszereinek fejlesztői felÈ. Ha a Unicodeot<br />

m·r maga az oper·ciÛs rendszer t·mogatja, a szoftverek fejlesztőinek ezzel m·r nem<br />

nagyon kell tˆrődnie. TermÈszetesen azÈrt meg kell k¸zdeni olyan ñ sz·munkra tal·n<br />

periferikusnak tűnő ñ problÈm·kkal, hogy az Ìr·sok egy rÈsze (arab, hÈber) ellenkező<br />

ir·ny˙, jobbrÛl balra ÌrÛdik.<br />

Csak a Unicode oldja meg a tÈrkÈpÈszek speci·lis problÈm·j·t: lehetővÈ teszi olyan<br />

jelek haszn·lat·t, amelyek semmilyen Ìrott nyelvben nem fordulnak elő, kiz·rÛlag a nem<br />

latin betűs (arab, hÈber, jap·n, koreai) nevek ·tÌr·sakor alkalmazz·k őket:<br />

} ~ ß « ‚ „ D2 d2 H2 h2 H h Z2 z2 Z z<br />

A valÛs·g azÈrt nem ilyen egyszerű: a Unicode-ra valÛ ·ttÈrÈs azt jelentenÈ, hogy minden<br />

platformon ·t kell tÈrni a karakterek 8 bites t·rol·s·rÛl a 16 bitesre. Ez a v·ltoz·s az<br />

elm˙lt 30ñ40 Èvben keletkezett ˆsszes digit·lis ·llom·ny ·talakÌt·s·nak igÈnyÈt is felvetheti,<br />

ami m·r ¸zletpolitikai, stratÈgiai kÈrdÈs, sokkal komolyabb gond lehet, mint pÈld·ul<br />

a 2000. Èv ·ltal okozott sz·mÌt·stechnikai problÈma.<br />

A jelenleg szabv·nyosnak tekinthető Unicode/ISO 10646 szabv·ny az ISO 8859-1 szabv·nyon<br />

alapul.<br />

A Unicode a kˆvetkező Ìr·srendszereket t·mogatja:<br />

Napjainkban a nemzetkˆzi szabv·nyok is egyre ink·bb figyelembe veszik a tˆbbnyelvű<br />

kˆrnyezeteket. Az ISO 3166 szabv·ny a k¸lˆnfÈle orsz·gok, az ISO 639 szabv·ny a k¸lˆnfÈle<br />

nyelvek elnevezÈseit szabv·nyosÌtja a Unicode-tÛl f¸ggetlen¸l [1], [6].<br />

A Unicode kioszt·s szerint az Èkezetes magyar karakterek kÛdjai a kˆvetkezők:<br />

á aacute 00E1<br />

Á Aacute 00C1<br />

é eacute 00E9<br />

É Eacute 00C9<br />

í iacute 00ED<br />

Í Iacute 00CD<br />

ó oacute 00F3<br />

Ó Oacute 00D3<br />

ö odiaeresis 00F6<br />

Ö Odiaeresis 00D6<br />

130<br />

doubleacute151<br />

Odoubleacute 0150<br />

ú uacute 00FA<br />

Ú Uacute 00DA<br />

ü udiaeresis 00FC<br />

Ü Udiaeresis 00DC<br />

udoubleacute 0171<br />

Udoubleacute 0170

11.2.3. A betűtípusok hagyományos csoportosítása<br />

A betűtÌpus (typeface) azonos grafikai elven megtervezett ·bÈcÈ, amelynek sz·mos v·ltozata<br />

lehet (ugyanannak a tÌpusnak kurzÌv, vil·gos, kˆvÈr, keskeny, szÈles, kiskapit·lis,<br />

kont˙ros v·ltozata), Ès ezek egy¸tt alkotj·k a betűcsal·dot. A betűcsal·dot teh·t egy tÌpus<br />

v·ltozatai alkotj·k, ezek egy egyedi tagj·t fontnak nevezz¸k. A font tulajdonkÈppen egy<br />

jelkÈszlet: az adott digit·lisbetű-·llom·nyban tal·lhatÛ karakterek ˆsszessÈge.<br />

A betűtÌpusokat tˆbbfÈlekÈppen csoportosÌtj·k, ezek a beoszt·sok orsz·gonkÈnt, kult˙rkˆrˆnkÈnt<br />

is eltÈrőek lehetnek. A betűtÌpusok nevei főleg a sz·mÌtÛgÈpes betűtÌpusok<br />

megjelenÈsÈvel igencsak ˆsszekusz·lÛdtak. A sz·mÌtÛgÈpes haszn·latra kÈszÌtett betűcsal·dok<br />

ñ elsősorban az egyedi művÈszi alkot·snak tekinthető betűtÌpusok tervezőivel kapcsolatos<br />

szerzői jogi problÈm·k elker¸lÈse ÈrdekÈben ñ ˆn·llÛ, ˙j neveket kaptak (Èrdekes<br />

mÛdon nem maga a betűkÈp, hanem a m·rkanÈv vÈdett). EsetenkÈnt ezek a betűtÌpusok<br />

csak nev¸kben tÈrnek el a kor·bban hagyom·nyos mÛdon megtervezett, kital·lt hagyom·nyos<br />

betűtÌpusoktÛl.<br />

A csoportosÌt·s alapja a betűk formai kialakÌt·sa, az egyes betűk ar·nyai, vonalvezetÈs¸k<br />

Ès optikai megjelenÈs¸k, jellemzőik (pl. a betűtalpak alakja). M·r a sz·mÌtÛgÈpes betűtÌpusok<br />

megjelenÈse előtt is tˆbbezer k¸lˆnfÈle latinbetű-tÌpust tartottak nyilv·n, sz·muk<br />

ma m·r (a betűtervező szoftvereknek Ñh·laî) ezek sokszoros·t is elÈri.<br />

A nyomdai betűtÌpusok nemzetkˆzi oszt·lyoz·sa (Nagra DIN 16518):<br />

Reneszánsz antikva (velencei és francia antikvák)<br />

PÈld·k: Bembo (1495), Caxton, Galliard ITC, Garamond (1540), Goudy, Novarese,<br />

Weiss, Windsor (25. ·bra).<br />

Nev¸k onnan sz·rmazik, hogy ezek a betűtÌpusok, melyek a humanista kÛdexek Ìr·stÌpusainak<br />

nyomtatott v·ltozatai, a renesz·nsz korban sz¸lettek. A korai velencei tÌpusokat a<br />

kis e betű ferde, nem vÌzszintes har·ntvonal·rÛl kˆnnyű felismerni. Modern tervezÈsűnek nevezik<br />

azokat a v·ltozataikat, amelyek 1890 ut·n sz¸lettek. TermÈszetesen a napjainkban tervezett<br />

tˆbb ezer fÈle sz·mÌtÛgÈpes betűtÌpus kˆzˆtt is elÈg sok renesz·nsz antikva tal·lhatÛ.<br />

25. ábra<br />

Reneszánsz antikva betűtípusok és jellemzőik<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

131

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

Olyanok ezek a betűk, mintha ferdÈre v·gott hegyű l˙dtollal rajzolt·k volna őket. Jellemző<br />

a v·ltozatos vonalvezetÈs, de a betűt alkotÛ vonalak kˆzel azonos vastags·g˙ak, a<br />

betűk tengelye nem f¸ggőleges, hanem kissÈ ferde, a kerek betűk legvÈkonyabb szakaszait<br />

ˆsszekˆtő vonal balra dől. A betűk vÈgződÈse l·gyan kˆrÌves (szerif). A betűtalpak<br />

hajlÌtott Èk alakban futnak fel a betű fővonal·hoz. A felső ny˙lv·nyos kurrens betűk felső<br />

betűtalpa mindig ferde. Legszembetűnőbb jellemzőj¸k, hogy a felső betűsz·rak az alsÛkn·l<br />

hosszabbak, illetve, hogy a vÌzszintes Ès f¸ggőleges betűalkotÛ elemek azonos hangs˙ly˙ak.<br />

Barokk antikva<br />

PÈld·k: Baskerville (1750), Bookman ITC, Caslon (1734), Century, Janson, Times New<br />

Roman (1932) (26. ·bra).<br />

A XVI. sz·zad m·sodik felÈben bontakozott ki a barokk művÈszet, amely ·tform·lta a renesz·nsz<br />

stÌlust. Ezek a betűtÌpusok mentesek minden egyÈnieskedÈstől Ès a tipogr·fiai stÌlus<br />

egyens˙ly·t kÈpviselik a barokk m·s ter¸leteken jelentkező t˙lz·saival szemben. A barokk<br />

antikva kialakul·sa kˆzben a betűművÈszet s˙lypontja Angli·n ·t Franciaorsz·gba ker¸lt.<br />

A barokk antikva nagyon hasonlÛ a renesz·nsz antikv·hoz, de a betűt alkotÛ vonalak<br />

vastags·ga kˆzˆtt jÛval nagyobb a k¸lˆnbsÈg. A betűk vÈgződÈsei m·r kevÈsbÈ gˆmbˆlyűek,<br />

helyenkÈnt sarkosak. A betűk tengelye majdnem f¸ggőleges. A betűtalpak egyszerűbbek,<br />

ink·bb egyenesek Ès felfut·suk kevÈsbÈ lend¸letes. Mind a felső, mind az alsÛ<br />

betűsz·rak hossz˙ak.<br />

Klasszicista antikva<br />

PÈld·k: Bauer Bodoni, Bodoni Antiqua (1780), Didot (1819), Excelsior, Poster Bodoni,<br />

Thorne Corvinus (27. ·bra).<br />

A klasszicizmus mint művÈszeti ir·nyzat Ès stÌluskorszak az antik stÌluseszmÈnyhez kˆzel<br />

·llÛ, fegyelmezett stÌlus. A Ñnemes egyszerűsÈgreî tˆrekvÈs purit·n művÈszetet hozott<br />

lÈtre, melyben gyakran felfedezhető bizonyos tˆkÈletes ar·nyokra valÛ tˆrekvÈs. Szigor˙<br />

132<br />

26. ábra<br />

Barokk antikva betűtípusok és jellemzőik

logikai szerkezetű, hűvˆsnek hatÛ betűtÌpusok, amelyeket eleinte csak a latin nÈpek<br />

tipogr·fi·ja haszn·lt. Formai kialakul·s·t alapvetően befoly·solta a rÈzkarctechnolÛgia,<br />

m·r nem figyelhető meg a kÈzÌr·s ut·nz·sa a betűterveknÈl. A kÈsői tÌpusok, melyeket elsősorban<br />

a XIX. sz·zad kˆzepÈn hirdetÈsek Ès rekl·mok cÈljaira fejlesztettek ki, m·r<br />

nÈlk¸lˆzik a korai tÌpusok művÈszi ÈrtÈkeit.<br />

27. ábra<br />

Klasszicista antikva betűtípusok és jellemzőik<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

A betűt alkotÛ vonalak vastags·ga kˆzˆtt mÈg a barokk antikv·n·l is nagyobb a k¸lˆnbsÈg.<br />

A betűvÈgződÈsek szˆgletesek, a betűk talpa nagyon vÈkony. A kisbetűk felső vÈgződÈse<br />

vÌzszintes, a kerek betűk tengelye is f¸ggőleges. A betűtalpak, z·rÛvonalak Ès a fővonalak<br />

kˆzˆtti ·tmenet Èles vagy csak alig van lekerekÌtÈs. A helyenkÈnt igen vastag<br />

vonalak miatt hangs˙lyosak a betűk, kenyÈrszˆvegkÈnt nem szerencsÈs az alkalmaz·suk,<br />

mert nem jÛl olvashatÛk. A legszembetűnőbb jellemző a betű fő jellemzőinek<br />

(betűszem : a betűszem fˆlÈ ny˙lÛ sz·r : a betűszem al· ny˙lÛ sz·r) 1 : 1 : 1 ar·nya.<br />

Fontosak az ˙n. modern antikv·k is (Century Schoolbook).<br />

Betűtalpas lineáris antikva, ún. egyptienne<br />

PÈld·k: Beton (1930), Cheltenham, Clarendon, Lubalin Graph, Memphis, Public, Rockwell,<br />

Renault, Serifa, Stymie (28. ·bra).<br />

28. ábra<br />

Lineáris antikva betűtípusok és jellemzőik<br />

133

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

Neve (egyptienne) ·llÌtÛlag NapÛleon sikertelen egyiptomi hadj·rat·t idÈzi, ekkor jˆtt<br />

lÈtre ez a betűtÌpus-csoport. EgyÈbkÈnt semmi kˆze a betűk megjelenÈsÈnek Egyiptomhoz,<br />

ezÈrt ma m·r ink·bb a betűtalpas line·ris antikva elnevezÈs a megszokott.<br />

Az antikva Ès a line·ris elemek egyes¸lÈse jellemzi: mark·ns betűtalp, kis sapka (pl. a<br />

verz·l A betűnÈl), amely erőteljes kifejezőkÈszsÈget ad a betűtÌpusnak. A betűvonalak<br />

egyenletes vastags·g˙ak, a betűtalp azonos erőssÈgű. Z·rtabbnak hat, mint a kˆtetlen antikv·k.<br />

A kerek form·k tengelye kˆvetkezetesen f¸ggőleges. EsetenkÈnt (Aachen Bold,<br />

Clarendon, Neutra) a betűk talp·t jelentősen megvastagÌtott·k.<br />

Ebbe a csoportba sorolhatÛ az ÌrÛgÈpbetűt ut·nzÛ betűtÌpusok tˆbbsÈge is (American<br />

Typewriter, Courier). KenyÈrszˆvegkÈnt, kˆnyvbetűkÈnt csak nagyritk·n haszn·latos.<br />

Talp nélküli lineáris antikva (groteszk)<br />

PÈld·k: Akzidenz Grotesk, Eurostile, Franklin Gothic, Frutiger, Futura (1927), Gill Sans,<br />

Helvetica, ITC AvantGarde, News Gothic, Serpentine, Univers, VAG (29. ·bra).<br />

Az alapform·k Ès ar·nyok az antik Gˆrˆgorsz·g Ìr·sform·j·val megegyezőek. Ez a<br />

XIX. sz·zad elejÈn (1803) megsz¸letett tÌpus visszat¸krˆzte a korszak merkantilista szemlÈletÈt.<br />

A huszadik sz·zad elejÈn (a Bauhaus tipogr·fi·ban is Èrződő funkcionalizmusa<br />

hat·s·ra) tervezett modern tÌpusokat ink·bb divatbetűknek tekintettÈk.<br />

A kor·bban emlÌtett antikv·kkal jÛrÈszt megegyező betűtÌpusok, de a betűk vÈgződÈsei<br />

a vonal megszakad·s·val jˆnnek lÈtre, teh·t talp nÈlk¸liek. A talp nÈlk¸li kifejezÈs francia<br />

megfelelője (sans serif) is haszn·latos Ès ismert a tipogr·fi·ban. M·s nÈven groteszk betűk:<br />

a vonalvastags·g keveset v·ltozik, nincs hat·rozott tengely¸k.<br />

T·rgyilagos, szab·lyos felÈpÌtÈsű, egyszerű mÈrtani form·k jellemzik (mintha kˆrzővel<br />

Ès vonalzÛval szerkesztettÈk volna őket): tÈrkÈpi megÌr·sokra k¸lˆnˆsen alkalmasak.<br />

SzintÈn jellemző r·juk a v·ltozatok gazdags·ga: sokfÈle s˙ly- Ès sűrűsÈgv·ltoz·s (narrow,<br />

extended, black, condensed, light).<br />

A modern kifejezÈsmÛd hangs˙lyoz·s·n·l, rˆvid szˆvegű műszaki vagy kÈpeskˆnyveknÈl,<br />

gyermekkˆnyveknÈl cÈlszerű a haszn·latuk, hosszabb szˆvegekben azonban f·rasztja<br />

a szemet, valÛszÌnűleg a szemet vezető betűtalpak hi·nya miatt.<br />

134<br />

29. ábra<br />

Talp nélküli lineáris antikva (groteszk) betűtípusok és jellemzőik

A tÈrkÈpi nÈvÌr·s eltÈrő igÈnyeinek azÈrt felel meg majdnem maradÈktalanul ez a<br />

csal·d, mert a betűk vonalai geometriai jellegűek, nem vonj·k el a tÈrkÈpolvasÛ figyelmÈt<br />

a betűk egyedi saj·toss·gai. A tÈrkÈpi megÌr·sok saj·toss·ga, hogy ezek a szˆvegek szinte<br />

minden esetben valamilyen m·s tÈrkÈpi elem (szÌnfel¸letek, vonalas objektumok) Ñfelettî<br />

tal·lhatÛk, ami jelentős mÈrtÈkben zavarhatja az olvashatÛs·got. Elsősorban a kismÈretű<br />

betűk esetÈben fontos, hogy a betűszemek ne z·rÛdjanak be, mÈg akkor sem, ha mˆgˆtt¸k<br />

zavarÛ (sˆtÈt szÌnű) tÈrkÈpi elemek vannak.<br />

ZavarÛ problÈma azonban mÈg Ìgy is felmer¸lhet vonalas tÈrkÈpi elemek Ès azonos<br />

vastags·g˙ betűelemek (I, l betű) tal·lkoz·s·n·l, sőt olvashatÛs·gi gondot is okozhat<br />

pl. Illmenau (groteszkkel szedve: Illmenau). NÈmet nyelvet¸leten ilyenkor a szÛkezdő<br />

I helyett J-t Ìrnak (Jllmenau).<br />

Egyéb antikva változatok (kötetlen antikva)<br />

A kor·bban emlÌtett antikva csoportokba (renesz·nsz, barokk, klasszicista) nem lehet besorolni<br />

az antikva ˆsszes v·ltozat·t. E csoportban megk¸lˆnbˆztet¸nk: talp nÈlk¸li antikv·kat,<br />

egyÈni tÌpusokat Ès tˆrtÈneti tÌpusokat (30. ·bra).<br />

a) Talp nélküli antikvák<br />

PÈld·k: Copperplate, Optima, Pascal.<br />

Az antikva Ès a line·ris betűk jellegzetessÈgeit egyar·nt magukban hordozz·k. A fővonalak<br />

kicsi, felfut·s nÈlk¸li egyenes talpakban vÈgződnek vagy kiszÈlesedÈssel z·rÛdnak.<br />

A szÈlessÈgar·nyok nem egysÈgesek. A betűk valamilyen geometrikus form·ba vannak<br />

tervezve, vagy ebből a form·bÛl levezetve. A betűtalpak hi·nyoznak.<br />

30. ábra<br />

Egyéb antikva változatok<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

135

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

b) Egyéni típusok<br />

PÈld·k: Broadway, Hobo, Revue.<br />

A rajzos elemek befoly·sa nagyon erősen Èrezhető, de ez azÈrt nem megy a funkcionalit·s<br />

(olvashatÛs·g) rov·s·ra.<br />

c) Történeti típusok<br />

PÈld·k: Allegro, Arnold Bˆcklin, Post-Antiqua.<br />

E tÌpusok jellegzetessÈge, hogy felelevenÌtik a tˆrtÈnelmi kÈzÌr·sok jellegzetessÈgeit,<br />

de mindig szem előtt tartj·k az Ìrott, rajzolt vagy ak·r sz·mÌtÛgÈppel szerkesztett betű<br />

funkcion·lis szerepÈt.<br />

Kalligrafikus (kézírás jellegű)<br />

PÈld·k: Ariston, Balloon, Dom Casual, Mistral, Slogan, Time Script, Zapf Chancery<br />

(31. ·bra).<br />

Ezek a tÌpusok a k¸lˆnfÈle ÌrÛeszkˆzˆkkel gyakorolt folyÛÌr·st ut·nozz·k. V·ltozatainak<br />

saj·toss·gait az ÌrÛeszkˆzˆk hat·rozz·k meg: v·ltakozÛ, ·rnyÈkolt, egyenletes vonal˙ak,<br />

ecsetvon·s˙ak. Form·juk alapj·n a line·ris talp nÈlk¸li betűkhˆz kapcsolÛdnak.<br />

Leggyakrabban dőlt, lend¸letes vonalvezetÈsű betűk. Õrott jelleg¸kből adÛdÛan nagybetűs<br />

Ès szÛrt Ìr·sra is alkalmatlanok, hiszen Èppen az a lÈnyege e betűtÌpusoknak, hogy olyan<br />

hat·st keltsenek, mintha folyamatos Ìr·s˙ szˆveget alkotn·nak (ˆsszeÈrő betűk).<br />

KenyÈrszˆvegkÈnt alkalmatlanok, mert nagy tˆmegben rendkÌv¸l nehezen olvashatÛk.<br />

Elsősorban dÌszÌtőelemkÈnt haszn·latosak.<br />

Fraktúr, gót típusok<br />

PÈld·k: Alt-Schwabacher, Cloister Black, Linotext, London, Old-English Text (32. ·bra).<br />

136<br />

31. ábra<br />

Kalligrafikus betűtípusok<br />

32. ábra<br />

Fraktúr és gót betűtípusok

Elsősorban betű- Ès kˆnyvtˆrtÈneti szempontbÛl Èrdekesek, de a sz·mÌtÛgÈpes betűtÌpusok<br />

elterjedÈsÈvel ismÈt gyakrabban haszn·latosak, b·r elsősorban nÈmet nyelvter¸leten<br />

haszn·lt·k őket.<br />

A betűk felÈpÌtÈsÈben erősen ÈrvÈnyes¸lnek a tˆrt, ferde vonalak. TÈrkÈpÈszeti szempontbÛl<br />

ezeknek a betűknek nincs gyakorlati jelentősÈg¸k, mivel a kˆzÈpkort idÈző karakterek<br />

mai szemmel szinte olvashatatlanok.<br />

Dísz- és reklámbetűk<br />

PÈld·k: Posse, Revue, Stencil, Stop (33. ·bra).<br />

TulajdonkÈppen gyűjtőkategÛria a tˆbbi csoportba besorolhatatlan betűtÌpusok sz·m·ra.<br />

Az adott kiadv·nyban alkalmazva az ilyen betűtÌpussal Ìrt szˆvegnek ink·bb a grafikai<br />

hat·sa domin·l, mint a betű Ìr·sfunkciÛja. Ebből kˆvetkezően mellőzni kell 20ñ30 karakternÈl<br />

hosszabb szˆvegre valÛ alkalmaz·s·t.<br />

33. ábra<br />

Dísz- és reklám betűtípusok<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

Nem latin betűs írások<br />

A sz·mÌt·stechnika tÈrhÛdÌt·s·val, a Unicode megjelenÈsÈvel (mely m·r elvileg tˆbb,<br />

mint 65 000 k¸lˆnfÈle karakter egyidejű haszn·lat·t teszi lehetővÈ) Ès egyre ink·bb nemzetkˆzivÈ<br />

v·l·s·val előtÈrbe ker¸ltek a nem latin betűs Ìr·sok is. NÈh·ny az egyes idegen<br />

Ìr·sok kˆz¸l: arab, ˆrmÈny, cirill, gˆrˆg, gr˙z, hÈber, hindi, thai (34. ·bra).<br />

Sok esetben a laikusok sz·m·ra mÈg az sem ·llapÌthatÛ meg, hogy az adott nyelv betűvagy<br />

szÛtagÌr·st haszn·l, illetve balrÛl jobbra vagy jobbrÛl balra haladva ÌrÛdik (koreai,<br />

arab, hÈber) [2], [5], [6].<br />

A tÈrkÈpÈszek ker¸lhetnek olyan feladat elÈ, hogy a tÈrkÈpen elő kell ·llÌtaniuk ezeket<br />

a nem latin betűs Ìr·sokat, mivel a tÈrkÈpeken cÈlszerű szerepeltetni az adott ter¸leten alkalmazott<br />

nÈvÌr·si form·kat, hiszen a helyszÌnen a tÈrkÈpolvasÛ valÛszÌnűleg csak ezekkel<br />

fog tal·lkozni. Ennek ellenÈre azÈrt az eltÈrő Ìr·srendszerek vegyÌtÈse a tÈrkÈpeken<br />

igen ritka.<br />

34. ábra<br />

Nem latin betűs írások (orosz, görög, héber, kínai, japán, koreai, arab, thai, egyéb)<br />

137

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

11.2.4. A betűtípusok rendszerező csoportosítása<br />

A betűjellemzők sz·mjelzÈssel tˆrtÈnő csoportosÌt·s·nak első kÌsÈrlete az ˆtvenes Èvek<br />

vÈgÈn, Adrian Frutiger nevÈhez fűződik. Az ·ltala javasolt kÈttag˙ sz·m első jegye a betűk<br />

Ñs˙ly·raî utal (3 ñ light, vÈkony, 8 ñ heavy, vastag), a m·sodik sz·m a szÈlessÈgre (3 ñ szÈlesÌtett,<br />

extended, 9 ñ ˆsszenyomott, condensed). Ezt a mÛdszert Frutiger előszˆr az ·ltala<br />

tervezett Univers betűcsal·dhoz alkalmazta (36. ·bra).<br />

138<br />

7 6 5 7 6 5<br />

35. ábra<br />

Különféle betűtípusok kisméretű megírásai (7, 6, 5 pontos) térképszerű háttéren.<br />

Ilyen méretben legjobban a groteszk típusok olvashatók.<br />

36. ábra<br />

Részlet a Frutiger féle csoportosításból

KÈsőbb ezt a fajta sz·moz·st ·tvette a Linotype is a Helvetica betűcsal·dn·l, s tˆbb<br />

nagy betűcsal·dn·l is haszn·lt·k mÈg a sz·mÌtÛgÈpes betűtÌpusok megjelenÈse előtt.<br />

Ez a csoportosÌt·s csak egy jelzÈsrendszer, tulajdonkÈppen a betűcsal·dok egyes v·ltozatainak<br />

azonosÌt·s·ra szolg·lt.<br />

A betűtÌpusok fajt·inak csoportosÌt·sa a sz·mÌtÛgÈpes kˆrnyezetben is fontos. EgyrÈszt<br />

cÈlszerű rendet tenni a rengeteg ñ valÛj·ban esetleg csak minim·lisan eltÈrő vagy teljesen<br />

azonos ñ betűtÌpus kˆzˆtt, m·srÈszt a sz·mÌtÛgÈpes betűtÌpusokat haszn·lÛk szempontjai<br />

a hagyom·nyos csoportosÌt·stÛl jelentősen eltÈrhetnek.<br />

A szˆveg- Ès kiadv·nyszerkesztő programok szÈles kˆrű elterjedÈsÈvel megnőtt az<br />

igÈny arra, hogy a gondosan megform·zott, betˆrdelt ·llom·nyokat ˙gy lehessen tov·bbÌtani<br />

b·rkinek, hogy a cÌmzett a kÈszÌtÈskor alkalmazott programok Ès betűtÌpusok birtokl·sa<br />

nÈlk¸l is ugyanazt l·thassa a kÈpernyőn, mint a kÈszÌtő. Ez csak ˙gy valÛsÌthatÛ meg,<br />

ha minden egyes betűtÌpus kap egy ñ a k¸lˆnfÈle jellemzőket mag·ban foglalÛ ñ numerikus<br />

azonosÌtÛt. Ez a numerikus azonosÌtÛ abban is segÌthet, hogy egy adott betűtÌpus<br />

hi·ny·ban milyen meglÈvőt haszn·ljunk.<br />

Sok sz·mÌtÛgÈpen bÈkÈsen megfÈrnek egym·s mellett a Helvetica, a Swiss Ès a Switzerland,<br />

illetve a Times, a Toronto Ès a Dutch 801 betűtÌpusok. ValÛj·ban ugyanarrÛl a kÈt<br />

hagyom·nyos ñ b·r csak nÈh·ny tÌz Ève haszn·lt ñ betűtÌpus (Helvetica, Times) k¸lˆnfÈle<br />

szoftvercÈgek (Microsoft, Corel) ·ltal kiadott v·ltozatairÛl van szÛ, amit a felhaszn·lÛk<br />

valÛj·ban feleslegesen t·rolnak tˆbb pÈld·nyban a sz·mÌtÛgÈp¸kˆn [9].<br />

A sz·mÌtÛgÈpes betűtÌpusok elnevezÈsÈben olyan kifejezÈseket is haszn·ltak, amelyek<br />

esetenkÈnt idegenek a hagyom·nyos elnevezÈsektől [7] (37. ·bra):<br />

keskeny condensed<br />

norm·l regular, book<br />

norm·l talpas roman normal<br />

fÈlkˆvÈr bold, demi<br />

kˆvÈrebb medium<br />

kˆvÈr heavy, black, extra bold<br />

szÈles extended<br />

ny˙jtott elongated<br />

kˆrvonalas outline<br />

kerekÌtett rounded<br />

cÌmszedő headline<br />

vil·gos light<br />

dőlt italic<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

139

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

37. ábra<br />

Az egyes betűtípusok neveiben előforduló kifejezések magyar, angol, német és francia nyelven<br />

11.2.5. Panose<br />

A napjainkban legink·bb elfogadott szabv·ny az objektÌv alapokkal bÌrÛ, sz·mszerű jellemzÈs<br />

cÈlj·ra a Panose, melyet azonban ñ Èrthető okokbÛl ñ a tipogr·fusok nem t·mogatnak,<br />

hiszen nem az ő szempontjaikhoz alkalmazkodik: ink·bb segÌtsÈg a betűtÌpusokat<br />

egy·ltal·n nem ismerők sz·m·ra. A Panose rendszer Benjamin Bauermeister (ElseWare<br />

Corporation) nevÈhez fűződik, szabv·nykÈnt valÛ első megjelenÈsi időpontja 1993. M·ra<br />

ñ elsősorban a Microsoft t·mogat·sa jÛvolt·bÛl ñ a betűtÌpusok ˆsszehasonlÌt·s·nak legelterjedtebb<br />

lehetősÈgÈvÈ v·lt. …rdekessÈg, hogy a Panose kifejezÈs Ès az azonosÌtÛ sz·mok<br />

a Hewlett-Packard vÈdjegyekÈnt vannak bejegyezve.<br />

A Panose gyakorlati jelentősÈge nem abban van, hogy az egyes betűtÌpusokhoz hozz·rendelhet¸nk<br />

egy numerikus azonosÌtÛt, hanem abban, hogy ezen azonosÌtÛ ismeretÈben<br />

a hi·nyzÛ betűtÌpusokat a Panose-t ismerő szoftver (pl. CorelDraw8) automatikusan helyettesÌti<br />

a hozz· legkˆzelebb ·llÛ, a gÈp¸nkˆn telepÌtett betűtÌpussal. Ehhez termÈszetesen<br />

az is sz¸ksÈges, hogy a szoftver ismerje az adott betűtÌpus kÛdj·t.<br />

A Panose azonosÌtÛ meghat·roz·sa mÈrÈsek sorozat·nak az eredmÈnye. A kenyÈrszˆvegkÈnt<br />

alkalmazhatÛ betűtÌpusok esetÈn a sz¸ksÈges mÈrÈsek sz·ma elÈrheti a 65-ˆt, de<br />

a legtˆbb esetnÈl ennÈl jÛval kevesebb is elegendő. Az oszt·lyoz·s alapja az egyes mÈrt<br />

ÈrtÈkek egym·shoz viszonyÌtott ar·nya: ez lÈnyegÈben azt jelenti, hogy a mÈrÈs az adott<br />

betűtÌpus tetszőleges mÈretű betűin elvÈgezhető, de a megfelelő pontoss·g elÈrÈse ÈrdekÈben<br />

cÈlszerű legal·bb 200 pontos nagys·g˙ karaktereket alkalmazni.<br />

140

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

Megfelelő szoftver haszn·lata esetÈn a mÈrÈsek a kÈpernyőn is elvÈgezhetők, nincs<br />

sz¸ksÈg a mÈrÈshez sz¸ksÈges karakterek kinyomtat·s·ra.<br />

Egyelőre a mÈrÈsek folyamata nem automatiz·lhatÛ, de a mÈrÈsi folyamat leÌr·sa rendkÌv¸l<br />

rÈszletes, Ìgy megfelelő ellenőrzÈsek beiktat·s·val az emberi hiba kik¸szˆbˆlhető.<br />

A Panose csak a betűk szemmel is ÈrzÈkelhető jellemzőit haszn·lja, nem utal pÈld·ul<br />

konkrÈt sz·mszerű ÈrtÈkekre (karakterszÈlessÈg, egaliz·l·s).<br />

A Panose sz·mÈrtÈk 10 jegyből ·ll.<br />

1. A betűtípus definiálása, értéke:<br />

2 ñ latin betűs szˆveg<br />

3 ñ latin kÈzÌr·st ut·nzÛ betűtÌpus<br />

4 ñ latin dekoratÌv betűtÌpus<br />

5 ñ latin szimbÛlumok<br />

A kanji, hÈber, arab stb. Ìr·sok Panose rendszerbeli meghat·roz·sa egyelőre mÈg nem<br />

tˆrtÈnt meg (1997), a tˆbbi sz·m erre van fenntartva.<br />

(EnnÈl Ès minden tov·bbi paramÈternÈl a 0 ÈrtÈket akkor alkalmazzuk, ha az adott jellemző<br />

b·rmely m·s e csoportba tartozÛ jellemzővel megegyezik, mÌg az 1 ÈrtÈk azt jelenti,<br />

hogy a jellemző egyik lehetősÈgnek sem felel meg.)<br />

A tov·bbi sz·mjegyek jelentÈse m·r a betűtÌpustÛl (az első sz·mjegytől) f¸gg. A kategoriz·l·s<br />

lÈnyegÈnek Ès a feladat bonyolults·g·nak megÈrtÈse ÈrdekÈben vizsg·ljuk meg,<br />

hogy a sz·munkra legfontosabb latin betűs szˆveg esetÈn milyen tov·bbi paramÈtereket<br />

vesznek figyelembe.<br />

2. A szerif stílusa<br />

A szerif, a betűtalp milyensÈge a betűvÈgződÈsek jellemzője (pl. a sans serif kifejezÈs a<br />

talpnÈlk¸lisÈget jelenti). A szerif a Panose rendszer legkifinomultabb, legbonyolultabb<br />

paramÈtere. Ez a sz·m 0 Ès 15 kˆzˆtti ÈrtÈket vehet fel, Ès b·r ezek egy-egy konkrÈt kifejezÈssel<br />

is jellemezhetők (pl. norm·l, ov·lis), az adott paramÈter bonyolult mÈrÈsek eredmÈnyekÈppen<br />

sz¸letik meg.<br />

3. Súly, vastagsági változat (weight)<br />

A paramÈter 2ñ11 kˆzˆtti ÈrtÈket vehet fel a nagyon vil·gostÛl (very light) az extra<br />

kˆvÈrig (extra black). Sz·mÌt·sa kÈt mÈrÈsen alapul (a nagy H betű magass·ga Ès a nagy<br />

E betű f¸ggőleges sz·r·nak vastags·ga).<br />

4. Proporcionalitás<br />

A Panose esetÈben itt egy gyűjtőfogalomrÛl van szÛ. Nyolc jellemző segÌtsÈgÈvel sz·mÌtott<br />

h·rom paramÈter alapj·n tˆrtÈnik a beoszt·s az al·bbi nyolc kategÛri·ba: rÈgies,<br />

modern, egyenletes szÈlessÈgű, kiszÈlesÌtett, ˆsszenyomott (condensed), nagyon szÈlesÌtett,<br />

nagyon ˆsszenyomott, nem proporcion·lis (monospaced).<br />

141

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

5. Kontraszt<br />

…rtÈke 2ñ9 kˆzˆtt lehet, a nincs kontraszt Ès a nagyon magas kontraszt kˆzˆtti tartom·nyban.<br />

A nagy O betű legvÈkonyabb Ès legvastagabb rÈszÈnek ar·nya alapj·n rendelj¸k hozz·<br />

a sz·mÈrtÈket az egyes betűtÌpusokhoz.<br />

6. Betűvonal-variációk (stroke variation)<br />

Ez a jellemző megadja a betűsz·rak legvÈkonyabb Ès legvastagabb rÈszÈnek viszony·t. Ha<br />

az előző esetben nincs kontraszt, akkor itt is hasonlÛ ÈrtÈket kapunk (nincs vari·ciÛ), Ìgy<br />

ˆsszesen kilencfÈle ÈrtÈk haszn·lhatÛ a fokozatos/·tlÛs Ès az ·llandÛ/vÌzszintes kˆzˆtt. A<br />

megfelelő eredmÈny elÈrÈse ÈrdekÈben mind a hat meghat·rozandÛ paramÈternÈl rendkÌv¸l<br />

precÌz mÈrÈsre van sz¸ksÈg, javasolt, hogy a mÈrÈseket legal·bb 400 pontos mÈretű<br />

betűkˆn vÈgezzÈk el.<br />

7. A ferde betűszárak stílusa (arm style)<br />

Ez a jellemző a betűk ferde, ·tlÛs rÈszeit, illetve a nyitott vÈgű betűform·k lez·r·s·t vizsg·lja.<br />

A kategoriz·l·s 10 fÈle ÈrtÈket tartalmaz, ebből 5ñ5 esetÈben a betűkar egyenes,<br />

illetve nem egyenes. Ezeken bel¸l 5 tov·bbi csoport utal a m·r emlÌtett betűlez·r·sokra.<br />

A betűkar mÈrÈsÈhez a nagy A, a betűlez·r·s mÈrÈsÈhez a nagy C betűt haszn·lj·k: ˆsszesen<br />

hÈt jellemzőt mÈrve.<br />

8. Betűforma (letterform)<br />

A legkifinomultabb betűtÌpustervek mÛdosÌtj·k a karakterek alakj·nak gˆmbˆlyűsÈgÈt,<br />

hogy a fekete Ès fehÈr rÈszek ar·ny·nak megv·ltoztat·s·val egyedi megjelenÈst adjanak.<br />

A paramÈter ezt a gˆmbˆlyűsÈget, a betűform·t jellemzi. ÷sszesen 14 fÈle ÈrtÈket vehet<br />

fel, ebből 7ñ7 norm·l Ès ferde.<br />

A sz·mÈrtÈk 5 mÈrÈs segÌtsÈgÈvel alakul ki, melyek elsősorban a nagy O betűre vonatkoznak,<br />

de mÈrik a nagy H sz·r·nak vÌzszintestől valÛ eltÈrÈsÈt is a ferde (dőlt) betűtÌpusok<br />

meghat·roz·sa ÈrdekÈben.<br />

9. Középvonal<br />

Ez a paramÈter kÈtfÈle jellemzőt vesz figyelembe: a vÌzszintes kˆzÈpvonal elhelyezkedÈse<br />

a nagybetűknÈl (E, A), illetve az ·tlÛs sz·rak cs˙cspontj·nak milyensÈgÈt (A).<br />

A vÌzszintes kˆzÈpvonalak fajt·ja szerint nÈgy alcsoportot (standard, magas, konstans<br />

Ès alacsony), a sz·rvÈgek szerint h·rom kategÛri·t (szegÈlyezett, pontszerű, szerif) alakÌtottak<br />

ki. Õgy ˆsszesen 12 lehetsÈges ÈrtÈket vehet fel ez a paramÈter.<br />

10. Középmagasság (X-height)<br />

IsmÈt csak kÈt eltÈrő paramÈtert integr·l mag·ba ez az ÈrtÈk: a nagybetűkˆn tal·lhatÛ mellÈkjelek<br />

kezelÈsÈnek mÛdj·t Ès a kisbetűk relatÌv mÈretÈt (ha az adott betűtÌpus nem tartalmaz<br />

kisbetűket, akkor az első Panose-szabv·nytÛl eltÈrően a dekoratÌv betűtÌpusok<br />

142

kˆzÈ kell sorolni). H·rom k¸lˆnfÈle karakteren (x, H, C) vÈgzett mÈrÈsből alakul ki a<br />

paramÈter, mely a mellÈkjelek kezelÈse szerint kÈtfÈle (konstans Ès s¸llyesztett), mÌg a<br />

kisbetűk relatÌv mÈrete szerint h·romfÈle (kicsi, standard, nagy) lehet: azaz ˆsszesen hatfÈle<br />

ÈrtÈket vehet fel.<br />

Sok betűtÌpus esetÈben nem tˆrődnek a mellÈkjelekkel, Ès csak az ASCII kÛdt·bla karaktereit<br />

(angol ·bÈcÈ) tartalmazz·k. Ezek a betűtÌpusok a teljes betűmagass·gnak megfelelő<br />

helyet kitˆltik a nagybetűknÈl is, nem hagynak helyet a felső mellÈkjeleknek [11].<br />

11.2.6. Postscript betűtípusok<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

A Postscript alapú output eszkˆzˆkben mindig ugyanazok a gondosan ˆsszev·logatott betűtÌpusok<br />

tal·lhatÛk. A legtˆbb Postscript nyomtatÛ legal·bb harmicˆt beÈpÌtett (a nyomtatÛ<br />

ROM-j·ban rezidens) betűtÌpust tartalmaz, melyeket a Postscript lapleÌrÛ nyelvnek a<br />

digit·lis kartogr·fi·ban valÛ fontoss·ga miatt k¸lˆn is jellemz¸nk (ez mindig ugyanazt<br />

a 35 betűtÌpust jelenti). A Postscript 3 alap˙ eszkˆzˆkben egyÈbkÈnt h·romszor ennyi be-<br />

ÈpÌtett betűtÌpus van, de termÈszetesen kˆzt¸k van a kor·bban kiv·lasztott 35 is:<br />

Courier<br />

Courier italic bold bold italic<br />

A ritka, nem proporcion·lis betűtÌpusok egyike (minden betű azonos karakterszÈlessÈgű<br />

helyet foglal el, ak·rcsak az ÌrÛgÈp esetÈben, azaz pl. az m betű ugyanakkora helyet foglal<br />

el, mint az i betű). Elsősorban az ÌrÛgÈp szimul·l·s·ra, programlist·k, speci·lis list·k<br />

nyomtat·s·ra haszn·latos.<br />

Helvetica + Helvetica Narrow<br />

Helvetica italic bold bold italic<br />

Napjaink egyik legnÈpszerűbb betűtÌpusa, melyet Max Meidinger tervezett 1957-ben<br />

Sv·jcban. Kˆnyvek, katalÛgusok, prospektusok szedÈsÈre az egyik leggyakrabban haszn·lt<br />

betűtÌpus. A Windows rendszerfontja az Arial is egy Helvetica v·ltozat.<br />

Helvetica Narrow italic bold bold italic<br />

Nagy mennyisÈgű szˆveg, illetve t·bl·zatok elkÈszÌtÈsÈre a fontcsal·d Narrow (keskeny)<br />

v·ltozat·t haszn·ljuk.<br />

Times<br />

Times italic bold bold italic<br />

Az ˙js·gnyomtat·s (Times) cÈljaira tervezett, gyenge minősÈgű papÌron is nagyon jÛl<br />

olvashatÛ betűtÌpus.<br />

Palatino<br />

Palatino italic bold bold italic<br />

A kˆzÈpkor hangulat·t idÈző modern tervezÈsű betűtÌpus, melyet az egyik legismertebb<br />

143

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

betűtervező Hermann Zapf alkotott meg. JÛl olvashatÛ, de elsősorban eleg·ns kiadv·nyokban<br />

haszn·latos.<br />

ITC Bookman<br />

ITC Bookman italic bold bold italic<br />

A kÈzi szedÈst ut·nzÛ modern tervezÈsű betűtÌpus. JÛl Ès gyorsan olvashatÛ, de elsősorban<br />

kiemelendő, rˆvid szˆvegek esetÈn aj·nlatos a haszn·lata (rekl·mbros˙r·k).<br />

ITC Zapf Chancery<br />

ITC Zapf Chancery<br />

A kÈzÌr·st ut·nzÛ betűk kˆzÈ tartozÛ, nagyon eleg·nsnak hatÛ betűtÌpus. Ezen betűtÌpus<br />

Ès hasonlÛ t·rsai tÈrkÈpi alkalmaz·sa nem javasolt. A tÈrkÈpolvasÛ nem az eleganci·t,<br />

hanem a kuszas·got, a nehÈz olvashatÛs·got ÈszlelnÈ.<br />

ITC Avant Garde<br />

ITC Avant Garde italic bold bold italic<br />

Ez a line·ris groteszk betűtÌpus is a hetvenes Èvek vÈgÈn sz¸letett meg, de elveiben a<br />

Bauhaus-stÌlushoz igazodik. Elsősorban nagymÈretű feliratokhoz, prospektusokhoz aj·nlatos<br />

a haszn·lata.<br />

New Century Schoolbook<br />

New Century Schoolbook italic bold bold italic<br />

Tudom·nyos igÈnnyel megtervezett modern betűtÌpus, mely nehÈz kˆr¸lmÈnyek kˆzˆtt<br />

is nagyon jÛl olvashatÛ. Alkalmas kÈzikˆnyvek, tankˆnyvek, folyÛiratok fő betűtÌpusakÈnt.<br />

Symbol<br />

Symbol ’ ¸ Ì Õ ¤<br />

Ez a fontkÈszlet tartalmazza a gˆrˆg ·bÈcÈ karaktereit (tudom·nyos szˆveg szedÈsÈre<br />

kÈsz¸lt), illetve nÈh·ny egyszerűbb matematikai szimbÛlumot.<br />

Zapf Dingbats<br />

48- djkl\nADL2rsuvw<br />

Ez nem tekinthető valÛdi betűtÌpusnak, tulajdonkÈppen szimbÛlumok, kis ikonok<br />

(bullet) gyűjtemÈnye.<br />

11.3. A számítógépes betűtípus-állományok formátumai<br />

A k¸lˆnbˆző betűtÌpusok szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpes kˆrnyezetben tˆrtÈnő haszn·lat·nak<br />

meghonosod·sa tette lehetővÈ az esztÈtikailag is igÈnyes szˆvegszerkesztÈs, illetve a DTP<br />

(Desktop Publishing) elterjedÈsÈt. Kor·bban is lÈteztek m·r sz·mÌtÛgÈpes kiadv·nyszerkesztő<br />

rendszerek speci·lis hardvert, szoftvert Ès betűtÌpus-form·tumot haszn·lva.<br />

144

A szabv·nyosÌt·s első lÈpÈsÈt 1985-ben az jelentette, amikor az Apple LaserWriter<br />

nyomtatÛba beÈpÌtettÈk az Adobe Postscript ÈrtelmezőjÈt. Mivel ezzel egyidejűleg megjelent<br />

a megfelelő szemÈlyi kiadv·nyszerkesztő szoftver is (PageMaker), ezzel kezdetÈt<br />

vette a Ñdigit·lis forradalomî. Hamarosan a nagyfelbont·s˙ levil·gÌtÛk kˆzˆs nyelvÈvÈ is<br />

v·lt ez a lapleÌrÛ nyelv. S b·r a Postscript leÌr·sa nyilv·nos volt, sok·ig meg sem prÛb·lt·k<br />

ut·nozni, mert kÈptelenek voltak a Ñhintingî helyes reproduk·l·s·ra.<br />

A Ñhintingî lÈnyege, hogy a vektoros fontok kÈpernyőn Ès m·trixprinteren valÛ megjelenÌtÈsekor<br />

kissÈ eltorzÌtott·k, egy virtu·lis h·lÛra igazÌtott·k az egyes karaktereket, hogy<br />

a kÈppont alap˙ megjelenÌtő eszkˆzˆkˆn (kÈpernyőn, nyomtatÛk egy rÈszÈn) is jÛ betűkÈpet<br />

szolg·ltassanak.<br />

A Postscript lapleÌrÛ nyelvvel egy¸tt ugyanis megjelentek az első vektoros fontok, amelyek<br />

leÌr·sa (specifik·ciÛja) azonban m·r nem volt nyilv·nosan hozz·fÈrhető. KÈsőbb a<br />

Type 3 betűtÌpusok megjelenÈsekor m·r kˆzzÈtettÈk a rÈszletes specifik·ciÛt is.<br />

Haz·nkban a v·lt·s időpontja 1987-re tehető, ekkor fejlesztettÈk ki a Xerox Ventura<br />

Publisher DTP programot, amelynek magyar v·ltozata nÈh·ny hÛnappal kÈsőbb jelent<br />

meg, s innen kezdve ez a program kis- Ès nagyobb v·llalkoz·sok tucatjainak v·lt megÈlhetÈsi<br />

forr·s·v·. A magyar v·ltozat elkÈszÌtÈse ebben az időben mÈg nem puszt·n a<br />

szoftver men¸inek, illetve s˙gÛinak egyszerű lefordÌt·s·t jelentette. BiztosÌtani kellett azt,<br />

hogy a felhaszn·lÛ a kÈpernyőn Ès a nyomtatÛn is l·thassa az ˆsszes Èkezetes karaktert,<br />

ami az előzőekben emlÌtetteket figyelembe vÈve igen komoly problÈm·k megold·s·t<br />

jelentette, sőt szabv·nyosÌt·si igÈnyeket is felvetett [4].<br />

11.3.1. Raszterfontok<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

Az első időkben a betűtÌpusok nyomtatÛn tˆrtÈnő megjelenÌtÈse a kÈpernyőn tˆrtÈnő megjelenÌtÈshez<br />

hasonlÛan elemi pontokbÛl ˆsszerakva, raszteresen tˆrtÈnt. Ekkor a nyomtatÛ<br />

felbont·sa szabja meg, hogy a betűkÈp mennyire lesz pontos, rÈszletes. A 300 dpi-s<br />

lÈzernyomtatÛk egy betű elő·llÌt·s·hoz 32 x 32-es fontm·trixot haszn·lnak, ez pedig m·r<br />

elÈri az ÌrÛgÈpminősÈget. Gondoskodni kell azonban arrÛl, hogy a betűk leÌr·sa olyan<br />

felbont·s˙ legyen, hogy megfeleljen a k¸lˆnfÈle nyomtatÛk felbont·s·nak. Ha az adott<br />

betűtÌpust ennÈl jobb felbont·sban nyomtatjuk ki, akkor m·r nem kapunk finomabb kÈpet<br />

ñ hi·ba a nagyobb felbont·s.<br />

Ez azt jelentette, hogy minden betűtÌpus minden betűnagys·g·nak raszteres kÈpÈt k¸lˆn<br />

font·llom·ny tartalmazta (cÈlszerűen termÈszetesen csak a gyakran haszn·lt mÈretekre<br />

kÈsz¸ltek el ezek a fontok: 8, 10, 12, 14, 18 pontos mÈret). Előfordult ñ főleg a korai kiadv·nyszerkesztő<br />

programok esetÈben ñ, hogy ugyanannak a betűtÌpusnak a k¸lˆnfÈle<br />

betűmÈretben tˆrtÈnő t·rol·s·ra tˆbb MB t·rolÛhely volt sz¸ksÈges (holott akkoriban mÈg<br />

a 100 MB alatti merevlemezek voltak a leggyakoribbak): Èrtelemszerűen minÈl nagyobb<br />

betűmÈretet v·lasztottunk, a raszteres font·llom·ny ann·l nagyobb lett.<br />

145

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

A legismertebb, legelterjedtebb ilyen raszteres fontform·tum a rÈgebbi HP nyomtatÛk<br />

PCL fontjai (SFP, SFL), tov·bb· a TeX tˆrdelőrendszerek PK, PXL Ès GF form·tum˙ ·llom·nyai.<br />

Gyakran a raszteres fontokat szoft (soft) fontoknak is nevezik. Az elnevezÈs<br />

onnan sz·rmazik, hogy rÈgebben a nyomtatÛk csak ˙gy voltak kÈpesek sokfÈle betűtÌpus<br />

haszn·lat·ra, ha beszerezt¸nk a nyomtatÛk bővÌtőhelyeire bedughatÛ fontkazett·kat<br />

(cartridge). Ezekhez kÈpest a szoft fontokat csak le kell tˆlteni a nyomtatÛ (gyakran korl·tozott<br />

mÈretű) memÛri·j·ba.<br />

Manaps·g a raszteres fontok leggyakrabban ˙n. kÈpernyőfontokkÈnt haszn·latosak.<br />

A grafikus kezelői fel¸letekhez a grafikus k·rtya felbont·s·tÛl f¸ggően tˆbbfÈle raszterfont<br />

is tartozhat. A raszteres fontok előnye nem elsősorban a gyorsabb megjelenÌtÈs<br />

(hiszen a mai gyors processzorok Ès grafikus k·rty·k idejÈben ennek m·r nincs jelentősÈge),<br />

hanem a speci·lis tervezÈs. Ezeket a fontokat Èppen arra a cÈlra terveztÈk, hogy az<br />

adott felbont·sban (pixelmÈretben) a lehető legjobb kÈpet adj·k. Megfigyelhető, hogy a<br />

grafikus oper·ciÛs rendszerek esetenkÈnt az eltÈrő felbont·sokban m·s-m·s kÈpernyőfontot<br />

haszn·lnak, hogy biztosÌthass·k a kÈpernyőn l·thatÛ karakter megfelelő minősÈgÈt<br />

eltÈrő felbont·s mellett is.<br />

A vektoros fontok esetÈn ·ltal·ban a kis mÈretű karakterek olvashatÛs·ga romlik, hacsak<br />

az igen gondosan tervezett font kÈpe nem v·ltozik meg kismÈrtÈkben egy adott pontmÈret<br />

alatt.<br />

A k¸lˆnfÈle nyomtatÛkhoz gyakran kapunk raszteres (Ès vektoros) fontokat. Nem ritka,<br />

hogy mÈg a nagyfelbont·s˙ printerekhez is haszn·lnak raszteres fontokat, mivel azokat<br />

optimaliz·lt·k az adott eszkˆzhˆz, illetve egy adott (gyakran haszn·lt, pl. 10, 12 pontos)<br />

betűmÈrethez.<br />

146<br />

38. ábra<br />

Bal oldalon egy Bézier-görbével meghatározott vektorfont karakter látható,<br />

jobb oldalon egy raszterfont ugyanazon karaktere

11.3.2. Vektorfontok<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

A vektoralap˙ fontok esetÈn az ·llom·nyban az egyes karakterek kˆrvonal·t t·rolt·k (·ltal·ban<br />

BÈzier-gˆrbe segÌtsÈgÈvel) Ès a rendszer feladata volt az adott betűmÈretnek megfelelő<br />

betűkÈp gener·l·sa a megjelenÌtő eszkˆzˆkre, amelyek a plotterek kivÈtelÈvel<br />

vÈgső soron raszteres elven műkˆdnek. A vektoralap˙ fontokat tetszőleges betűmÈretben<br />

lehet haszn·lni, ezek az ˙n. sk·l·zhatÛ fontok.<br />

A fentebb m·r emlÌtett első vektoros fontok megjelenÈse ut·n az akkori vezető szoftvercÈgek<br />

(Apple, Microsoft) megprÛb·lkoztak saj·t vektoros form·tumaik kifejlesztÈsÈvel,<br />

nem akarv·n, hogy ezen a kulcsfontoss·g˙ ter¸leten k¸lső gy·rtÛktÛl f¸ggjenek.<br />

Napjainkban kÈt vektorfont-form·tum terjedt el ñ ezeket elsősorban Windows Ès Apple-<br />

MacIntosh kˆrnyezetben lehet haszn·lni ñ, melyek kÈpesek az ˙n. WYSIWYG-kˆvetelmÈnyt<br />

kielÈgÌteni.<br />

A fentieken kÌv¸l mÈg lÈteznek m·s vektoros form·tumok is (pl. Agfa Intellifont, mely<br />

az Amiga sz·mÌtÛgÈpek natÌv fontform·tuma; a Nimbus-Q; SunF3), ezek jÛ rÈsze elsősorban<br />

UNIX-os kˆrnyezetben ismert, illetve m·ra jelentősÈg¸k lecsˆkkent.<br />

TrueType<br />

A legtˆbben a Windows grafikus keretrendszer alapvető fontform·tumakÈnt ismerik a<br />

TrueType-ot. …rdekes mÛdon eredetileg az Apple fejlesztette ki ezt a technolÛgi·t Royal<br />

nÈven, majd a Microsoft ·ltal kifejlesztett TrueImage Postscript klÛnnal kicserÈltÈk addigi<br />

kutat·si eredmÈnyeiket. 1991-ben m·r elÈrhető volt a Mac-es v·ltozat, a PC-s verziÛ a<br />

Windows 3.1 megjelenÈsekor deb¸t·lt [5].<br />

A TrueType form·tumban egy ·llom·nyban t·rolÛdik az ˆsszes sz¸ksÈges inform·ciÛ,<br />

mely a karakterek kÈpernyőn Ès nyomtatÛn valÛ megjelenÌtÈsÈhez sz¸ksÈges. Tipikusan<br />

30ñ40 Kbyte egy ilyen (PC-s kˆrnyezetben TTF kiterjesztÈsű) ·tlagos font·llom·ny mÈrete.<br />

TermÈszetesen a Unicode-os font·llom·nyok mÈrete ennÈl lÈnyegesen nagyobb lehet, b·r<br />

egyelőre a teljes kÛdt·bl·t tartalmazÛ font mÈg nem kÈsz¸lt. A jelenlegi legnagyobb ingyenesen<br />

hozz·fÈrhető font·llom·ny 8500 karaktert tartalmaz Ès a mÈrete tˆbb mint 13 Mb.<br />

…rdekes mÛdon a szabv·nyos TrueType belső szerkezetÈben Unicode alap˙ az egyes karakterek<br />

azonosÌt·sa. TermÈszetesen az egyes oper·ciÛs rendszerek Ès a Unicode t·mogatotts·ga<br />

jelentősen eltÈrő. A Windows 3.1-hez kÈszÌtett fontok mindenkÈppen csak 256<br />

karaktert tartalmazhattak, a Windows 95 m·r olyan fontkÈszletet is Èrtelmezni tud, amelyben<br />

652 Ìr·sjelet (WGL4) tud kezelni az aktÌv kÛdlaptÛl f¸ggően.<br />

Postscript Type1, Type3, Type5<br />

A Postscript Type1 volt az Adobe megelőző v·lasza a TrueType kifejlesztÈsÈre, a hossz˙<br />

időre levÈdett specifik·ciÛ 1990 m·rcius·ban sz¸letett meg.<br />

A megfelelően precÌz kÈpernyő-megjelenÌtÈshez k¸lˆn szoftver (Adobe TypeManager ñ<br />

ATM) sz¸ksÈges, melynek első verziÛja mÈg 1990 kˆzepÈn jelent meg. A kevÈsbÈ elter-<br />

147

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

jedtebb Type3-as form·tum esetÈn (mely felhaszn·lÛ ·ltal defini·lt lehetősÈgeket is tartalmazhat)<br />

ez nem alkalmazhatÛ. Az ATM program teszi lehetővÈ, hogy a Postscript fontok<br />

nem Postscript eszkˆzˆkˆn is kinyomtathatÛk legyenek (a Postscript eszkˆzˆkˆn valÛ kinyomtat·shoz<br />

nincs sz¸ksÈg az ATM-re). S b·r az Adobe TypeManagert majdnem minden<br />

Adobe szoftverhez mellÈkelik, mÈgis k¸lˆn ˆn·llÛ termÈk, amely nem rÈsze az oper·ciÛs<br />

rendszereknek, k¸lˆn kell megv·s·rolni.<br />

A haszn·latot tov·bb bonyolÌtja, hogy k¸lˆn ·llom·nyban t·rolÛdik a karakterek kˆrvonala<br />

(PC-s kˆrnyezetben PFB kiterjesztÈsű ·llom·nyok) Ès a metrikus adatok (PFM kiterjesztÈs).<br />

AppleñMacIntosh rendszereken komoly hibalehetősÈget okozhat, hogy sz¸ksÈg van<br />

mÈg ñ legal·bb egy mÈretben ñ egy kÈpernyőfontra is. Gyakori hiba ezen a platformon,<br />

hogy hi·nyoznak az adott kÈpernyőfonthoz tartozÛ Postscript font·llom·nyok, aminek hat·sa<br />

sok esetben csak a vÈgtermÈken tűnik fel a megrendelőnek, lÈvÈn m·s fontinform·ciÛkon<br />

alapul a kÈpernyőkÈp Ès a nyomtat·s.<br />

Funkcion·lis k¸lˆnbsÈg nincs a Type1, 3 Ès 5 kˆzˆtt. A Type1 form·tum az Adobe letˆlthető<br />

fontszabv·nya. A Type3 form·tumot a tov·bbi forgalmazÛk haszn·lhatj·k, mÌg a<br />

Type5 form·tum a Postscript alap˙ eszkˆzˆk ROM-alap˙ fontjai. EgyÈbkÈnt a Type 1 font<br />

is egy ˆn·llÛ Postscript programnak tekinthető.<br />

A Type1 Ès Type3 kˆzˆtt sincs nagy k¸lˆnbsÈg: amit a Type1 form·tum tud, arra a<br />

Type3 is kÈpes. VisszafelÈ ez m·r nem igaz: a Type3 fontok tudhatnak olyan ñ igaz feltehetőleg<br />

nem szabv·nyos ñ dolgokat, amit a Type1 nem. A Type5 fontok mÈg abban is k¸lˆnlegesek,<br />

hogy a gyorsabb műkˆdÈs ÈrdekÈben a leggyakrabban alkalmazott mÈretben<br />

(10, 12 pont) gyakran k¸lˆnlegesen ÑfeljavÌtottî raszteres karaktereket haszn·lnak. Az<br />

ettől eltÈrő mÈretek esetÈn a Type1-hez hasonlÛ raszteriz·l·s·ra van sz¸ksÈg.<br />

Fontos tudni, hogy ha vegyes kˆrnyezetben (IBM PC, Mac, Unix) minden platformon<br />

ugyanazon nevű Postscript ·llom·nyt haszn·ljuk (esetleg ugyanattÛl a betűkÈszÌtőtől),<br />

mÈg nem garancia arra, hogy grafikus vagy szˆveges ·llom·nyunk hib·tlanul ·tvihető a<br />

k¸lˆnfÈle platformok kˆzˆtt.<br />

11.3.3. Fontkonverzió, a két fontformátum összehasonlítása<br />

Napirenden van a kÈt legelterjedtebb vektoros fontform·tum egyesÌtÈse OpenType nÈven,<br />

a Microsoft Ès az Adobe 1997-től kˆzˆsen dolgoznak az egysÈges fontform·tum elkÈszÌtÈsÈn.<br />

A kÈt fontform·tum m·s mÛdokon is kˆzeledik egym·shoz. A TrueType t·mogat·sa<br />

m·r megjelent a Postscript Level2 alap˙ egyes eszkˆzˆk ROM-j·ban, mÌg a Postscript<br />

3-ban m·r a szabv·ny rÈsze.<br />

A WindowsNT 5.0 az ATM-hez hasonlÛ fontraszterezÈsi technolÛgi·t fog tartalmazni a<br />

kÈpernyős megjelenÌtÈs javÌt·sa ÈrdekÈben. MindkÈt szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpes platform jˆvendő<br />

v·ltozatai m·r valÛszÌnűleg Display Postscript kÈpessÈgeket is fognak tartalmazni<br />

(azaz a kÈpernyős megjelenÌtÈs is Postscript alap˙ lesz).<br />

148

SokfÈle konvert·lÛ program lÈtezik a k¸lˆnfÈle fontform·tumok kˆzˆtt, de nem ·rt, ha<br />

tiszt·ban vagyunk a konvert·l·s korl·taival. A TrueType Ès a Postscript fontok kˆzˆtti<br />

egyik k¸lˆnbsÈg az egyes karakterek kˆrvonal·t leÌrÛ matematikai formul·kban nyilv·nul<br />

meg. B·r szigor˙an matematikai szempontbÛl a Postscript harmadfok˙ BÈzier-gˆrbÈi Ès a<br />

TrueType negyedfok˙ B-spline-jai azonos alapokon nyugszanak, a kÈtfÈle form·tum kˆzˆtti<br />

konverziÛ ennek ellenÈre nem lesz tˆkÈletes. KerekÌtÈsi hib·k kˆvetkeztÈben mindkÈt<br />

ir·ny˙ konverziÛ problematikus, de a Postscript form·tumbÛl TrueType-ra ·talakÌt·s<br />

·ltal·ban kevÈsbÈ sikeres.<br />

A gondosan kialakÌtott hinting inform·ciÛk a konverziÛk kˆzben teljes egÈszÈben elvesznek<br />

(ez szinte bizonyosan b·rmely tetszőleges kiv·lasztott kÈt fontform·tum kˆzˆtti<br />

konverziÛn·l Ìgy tˆrtÈnik).<br />

Sok cikk foglalkozik a kÈtfÈle form·tum ˆsszehasonlÌt·s·val. MÈg ezek ismeretÈben sem<br />

kˆnnyű egyÈrtelműen ·ll·st foglalni. A TrueType betűket ·ltal·ban tˆbb ponttal defini·lj·k,<br />

de a negyedfok˙ gˆrbÈk matematikai kezelÈse egyszerűbb, mint a harmadfok˙ BÈzier-gˆrbÈkÈ.<br />

A TrueType fontok Ñhintingî kÈpessÈgei meghaladj·k a Type1 hasonlÛ kÈpessÈgeit.<br />

A fő k¸lˆnbsÈg m·r-m·r filozÛfiai. A Postscript fontok maguk Ñbut·kî, de az interpreter<br />

¸gyes, a TrueType esetÈben Èppen fordÌtott a megkˆzelÌtÈs. Azaz pÈld·ul a Postscript esetÈben<br />

a font·llom·nyban lÈvő Ñhintingî inform·ciÛk kˆzlik a raszteriz·lÛ programmal,<br />

hogy milyen jellemzőkkel illene foglalkoznia, Ès az interpret·lÛ program (ATM) saj·t intelligenci·ja<br />

alapj·n vÈgzi a teendőket. Azaz az interpreter ˙jabb verziÛival a Ñhintingî<br />

kÈpessÈgek v·rhatÛan javulni fognak. A TrueType esetÈben olyan rÈszletes instrukciÛkat<br />

is tartalmaz maga a font·llom·ny, amelyek rendkÌv¸l precÌz megjelenÌtÈst tesznek lehetővÈ<br />

mÈg viszonylag egyszerűbb kˆr¸lmÈnyek kˆzˆtt. Ezen funkciÛk teljes kˆrű<br />

kihaszn·l·sa azonban a fontfejlesztők nagyfok˙ igÈnyessÈgÈt is feltÈtelezi.<br />

A m·r emlÌtett jellemzőkből kˆvetkezik, hogy a TrueType fontot tartalmazÛ ·llom·nyok<br />

·ltal·ban 5%-kal nagyobbak, mint a kÈt Postscript fontfile egy¸ttvÈve. A k¸lˆnbsÈg jÛval<br />

nagyobb, ha a TrueType font sok k¸lˆnleges Ñhintingî inform·ciÛt tartalmaz.<br />

A professzion·lis Postscript eszkˆzˆk (lÈvÈn a Postscript 3 alap˙ eszkˆzˆk csak 1998ban<br />

jelentek meg) csak akkor tudj·k kezelni a TrueType fontokat, ha azokat a meghajtÛszoftver<br />

raszteres kÈpkÈnt k¸ldi ki az output eszkˆzre, esetleg letˆlt egy raszteriz·lÛ<br />

programot az eszkˆzbe. MindkÈt mÛdszer lassÌthatja az ·llom·ny feldolgoz·s·t Ès lekˆti<br />

az output eszkˆz RAM kapacit·s·nak egy rÈszÈt [10].<br />

11.3.4. Mitől jó egy font?<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

A k¸lˆnfÈle platformok, oper·ciÛs rendszerek kˆzˆtti (grafikus) ·llom·nyok cserÈjÈben a<br />

szˆveges inform·ciÛ az, amelynek a hibátlan ·tvitele a legnehezebb. Nem elegendő az,<br />

hogy mindkÈt platformon lÈtezik az adott nevű font, hanem azoknak az ˆsszes lehetsÈges<br />

paramÈter¸kben meg kell egyezni.<br />

149

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

LÈteznek olyan fontkezelő programok, melyek segÌtsÈgÈvel egyedi fontok, karakterek<br />

tervezhetők, illetve a fenti fonttÌpusok egym·sba konvert·lhatÛk. A fontok ·ra ma m·r minim·lis,<br />

sőt sok programmal a felhaszn·lÛ ak·r tˆbb sz·z betűtÌpust is kap aj·ndÈkba, de azÈrt<br />

cÈlszerű az ˆnmÈrsÈklet. Professzion·lis cÈlokra (ha a vÈgtermÈk pÈld·ul nyomdakÈsz film) mindenkÈppen<br />

aj·nlatos gondosan tervezett fontokat haszn·lni. SzerencsÈre ezek ·ra a fontdˆmping<br />

kˆvetkeztÈben csˆkkent, ma m·r a Ñm·rk·sî font·llom·nyok ·ra is csak nÈh·ny ezer forint.<br />

NÈh·ny pÈlda igÈnyesebb tipogr·fiai megold·sokra, melyeket csak a leggondosabban<br />

tervezett fontokban tal·lhatunk meg (tÈrkÈpÈszeti szempontbÛl ezek a finoms·gok nem<br />

bÌrnak jelentősÈggel):<br />

ï Tipogr·fiailag nem igÈnyes megold·s, ha egy karakter pontosan ugyanolyan minden<br />

betűmÈretben. Kis betűmÈret esetÈn cÈlszerű a karakterek vonal·nak kismÈrtÈkű leegyszerűsÌtÈse,<br />

esetenkÈnt vastagÌt·sa.<br />

ï A kettős hossz˙ Èkezetek egyedi tervezÈse, hiszen ezek tipogr·fiailag nem az egyes<br />

Èkezetek egyszerű duplik·tumai, azaz az ő betű Èkezetei nem az Û betű ÈkezetÈnek<br />

egyszerű megdupl·z·sai.<br />

ï Nem ·rt tudni, hogy egy betűcsal·d egyes fontjai akkor helyesek, ha azokat k¸lˆn<br />

gondosan megterveztÈk, nem puszt·n egy matematikai transzform·ciÛval ·llÌtott·k<br />

elő (dőlt, kiskapit·lis).<br />

ï RendkÌv¸l fontos az egaliz·l·s (kernelÈs) kˆvetkezetes haszn·lata. Bizonyos betűp·rok<br />

esetÈben azok egym·stÛl valÛ t·vols·ga az alapÈrtÈktől eltÈrő kell legyen, pl.<br />

a Tisza vagy a Tam·s szavakban a nagy T ut·ni karakterek kˆzelebb ker¸lnek a<br />

T-hez, ak·r al· is cs˙szhat a kˆvetkező betű a szebb kÈp ÈrdekÈben. Mivel a betűk<br />

alakja jelentősen eltÈr, Ìgy az egaliz·l·s ÈrtÈkÈt az ˆsszes lÈtező betűkapcsolat esetÈn<br />

k¸lˆn-k¸lˆn kell meghat·rozni, tekintettel mÈg a kis- Ès nagybetűk kˆzˆtti k¸lˆnbsÈgre<br />

is. NÈzz¸k pÈldakÈnt csak a nagybetűk esetÈt. ¡ltal·ban a f¸ggőleges sz·rak<br />

tal·lkoz·sa kÌv·nja a legerősebb t·volÌt·st (HE); azut·n csˆkkenő mÈrtÈkben: az elvi<br />

tÈglalapot jÛl kitˆltő, de nem z·rt szÈlű betűt tartalmazÛ kapcsolat (EH, SH), ut·na<br />

a kerek Ès f¸ggőleges (DE), majd amikor kÈt nem z·rt szÈlű ker¸l egym·s mellÈ<br />

(ES); mÈg tov·bb csˆkken a t·volÌt·s mÈrtÈke a nem z·rt Ès a kerek tal·lkoz·sakor<br />

(EC), a f¸ggőleges Ès a ferde szomszÈds·g·n·l (HA) vagy a f¸ggőleges Ès a teljesen<br />

nyitott kˆzˆtt (HT, LH). Nem nˆvelj¸k a t·vols·got, sőt fokozÛdÛ mÈrtÈkben<br />

csˆkkentj¸k, ha kerek Ès ferde (OV), kÈt ferde (AV), kerek Ès nyitott (OT) vagy nem<br />

z·rt Ès nyitott (ET) tal·lkozik. A nyitott Ès ferde mÈg erősebb szűkÌtÈst igÈnyel (TA,<br />

LV), Ès a legerősebben ˆsszeh˙zandÛ a kÈt teljesen nyitott tal·lkoz·sa (LT) [8].<br />

11.4. Fontbeágyazás<br />

A felhaszn·lÛk igÈnylik, hogy ha m·r megszokott szoftver¸ket haszn·lva elő·llÌtottak egy<br />

szÈpen form·zott szˆveget, akkor azt ugyanabban a form·ban b·rkinek tov·bbÌtani tudj·k,<br />

150

esetleg f¸ggetlen¸l attÛl, hogy a cÌmzett az adott fontokkal nem rendelkezik. A problÈma<br />

egyszerűbb Ès a fontfejlesztők ·ltal is t·mogatott megold·sa a m·r t·rgyalt fonthelyettesÌtÈsi<br />

lehetősÈg (Panose System). Ekkor a megjelenÌtő szoftver (pl. Adobe Acrobat) oldja<br />

meg a font helyettesÌtÈsÈnek feladat·t. Ez azonban mindenkÈppen csak egy helyettesÌtÈs,<br />

mÈg ha elÈg jÛ is a kˆzelÌtÈs.<br />

NÈh·ny esetben azonban sz¸ksÈg lenne az eredeti (a tervezÈskor haszn·lt) fontokra.<br />

A tÈrkÈpek esetÈben pÈld·ul a szÛrt, Ìvre illesztett nevek m·s betűtÌpussal helyettesÌtÈse<br />

legtˆbbszˆr nem adja a megfelelő eredmÈnyt. Az igÈnyeket a web elterjedÈse is fokozta,<br />

Ìgy a kilencvenes Èvek kˆzepÈtől a legelterjedtebb szoftverek (MS Word, CorelDraw) m·r<br />

lehetővÈ teszik a fontok be·gyaz·s·t. Ezzel jÛl j·rnak a felhaszn·lÛk, de rosszul j·rnak a<br />

fontkÈszÌtő cÈgek. Sőt a technolÛgia szerzői jogi kÈrdÈseket is felvet, lÈvÈn a font egy<br />

szerzői jog ·ltal vÈdett szellemi termÈk is. Ezt a szoftverkÈszÌtők ˙gy prÛb·lj·k meg ·thidalni,<br />

hogy a fontbe·gyaz·s csak korl·tozott mÈrtÈkben műkˆdik. Az ·llom·ny (fonthelyesen)<br />

megtekinthető a kÈpernyőn, de esetleg csak korl·tozottan nyomtathatÛ. PC-s kˆrnyezetben<br />

az emlÌtett dinamikus fontkezelÈsi technolÛgi·k kˆz¸l a legelterjedtebb az ˙n.<br />

TrueDoc, melyet a Bitstream fejlesztett ki. ValÛj·ban a TrueDoc nem ·gyazza be a teljes<br />

fontot, hanem csak a karakterek ideiglenes kˆrvonal·t.<br />

A TrueType Ès a Postscript fontok egyesÌtÈsÈvel keletkező OpenType technolÛgia egyik<br />

cÈlja Èppen az, hogy az alkalmazott font be·gyazhatÛ legyen k¸lˆnfÈle dokumentumokba.<br />

Az OpenType erre hatfÈle be·gyaz·si szintet tesz lehetővÈ (platformoktÛl f¸ggetlen¸l):<br />

ï csak olvashatÛ, a cÌmzett gÈpÈn nem ker¸l install·l·sra;<br />

ï olvashatÛ Ès nyomtathatÛ;<br />

ï be·gyazza a fontot, de semmifÈle be·llÌt·st nem tesz lehetővÈ;<br />

ï csak raszterfont be·gyaz·sa lehetsÈges;<br />

ï a be·gyazott fonttal Ìrt szˆveg szerkeszthető, de csak az adott alkalmaz·sban;<br />

ï a be·gyazott font korl·toz·s nÈlk¸l haszn·lhatÛ a cÌmzett sz·mÌtÛgÈpÈn [10].<br />

11.5. Térképi megírások attribútumai<br />

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

A tÈrkÈpÈszetben a k¸lˆnfÈle betűtÌpusok haszn·lata m·r a korai technolÛgi·k alkalmaz·sakor<br />

elterjedt. Az első fÈnyszedőgÈpet 1944-ben fejlesztettÈk ki, az ˆtvenes Èvekben m·r<br />

szÈleskˆrűen haszn·lt·k a fejlett orsz·gok tÈrkÈpkÈszÌtői. Az azÛta eltelt viszonylag rˆvid<br />

idő mÈg Magyarorsz·gon is elÈgsÈges volt tradÌciÛk kialakÌt·s·ra, illetve a tÈrkÈpÈszetben<br />

m·r meghonosodott nÈvÌr·si hagyom·nyok teljes kˆrű adapt·l·s·ra.<br />

A tÈrkÈpi objektumok m·r emlÌtett k¸lˆnfÈle grafikus jellemzői mellett a tÈrkÈpi megÌr·sok<br />

esetÈben m·s saj·tos lehetősÈgek is a rendelkezÈs¸nkre ·llnak.<br />

Ha azt a kifejezÈst haszn·ljuk, hogy Ñszˆveg a tÈrkÈpenî, akkor tÈrkÈpÈszkÈnt elsősorban<br />

azokra a szˆveges inform·ciÛkra gondolunk, amelyek a tÈrkÈpi kereten bel¸l tal·lhatÛk,<br />

nem pedig a tÈrkÈphez kapcsolÛdÛ tov·bbi szˆveges inform·ciÛkra (cÌm, jelkulcs).<br />

151

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

A szˆveg tÈrkÈpi haszn·lat·nak elsődleges cÈlja a tÈrkÈpi objektumok nevÈnek, azonosÌtÛj·nak<br />

felt¸ntetÈse. M·sodlagos funkciÛja utal·s az objektum jellegÈre. A topogr·fiai<br />

tÈrkÈpeken erre a cÈlra k¸lˆnfÈle fˆldrajzi kˆzneveket haszn·lnak (hegy, rep¸lőtÈr, gy·r),<br />

vagy egyÈb adatokat (fafajta, ˙tszÈlessÈg stb.) adnak meg.<br />

Ha ˆsszehasonlÌtjuk a tÈrkÈpeken Ès a kˆnyvekben tal·lhatÛ szˆvegeket, felfigyelhet¸nk<br />

az előbbi nÈh·ny speci·lis tulajdons·g·ra. A tÈrkÈpeken tal·lhatÛ szˆveges inform·ciÛk<br />

·ltal·ban egyedi szavak, nem pedig mondatok, mint a kˆnyvben; a szavak szokatlanok, ismeretlenek<br />

is lehetnek az ·tlagos felhaszn·lÛ sz·m·ra; a betűk kˆzˆtti t·vols·g a megszokottn·l<br />

nagyobb lehet. EllentÈtben a kˆnyvekben lÈvő szˆvegekkel, az itteni megÌr·soknak<br />

nem feltÈtlen¸l kell vÌzszintesnek lenni, nem kell sorokba rendeződni¸k; a megÌr·sok<br />

·ltal·ban egy jelre vonatkoznak, Ès a tÈrkÈpi megÌr·sok keresztezhetnek, lefedhetnek k¸lˆnfÈle<br />

vonalakat, fel¸leteket. Mindezen okok miatt a tÈrkÈpi szˆvegek alkalmaz·sa<br />

esetÈn cÈlszerű betartani nÈh·ny tapasztalaton alapulÛ szab·lyt.<br />

A tÈrkÈpi szˆvegeknek kˆnnyen azonosÌthatÛnak Ès olvashatÛnak kell lenni¸k, mÈg akkor<br />

is, ha szÛrtan alkalmazzuk őket. K¸lˆnfÈle betűtÌpusok alkalmaz·sa esetÈn ¸gyelni<br />

kell a jÛ megk¸lˆnbˆztethetősÈgre. Hogy ezeknek a feltÈteleknek eleget tegyen a tÈrkÈpi<br />

megÌr·s, ahhoz a betűtÌpusokkal kapcsolatban ¸gyeln¸nk kell a kˆvetkezőkre:<br />

ï olyan betűtÌpusokat kell v·lasztani, amelyeknek tˆbb v·ltozata is lÈtezik, hogy kÈpesek<br />

legyenek hierarchia kifejezÈsÈre is (hangs˙lyos Ès kevÈsbÈ hangs˙lyos tÈrkÈpi<br />

objektumok megk¸lˆnbˆztetÈse) (39. ·bra);<br />

ï alapvető minősÈgi eltÈrÈsek kifejezÈsÈre is alkalmasnak kell lennie (k¸lˆnfÈle adatkategÛri·k<br />

kˆzˆtt).<br />

152<br />

39. ábra<br />

Hierarchia kifejezése a térképi írás attribútumainak megváltoztatásával

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

NÈzz¸k meg rÈszletesen, hogyan lehetsÈges ezen feltÈtelek kielÈgÌtÈse. A hierarchia<br />

tˆbbfÈle mÛdon is kifejezhető:<br />

ï v·ltozat (a betűtÌpus vastags·ga, kˆvÈrsÈge);<br />

ï fokozat (mÈret);<br />

ï szÛr·s (a karakterek egym·stÛl valÛ t·vols·g);<br />

ï szÌn;<br />

ï verz·l Ès kurrens eltÈrő alkalmaz·sa.<br />

MinősÈgi eltÈrÈsek kifejezhetők:<br />

ï szÌnvari·ciÛkkal;<br />

ï stÌlus- (alak-) v·ltozatokkal;<br />

ï ·llÛ Ès dőlt tÌpusokkal.<br />

Gyakran hierarchikus viszonyok kifejezÈse ÈrdekÈben keverj¸k a fenti mÛdszereket,<br />

pÈld·ul a telep¸lÈsek megÌr·sa esetÈben dőlt betűvel Ìrjuk meg a k¸lter¸leti lakotthelyek<br />

neveit, norm·l megÌr·st alkalmazunk a kˆzsÈgek esetÈben, a v·rosok megÌr·sa ·ltal·ban<br />

nagybetűs, a főv·ros neve al·h˙zott. Valamennyi esetben a lÈleksz·m f¸ggvÈnyÈben termÈszetesen<br />

v·ltozhat a betűmÈret is.<br />

Ezek a minősÈgi Ès hierarchiaeltÈrÈsek azÈrt nagyon fontosak, mert elősegÌtik, hogy a<br />

neveket viszonylag kˆnnyű legyen megtal·lni egy tÈrkÈpen. Egy jÛl megszerkesztett tÈrkÈp<br />

jelkulcsa ebben mindig segÌt. Ha a tÈrkÈpen l·tunk egy megÌr·st, akkor annak attrib˙tumai<br />

alapj·n (betűtÌpus, betűnagys·g, szÌn, szÛr·s stb.) meg kell tudni hat·rozni az objektum<br />

tÌpus·t (pl. vÌznÈv, t·jnÈv). Ez azonban fordÌtva is igaz, ha tiszt·ban vagyunk a tÈrkÈpi<br />

objektum tÌpus·val Ès a tÈrkÈp jelkulcs·val, akkor meg tudjuk hat·rozni, hogy a keresett<br />

objektum tÈrkÈpi megÌr·sa milyen jellemzőkkel bÌr. Csak az Ìgy ÑkÛdoltî tÈrkÈpi megÌr·sok<br />

esetÈn van lehetősÈg a gyors vizu·lis felfog·sra, a tÈrkÈpolvasÛ megfelelő ÈrzÈkelÈsÈre.<br />

Nyomtatott tÈrkÈpek esetÈn alapvető kˆvetelmÈny, hogy az ˆsszes tÈrkÈpi megÌr·s nagyÌtÛ<br />

haszn·lata nÈlk¸l is olvashatÛ legyen, nem lehet t˙l vastag (ne takarjon el m·s<br />

fontos tÈrkÈpelemeket) vagy vÈkony (vizu·lisan elveszhet a tˆbbi tÈrkÈpi elem kˆzˆtt) ñ<br />

termÈszetesen mÈg ez az egyszerű elv is viszonylag szubjektÌv, mivel az egyes<br />

tÈrkÈpolvasÛk l·t·si kÈpessÈge eltÈrő lehet. Egyes sz·mok Ès betűk kis mÈretben esetleg<br />

nehezen megk¸lˆnbˆztethetők (e Ès c, u Ès v, 3 Ès 8, 1 Ès 7). A szˆvegattrib˙tumokat ˙gy<br />

cÈlszerű megv·lasztani, hogy elviseljenek bizonyos mÈrtÈkű ·tmÈretezÈst (nagyÌt·s, kicsinyÌtÈs).<br />

A számítógépes térképészet sokféle lehetőséget kínál a szövegattribútumok megválasztására.<br />

Az bizonyos, hogy egy térkép semmiképpen sem lesz jobb, ha sokféle<br />

betűtípust használunk, vagy a megírásaink minél több színűek. Sőt, így a szándékainkkal<br />

ellentétes hatást érünk el: minél változatosabbak a megírások, annál kevésbé<br />

érzékelhető a köztük lévő hierarchia, ami jelentősen csökkentheti a térkép kifejező<br />

hatását, könnyű olvashatóságát.<br />

A k¸lˆnfÈle tÌpus˙ tÈrkÈpi objektumok eltÈrő kˆvetelmÈnyeket t·masztanak a hozz·juk<br />

kapcsolÛdÛ megÌr·sok elhelyezÈsÈvel szemben:<br />

153

11. Írás, térkép, számítástechnika<br />

ï pontszerű objektumok, pl. telep¸lÈsjelek megÌr·s·t a jeltől meghat·rozott ir·nyba<br />

cÈlszerű elhelyezni (az elhelyezÈsnek megvannak a maga szab·lyai, hagyom·nyai:<br />

elsőkÈnt a jeltől jobbra valÛ elhelyezÈs aj·nlott);<br />

ï vonalas objektumok (pl. folyÛk) megÌr·sa esetÈn a megÌr·s p·rhuzamos az objektum<br />

vonal·val, kˆveti annak ÌvÈt;<br />

ï fel¸leti objektumok megÌr·sa esetÈn arra kell tˆrekedn¸nk, hogy a megÌr·s a lehetősÈgek<br />

szerint utaljon a fel¸let nagys·g·ra, a megÌr·s terjedjen ki annak teljes ter¸letÈre<br />

(ez szÛrt nevekkel, nagymÈretű megÌr·sokkal, illetve elforgatott vagy Ìvre<br />

illesztett megÌr·sokkal Èrhető el).<br />

Ezen technik·k alkalmaz·s·val elÈrhető a tÈrkÈp rajzi Ès szˆveges inform·ciÛinak<br />

optim·lis kapcsolata.<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Bűvös négyzetek (Unicode alapú fontkezelés)<br />

Computer Panoráma 1998/2. 64–68.<br />

2.Földi Ervin: A földrajzi nevek írása (kézirat) 1993.<br />

3.Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve, Osiris, 1996.<br />

4.Kolossa T. – Szilágyi T.: Színes nyomda az íróasztalon, avagy DTP mindenkinek<br />

Print Consult, Budapest, 1996.<br />

5. Mendelson, Edward: Scalable fonts for the PC<br />

PC Magazine, 1991. September, 111–177.<br />

6.Report of the UN Group on Geographical Names<br />

Working Group on „Toponymic Data Exchange Formats and Standards” to the<br />

Seventh United Nations Conference on the Standardization of Geographical Names<br />

New York, 1998. január (kézirat)<br />

7.Siklósi Attila: Mindennapi tipográfiánk<br />

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997.<br />

8.Szántó Tibor: A betű<br />

Akadémiai, Budapest, 1986.<br />

9.Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel<br />

Tölgyfa Kiadó, Budapest, 1996.<br />

10.Walsh, Norman: Frequently Asked Questions About Fonts<br />

http://www.nwalsh.com/comp.fonts/FAQ/index.html<br />

11.PANOSE Classification Metrics Guide<br />

http://www.fonts.com/hp/panose/greybook/pan1.htm<br />

154

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

A szÌn mind a sz·mÌtÛgÈpes grafika, mind a tÈrkÈptervezÈs egyik legfontosabb eszkˆze. A<br />

grafikus, illetve a tÈrkÈpkÈszÌtő felelőssÈge a szÌnv·laszt·s: megfelelő szÌnek alkalmaz·sa<br />

elősegÌti a tÈrkÈpi tartalom felfog·s·t, helyes ÈrtelmezÈsÈt. Egy rossz szÌnv·laszt·s azonban<br />

egy tartalmi szempontbÛl egyÈbkÈnt hasznos grafikus inform·ciÛ vagy jÛ tÈrkÈp haszn·lati<br />

ÈrtÈkÈt is jelentősen csˆkkentheti. A szÌnnek a tÈrkÈpÈszetben kÈtfÈle alapvető szerepe van:<br />

ï haszn·lati (szÌn mint tÈrkÈpelem, jelkulcsi kategÛria);<br />

ï esztÈtikai mint dÌszÌtőelem.<br />

12.1. A szín fogalma<br />

A szÌn fogalm·nak defini·l·sa nem egyszerű feladat. SokfÈlekÈppen megkˆzelÌthető ez a<br />

kÈrdÈs.<br />

Fizikai szempontbÛl kˆzelÌtve a problÈm·t, a szÌn az elektrom·gneses sug·rz·s hull·mhossz·nak<br />

a l·t·s ·ltal Èszlelt lekÈpezÈse, a retin·n keletkező fÈnyinger ÈrzÈkelÈse. A szÌnl·t·s<br />

alapj·n az Èszlelő a sug·rzÛ energia eloszl·s·bÛl adÛdÛ Èrzetk¸lˆnbsÈget ·llapÌt<br />

meg. Az emberi szÌnl·t·s m·s ÈrzÈkszerveinkre valÛ hat·soktÛl eltÈrően nem kÈpes az<br />

inger ñ hull·mhossz szerinti ñ eloszl·s·nak meg·llapÌt·s·ra. A szem a szÌnkÈpi eloszl·sok<br />

Ès bizonyos s˙lyozÛ tÈnyezők szorzat·nak integr·ljaival ar·nyos jelet ÈrzÈkel. Ez a szÌnl·t·s<br />

k¸lˆnlegessÈge, mely a szÌn fizikai jellemzÈsÈt, defini·l·s·t erősen megnehezÌti.<br />

12.2. Az emberi szem<br />

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

FÈny nÈlk¸l nem lÈtezik szÌnÈrzÈkelÈs, az emberi agyban a szÌnÈrzÈkelÈst a szem¸nkbe Èrkező<br />

fÈny v·ltja ki. A szembe Èrkező fÈnysugarak a sziv·rv·nyh·rty·n kereszt¸l a receh·rty·ra<br />

ker¸lnek. A receh·rtya tartalmazza az elemi ÈrzÈkelő egysÈgeket, a csapokat Ès a<br />

p·lcik·kat. A csapok a szÌnbenyom·st ÈrzÈkelik (vannak vˆrˆs- Ès kÈkÈrzÈkenyek), sz·muk<br />

7 milliÛ, a p·lcik·k ñ melyek sz·ma 120 milliÛ ñ viszont csak vil·goss·gi (intenzit·s)<br />

k¸lˆnbsÈget ÈrzÈkelnek. Az ÈrzÈkelő egysÈgek eloszl·sa nem egyenletes: a retina<br />

kˆzÈpső rÈszÈn főleg csapok, a szÈleken főleg p·lcik·k tal·lhatÛk.<br />

A szÌnÈrzÈkelÈs a csapok Ès p·lcik·k k¸lˆnbˆző mÈrtÈkű inger¸leti ·llapota kˆvetkeztÈben<br />

jˆn lÈtre, de maga a szÌnhat·s szemÈlyenkÈnt erősen eltÈrő is lehet (ismert tÈny pÈld·ul,<br />

hogy minden hatodik fÈrfi szÌntÈvesztő). Erős fÈnyben tˆrtÈnő l·t·skor a p·lcik·k<br />

műkˆdÈse tulajdonkÈppen megszűnik, a csapok veszik ·t a szerep¸ket.<br />

155

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

A szÌnl·t·s mechanizmus·t m·r a m˙lt sz·zadban elkezdtÈk kutatni. SokfÈle elmÈlet<br />

sz¸letett a szÌnes l·t·ssal kapcsolatban, ezek kˆz¸l a legink·bb helyt·llÛnak az ˙n.<br />

YoungñHelmholz-fÈle szÌnelmÈlet (trikromatikus l·t·selmÈlet) tűnik, mely szerint a<br />

szemben h·rom alapvető mechanizmus szerint tˆrtÈnik az ÈrzÈkelÈs, s e mechanizmusok<br />

a h·rom alapszÌningernek felelnek meg.<br />

TulajdonkÈppen az emberi szem szÌnÈrzÈkelÈse is h·rom egym·stÛl f¸ggetlen jellemzőt<br />

kÈpes elk¸lˆnÌteni:<br />

ï fÈnyessÈg (brightness): annak ÈrzÈkelÈse, hogy az adott szÌn mennyire fÈnyes;<br />

ï szÌn·rnyalat (hue): a vizu·lis ÈrzÈkelÈs azon jellemzője, mely megadja, hogy a szÌn<br />

milyen főszÌnekhez (vˆrˆs, s·rga, zˆld, kÈk) hasonlÌt legink·bb;<br />

ï szÌntelÌtettsÈg (saturation): annak numerikus jellemzÈse, hogy egy adott szÌn·rnyalatbÛl<br />

mennyit ÈrzÈkel¸nk.<br />

Az emberi ÈrzÈkelÈs Ès az objektÌv szÌnmÈrÈs k¸lˆnbsÈgÈt jelzi pÈld·ul az is, hogy az<br />

emberi szem a kÈk szÌn ·rnyalatait rendkÌv¸l jÛl meg tudja k¸lˆnbˆztetni, mÌg m·s szÌnek<br />

tekintetÈben ez a szÌnmegk¸lˆnbˆztető kÈpessÈg sokkal gyengÈbb.<br />

12.3. A fény, mint elektromágneses sugárzás<br />

Az elektrom·gneses sug·rz·soknak csak viszonylag kis tartom·ny·t nevezz¸k fÈnynek.<br />

A legrˆvidebb hull·mhossz˙s·g˙ elektrom·gneses sug·rz·sok a kozmikus, gamma- Ès<br />

rˆntgensugarak. A leghosszabb hull·mhossz˙ak a v·ltakozÛ ·ramok hull·mai. Az elektrom·gneses<br />

hull·m ·ltal·nos tulajdons·gai:<br />

ï egyenes vonalban terjed;<br />

ï terjedÈsi sebessÈge lÈg¸res tÈrben 300 000 km/s:<br />

ï megfelelő t¸krˆző fel¸leten szab·lyosan visszaverődik;<br />

ï eltÈrő tˆrÈsmutatÛj˙ kˆzegeken ·thaladva megv·ltoztatja halad·si ir·ny·t (fÈnytˆrÈs);<br />

ï bizonyos kˆr¸lmÈnyek kˆzˆtt a tal·lkozÛ fÈnysugarak kÈpesek egym·st erősÌteni, illetve<br />

gyengÌteni (interferencia).<br />

A l·thatÛ fÈny is elektrom·gneses sug·rz·s: az energia egyfajta form·ja. Az emberi<br />

szem kb. a 380ñ770 nm intervallum˙ sug·rz·st kÈpes ÈrzÈkelni. Az intervallum alsÛ<br />

hat·ra az ˙n. ultraibolya (iboly·n t˙li), felső hat·ra az infravˆrˆs. Az ÈlőlÈnyek egy<br />

rÈszÈnek ÈrzÈkelÈse az emberekÈtől eltÈrő. Az emberi szem a l·thatÛ fÈny tartom·ny·ba<br />

eső elektrom·gneses sug·rz·st k¸lˆnbˆző szÌnűnek ÈrzÈkeli, azaz a szÌn a fÈnysugarak<br />

esetÈben a hull·mhosszhoz kˆtˆtt tulajdons·g.<br />

380ñ450 n m ibolya<br />

450ñ482 n m kÈk<br />

482ñ487 n m zˆldeskÈk<br />

487ñ492 n m enci·nkÈk<br />

492ñ497 n m kÈkeszˆld<br />

156<br />

497ñ530 n m zˆld<br />

530ñ560 n m s·rg·szˆld<br />

560ñ570 n m vil·goszˆld<br />

570ñ575 n m zˆldess·rga<br />

575ñ580 n m s·rga<br />

580ñ585 n m s·rg·snarancs<br />

585ñ595 n m narancs<br />

595ñ620 n m vˆrˆsesnarancs<br />

620ñ780 n m vˆrˆs

Az emberi szem spektr·lis ÈrzÈkenysÈge igazodik a NapbÛl Èrkező fÈnysug·rz·s<br />

spektr·lis eloszl·s·hoz, a maximum 555 nm-nÈl van. EzÈrt tal·ljuk ezeket a szÌneket<br />

k¸lˆnˆsen vil·gosnak.<br />

A fehÈr szÌn nagysz·m˙ szÌnből Ès ·rnyalatbÛl tevődik ˆssze. Ez a fehÈr szÌn ñ mint kÈsőbb<br />

l·tni fogjuk ñ elÈrhető h·rom azonos telÌtettsÈgű kÈk, zˆld Ès vˆrˆs fÈnynyal·b egym·sra<br />

vetÌtÈsÈvel is. Ezek az ˙n. spektr·lis főszÌnek [11], [5].<br />

12.4. A szín fizikai definiálása, mérése<br />

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

A fizikai szÌnjellemzÈs f¸ggetlen az emberi szÌnÈrzettől, hiszen igaz·n objektÌv mÛdon<br />

csak Ìgy lehet a szÌneket meghat·rozni.<br />

Valamilyen sug·rz·s egyÈrtelmű jellemzÈsÈre annak intenzit·s·t (fÈnyerőssÈg vagy<br />

fÈny·ram) Ès spektr·lis ˆsszetÈtelÈt (spektr·lis energiaeloszl·s·t) kell megadnunk.<br />

MonokrÛm sugarak esetÈn a fÈny csak egyetlen hull·mhossz˙s·g˙ sug·rz·st tartalmaz.<br />

A hull·mhossz, illetve ennek reciproka a rezgÈssz·m, valamint az intenzit·s egyÈrtelműen<br />

jellemzi fizikailag az adott sug·rz·st. Azt, hogy ez milyen szÌnÈrzetet kelt benn¸nk (vagy<br />

kellene keltenie benn¸nk), megfelelő t·bl·zatokbÛl kiolvashatjuk.<br />

A heterokrÛm fÈny k¸lˆnbˆző hull·mhossz˙s·g˙ monokrÛm sugarak keverÈkÈből ·ll.<br />

Az egyÈrtelmű jellemzÈshez az intenzit·son kÌv¸l meg kell adnunk az egyes ˆsszetevő<br />

monokrÛm fÈnysugarak hull·mhosszait, Ès azt, hogy ezek az egyes hull·mhosszak<br />

egyenkÈnt mekkora energi·t kÈpviselnek. Ezt t·bl·zatbÛl, ill. grafikonok segÌtsÈgÈvel<br />

lehet meghat·rozni. A heterokrÛm sug·rz·sok esetÈben nem mindig kˆnnyű meghat·rozni<br />

a spektr·lis energiaeloszl·si f¸ggvÈny alapj·n, hogy szem¸nkben milyen szÌnÈrzetet kelt,<br />

de ez a szÌnkeverÈsi tˆrvÈnyszerűsÈgek alapj·n kisz·mÌthatÛ.<br />

M·s a helyzet, ha szÌnes anyagok, fel¸letek szÌntani tulajdons·gait kell fizikailag jellemezni.<br />

A szÌnes anyagok jellemzÈsÈre olyan f¸ggvÈnyre van sz¸ksÈg¸nk, amely kiz·rÛlag<br />

a kÈrdÈses anyag vagy fel¸let tulajdons·gait t¸krˆzi. SzÌnes fel¸letek esetÈben a szÌnkÈpi<br />

visszaverÈsi vagy remissziÛs gˆrbe, illetve a spektr·lis elnyelÈsi vagy extinkciÛs gˆrbe<br />

alkalmas a jellemzÈsre. ¡tl·tszÛ szÌnes anyagok (fÛli·k, oldatok) esetÈben a szÌnkÈpi ·teresztÈsi<br />

vagy a m·r emlÌtett szÌnkÈpi extinkciÛs gˆrbe haszn·latos a szÌntani tulajdons·gok<br />

fizikai jellemzÈsÈre.<br />

12.5. A fiziológiai színjellemzés: színmérés (színmetrika)<br />

A szÌnekkel kapcsolatban ·ltal·ban kˆzˆmbˆs sz·munkra, hogy a szem¸nkbe jutÛ fÈny<br />

milyen fizikai ˆsszetÈtelű, az a fontos, hogy a szemlÈlőben milyen szÌnÈrzet keletkezik.<br />

Ez jÛrÈszt pszicholÛgiai, valamint fiziolÛgiai problÈma. Ebben az esetben csak fiziolÛgiailag<br />

jellemezz¸k a szÌneket.<br />

157

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

A szÌntan a szÌnek Grassmann ·ltal bevezetett h·rom fő jellemzőjÈt k¸lˆnÌti el (Hermann<br />

Grassmann a XIX. sz·zadban Èlt nÈmet matematikus, fizikus):<br />

ï a szÌn (hull·mhossz) tulajdonkÈppen a szÌnÈrzet megjelˆlÈse;<br />

ï a szÌn telÌtettsÈge (a fehÈrrel valÛ keveredÈsÈnek mÈrtÈke, ill. tisztas·ga);<br />

ï a szÌn vil·goss·ga (a szÌn helye a fekete Ès a fehÈr kˆzˆtt, az ˙n. feketetartalom).<br />

Egy test szÌnÈt az hat·rozza meg, hogy az a beeső fÈny spektrum·bÛl milyen szÌnnek<br />

megfelelő sug·rz·st ver vissza.<br />

A szÌnmetrika k¸lˆnbˆző szÌnrendszerei eltÈrő elvek alapj·n Ìrj·k le a szÌneket. Valamennyinek<br />

kˆzˆs elmÈleti alapja, hogy egy szÌn, illetve szÌnÈrzet egyÈrtelmű sz·mszerű<br />

jellemzÈsÈre h·rom-h·rom egym·stÛl f¸ggetlen mÈrősz·m sz¸ksÈges Ès elegendő.<br />

Arra vonatkozÛan, hogy az emberi szem h·nyfÈle szÌnt kÈpes megk¸lˆnbˆztetni, csak<br />

becslÈsek lÈteznek. Ez a bizonytalans·g elsősorban az emberi szÌnÈrzÈkelÈs k¸lˆnleges<br />

tulajdons·gaibÛl adÛdik. Egy időben (adott fÈnyintenzit·sn·l) a megk¸lˆnbˆztethető szÌnezetek<br />

sz·ma 200, a sz¸rkefokozatok sz·ma 150, a telÌtettsÈgi fokozatokÈ pedig 100<br />

kˆr¸l van. Ezekkel az ÈrtÈkekkel sz·molva kb. h·rom milliÛ (200 x 150 x 100) szÌnről<br />

lehet beszÈlni. Mivel azonban az emberi szÌnÈrzÈkelÈs a fÈnyintenzit·sok igen szÈles<br />

tartom·ny·ban kÈpes műkˆdni, Ìgy a megk¸lˆnbˆztethető szÌnek sz·ma az emlÌtettnÈl is<br />

jÛval tˆbb lehet. Gondoljunk csak arra, hogy eltÈrő szÌnkˆrnyezetben eltÈrőnek ÈrzÈkel¸nk<br />

bizonyos szÌneket.<br />

12.6. Színrendszerek<br />

SzÌnrendszereknek nevezz¸k az olyan besorol·si rendszereket, melyeket arra hoztak lÈtre,<br />

hogy minden lehetsÈges szÌnt k¸lˆnfÈle paramÈterek megad·s·val egyÈrtelműen defini-<br />

·ljanak.<br />

Az első fizikai alapokon nyugvÛ szÌnrendszert mÈg Newton alkotta meg. Ebből ugyan<br />

hi·nyzik a fehÈr Ès a fekete szÌn, de a spektrumszÌneket m·r hangs˙lyozottan szerepelteti.<br />

Az első szÌnh·romszˆget Tobias Mayer (1745) kÈszÌtette, legfontosabb tulajdons·gai a<br />

kˆvetkezők voltak:<br />

ï a h·romszˆg oldalai mentÈn tiszta, telÌtett szÌnek tal·lhatÛk;<br />

ï a kÈk Ès a zˆld, ill. a zˆld Ès a vˆrˆs cs˙cspontokat ˆsszekˆtő szakaszon a tiszta<br />

spektrumszÌnek tal·lhatÛk;<br />

ï a kÈk Ès a vˆrˆs cs˙cs kˆzˆtti szakaszon a spektrumban nem szereplő bÌbor szÌnek<br />

vannak;<br />

ï az egyenlő oldal˙ h·romszˆg kˆzÈppontj·ban a fehÈr szÌn tal·lhatÛ (fehÈrpont);<br />

ï a fehÈrponton ·t h˙zott vonalak az egym·st kiegÈszÌtő, ˙n. komplementer szÌneket<br />

metszik ki [10].<br />

158

12.6.1. Nemzetközi Színmérő Rendszer<br />

40. ábra<br />

CIE színdiagram<br />

Az 1913-ban alakult bÈcsi szÈkhelyű nemzetkˆzi<br />

szervezet, a CIE (Commission Internationale<br />

de líEclairage, Nemzetkˆzi Vil·gÌt·stechnikai<br />

Bizotts·g) ·ltal 1931-ben kidolgozott<br />

Ès javasolt Nemzetkˆzi SzÌnmÈrő<br />

Rendszer (40. ·bra) hasonlÛ a m·r emlÌtett<br />

szÌnh·romszˆghˆz. Itt ñ elker¸lendő a negatÌv<br />

ÈrtÈkekkel tˆrtÈnő sz·mol·st (a h·romszˆgˆn<br />

kÌv¸l eső szÌnek esetÈn) ñ a h·rom alapszÌnt<br />

eltÈrően v·lasztott·k ki. Ezek ugyan˙gy<br />

vˆrˆs, zˆld Ès kÈk szÌnűek, de a spektrum<br />

alapszÌneinÈl lÈnyegesen telÌtettebbek. Az<br />

emlÌtett alapszÌnek igaz·bÛl a valÛs·gban<br />

nem lÈteznek, azaz kÈpzeletbeli, virtu·lis<br />

alapszÌnek (X = vˆrˆs, Y = zˆld, Z = kÈk).<br />

Ha ezeket helyezz¸k a szÌnh·romszˆg<br />

cs˙csaiba, akkor a kapott h·romszˆg olyan<br />

lesz, hogy a spektrumszÌnek p·ly·ja Èppen<br />

belefÈr a h·romszˆgbe. Az X, Y, Z virtu·lis alapfÈnyek ama mennyisÈgeit, amelyek a kÈrdÈses<br />

szÌn kikeverÈsÈhez sz¸ksÈgesek, norm·l ingerÈrtÈkeknek nevezz¸k, s egyben ezek a<br />

Nemzetkˆzi SzÌnmÈrő Rendszer mÈrősz·mai, a trikromatikus mÈrősz·mok. Ezt a szÌnmÈrő<br />

rendszert haz·nkban is elfogadt·k (MSZ 9620).<br />

A valÛs·gban a valÛdi, re·lis (RGB) szÌnekkel mÈrnek, s a mÈrÈsi eredmÈnyek a valÛs·gos<br />

ingerÈrtÈkek. Az X, Y, Z virtu·lis alapszÌnekre valÛ ·ttÈrÈs tiszt·n sz·mol·s, csak<br />

matematikai transzform·ciÛ.<br />

A Nemzetkˆzi SzÌnmÈrő Rendszer jÛl bev·lt a gyakorlatban, de van egy sajn·latos hib·ja.<br />

A szÌnh·romszˆg k¸lˆnbˆző helyein az egym·stÛl ugyanolyan kis t·vols·gra lÈvő<br />

kÈt-kÈt szÌnpontnak megfelelő szÌnÈrzetk¸lˆnbsÈgek merőben eltÈrő nagys·g˙ak. PÈld·ul<br />

a zˆld szÌnek tartom·ny·ban valamely szÌnpontnak a szem¸nk sz·m·ra Èppen csak Èszrevehető<br />

elmozdul·sa a kÈk szÌnek ter¸letÈn m·r Ûri·si, szem¸nk sz·m·ra t˙lont˙l feltűnő<br />

szÌnÈrzetv·ltoz·st jelent.<br />

12.6.2. Munsell-féle színrendszer, színatlasz (1915)<br />

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

A testszÌnek Èrzet szerint megkˆzelÌtően egyenletes kˆzű rendszere. A Munsell ·ltal megalkotott<br />

szÌntest tengelye a fehÈr-fekete vonal, amely mentÈn 10 vil·goss·gfokozatot<br />

(value) k¸lˆnbˆztet meg a rendszer. Erre merőleges a telÌtettsÈg (chroma) ir·nya, amelyen<br />

159

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

16 fokozatot k¸lˆnÌtett el Munsell. VÈg¸l a k¸lˆnbˆző szÌnezetű (hue) szÌneket kˆr mentÈn<br />

vette fel, ahol egyenlő kˆzˆkben szerepelnek a s·rga, vˆrˆs, bÌbor, kÈk Ès zˆld alapszÌnezetek.<br />

Ezek keverÈkÈből ·llnak elő az egyes szÌn·rnyalatok.<br />

12.6.3. Ostwald<br />

Ez a szÌnrendszer szÌnmintagyűjtemÈnyen alapul. NyolcfÈle szÌn 3-3 szÌn·rnyalat·bÛl, teh·t<br />

ˆsszesen 24, a gyakorlatban fellelhető legtiszt·bb szÌnekből (˙n. teljes szÌnek) szÌnkˆrt<br />

·llÌtott ˆssze Ostwald (1915), ˙gy, hogy egym·ssal szembe a kiegÈszÌtő szÌnek ker¸ljenek.<br />

Ezen kÌv¸l k¸lˆn szÌnatlaszban elkÈszÌtette mind a 24 szÌnnek k¸lˆnbˆző mennyisÈgű fehÈrrel,<br />

feketÈvel Ès sz¸rkÈvel hÌgÌtott ·rnyalatait, szÌnenkÈnt 36 fokozatban, azaz ˆsszesen<br />

864 szÌnmint·t.<br />

A rendszer szÌnmÈrő sz·mai elsősorban a szÌnatlaszban elfoglalt helyÈre utalnak. Az első<br />

sz·mjegy a szÌn·rnyalatot jelzi, a szÌn·rnyalatnak a szÌnkˆrˆn bel¸li sorsz·m·t. A m·sodik<br />

Ès a harmadik egy a–p kˆzˆtti betűjelzÈs: a m·sodik a szÌn telÌtettsÈgÈre (fehÈrtartalom),<br />

a harmadik a vil·goss·gÈrtÈkÈre (feketetartalom) utal, Ès ugyancsak a minta<br />

szÌnatlaszbeli helyÈt jelˆli [9].<br />

12.7. Színkeverés<br />

Mint m·r emlÌtett¸k, a fizikai szÌnleÌr·sok kˆzˆs jellemzője, hogy h·rom egym·stÛl f¸ggetlen<br />

sz·mÈrtÈkkel lehet defini·lni a szÌneket. Ez kˆzˆs mindenfÈle szÌnkeverÈsi mÛdszerben.<br />

KÈtfÈle alapvető szÌnkeverÈsi mÛdszer lÈtezik: az additÌv Ès a szubtraktÌv. A fizikai tˆrvÈnyszerűsÈgek<br />

dˆntik el, hogy milyen esetben melyik szÌnkeverÈsi mÛdszert alkalmazzuk,<br />

illetve melyik ÈrvÈnyes. TermÈszetesen a sz·mÌtÛgÈpes szoftverek lehetővÈ tehetik sz·munkra<br />

tetszőleges szÌnkeverÈsi mÛdszer alkalmaz·s·t is, de ettől mÈg a szÌn tÈnyleges elő·llÌt·s·nak,<br />

reproduk·l·s·nak lehetősÈgÈt a konkrÈt fizikai tˆrvÈnyszerűsÈgek hat·rozz·k meg.<br />

12.7.1. Additív (összeadó) színkeverés<br />

Az additÌv szÌnkeverÈs k¸lˆnfÈle hull·mhossz˙s·g˙ fÈnyek ˆsszekeverÈsÈt, azaz kÈt vagy<br />

tˆbb szÌninger egy időben a l·tÛmezőbe tˆrtÈnő ker¸lÈsÈt jelenti. A h·rom alapszÌn: vˆrˆs,<br />

zˆld, kÈk (RGB, red-green-blue). Az egyes szÌnkomponensek eltÈrő intenzit·s˙ nyal·bjainak<br />

ˆsszekeverÈsÈvel Èrhetők el a k¸lˆnfÈle szÌnek, de kihaszn·lhatÛ a szem tehetetlensÈge<br />

is: egym·s ut·n nagyon gyorsan vetÌtve a h·rom szÌnkomponenst, a szem m·r nem kÈpes<br />

azokat egyenkÈnt elk¸lˆnÌteni. A h·rom alapszÌn azonos intenzit·s˙ keverÈsÈvel<br />

·llÌthatÛ elő a fehÈr szÌn, a legˆsszetettebb fÈny. ÷sszetettsÈgÈt bizonyÌtja, hogy prizm·val<br />

felbontva l·thatÛv· v·lnak a spektrum szÌnei.<br />

160

41. ábra<br />

James Clarke Maxwell<br />

James Clarke Maxwell (1831ñ1879) 1861. m·jus<br />

17-Èn előad·st tartott a Royal Institution hallgatÛs·ga<br />

előtt, ahol az alapszÌnek szÈtv·laszt·s·ra<br />

az ·ltala m·r 1855-ben alkalmazott szÌnbontÛ szűrőket<br />

haszn·lta.<br />

Hogy pontosan kiÈ is az elsősÈg, nehÈz eldˆnteni,<br />

mert kor·bban (1842ñ43) m·r m·sok is jelentős<br />

eredmÈnyeket Èrtek el ebben a tÈmakˆrben: Sir<br />

John Herschel (1792ñ1871), Edmond Becquerel<br />

(1820ñ1891) [12].<br />

Annak bizonyÌt·s·ra, hogy b·rmely szÌnt elő<br />

lehet ·llÌtani a vˆrˆs, zˆld Ès kÈk szÌnek k¸lˆnbˆző<br />

ar·ny˙ keverÈsÈvel, h·rom diapozitÌvot vetÌtett<br />

egy v·szonra. A nÈzőkˆzˆnsÈg legnagyobb ·mulat·ra<br />

a v·sznon egy szÌnes fÈnykÈp jelent meg.<br />

Maxwell tulajdonkÈppen ˆsszeadta a h·rom alapszÌnt,<br />

innen sz·rmazik az ˆsszeadÛ szÌnkeverÈs<br />

kifejezÈs.<br />

Az additív színkeverés alapszínei: vörös (red), kék (blue), zöld (green).<br />

KÈpernyőn ñ elvileg mÈg a gyengÈbb szÌnes grafikus k·rtya haszn·lata esetÈn is ñ a<br />

megfelelő szÌneket l·tjuk, mÌg papÌron sokszorosÌtva igaz·bÛl soha sem l·tjuk pontosan<br />

olyannak az additÌv szÌnkeverÈs alapszÌneit, illetve a l·tv·ny sok tÈnyezőtől f¸gg (nyomdafestÈk,<br />

papÌrminősÈg).<br />

Az additÌv szÌnkeverÈs a digit·lis tÈrkÈpÈszetben a katÛdsugaras megjelenÌtőknÈl (monitorokn·l),<br />

illetve a szkennereknÈl jelentkezik (1. szÌnes ·bra).<br />

12.7.2. Szubtraktív (kivonó) színkeverés<br />

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

Ez a fajta szÌnkeverÈsi mÛd akkor ÈrvÈnyes¸l, ha ·tl·tszÛ, szÌnes oldatokat, tint·kat ˆnt¸nk<br />

ˆssze, illetve szÌnes fÛli·kat, ¸vegeket helyez¸nk egym·sra.<br />

A szubtraktÌv szÌnkeverÈsben a kiindulÛ (fehÈr) szÌnt az adott szÌnkÈptartom·nyban elnyelő<br />

vagy szÛrÛ eszkˆzzel (szÌnszűrő) v·ltoztatj·k. A szÌnes anyagokra az a jellemző,<br />

hogy a minden szÌn·rnyalatot tartalmazÛ fehÈr fÈnyből egyeseket ·tengednek, m·sokat elnyelnek,<br />

teh·t Ñkivonnakî az eredeti keverÈkfÈnyből, s Ìgy keletkezik ˙j szÌn.<br />

A szubtraktÌv szÌnkeverÈs tˆrvÈnyei kˆnnyen levezethetők az additÌv szÌnkeverÈs tˆrvÈnyeiből.<br />

A szÌnes anyagokon ·thaladÛ fÈny szÌnÈt az ·tjutÛ k¸lˆnbˆző szÌnű fÈnysugarak<br />

additÌv keverÈke szabja meg. Ez a kiegÈszÌtő szÌne lesz annak, amelyet a szÌnes anyag elnyelt.<br />

Ez a tˆrvÈnyszerűsÈg a szÌnh·romszˆgről, ill. szÌnkˆrről is leolvashatÛ: a szÌnes<br />

anyagon ·tjutÛ fÈny az elnyelt szÌntartom·nnyal szemben lÈvőnek a szÌnÈt mutatja.<br />

161

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

Az elv felfedezÈse a francia Arthur-Louis Ducos du Hauron (1837ñ1920) nevÈhez fűződik,<br />

aki 1868-ban ismerte fel ezt a szÌnkeverÈsi mÛdszert, Ès 1869-ben megjelent ÑSzÌnes<br />

fÈnykÈpÈszetî-ben, illetve az 1878-ban kiadott ÑFÈnykÈpÈszet szÌnesbenî c. kˆnyvÈben a<br />

mÛdszert a szÌnes fotogr·fi·k kÈszÌtÈsÈre alkalmasnak mondta (igaz a gyakorlatban ezt<br />

csak kÈsőbb prÛb·lta ki). EgyÈbkÈnt ő fedezte fel az anaglif (sztereoszkopikus) fÈnykÈpezÈst<br />

is. SzintÈn 1869-ben ismertette a szubtraktÌv szÌnkeverÈssel kapcsolatos kutat·si<br />

eredmÈnyeit Charles …mile-Hortensius Cros (1842ñ1888) francia feltal·lÛ, de az ő neve<br />

h·ttÈrbe szorult du Hauron-hoz kÈpest.<br />

A tÈrkÈpÈszek sz·m·ra ennek a szÌnkeverÈsi mÛdszernek van igaz·n jelentősÈge, hiszen<br />

mindenfÈle szÌnes nyomtat·s (printer, proof vagy ofszetnyomtat·s esetÈn) ezen fizikai elvek<br />

alapj·n műkˆdik. Az alapszÌnek teljes keverÈke a fekete szÌnt adja. Nyomdai alkalmaz·sok<br />

esetÈben negyedik szÌnkÈnt ·ltal·ban feketÈt is haszn·lnak, lÈvÈn az ofszetnyomtat·s<br />

legkÈnyesebb elemei a betűk, Ès ezek ·ltal·ban fekete szÌnűek. Ilyen kÈnyes elemek<br />

esetÈben nem szerencsÈs a h·rom alapszÌnből tˆrtÈnő keverÈs.<br />

A szubtraktív színkeverés alapszínei: bíbor (magenta), cián (cyan), sárga (yellow).<br />

Ezek a szÌnek igaz·bÛl csak papÌron ñ ofszetnyom·ssal sokszorosÌtva ñ l·thatÛk ponto-<br />

162<br />

42. ábra<br />

Színmodell-választási lehetőségek az egyik legelterjedtebb fotoretusáló programban,<br />

az Adobe Photoshop-ban

san. A kÈpernyőn l·thatÛ szÌnek ñ mint emlÌtett¸k ñ az additÌv elv, tˆrvÈnyszerűsÈg szerint<br />

jˆnnek lÈtre Ès nagy rÈszben a grafikus k·rty·tÛl, illetve a monitortÛl f¸ggnek.<br />

Sok esetben se nem tiszt·n additÌv, se nem tiszt·n szubtraktÌv szÌnkeverÈssel ·llunk<br />

szemben, hanem a kettő kˆzˆtti ·tmeneti jellegű esettel ñ f¸ggetlen¸l attÛl, hogy elmÈletileg<br />

melyik szÌnkeverÈsi mÛdszert haszn·ljuk. Ilyen eset pÈld·ul, amikor a szÌnes nyomdatechnik·ban<br />

egyes kÈpek, amelyeken az egym·sra nyomott festÈkek nem teljesen fedőkÈpesek,<br />

nem takarj·k el tˆkÈletesen az alattuk lÈvő szÌnt, hanem tˆbbÈ-kevÈsbÈ ·ttetszők<br />

(2. szÌnes ·bra) [1], [6], [7], [8].<br />

12.8. Színmodellek a számítógépes szoftverekben<br />

A sz·mÌtÛgÈpes programok (elsősorban a grafikus Ès DTP szoftverek) tˆbbfÈle szÌnmodell,<br />

szÌnrendszer alkalmaz·s·t is lehetővÈ teszik. B·r az egyes szÌnrendszerek kˆzˆtt matematikai<br />

˙ton ·ltal·ban egyÈrtelmű megfeleltetÈs hozhatÛ lÈtre (ezÈrt sz·mÌthatÛk ·t<br />

egym·sba a k¸lˆnbˆző szÌnmodellek ÈrtÈkei pl. a 40. ·br·n), azonban a kÈpernyőn (additÌv<br />

szÌnkeverÈs) Ès a nyomtat·sban (alapvetően szubtraktÌv szÌnkeverÈs) megjelenő<br />

szÌnek kˆzˆtt gyakorlati okokra visszavezethető k¸lˆnbsÈgek lÈphetnek fel. EzÈrt a kÈpernyőn<br />

tˆrtÈnő szÌntervezÈskor k¸lˆnˆs gonddal kell elj·rni.<br />

A szÌnhelyessÈg biztosÌt·sa a teljes digit·lis folyamat sor·n csak rendkÌv¸l dr·ga hardvereszkˆzˆk<br />

Ès időigÈnyes műveletek (folyamatos szÌnhőmÈrsÈklet-mÈrÈs, monitorkalibr·l·s,<br />

speci·lis szÌnes nyomtatÛk, festÈkek) igÈnybevÈtele esetÈn valÛsÌthatÛ meg.<br />

Egy konkrÈt szÌn reproduk·l·sa sok tÈnyezőtől f¸gg. A lÈtrehozhatÛ szÌnek tartom·nya<br />

(color gamut) ñ a fizikai tˆrvÈnyszerűsÈgek kˆvetkeztÈben ñ az egyes szÌnmodelleknÈl<br />

kissÈ eltÈrő. A professzion·lis grafikus Ès DTP szoftverek figyelmeztethetik a felhaszn·lÛt<br />

(gamut alarm), hogy a k¸lˆnfÈle szÌnmodellekben defini·lt szÌn nem reproduk·lhatÛ teljesen<br />

szÌnhelyesen egy m·sik szÌnmodellben: ennek a tÈnynek az ismerete ·ltal·ban szÌnrebont·sn·l<br />

Ès az ofszetnyomtat·sn·l fontos.<br />

MegemlÌtendő itt egy m·sik fogalom is a digit·lis szÌnvisszaad·ssal kapcsolatban, ez<br />

pedig a gamma. A gamma-ÈrtÈk a monitorok esetÈben az optikai ·rnyalatvisszaad·s jellemzője,<br />

elsősorban a kˆzÈp·rnyalatok helyzetÈt Ès mennyisÈgÈt jelzi. Ez a paramÈter leÌrja<br />

az eszkˆz intenzit·s-reproduk·l·s·nak line·ristÛl valÛ eltÈrÈsÈt. A felvevő rendszerek<br />

(videÛkamera, szkenner) vÈgzik el ezt az ·talakÌt·st: azaz, hogy a line·risan nˆvekvő intenzit·s˙<br />

fÈnyhez az output oldalon m·r nem line·risan nˆvekvő jelek tartoznak.<br />

12.8.1. RGB<br />

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

Az RGB rendszerben ñ mint m·r l·ttuk ñ az egyes szÌnek a h·rom alapszÌn a vˆrˆs<br />

(R ñ red), zˆld (G ñ green), kÈk (B ñ blue) egym·sra vetÌtÈsÈvel ñ ˆsszead·s·val ñ ·llÌt-<br />

163

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

hatÛk elő, ez tulajdonkÈppen az additÌv szÌnkeverÈs. Ez a fajta szÌnkeverÈsi rendszer a kisug·rzott,<br />

illetve az ÈrzÈkelt fÈnyen alapul, ezÈrt csak fÈnyt kibocs·tÛ berendezÈsekkel<br />

hozhatÛ lÈtre, illetve azokban alkalmazz·k: video, monitor, dialevil·gÌtÛ, digit·lis kamera,<br />

a szkennerek tˆbbsÈge ñ tulajdonkÈppen az ilyen tÌpus˙ berendezÈsek műkˆdÈsÈnek ez a<br />

fizikai alapja.<br />

A sz·mÌt·stechnik·ban az RGB szÌnkeverÈs esetÈben a szoftverek ·ltal·ban mindh·rom<br />

szÌnkomponens intenzit·s·t 0 Ès 255 kˆzˆtti ÈrtÈkekkel jellemzik. Egy szÌnkomponens<br />

esetÈben az intenzit·sÈrtÈkek teh·t 8 biten t·rolhatÛk, 256 = 2 8 . Ez az ˙n. 24 bites szÌn·br·zol·s,<br />

ami ˆsszesen 16 777 216 szÌn megk¸lˆnbˆztetÈsÈre ad lehetősÈget. Egyes rendszerekben<br />

a komponensek ÈrtÈke 0 Ès 100 kˆzˆtt ·llÌthatÛ. A valÛs·gban elő·llÌthatÛ<br />

szÌnek sz·m·t azonban legtˆbbszˆr a hardver paramÈterei hat·rozz·k meg.<br />

A helyes szÌnmegfeleltetÈs ÈrdekÈben a Hewlett-Packard, a Corel, a Microsoft Ès a Pantone<br />

cÈgek 1997 decemberÈben ˙gy hat·roztak, hogy ezent˙l az ˙n. sRGB (standard<br />

RGB) lesz az alapÈrtelmezett szÌnrendszer a szoftvereikben, illetve a hardvereszkˆzeikben.<br />

Teljesen nyilv·nvalÛ, hogy a monitorok, szkennerek, illetve a szÌnes nyomtatÛk a fizika<br />

tˆrvÈnyszerűsÈgeinek megfelelően eltÈrő szÌnmodelleket haszn·lnak. Ezt a szakemberek<br />

eddig is tudt·k, de a web, a digit·lis fÈnykÈpezÈs Ès a szÌnes tintasugaras nyomtat·s<br />

elterjedÈsÈvel a laikus felhaszn·lÛk m·r nem akarnak ilyen bonyolult kÈrdÈsekkel foglalkozni.<br />

Meg kell oldani azt a problÈm·t, hogy amilyen szÌnt a monitoron l·tok, pontosan<br />

az jelenjen meg a szÌnes nyomtatÛn is.<br />

Az sRGB egy nyitott szabv·ny, amelyet az egy¸ttműkˆdÈs szerint a legelterjedtebb<br />

szoftverek, illetve hardverfajt·k hamarosan alapÈrtelmezÈskÈnt fogj·k tartalmazni.<br />

Szok·s az RGB szÌnmodellben megadott szÌneket fÈnyszÌneknek is nevezni.<br />

12.8.2. HSL, HSB, HSI, HSV, HSI, HVC, TSD<br />

A sokfÈle jelˆlÈs gyakorlatilag ugyanazt a szÌnmodellt jelˆli. Ennek a szÌnmodellnek az<br />

alapja az emberi szÌnÈrzÈkelÈs. ¡ltal·ban az RGB szÌnmodell line·ris transzform·ciÛj·val<br />

·llÌtj·k elő. Mivel mindenkÈppen tartalmaz valamilyen vil·goss·g-ˆsszetevőt, Ìgy a raszteres<br />

kÈpfeldolgozÛ programok (t·vÈrzÈkelÈs) egyik kedvelt szÌnmodellje.<br />

Szín (Hue – H): a visszavert vagy ·teresztett fÈny hull·mhossza, azaz szÌne. Mivel ez<br />

tulajdonkÈppen egy szÌnkˆrˆn valÛ elhelyezkedÈst mutat, Ìgy ÈrtÈke Èrtelemszerűen 0 Ès<br />

360 kˆzÈ eshet.<br />

Telítettség (Saturation – S): a szÌn erejÈt, tisztas·g·t leÌrÛ tÈnyező. Ennek ÈrtÈke 0%<br />

(sz¸rke) Ès 100% (teljes szÌntelÌtettsÈg) kˆzÈ eshet.<br />

Világosság (Brightness – B vagy Luminosity, Lightness – L): ÈrtÈke 0% (minimum)<br />

Ès 100% (maximum) kˆzˆtt v·ltozhat.<br />

Ennek alapj·n ezzel a szÌndefini·l·si mÛdszerrel 360 100 100 = 3 600 000 szÌn kÛdolhatÛ,<br />

mind az additÌv, mind a szubtraktÌv szÌnek kifejezhetők ily mÛdon is. A mÛdszert<br />

164

eredetileg a Tektronix cÈg fejlesztette ki, mely m·r hossz˙ Èvek Ûta foglalkozik cs˙csminősÈgű<br />

szÌnes nyomtatÛk gy·rt·s·val.<br />

Mindezek ellenÈre ezt a szÌnmodellt nem tartj·k alkalmasnak rendkÌv¸l pontos szÌninform·ciÛk<br />

t·rol·s·ra, tˆbbek kˆzˆtt ezÈrt sem alkalmazz·k alapÈrtelmezett szÌnmegad·si<br />

mÛdszerkÈnt a DTP Ès a grafikus programokban. Gyakran alkalmazz·k tÈrinformatikai<br />

programok alapÈrtelmezett szÌnmegad·si mÛdszerekÈnt.<br />

12.8.3. YIQ, YUV, YC bC r, YCC<br />

Ezek a titokzatos rˆvidÌtÈsek tulajdonkÈppen ugyanazt az egy szÌnrendszert takarj·k.<br />

A szÌnrendszer tÈrkÈpÈszeti szempontbÛl kevÈssÈ fontos, csak a teljessÈg kedvÈÈrt szerepel<br />

itt a szÌnmodellek kˆzˆtt.<br />

Ezeket a szÌnmodelleket a televÌziÛs ad·sok sz·m·ra fejlesztettÈk ki: a YIQ tulajdonkÈppen<br />

az NTSC; a YUV a PAL; az YC bC r pedig a digit·lis szabv·nynak felel meg. Ide<br />

sorolhatÛ a Kodak PhotoCD-k YCC szÌnmodellje is. A felsorolt szÌnmodellek is eszkˆzf¸ggőek<br />

Ès nem igaz·n intuitÌvek (hacsak nem vagyunk tÈvÈszerelők).<br />

12.8.4. CMYK (cyan, magenta, yellow, black)<br />

Ezt a szÌnmeghat·roz·si mÛdszert ñ mely tulajdonkÈppen a szubtraktÌv szÌnkeverÈssel<br />

azonos ñ a szÌnes nyomdatechnika hÌvta Èletre. Elvileg h·rom alapszÌn: a ci·n, magenta,<br />

s·rga egy¸tt minden szÌn elő·llÌt·s·ra kÈpes, de a nyomd·szatban a nyom·si technolÛgia<br />

miatt a h·rom alapszÌnből elő·llÌtott fekete nem biztosÌtan· a sz¸ksÈges ·rnyalatterjedelmet,<br />

a valÛdi helyett csak egy sz¸rkÈsfekete szÌn keletkezne. Emiatt negyedik ˆsszetevőkÈnt<br />

haszn·lnak valÛdi fekete szÌnt is (process black), Ìgy m·r lehetsÈges a megfelelő<br />

szÌnmÈlysÈgű ·rnyalatok elő·llÌt·sa.<br />

Minden rendszernek, amelynek cÈlja nyomdai filmek elő·llÌt·sa, kÈpesnek kell lennie a<br />

szÌnek ilyen rendszerben tˆrtÈnő defini·l·sra. Ennek az ellentÈte is igaz: ha egy szoftver<br />

nem ismeri ezt a szÌnmegad·si mÛdszert, akkor biztosan nem kÈpes ˆn·llÛan szÌnrebont·sra,<br />

nyomdakÈsz filmek elő·llÌt·s·ra (3. szÌnes ·bra).<br />

12.8.5. Lab<br />

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

A CIE m·r emlÌtett szÌnmÈrÈsi szabv·ny·t (melyet eredetileg 1931-ben vezettek be) 1976ban<br />

tov·bbfejlesztettÈk. Õgy alakult ki az ˙n. Lab szÌnrendszer, mely mint elmÈleti szÌnrendszer<br />

·tfogja a kÈt alapvető szÌnkeverÈsi rendszer (RGB Ès CMYK) teljes szÌntartom·ny·t,<br />

kÈpes referencia-rendszerkÈnt is műkˆdni. Kik¸szˆbˆli azt a problÈm·t, hogy egyes,<br />

a kÈpernyőn l·thatÛ szÌnek nem nyomtathatÛk ki teljes szÌnhűsÈggel, illetve vannak olyan<br />

165

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

nÈgyszÌnnyom·ssal nyomtathatÛ szÌnek, melyek a kÈpernyőn nem jelenÌthetők meg<br />

pontosan.<br />

Komponensei:<br />

Világosság (Lightness – L): ez defini·lja a szÌn vil·goss·g·t, ÈrtÈke 0% Ès 100% kˆzˆtt<br />

v·ltozhat.<br />

a: (zöld–vörös) színösszetevő: ÈrtÈke –128 Ès 127 kˆzˆtt v·ltozhat.<br />

b: (kék–sárga) színösszetevő: ÈrtÈke –128 Ès 127 kˆzˆtt v·ltozhat.<br />

Ez a szÌnrendszer teh·t ˆsszesen 100 x 256 x 256 = 6 553 600 k¸lˆnfÈle szÌn defini·l·s·t<br />

teszi lehetővÈ.<br />

12.8.6. Direkt színek<br />

A hagyom·nyos tÈrkÈpÈszetben az ˙n. direkt szÌnek alkalmaz·sa terjedt el, legal·bbis a<br />

hetvenes Èvek vÈgÈig szinte egyeduralkodÛ volt a mÛdszer. Ennek lÈnyege, hogy a tÈrkÈp<br />

nyomtat·s·hoz konkrÈt szÌneket, festÈkeket haszn·lnak fel. A tÈrkÈp jelkulcs·nak megtervezÈsÈnÈl<br />

kiv·lasztanak 4, 6, 8 szÌnt (azÈrt cÈlszerű p·ros sz·m˙ szÌnek haszn·lata, mert<br />

166<br />

43. ábra<br />

Különféle direkt szín választási lehetőségek a CorelDraw programban

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

az ofszetnyomÛ gÈpek ·ltal·ban egyszerre 2, 4 szÌn nyom·s·ra kÈpesek) Ès a tÈrkÈpjelek<br />

szÌneit ˙gy kell kialakÌtani, hogy a nyomott szÌnek, illetve ezek ·rnyalatai segÌtsÈgÈvel az<br />

ˆsszes ·ltalunk megjelenÌteni sz·ndÈkozott szÌn elő·llÌthatÛ legyen.<br />

B·r a nÈgyszÌnnyom·s segÌtsÈgÈvel majdnem minden szÌn elő·llÌthatÛ, de a tÈrkÈpek<br />

speci·lis ·br·zol·si form·ja (sok vÈkony vonal, homogÈn szÌnfel¸letek) Ès a tradÌciÛk kˆvetkeztÈben<br />

a tÈrkÈpÈszet csak napjainkban tÈr ·t a nÈgyszÌnnyom·son alapulÛ szÌnv·laszt·sra.<br />

Ehhez a nyomdatechnika megfelelő fejlettsÈge is sz¸ksÈges. Gondoljunk csak egy<br />

olyan gyakori tÈrkÈpjelre, mint a szintvonal. A tÈrkÈphaszn·lÛk m·r megszokt·k, hogy a<br />

szintvonalak a tÈrkÈpen vÈkony narancs vagy barna szÌnű vonalak. Ezeket a vÈkony (·ltal·ban<br />

0,1 mm-es) vonalakat nÈgyszÌnnyom·s esetÈn legal·bb h·rom alapszÌnből kell nagy<br />

pontoss·ggal egym·sra nyomni.<br />

Direkt szÌnek alkalmaz·sa esetÈn k¸lˆn barna szÌnt haszn·lunk. Minden, a szerkesztÈs<br />

sor·n kiv·lasztott jelkulcsi szÌnt a nyomtat·s sor·n is haszn·lni kell, azaz a felhaszn·lt<br />

direkt szÌnek sz·ma dˆnti el a nyomtat·shoz sz¸ksÈges szÌnek sz·m·t. A tÈrkÈpen l·thatÛ,<br />

ÈrzÈkelhető szÌnek sz·ma tˆbb, mint a nyomott szÌnek sz·ma, hiszen kÈt szÌn egym·sra<br />

nyom·sakor a szem¸nk sz·m·ra eltÈrő szÌnek keletkezhetnek (pl. kÈk + s·rga = zˆld).<br />

A nÈgyszÌnnyom·s h·tr·nyai a tÈrkÈpek esetÈben a kˆvetkezők:<br />

ï az ofszetnyomtat·s jellegÈből adÛdÛan nagyon vÈkony vonalak nem reproduk·lhatÛk<br />

biztons·ggal tetszőleges szÌnkombin·ciÛban (cÈlszerű az ˆnkorl·toz·s a szÌnek<br />

megv·laszt·s·n·l);<br />

ï a tÈrkÈpek nyomtat·sa m·r a szubtraktÌv alapszÌnek (nyomdai nÈgyszÌnbont·s) felfedezÈse<br />

előtt is lehetsÈges volt, elsősorban kÈzi szÌnezÈst alkalmaztak, de a nyomtat·si<br />

elj·r·s milyensÈge m·r a kezdetek Ûta visszahatott mag·ra a folyamatra: nem<br />

volt hagyom·nya a nÈgyszÌnnyom·snak;<br />

ï bizonyos szÌnek a nÈgyszÌnnyom·ssal nehezen reproduk·lhatÛk: az ofszetnyom·s<br />

jellegÈből adÛdÛan nem aj·nlatos 10%-n·l kisebb, illetve 75%-n·l nagyobb nyomdai<br />

raszterek haszn·lata (az elemi r·cspontok eltűnhetnek, illetve teljesen bez·rÛdhatnak);<br />

ï egyes speci·lis szÌnek (arany, ez¸st, foszforeszk·lÛ zˆld Ès rÛzsaszÌn) csak kˆzelÌtően<br />

reproduk·lhatÛk.<br />

A direkt szÌnek kiv·laszt·sa sem f¸ggetlen a tÈrkÈp tartalm·tÛl, hiszen alkalmazkodni<br />

kellett a kartogr·fi·ban m·r elfogadott szÌnekhez. Emiatt kor·bban csak nÈh·ny fajta tÈrkÈp<br />

esetÈben volt lehetsÈges nÈgy direkt szÌn haszn·lata, sokkal gyakoribb volt hat szÌn<br />

alkalmaz·sa. TermÈszetesen ha a tÈrkÈppel egy¸tt szÌnes fÈnykÈpet is kell nyomtatni,<br />

akkor a szubtraktÌv alapszÌneket feltÈtlen¸l haszn·lni kell. Ezek mellÈ tetszőleges sz·m˙<br />

direkt szÌn is csatlakozhatott, figyelembe vÈve termÈszetesen azt is, hogy az ofszetnyomtat·s<br />

kˆltsÈges elj·r·s, Ès a tÈrkÈppapÌr sem bÌrja el t˙l sok szÌn nyomtat·s·t. Mivel azonban<br />

a szubtraktÌv alapszÌnekhez hasonlatos szÌnek egyÈbkÈnt a tÈrkÈpÈszetben is hagyom·nyosan<br />

haszn·latosak (ci·n = vÌzrajz, s·rga, magenta = fel¸leti szÌnek, fekete = nÈvrajz),<br />

Ìgy nem volt sz¸ksÈg t˙lzottan sok direkt szÌn alkalmaz·s·ra. A nyom·shoz haszn·lt<br />

167

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

direkt szÌnek tetszőleges raszterfokozat·nak haszn·lat·val nagyon sokfÈle szÌn·rnyalat<br />

elő·llÌt·sa is lehetsÈgessÈ v·lt, viszont a technolÛgiai folyamat nehÈzkessÈge sz¸ksÈgessÈ<br />

tette a raszterfokozatok sz·m·nak csˆkkentÈsÈt. Egy digit·lis technik·val kÈsz¸lő<br />

tÈrkÈpen tetszőleges raszterfokozatot haszn·lhatunk: a levil·gÌt·st ez nem befoly·solja.<br />

A hagyom·nyos technolÛgia esetÈn a raszterfokozatok ·ltal·ban 10%-os lÈpcsőben v·ltoztak,<br />

de minden tov·bbi fokozat alkalmaz·sa nˆvelte az elő·llÌt·si kˆltsÈgeket, illetve<br />

az ehhez sz¸ksÈges időt.<br />

A topogr·fiai tÈrkÈpek jelei kˆz¸l a legproblematikusabbnak a szintvonal tűnik. Ennek<br />

a jelnek hagyom·nyosan elfogadott szÌne a barna, ami a szubtraktÌv szÌnkeverÈs esetÈn<br />

csak legal·bb h·rom alapszÌn egym·sra nyom·s·val lenne elő·llÌthatÛ (a DAT szabv·ny<br />

·ltal aj·nlott barna szÌnkeverÈs: 41% magenta, 76% s·rga, 11% fekete). Az ofszetnyomtat·s<br />

technolÛgi·ja m·r elÈri azt a szintet, hogy a megkÌv·nt pontoss·got nagy mÈretű<br />

papÌr esetÈben is el lehet Èrni (4. szÌnes ·bra).<br />

TermÈszetesen, ha a direkt szÌnek kˆzˆtt szerepel pÈld·ul kÈk Ès s·rga, akkor a zˆld szÌn<br />

elő·llÌt·s·hoz nem feltÈtlen¸l kell tÈnylegesen is zˆld festÈket haszn·lni, hanem a kÈt emlÌtett<br />

direkt szÌn keverÈkÈvel is elő·llÌthatÛ.<br />

A direkt szÌnek alkalmaz·s·nak egy m·sik problÈm·ja a szÌn ·llandÛs·g·nak biztosÌt·sa,<br />

illetve egy adott szÌn konkrÈt defini·l·sa. A hÈtkˆznapokban haszn·lt szÌnmegad·s (pl.<br />

rÛzsaszÌn, piros, barna) nem elÈgsÈges, hiszen egy adott szÌnnek sok-sok ·rnyalat·t fedheti<br />

egy kˆznapi szÌnnÈv, nem is beszÈlve az egyes emberek eltÈrő szÌnÈrzÈkelÈsÈről,<br />

illetve szÌnfogalm·rÛl.<br />

A jelentősebb festÈkgy·rtÛk eleinte saj·t gy·rtm·nyaikat speci·lis kÛdrendszerrel l·tt·k<br />

el, melynek haszn·lat·val azt biztosÌtott·k, hogy a v·s·rlÛ ñ amennyiben ugyanazt a kÛdsz·m˙<br />

nyomdafestÈket v·s·rolja meg, akkor ñ a nyomtat·s sor·n minden esetben ugyanazt<br />

a szÌnt kapja, ak·r mÈg Èvekkel kÈsőbb is. A szÌnek kiv·laszt·s·ban szÌnmintakˆnyvek<br />

segÌtettek. Minden esetben be kellett azonban tartani a festÈkgy·rtÛk utasÌt·sait, hiszen<br />

mind a szÌnmintakˆnyvek, mind a nyomdafestÈkek szÌn·llandÛs·ga csak korl·tozott ideig<br />

volt garant·lhatÛ. A k¸lˆnfÈle vegyi folyamatok, illetve a k¸lső fÈnyforr·sok mind-mind<br />

folyamatosan befoly·solj·k a festÈkek szÌnÈt, Ìgy azok idővel elszÌneződnek.<br />

Ezek a speci·lis kÛdrendszerek az idők folyam·n szabv·nyosodni kezdtek Ès az igÈnyesebb<br />

grafikus programokban Ès DTP rendszerekben mindegyik¸k megtal·lhatÛ.<br />

12.8.7. PMS (Pantone Matching System)<br />

A Pantone szÌnsk·la (a leggyakrabban alkalmazott) 14 k¸lˆnbˆző festÈkszÌnből, megadott<br />

ar·nyok alapj·n keverhető ki. Ez a tˆbb, mint 1000 szÌn jÛval nagyobb szÌntartom·nyt fog<br />

·t, mint ak·r a nÈgyszÌnnyom·s (CMYK) vagy ak·r az RGB alap˙ eszkˆzˆk, vagyis az<br />

Ìgy lÈtrehozhatÛ (Pantone) szÌnek elektronikus megjelenÌtÈse Ès reproduk·l·sa csak kˆzelÌtően<br />

lehetsÈges. SzÌnhelyes megjelenÌtÈs termÈszetesen csak az ofszetnyom·s segÌt-<br />

168

sÈgÈvel valÛsÌthatÛ meg. ¡ltal·ban kÈtfÈle szÌnmintakˆnyv is kÈsz¸l: egy norm·l Ès egy<br />

m·sik a jobb minősÈgű (fel¸letkezelt) papÌrokhoz, lÈvÈn ugyanaz a nyomdafestÈk m·skÈppen<br />

mutat az eltÈrő papÌrokon.<br />

LÈteznek tov·bbi Pantone szÌnmintarendszerek is, melyek segÌtsÈgÈvel megoldhatÛ a<br />

direkt szÌnekkel tervezett nyomdai anyagok nÈgyszÌnbont·ssal tˆrtÈnő szÌnhelyes reproduk·l·sa<br />

(Pantone Process Color System). Ezekben a katalÛgusokban a direkt szÌnek mellett<br />

a legkˆzelebbi, nÈgyszÌnnyom·ssal elő·llÌthatÛ szÌnek szerepelnek, a nÈgy alapszÌn<br />

sz¸ksÈges ÈrtÈkeivel.<br />

12.8.8. Focoltone színrendszer<br />

Az angol eredetű sk·la 763 CMYK szÌnt tartalmaz. A szÌnek a kˆzˆs alapszÌnhaszn·lat<br />

szerint vannak rendezve, csˆkkentendő a sz¸ksÈges al·tˆltÈseket. A nÈgy alapszÌnre tˆrtÈnő<br />

szÌnrebont·sok kÈszÌtÈsÈhez kiv·lÛ szÌnpalett·k defini·lhatÛk a Focoltone szÌnrendszer<br />

alkalmaz·s·val. A szÌneket a sk·la nÈgyjegyű sz·mkÛdokkal azonosÌtja.<br />

12.8.9. Trumatch Colorfinder színmintarendszer<br />

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

A rendszer amerikai eredetű, tulajdonkÈppen nem a direkt szÌneket rendszerezi, hanem a<br />

nÈgyszÌnnyom·ssal elő·llÌthatÛ szÌneket csoportosÌtja. Az egyes szÌneket sz·mokbÛl Ès<br />

betűkből ·llÛ kÛd azonosÌtja. A szÌnek rendszerezÈse a HSB szÌnmegad·son alapul: szÌn<br />

(vˆrˆstől az iboly·ig), telÌtettsÈg (a telÌtett szÌnektől a pasztell ·rnyalatokig), vil·goss·g<br />

(fekete hozz·ad·sa vagy elvÈtele) [2], [3], [4], [10].<br />

Mind a Focoltone, mind a Trumatch haz·nkban kevÈsbÈ ismertek.<br />

12.9. Konverzió az egyes színmodellek között<br />

A szÌnmodellek kˆzˆtti konverziÛ a szÌnes nyomtat·s ir·nti igÈnyek nˆvekedÈsÈvel, a<br />

megfelelő szÌnhűsÈg biztosÌt·s·val folyamatosan nˆvekszik. A k¸lˆnbˆző szakter¸leteken,<br />

az egyes szoftvertÌpusokn·l ·ltal·ban egyfÈle szÌnmodellt haszn·lnak. A szÌnes<br />

printerek műkˆdÈsi elve kˆvetkeztÈben nyomtat·skor ñ a felhaszn·lÛ akarat·tÛl f¸ggetlen¸l<br />

ñ mindenkÈppen megtˆrtÈnik a CMY vagy a CMYK szÌnmodellre tˆrtÈnő konvert·l·s.<br />

Ez az ·talakÌt·s az oper·ciÛs rendszer szintjÈn, ·ltal·ban a nyomtatÛmeghajtÛ<br />

szoftverek segÌtsÈgÈvel tˆrtÈnik. A k¸lˆnfÈle szÌnrendszerek kˆzˆtti ·tsz·mÌt·sra egyes<br />

grafikus programok is kÈpesek (43. ·bra).<br />

A szÌnmodellek egy rÈsze eszkˆzf¸ggő, m·s rÈsze eszkˆzf¸ggetlen. Gondoljunk csak<br />

arra, hogy a monitoron l·thatÛ, pontosan be·llÌtott RGB szÌn a monitor szab·lyozÛgomb-<br />

169

12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában<br />

jai (kontraszt, fÈnyessÈg) segÌtsÈgÈvel megv·ltoztathatÛ. Az eszkˆzf¸ggő szÌnmodellek<br />

esetÈben azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes szÌnmodellek ·ltal lefedett szÌntartom·nyok<br />

kˆzˆtt vannak eltÈrÈsek: azaz lÈteznek olyan szÌnek, amelyek csak bizonyos szÌnmodellekben<br />

reproduk·lhatÛk pontosan.<br />

A szÌnmodellek kˆzˆtti konverziÛk ·ltal·ban ˙gy zajlanak le, hogy az egyik szÌnmodellről<br />

·tsz·mÌtj·k a szÌneket egy kˆztes, eszkˆzf¸ggetlen szÌnmodellbe (CIE), majd onnan<br />

tˆrtÈnik a konvert·l·s a m·sik szÌnmodellbe.<br />

A konkrÈt konverziÛ az eltÈrő szÌnmodellek esetÈben ·ltal·ban bonyolult sz·mÌt·sok<br />

igÈnybevÈtelÈt jelenti [9].<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Cook, R.: Color for the Desktop<br />

Byte, IBM Special Edition, 1990. 175–180.<br />

2.Illés Gábor: Photoshop Enciklopédia<br />

Media Optima, 1996.<br />

3.Kolossa T. – Szilágyi T.: Színes nyomda az íróasztalon, avagy DTP mindenkinek<br />

Print Consult, Budapest, 1996.<br />

4.Nyomdaipari ABC (ed. dr. Gara Miklós)<br />

Műszaki, Budapest, 1987.<br />

5.Dr. Sevcsik Jenő – Hevelle József: Fényképészet<br />

Műszaki, Budapest, 1982.<br />

6.Szilágyi Gábor: A fotóművészet története<br />

Képzőművészeti Alap, Budapest, 1982.<br />

7.comp.graphics.algorithms Frequently Asked Questions<br />

ftp://wuarchive.wustl.edu/graphics/graphics/mail-lists/comp.graphics.algorithms<br />

8.Colour Space Conversions (szerkesztette: Alan Roberts és Adrian Ford)<br />

ftp://ftp.wmin.ac.uk/pub/itrg/coloureq.txt – http://ftp.jasc.com/faqs/colorsp.txt<br />

9.Charler A. Poynton: Frequently Asked Questions about Gamma<br />

ftp://ftp.inforamp.net/pub/users/poynton/doc/colour/GammaFAQ.<strong>pdf</strong> –<br />

http://www.inforamp.net/˜poynton/notes/colour_and_gamma/GammaFAQ.html<br />

10.Charler A. Poynton: Frequently Asked Questions about Color<br />

ftp://ftp.inforamp.net/ ~ poynton – http://www.inforamp.net/paynton/ColorFAQ.html<br />

11. David Bourgin: Color spaces FAQ<br />

ftp://rtfm.mit.edu/pub/usenet/news.answers/graphics/colorspace-faq<br />

http://members.xoom.fr/scorpion/docs/txt/color_faq.html<br />

12. Evans, R. M.: Maxwell's Color Photography<br />

Scientific American, 1961. Nov. 117–128.<br />

170

13. Színrebontás<br />

A szÌnrebont·s lÈnyege, hogy az elkÈszÌtett szÌnes grafikus adat·llom·nyt (tÈrkÈp, ˙js·g,<br />

fÈnykÈp) a szoftver az ofszetnyomtat·s (esetleg mÈly- Ès szitanyom·s) igÈnyeinek megfelelően<br />

nyomtat·si szÌnenkÈnt lev·logatja. Ezek a szÌnkivonatok szinte kiz·rÛlagosan Postscript<br />

·llom·nyok. Egyre ink·bb csˆkkennek, illetve ·talakulnak a z·rt, m·s programokkal<br />

nem kompatibilis rendszerek (pl. Intergraph, Scitex).<br />

Professzion·lis igÈnyű szÌnrebont·s esetÈn egyetlen output eszkˆz jˆhet szÛba, a levil·gÌtÛ<br />

ñ csak ez kÈpes megfelelő felbont·sra, illetve mÈrettartÛ filmre valÛ, tˆkÈletesen<br />

fedett nyomatok kÈszÌtÈsÈre. Kisebb igÈnyű kiadv·nyok (pl. csak szˆveg) esetÈn elegendő<br />

lehet lÈzerprinterrel kinyomtatni az egyes szÌnkivonatokat pauszpapÌrra vagy speci·lis<br />

fÛli·ra. TermÈszetesen a tÈrkÈpek esetÈben a szÌn·rnyalatok reproduk·l·s·nak igÈnye<br />

olyan minősÈgi kˆvetelmÈnyeket t·maszt, amire a lÈzernyomtat·s m·r nem kÈpes. Nem<br />

vÈletlen, hogy a technolÛgia ink·bb a fÈnykÈpezÈshez ·ll kˆzelebb, mint a printerekhez,<br />

lÈvÈn a fotÛz·s nagys·grendekkel jobb minősÈget tesz lehetővÈ.<br />

A korai levil·gÌtÛk felbont·sa 600ñ1200 dpi volt. Az utÛbbi felbont·s m·r elÈgsÈges<br />

volt egyszerűbb tÈrkÈpek elő·llÌt·s·ra (a m·r kor·bban emlÌtett első, digit·lis ˙ton elő·llÌtott<br />

tÈrkÈp, a Lajosforr·s t·jfutÛ tÈrkÈp is 1200 dpi-s felbont·ssal lett levil·gÌtva). Ma<br />

m·r a levil·gÌtÛk felbont·sa az 5000 dpi-t is elÈri, de a maxim·lis felbont·sra csak a<br />

nagyon igÈnyes szÌnes kiadv·nyok esetÈben van sz¸ksÈg [3].<br />

13.1. Raszter (nyomdai rács)<br />

A szÌnrebont·s sor·n a tÈrkÈpen alkalmazott szÌneket a megfelelő szoftver a sokszorosÌt·s<br />

sor·n alkalmazott szÌnmodellnek megfelelő sz·m˙ alapszÌnre bontja fel. Az alapszÌnek<br />

filmjein az adott szÌnnek csak egy bizonyos telÌtettsÈgÈre (sz·zalÈk·ra) van sz¸ksÈg. Ezt<br />

˙gy Èrik el, hogy a fel¸leteket a felbont·snak megfelelő nagys·g˙ elemi raszterpontokra<br />

(vagy m·s inmÈtlődő mint·zatra) bontj·k (44. ·bra). PÈld·ul 600 dpi felbont·s esetÈn egy<br />

elemi fel¸let egy 1/600 inch = 0,0423 mm oldalhossz˙s·g˙ nÈgyzet, illetve ilyen szÈles<br />

s·v (vonalraszter esetÈn).<br />

44. ábra<br />

Egyszerű pontraszterek tónusértékei<br />

13. Színrebontás<br />

171

13. Színrebontás<br />

Az adott fel¸let tÛnusÈrtÈkÈt, fedettsÈgÈt egy sz·zalÈkos ÈrtÈkkel fejezz¸k ki, mely<br />

megadja, hogy az elemi fel¸letnek h·ny sz·zalÈk·t fogja majd kitˆlteni a nyomtat·s sor·n<br />

a festÈk. Ezek az elemi fel¸letek szab·lyosan helyezkednek el, ˙gynevezett nyomdai,<br />

autotÌpiai r·csot, amplit˙dÛ-modul·lt rasztert alkotnak.<br />

Hagyom·nyos mÛdszerekkel az autotÌpiai r·csoz·st kontaktm·solat (ritk·bban vetÌtÈs)<br />

segÌtsÈgÈvel ·llÌtjuk elő. A fÈnyÈrzÈkeny anyag Ès a m·solandÛ eredeti kˆzÈ ker¸l a raszterfilm<br />

(Èrintkező r·cs).<br />

A magyar szaknyelvben sajnos szerencsÈtlen¸l keveredik a raszter kifejezÈs: az angolban<br />

screen-kÈnt haszn·lt kifejezÈs jelenti a most bemutatott r·csot, mÌg a raszteres ·llom·nyokra,<br />

illetve technolÛgi·ra a raster kifejezÈs haszn·latos. A fedettsÈggel mÈg kˆzel<br />

sem jellemezt¸k a rasztert mag·t. A pontos defini·l·s mÈg tˆbbfÈle paramÈter megad·s·t<br />

teszi sz¸ksÈgessÈ: a r·cselem tÌpusa, a r·cssűrűsÈg, a r·cselforgat·s szˆge.<br />

A rácselem típusa: ez lehet vonalraszter, pontraszter (de tˆbb m·s szab·lyosan ismÈtlődő<br />

alakzat is haszn·lhatÛ, ha az adott szoftver ezt t·mogatja) (45. ·bra).<br />

TÈrkÈpek nyomtat·sakor szinte kiz·rÛlagosan pont- (dot) Ès vonalrasztert (line) haszn·lnak.<br />

Nagyon finom raszterek alkalmaz·sa esetÈben igaz·bÛl nincs a raszter tÌpus·nak<br />

nagy jelentősÈge, hiszen az elemi raszterpontok legfeljebb nagyÌtÛval Èszlelhetők.<br />

Nagyon fontos eltÈrÈs, hogy nÈgyszÌnnyom·s esetÈn a tÌpusok nem ·llÌthatÛk egym·stÛl<br />

f¸ggetlen¸l (illetve ha esetleg ezt az adott szoftver engedÈlyezi is, ne Èlj¸nk vele, mert egy<br />

ilyen v·ltoztat·s előre nem l·thatÛ, de mindenkÈppen kellemetlen, sőt katasztrof·lis kˆvetkezmÈnyekkel<br />

j·r a nyomtatott tÈrkÈpre vonatkozÛan). TermÈszetesen speci·lis grafikai<br />

hat·sok elÈrÈse ÈrdekÈben sz·ndÈkosan alkalmazhatÛ ilyen megold·s is, de tÈrkÈpek esetÈben<br />

ez nem t˙lzottan gyakori (lehetsÈges alkalmaz·s, ha a tÈrkÈpek nyomtat·sakor szinte<br />

kiz·rÛlagosan alkalmazott pontraszterrel kinyomtatott tÈrkÈpen a hat·rbandot viszonylag<br />

ritka ñ a felhaszn·lÛ sz·m·ra is jÛl ÈrzÈkelhetően Ñdurvaî ñ vonalraszterrel nyomjuk).<br />

Direkt szÌnek haszn·lata esetÈn elvileg minden egyes rajzi objektum rasztertÌpusa egym·stÛl<br />

f¸ggetlen¸l ·llÌthatÛ, b·r egym·st ·tfedő szÌnfel¸letek esetÈn az eltÈrő tÌpus˙ raszterek<br />

nem kÌv·nt, illetve előre megjÛsolhatatlan hat·st okozhatnak, szinte bizonyosan nem<br />

az ·ltalunk elkÈpzeltet.<br />

Rácssűrűség (a raszter finomsága): ennek ÈrtÈke a raszter sz·zalÈkÈrtÈkÈtől f¸ggetlen¸l<br />

·llÌthatÛ (46. ·bra), de nem f¸ggetlen a felbont·stÛl. Ezt az ÈrtÈket csak Ès kiz·rÛlag akkor<br />

·llÌtsuk el az alapÈrtelmezett (default) ÈrtÈktől, ha tiszt·ban vagyunk ennek kˆvetkezmÈnyeivel.<br />

A nyomtatÛk meghajtÛ programjai tudj·k, hogy az adott eszkˆz adott felbont·-<br />

172<br />

45. ábra<br />

Azonos tónusértékű és rácselforgatási szögű, eltérő típusú raszterek

13. Színrebontás<br />

s·hoz milyen raszterfinoms·g tartozik. ¡ltal·nos esetben azonban sz¸ksÈg lehet az ˆsszef¸ggÈsek<br />

ismeretÈre. A Postscript oldalleÌrÛ nyelv szÌnkivonatonkÈnt ·ltal·ban 256 ·rnyalatot<br />

kÈpes megk¸lˆnbˆztetni, ehhez 16 x 16 elemi r·cspontra van sz¸ksÈg. Azaz:<br />

felbont·s (dpi)<br />

sz¸rke·rnyalatok sz·ma =<br />

r·cssűrűsÈg (lpi)<br />

+1<br />

2<br />

nyomtató felbontása (dpi)<br />

[[<br />

rács (lpi) 300 600 1200 2450<br />

50 37 145 256 256<br />

60 26 101 256 256<br />

75 17 65 256 256<br />

100 10 37 145 256<br />

150 5 17 65 256<br />

200 – 10 37 145<br />

300 – 5 17 65<br />

Teh·t pÈld·ul 300 dpi esetÈn 60 lpi (line per inch) r·cssűrűsÈggel 26 ·rnyalat fejezhető ki.<br />

Az egyszerű lÈzernyomtatÛk esetÈben ez az alapÈrtelmezett ÈrtÈk. A levil·gÌtÛk esetÈben<br />

a 2400 dpi felbont·shoz ·ltal·ban 150 lpi-s r·cssűrűsÈgÈrtÈk tartozik, Ìgy ·llÌthatÛ elő 256<br />

·rnyalat. A r·cssűrűsÈg nˆvelÈse csˆkkenti az ·rnyalatgazdags·got, hiszen a r·cssűrűsÈg<br />

nˆvelÈse csak a tÛnusok sz·m·nak csˆkkentÈsÈvel valÛsÌthatÛ meg.<br />

Szkennelt kÈpek esetÈn meghat·rozhatÛ az optim·lis szkennelÈsi felbont·s is az output<br />

felbont·s, illetve r·cssűrűsÈg f¸ggvÈnyÈben. ¡rnyalatos (sz¸rkefokozatos) kÈpek esetÈn a<br />

r·cssűrűsÈg 1,5ñ2-szerese megfelelő input felbont·skÈnt. Azaz, ha a tervezett vÈgtermÈk<br />

egy 2400 dpi-s felbont·s˙ levil·gÌtott film lesz 150 lpi-s r·cssűrűsÈggel, akkor bősÈgesen<br />

elegendő az ·rnyalatos kÈpek szkennelÈsekor a 300 dpi-s felbont·s.<br />

Vonalas (line art) kÈpek reproduk·l·sakor a beszkennelt kÈppontok Ès az output eszkˆz<br />

elemi pontjai kˆzˆtt kˆzvetlen kapcsolat jˆn lÈtre, azaz cÈlszerű a szkennelt kÈp felbont·s·t<br />

a kimeneti felbont·sban, illetve annak felÈben, negyedÈben stb. meg·llapÌtani.<br />

A rácselforgatás szöge: az előző pÈld·kban m·r l·ttuk, hogy az elemi r·csfel¸letek szab·lyos<br />

rendben helyezkednek el. Ennek a szab·lyoss·gnak az ir·nya ñ a szÌnkivonatok<br />

46. ábra<br />

Azonos tónusértékű pont- és vonalraszterek, különféle rácssűrűség-értékekkel<br />

173

13. Színrebontás<br />

esetÈben az egym·shoz viszonyÌtott szˆg ñ tetszőlegesen ·llÌthatÛ, de az egym·sra nyomtatott,<br />

k¸lˆnbˆző szˆgben elforgatott r·csokn·l zavarÛ interferenci·k jelentkezhetnek<br />

(moarÈ).<br />

A levil·gÌtÛ esetÈben minden felbont·shoz m·s Ès m·s szˆgÈrtÈket kell megadni. M·r a<br />

levil·gÌtÛ-gy·rtÛk olyan fejlett technolÛgi·kat alkalmaznak, hogy nyugodtan alkalmazhatjuk<br />

az alapbe·llÌt·sokat (5. szÌnes ·bra) [2].<br />

13.2. Frekvenciamodulált rács<br />

1993 vÈgÈtől egy ˙j technolÛgia kˆvetkeztÈben megtˆrik a 110 Ève tartÛ autotÌpiai, valamint<br />

az ˙jabb keletű Postscript (amplit˙dÛmodul·lt) r·csoz·s egyeduralma. A vezető<br />

nyomdai besz·llÌtÛk Ès fejlesztők frekvenciamodul·lt (sztochasztikus) r·csoz·st fejlesztettek<br />

ki (Linotype Hell ñ Diamond Screen; Agfa ñ Cristal Raster; Berthold ñ Mezzo Dot;<br />

Barco ñ Monet; Scitex ñ Fulltone). Ennek lÈnyege, hogy a raszterek r·cspontjait nem a<br />

megszokott geometriai elrendezÈsben, hanem egy ˙n. vÈletlensz·m-gener·tor a r·cspontokat<br />

alkotÛ pixelelemeket az elemi r·cs ter¸letÈn bel¸l vÈletlenszerűen szÈtszÛrja. Az Ìgy<br />

elkÈszÌtett filmen r·cscell·k nincsenek tˆbbÈ, Ès megszűnik a levil·gÌtÛ felbontÛkÈpessÈge,<br />

az ·rnyalatfokozatok, valamint a r·cssűrűsÈg kˆzˆtti sz·mszerű ˆsszef¸ggÈs<br />

is. A frekvenciamodul·ciÛval felÈpÌtett r·csoz·s vari·bilis sztochasztikus r·csfrekvenci·val<br />

dolgozik, ez alacsony fel¸letkitˆltÈsi ar·nyn·l nagy pontelemt·vols·gokat eredmÈnyez,<br />

mely a fel¸letkitˆltÈs nˆvekedÈsÈvel egyenes ar·nyban nˆvekszik. Ez·ltal az<br />

·rnyalati terjedelem visszaad·s·t nem sz¸ksÈges korl·tozni, Ès az ·rnyalati fokozatok<br />

eddigi ugr·sai is elmaradnak. Az ˙j elj·r·s tov·bbi előnyei kˆzÈ tartozik, hogy jelentősen<br />

csˆkkennek a r·csszˆg be·llÌt·s·bÛl sz·rmazÛ hib·k, Ès megszűnnek a moarÈkÈpződÈs<br />

jelensÈgei is. LeglÈnyegesebb előnye, hogy a kÈpek rÈszletgazdags·ga szembetűnően<br />

megnˆvekszik. Ez a r·csoz·s főleg a tÛnusos kÈpek (pl. a fÈnykÈpek) esetÈben jelent<br />

minősÈgjavul·st, a tÈrkÈpek homogÈn szÌnfel¸leteinek kitˆltÈsÈhez jobban illik a hagyom·nyos,<br />

amplit˙dÛmodul·lt raszter.<br />

A frekvenciamodul·lt r·csoz·s egyik fontos h·tr·nya, hogy az ofszet nyomÛlemez kÈszÌtÈse<br />

a 15ñ25 mikron nagys·g˙ rajzi elemek ·tvitelÈnek igÈnye miatt nagy precizit·st, a<br />

technolÛgiai utasÌt·sok szigor˙ betart·s·t kˆveteli (6. szÌnes ·bra) [4].<br />

13.3. A levilágítás technológiája és a színrebontás hibaletőségei<br />

Kor·bban mÈg a legegyszerűbb levil·gÌtÛk is hardveres ˙ton voltak kÈpesek arra, hogy a<br />

levil·gÌt·sra ker¸lő anyag pozitÌv vagy negatÌv, illetve oldalhelyes vagy oldalfordÌtott legyen.<br />

A rÈgi modellek dr·gas·g·t az okozta, hogy a levil·gÌtÛ tulajdonkÈppen egy<br />

speci·lis sz·mÌtÛgÈp (hardver RIP) is volt egyben, azokhoz hasonlÛan memÛri·val,<br />

174

13. Színrebontás<br />

merevlemezzel. Nagy h·tr·nyuk, hogy a rendkÌv¸l gyors technolÛgiai fejlődÈs kˆvetkeztÈben<br />

ezek az igen dr·ga eszkˆzˆk 2ñ3 Èv alatt teljesen elavulnak. Az egyszerű<br />

PC-ktől eltÈrően a levil·gÌtÛknak ez a kategÛri·ja nem fejleszthető tov·bb.<br />

Ennek kˆvetkeztÈben ma egyre ink·bb az ˙n. szoftver RIP-es levil·gÌtÛk terjednek el,<br />

ahol ugyan maga a hardver olcsÛbb (lÈvÈn a levil·gÌtÛhoz kapcsolt sz·mÌtÛgÈp processzor·t,<br />

memÛri·j·t, merevlemezÈt haszn·lja), de a szoftver ·ra nagyon magas.<br />

Napjainkban a legolcsÛbb levil·gÌtÛk ·ra 20 000 doll·r felett van, ezek 30ñ35 cm-es tekercsfilmmel<br />

dolgoznak maximum 2400 dpi-s felbont·ssal. Magyarorsz·gon jelenleg m·r<br />

tˆbb, a B2-es (50 x 70 cm-es) mÈretet produk·lni kÈpes levil·gÌtÛ is ¸zemel.<br />

Nagyfelbont·s˙ levil·gÌt·s esetÈn a tekercsfilmet előbb r·szÌvj·k egy dobra, hogy a<br />

k¸lső rezgÈseket, illetve a mechanikai filmtov·bbÌt·s pontatlans·gait kik¸szˆbˆljÈk, Ìgy<br />

az ilyen modellek nem kÈpesek tetszőleges hossz˙s·g˙ film levil·gÌt·s·ra.<br />

Amennyiben a sz·mÌtÛgÈppel elkÈszÌtett tÈrkÈp esetÈben a vÈgtermÈk egy hagyom·nyos<br />

nyomdai elj·r·ssal, ofszetnyom·ssal sokszorosÌtott tÈrkÈp, mindenkÈppen meg kell ismerni<br />

a szÌnrebont·s lÈnyegÈt, lehetsÈges paramÈtereit.<br />

Alapvető fontoss·g˙ a megfelelő szÌnmodell kiv·laszt·sa, hiszen m·r a tÈrkÈpszerkesztÈs,<br />

illetve a -rajzol·s elejÈn cÈlszerű eldˆnten¸nk, hogy a nyomtat·s sor·n a lehetsÈges<br />

megold·sok kˆz¸l melyiket v·lasszuk.<br />

Direkt szÌnek haszn·lata esetÈn az ofszetnyom·sn·l annyi szÌn nyom·s·ra lesz sz¸ksÈg,<br />

ah·ny direkt szÌnt a tÈrkÈpszerkesztÈs, -rajzol·s sor·n v·lasztottunk. A nÈgyszÌnnyom·s<br />

esetÈn elvileg mindegy h·ny szÌnt haszn·lunk a tÈrkÈpszerkesztÈs, -rajzol·s sor·n (a gyakorlatban<br />

termÈszetesen szerencsÈs az ˆnmÈrsÈklet). Ebben az esetben is hasznos, ha tiszt·ban<br />

vagyunk az egyes szÌnmodellekkel, illetve azzal a technolÛgiai korl·ttal, hogy az<br />

egyes szÌnkomponensek raszterÈrtÈkei ofszetnyom·ssal csak bizonyos korl·tok betart·sa<br />

esetÈn sokszorosÌthatÛk korrekt mÛdon. A tÈrkÈpkÈszÌtő Èrdeke, hogy olyan szÌneket haszn·ljon,<br />

amelynek sokszorosÌt·sa nem okoz technolÛgiai nehÈzsÈgeket.<br />

A nyomdakÈsz filmről a nyomÛlemezre m·sol·s sor·n a nagyon kis raszterpontok eltűnhetnek,<br />

illetve a nagyon nagy raszterpontok esetÈben fenn·ll annak a veszÈlye, hogy az<br />

elemi rasztercella ¸res ter¸lete eltűnik, a raszter bez·rÛdik. EzÈrt nem cÈlszerű 7ñ10%-n·l<br />

kisebb Ès 75%-n·l nagyobb raszterÈrtÈkek haszn·lata. TermÈszetesen a legtˆbb esetben a<br />

laikus felhaszn·lÛ csak r·kattint egy kÈpernyőn l·thatÛ szÌnre Ès innentől kezdve ezzel<br />

m·r nem is tˆrődik. Ha nem ellenőrzi a felhaszn·lÛ, hogy ez a szÌn a szÌnrebont·s sor·n<br />

milyen tÛnusÈrtÈkű komponensekre bomlik, akkor a kiv·lasztott szÌn jelentősen torzulhat.<br />

Egyes esetekben a felhaszn·lÛnak erre az ellenőrzÈsre nincs is lehetősÈge, mert az ·ltala<br />

haszn·lt szoftver pÈld·ul csak az RGB vagy HSB szÌnmodellt t·mogatja, Ès a szÌnrebont·s<br />

majd egy DTP szoftver segÌtsÈgÈvel tˆrtÈnik (47. ·bra). Ebben az esetben feltÈtlen¸l<br />

sz¸ksÈges az RGB > CMYK szÌnkonverziÛ előzetes ellenőrzÈse, nehogy olyan RGB<br />

szÌneket v·lasszunk, amelyek ugyan a kÈpernyőn jÛl mutatnak, de a nyomtat·sban nem<br />

reproduk·lhatÛk.<br />

175

13. Színrebontás<br />

A moarÈ a kÈptől idegen geometriai alakzatok, strukt˙r·k megjelenÈse a r·csra bontott<br />

tˆbbszÌnű nyomaton. EgyszÌnű nyomat esetÈben is kialakulhat, ha m·r kinyomtatott kÈpről<br />

kell ˙jbÛl autotÌpi·t kÈszÌteni.<br />

A szÌnbontott r·csfelvÈteleknÈl, valamint a r·csm·solatok elő·llÌt·s·n·l sz¸ksÈges a<br />

r·cselforgat·s művelete a moarÈ csˆkkentÈse ÈrdekÈben. Nem az elforgat·s konkrÈt szˆge<br />

Èrdekes, hanem a szÌnkivonatok egym·shoz viszonyÌtott szˆge [1], [2], [3].<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Illés Gábor: Photoshop Enciklopédia<br />

Media Optima, 1996.<br />

2.Kolossa Tamás – Szilágyi Tamás: Színes nyomda az íróasztalon, avagy DTP<br />

mindenkinek<br />

Print Consult, Budapest, 1996.<br />

3.Siklósi Attila: Nyomtatás, levilágítás<br />

Chip, 1997/2. 86–88.<br />

4.Szilágyi Tamás: A frekvenciamodulált kristályrácsozás. Vive la difference<br />

Print & Publishing, 1993. Dec. 32–34.<br />

176<br />

47. ábra<br />

Színrebontási menü egy DTP programban

14. A térképkiadás néhány technikai problémája<br />

Tˆbb olyan technikai, nyomdatechnolÛgiai problÈma van, amellyel egy tÈrkÈpÈsz szembeker¸lhet.<br />

Ebben a fejezetben ñ mintegy bevezetÈskÈnt ñ szÛ lesz a nyomdai papÌrmÈretekről<br />

Ès a szÌnrebont·shoz sz¸ksÈgkÈppen kapcsolÛdÛ műszaki jelekről. HasonlÛ jellegű<br />

ñ elsősorban nyomd·szati ñ ismeretek is hasznosak lehetnek (pl. hajtogat·si lehetősÈgek,<br />

a megfelelő papÌr kiv·laszt·sa), de ez m·r meghaladja ennek a kˆnyvnek a kereteit.<br />

14.1. Nyomdai papírméretek<br />

14. A térképkiadás néhány technikai problémája<br />

A nyomdai papÌrmÈretek ˙n. szabv·nyos papÌrmÈretek. Ez a szabv·nyosod·s m·r a renesz·nsz<br />

idejÈn megkezdődˆtt. A bolognai papÌrgy·rtÛk a XIV. sz·zadban kőbe vÈstÈk megegyezÈses<br />

papÌrmÈreteiket Ès ezt a ñ mÈg ma is meglevő ñ kőt·bl·t a v·ros főterÈn helyeztÈk<br />

el. Az irodai haszn·latban Ès ÌrÛlapkÈnt EurÛp·ban elterjedt A jelű form·tumot Wilhelm<br />

Oswald aj·nlotta 1911-ben. Az A Ès B sorozat (48. ·bra) oldalar·nyai aranymetszÈsűek,<br />

azaz a rˆvidebbik oldal hossza ˙gy ar·nylik a hosszabb oldalhoz, mint utÛbbi a kÈt<br />

oldal ˆsszegÈhez. A sorozat kˆvetkező tagj·t mindig az előző (nagyobb) mÈret felezÈsÈvel<br />

kapjuk meg.<br />

TermÈszetesen annak semmi akad·lya nincs, hogy a szabv·nyostÛl eltÈrő, tetszőleges<br />

mÈretű papÌrt haszn·ljunk a tÈrkÈp¸nkhˆz, de ez indokolatlan kˆltsÈgnˆvekedÈst okozhat,<br />

hiszen a nyomdagÈpek is a papÌrmÈretekhez igazodnak. Tˆbb tÈrkÈpet is lehet egy nyom-<br />

Az alak jele Méret [mm] Terület [m 2 ]<br />

A/0 841x1189 1,0000<br />

A/1 594x841 0,5000<br />

A/2 420x594 0,2500<br />

A/3 297x420 0,1250<br />

A/4 210x297 0,0625<br />

A/5 148x210 0,0312<br />

A/6 105x148 0,0155<br />

B/0 1000x1414 1,4140<br />

B/1 707x1000 0,7070<br />

B/2 500x707 0,3535<br />

B/3 353x500 0,1765<br />

B/4 250x353 0,0882<br />

B/5 176x250 0,0440<br />

B/6 125x176 0,0220<br />

177

14. A térképkiadás néhány technikai problémája<br />

dai Ìvre tervezni, amiket azt·n a nyomtat·s ut·n v·gnak szÈt (ehhez sz¸ksÈgesek a<br />

kˆvetkező fejezetben bemutatott műszaki jelek is). Gyakori megold·s lehet az is, hogy az<br />

Ìven ugyanazt a tÈrkÈpet tˆbbszˆr is elhelyezz¸k, ennek kˆvetkeztÈben a nyomtatott<br />

pÈld·nysz·m a felÈre, harmad·ra stb. csˆkkenhet ñ emiatt viszont nˆvekedhet az egy pÈld·nyra<br />

eső műveleti kˆltsÈg [1], [2].<br />

14.2. Műszaki jelek<br />

A műszaki jelek rendkÌv¸l fontosak a tÈrkÈpnyomtat·s sor·n f¸ggetlen¸l attÛl, hogy a<br />

nyomdakÈsz filmek a hagyom·nyos mÛdszerrel vagy sz·mÌtÛgÈppel (levil·gÌt·ssal) kÈsz¸ltek.<br />

Ezek a jelek elsősorban mag·hoz az ofszetnyomtat·shoz tartoznak. A műszaki<br />

jelek egy rÈsze (befog·sjel, ÌvkˆzÈpjel) annyira a nyomtat·s folyamat·hoz kˆtődik, hogy<br />

·ltal·ban csak a nyomd·ban ker¸lnek fel a m·r felmontÌrozott filmekre. Ezt a folyamatot<br />

szerelÈsnek is szokt·k nevezni a nyomd·szatban, ekkor ker¸lhetnek vÈgleges hely¸kre az<br />

esetleg k¸lˆn kÈsz¸lt alkotÛrÈszek: pÈld·ul Ìgy lehet belemontÌrozni a tÈrkÈpbe egy k¸lˆn<br />

szÌnrebontott fotÛt.<br />

178<br />

48. ábra<br />

Az A és B jelű papírsorozat egymáshoz viszonyított arányai

14.2.1. Illesztőjel<br />

A legfontosabb műszaki jel az illesztőjel. A szÌnrebont·s sor·n nagyon fontos, hogy a filmekre<br />

illesztőjelek ker¸ljenek (angol nyelven registration mark): ezek segÌtsÈgÈvel tudj·k<br />

a nyomtat·s sor·n az egyes szÌnkivonatokat pontosan egym·sra illeszteni. Ezeket ·ltal·ban<br />

a szoftverek automatikusan gener·lj·k, de arrÛl, hogy ezek az illesztőjelek r· is fÈrjenek<br />

a filmre, m·r nek¸nk kell gondoskodni a megfelelő be·llÌt·sok alkalmaz·s·val.<br />

Az illesztőjelek azonos rajzi elemek (leggyakrabban kˆr vagy sz·lkereszt, esetleg a<br />

kettő kombin·ciÛja), cÈlszerűen kielÈgÌtik az al·bbi kˆvetelmÈnyeket:<br />

ï minden szÌnkivonaton pontosan azonos helyzetben Ès mÈretben helyezkednek el;<br />

ï a pontos illesztÈs ÈrdekÈben vÈkony (0,1 mm) vonalakat kell haszn·lni;<br />

ï olyan helyen kell elhelyezni ezeket az illesztőjeleket, hogy a nyomat ÈrtÈkes rÈszÈt<br />

ne zavarj·k: gyakran annyira a papÌr szÈlÈre ker¸lnek, hogy a nyom·s ut·ni<br />

v·g·skor el is tűnnek.<br />

TermÈszetesen, ha a kinyomtatott tÈrkÈp csak egyszÌnű, akkor nincs sz¸ksÈg illesztőjelekre.<br />

14.2.2. Vágójel<br />

A papÌrra kinyomott tÈrkÈpet a nyom·s ut·n mÈg kˆrbev·gj·k, ugyanis az ofszetnyomtat·s<br />

sor·n a papÌr szÈle festÈkkel szennyeződhet. A v·gÛjelek adj·k meg ennek a vÈgső<br />

v·g·snak a vonal·t a lap szÈlein. Ezek elÈg ha fekete szÌnnel ker¸lnek r·, b·r gyakran előfordul,<br />

hogy a v·gÛjelek egyben illesztőjelek is.<br />

Ha a sz·mÌtÛgÈpes rajz sor·n elfeledkeznÈnk a v·gÛjelekről Ès ezek a szÌnrebont·s sor·n<br />

nem ker¸lnek r· a nyomdakÈsz filmre, ez nem olyan hiba, amely veszÈlyeztetnÈ a vÈgső<br />

nyomat minősÈgÈt. A v·gÛjelek mÈg ak·r a lemezrem·sol·s előtt pÛtolhatÛk, de ñ kevÈsbÈ<br />

igÈnyes kiadv·nyok esetÈn ñ ak·r a v·gÛjelek hi·nya sem okoz gondot. Esetleg a<br />

kˆrbev·gott tÈrkÈp esztÈtikailag hagyhat kÌv·nnivalÛt maga ut·n: a tÈrkÈpkeret Ès a<br />

papÌrszÈl kˆzˆtt nem lesz egyforma hely minden oldalon.<br />

Gyakran előfordul, hogy egy nagyobb mÈretű lapon tˆbb tÈrkÈpet is kinyomtatnak,<br />

ilyenkor a v·gÛjeleket k¸lˆn minden egyes tÈrkÈphez el kell kÈszÌteni.<br />

14.2.3. Hajtásjel<br />

14. A térképkiadás néhány technikai problémája<br />

A legtˆbb nagymÈretű tÈrkÈpet a nyom·s Ès a v·g·s ut·n ˆssze is hajtj·k, Ès ·ltal·ban a<br />

v·s·rlÛ Ìgy tal·lkozik vel¸k. A hajt·sjeleknek pontosan kell a lapot a megfelelő sz·mra<br />

osztani (egy hajtogat·si minta hasonlÛ fontoss·g˙). A v·gÛjelekhez hasonlÛan ezeket is<br />

elÈg egy szÌnben (feketÈben) kinyomtatni. ‹gyelni kell arra, hogy a hajt·s a v·g·s ut·n<br />

kˆvetkezik, azaz a hajt·sjeleknek a v·g·s ut·n is meg kell maradniuk: igaz, hogy nagyon<br />

diszkrÈten, hogy az ˆsszehajt·s ut·n m·r teljesen ÈszrevÈtlenek legyenek.<br />

179

14. A térképkiadás néhány technikai problémája<br />

14.3. A tényleges kiadással, publikálással kapcsolatos kérdések<br />

A hagyom·nyos papÌrtÈrkÈpek kiad·sa a kˆnyvkiad·shoz hasonlÛ művelet. Az eddigiek<br />

sor·n m·r megismert¸k a technolÛgiai folyamatot, eljutottunk a nyomdakÈsz film elkÈszÌtÈsÈig.<br />

A megfelelő minősÈgű papÌrtÈrkÈp elkÈszÌtÈse azonban tov·bbi ismereteket<br />

igÈnyel. CÈlszerű az egyes szakter¸letek szakembereire bÌzni a tov·bbi lÈpÈseket, vagy<br />

legal·bb vel¸k konzult·lni.<br />

ÕzelÌtőnek nÈh·ny lehetsÈges problÈma:<br />

ï A megfelelő (optim·lis) minősÈgű papÌr kiv·laszt·sa. A papÌr ·ra ñ pÈld·nysz·mtÛl<br />

f¸ggően ñ a nyomdakˆltsÈg jelentős rÈszÈt teheti ki. A megfelelő minősÈgű papÌrt elsősorban<br />

ne anyagi lehetősÈgeink alapj·n v·lasszuk ki, hanem a felhaszn·lÛ v·rhatÛ<br />

igÈnyeinek megfelelően. Egy egyÈbkÈnt kiv·lÛ tÈrkÈpet is el lehet rontani, ha nem<br />

megfelelő papÌrra nyomj·k.<br />

ï A pÈld·nysz·m megtervezÈsÈhez tudni kell, hogy az egy pÈld·nyra eső műveleti<br />

kˆltsÈgek a pÈld·nysz·m nˆvekedÈsÈvel csˆkkennek. Elsősorban azonban megfelelő<br />

piaci ismeretekkel kell rendelkezn¸nk, ha a tÈrkÈpeket kiad·sra sz·njuk, Ès a<br />

piaci igÈnyek alapj·n kell megszabnunk a kiad·s pÈld·nysz·m·t. Figyelembe kell<br />

venn¸nk, hogy sz·ndÈkunkban ·ll-e tÈrkÈp¸nket a kÈsőbbiekben ˙jra kiadni, hiszen<br />

ez is nagymÈrtÈkben befoly·solja a pÈld·nysz·m kialakÌt·s·t.<br />

ï Tiszt·ban kell lenn¸nk tov·bbi j·rulÈkos kˆltsÈgekkel: borÌtÛ, kˆtÈs, hajtogat·s.<br />

ï B·rmilyen nyomdatermÈk kiad·s·rÛl is legyen szÛ, a termÈknek rendelkeznie kell a<br />

megfelelő kiadÛi adatokkal. A kÈsőbbiekben rÈszletesen t·rgyalt FMñHMñPM rendelet<br />

előÌrja a publik·lt tÈrkÈpre ÌrandÛ szˆveget, engedÈlysz·mot. Kereskedelmi<br />

forgalomba ker¸lő nyomdatermÈk esetÈn ISBN (International Standard Book Number)<br />

sz·m kÈrÈse is kˆtelező, ez egyÈbkÈnt dÌjtalan Ès telefonon kereszt¸l is elintÈzhető.<br />

A tÈrkÈpÈszeti anyagokat k¸lˆn is nyilv·ntartj·k, erre az ISBN sz·m ut·ni CM<br />

(cartographic material) rˆvidÌtÈs utal.<br />

ï Nem szabad elfelejtkezni a tˆrvÈnyben előÌrt kˆteles pÈld·nyok beszolg·ltat·s·rÛl<br />

sem (Orsz·gos SzÈchÈnyi Kˆnyvt·r) az 1986/17. M¸M. rendeletnek megfelelően.<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve<br />

Osiris, 1996.<br />

2.Siklósi Attila: Mindennapi tipográfiánk<br />

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997.<br />

180

15. A térkép tartalmi elemeinek elrendezése<br />

15. A térkép tartalmi elemeinek elrendezése<br />

A k¸lˆnfÈle tÈrkÈpi elemek (főtÈrkÈp, mellÈktÈrkÈp, keret) alkalmaz·s·val a tÈrkÈp fontos,<br />

lÈnyeges tartalm·t kiegÈszÌtj¸k tov·bbi j·rulÈkos elemekkel (cÌm, jelmagyar·zat, mÈretar·ny,<br />

ar·nymÈrtÈk, kiv·gatok), ezek segÌtsÈgÈvel megalkotjuk a tÈrkÈp vÈgleges elrendezÈsÈt,<br />

kinÈzetÈt. A tÈrkÈpi elemek megfelelő elrendezÈsÈnek megtervezÈse ˆsszetett ismereteket,<br />

nagy odafigyelÈst igÈnyel.<br />

Ebből a szempontbÛl cÈlkitűzÈseink az al·bbiak:<br />

ï Egyértelműség. A tÈrkÈp minden elemÈnek vil·gosnak Ès Èrthetőnek kell lennie Ès<br />

a tÈrkÈp cÈlj·nak meg kell felelnie. Azokat az elemeket, amelyek ezen ˆsszhangot<br />

megv·ltoztathatj·k, cÈlszerű elhagyni vagy jelentősÈgÈt csˆkkenteni.<br />

ï Rendezettség. Az egyes tÈrkÈpelemeket megfelelő rendben, logik·ban kell elhelyezni<br />

(cÌm, jelkulcs). Ezen a tÈren mÈg a laikus tÈrkÈphaszn·lÛk is Èszlelik a feltűnő<br />

ar·nytalans·gokat (pÈld·ul amikor egy turistatÈrkÈpen hossz˙ ideig kell keresni a<br />

mÈretar·nyt).<br />

ï Vizuális egyensúly. Az egyes tÈrkÈpi elemek eltÈrő hangs˙lyokkal bÌrnak. El kell<br />

ker¸lni, hogy ezek nem megfelelő elhelyezÈsÈvel a vizu·lis egyens˙ly felboruljon.<br />

A kÈszÌtő sz·ndÈk·nak megfelelően a tÈrkÈpi tartalmon kÌv¸l az ·ltala legfontosabbnak<br />

tartott mellÈkes elemeket kell hangs˙lyozni.<br />

ï Kontraszt. A kontraszthat·sok elősegÌtik a tÈrkÈp olvashatÛs·g·t. Minden tÈrkÈpelemnek<br />

lehet ilyen jellegű hat·sa (sˆtÈt-vil·gos, hangs˙lyos-hangs˙lytalan).<br />

ï Egységesség. Ez a kifejezÈs az egyes elemek egym·s kˆzˆtti kapcsolat·ra utal<br />

(megÌr·sok, a mÈretar·ny, az alkalmazott jelek Ès az ehhez kapcsolÛdÛ sokszorosÌt·si<br />

technika). Az egysÈgessÈg legnyilv·nvalÛbb, legink·bb szembetűnő jele a<br />

k¸lˆnfÈle tÈrkÈpelemekben alkalmazott megÌr·sok egysÈgesÌtÈse (hasonlÛ vagy<br />

azonos betűtÌpus, betűnagys·g).<br />

Az elrendezÈs megtervezÈse, elkÈszÌtÈse kreatÌv gondolkod·st igÈnyel a tÈrkÈpÈsz rÈszÈről.<br />

Meg kell Èrteni a tÈrkÈp vizu·lis ¸zenetÈt Ès a megcÈlzott felhaszn·lÛk sz·m·ra a<br />

lehetősÈgekhez kÈpest optim·lis mÛdon kell ezt tov·bbÌtani. Ez nem egy egyszeri line·ris<br />

folyamat: a kezdeti tervek a vÈgtermÈk felÈ haladva folyamatosan v·ltozhatnak. A digit·lis<br />

tÈrkÈpÈszet ezekre a kˆztes v·ltoztat·sokra minden lehetősÈget megteremt, sőt egyszerűen<br />

kiprÛb·lhatÛ tˆbbfÈle elkÈpzelÈs is.<br />

Az egyes elemek megfelelő elhelyezÈse a legtˆbbszˆr puszt·n esztÈtikai kÈrdÈs, de pÈld·ul<br />

a hajt·s, hajtogat·s ink·bb a funkcionalit·ssal kapcsolatos problÈma. Bizonyos esetekben<br />

azonban ñ pÈld·ul topogr·fiaitÈrkÈp-sorozatok esetÈben ñ az elrendezÈs egyÈrtelműen<br />

meghat·rozott, attÛl semmilyen mÛdon nem lehet eltÈrni. TermÈszetesen egy ilyen<br />

tÈrkÈpsorozat megfelelő elrendezÈsÈt is egy tÈrkÈpÈsz szakembernek cÈlszerű megtervezni,<br />

181

·r itt feltÈtlen¸l igazodni kell a hagyom·nyokhoz, lÈvÈn azokat hossz˙ időszak tapasztalatai<br />

alakÌtott·k ki.<br />

A tov·bbi esetekre nincs egyÈrtelmű recept, mindig az adott tÈm·hoz kell igazodni. Ha<br />

pÈld·ul a tÈrkÈp a szemlÈlő sz·m·ra ismeretlen ter¸letet ·br·zol, hangs˙lyosan ki kell<br />

emelni a tÈrkÈp cÌmÈnek azon rÈszÈt, amely a ter¸let elhelyezkedÈsÈre utal. Egy ismert ter¸let<br />

(pl. Magyarorsz·g) ·br·zol·sakor tematikus tÈrkÈpek esetÈn a mÈretar·ny ak·r el is maradhat,<br />

itt a cÌmnek a tematik·ra utalÛ rÈszÈt, illetve a jelmagyar·zatot kell hangs˙lyozni.<br />

Amit a tÈrkÈpi elemek megfelelő elrendezÈse ÈrdekÈben mindenkÈppen ismern¸nk kell:<br />

ï a tÈrkÈp cÈlja;<br />

ï a felhaszn·lÛk szemÈlye (kinek a sz·m·ra kÈsz¸l a tÈrkÈp);<br />

ï a tÈrkÈp t·rgya;<br />

ï a mÈretar·ny;<br />

ï a tÈrkÈp mÈrete, form·tuma;<br />

ï a megjelenÌtÈs mÛdja.<br />

15.1. Térképelemek<br />

A tÈrkÈpelemek tervezÈs kˆzbeni l·thatÛs·ga jelentősen eltÈr a nyomtatott Ès a digit·lis<br />

tÈrkÈpek esetÈben. A fő Ès a j·rulÈkos tÈrkÈpelemek ismertetÈsÈnÈl termÈszetesen egy<br />

kÈsz, megform·lt tÈrkÈpet vesz¸nk alapul, f¸ggetlen¸l annak kÈszÌtÈsi mÛdj·tÛl.<br />

Digit·lis tÈrkÈpek esetÈben a kÈpernyőn a legtˆbb tÈrkÈpelem ·ltal·ban nem l·thatÛ<br />

egyszerre (elsősorban azÈrt, mert a kÈpernyőn gyakran a tÈrkÈpnek csak egy rÈsze l·thatÛ).<br />

A felhaszn·lÛ esetleg csak nyers tÈrkÈppel dolgozik, Ès a tÈrkÈplap vÈgső megform·l·sa<br />

·ltal·ban egy k¸lˆn művelet [1].<br />

15.1.1. Fő térképelemek<br />

A tÈrkÈp arculat·t a főtérkép Ès a tov·bbi kereten kÌv¸li (margin·lis) inform·ciÛk egy¸tt<br />

alkotj·k. A térképkeret ·ltal·ban tÈglalap alak˙, esetenkÈnt lekerekÌtett sarkokkal, de k¸lˆnleges<br />

hat·sok Èrhetők el a tÈglalaptÛl eltÈrő alakokkal is.<br />

A tÈrkÈpkereten kÌv¸l lehetsÈges egy k¸lső keret alkalmaz·sa is, melyen kÌv¸l m·r semmifÈle<br />

inform·ciÛ nincs, legfeljebb szÌnkitˆltÈs. A k¸lső keret elmarad·sa esetÈn a tÈrkÈp<br />

hat·ra maga a hordozÛ szÈle, ennek nagys·ga az ˙n. v·gott papÌrmÈret. A k¸lső vagy belső<br />

kerethez kapcsolÛdnak a koordin·ta-rendszerre utalÛ inform·ciÛk (fˆldrajzi vagy m·s<br />

vet¸leti koordin·t·k).<br />

Alapvető fontoss·g˙ tÈrkÈpelem az északi irány megjelˆlÈse. A tÈrkÈphaszn·lÛk megszokt·k,<br />

hogy a tÈrkÈp mindig Èszakra t·jolt, azaz a megÌr·sok keletñnyugati ir·ny˙ak.<br />

TermÈszetesen esetenkÈnt sz¸ksÈges az ettől valÛ eltÈrÈs: az ·br·zolt ter¸let Ès a rendel-<br />

182<br />

15. A térkép tartalmi elemeinek elrendezése

kezÈs¸nkre ·llÛ fel¸let egym·shoz valÛ viszonya ezt nem teszi lehetővÈ. Ha a tÈrkÈp nem<br />

Èszakra t·jolt, ennek a jelˆlÈsnek hangs˙lyozottan ki kell emelkednie, hogy ne olvadjon<br />

bele a tov·bbi tÈrkÈpelemekbe.<br />

TermÈszetesen bizonyos esetekben (pÈld·ul, ha a tÈrkÈp ismert ter¸letet ·br·zol) lÈnyegtelen,<br />

felesleges lehet az Èszaki ir·ny felt¸ntetÈse, mÈg ak·r ferde Èszak alkalmaz·sa esetÈn is.<br />

15.1.2. Járulékos térképelemek<br />

15. A térkép tartalmi elemeinek elrendezése<br />

A j·rulÈkos tÈrkÈpelemek nÈh·ny lehetsÈges elhelyezÈsÈre a 49. ·bra mutat pÈld·t.<br />

Cím: lÈnyeges, de nem feltÈtlen¸l sz¸ksÈges eleme a tÈrkÈpnek. A cÌm ·ltal·ban az ·br·zolt<br />

ter¸let Ès tematika rˆvid ˆsszefoglal·s·t adja. Ha főcÌmet Ès alcÌmet is haszn·lunk,<br />

akkor a főcÌm minden esetben az ·br·zolt ter¸let megnevezÈsÈt adja, Ès az alcÌm (kisebb<br />

49. ábra<br />

A járulékos térképelemek elhelyezkedése<br />

betűkkel) utal a tematik·ra. A főcÌmet olyan mÈretűre kell megv·lasztani, hogy minden<br />

m·s tÈrkÈpi megÌr·sn·l nagyobb legyen, hiszen csak Ìgy lehet elÈggÈ hangs˙lyos. A cÌm<br />

lehet k¸lˆn dobozban (tÈglalap alak˙ keretben), esetleg kevÈsbÈ sűrűbb tartalm˙ tÈrkÈpen<br />

a k¸lˆn keretre nincs is sz¸ksÈg.<br />

Jelmagyarázat: tulajdonkÈppen minden tÈrkÈpre sz¸ksÈges jelmagyar·zat. Bizonyos<br />

esetekben ez nem szerepel a tÈrkÈplapon mag·n (pÈld·ul egy topogr·fiai tÈrkÈprendszer<br />

esetÈn), esetleg azÈrt hi·nyzik, mert a nÈh·ny alkalmazott jel ˆnmag·Èrt beszÈl Ès jelentÈs¸k<br />

egyÈrtelmű. Nem szok·s felt¸ntetni bizonyos ñ teljesen nyilv·nvalÛ ñ tÈrkÈpi elemeket,<br />

mÈg akkor sem, ha a jelmagyar·zat egyÈbkÈnt nagyon rÈszletes (pÈld·ul a folyÛk<br />

megszokott kÈk jelˆlÈsÈnek magyar·zata el is maradhat, hiszen a tÈrkÈpolvasÛk sz·m·ra<br />

ez egyÈrtelmű).<br />

A jelmagyar·zat mÈrete nagyon t·g hat·rok kˆzˆtt v·ltozhat. ¡ltal·ban a jelmagyar·zatot<br />

a tÈrkÈp bal vagy jobb alsÛ sark·ban, de szinte minden esetben az alsÛ rÈszÈn helyezz¸k<br />

el. SzigettÈrkÈpek esetÈben az ·br·zolt ter¸let alakja hat·rozza meg, hogy mely rÈszeken<br />

van egy·ltal·n megfelelő nagys·g˙ hely a jelmagyar·zat elhelyezÈsÈre.<br />

183

15. A térkép tartalmi elemeinek elrendezése<br />

¡ltal·ban a jelmagyar·zat egy ·llÛ tÈglalap alak˙ mező. Ha nem ·ll rendelkezÈs¸nkre<br />

ilyen hossz˙k·s ter¸let, akkor a jelmagyar·zatot tˆbb has·bra oszthatjuk Ès ezek egym·s<br />

mellÈ ker¸lhetnek. Semmilyen kˆr¸lmÈnyek kˆzˆtt nem aj·nlatos a jelmagyar·zat felső<br />

elhelyezÈse. Ennek oka egyszerű: ha a felhaszn·lÛ maga elÈ teszi a tÈrkÈpet, akkor az alsÛ<br />

rÈsz van hozz· a legkˆzelebb, itt cÈlszerű elhelyezni a gyakorta sz¸ksÈges inform·ciÛkat,<br />

amelyek kˆz¸l a legfontosabb a jelmagyar·zat.<br />

Méretarány: esetleg ar·nymÈrtÈk (mÈrtÈklÈc) ·ltal·ban sz¸ksÈges a tÈrkÈpre. Olyan<br />

esetekben hagyhatÛ el, amikor a megcÈlzott tÈrkÈphaszn·lÛ bizony·ra pontosan tiszt·ban<br />

van az ·br·zolt ter¸let nagys·g·val (pl. egy Magyarorsz·got ·br·zolÛ tematikus tÈrkÈp<br />

esetÈben nem sz¸ksÈges ennek felt¸ntetÈse). Az ar·nymÈrtÈk (mÈrtÈklÈc) haszn·lata minden<br />

olyan esetben javasolt, amikor a tÈrkÈp vÈgleges mÈretar·nya csak a kÈsőbbiek sor·n<br />

alakul ki, illetve ha a mÈretar·nysz·m nem egÈsz sz·m. Nem ismert a tÈrkÈpek mÈretar·nya<br />

pÈld·ul a sz·mÌtÛgÈp kÈpernyőjÈn valÛ megjelenÌtÈskor, hiszen ugyanahhoz a sz·mÌtÛgÈphez<br />

k¸lˆnbˆző nagys·g˙ kÈpernyő kapcsolhatÛ. Ebben az esetben legfeljebb azt<br />

mondhatjuk, hogy a tÈrkÈpi tartalom rÈszletessÈge megfelel egy bizonyos mÈretar·ny-<br />

(intervallum)nak.<br />

Melléktérkép: amennyiben olyan kisebb ter¸letet ·br·zol a tÈrkÈp, amely a felhaszn·lÛk<br />

előtt valÛszÌnűleg ismeretlen, sz¸ksÈg van egy kisebb mÈretű tÈrkÈpv·zlatra, amely<br />

megmutatja ennek a ter¸letnek az elhelyezkedÈsÈt. ElÈgsÈges, ha ez a kis tÈrkÈp a laikusok<br />

sz·m·ra is ismert nagy ter¸letegysÈg (orsz·g, kontinens) rajz·n az adminisztratÌv<br />

hat·rokat ·br·zolja, ezen jÛl l·thatÛan kiemelve a tÈrkÈp pontos kiv·gat·t.<br />

Kiadási adatok: ezeknek az adatoknak elsősorban a tÈrkÈp megbÌzhatÛs·ga szempontj·bÛl<br />

van szerepe. Ilyen fontos inform·ciÛk: az alaptÈrkÈp forr·sa Ès időpontja, a tÈrkÈp<br />

kÈszÌtője Ès kiadÛja, vet¸let, alapfel¸let.<br />

15.1.3. Elrendezéstípusok<br />

H·romfÈle csoport k¸lˆnbˆztethető meg a tÈrkÈpi elemek elrendezÈse szerint: keretes tÈrkÈpek,<br />

szigettÈrkÈpek, kifutÛ tÈrkÈpek.<br />

A keretes térképek (50. ·bra) esetÈben a tÈrkÈpi tartalom teljesen kitˆlti a tÈglalap<br />

alak˙ keretet. Legnyilv·nvalÛbb pÈld·i a topogr·fiai tÈrkÈpek, lÈvÈn ezt a tÌpust alkalmazz·k<br />

ezekhez a tÈrkÈpsorozatokhoz, hiszen itt nem maradhat ki a legkisebb ter¸let sem. A<br />

belső tÈrkÈpkeret funkciÛja, hogy a főtÈrkÈpet egyÈrtelműen elv·lassza a mellÈkes tartalomtÛl.<br />

Ebben az esetben a főtÈrkÈp keretÈn bel¸l semmifÈle j·rulÈkos tÈrkÈpi elemet nem<br />

helyez¸nk el, hiszen cÈlunk az adott tÈglalap alak˙ ter¸let teljes, csorbÌtatlan ·br·zol·sa.<br />

A szigettérképek (51. ·bra) kevÈsbÈ tradicion·lisak. Itt a belső tÈrkÈpkeret maga a tÈrkÈpezett<br />

ter¸let hat·ra, ·ltal·ban valamifÈle adminisztratÌv hat·r.<br />

A tÈrkÈpkÈszÌtő sz·m·ra ez a fajta sokkal nagyobb fok˙ szabads·got biztosÌt a tÈrkÈpi<br />

elemek elrendezÈsÈnÈl, mint a tÈglalap alak˙ keret. A tÈrkÈp ebben az esetben is egy tÈgla-<br />

184

15. A térkép tartalmi elemeinek elrendezése<br />

50. ábra<br />

Keretes elrendezés<br />

lap alak˙ lapnak tekinthető, de itt az ·br·zolt inform·ciÛ jellege, illetve az ·br·zolt ter¸let<br />

alakja hat·rozza meg, hov· helyezhetők el a j·rulÈkos tÈrkÈpelemek.<br />

51. ábra<br />

Szigettérkép-elrendezés<br />

PÈld·ul egy Magyarorsz·g-tÈrkÈp esetÈben ·ltal·ban a bal felső sarokban van elegendő<br />

hely a cÌm, a mÈretar·ny megad·s·ra, mÌg a jobb alsÛ sarokban elhelyezhető a jelmagyar·zat.<br />

185

15. A térkép tartalmi elemeinek elrendezése<br />

Kifutó térkép: mindkÈt fenti fajt·hoz kapcsolhatÛ (52. ·bra). A keretes tÌpusn·l elmarad<br />

a k¸lső keret, helyette a tÈrkÈpi tartalom a v·gott papÌrmÈretig tart (esetleg mÈg a<br />

hazai tÈrkÈpÈszeti tradÌciÛktÛl szokatlanul neveket is fÈlbev·ghat a papÌrszÈl). SzigettÈrkÈp<br />

esetÈben a kitˆltő szÌn a v·gÛjeleken kÌv¸l is tart (t˙ltˆltÈs), Ìgy v·g·s ut·n bizonyosan<br />

az alkalmazott kitˆltő szÌn tˆlti be az egyÈbkÈnt ¸res rÈszeket.<br />

KifutÛ tÈrkÈpekről termÈszetesen csak a nyomtatott tÈrkÈpek esetÈben lehet beszÈlni.<br />

Ilyen tÈrkÈp kÈsz¸lhet digit·lis elj·r·ssal is, ebben az esetben a kÈszÌtő mindenkÈppen l·t<br />

a kÈpernyőn egy keretvonalat (v·gott papÌr), Ès ·ltal·ban igyekszik ˙gy elhelyezni a tÈrkÈpi<br />

megÌr·sokat, hogy ne legyen elv·gott felirat.<br />

PÈld·ul, ha egy telep¸lÈs jele r·esik az adott kiv·gatra, akkor a jelhez tartozÛ megÌr·snak<br />

is r· kell esnie. UgyanÌgy mag·tÛl Èrtetődő elv·r·s, hogy a kiv·gaton ne szerepeljen<br />

semmilyen nÈv, amely olyan tÈrkÈpi objektumra utal, ami m·r a v·g·svonalon kÌv¸l esik.<br />

JÛ pÈlda ilyen kifutÛ tÈrkÈpre az autÛatlasz, ahol az egyes oldalakon a tÈrkÈpi tartalom<br />

szinte minden esetben a lap szÈlÈig (a v·g·sig) tart. A hazai gyakorlat az, hogy minden<br />

egyes lapon gondosan ellenőrzik, hogy ne legyen fÈlbev·gott megÌr·s, atlaszlaponkÈnt<br />

egyedileg ·thelyezik ennek ÈrdekÈben a fentiek szerint a megÌr·sokat. Egyes tÈrkÈpgy·rtÛ<br />

cÈgek esetÈben nem foglalkoznak ezzel, lÈvÈn az egyes atlaszlapok kˆzˆtt ˙gyis van ·tfedÈs<br />

(mellesleg ilyen technika alkalmaz·sa esetÈn nem kell sok-sok munkaidőt sz·nni a<br />

fÈlbev·gott nevek elker¸lÈsÈre).<br />

15.2. A térképi elemek elrendezésének meghatározói<br />

A kˆvetkezőkben a tÈrkÈpi elemek elrendezÈsÈt alapvetően befoly·solÛ nÈgy tÈnyezővel<br />

(funkcionalit·s, korl·toz·sok, esztÈtika, egyens˙ly) ismerked¸nk meg kicsit rÈszletesebben<br />

(53. ·bra). Mivel digit·lis tÈrkÈpek esetÈben az egyes tÈrkÈpelemek rendkÌv¸l kˆnynyen<br />

·thelyezhetők, Ìgy a tÈnyezők ismeretÈben kiv·laszthatjuk a cÈlunknak megfelelő<br />

186<br />

52. ábra<br />

Kifutó térkép (vágás előtt és után)

optim·lis elrendezÈst. TermÈszetesen ezek a tÈnyezők m·r nem befoly·solj·k olyan jelentősen<br />

a tÈrkÈpkÈszÌtő ·ltal ny˙jtott inform·ciÛkat ñ mint pÈld·ul a jelkulcs kialakÌt·sa esetÈben<br />

ñ, de megfelelő tervezÈssel nagymÈrtÈkben elősegÌthető a tÈrkÈp ·ltal hordozott inform·ciÛk<br />

tov·bbÌt·sa a felhaszn·lÛk felÈ.<br />

15.2.1. Funkcionalitás<br />

A tÈrkÈp cÈlja Ès tartalma indirekt mÛdon meghat·rozza a tÈrkÈpre ker¸lő margin·lis inform·ciÛ<br />

mennyisÈgÈt. A megcÈlzott tÈrkÈphaszn·lÛi csoport alapvetően befoly·solja a<br />

kˆzˆlhető adatok mÈrtÈkÈt, valamint a mÈretar·ny kiv·laszt·s·t is. Ez egyben meghat·rozza<br />

a tÈrkÈp rÈszletessÈgÈt, esetleg pontoss·g·t is.<br />

A vonatkoztat·si rendszer, az alapfel¸let fontos inform·ciÛ, de mivel csak a felhaszn·lÛk<br />

kis rÈsze sz·m·ra fontos, ezÈrt nem szerencsÈs a t˙lzott kiemelÈse.<br />

15.2.2. Korlátozások<br />

15. A térkép tartalmi elemeinek elrendezése<br />

53. ábra<br />

Az elrendezés (layout) meghatározó elemei (Kraak, Ormeling szerint)<br />

Ha a felhaszn·lÛ anyagi lehetősÈgei, illetve az ·ltala elÈrhető berendezÈsek nem teszik lehetővÈ<br />

a szÌnes nyomtat·st, esetleg a kÌv·natos mÈretben tˆrtÈnő nyomtat·st, illetve megjelenÌtÈst,<br />

akkor a tÈrkÈpet ezen lehetősÈgek figyelembevÈtelÈvel ·t kell tervezni. Az<br />

egyik legnehezebb feladat pÈld·ul egy fekete-fehÈr tÈrkÈp jelkulcs·nak megtervezÈse.<br />

187

15. A térkép tartalmi elemeinek elrendezése<br />

A tÈrkÈphaszn·lÛ nyelvi h·ttere, az adott orsz·gban kialakult tÈrkÈpkult˙ra meghat·rozÛ<br />

lehet a megÌr·sok kialakÌt·s·ban, ami jelentős mÈrtÈkben befoly·solhatja a tÈrkÈpi elemek<br />

elrendezÈsÈt, megjelenÈsÈt.<br />

A marketing egyre ink·bb haz·nkban is a tÈrkÈpkiad·s fontos tÈnyezőjÈvÈ v·lik. Ennek<br />

segÌtsÈgÈvel hat·rozhatÛ meg egy piaci terjesztÈsre sz·nt tÈrkÈp optim·lis pÈld·nysz·ma,<br />

sőt esetlegesen az elkÈszÌtÈsÈhez haszn·lt technolÛgia is. Ide·lis esetben m·r a tÈrkÈp elkÈszÌtÈse<br />

kˆzben figyelembe tudjuk venni ezeket a szempontokat, korl·tozÛ tÈnyezőket.<br />

15.2.3. Esztétika<br />

B·r nem kˆtelező, de az ¸zleti Èrdekek miatt is cÈlszerű a divat, a trendek kˆvetÈse. A kˆzÈpkorban<br />

megjelent tÈrkÈpekre pÈld·ul dÌszes ornamentik·k ker¸ltek. Manaps·g egyre<br />

jobban terjednek a kifutÛ tÈrkÈpek. A sz·mÌtÛgÈp alkalmaz·sa olyan lehetősÈgeket ad a<br />

tÈrkÈptervező, tÈrkÈpkÈszÌtő kezÈbe, melyeket kor·bban nem alkalmazhatott. Ezen lehetősÈgek<br />

nagy rÈsze azonban avatatlan kezekben nem segÌti elő a tÈrkÈp jobb olvashatÛs·g·t,<br />

sőt Èppen ezt nehezÌtheti. A laikus tÈrkÈpkÈszÌtők sok esetben igyekeznek az ·ltaluk<br />

alkalmazott szoftver kÌn·lta ˆsszes lehetősÈgÈt kihaszn·lni a digit·lis tÈrkÈp elő·llÌt·sakor,<br />

nem tˆrődve a kartogr·fia tˆbb sz·z Èves tradÌciÛival.<br />

VÈg¸l, de nem utolsÛsorban fontos tÈnyező a tÈrkÈpet kÈszÌtő ÌzlÈse. Egy ÌzlÈsesen<br />

megtervezett jelkulcs Ès elrendezÈs sokkal jobb hat·st kelt, mint egy jÛ ÌzlÈssel kevÈsbÈ<br />

meg·ldott tÈrkÈpÈsz geometriailag, topogr·fiailag azonos ÈrtÈkű (de nem professzion·lisan<br />

megtervezett jelkulcsot alkalmazÛ) műve.<br />

15.2.4. Egyensúly<br />

A tÈrkÈptervező tˆbbfÈle mÛdszerrel is lÈtrehozhatja a vizu·lis egyens˙lyt az egyes tÈrkÈpelemek<br />

kˆzˆtt. A szimmetrikus egyens˙ly esetÈn az egyes tÈrkÈpi elemek szimmetrikus<br />

elrendezÈsÈre tˆreksz¸nk. A cÌm ·ltal·ban kˆzÈpen, az alcÌm Ès a mÈretar·ny<br />

·ltal·ban ennek kÈt oldal·n szimmetrikusan helyezkedik el.<br />

Az inform·lis egyens˙ly esetÈn a főtÈrkÈp ·ltal sug·rzott optikai hat·st a j·rulÈkos tÈrkÈpelemek<br />

elhelyezÈsÈvel prÛb·ljuk oldani, kiegyens˙lyozni.<br />

A r·csra illesztett egyens˙ly esetÈn az egyes tÈrkÈpelemek egy kÈpzeletbeli, szimmetrikus<br />

h·lÛhoz igazodnak, mintegy vezetik a felhaszn·lÛ szemÈt.<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Kraak M. J. – Ormeling F. J.: Visualization of spatial data<br />

Harlow, Addison Wesley Longman Limited, 1997.<br />

188

IV. DIGITÁLIS TÉRKÉPEK ALKALMAZÁSA<br />

189

16. Digitális térképek<br />

A kˆvetkező fejezetekben a digit·lis tÈrkÈpek legfrissebb alkalmaz·si ter¸leteivel ismerked¸nk<br />

meg, olyan szakter¸letekkel, amelyek művelÈsÈhez a digit·lis tÈrkÈpek meglÈte<br />

alapvető fontoss·g˙.<br />

Napjainkban ezek a szakter¸letek mÈg nem terjedtek el nagymÈrtÈkben, de egyik¸k-m·sikuk<br />

v·rhatÛan nÈh·ny Èven bel¸l szÈles kˆrben alkalmazott· v·lik. Az internet haszn·lat·nak<br />

felgyorsul·sa is megnˆveli a digit·lis tÈrkÈpek alkalmaz·s·nak igÈnyÈt.<br />

A digit·lis tÈrkÈpek felhaszn·l·s·nak igÈnye a sz·mÌtÛgÈpek elterjedÈsÈvel folyamatosan<br />

nˆvekszik. A legtˆbb alkalmaz·si ter¸leten a digit·lis tÈrkÈpek elő·llÌt·s·ra ugyan<br />

lenne igÈny, de a meglÈvő tÈrkÈpek digitaliz·l·s·ra, illetve az adatok folyamatos karbantart·s·ra<br />

nem kÈpesek megfelelő ˆsszeget ·ldozni.<br />

Ezt a feladatot cÈlszerűen a topogr·fiai tÈrkÈpeket elő·llÌtÛ ·llami intÈzmÈnyek vÈgzik.<br />

Sajnos ez a modell mÈg Magyarorsz·gon sem egÈszen műkˆdik. Jellemző mÛdon az ·llami<br />

alaptÈrkÈpek első digit·lis v·ltozat·nak (EOTR, 1 : 100 000 mÈretar·nyban) elkÈszÌtÈse<br />

egy mag·ncÈg, a Geometria nevÈhez fűződik. Igaz, az adatok folyamatos karbantart·s·ra<br />

m·r jÛval kisebb gondot fordÌtanak. HasonlÛan egyelőre nem tűnik megoldottnak ez<br />

a feladat a katonai tÈrkÈpÈszet ·ltal digitaliz·lt katonai 50 ezres topogr·fiai tÈrkÈpek esetÈn<br />

sem.<br />

A digit·lis tÈrkÈpek legperspektivikusabb, v·rhatÛan a legnagyobb ismertsÈgre szert tevő<br />

ter¸lete nÈh·ny Èven bel¸l az autÛnavig·ciÛ lesz. M·r ma is kaphatÛk olyan szemÈlygÈpkocsik,<br />

amelyek a beÈpÌtett eszkˆzˆk segÌtsÈgÈvel kÈpesek valÛs fˆldrajzi helyzet¸k<br />

azonosÌt·s·ra, illetve annak valÛs idejű kˆvetÈsÈre.<br />

A technolÛgia alapja a GPS (Global Positioning System) fˆldrajzihely-meghat·rozÛ<br />

rendszer.<br />

16.1. A GPS működési elve<br />

16. Digitális térképek<br />

A GPS segÌtsÈgÈvel a Fˆld b·rmely pontj·n, tetszőleges időpontban, valÛs időben<br />

meghat·rozhatÛ ·ll·spontunk h·romdimenziÛs koordin·t·ja (fˆldrajzi szÈlessÈg,<br />

hossz˙s·g, tengerszint feletti magass·g). Mivel a mÈrÈsek folyamatosan ismÈtelhetők, Ìgy<br />

lehetősÈg van sebessÈg-, illetve ir·ny(szˆg-)mÈrÈsre is.<br />

A mÈrÈs elve egyszerű, a geodÈzi·ban m·r rÈgÛta alkalmazott. ¡ll·spontunk helyzetÈt<br />

legal·bb h·rom ismert helyzetű (koordin·t·j˙) ·ll·sponttÛl valÛ t·vols·g mÈrÈse alapj·n<br />

hat·rozhatjuk meg. A t·vols·g mÈrÈse a műholdak ·ltal kibocs·tott r·diÛhull·mok terjedÈsi<br />

ideje alapj·n tˆrtÈnik. A terjedÈsi idő mÈrÈse ˙gy tˆrtÈnik, hogy a műhold Ès a vevő<br />

191

16. Digitális térképek<br />

folyamatosan szinkronban ugyanazt a jelet gener·lja,<br />

Ès a vevő meghat·rozza a műhold jelÈnek kÈsÈsÈt a<br />

saj·tj·hoz kÈpest. A belső Ûr·k pontatlans·g·nak<br />

kik¸szˆbˆlÈse ÈrdekÈben a GPS-vevő h·rom helyett<br />

legal·bb nÈgy műhold t·vols·g·t mÈri meg.<br />

A műholdak jelentik a rendszer legfontosabb (Ès<br />

legkˆltsÈgesebb) rÈszÈt. Az Egyes¸lt ¡llamok korm·nya<br />

ˆsszesen 12 milli·rd doll·rt fordÌtott a 24 műhold<br />

rendszerbe ·llÌt·s·ra. Jelenleg tˆbb mint 24<br />

műhold kering a 20 200 km-es magass·gban, mivel<br />

folyamatosan ˙jakat bocs·tanak fel a kiˆregedők<br />

pÛtl·s·ra. A fˆldfelszÌn b·rmely pontj·rÛl mindig<br />

legal·bb nÈgy műhold Ñl·thatÛî (a horizont felett).<br />

A műholdakon kÌv¸l ˆt fˆldi ellenőrző ·llom·s biztosÌtja<br />

a rendszer műkˆdÈsÈt, ezek figyelik a műholdak<br />

p·ly·j·t Ès sug·rozz·k sz·mukra a sz¸ksÈges<br />

inform·ciÛkat, korrekciÛs adatokat.<br />

Mivel a műholdakat alapvetően katonai cÈlok<br />

kiszolg·l·s·ra hozt·k lÈtre, Èrthető, hogy eltÈrő pon-<br />

toss·g Èrhető el a felhaszn·lÛ vevőkÈsz¸lÈkÈtől f¸ggően. A norm·l vevőkÈsz¸lÈkekkel az<br />

˙n. C/A kÛd vehető, Ìgy az elÈrhető pontoss·g csak kb. 150 mÈter (ha az SA ñ Selective<br />

Availability, szelektÌv hozz·fÈrÈs aktÌv). Az ˙n. P kÛd (precÌz vagy vÈdett kÛd) pontoss·ga<br />

tÌzszer jobb ennÈl, de ilyen vevőkÈsz¸lÈkkel csak egyes NATO-orsz·gok rendelkeznek.<br />

A korl·tozott hozz·fÈrÈst (SA) ˙gy Èrik el, hogy a műholdak idő- Ès p·lyainform·ciÛit egy<br />

titkos kÛd szerint elrontj·k.<br />

Ez a hibaforr·s ˙gy korrig·lhatÛ, ha egy ñ ismert koordin·t·j˙ helyen rˆgzÌtett ñ referenciavevő<br />

adataival javÌtjuk mÈrÈsi eredmÈnyeinket. Ha a javÌt·s on-line mÛdon (valÛs<br />

időben) is megoldhatÛ, akkor az elÈrhető pontoss·g az egyszerű vevőkkel is a mÈteres tartom·nyba<br />

esik. Ez az ˙n. differenci·lis GPS (DGPS), ennek valÛs idejű megvalÛsÌt·sa<br />

·ltal·ban kÈtfÈle mÛdon tˆrtÈnik. A leggyakrabban haszn·lt mÛdszer az, hogy valamilyen<br />

csatorn·n (frekvenci·n) minden egyes vevő megkapja Ès feldolgozza a differenci·lis korrekciÛkat,<br />

Ìgy minden vevő kÈpes valÛs időben meghat·rozni saj·t helyzetÈt. NÈh·ny<br />

orsz·gban a valÛs idejű differenci·lis GPS-szolg·ltat·st oly mÛdon oldj·k meg, hogy a<br />

referencia·llom·s(ok) jeleit folyamatosan sug·rozz·k (pÈld·ul a r·diÛad·sok frekvenci·ira<br />

¸ltetve). A felhaszn·lÛk a kÛdolt jelek vÈtelÈre Ès dekÛdol·s·ra szolg·lÛ berendezÈst<br />

bÈrelhetik, illetve előfizethetnek a szolg·ltat·sra.<br />

Egy m·sik lehetsÈges mÛdszer, amikor a korrekciÛkat csak a vezÈrlő kˆzpont kapja<br />

meg, Ès itt tˆrtÈnik a vevők ·ltal k¸ldˆtt feldolgozatlan GPS-adatok javÌt·sa is [2].<br />

KiegÈszÌtő mÛdszerrel millimÈteres helymeghat·roz·si pontoss·g is elÈrhető, Ìgy a GPS<br />

a geodÈzi·ban is ·tveheti a hagyom·nyos mÛdszerek helyÈt.<br />

192<br />

54. ábra<br />

Terepi GPS-mérés

2000 m·jus 1-től az Egyes¸lt ¡llamok elnˆkÈnek dˆntÈse kˆvetkeztÈben megszűnt az<br />

SA zavar·s, ennek kˆvetkeztÈben a vevőkÈsz¸lÈkek pontoss·ga egy nagys·grenddel nőtt.<br />

Az ·tlagos felhaszn·lÛk sz·m·ra a DGPS jelentősÈge csˆkkent, de ha a felhaszn·lÛ<br />

nagyobb (geodÈziai) pontoss·got szeretne, cÈlszerű a vivőfrekvencia fázismérés mÛdszerÈt<br />

alkalmazni.<br />

16.2. Járműnavigációs rendszerek<br />

16. Digitális térképek<br />

GPS nÈlk¸l nincs modern j·rműnavig·ciÛ. Ilyen jellegű eszkˆzˆk kor·bban is lÈteztek<br />

(autÛba ÈpÌtett giroteodolit), de elsősorban katonai cÈlokra haszn·lt·k őket Ès amellett,<br />

hogy nagymÈretűek Ès rendkÌv¸l dr·g·k, haszn·latuk sem egyszerű. Pontoss·guk erősen<br />

korl·tozott, csak viszonylag kis hatÛsugar˙ haszn·lat lehetsÈges, illetve ˙jabb Ès ˙jabb<br />

kalibr·l·sok sz¸ksÈgesek a pontoss·g fenntart·s·ra. Gyakorlatilag nem abszol˙t<br />

koordin·t·k meghat·roz·s·ra terveztÈk ezeket, egy kellően azonosÌtott pontbÛl folyamatos<br />

ir·ny- Ès t·vols·gmÈrÈsre kÈpesek.<br />

Napjainkban tˆbbfÈle ter¸leten van igÈny k¸lˆnfÈle intelligens kˆz˙ti (vÌzi, lÈgi) j·rműrendszerekre.<br />

Az egyÈni navig·ciÛs Ès inform·ciÛs rendszerek feladata lenne mindazon inform·ciÛ<br />

ˆsszegyűjtÈse, elemzÈse, tov·bbÌt·sa Ès megjelenÌtÈse, amely a j·rmű ˙ticÈlj·nak elÈrÈsÈhez<br />

segÌtsÈget ny˙jthat. Egy ilyen rendszer műkˆdhet teljesen ˆn·llÛan, a k¸lvil·gtÛl (ve-<br />

55. ábra<br />

A GPS alapú gépjármű-navigáció működési elve<br />

193

16. Digitális térképek<br />

zÈrlő kˆzpont) kapott inform·ciÛk nÈlk¸l. Ekkor mindenkÈppen sz¸ksÈges, hogy a j·rműben<br />

legyen saj·t helymeghat·rozÛ rendszer, mely adatb·zis·ban tartalmazza a digit·lis<br />

tÈrkÈpet is. Ennek az ˆn·llÛ navig·ciÛs rendszernek mindenkÈppen valamilyen saj·t megjelenÌtő<br />

eszkˆzzel (monitor) is rendelkeznie kell, hogy az aj·nlott ˙tvonalat, illetve az<br />

annak kˆvetÈsÈhez sz¸ksÈges inform·ciÛkat kˆzˆlni tudja a felhaszn·lÛval.<br />

A tan·csadÛi rendszerekben (55. ·bra) minden egyedi j·rmű kapcsolatban ·ll a vezÈrlő<br />

kˆzponttal. Ez a kˆzpont ˆsszegyűjti, rendszerezi Ès elk¸ldi az inform·ciÛkat a j·rműveknek.<br />

A kapott adatok alapj·n a j·rművekben megjelenÌthető az egyes ˙tvonalak aktu·lis<br />

·llapota, az esetleges befoly·solÛ tÈnyezők (elterelÈsek, torlÛd·sok, ˙tlez·r·sok). Ennek<br />

segÌtsÈgÈvel a j·rművezető kiv·laszthatja a sz·m·ra legkedvezőbb (leggyorsabb vagy legrˆvidebb)<br />

˙tvonalat, vagy az ˙ti cÈl megad·sa ut·n egy ˙tvonaltervező szoftver segÌtsÈgÈt<br />

is igÈnybe veszi. Mind az ˆn·llÛ, mind a tan·csadÛi rendszerekben kulcsfontoss·g˙ funkciÛ<br />

a legjobb ˙tvonal kiv·laszt·sa Ès a vezetÈs kˆzbeni tan·csad·s, illetve a kalauzol·s.<br />

Ha m·r a legjobb ˙tvonal kiv·laszt·sa megtˆrtÈnt, a navig·ciÛs rendszernek el is kell<br />

kalauzolnia a vezetőt az ˙ti cÈlj·ig. Ez a kalauzol·s nagymÈrtÈkben f¸gg az alkalmazott<br />

digit·lis tÈrkÈptől (56. ·bra). Egyszerűbb esetben nincs is sz¸ksÈg k¸lˆnˆsebb digit·lis tÈrkÈpre,<br />

a kalauzol·s tˆrtÈnhet ak·r szÛban (digit·lis hang) vagy rˆvid Ìrott ¸zenetben: „Forduljon<br />

balra a következő elágazásnál!”. Ez utÛbbi vezetÈs kˆzben azÈrt nem szerencsÈs.<br />

Komoly digit·lis tÈrkÈp alkalmaz·sa tˆbb problÈm·t vet fel. EgyrÈszt egy nagy ter¸let<br />

(cÈlszerűen az egÈsz orsz·g) utcaszintű tÈrkÈpÈt kell elkÈszÌteni, legal·bb olyan rÈszletessÈggel,<br />

hogy a menet kˆzbeni t·jÈkozÛd·shoz sz¸ksÈges inform·ciÛkat tartalmazza (telep¸lÈsnevek,<br />

utcanevek). Ennek az utcatÈrkÈpnek olyan szintűnek kell lennie, hogy egyÈr-<br />

194<br />

56. ábra<br />

A Philips Carin nevű egyéni navigációs rendszerének LCD kijelzője

16. Digitális térképek<br />

telműen azonosÌthatÛ lehessen a j·rmű helyzete, ak·r egy autÛp·lya-csomÛpontban is.<br />

M·srÈszt az adatokat folyamatosan naprakÈszen kell tartani.<br />

Egy olyan orsz·gban, ahol a folyamatos karbantart·sra nincs megfelelő szervezet kiÈp¸lve,<br />

tal·n nem is Èrdemes belekezdeni a feladat első rÈszÈbe: az alaptÈrkÈp digitaliz·l·s·ba.<br />

Ide·lis esetben termÈszetesen a digit·lis tÈrkÈp tov·bbi inform·ciÛkat is szolg·ltathat<br />

pÈld·ul a domborzati viszonyokrÛl, k¸lˆnfÈle tÈrkÈpi objektumokrÛl, amelyek a felhaszn·lÛ<br />

sz·m·ra fontosak lehetnek. Azaz a rendszer v·laszt adhat olyan kÈrdÈsekre, mint<br />

pÈld·ul: „hol a legközelebbi gyógyszertár?”, „milyen messze van a legközelebbi nonstop<br />

töltőállomás?”, „mikor indul ma este az utolsó kompjárat a Balatonon?”.<br />

57. ábra<br />

Az országos GPS hálózat áttekintő térképe: 1154 alappont (a www.fomi.hu alapján)<br />

Ilyen szintű adatgyűjtÈs Ès karbantart·s csak rendkÌv¸l magas fok˙ szervezÈssel valÛsÌthatÛ<br />

meg, cÈlszerűen egy k¸lˆn szervezet keretein bel¸l. A kilencvenes Èvek m·sodik<br />

felÈre m·r Magyarorosz·gon is kiÈp¸lt az orsz·gos GPS alapponth·lÛzat (57. ·bra).<br />

A j·rműnavig·ciÛ egy speci·lis esete, amikor nem a j·rművet vezető kÌv·ncsi a j·rmű<br />

pontos helyÈre (az ő sz·m·ra ott a tÈrkÈp), hanem a diszpÈcserkˆzpont. Egy sz·llÌtm·nyoz·si<br />

cÈgnek tˆbb szempontbÛl is előnyˆs, ha tiszt·ban van gÈpkocsiparkj·nak pontos fˆldrajzi<br />

helyzetÈvel. PÈld·ul figyelemmel kÌsÈrheti, hogy kamionjai mennyi időt vesztegelnek<br />

a hat·r·llom·sokon, illetve egy esetleges rabl·skor figyelemmel kÌsÈrheti a j·rmű<br />

helyzetÈt. TermÈszetesen ebben az esetben is sz¸ksÈges, hogy a j·rmű saj·t GPS vevőberendezÈssel<br />

rendelkezzen, illetve legal·bb egyir·ny˙ r·diÛkapcsolat legyen a j·rmű Ès a<br />

vezÈrlő kˆzpont kˆzˆtt (termÈszetesen itt automatikus kapcsolattart·srÛl van szÛ). Ebben<br />

az esetben nincs sz¸ksÈg semmifÈle megjelenÌtő eszkˆzre a j·rműben, Ès a digit·lis tÈrkÈppel<br />

kapcsolatban sincsenek nagy igÈnyek. Egy megfelelő szoftver a j·rmű nÈh·ny sz·z<br />

195

16. Digitális térképek<br />

mÈteres pontoss·ggal ismert helyzete, illetve a halad·si ir·ny figyelÈse alapj·n beazonosÌthatja,<br />

hogy Èppen milyen ˙ton halad. TermÈszetesen egy telep¸lÈs belsejÈben a helyzet<br />

m·r bonyolultabb, de ez a fajta pontoss·g ·ltal·ban elegendő ilyen rendszerek esetÈben.<br />

A felhaszn·lt tÈrkÈp lehet raszteres Ès vektoros is. A raszteres tÈrkÈpek alkalmaz·sa ellen<br />

tˆbb Èrv is szÛl. EgyrÈszt a raszteres tÈrkÈpek esetÈben a k¸lˆnbˆző nagyÌt·s˙ kÈpek<br />

k¸lˆn-k¸lˆn adat·llom·nyokban t·rolÛdnak: a digit·lis tÈrkÈpi adatb·zis Ûri·si mÈretű lehet.<br />

A raszteres tÈrkÈpek esetÈben csak ˙jabb Ès ˙jabb ·llom·nyok alkalmaz·s·val oldhatÛ<br />

meg a k¸lˆnfÈle tÈrkÈpi elemek ki-bekapcsol·sa. Előny lehet, hogy ha mÈg nincs<br />

kÈszen az adott ter¸letről vektoros digit·lis tÈrkÈp, attÛl a felhaszn·lÛ mÈg kap valamilyen<br />

digit·lis tÈrkÈpet egy meglÈvő papÌrtÈrkÈp beszkennelt v·ltozatakÈnt, de ez csak vÈgső<br />

esetben alkalmazhatÛ, hiszen a papÌrtÈrkÈp cÈlja Ès rÈszletessÈge nem veszi figyelembe a<br />

j·rműnavig·ciÛ k¸lˆnleges igÈnyeit [3].<br />

16.3. Elektronikus atlaszok<br />

Az elektronikus atlaszok a szoftverek ˙j nemzedÈkÈhez tartoznak, b·r ilyen jellegű termÈkek<br />

m·r a Commodore-64 h·zi sz·mÌtÛgÈpre is kÈsz¸ltek. A szoftverfajta igazi elterjedÈsÈhez<br />

a szemÈlyi sz·mÌtÛgÈpek teljesÌtmÈnyÈnek, illetve grafikus megjelenÌtÈsi kÈpes-<br />

196<br />

58. ábra<br />

A Kiút 4.0 útvonaltervező program (Románia, Magyarország, Felvidék), 1998.

16. Digitális térképek<br />

59. ábra<br />

Képernyőképek a Compton’s Interactive Wordl Atlas 1997-es kiadásából<br />

(a fényképen látható magas hegységet is hazánknak tulajdonítja az atlasz)<br />

60. ábra<br />

3D Atlas ‘98 (a PC Format számítógépes újság mellékleteként, 1997.)<br />

sÈgÈnek (multimÈdia) megfelelő szintű fejlettsÈgÈre volt sz¸ksÈg. Az elektronikus atlaszok<br />

zˆme egy ˙jkeletű szoftverkategÛria, az ˙n. Ñedutainmentî (az education Ès az entertainment,<br />

az oktat·s Ès a szÛrakoztat·s) termÈkek csoportj·ba sorolhatÛ.<br />

197

16. Digitális térképek<br />

Az elektronikus atlaszok ·ltal·ban CD adathordozÛn jelennek meg. Ezt az adathordozÛt<br />

v·rhatÛan hamarosan felv·ltja a jÛval nagyobb kapacit·s˙ DVD, b·r ezek esetÈben a szabv·nyosod·s<br />

kˆr¸li problÈm·k miatt elkÈpzelhető, hogy elterjedÈs¸k a v·rtn·l lassabban<br />

megy vÈgbe.<br />

Az elektronikus atlaszok ˙j megjelenÈsi fÛruma lehet a web is, ahol a felhaszn·lÛk sz·m·nak<br />

rohamos nˆvekedÈse miatt egyre nagyobb az igÈny az ÈrtÈkes tartalomszolg·ltat·sra,<br />

Ìgy a tÈrkÈpekre, atlaszokra is.<br />

Az elektronikus atlaszokat tˆbbfÈlekÈppen is lehet csoportosÌtani:<br />

1. Útvonalválasztó. KevÈsbÈ tÈrkÈpszerű, ink·bb csak helyzethű vonalas ·br·zol·s ñ<br />

ellenben a h·ttÈrben lÈvő adatb·zis segÌtsÈgÈvel kisz·mÌtja Ès bemutatja a felhaszn·lÛ<br />

·ltal kiv·lasztott pontok kˆzˆtti ˙tvonalat k¸lˆnfÈle szempontok figyelembevÈtelÈvel<br />

(58. ·bra).<br />

198<br />

61. ábra<br />

A 3D Talking Atlas (Now What Software) CD atlaszának egyetlen különleges szolgáltatása a<br />

szabványfunkciók mellett a földrajzi nevek hangkártyás kimondása (1997)

2. Általános atlaszok. Ezek a ñ főleg a kilencvenes Èvek elejÈn megjelent ñ szoftverek<br />

tulajdonkÈppen digit·lis form·ban megjelent tÈrkÈpgyűjtemÈnyek, a hagyom·nyos papÌrtÈrkÈpekkel<br />

szemben nem sok tˆbbletszolg·ltat·st ny˙jtanak (59ñ62. ·bra).<br />

3. Térképes enciklopédiák. Napjaink legdivatosabb tÈrkÈptermÈkei, minden mag·ra<br />

valamit is adÛ CD-kiadÛ előbb-utÛbb megjelenteti saj·t termÈkÈt. A nÈlk¸lˆzhetetlen<br />

tÈrkÈpeken kÌv¸l a tÈrkÈpi objektumokhoz adatb·zis is kapcsolÛdik, Ìgy szˆveg,<br />

t·bl·zatos inform·ciÛk, fÈnykÈpek, multimÈdi·s anyagok teszik vonzÛv· a szakszerű<br />

inform·ciÛkat. M·ra az atlaszokban lÈvő tÈrkÈpek zˆme m·r vektoros form·tum˙, de<br />

mÈg Ìgy sem kis munka egy ilyen atlasz honosÌt·sa. Nem vÈletlen, hogy a legismertebb<br />

ilyen CD-s atlaszok magyarÌt·sa mÈg nem kÈsz¸lt el: ennek oka nem feltÈtlen¸l anyagi<br />

jellegű, ink·bb az a tÈny, hogy a kultur·lis k¸lˆnbˆzősÈgek miatt olyan nagy munka lenne<br />

a szakszerű ·tdolgoz·s, amire egyelőre ˙gy tűnik nincs fizetőkÈpes kereslet.<br />

4. Turisztikai-idegenforgalmi atlaszok. Piaci szempontbÛl az ilyen CD-s atlaszok<br />

kiad·sa tűnik a legegyszerűbbnek, legink·bb kifizetődőnek. Tal·n szerencsÈsebb lenne<br />

ink·bb sz·ll·sjegyzÈkeknek nevezni őket, amit praktikus okokbÛl tÈrkÈpekkel d˙sÌtanak.<br />

¡ltal·ban csak azok a sz·ll·shelyek ker¸lnek bele, amelyekre kifizetik a hirdetÈsi dÌjakat.<br />

Elsődleges cÈlja az ilyen kiadv·nyoknak, hogy megnyerjÈk a potenci·lis vendÈgeket,<br />

bemutass·k nekik a l·tnivalÛkat, lehetősÈgeket [3], [5].<br />

16.3.1. Elektronikus atlaszok Magyarországon<br />

16. Digitális térképek<br />

Az első kereskedelmi forgalomba ker¸lt elektronikus atlasz a Rudas & Karig, az ELTE<br />

TÈrkÈptudom·nyi TanszÈk Ès a Cartographia Kft. kˆzˆs munk·jakÈnt kÈszÌtett Politikai és<br />

Gazdasági Világatlasz, mely 1994-ben jelent meg (62. ·bra). Erre az időpontra megsz¸lettek<br />

azok a szoftvereszkˆzˆk is, amelyek segÌtsÈgÈvel sokkal kˆnnyebbÈ v·lt a multimÈdia-szerkesztÈs,<br />

Ìgy 1995-től Magyarorsz·gon is folyamatosan jelennek meg ilyen ñ ·ltal·ban<br />

hazai fejlesztÈsű ñ kiadv·nyok. A Politikai Ès Gazdas·gi Vil·gatlasz egy sorozat<br />

első tagjakÈnt megjelent vektoros tÈrkÈpeket tartalmazÛ atlasz [1].<br />

…rdekes mÛdon a kÈsőbbiekben megjelent magyar elektronikus atlaszok (Cartographia<br />

Kft.: Magyarorsz·g, Budapest, vidÈki nagyv·rosok) is zˆmmel vektoros tÈrkÈpeket tartalmaztak.<br />

A kilencvenes Èvek m·sodik felÈben n·lunk is megjelentek a turisztikai-idegenforgalmi<br />

cÈl˙ CD-s kiadv·nyok, Ès m·ra az ilyen jellegű atlaszok kiad·sa a leggyakoribb.<br />

Igaz a kiadÛk nagy rÈsze ink·bb m·r sikeres k¸lfˆldi CD atlaszok magyarÌt·s·ban bÌzik,<br />

mint a hazai fejlesztÈsben.<br />

199

16. Digitális térképek<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Hídvégi Miklós – Zentai László: Elektronikus Atlaszok<br />

Földrajzi Közlemények (CXIX/XLIII. kötet) 1995. 55–61.<br />

2.Kovács Béla: A GPS alkalmazása a térképészképzésben<br />

Interaktív oktató-bemutató-beszámoltató oktatói segédlet a „Korszerű felmérési<br />

módszerek” c. speciális kollégiumhoz (1996)<br />

3.Barend Köbben, Ferjan Ormeling, Timothy Trainor (szerk): Proceedings of the<br />

Seminar on Electronic Atlases II<br />

ICA, Enschede, 1997., 83.<br />

4.Rácz Szabolcs: Az intelligens közúti járműrendszerek és térképészeti vonatkozásaik:<br />

GPS/DGPS és az alkalmazott digitális térképek (szakdolgozat), Budapest, 1997.<br />

5.Zentai László, Ferjan Ormeling, Klinghammer István (szerk.): Proceedings of the<br />

Seminar on Electronic Atlases<br />

ICA–ELTE, Budapest, 1993., 184.<br />

200<br />

62. ábra<br />

Részlet az első hazai elektronikus atlasz térképéből, 1994

17. Digitális terepmodellek<br />

A domborzat ·br·zol·sa sok·ig a kartogr·fia egyik legkomolyabb problÈm·ja volt. A m˙lt<br />

sz·zad elejÈre az alapvető tÈrkÈpi elemek pontos, mÈrhető ·br·zol·sa teljes egÈszÈben kialakult.<br />

Megsz¸lettek a k¸lˆnfÈle mÈrÈsekhez sz¸ksÈges műszerek, Ès Ìgy a domborzat<br />

objektÌv ·br·zol·s·ra csak ekkoriban, a XIX. sz·zad elejÈn tehettÈk az első kÌsÈrleteket.<br />

A digit·lis terepmodell a domborzat kvantitatÌv ·br·zol·sa a sz·mÌtÛgÈpben. LÈnyege,<br />

hogy az adatokon a domborzat jellemzőinek mÈrÈsÈn alapulÛ sz·mÌt·sok vÈgezhetők,<br />

valamint sokfÈle domborzat megjelenÌtÈsre van lehetősÈg. Õgy tˆbbek kˆzˆtt elő lehet ·llÌtani<br />

a terep perspektÌv kÈpÈt (64ñ66. ·bra). A felhaszn·lÛ tetszőleges nÈzőpontot, magass·gi<br />

szˆget, illetve magass·gi torzÌt·st be·llÌthat, szimul·lva egy tetszőleges ·ll·spontbÛl<br />

az elÈ t·rulÛ kÈpet, figyelembe vÈve termÈszetesen a kitakart terept·rgyakat is.<br />

17.1. A domborzatábrázolás fejlődése<br />

17. Digitális terepmodellek<br />

A domborzatot valamilyen mÛdon m·r az Ûkori, kˆzÈpkori tÈrkÈpeken is megprÛb·lt·k ·br·zolni.<br />

A XVII. sz·zadig csak az ˙n. oldalnÈzetes, kupacos ·br·zol·s terjedt el. Nem is nagyon<br />

alkalmazhattak m·st, nem lÈvÈn akkoriban semmilyen mÛdszer a magass·g mÈrÈsÈre.<br />

63. ábra<br />

Páfránylevél-csíkozás: részlet az első katonai felmérés egyik szelvényéből (1782)<br />

201

17. Digitális terepmodellek<br />

A XVIII. sz·zad elejÈre elmÈletileg m·r tˆbbfÈle domborzat·br·zol·si mÛdszer is ismeretessÈ<br />

v·lt (szintvonalas ·br·zol·s, csÌkoz·s, summerol·s), de az első igaz·n tˆmegesen<br />

elterjedt objektÌv ·br·zol·s a geometriai csÌkoz·s volt (63. ·bra). Ez a mÛdszer a XVIII.<br />

sz·zad legvÈgÈn jelent meg EurÛp·ban, Ès a XIX. sz·zad m·sodik felÈig egyeduralkodÛ<br />

volt a topogr·fiai tÈrkÈpezÈsben. A geometriai csÌkoz·s olyan numerikus jellemzőt ·br·zolt<br />

objektÌven, melynek mÈrÈse m·r az akkori technikai feltÈtelek mellett sem okozott<br />

problÈm·t: ez a jellemző a lejtőmeredeksÈg volt.<br />

B·r egyÈrtelmű volt m·r ekkoriban is, hogy a szintvonalas ·br·zol·s az igaz·n metrikus,<br />

objektÌv domborzat·br·zol·s, ennek tˆmeges elterjedÈsÈt csak a sztereofotogrammetria<br />

202<br />

64. ábra<br />

A Budai-hegység digitális magasságmodellje a Duna felől nézve (Kovács Attila)<br />

65. ábra<br />

A Bükk digitális magasságmodellje (Isis Kft.)

17. Digitális terepmodellek<br />

(lÈgifÈnykÈp-kiÈrtÈkelÈs) megjelenÈse tette lehetővÈ. Ezzel a mÛdszerrel a fˆldi mÈrÈsek<br />

zˆmÈt tette feleslegessÈ a lÈgi fÈnykÈpek alkalmaz·sa. A mÛdszer elterjedÈse a fÈnykÈpezÈs<br />

Ès a biztons·gos rep¸lÈs felfedezÈse ut·n v·lt lehetővÈ, haszn·lata az ·llami tÈrkÈpÈszetekben<br />

a m·sodik vil·gh·bor˙ ut·n mindenhol egyeduralkodÛv· v·lt.<br />

Az atlaszokban, iskolai fˆldrajzi tÈrkÈpeken a hipszometrikus domborzat·br·zol·s lett<br />

a legelterjedtebb mÛdszer. Ennek lÈnyege, hogy bizonyos magass·gi intervallumokat (pl.<br />

0ñ100 m, 100ñ500 m stb.) homogÈn szÌnnel tˆltenek ki. A hipszometrikus mÛdszer egyik<br />

h·tr·nya, hogy m·s fel¸leti jelek alkalmaz·sa (pl. erdő) csak speci·lis fel¸leti jelekkel lehetsÈges.<br />

Az objektÌv ·br·zol·si mÛdok mellett tov·bb Èlnek a nem metrikus ·br·zol·si mÛdok<br />

is. A XX. sz·zad m·sodik felÈben a nagykˆzˆnsÈgnek sz·nt tÈrkÈpeken meg˙jult piktogramszerű<br />

form·ban ˙jra megjelentek az oldalnÈzetes ·br·zol·sok. Ma is nagyon nÈpszerű<br />

·br·zol·si mÛdszer a summerol·s (·rnyÈkol·s). A sz·mÌtÛgÈpes tÈrkÈpÈszet szempontj·bÛl<br />

ez utÛbbi alkalmankÈnt haszn·lt domborzat·br·zol·si mÛd.<br />

66. ábra<br />

A Dunakanyar digitális terepmodellje a DT-50 (1 : 50 000 méretarányú digitális térkép) alapján.<br />

Forrás: AGM weboldal<br />

203

17. Digitális terepmodellek<br />

17.2. Mire jó a digitális terepmodell?<br />

Az objektÌv Ès metrikus domborzat·br·zol·si mÛdszerek elterjedÈse ut·n a sz·mÌtÛgÈp<br />

˙jabb forradalmi v·ltoz·st hozott. A domborzatra vonatkozÛ adatok sz·mÌtÛgÈpes t·rol·s·t<br />

Ès megjelenÌtÈsÈt ·ltal·ban digit·lis terepmodellkÈnt (DTM, digital terrain model) emlÌtik.<br />

A digit·lis terepmodell teh·t elsősorban sz·mÌtÛgÈpes adatkezelÈsi Ès nem hagyom·nyos<br />

tÈrkÈpi mÛdszer. Ennek ellenÈre a domborzat·br·zol·si mÛdszerek kˆzˆtt kell foglalkozni<br />

vele, mivel a digit·lis tÈrkÈpÈszethez a terepmodellek szolg·ltatj·k a magass·gi<br />

alapadatokat.<br />

Ahhoz, hogy a domborzatot a sz·mÌtÛgÈpben ·br·zolhassuk, megfelelően t·rolt alapadatokra<br />

van sz¸ksÈg¸nk: a vÌzszintes koordin·t·khoz hozz·rendelve t·rolni kell a magass·gadatokat.<br />

Az ekkÈnt megadott pontok kˆzˆtt interpol·l·ssal lehet a felszÌn magass·g·t<br />

meghat·rozni.<br />

A szakmai nyelvben sokfÈle fogalom angol nevÈnek rˆvidÌtÈse Ès azok k¸lˆnbˆző ÈrtelmezÈsei<br />

fordulnak elő, sokszor keveredve is. A kˆvetkezőkben ·ttekintj¸k a szakter¸leten<br />

leggyakrabban haszn·lt fogalmakat.<br />

Ha csak magass·gi adatokat t·rolunk a sz·mÌtÛgÈpben minden kiegÈszÌtő inform·ciÛ<br />

nÈlk¸l, akkor digit·lis magass·gmodellről (DEM, digital elevation model) beszÈl¸nk.<br />

ValÛj·ban ez teh·t egy digit·lis magass·gtÈrkÈp, amiről magass·gadatok olvashatÛk ki.<br />

Amikor a digit·lis magass·gmodell olyan kiegÈszÌtő programokkal van ell·tva, amelyek<br />

segÌtsÈgÈvel a felszÌnre vonatkozÛ komplex inform·ciÛk olvashatÛk ki (pl. vÌzgyűjtő<br />

ter¸letek lehat·rolhatÛk), akkor digit·lis terepmodellről beszÈl¸nk. TermÈszetesen nincs<br />

Èles hat·rvonal a DEM Ès a DTM kˆzt, ezÈrt Èrthető, hogy sok helyen egym·s szinonim·jakÈnt<br />

is haszn·lj·k ezt a kÈt fogalmat.<br />

A digit·lis t·jmodellnek (DLM, digital landscape model) alapja a DEM. Itt m·r nemcsak<br />

a felszÌn magass·g·rÛl, hanem a felszÌnt borÌtÛ nˆvÈnyzetről, a ter¸lethaszn·lati kategÛri·krÛl<br />

stb. is t·rol a sz·mÌtÛgÈp inform·ciÛkat, melyek a GIS alkalmaz·sokban tov·bb<br />

haszn·lhatÛk fel¸leti elemzÈsre. A digit·lis t·jmodell egy tÈrinformatikai adatb·zis<br />

a hozz· tartozÛ speci·lis kiÈrtÈkelÈsi algoritmusokkal. Ezeknek rÈszletezÈse a tÈrinformatika<br />

szÈlesebb t·rgykˆrÈbe tartozik, Ìgy jÛrÈszt t˙lmutat jelenlegi tÈmakˆr¸nkˆn.<br />

¡ltal·nosÌtva teh·t: a digit·lis t·jmodell egy h·romdimenziÛs ·br·zol·sa a terepfelszÌnnek<br />

Ès az ehhez kapcsolÛdÛ 0, 1, 2, 3 dimenziÛs objektumoknak a sz·mÌtÛgÈpben, mely<br />

nagyon hatÈkony lehet a tÈrbeli viszonyok szemlÈltetÈsÈre. PÈld·ul, kihaszn·lva a szoftverek<br />

adta interaktivit·st, a digit·lis terepmodell segÌtsÈgÈvel a nÈzőpont ir·nya Ès magass·gi<br />

szˆge tetszőlegesen v·ltoztathatÛ, ezzel is segÌtve a topogr·fiai tÈrkÈpek ·br·zol·si<br />

mÛdszereinek az ÈrtelmezÈsÈt.<br />

Digit·lis terepmodell Ès t·jmodell sokfÈle alkalmaz·sban megtal·lhatÛ. Alkalmazz·k<br />

mÈrnˆkˆk a fˆldmunk·k v·rhatÛ nagys·g·nak kisz·mÌt·s·ra Ès a v·rhatÛ kˆrnyezeti hat·sok<br />

előrejelzÈsÈre. A topogr·fiai tÈrkÈpÈszetben a felszÌni alakzatok vizualiz·l·sa esetÈn<br />

alkalmazz·k a terepmodelleket. GeolÛgiai Ès geofizikai tÈrkÈpezÈsnÈl a felszÌni Ès felszÌn<br />

204

17. Digitális terepmodellek<br />

67. ábra<br />

A Kárpát-medence (hagyományos módszerrel készített árnyékolás)<br />

alatti kÈpződmÈnyek bemutat·s·ra szolg·l. Haszn·lj·k a navig·l·s szimul·l·s·ra is, pÈld·ul<br />

a pilÛt·k kikÈpzÈsÈnÈl. Ez m·r ·tvezet benn¸nket a katonai alkalmaz·sok ter¸letÈre,<br />

ahol a digit·lis terepmodellek inform·ciÛt szolg·ltatnak az egyes pontokbÛl tˆrtÈnő l·thatÛs·grÛl,<br />

valamint a lejtÈsviszonyok ismerete tudat·ban megtervezhetők a megfelelő katonai<br />

felvonul·si ˙tvonalak. Egyes rakÈtair·nyÌtÛ rendszerek is digit·lis terepmodellt haszn·lnak<br />

a navig·ciÛban.<br />

Digit·lis magass·gmodell felÈpÌtÈsÈhez sok esetben a meglÈvő szintvonalas tÈrkÈpeket<br />

haszn·lj·k: azok magass·gi adatait digitaliz·lj·k. Meg kell jegyezni, hogy a digit·lis<br />

terepmodellek minősÈge soha nem m˙lja fel¸l azon tÈrkÈpek minősÈgÈt, amelyeket a digitaliz·l·shoz<br />

felhaszn·ltak. Mivel a szintvonalak gyakran interpol·l·sok eredmÈnyekÈppen<br />

jˆnnek lÈtre, ezÈrt a meglÈvő tÈrkÈpek digitaliz·l·sa ˙tj·n lÈtrehozott DEM-ek minősÈge<br />

gyakran rosszabb, mint amelyek adatait fotogrammetriai vagy fˆldi felmÈrÈsi elj·r·sok<br />

segÌtsÈgÈvel ·llÌtott·k elő. Ez utÛbbi technika szolg·ltatja a legpontosabb adatokat, de ez<br />

csak viszonylag kis ter¸letek esetÈn alkalmazhatÛ.<br />

A modern fotogrammetriai kiÈrtÈkelő berendezÈsek m·r digit·lis kimenettel rendelkeznek,<br />

Ìgy a DEM-hez sz¸ksÈges alapadatokat kˆzvetlen¸l szolg·ltatj·k. A fotogrammetriai<br />

technik·val elÈrhető eredmÈny a fotÛ mÈretar·ny·tÛl, rÈszletessÈgÈtől f¸gg. A technika<br />

mellett az alkalmazott adatgyűjtÈsi mÛdszer is befoly·solja a DEM haszn·lhatÛs·g·t.<br />

SzelektÌv mintavÈtelt alkalmazva a terep minden jellemző pontj·t mag·ban foglalhatja a<br />

DEM. Egy m·sik alkalmazott mÛdszer a szisztematikus mintavÈtel. Ebben az esetben a<br />

mintavÈteli pontok egym·stÛl egyenlő t·vols·gra vannak szab·lyos r·csot alkotva. Ez a meg-<br />

205

17. Digitális terepmodellek<br />

kˆzelÌtÈs nem garant·lja, hogy a terep jellemző (legalacsonyabb, legmagasabb) pontjai beker¸lnek<br />

az adatb·zisba, hiszen elkÈpzelhető, hogy Èppen a mintavÈteli pontok kˆzˆtt helyezkednek<br />

el. A mÛdszer kiv·laszt·sa a DEM cÈljaitÛl (mÈrÈs vagy prezent·ciÛ), a terep termÈszetÈtől<br />

(tagolts·g, megkˆzelÌthetősÈg) Ès a hozz·fÈrhető hardvertől Ès szoftvertől f¸gg.<br />

KonkrÈt, valÛdi magass·gadatok csak a megmÈrt pontokban ·llnak rendelkezÈsre. Ahhoz,<br />

hogy a felszÌn b·rmely pontj·nak magass·g·t ki lehessen olvasni az adatb·zisbÛl, a<br />

teljes fel¸letet le kell fedni magass·gi adatokkal. ValÛj·ban csak az a magass·gi adatb·zis<br />

tekinthető DEM-nek, amelyik ezt a feltÈtelt kielÈgÌti. A felszÌn teljes lefedÈsÈhez<br />

termÈszetesen a mÈrt pontok kˆzˆtti interpol·ciÛra van sz¸ksÈg.<br />

DEM elő·llÌt·s·ra mind a raszter, mind a vektor adatmodell esetÈben lehetősÈg van.<br />

Raszter adatmodell esetÈben az adatok az interpol·ciÛ eredmÈnyekÈppen szab·lyos<br />

(nÈgyszˆg)h·lÛban ·llnak rendelkezÈsre. Egy-egy adat a h·lÛ sűrűsÈgÈnek megfelelő mÈretű<br />

fel¸letelem ·tlagos magass·g·t adja meg.<br />

Vektor adatmodell esetÈn a mÈrt pontokat egy h·romszˆgh·lÛval fedik le oly mÛdon,<br />

hogy a pontok a h·romszˆgek cs˙cs·ba essenek (TIN, triangulated irregular network). A<br />

h·romszˆgek sÌkokat feszÌtenek ki, amelyek b·rmely pontj·nak magass·ga kisz·mÌthatÛ<br />

a sarokpontok magass·g·nak ismeretÈben.<br />

A felszÌnelemzÈs vÈgrehajt·sakor gyakran feltett kÈrdÈsek: pl. „Mekkora a magasság<br />

ebben a pontban?” Ès „Mely területek magassága esik a 100–200 méteres tengerszint<br />

feletti magasságú intervallumba?”, avagy komplexebb kÈrdÈsek: „A terep mely része<br />

látható egy adott pontból?” Ès „Milyen mennyiségű földet kell elmozdítani, ha az adott<br />

vonal mentén vasutat építenek?”<br />

206<br />

68. ábra<br />

Digitális magasságmodellből előállított madártávlati kép.<br />

A felszínre vetített négyzetháló a domborzat elképzelését segíti

17. Digitális terepmodellek<br />

Ezek tipikusan olyan kÈrdÈsek, amelyek a DEM alapj·n kiegÈszÌtő programok segÌtsÈgÈvel<br />

megv·laszolhatÛk.<br />

A domborzat DEM alapj·n tˆrtÈnő ·br·zol·s·ra sokfÈle lehetősÈg van. Az ·rnyÈkol·sos<br />

domborzati tÈrkÈp a DEM egyik legÈrdekesebb termÈke (64. ·bra). Kor·bban ezeket az<br />

·rnyÈkol·sokat csak nÈh·ny igen gyakorlott tÈrkÈpÈsz volt kÈpes elkÈszÌteni. Manaps·g<br />

ez a domborzat·rnyÈkol·si technika minden GIS-felhaszn·lÛ sz·m·ra elÈrhető.<br />

69. ábra<br />

Ortofotó és digitális terepmodell kombinálása (Landesvermessungamt Baden-Württemberg)<br />

A hagyom·nyos kartogr·fi·ban kialakÌtott mÛdszer szerint a fÈnyforr·s Èszaknyugati<br />

ir·nyban kb. 45 fokos magass·gi szˆgben helyezkedik el, ekkor Èrhető el a legszemlÈletesebb<br />

eredmÈny (67. ·bra). A fÈnyforr·st dÈlre helyezve (ami az Èszaki fÈltekÈn igencsak<br />

gyakori) azonban a felhaszn·lÛk a hegyek helyÈn vˆlgyeket ÈrzÈkelnek, Ès viszont. Ez a<br />

domborzati inverziÛ az emberi agyat Èrő ingerek eredmÈnye. Sok tÈrinformatikai Ès multimÈdi·s<br />

szoftverben a felhaszn·lÛ a fÈnyforr·s helyzetÈt teljesen szabadon ·llÌthatja be, Ès<br />

Ìgy ak·r olyan ·rnyÈkol·st is elő·llÌthat, amely teljesen tÈves kÈpet sugall a szemlÈlő sz·m·ra.<br />

Sok tÈrinformatikai program m·r kÈpes a h·romdimenziÛs felszÌnek perspektÌv, Ñmad·rt·vlatiî<br />

megjelenÌtÈsÈre. Ezek a programok magukba foglalnak olyan geometriai transzform·ciÛkat,<br />

mint az elforgat·s, mÈretezÈs, az ·br·zolt ter¸let Ès tÈma jellegÈtől f¸ggő<br />

mÈrtÈkű nagyÌt·s. A kitakar·s minimaliz·l·sa ÈrdekÈben megfelelő nÈzőpontot kell v·lasztanunk,<br />

ehhez sz¸ksÈg van arra, hogy a terepet h·rom tengely (x, y, z) mentÈn egym·stÛl<br />

f¸ggetlen¸l is elforgathassuk. Fontos kÈpessÈge az ilyen szoftvereknek a z tengely menti<br />

mÈretezÈs kÈpessÈge, melynek segÌtsÈgÈvel be·llÌthatÛ a megfelelő magass·gi torzÌt·s.<br />

A domborzat ÈrzÈkeltetÈsÈre a kÈpernyőn az (·br·zolÛ geometri·ban a bonyolult tÈrbeli<br />

alakzatok szemlÈltetes bemutat·s·ra rÈgÛta alkalmazott) anaglif technika is haszn·lhatÛ.<br />

Ennek lÈnyege az, hogy a terepről kÈt k¸lˆnbˆző nÈzőpontbÛl kÈsz¸lt kÈpet (mint egy<br />

207

17. Digitális terepmodellek<br />

sztereÛ lÈgifÈnykÈpp·rt) a zˆld, illetve a vˆrˆs ·rnyalataiban megfelelő elhelyezÈssel egym·sra<br />

vetÌtenek a kÈpernyőn. A megfelelő anaglif (egyik Ѹvegeî vˆrˆs, a m·sik zˆld)<br />

szem¸veggel nÈzve a kÈpernyőt, a felhaszn·lÛ szemÈben, agy·ban a terep h·romdimenziÛs<br />

kÈpe jelenik meg. A kÈpernyőre vetÌtett kÈpek a DEM alapj·n gener·lhatÛk.<br />

A digit·lis magass·gmodellek lÈnyegÈben x, y, z koordin·t·kat tartalmaznak (sÌkkoordin·t·k,<br />

magass·gi adat). Ezekből a megfelelő szoftver k¸lˆnfÈle interpol·ciÛs mÛdszerekkel<br />

kÈpes elő·llÌtani a szintvonalas vagy hipszometrikus domborzat·br·zol·st is.<br />

Kinyomtat·s esetÈn a h·romdimenziÛs tÈrkÈpeknÈl is a lehetősÈgekhez mÈrten alkalmazkodnunk<br />

kell a m·r kÈtdimenziÛs tÈrkÈpek esetÈben megszokott elhelyezÈsi szab·lyokhoz,<br />

amikor a tÈrkÈpet jelekkel, feliratokkal egÈszÌtj¸k ki (layout tervezÈs). Az egyes<br />

jelkulcsi elemeknek (jelek, szimbÛlumok) alkalmazkodniuk kell a h·romdimenziÛs megjelenÌtÈshez:<br />

eltorzulhatnak a magass·gi torzÌt·snak megfelelően, a szÌn¸k, mÈret¸k kismÈrtÈkben<br />

v·ltozhat a jelkulcsban megadotthoz kÈpest. M·s alapvető műveleteket ñ amelyek<br />

a tervezÈst befoly·solhatj·k ñ mÈg ez előtt vÈgre kell hajtani (vet¸leti transzform·ciÛk,<br />

oszt·lyba sorol·s, generaliz·l·s) [1].<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Kraak M. J. ­ Ormeling F. J.: Visualization of spatial data<br />

Harlow, Addison Wesley Longman Limited, 1997.<br />

208

18. Webkartográfia<br />

A World Wide Web (WWW), a vil·gmÈretű pÛkh·lÛ a kilencvenes Èvek kˆzepÈtől kezdve<br />

egy ˙j mÈdiakÈnt ñ illetve a meglÈvő mÈdi·k integr·l·s·val ñ megv·ltoztatta az emberi<br />

kommunik·ciÛt. Ez ñ hasonlÛan minden m·s mÈdi·hoz ñ kÈt rÈszre osztja a felhaszn·lÛkat.<br />

Az egyik oldalon a webszerver, az inform·ciÛszolg·ltatÛ tal·lhatÛ, mÌg a m·sik oldalon<br />

vannak az ˙n. browserek, a ÑfogyasztÛkî, akik sz·m·ra az inform·ciÛkat ˆsszegyűjtik<br />

Ès folyamatosan kˆzvetÌtik. Ebben az esetben azonban nincs olyan nagy k¸lˆnbsÈg a kÈt<br />

oldal kˆzˆtt, m·s mÈdi·ktÛl eltÈrően nagyon kˆnnyen v·lhat b·rki inform·ciÛszolg·ltatÛv·.<br />

Ez utÛbbi lehetősÈg adja a web igazi vonzerejÈt.<br />

A tÈrkÈpek speci·lis inform·ciÛkˆzlő szerepe az internet kˆzvetÌtÈsÈvel is jÛl ÈrvÈnyes¸lhet,<br />

de csak akkor, ha a kÈszÌtők tiszt·ban vannak az ˙j mÈdia saj·toss·gaival.<br />

18.1. Az internet és a web története<br />

18. Webkartográfia<br />

Az internet, a h·lÛzatok h·lÛzata, a hat·rok nÈlk¸li, ellenőrizhetetlen kommunik·ciÛ lehetősÈge<br />

az Egyes¸lt ¡llamokbÛl sz·rmazik. Magyarorsz·g ñ elsősorban politikai okok<br />

miatt ñ csak 1991-től v·lt a vil·gmÈretű rendszer rÈszÈvÈ.<br />

Igaz, hogy m·r kor·bban is lehetsÈges volt az internet haszn·lata Magyarorsz·grÛl, de<br />

a haz·nkat jelˆlő .hu domain csak 1992-től Èl. Az első internetre kˆtˆtt hazai sz·mÌtÛgÈp<br />

az ursus.bke.hu IBM 3090 mainframe sz·mÌtÛgÈp volt, melyet 1991-ben helyeztek ¸zembe.<br />

A gÈp az első időkben mÈg csak osztr·k cÌmen (.at domain) volt elÈrhető. A technolÛgia<br />

fejlődÈsÈnek gyorsas·g·t jelzi, hogy ¸zembe helyezÈsÈnek időpontj·ban tÌzszer nagyobb<br />

teljesÌtmÈnyű volt, mint az orsz·gban fellelhető legnagyobb sz·mÌtÛgÈp. A berendezÈs<br />

1997. november 15-Èn fejezte be műkˆdÈsÈt, akkoriban a gÈp 64 Mb-nyi RAM-ja<br />

m·r a PC-k kˆzˆtt sem sz·mÌtott k¸lˆnlegesnek.<br />

Az internet haszn·lat·nak robban·sszerű terjedÈsÈt a WWW okozta a kilencvenes Èvek<br />

elejÈn. Mivel ez a Ñrobban·sî haz·nkat m·r a rendszerv·lt·s ut·n Èrte, Ìgy ezen a ter¸leten<br />

Magyarorsz·g technikai lemarad·sa legfeljebb hÛnapokban, de napjainkban ink·bb m·r<br />

csak hetekben, napokban mÈrhető. Ezen a ter¸leten egy hazai felhaszn·lÛ ugyanazokkal a<br />

lehetősÈgekkel rendelkezik, mint a nyugati felhaszn·lÛk: nincs technikai korl·t, legfeljebb<br />

anyagi. A web esÈlykiegyenlÌtő funkciÛja sokat segÌthet a kevÈsbÈ fejlett orsz·gok felhaszn·lÛinak<br />

(pl. Sulinet program: internetet minden hazai kˆzÈpiskol·ba, vagy az ˙n.<br />

intelligens rÈgiÛk projekt). Amikor a web eredetÈről beszÈl¸nk, akkor kÈt dolgot kell<br />

figyelembe venn¸nk. A webdokumentumok alapja a HTML (hypertext markup language),<br />

melynek lÈnyege, hogy a szˆvegben hivatkoz·sokat helyezhet¸nk el Ès kˆvethetj¸k ezeket<br />

a szˆvegl·ncokat.<br />

209

18. Webkartográfia<br />

Vannevar Bush ñ aki Roosevelt elnˆk tudom·nyos tan·csadÛja<br />

volt ñ 1945-ˆs publik·ciÛja tekinthető az eredeti<br />

ˆtletnek. Ebben egy speci·lis gÈp (Memex) segÌtsÈgÈvel hasonlÛan<br />

lehetett volna kezelni priv·t Ès nyilv·nos (kˆnyvt·ri)<br />

szˆveges inform·ciÛkat, fotÛkat, mikrofilmeket. TulajdonkÈppen<br />

a Bush ·ltal leÌrt szerkezet egy sz·mÌtÛgÈp volt,<br />

de valamilyen hipertext jellegű programot (oper·ciÛs rendszert)<br />

alkalmazva. Mindez 1945-ben, amikor a szemÈlyi sz·mÌtÛgÈp<br />

mÈg ismeretlen, sőt elkÈpzelhetetlen eszkˆz volt.<br />

Mag·t a hipertext szÛt első alkalommal egyÈbkÈnt Theodor<br />

Nelson haszn·lta Xanadu nevű saj·t fejlesztÈsű sz·mÌtÛgÈpes<br />

kˆnyvt·ri rendszerÈben a hatvanas Èvekben [3].<br />

Az internet technikai alapjai (az Ethernet, a TCP/IP protokoll)<br />

m·r a hetvenes Èvek elejÈn lehetővÈ tettÈk elektronikus<br />

levelek k¸ldÈsÈt. TermÈszetesen a fejlesztÈs eleinte<br />

katonai cÈl˙ volt: olyan h·lÛzat kiÈpÌtÈse, mely akkor is<br />

műkˆdőkÈpes marad, ha egyes szegmensei megsemmis¸l-<br />

nek, ilyenkor a kis csomagokban tov·bbÌtott inform·ciÛ m·s, alternatÌv ˙ton jut el a cÌmzetthez.<br />

Igaz·bÛl az internet előzmÈnye a VÈdelmi MinisztÈrium ARPA (Advanced<br />

Research Projects Agency) ¸gynˆksÈge volt, mely az Egyes¸lt ¡llamok technolÛgiai<br />

v·lasza volt az első szovjet műhold (Szputnyik-1, 1957.) fellˆvÈsÈnek sokkj·ra. Ebből az<br />

inform·ciÛtechnolÛgiai v·laszlÈpÈsből nőtt ki az ARPANET h·lÛzat 1969-ben.<br />

A hetvenes Èvek kˆzepÈtől a nyolcvanas Èvek vÈgÈig az internetet szinte kiz·rÛlag csak<br />

a tudom·nyos kˆrˆkben ismertÈk Ès haszn·lt·k (lesz·mÌtva termÈszetesen a katonai alkalmaz·sokat).<br />

Az első nem katonai internet vÈgpontot (node) az UCLA-n alakÌtott·k ki Los<br />

Angelesben mÈg 1969-ben. NÈgy Èvvel kÈsőbb NorvÈgia Ès Nagy-Britannia belÈpÈsÈvel<br />

a kapcsolat nemzetkˆzivÈ v·lik. A kezdeti lass˙ fejlődÈsre jellemző, hogy a hostok<br />

(internetbe kapcsolt sz·mÌtÛgÈpek) sz·ma csak 1984-ben Èrte el az 1000-et [2].<br />

Az igazi ·ttˆrÈshez egy olyan egyszerűen kezelhető, felhaszn·lÛbar·t kezelői fel¸letre<br />

volt sz¸ksÈg, amit olyanok is kˆnnyen meg tudtak tanulni, akik csak alapvető sz·mÌtÛgÈpes<br />

ismeretekkel rendelkeztek. A web bˆlcsője a sv·jci Genf melletti Meyrinben lÈvő<br />

CERN (Conseil EuropÈen pour la Recherche NuclÈaire), mely egy nemzetkˆzi rÈszecskefizikai<br />

kutatÛintÈzet.<br />

A web Ñatyjaî, az ekkoriban a CERN-ben dolgozÛ, a hol Franciaorsz·gban, hol Sv·jcban<br />

Èlő angol Tim Berners-Lee 1990 m·jus·ban javasolt egy interneten alapulÛ, hipertextes<br />

rendszert. Ez elősegÌtette a CERN keretein bel¸l futÛ nagy projektek kÈzben tart·s·t,<br />

az inform·ciÛk gyors ·raml·s·t is. Emellett az al·bbi előnyˆkkel rendelkezik:<br />

ï t·voli inform·ciÛ-hozz·fÈrÈs h·lÛzaton kereszt¸l;<br />

ï heterogÈn platformok ˆsszekapcsol·sa (beleÈrtve a jˆvőbelieket is);<br />

ï nincs sz¸ksÈg komoly kˆzponti ellenőrzÈsre Ès koordin·ciÛra;<br />

210<br />

70. ábra<br />

Vannevar Bush, a HTML<br />

ötletadója

ï priv·t kapcsolat is lehetsÈges (otthoni hozz·fÈrÈs);<br />

ï grafikai lehetősÈgek, nem csak szˆveges inform·ciÛk<br />

egyszerű tov·bbÌt·sa (ebben a tekintetben<br />

jelent igazi előrelÈpÈst az egyszerű internet<br />

kapcsolathoz kÈpest).<br />

Tim Berners-Lee egyÈbkÈnt m·r 1980-ban Ìrt egy<br />

hasonlÛ programot Enquire nÈven.<br />

A kulcsszavak az egyszerűsÈg Ès a flexibilit·s. A minim·lis<br />

kÈnyszer elve dˆntő tÈnyező volt a web adapt·l·s·ban.<br />

A web haszn·lat·hoz a felhaszn·lÛknak csak<br />

kis v·ltoztat·sokat kellett eszkˆzˆlni¸k a meglÈvő<br />

rendszerekben, Ès azt is csak folyamatosan ñ ·lljanak<br />

b·rmelyik oldalon is. A lehetősÈg, hogy a m˙ltbÛl a<br />

jelenbe ilyen egyszerű volt a fejlődÈs, azzal a remÈny-<br />

18. Webkartográfia<br />

71. ábra<br />

Tim Berners-Lee, a web kitalálója<br />

nyel is eltˆltˆtte a felhaszn·lÛkat, hogy kÈpesek lesznek a tov·bbi fejlődÈs kˆvetÈsÈre.<br />

Egy egyszerű felhaszn·lÛnak igaz·bÛl csak egy webbˆngÈsző programot kellett install·lnia,<br />

ha m·r volt internet kapcsolata. A szerveroldalon az inform·ciÛszolg·ltatÛknak<br />

tulajdonkÈppen csak egy viszonylag egyszerű sz·mÌtÛgÈpes form·tumba kellett konvert·lniuk<br />

meglÈvő szˆveges Ès grafikus ·llom·nyaikat, termÈszetesen a webszerver szoftver<br />

install·l·sa mellett.<br />

A meglÈvő Ès rÈgÛta haszn·lt FTP (File Transfer Protocol) helyett, mellett a web alapja<br />

a HTTP (HyperText Transfer Proctocol). Ez teszi lehetővÈ a k¸lˆnfÈle internetes funkciÛk<br />

(ftp, telnet, mail, gopher) egysÈges egÈszkÈnt valÛ haszn·lat·t.<br />

Az első, tˆbb platformon is elterjedt, sikeres bˆngÈszőprogram a Mosaic volt, melyet<br />

Marc Andreessen Ìrt 1993-ban az NCSA-ban (National Center for Supercomputing Applications).<br />

SikerÈt a grafika haszn·lat·nak lehetősÈge adta, lÈvÈn a kor·bbi bˆngÈszők (pl.<br />

lynx) csak szˆvegesek voltak. A web gyors előretˆrÈsÈt mutatja, hogy a hostok sz·ma m·r<br />

1992-ben meghaladta az 1 milliÛt.<br />

Sokan fÈltettÈk ekkoriban a webet, hogy megfelelő standardok hi·ny·ban a sok energi-<br />

·val felÈpÌtett inform·ciÛs univerzum elpusztÌtja saj·t mag·t. Ez a felismerÈs vezetett a<br />

World Wide Web Consortium 1994-es megalakÌt·s·hoz, mely mag·ban foglalta egyrÈszt<br />

a web technolÛgia elterjedÈsÈben Èrdekelt 150 fő fejlesztőt, m·srÈszt az ˙j mÈdia ir·nt Èrdeklődő<br />

egyÈb piaci szereplőket. Ez a konzorcium őrkˆdik a HTML szabv·ny fejlesztÈsÈn<br />

(a 4.0-s verziÛt 1998 elejÈn fogadt·k el).<br />

A kilencvenes Èvek vÈgÈre a bˆngÈsző piacot a MosaicbÛl kifejlesztett, vagy legal·bbis<br />

azzal kˆzˆs gyˆkerű, Netscape Navigator Ès a kÈsőn reag·lÛ, de rendkÌv¸li r·fordÌt·sokkal<br />

azt lassan utolÈrő, majd elhagyÛ szoftverÛri·s, a Microsoft Internet Explorere uralja.<br />

Eleinte a Navigator előnye az volt, hogy az ˆsszes fontos platformon elÈrhető, mÌg az<br />

ExplorerÈ az ingyenessÈg: egyebekben a kÈt termÈk hasonlÛ kÈpessÈgű volt. 1998 Ûta m·r<br />

211

18. Webkartográfia<br />

a Netscape Navigator is ingyenes. A bˆngÈszőprogramok fontoss·g·t jelzi a Windows98<br />

megjelenÈse kˆr¸li huzavona, amikor a vit·t az v·ltotta ki, hogy a Microsoft az oper·ciÛs<br />

rendszer elv·laszthatatlan, szerves rÈszekÈnt integr·lta saj·t bˆngÈszőprogramj·t.<br />

A web esÈlykiegyenlÌtő hat·s˙, segÌti a k¸lˆnfÈle kult˙r·k kˆzeledÈsÈt, de tÈrhÛdÌt·sa<br />

az angol nyelv mÈg szÈlesebb kˆrű elterjedÈsÈvel is j·r. Igaz, elsősorban EurÛp·ban a<br />

nemzeti kult˙r·k vÈdelmÈnek fontoss·ga mÈg olyan hat·sokkal is egy¸tt j·r, mint az automatikus<br />

nyelvi fordÌtÛprogramok alkalmaz·sa. Webes kˆrnyezetben az ilyen jellegű fordÌtÛprogramok<br />

a kilencvenes Èvek vÈgÈn m·r megjelentek. A multikultur·lis igÈnyek<br />

kielÈgÌtÈsÈhez j·rul hozz· a Unicode is, ami alapvetően sz¸ksÈges a nyelvi korl·tok<br />

csˆkkentÈsÈhez, a kult˙r·k egyenjog˙sÌt·s·hoz [1].<br />

18.2. Térképek a webre<br />

A weben l·thatÛ digit·lis tÈrkÈp kÈtfÈlekÈppen ker¸lhet a kÈpernyőre: raszteres ·llom·nykÈnt<br />

(·ltal·ban egyszerű kÈpernyőkÈpkÈnt), ill. egy strukt˙r·j·n·l fogva lassabban felÈp¸lő,<br />

·ltal·ban rÈtegekbe szervezett vektoros kÈpkÈnt. Ahogy ezt m·r a kor·bbi fejezetekben<br />

l·thattuk, mindkÈt mÛdszernek megvan a maga előnye, illetve h·tr·nya.<br />

WWW-s szempontbÛl a vektoros adatstrukt˙r·nak egyelőre kisebb a jelentősÈge. A vezető<br />

webbˆngÈszőkhˆz folyamatosan kÈsz¸lnek ˙n. bedolgozÛ (plug-in) modulok, melyek<br />

lehetővÈ teszik tulajdonkÈppen tetszőleges ·llom·ny megtekintÈsÈt a bˆngÈszőben.<br />

Ilyen modulok kÈsz¸ltek m·r raszteres Ès vektoros grafikus form·tumokhoz, az ismertebb<br />

szˆvegszerkesztők, t·bl·zatkezelők natÌv ·llom·nyaihoz, de az elterjedt CAD Ès GIS<br />

programokhoz is. A kevÈsbÈ gyakorlott felhaszn·lÛkat elriaszthatja, hogy a vektoros<br />

bedolgozÛ modulokat k¸lˆn le kell tˆlteni, illetve install·l·s ut·n haszn·lhatÛk.<br />

Azonban ezek a modulok csak akkor lesznek elterjedtek Ès elfogadottak WWW-s<br />

kˆrˆkben is, ha az emlÌtett szoftverek folyamatosan hozz·fÈrhetők lesznek a PC-s Ès a<br />

MacIntosh platform mellett UNIX alatt is. A vektoros form·tumok ellen szÛl az is, hogy<br />

amÌg egy vektoros tÈrkÈp tulajdonkÈppen maga a sok munk·val lÈtrehozott ÈrtÈkes tÈrkÈpi<br />

adatb·zis, addig ennek raszteres tÈrkÈpe csak egy egyszerű ÑfÈnykÈpnekî tekinthető, mely<br />

kiv·lÛan alkalmas a tÈrkÈp bemutat·s·ra, a figyelem felkeltÈsÈre. Azaz a vektoros tÈrkÈpek<br />

WWW-sÌtÈse esetÈben a copyright megőrzÈse jogilag egyszerűbben oldhatÛ meg,<br />

mint technikailag. A kilencvenes Èvek vÈgÈre a megfelelő tÈrkÈpszerver programok m·r<br />

biztons·gosan vÈdtÈk meg a tÈrkÈpi adatb·zist az illetÈktelen felhaszn·l·stÛl.<br />

18.2.1. A térképek szerepe egy weboldalon<br />

TÈrkÈpeket ·ltal·ban akkor szerepeltet¸nk a weboldalakon, ha valamilyen tÈrbeli helyhez<br />

kˆtˆtt inform·ciÛt szeretnÈnk bemutatni (tematikus tÈrkÈp), illetve ha cÈlunk az ·ltal·nos<br />

212

18. Webkartográfia<br />

bemutat·s, esetlegesen a t·jÈkozÛd·s segÌtÈse. VidÈki honlapjaink, weboldalaink majd<br />

mindegyikÈn megtal·lhatÛ az adott telep¸lÈs belső rÈszÈnek tÈrkÈpe, esetleg az intÈzmÈny<br />

Èp¸leteinek elhelyezkedÈse. MindenkÈppen szerencsÈs egy olyan webtÈrkÈp alkalmaz·sa<br />

is, ahol intÈzmÈny¸nket kiemelten ·br·zoljuk az adott telep¸lÈsen bel¸l, segÌtsÈget adva a<br />

helyes megkˆzelÌtÈshez is (vas˙t- Ès autÛbusz-·llom·s, helyi tˆmegkˆzlekedÈs felt¸ntetÈse)<br />

a telep¸lÈst nem ismerők sz·m·ra.<br />

72. ábra<br />

Részlet a Mapquest raszteres világtérképéből a weben.<br />

Hogy miképpen kerül Aarau svájci város Érd helyére, az maradjon a térképkészítők titka...<br />

TermÈszetesen ak·r a telep¸lÈs teljes tÈrkÈpe elhelyezhető a WWW-n. Az ilyen tÈrkÈpek<br />

esetÈben annak inform·ciÛgazdags·ga miatt m·r mindenkÈppen szelvÈnyezett tÈrkÈpben<br />

kell gondolkodni a papÌr v·rosatlaszokhoz hasonlÛan.<br />

A tÈrkÈp funkciÛja egy weboldalon nemcsak az inform·ciÛkˆzlÈs lehet. Egy szÈp tÈrkÈp<br />

oldhatja a szˆveges inform·ciÛk monotonit·s·t, esztÈtikai ÈlmÈnyt is adhat.<br />

213

18. Webkartográfia<br />

18.2.2. Digitális térképek raszteres formátumban<br />

A hagyom·nyos ofszetnyomtat·s kˆltsÈgei egyÈrtelműen a nyomtatott szÌnek sz·m·tÛl<br />

f¸ggnek, Ès mivel a tÈrkÈpek speci·lis ·br·zol·si form·i (vÈkony vonalak, kismÈretű szÌnes<br />

szˆvegek) kor·bban nem tettÈk lehetővÈ a nÈgyszÌnnyom·st, ezÈrt a tÈrkÈpek nyomtat·sa<br />

esetÈn az ˙n. direktszÌnes mÛdszer terjedt el. A tÈrkÈp jelkulcs·t, szÌneit ˙gy hat·-<br />

rozt·k meg, hogy maximum ˆt-hat szÌn, annak ·rnyalatai, illetve az egyes szÌnek egym·ssal<br />

kombin·l·sa (s·rga + kÈk = zˆld) adt·k ki a tÈrkÈpi szÌnvil·got. Ez a fajta szÌnhaszn·lat<br />

sokban hasonlÌt a grafikus felhaszn·lÛi fel¸letek szÌnkezelÈsÈre (palett·k), de mÈg<br />

214<br />

73. ábra<br />

A web egyik első, ma is jól ismert raszteres világtérképe, a Xerox PARC Map Viewer

18. Webkartográfia<br />

kˆzelebb ·ll a raszteres GIF ·llom·nyok szerkezetÈhez, ahol a JPG form·tumtÛl eltÈrően<br />

egyÈrtelműen defini·lhatÛ, korl·tozhatÛ a haszn·lt szÌnek sz·ma.<br />

A szÌnek sz·m·nak korl·toz·sa elsősorban azÈrt fontos, mert az alkalmazott szÌnek<br />

sz·m·nak csˆkkenÈsÈvel a grafikus ·llom·nyok mÈrete jelentősen reduk·lhatÛ. Ez a fajta<br />

csˆkkentÈs ·ltal·ban csak abban az esetben alkalmazhatÛ, ha a tÈrkÈp valamilyen vektoros<br />

grafikus form·tumban kÈsz¸lt, Ès ennek raszteres form·tumba konvert·l·sa ilyenkor<br />

az ·ltalunk defini·lt feltÈtelek (pixelmÈret, szÌnek sz·ma) alapj·n tˆrtÈnik. Egy m·r kinyomtatott<br />

papÌrtÈrkÈp beszkennelÈse is adhat ˆnmag·ban kiv·lÛ minősÈgű raszteres kÈpet,<br />

de ebben az esetben a szÌnek sz·m·nak csˆkkentÈse m·r nem egyszerű feladat. M·rpedig<br />

a rendkÌv¸li mÈrtÈkben nˆvekvő sz·m˙ felhaszn·lÛk kˆvetkeztÈben csˆkken a<br />

s·vszÈlessÈg, az ·tviteli sebessÈg, Ìgy lÈtfontoss·g˙ a WWW-n a kÈpek mÈretÈnek csˆkkentÈse.<br />

A szÌnek sz·m·nak csˆkkentÈse egy megfelelő raszteres szoftverrel (legismertebb<br />

tal·n a minden fontosabb platformon hozz·fÈrhető Photoshop) nagyon egyszerű, de<br />

hogy az ÑÈrzÈkenyî tÈrkÈpi elemek (vÈkony vonalak) a konverziÛ ut·n is megtarts·k<br />

kor·bbi jellemzőiket, m·r bizony megfelelő szaktud·st, illetve időt Ès precizit·st igÈnylő<br />

művelet.<br />

EgyÈbkÈnt egy m·r kinyomtatott tÈrkÈp beszkennelÈse azÈrt sem igaz·n szerencsÈs<br />

megold·s, mert egy papÌrtÈrkÈp inform·ciÛtartalma ·ltal·ban a legjobb kÈpernyő felbontÛkÈpessÈgÈnek<br />

is a sokszorosa, Ìgy csak a teljes tÈrkÈp egy tÈglalap alak˙ kiv·gata ker¸l<br />

bele a raszteres ·llom·nyba (esetleg ÈrtÈkes tÈrkÈpi tartalmat, megÌr·sokat fÈlbev·gva).<br />

A fent leÌrtak alapj·n is levonhatjuk azt a kˆvetkeztetÈst, hogy a WWW-s tÈrkÈpek elő-<br />

·llÌt·sa egy speci·lis feladat: kompromisszumkeresÈs az ·br·zolni sz·ndÈkozott tematika,<br />

a kÈpernyő, azaz a WWW-s lap korl·tozott mÈretei, illetve ñ az ·tviteli időtartam csˆkkentÈse<br />

ÈrdekÈben ñ a minÈl kisebb ·llom·nymÈret kˆzˆtt.<br />

Elsődlegesen a kÈpernyő korl·tozza a grafikus ·llom·ny mÈretÈt. Ma mÈg a felhaszn·lÛi<br />

oldalon jÛrÈszt 14"-15"-os monitorokon, viszonylag szerÈny kÈpessÈgű grafikus<br />

k·rty·kat haszn·lva kalandoznak a weben. A hazai felhaszn·lÛk zˆme Windowst haszn·l,<br />

melynÈl legrosszabb esetben a 640 x 480 kÈppontos megjelenÌtÈs mindenkÈppen elÈrhető,<br />

de a grafikus k·rty·k Ès a memÛri·k ·r·nak csˆkkenÈsÈvel egyre jobban terjednek a nagyobb<br />

felbont·s˙ eszkˆzˆk is (800 x 600, 1024 x 768), sőt a kilencvenes Èvek m·sodik<br />

felÈben m·r az utÛbbiak tekinthetők minim·lisnak. A felbont·sok nagys·grendje hasonlÛ<br />

m·s tÌpus˙ gÈpek esetÈben is, hiszen az alkalmazott monitorok is hasonlÛak. TÈrkÈpeink<br />

mÈretezÈsÈnÈl ezt cÈlszerű elsősorban figyelembe venni: olyan szÈlessÈgűre kell tervezn¸nk<br />

a kÈpet, hogy ne legyen sz¸ksÈg vÌzszintes ir·ny˙ gˆrgetÈsre a megtekintÈsÈhez, azaz<br />

lehetőleg 800ñ950 pixelnÈl szÈlesebb ·llom·nyt csak k¸lˆnleges esetben haszn·ljunk.<br />

Az ·llom·ny mÈrete ˙gy csˆkkenthető radik·lisan, hogy m·r a jelkulcs kialakÌt·s·n·l<br />

takarÈkosan kell gazd·lkodni a szÌnekkel. A ÑtÈrkÈpÈsz gondolkod·smÛdî ebben a tekintetben<br />

nagyon hasznos: ha a jelkulcsban alkalmazott szÌnek sz·m·t ·t¸ltetj¸k a GIF ·llom·nyban<br />

defini·lt szÌnpalett·ra, akkor az eredmÈny kÈzzelfoghatÛan megnyilv·nul a file<br />

kedvezően kicsi mÈretÈben.<br />

215

18. Webkartográfia<br />

18.2.3. Vektoros térképek a weben, adatbázis alapú webtérképek<br />

A vektoros tÈrkÈpek haszn·lata a weben csak a kilencvenes Èvek m·sodik felÈben kezdett<br />

elterjedni szÈleskˆrűen. Nem meglepő, hogy nem az ·ltal·nos grafikus programokat tÈrkÈp-elő·llÌt·sra<br />

alkalmazÛk szorgalmazt·k a webes megjelenÈs ilyen lehetősÈgeit: elÈg<br />

nehÈz megoldani a tÈrkÈpet tartalmazÛ vektoros ·llom·nyok hatÈkony vÈdelmÈt. Vagyis<br />

az ilyen programot haszn·lÛk egy·ltal·n nem Èrdekeltek vektoros tÈrkÈpeik szabad hozz·fÈrÈsÈben.<br />

Ann·l fontosabb· v·lik ez a lehetősÈg a tÈrinformatika ter¸letÈn. A m·r elkÈsz¸lt<br />

tÈrinformatikai adatb·zisok gyors Ès hatÈkony haszn·lat·hoz a web rendkÌv¸l<br />

kÈnyelmes kezelői fel¸letet ad. Tov·bbi előny, hogy ez a kezelői fel¸let a web terjedÈsÈvel<br />

a gyakorlatlan felhaszn·lÛk sz·m·ra sem idegen.<br />

A tÈrinformatikai adatb·zisok ñ annak bonyolults·g·tÛl f¸ggően ñ sokfÈlekÈppen kÈrdezhetők<br />

le, rengeteg szempont szerint elemezhetők. Az elemzÈs eredmÈnye igen gyakran<br />

egy tematikus tÈrkÈp. Ebben az esetben megoldhatÛ, hogy a felhaszn·lÛ (lekÈrdező) csak<br />

a vÈgtermÈkhez, a tematikus tÈrkÈphez jusson hozz·, de a teljes adatb·zishoz semmikÈppen<br />

sem. Ilyen kˆr¸lmÈnyek kˆzˆtt hasznos is, ha a felhaszn·lÛ vektoros tÈrkÈpet kap.<br />

216<br />

74. ábra<br />

Részlet a www.mapnet.hu weboldaláról: ez az egyik első hazai vektoros térképszerver

18. Webkartográfia<br />

EgyrÈszt a h·lÛzaton ·tk¸ldendő adatmennyisÈg Ìgy v·rhatÛan jÛval kisebb, mintha egy<br />

raszteres ·llom·nyt k¸ldenÈnk ·t, m·srÈszt a bedolgozÛ modul ny˙jtotta funkciÛk ·ltal·ban<br />

lehetővÈ tesznek k¸lˆnfÈle hasznos műveleteket (nagyÌt·s, kicsinyÌtÈs, p·szt·z·s), sőt<br />

egy adott tÈrkÈpi objektumot kijelˆlve annak adatai is megjelenÌthetők (74ñ75. ·bra).<br />

Mivel a tÈrinformatik·t haszn·lÛk sz·ma a felhaszn·lÛknak csak kis rÈsze, Ìgy nem<br />

v·rhatÛ, hogy a bˆngÈszők alapÈrtelmezÈskÈnt fogj·k olvasni az ilyen ·llom·nyokat.<br />

Egyelőre nincs is kˆzˆsen elfogadott, szabv·nynak tekinthető, platformf¸ggetlen GIS form·tum.<br />

Azaz a felhaszn·lÛknak mindenkÈppen install·lniuk kell a megfelelő bedolgozÛ<br />

modult. Ezek a bedolgozÛ modulok (kliens oldal) ·ltal·ban ingyenesek, b·r sok esetben<br />

egyelőre csak a legnagyobb sz·m˙ felhaszn·lÛt jelentő Windows kˆrnyezetre kÈsz¸ltek<br />

el. A szerver oldalon ·ltal·ban mÈg egy kiegÈszÌtő szoftverre is sz¸ksÈg van, amely a<br />

tÈrinformatikai program, illetve az adatb·ziskezelő Ès a webszerver kˆzˆtti biztons·gos<br />

adatcserÈt bonyolÌtja le. Ezek a programok egyelőre viszonylag dr·g·k, de v·rhatÛ, hogy<br />

a web terjedÈse kˆvetkeztÈben nÈh·ny Èven bel¸l a webes interface a tÈrinformatikai<br />

szoftverek alapszolg·ltat·s·v· v·lik, illetve ·ruk jelentősen csˆkken. HasonlÛ ir·nyba hat<br />

75. ábra<br />

A magyar webes ATM-lokátor kezelőfelülete vektoros térképpel (http://www.geox.hu)<br />

217

18. Webkartográfia<br />

az is, hogy az egyszerűbb tÈrinformatikai, tÈrkÈpÈszeti szoftverek szintÈn hamarosan<br />

tartalmazni fogj·k ezeket a funkciÛkat.<br />

A jelenleg hozz·fÈrhető szoftverek (MapInfo ProServer, Microstation Geomedia, Autodesk<br />

MapGuide, ArcInfo ArcExplorer) egyelőre a tÈrinformatikai szoftverek webes kapcsolat·nak<br />

viszonylag korai v·ltozatai (1997-ben jelentek meg az első ilyen tÈrkÈpszerver<br />

programok). A web Ès a tÈrinformatika ilyen jellegű kapcsolata azonban v·rhatÛan<br />

megsokszorozza a GIS-szel kapcsolatba ker¸lő felhaszn·lÛk sz·m·t, hiszen a felhaszn·lÛk<br />

rendkÌv¸l kedvezően fogadt·k ezt a lehetősÈget.<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Ben Segal: A short history of Internet protocols at CERN<br />

http://home.cern.ch/~ben/TCPHIST.html<br />

2.Tim Berners-Lee: The World Wide Web: Past, present and future<br />

http://www.w3.org/People/Berners-Lee-Bio.html/1996/ppf.html<br />

3.Vanevar Bush: As we may think<br />

The Atlantic monthly, 1945. július<br />

218

19. Virtuális valóság és térképészet<br />

A virtu·lis valÛs·g (VR: Virtual Reality) a kilencvenes Èvek kˆzepÈn v·lt szÈles kˆrben<br />

elÈrhetővÈ. A sz·mÌtÛgÈpek ·r/teljesÌtmÈny viszonya ekkorra Èrte el azt a szintet, hogy a<br />

virtu·lis valÛs·ghoz sz¸ksÈges teljesÌtmÈny m·r viszonylag kˆnnyen megfizethetővÈ v·lt.<br />

Elsősorban a sz·mÌtÛgÈpes j·tÈkok ñ mint az egyik jelentős felvevőpiac ñ gener·lja az<br />

igÈnyt olyan virtu·lis vil·gok elő·llÌt·s·ra, amelyekben a j·tÈk szereplője (a megfelelő VR<br />

eszkˆzˆket ñ sisak, kesztyű ñ mag·n viselve) valÛs időben tetszőlegesen mozoghat (76. ·bra).<br />

A virtu·lis vil·gok nem feltÈtlen¸l virtu·lisak, hanem lehetnek a minket kˆr¸lvevő valÛs·gos<br />

vil·g modelljei is. A fejlettebb orsz·gokban lassan m·r befejeződik a topogr·fiai<br />

tÈrkÈpek digitaliz·l·sa, s ez megfelelő alapokat teremt ñ a GPS-technolÛgia segÌtsÈgÈvel<br />

ñ az autÛs navig·ciÛs rendszerek kiÈpÌtÈsÈre, ¸zemszerű alkalmaz·s·ra. AutÛs navig·ciÛs<br />

rendszerek csak nagyon rÈszletes digit·lis tÈrkÈpek alkalmaz·s·val műkˆdtethetők (pl.<br />

autÛp·lya-csomÛpontok rÈszletes ·br·zol·sa). Az ilyen tÈrkÈpek lehetnek az alapjai a<br />

valÛs·gon alapulÛ virtu·lis vil·gok ÈpÌtÈsÈnek is.<br />

SzintÈn rendkÌv¸l fontosak a hasonlÛ jellegű fejlesztÈsek katonai ter¸leteken is, melyek<br />

segÌtsÈgÈvel manaps·g m·r Ñvirtu·lis hadgyakorlatokatî is rendezhetnek sz·mÌtÛgÈpek<br />

kˆzreműkˆdÈsÈvel, jelentősen csˆkkentve a kikÈpzÈshez sz¸ksÈges kiad·sokat. A pilÛt·k<br />

kÈpzÈsÈben is fontos, hogy a fˆldi szimul·torokban vÈgrehajtott kÈpzÈs sor·n minÈl valÛszerűbb<br />

kÈpet l·thassanak a k¸lˆnfÈle rep¸lőterekre tˆrtÈnő lesz·ll·sok gyakorl·sakor.<br />

76. ábra<br />

Számítógépes programmal készített virtuális táj<br />

19. Virtuális valóság és térképészet<br />

219

19. Virtuális valóság és térképészet<br />

19.1. VRML<br />

A VRML (Virtual Reality Modelling Language) 1.0-·s verziÛj·nak szabv·nya 1995.<br />

m·jus 26-·n jelent meg az interneten. Az előzmÈnyek is alig egy Èvvel kor·bbiak: 1994<br />

elejÈn Anthony Parisi Ès Mark Pesce meg·lmodtak egy virtu·lis vil·got a weben. Maga a<br />

VRML nÈv Dave Raggettnek kˆszˆnhető, aki a kor·bban Labyrinth nÈven emlegetett projektet<br />

mai nevÈvel felruh·zta.<br />

A VRML aktu·lis szabv·nya, a VRML97 (mely tulajdonkÈppen a VRML 2.0 tov·bbfejlesztÈse)<br />

m·r 1997. decemberÈben jelent meg mint ISO (International Organization for<br />

Standardization) IEC (International Electrotechnical Commission) 14 772 szabv·ny. Ez a<br />

programnyelv v·rhatÛan ugyan˙gy kv·zi szabv·nny· v·lhat, mint a Postscript a profeszszion·lis<br />

output eszkˆzˆk esetÈben. A VRML segÌtsÈgÈvel olyan virtu·lis modellek, ak·r<br />

teljes vil·gok telepÌthetők a webre, amelyben egy megfelelő bˆngÈszőprogram segÌtsÈgÈvel<br />

a felhaszn·lÛ on-line mÛdon mozoghat. Ez a nyelv lÈnyegÈben a h·romdimenziÛs<br />

alakzatokat sokszˆgek segÌtsÈgÈvel jelenÌti meg. Õgy kˆzelÌti a gˆrbe fel¸letekkel hat·rolt<br />

idomokat is. Ha kÈt vagy tˆbb sÌkidom metszi egym·st, akkor a program(nyelv) gondoskodik<br />

arrÛl, hogy ezeket a helyes l·thatÛs·g szerint ·br·zolja.<br />

A VRML lÈtrehoz·s·nak egyik cÈlja volt, hogy az internet alkalmaz·si lehetősÈgeit<br />

bővÌtse azzal, hogy az ·br·zolt geometriai alakzatokhoz hivatkoz·sokat (linkeket) lehessen<br />

rendelni. Ez a lehetősÈg kissÈ nehÈzkessÈ teszi a webhelyek kˆzˆtti barangol·st,<br />

220<br />

77. ábra<br />

A tervezett 4-es metró Szent Gellért téri állomásának VRML modellje

ugyanis egy VRML ·llom·ny nyilv·nvalÛan lassabban tˆltődik le Ès v·lik haszn·lhatÛv·,<br />

mint egy egyszerűbb szˆveg·llom·ny (mellesleg egy VRML ·llom·ny, hasonlÛan a Postscripthez,<br />

szintÈn ASCII szˆveg·llom·ny). Miut·n azonban az ·llom·ny teljes egÈszÈben<br />

letˆltődˆtt, ebben a virtu·lis vil·gban a bˆngÈsző ·ltal rendelkezÈs¸nkre bocs·tott eszkˆzˆkkel<br />

m·r szabadon mozoghatunk.<br />

A VRML form·tumot elsősorban interaktÌv 3D objektumok Ès Ñvil·gokî leÌr·sa cÈlj·bÛl<br />

fejlesztettÈk ki internetes, intranetes kˆrnyezetben Ès helyi h·lÛzatok sz·m·ra. Ez a szÈleskˆrű<br />

haszn·lat arra is alkalmass· teszi, hogy a 3D-s grafika Ès a multimÈdi·s kˆrnyezetek<br />

univerz·lis adatcsere-form·tum·v· v·ljon. A VRML gyors elterjedÈse v·rhatÛ az<br />

al·bbi szakter¸leteken: mÈrnˆki tudom·nyok, tudom·nyos cÈl˙ vizualiz·ciÛ, multimÈdia,<br />

szÛrakoztat·s, oktat·s, weboldalak, megosztott virtu·lis vil·gok (77. ·bra).<br />

A VRML-t ˙gy terveztÈk, hogy kielÈgÌtse a kˆvetkező kˆvetelmÈnyeket:<br />

Szakértői rendszerek<br />

LehetővÈ teszi olyan szoftverek fejlesztÈsÈt, amelyek kÈpesek VRML ·llom·nyok elő-<br />

·llÌt·s·ra, szerkesztÈsÈre, kezelÈsÈre, illetve konverziÛra az ·ltal·nosan haszn·lt 3D-s form·tumok<br />

kˆzˆtt.<br />

Kompozíciós képességek<br />

LehetősÈget ad dinamikus 3D-s objektumok kezelÈsÈre, kombin·l·s·ra Ès Ñ˙jrafelhaszn·l·s·raî<br />

egy VRML vil·gon bel¸l.<br />

Bővíthetőség<br />

LehetővÈ teszi olyan ˙j objektumtÌpusok haszn·lat·t, melyeket nem defini·ltak explicit<br />

mÛdon a VRML-ben.<br />

Széles körű használhatóság<br />

SokfÈle kˆrnyezetben, platformon legyen haszn·lhatÛ.<br />

Teljesítmény<br />

Kiemeli a mÈretezhető, interaktÌv kÈpessÈgeket a k¸lˆnfÈle sz·mÌtÛgÈpes platformokon.<br />

Méretezhetőség<br />

KÈpes korl·tlan mÈretű dinamikus 3D-s vil·gok (virtu·lis valÛs·gok) kezelÈsÈre.<br />

A webbˆngÈszők leg˙jabb v·ltozataiba v·rhatÛan beÈpÌtik a VRML kÈpessÈgeket is, Ìgy<br />

m·r nincs sz¸ksÈg k¸lˆn bedolgozÛ modul install·l·s·ra. A kilencvenes Èvek vÈgÈn a<br />

szabv·nyt gondozÛ VRML Consortium a projekt nevÈt web3D-re mÛdosÌtotta, jelezve,<br />

hogy mÈg szÈlesebb kˆrre ki akarja terjeszteni tÈrbeli webfunkciÛkat [1], [2].<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Négyesi Károly: Barangolás a kibertérben<br />

Chip, 1996/5. 64–65.<br />

2.The Virtual Reality Modeling Language<br />

http://www.web3d.org/Specifications/<br />

19. Virtuális valóság és térképészet<br />

221

V. DIGITÁLIS KARTOGRÁFIA<br />

MAGYARORSZÁGON<br />

223

20. A számítógépes térképészet hazai története<br />

A digit·lis kartogr·fia nagyj·bÛl a rendszerv·lt·ssal egy időben v·lt realit·ss· haz·nkban<br />

is. Megszűnt a COCOM-lista, azaz adminisztratÌv akad·lyok m·r nem ·lltak a fejlett technolÛgia<br />

megv·s·rl·sa, behozatala elÈ. A kilencvenes Èvek elejÈtől a gazdas·gi kapcsolatok<br />

bőv¸lÈsÈvel, a piac liberaliz·l·s·val a sz·mÌt·stechnikai eszkˆzˆk, alkatrÈszek ·rai<br />

itthon is a nemzetkˆzi szintre csˆkkentek. A hazai v·s·rlÛerő termÈszetesen kor·ntsem<br />

nyugati szintű ñ a kilencvenes Èvek legelejÈn a helyzet ezen a tÈren mÈg rosszabb volt ñ,<br />

de a technolÛgiai trendekhez alkalmazkodni kell. Nem a divat, hanem a hossz˙ t·v˙ gazdas·goss·g<br />

ÈrdekÈben.<br />

Haz·nkban m·r a hetvenes Èvekben tˆrtÈntek kezdemÈnyezÈsek a sz·mÌtÛgÈpek felhaszn·l·s·ra<br />

a tÈrkÈpkÈszÌtÈs ter¸letÈn, de a legtˆbb intÈzmÈny, illetve cÈg a nyolcvanas<br />

Èvek vÈgÈn tette meg a kezdőlÈpÈseket a sz·mÌtÛgÈppel segÌtett tÈrkÈpÈszetben. A teljessÈg<br />

igÈnye nÈlk¸l a kˆvetkezőkben nÈh·ny adalÈk olvashatÛ a szakter¸let kialakul·s·nak<br />

hazai tˆrtÈnetÈből, jÛrÈszt intÈzmÈnyek szerinti bont·sban (elsősorban az output oldal<br />

szempontj·bÛl).<br />

20.1. Intézmények, korai térinformatika<br />

20. A számítógépes térképészet hazai története<br />

Az ELTE Térképtudományi TanszékÈn az első ilyen ir·ny˙ kutat·sok mÈg 1973-ban<br />

megindultak. Ekkoriban kÈsz¸lt el ñ az akkori …pÌtÈs¸gyi Ès V·rosfejlesztÈsi MinisztÈriummal<br />

egy¸ttműkˆdve ñ a LINPRI (Line printer program), illetve a COMAPO programrendszer,<br />

amellyel Magyarorsz·g ter¸letÈről fel¸letkartogramokat kÈszÌtettek k¸lˆnfÈle<br />

(1 : 100 000, 1 : 200 000 Ès 1 : 500 000) mÈretar·nyban. A mÛdszer lÈnyege, hogy<br />

egy sornyomtatÛ a k¸lˆnfÈle karaktereket egym·sra nyomtatva eltÈrő denzit·s˙ elemi<br />

fel¸letkitˆltÈseket hozhat lÈtre. A mÛdszer alkalmaz·s·nak legfontosabb megjelenÈsi form·ja<br />

a megyetÈrkÈpeket tartalmazÛ Orsz·gos MűemlÈkjegyzÈk volt.<br />

Az ¡llamigazgat·si Sz·mÌtÛgÈpes Szolg·lat (¡SzSz) egy¸ttműkˆdÈsÈvel 1989-ben<br />

sz¸letett meg ñ jÛrÈszt elmÈleti kutat·sok eredmÈnyekÈnt ñ a digit·lis tÈrkÈpi adatok ·tvitelÈnek<br />

szabv·nytervezete. A kidolgoz·sban rÈszt vettek mÈg a MH T¡TI (Magyar HonvÈdsÈg<br />

TÛth ¡goston TÈrkÈpÈszeti IntÈzet), a Budapesti Műszaki Egyetem Ès az MTA<br />

TAKI (Talajtani KutatÛintÈzet) munkat·rsai is.<br />

Az Államigazgatási Számítógépes Szolgálat a nyolcvanas Èvekben az orsz·g tal·n legmodernebb<br />

sz·mÌtÛgÈpeivel rendelkezett (Honeywell). Ennek megfelelően a sz·mÌtÛgÈpes<br />

grafik·t is kiemelten kezeltÈk. Akkori jelentősebb produktumaik: Szeged Ès<br />

225

20. A számítógépes térképészet hazai története<br />

Budapest fˆldmÈrÈsi Ès tÈrkÈpÈszeti adatb·zis·nak lÈtrehoz·sa, a Dedata CAD szoftver<br />

alkalmaz·s·val a főv·ros nÈpsz·ml·l·si kˆrzethat·ros tÈrkÈpeinek előállÌt·sa.<br />

Az 1985-ben alakult Geometria (kisszˆvetkezet, kÈsőbb kft., illetve saj·t meghat·roz·suk<br />

szerint tÈrinformatikai rendszerh·z) első tapasztalatait az alfaGrafik (AutoCAD<br />

alap˙) rendszer kifejlesztÈsÈben szerezte. 1989-ben, a budapesti ICA (International<br />

Cartographic Association, Nemzetkˆzi TÈrkÈpÈszeti T·rsas·g) Kongresszuson mutatt·k<br />

be a nagykˆzˆnsÈg előtt a topoLogic alkalmazÛi Ès fejlesztői rendszert, a í89-es Compfair<br />

ki·llÌt·s k¸lˆndÌjas termÈkÈt, Kelet-EurÛpa első valÛdi GIS rendszerÈt (ahogy a TÈrinformatika<br />

c. hÌrlevÈl első sz·ma nevezte).<br />

1990-ben m·r piaci termÈk az Orsz·gos TÈrinformatikai Alapadatb·zis (OTAB), mely<br />

h·romfÈle ˆn·llÛ rÈszadathalmazbÛl ·ll:<br />

ï rÈszletes szint ñ 1 : 100 000 ñ 1 : 250 000;<br />

ï ·ttekintő szint ñ 1 : 500 000 ñ 1 : 1 000 000;<br />

ï szemlÈltető szint ñ 1 : 1 000 000 ñ 1 : 2 000 000.<br />

Az OTAB-ot tˆbbfÈle grafikus form·tumban is (AutoCad, Intergraph Microstation,<br />

MapInfo) elkÈszÌtettÈk: bemutat·sakor az 1990-es Compfairen v·s·rdÌjat nyert (a kilencvenes<br />

Èvek m·sodik felÈtől a forgalmaz·st, karbantart·st az Infograph Kft. vÈgzi). Nyomdai<br />

˙ton ñ elsősorban rekl·mcÈlbÛl, illetve a TÈrinformatika hÌrlevÈl mellÈkletekÈnt ñ<br />

egy-kÈt szelvÈnyt kinyomtattak, de akkoriban csak oly mÛdon, hogy a plotterrel kinyomtatott<br />

tÈrkÈp vonalas anyag·t lefÈnykÈpeztÈk, Ìgy a nyomdakÈsz filmek elkÈszÌtÈse tulajdonkÈppen<br />

teljes egÈszÈben a hagyom·nyos technolÛgi·val megegyező volt (a maszkok<br />

m·r ·ltal·ban kÈzzel kÈsz¸ltek).<br />

MÈg 1990-ben elkÈsz¸lt a Vil·gki·llÌt·s tervezett ter¸letÈt ·br·zolÛ, hat szelvÈnyből<br />

·llÛ EOTR szelvÈnyezÈsű digit·lis tÈrkÈp 1 : 2000 mÈretar·nyban.<br />

Napjainkra a Geometria m·r nemzetkˆzileg is jegyzett, komoly tÈrinformatikai cÈg lett.<br />

A Magyar Honvédség Térképészeti Hivatala (a rendszerv·lt·s Èveiben TÛth ¡goston<br />

TÈrkÈpÈszeti IntÈzet) a Geometri·val egy¸ttműkˆdve kezdett el a sz·mÌtÛgÈpes kartogr·fi·val<br />

foglalkozni a nyolcvanas Èvek kˆzepÈn. Első kˆzˆs rendszer¸k az 1987 Ès 1989 kˆzˆtt<br />

elkÈszÌtett, alfaGrafik alap˙ DTA digit·lis tÈrkÈpÈszeti adatb·zis, ami az 1 : 200 000 mÈretar·ny˙,<br />

GaussñKr¸ger rendszerű topogr·fiai tÈrkÈpsorozat (domborzat nÈlk¸li) digit·lis<br />

v·ltozata. Ezt egÈszÌti ki bizonyos Èrtelemben a DDM-50 jelű Digit·lis Domborzati Modell,<br />

amely az orsz·g teljes ter¸letÈre 10 x10 mÈteres r·csfelbont·s˙ magass·gi adatokat tartalmaz.<br />

A kÈsőbb beszerzett DEC VaxStation sz·mÌtÛgÈpek Ès Laser-Scan szoftverek (VTRAK<br />

programcsomag) segÌtsÈgÈvel 1996-ra kÈsz¸lt el az 1 : 50 000 mÈretar·ny˙ GaussñKr¸ger<br />

topogr·fiai tÈrkÈpsorozat digitaliz·lt v·ltozata (DTA-50).<br />

A Fővárosi Tanácsn·l a Fˆldhivatal FˆldmÈrÈsi Oszt·lya az ¡SzSz-szel egy¸ttműkˆdve<br />

elkÈszÌtettÈk a főv·ros 1 : 1000 mÈretar·ny˙ fˆldmÈrÈsi tÈrkÈpÈt (v·ztÈrkÈp). A munka a<br />

226

20. A számítógépes térképészet hazai története<br />

felmÈrÈs hi·nyoss·gainak kˆvetkeztÈben csak kb. 2/3 rÈszben kÈsz¸lt el. A projekt cÈlja<br />

elsősorban az adatbeviteli oldal, mely az ¡SzSz saj·t fejlesztÈsű szoftvere segÌtsÈgÈvel<br />

tˆrtÈnt, az adatokat a kÈsőbbiekben konvert·lt·k az elterjedtebb rendszerekbe. 1987ñ88ban<br />

a Főv·rosi Magrendszer projekt keretÈben elkÈsz¸lt a főv·ros 1 : 4000 mÈretar·ny˙<br />

rÈszletessÈgnek megfelelő utcatengelyes, illetve tˆmbkont˙ros digit·lis alaptÈrkÈpe a<br />

Geometria ·ltal kifejlesztett alfaGraphic rendszerben (tkp. AutoCAD kˆrnyezet).<br />

Egy m·sik projekt keretÈben elkÈsz¸lt az 1 : 10 000 mÈretar·ny˙, a főv·ros teljes ter¸letÈt<br />

·br·zolÛ alaptÈrkÈp is. TÈrkÈpek az emlÌtett projektek eredmÈnyekÈpp jÛrÈszt csak<br />

fekete-fehÈr vagy szÌnes plotterrel kÈsz¸ltek. A digitaliz·lt tÈrkÈpi alapok legkomolyabb<br />

kartogr·fiai cÈl˙ alkalmaz·sa valÛszÌnűleg a Geocomp Kft. Ès a szerző ·ltal kÈszÌtett kÈt<br />

atlasz (Budapest problÈmatÈrkÈpe), mely a BUV¡TI megrendelÈsÈre kÈsz¸lt 1991-ben (Ès<br />

mag·n viseli az ˙ttˆrő munk·k ˆsszes gyermekbetegsÈgÈnek jegyeit is).<br />

A Fˆldhivatalban folyt munka fontoss·g·t jelzi, hogy 1988-ban ők mutatt·k be haz·nkban<br />

előszˆr az ArcInfo-t Ès 1988. novemberÈben ide ker¸lt az első leg·lis pÈld·ny is, illetve<br />

hogy az akkor ott dolgozÛk ma is a tÈrinformatikai szakm·ban dolgoznak k¸lˆnfÈle<br />

mag·ncÈgeknÈl (Geocomp, Bekes).<br />

A Magyar Állami Földtani Intézetben (M¡FI) fˆldtani tÈrkÈpek sz·mÌtÛgÈpes elkÈszÌtÈsÈre<br />

1986-ban fejlesztettÈk ki a REBEKA alrendszert, de az AutoCAD 9 megjelenÈse ut·n<br />

felhagytak a saj·t fejlesztÈssel. 1989-ben szereztÈk be az orsz·g Ès a rÈgiÛ első Intergraph<br />

munka·llom·s·t (a COCOM-lista korl·toz·sai, illetve az Intergraph eurÛpai jelenlÈtÈnek<br />

akkori szinte teljes hi·nya miatt az adminisztr·ciÛ tˆbb, mint egy Èvet vett igÈnybe) Ès innentől<br />

kezdve a fˆldtani tÈrkÈpek tematikus tartalm·nak rˆgzÌtÈse Intergraph Microstation,<br />

illetve AutoCAD kˆrnyezetben tˆrtÈnt. 1993-ban ñ haz·nkban az elsők kˆzˆtt ñ<br />

kÈszÌtettek nagymÈretű (A0) szÌnes digit·lis tÈrkÈpet plotter segÌtsÈgÈvel (az Intergraph<br />

saj·t raszterplotterÈvel, melynek első hazai pÈld·nya a Geometria tulajdona volt).<br />

Az MTA Talajtani és Agrokémiai KutatóintézetÈben (TAKI) a nyolcvanas Èvek elejÈn<br />

kÈsz¸lt el a Talajtani Inform·ciÛs Rendszer (TIR), mely Pest megye ter¸letÈre kÈt adatb·zis<br />

elkÈszÌtÈsÈt tűzte ki cÈlul: ebből csak a pontszerű adatok adatb·zisa (talajadatok)<br />

kÈsz¸lt el, a tÈrkÈpes adatokÈ nem. A rendszer az ¡SzSz Honeywell gÈpÈn futott, a bevitel<br />

a TAKI saj·t gÈpein (Videoton) tˆrtÈnt. VÈgtermÈkkÈnt nÈh·ny pontszerű ·br·zol·s<br />

kÈsz¸lt plotterrel.<br />

M·sik, ma is haszn·lhatÛ rendszer¸k, az 1989ñ90-ben kifejlesztett AGRO-TOPO talajtani<br />

inform·ciÛs rendszer volt, melynek alapja az 1 : 100 000 mÈretar·ny˙ EOTR tÈrkÈp.<br />

A rendszer kiÈpÌtÈsÈnek kezdetÈn ez az EOTR tÈrkÈpsorozat mÈg nem lÈtezett digit·lis<br />

form·ban, Ìgy sz¸ksÈgkÈppen mÈg a topogr·fiai tartalom digitaliz·l·sa is felmer¸lt az<br />

AGRO-TOPO kÈszÌtÈsekor, de ez termÈszetesen messze meghaladta volna a kutatÛintÈzet<br />

lehetősÈgeit. A rendszer PC-re Èp¸lt (AutoCAD alatt) Ès az egyik első hazai GIS alkalmaz·snak<br />

tekinthető, meglÈvő adatai ·ttˆlthetők a mai fejlettebb rendszerekbe is.<br />

227

20. A számítógépes térképészet hazai története<br />

Az MTA Földrajzi Kutatóintézete az 1989-ben mÈg hagyom·nyos elj·r·ssal elkÈszÌtett<br />

Magyarorsz·g Nemzeti Atlasza (MNA) egyes tÈrkÈpeit kÈsőbb digit·lis elj·r·ssal is feldolgozta<br />

(termÈszetfˆldrajzi tÈm·k). 1991-ben az ÷rvÈnyesiñSÈd vÌzgyűjtőjÈnek digit·lis<br />

feldolgoz·sa kÈsz¸lt el a BME GeodÈziai IntÈzet kˆzreműkˆdÈsÈvel (fˆldhasznosÌt·si, lejtőkategÛria<br />

tÈrkÈpek) ArcInfo alatt 1 : 10 000 mÈretar·nyban. A MNA fel˙jÌt·s·n 1993 Ûta<br />

m·r szintÈn sz·mÌtÛgÈpek segÌtsÈgÈvel dolgoznak (ArcInfo, workstation).<br />

A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Rt. (VITUKI) m·r a nyolcvanas Èvek<br />

vÈgÈtől foglalkozott egy ·gazati tÈrinformatikai rendszer kidolgoz·s·val. KÈsz szoftver<br />

hÌj·n mintarendszer¸ket a VIPS (Video Image Processing System), illetve az Ilwis<br />

szoftverre alapozt·k. Az ITC (International Institute for Aerospace Survey and Earth<br />

Sciences) ·ltal műholdkÈpek kezelÈsÈre kifejlesztett, nem profitorient·lt ILWIS hazai<br />

elterjesztÈse is az ő nev¸khˆz fűződik. [1]<br />

A fontosabb nemzetkˆzi tÈrinformatikai cÈgek hazai kÈpviseletÈnek kezdete:<br />

ï ESRI (ArcInfo) ñ Geocomp Kft., ESRI Magyarorsz·g Kft. (1989. j˙lius)<br />

ï Intergraph ñ Intergraph Magyarorsz·g Kft. (1992. janu·r)<br />

ï Erdas ñ Bekes Kft. (1992. j˙lius)<br />

20.2. A privát kartográfia kezdete<br />

A nyolcvanas Èvek kˆzepÈn m·r a tÈrkÈpÈszetben is Èrződˆtt a politikai enyh¸lÈs. Ez elsősorban<br />

a kor·bban rendkÌv¸l szigor˙ titkoss·gi rendszab·lyok egyre liber·lisabb kezelÈsÈben<br />

nyilv·nult meg.<br />

A nyolcvanas Èvek vÈgÈig Magyarorsz·gon a boltokban kaphatÛ tÈrkÈpeket szinte teljes<br />

egÈszÈben a Kartogr·fiai V·llalat ·llÌtotta elő. A m·sik nagy tÈrkÈpkÈszÌtő a honvÈdsÈg<br />

volt, igaz az ő tÈrkÈpeik zˆmmel titkosak voltak.<br />

Ez a helyzet nem kÈsztette k¸lˆnˆsebb versenyre a Kartogr·fiai V·llalatot. Hazai<br />

piacrÛl ilyen kˆr¸lmÈnyek kˆzˆtt nem nagyon lehet beszÈlni, de a v·llalat nagyon sokfÈle<br />

tÈrkÈpet adott ki, olyanokat is, amelyeket a mai piaci kˆr¸lmÈnyek kˆzˆtt m·r nem igaz·n<br />

ÈrnÈ meg. Bizonyos esetekben figyelembe kellett venni speci·lis katonai korl·toz·sokat,<br />

rendszab·lyokat is:<br />

ï a topogr·fiai cÈl˙ polg·ri haszn·latra sz·nt tÈrkÈpek (pl. turistatÈrkÈpek) tartalm·t<br />

kismÈrtÈkben torzÌtott·k, lehagytak rÛla bizonyos objektumokat,<br />

ï meg volt szabva, hogy egy bizonyos mÈretar·nyban maxim·lisan mekkora ˆsszef¸ggő<br />

ter¸let ·br·zolhatÛ (emiatt pl. a nagyobb hegysÈgeinket csak kÈt darabban jelentethettÈk<br />

meg, oly mÛdon, hogy azok nem fedtÈk ·t egym·st Ès a mÈretar·nyuk is eltÈrt).<br />

A tÈrkÈpv·s·rlÛk a hat·rok nyitottabb· v·l·s·val, ismereteik szÈlesedÈsÈvel egyre nehezebben<br />

fogadt·k el a fenti korl·toz·sokat.<br />

228

20. A számítógépes térképészet hazai története<br />

Õgy a nyolcvanas Èvek vÈgÈn csÌr·it bontogatÛ priv·t kartogr·fia olyan piaci hÈzagokat<br />

tal·lt, amelyek ñ ha kezdetleges piaci kˆr¸lmÈnyek kˆzˆtt is ñ biztosÌtott·k fennmarad·sukat.<br />

A szakmai h·ttÈrrel sem volt gond, hiszen a rendszerv·lt·s az ·llami cÈgek zˆmÈnÈl<br />

nagymÈrtÈkű lÈtsz·mleÈpÌtÈssel j·rt egy¸tt: a megalakulÛ tÈrkÈpÈszcÈgek majd mindegyikÈnek<br />

voltak a Kartogr·fiai V·llalatot kor·bban megj·rt tagjai.<br />

1990-ben a PC-ken futÛ OCAD-program segÌtsÈgÈvel elkÈsz¸l az első olyan szÌnes tÈrkÈp<br />

(Lajosforr·s, tÈrkÈprajzolÛ-digitaliz·lÛ: Zentai L·szlÛ), mely m·r teljes egÈszÈben mellőzi<br />

a hagyom·nyos elj·r·st a technolÛgiai folyamat első f·zis·ban ñ a nyomdakÈsz<br />

filmek lÈzerlevil·gÌtÛn kÈsz¸ltek (78. ·bra). A szerző ·ltal kÈszÌtett tÈrkÈp mÈg szűk szakmai<br />

kˆrben sem keltett k¸lˆnˆsebb ÈrdeklődÈst, tulajdonkÈppen egy-kÈt Èvvel megelőzte<br />

kor·t, mert a nagyobb cÈgek vezetői (Kartogr·fiai V·llalat, MH T¡TI) csak Èvekkel<br />

kÈsőbb ismertÈk fel a technolÛgiai v·lt·s kÌn·lta előnyˆket az output ter¸leten is. 1991-től<br />

kezdve az Èvente megjelenő t·jfutÛ-, illetve rekre·ciÛs (park-, kist·j-) tÈrkÈpek mind<br />

nagyobb sz·ma kÈsz¸l sz·mÌtÛgÈp segÌtsÈgÈvel. A gyors fejlődÈst jelzi, hogy 1995 Ûta az<br />

·tlagosan Èvi 50 tÈrkÈpet kiadÛ t·jfutÛ egyes¸letek Ès szˆvetsÈgek mindegyike kiz·rÛlag<br />

sz·mÌtÛgÈppel kÈszÌti tÈrkÈpeit.<br />

AppleñMacIntosh sz·mÌtÛgÈpen az első szÌnes, nyomtatott tÈrkÈpet egy nÈmetñmagyar<br />

cÈg, a Katicom Kft. kÈszÌti el (HÈvÌz) 1991-ben. Ez egyben az első olyan hazai telep¸lÈstÈrkÈp<br />

is, amely sz·mÌtÛgÈppel kÈsz¸lt, b·r időben csak nÈh·ny hÛnappal előzi meg a<br />

szerző Tokaj v·rostÈrkÈpÈt, illetve az Ag·t (Topogr·f) Kft. Herceghalom tÈrkÈpÈt. Ezek<br />

voltak az első digit·lis Ñhirdetős tÈrkÈpekî, melyeket 1992. m·sodik felÈtől m·r m·s<br />

cÈgek tÈrkÈpei is kˆvetnek (a Cartographi·n·l, illetve a frissen alakult kis tÈrkÈpÈsz<br />

cÈgeknÈl hagyom·nyos mÛdszerrel m·r 1990 Ûta jelentek meg ilyen Ñhirdetős tÈrkÈpekî).<br />

Az 1991. j˙lius·ban alakult Carto-Hansa Kft. Intergraph alap˙ digit·lis fotogrammetriai<br />

kiÈrtÈkelÈsek elvÈgzÈsÈre szakosodott. 1991 elejÈn itt (ekkor mÈg szervezetileg tulajdonkÈppen<br />

a Kartogr·fiai V·llalatn·l) helyeztek ¸zembe ñ az elsők kˆzˆtt Magyarorsz·gon<br />

ñ kÈt munka·llom·st a legfontosabb Intergraph szoftverekkel egy¸tt.<br />

A Kartográfiai Vállalatn·l (1993 Ûta Cartographia Kft.) a geokartogr·fia szakter¸letÈn<br />

a sz·mÌtÛgÈpes ir·ny fejlesztÈsÈre egy 1991. novemberÈben Jon Kimerling professzor<br />

(Oregon State University, Egyes¸lt ¡llamok) ·ltal tartott AutoCAD/AutoScript tanfolyam<br />

adta meg a vÈgső lˆkÈst. Kor·bban (1986 Ûta) sz·mÌtÛgÈpet csak az orsz·gtÈrkÈpek, autÛtÈrkÈpek,<br />

atlaszok nÈvmutatÛinak ˆssze·llÌt·s·ra, illetve ñ a FÈnyszedő Kˆzponttal<br />

egy¸ttműkˆdve ñ a fˆldrajzi nevek szedÈs-előkÈszÌtÈsÈre haszn·lt·k. Az Ìgy lÈtrejˆtt adatb·zisokat<br />

1989-től kezdtÈk el m·r a tÈnyleges tÈrkÈpszerkesztÈsben is alkalmazni.<br />

1990-ben mÈg hagyom·nyos mÛdszerekkel kÈsz¸lt el az Invent Cartopress Budapest Inform·ciÛs<br />

Atlasz c. kiadv·nya Sur·nyi Andr·s felelős szerkesztő Ès csapata munk·jakÈnt.<br />

229

20. A számítógépes térképészet hazai története<br />

230<br />

78. ábra<br />

Részlet a Lajosforrás tájfutótérképből, az első levilágítással készített színes térképből

Ez volt az első igazi konkurens termÈk a Kartogr·fiai V·llalattal szemben, mintegy<br />

jelezve, hogy hamarosan megszűnik egyeduralkodÛ piaci szerepe (79. ·bra).<br />

EgyÈbkÈnt a Kartogr·fiai V·llalat első, teljes egÈszÈben sz·mÌtÛgÈppel (PC) kÈszÌtett<br />

tÈrkÈpe a Dunakanyar inform·ciÛs tÈrkÈpe 1992 tavasz·n jelent meg, de ennek megjelenÈsÈt<br />

megelőztÈk m·s frissen alakult kis tÈrkÈpÈsz cÈgek, egyÈni v·llalkozÛk digit·lis<br />

tÈrkÈpei:<br />

Zentai László: Tokaj ñ kiadÛ: Garmada Kft.;<br />

Médium GMK (később Agát Kft.): Herceghalom ñ saj·t kiad·s;<br />

Dimap: Mezőt˙r Ès Sarkad v·rostÈrkÈp ñ kiadÛ: Hiszi;<br />

Kővári József: Budapest v·rostÈrkÈp mellÈktÈrkÈpei ñ kiadÛ: Ikon.<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

1.Zentai László: Számítógéppel segített térképszerkesztés<br />

(A Közép-Európa Atlasz digitális fakszimile kiadása)<br />

kandidátusi értekezés, Budapest, 1995.<br />

20. A számítógépes térképészet hazai története<br />

79. ábra<br />

Részlet az Invent-Cartopress „Budapest Információs Atlasza” c. kiadványból (1990)<br />

231

21. Digitális térképek Magyarországon<br />

21. Digitális térképek Magyarországon<br />

A digit·lis tÈrkÈpek elterjedtsÈge egyrÈszt az adott orsz·g technikai fejlettsÈgÈtől, anyagi<br />

lehetősÈgeitől, m·srÈszt a topogr·fiai tÈrkÈpekhez valÛ hozz·fÈrÈsek jogi szab·lyoz·s·tÛl<br />

f¸gg. PÈld·ul az Egyes¸lt ¡llamok utcaszintű tÈrkÈpe tulajdonkÈppen nyilv·nos, b·rki<br />

sz·m·ra ingyenesen hozz·fÈrhető. A fejlett eurÛpai orsz·gok zˆmÈben a helyzet ettől jelentősen<br />

eltÈr, itt az ·llami alaptÈrkÈpek felhaszn·lhatÛs·ga csak szigor˙ jogi keretek<br />

kˆzˆtt, a megfelelő (gyakran igen borsos) dÌjak megfizetÈse esetÈn lehetsÈges. Tˆbb nyugat-eurÛpai<br />

orsz·gban (Nagy-Britannia, Hollandia) a jogosult felhaszn·l·st rendkÌv¸l<br />

szigor˙an ellenőrzik.<br />

21.1. Topográfiai térképek<br />

Digit·lis tÈrkÈpek kÈszÌtÈsekor a legtˆbb esetben alaptÈrkÈpkÈnt topogr·fiai tÈrkÈpeket<br />

haszn·lunk, Ìgy tekints¸k ·t, hogy milyen a topogr·fiai tÈrkÈpezÈs ·ltal·nos helyzete ma<br />

Magyarorsz·gon.<br />

1991 Ûta az ˆsszes kiadott topogr·fiai tÈrkÈp nyÌlt minősÌtÈsű, szabadon hozz·fÈrhető<br />

(ez a szab·lyoz·s visszamenőleges ÈrvÈnyű, azaz a kor·bban kiadott tÈrkÈpekre is ÈrvÈnyes).<br />

Õgy teh·t a kor·bban kiadott „titkos”, illetve „szolgálati használatra” minősÌtÈsű<br />

tÈrkÈpek is „nyílt” minősÌtÈsűekkÈ v·ltak. A titkoss·g komolys·ga a politikai rendszer kemÈnysÈgÈnek<br />

csˆkkenÈsÈvel folyamatosan reduk·lÛdott. A hatvanas Èvek elejÈn mÈg<br />

azÈrt is tˆbb hÛnapos bˆrtˆnt kapott valaki, ha egy titkos minősÌtÈsű (egyÈbkÈnt katonailag<br />

semmi fontos inform·ciÛt nem tartalmazÛ) tÈrkÈpet vagy lÈgi fotÛt elvesztett. Ez<br />

volt az az időszak, amikor ha valakinek pontos tÈrkÈpre volt sz¸ksÈge, akkor kiment<br />

BÈcsbe (persze akkoriban ez sem volt kˆnnyű) Ès megvette a Monarchia III. katonai<br />

felmÈrÈsÈből sz·rmazÛ, 1917 előtti ñ geometriailag pontos ñ tÈrkÈpet. Ezeket a tÈrkÈpeket<br />

a II. vil·gh·bor˙ ut·n, a negyvenes Èvek vÈgÈn Magyarorsz·gon be kellett szolg·ltatni.<br />

EgyÈbkÈnt magukat a katonai objektumokat a titkos tÈrkÈpek sem ·br·zolt·k (legal·bbis<br />

a polg·riak nem): esetleg ·br·zolt·k a laktanya Èp¸letÈt, de valami megtÈvesztő feliratot<br />

Ìrtak mellÈ (pl. ÷ntˆde, Baromfi-feldolgozÛ). A tiszt·n katonai jellegű inform·ciÛkat<br />

valÛszÌnűleg k¸lˆn fel¸lnyom·skÈnt ñ ·ltal·ban kÈzzel ñ vittÈk r· a tÈrkÈpekre.<br />

A titkoss·gi rendszab·lyok betart·sa a nyolcvanas Èvek elejÈre egyre komolytalanabb·,<br />

sőt komikusabb· v·lt. Amikor pÈld·ul Farkas Bertalan űrhajÛs rep¸lÈse ut·n megjelent<br />

egy „Magyarország az űrből” cÌmű kˆnyv, ebben az űrfotÛkrÛl ki kellett retus·lni a<br />

katonai rep¸lőtereket (melyek tˆbb kilomÈter hossz˙ kifutÛp·ly·i mÈg az űrfelvÈteleken<br />

is tiszt·n kivehetők voltak), nehogy mindenki megtudja, hogy lÈteznek ilyenek.<br />

232

Nagyobb mÈretar·nyban alaptÈrkÈpkÈnt kataszteri tÈrkÈp is felhaszn·lhatÛ, ezek ·ltal·ban<br />

az illetÈkes helyi fˆldhivatalokn·l szerezhetők be. M·ra megindult Ès a lehetősÈgekhez<br />

kÈpest komoly r·fordÌt·sokkal zajlik ezen tÈrkÈpek digitaliz·l·sa is. Elsősorban az<br />

illetÈkhivatalok munk·j·ban, a tulajdoni lapok ki·llÌt·s·ban jelent majd nagy kˆnnyebbsÈget,<br />

ha az ˆsszes ilyen adat vÈgre sz·mÌtÛgÈpre ker¸l.<br />

Az ·llamigazgat·sban elsősorban Intergraph alap˙ rendszerek terjedtek el haz·nkban.<br />

A munka jelenleg mÈg csak az input oldalra, az adatbevitelre koncentr·l, az output oldallal<br />

valÛ foglalkoz·s jÛ esetben egyelőre kimer¸l az egyszerű, k¸lˆnˆsebb szerkesztÈs<br />

nÈlk¸li nyomtat·sban.<br />

21.1.1. Katonai topográfiai térképek<br />

21. Digitális térképek Magyarországon<br />

M·ra a katonai topogr·fiai tÈrkÈpek is nyÌltt· v·ltak, b·r egyelőre viszonylag ismeretlenek<br />

a potenci·lis felhaszn·lÛk kˆrÈben, mivel a hagyom·nyos kˆnyv·rusi forgalomban<br />

mÈg alig kaphatÛk.<br />

Katonai tÈrkÈpeink GaussñKr¸ger vet¸leti rendszerben kÈsz¸ltek (80. ·bra), mely az<br />

egÈsz vil·got egysÈges szelvÈnyezÈs szerint ·br·zolja. Kor·bban ez volt a VarsÛi SzerződÈsben<br />

haszn·lt tÈrkÈpek kˆzˆs rendszere. A nyugati ir·nyults·g, a NATO-kompatibilit·s<br />

kˆvetkeztÈben nem kell feltÈtlen¸l ·ttÈrni az UTM rendszerre (Universal Transverse Mercator),<br />

ezt a NATO nem kˆveteli meg. A NATO kˆvetelmÈnyeknek megfelelően el kell<br />

kÈszÌteni nÈh·ny UTM alap˙ katonai tÈrkÈpet is (˙n. JOG tÈrkÈpek). EgyÈbkÈnt a vet¸leti<br />

rendszer a tÈrkÈp tartalm·t nem Èrinti, de a koordin·t·k kezelÈsÈben fontos (katonai lÈginavig·ciÛs<br />

tÈrkÈpek).<br />

Jelenleg a kˆvetkező mÈretar·nyokban hozz·fÈrhetők a katonai tÈrkÈpek:<br />

1:25000ñ a teljes orsz·got 1166 szelvÈny fedi le, egy szelvÈny mÈrete: 5' x 7,5'. A tÈrkÈpsorozat<br />

első v·ltozata 1968ñ82 kˆzˆtt kÈsz¸lt el, azÛta folyamatos a fel˙jÌt·s.<br />

1:50000ñ a teljes orsz·got 319 szelvÈny fedi le, egy szelvÈny mÈrete: 10' x 15'. 1996-ra<br />

elkÈsz¸lt ennek a tÈrkÈpnek a teljes digit·lis v·ltozata (domborzat is), a DTAñ50. Micro-<br />

Station, AutoCAD DWG/DXF, MapInfo, ArcInfo form·tumban v·s·rolhatÛ meg.<br />

A Magyar Kˆzt·rsas·g 1 : 50 000-es mÈretar·ny˙ topogr·fiai tÈrkÈpÈnek 1.0 verziÛja<br />

(DTAñ50) az 1 : 50 000-es mÈretar·ny˙ katonai topogr·fiai tÈrkÈpek sokszorosÌt·si alapanyagainak<br />

sz·mÌt·stechnikai feldolgoz·s·val, valamint a Digit·lis Domborzati Modell<br />

(DDM) Ès a GeodÈziai Adatb·zis (GAB) felhaszn·l·s·val jˆtt lÈtre.<br />

Az 1 : 50 000 digit·lis tÈrkÈp orsz·gos, region·lis, megyei szintű Ès szak·gi inform·ciÛs<br />

rendszerek tÈrkÈpi alapja lehet, amelynek a segÌtsÈgÈvel a k¸lˆnbˆző leÌrÛ adatb·zisok<br />

integr·lhatÛk. Haszn·lat·val azonos tÈrinformatikai alapstrukt˙ra alakÌthatÛ ki a<br />

233

21. Digitális térképek Magyarországon<br />

helyileg Ès szervezetileg k¸lˆn·llÛ rendszerek kˆzˆtt, megkˆnnyÌtve ezzel az adatcserÈt,<br />

a szakmai egy¸ttműkˆdÈst.<br />

Az adat·llom·ny a kˆvetkező kategÛri·kat tartalmazza:<br />

ï alappontok;<br />

ï telep¸lÈsek;<br />

ï lÈtesÌtmÈnyek;<br />

ï kˆzlekedÈs;<br />

ï hidak, ·tkelőhelyek;<br />

ï vÌzrajz;<br />

ï vÌzi Ès hajÛz·si lÈtesÌtmÈnyek;<br />

ï domborzat;<br />

ï nˆvÈnyzet;<br />

ï hat·rok;<br />

ï telep¸lÈsnÈvrajz;<br />

ï vÌzrajz nÈvrajza.<br />

A digit·lis ·llom·ny mÈrete k¸lˆnfÈle form·tumokban:<br />

Teljes adatállomány Szelvényenként (átlagosan)<br />

234<br />

80. ábra<br />

A katonai topográfiai térképek szelvénybeosztása<br />

Microstation DGN form·tum 310 Mb 0,97 Mb<br />

AutoCAD DWG form·tum 655 Mb 2,05 Mb<br />

AutoCAD DXF form·tum 2 Gb 7 Mb

1 : 100 000 ñ a teljes orsz·got 92 szelvÈny fedi le, egy szelvÈny mÈrete: 20' x 30'.<br />

1 : 200 000 ñ a teljes orsz·got 28 szelvÈny fedi le, egy szelvÈny mÈrete: 40' x 1 .<br />

Ennek a sorozatnak a digit·lis v·ltozata a 90-es Èvek elejÈn elkÈsz¸lt DTAñ200, mely a<br />

domborzatot nem tartalmazza, Ìgy terjedelme csak 7,2 Mb.<br />

LÈteznek ennÈl kisebb mÈretar·ny˙ tÈrkÈpek is (1 : 500 000, 1 : 1 000 000), de ezek<br />

m·r a fˆldrajzi tÈrkÈpek kategÛri·j·ba tartoznak, topogr·fiai szempontbÛl Èrdektelenek,<br />

Ìgy digit·lis v·ltozatuk legfeljebb tematikus tÈrkÈpek h·ttÈrtÈrkÈpekÈnt haszn·latos (pl.<br />

meteorolÛgiai, nÈpsz·ml·l·si adatok, Magyarorsz·g Nemzeti Atlasza).<br />

A hagyom·nyos papÌrtÈrkÈpek ·ra szelvÈnyenkÈnt a 63/1999. (VII. 21.) FVMñHMñPM<br />

egy¸ttes rendelet alapj·n 500 Ft (1 : 25 000ñ1 : 250 000 mÈretar·ny). EzenkÌv¸l az elm˙lt<br />

30 Èvben 36 v·rosrÛl kÈsz¸ltek ˙n. katonai v·rostÈrkÈpek (Budapestről is), melyek szintÈn<br />

megv·s·rolhatÛk.<br />

Fontos tudni, hogy lÈvÈn ez volt az egysÈges tÈrkÈprendszer az akkori szˆvetsÈges orsz·gokkal<br />

(VarsÛi SzerződÈs), ezÈrt azonos rÈszletessÈggel ·br·zolja a hat·ron t˙li ter¸leteket<br />

is, hiszen a VarsÛi SzerződÈs tˆbbi tag·llama is ugyanezzel a jelkulccsal, illetve szelvÈnyezÈssel<br />

kÈszÌtette el katonai topogr·fiai szelvÈnyeit Ès a hat·r menti szelvÈnyek anyagait<br />

·tadt·k egym·snak.<br />

21.1.2. Polgári topográfiai térképek<br />

21. Digitális térképek Magyarországon<br />

A II. vil·gh·bor˙ ut·n a polg·ri tÈrkÈpÈszet csak nehezen indult meg, ennek az ˆtvenes<br />

Èvek kˆr¸lmÈnyei sem kedveztek. 1952ñ1980 kˆzˆtt zajlott le az ˙n. nÈpgazdas·gi cÈl˙,<br />

polg·ri 1 : 10 000 mÈretar·ny˙ tÈrkÈpezÈs GaussñKr¸ger, majd sztereografikus vet¸leti<br />

rendszerben, nemzetkˆzi, illetve hazai szelvÈnyezÈsben.<br />

A teljes orsz·got 4462 szelvÈny fedi le, egy szelvÈny mÈrete: 2,5í x 3,45'. A szelvÈnyek<br />

egy rÈsze m·r elfogyott, a m·r emlÌtett rendelet alapj·n ·ruk 500 Ft.<br />

1976-ban indult meg a kˆvetkező, 10 000-es mÈretar·ny˙ polg·ri tÈrkÈpezÈs teljesen ˙j<br />

matematikai alapokon (eltÈrő alapfel¸let, vet¸leti rendszer stb.), b·r ez lÈnyegÈben ink·bb<br />

az előző rendszer fel˙jÌt·s·nak tekinthető. Ez az EgysÈges Orsz·gos TÈrkÈprendszer<br />

(EOTR), illetve az EgysÈges Orsz·gos Vet¸let (EOV) (81. ·bra).<br />

Ez a tÈrkÈpsorozat a kˆvetkező mÈretar·nyokat tartalmazza:<br />

1:10000ñ a teljes orsz·got 4098 szelvÈny fedi majd le, egy szelvÈny mÈrete: 4 x 6 km.<br />

1999. novemberÈben meg¸nnepeltÈk a fel˙jÌt·s befejezÈsÈt, b·r az ˆsszes szelvÈnynek<br />

kb. a 15%-a akkor mÈg nem volt kinyomtatva. [4]<br />

1:25000ñ a teljes orsz·got 1047 szelvÈny fedi le, egy szelvÈny mÈrete: 8 x 12 km.<br />

Egyelőre viszonylag kevÈs szelvÈny kÈsz¸lt el. Tov·bbi szelvÈnyek elkÈszÌtÈse nem valÛszÌnű,<br />

hiszen ez a mÈretar·ny a katonai topogr·fiai tÈrkÈpek legnagyobb mÈretar·ny˙<br />

235

21. Digitális térképek Magyarországon<br />

tagja, Ès a tÈrkÈpÈszeti tˆrvÈny szerint m·r a katonai tÈrkÈpeszet feladata ezen mÈretar·ny<br />

gondoz·sa.<br />

1:50000ñ hivatalosan ez a mÈretar·ny is rÈsze a sorozatnak, de nem kÈsz¸lt el egy darab<br />

sem (valÛszÌnűleg ennek a pÈnzhi·nyon kÌv¸l az is az oka, hogy a katonai tÈrkÈpek<br />

esetÈben ez a mÈretar·ny a legfontosabb).<br />

1 : 100 000 ñ a teljes orsz·got 84 szelvÈny fedi le, egy szelvÈny mÈrete: 32 x 48 km.<br />

Ezek a szelvÈnyek m·r 1987 Ûta kÈszen vannak (1998 ut·n kÈsz¸ltek fel˙jÌtott kiad·sok<br />

is egyes szelvÈnyekről). Ez volt az alapja a Geometria cÈg ·ltal digitaliz·lt Orsz·gos TÈrinformatikai<br />

Alapadatb·zisnak (OTAB), az első digit·lis tÈrkÈpsorozatnak (a domborzat<br />

nem ker¸lt digitaliz·l·sra). LÈvÈn egy mag·ncÈg termÈke, elsősorban piaci cÈlbÛl hozt·k<br />

lÈtre. A tÈrkÈpÈszeti tˆrvÈny kˆvetkeztÈben ˙jabb hivatalos ·llami kiad·sa nem v·rhatÛ.<br />

Ebben a mÈretar·nyban a F÷MI elkÈszÌtette a tÈrkÈpek raszteres v·ltozat·t is (24 bites<br />

szÌnes, illetve 1 bites sÌkrajz, domborzat, vÌzrajz k¸lˆn-k¸lˆn), sőt a vektoros v·ltozat egy<br />

rÈsze is elkÈsz¸lt (domborzat mind a 84 szelvÈnyre, sÌkrajz Ès vÌzrajz 50 szelvÈnyre). Ebből<br />

a digit·lis tÈrkÈpi adat·llom·nybÛl lett levezetve a kÈsőbb szÛba ker¸l DTM (digit·lis<br />

terepmodell) is.<br />

1 : 200 000 ñ a teljes orsz·got 23 szelvÈny fedi le, egy szelvÈny mÈrete: 64 x 96 km, szintÈn<br />

1987-es ·llapotokat t¸krˆz. Eredetileg nem terveztek ilyen mÈretar·ny˙ szelvÈnyeket,<br />

de mivel igÈny mutatkozott r·, Ìgy a m·r elkÈsz¸lt 100 000-es szelvÈnyekből levezetÈssel<br />

kÈsz¸lt el ez a sorozat.<br />

236<br />

81. ábra<br />

Az EOTR szelvénybeosztása

Az EOTR mint egysÈges tÈrkÈprendszer tartalmazza az 1 : 10 000-nÈl nagyobb mÈretar·ny˙,<br />

fˆldmÈrÈsi alaptÈrkÈpeket (kataszteri lapokat) is (1 : 4000, 1 : 2000, 1 : 1000,<br />

1 : 500). Ezen szelvÈnyek nagy rÈsze csak kÈziratos form·ban lÈtezik, nincsenek ofszetnyom·ssal<br />

sokszorosÌtva (82. ·bra). Elsősorban a kataszteri mÈretar·nyok esetÈben kezdődˆtt<br />

meg a tÈrkÈpek digitaliz·l·sa, az EOTR topogr·fiai tÈrkÈpek digit·lis v·ltozataira<br />

mÈg valÛszÌnűleg hossz˙ ideig kell v·rni.<br />

Az EOTR szelvÈnyezÈsű ·llami topogr·fiai Ès levezetett topogr·fiai tÈrkÈpek ·ra 1200 Ft.<br />

Polg·ri tÈrkÈpeink a hat·ron t˙li ter¸leteket nem ·br·zolj·k (a vet¸leti Ès szelvÈnyezÈsi<br />

rendszer csak Magyarorsz·gra vonatkozik), ezek a rÈszletek csak a katonai topogr·fiai<br />

tÈrkÈpeken tal·lhatÛk meg [1], [2].<br />

21.2. Kataszteri térképek<br />

21. Digitális térképek Magyarországon<br />

82. ábra<br />

Digitális kataszteri térkép részlete (Budapest, XI. kerület)<br />

A kataszteri tÈrkÈpek digitaliz·l·sa technikai szempontbÛl viszonylag egyszerű, hiszen<br />

ezek a tÈrkÈpek szinte csak vonalas elemeket, illetve megÌr·sokat tartalmaznak. A problÈm·t<br />

ink·bb az ilyen szelvÈnyek rendkÌv¸l nagy sz·ma jelenti, mÈg akkor is, ha csak a<br />

belter¸leteket tekintj¸k. Mivel a sz·mÌt·stechnika tÈrhÛdÌt·s·val egyre tˆbb ˆnkorm·nyzat<br />

Èrezte fontosnak helyi tÈrinformatikai rendszer kialakÌt·s·t, Ìgy sok helyen helyi<br />

237

21. Digitális térképek Magyarországon<br />

83. ábra<br />

Kataszteri térképeken alapuló Microstation alapú önkormányzati földrajzi információs rendszer<br />

(Rudas & Karig)<br />

pÈnzforr·sok, illetve p·ly·zati pÈnzek bevon·s·val megtˆrtÈnt a kataszteri tÈrkÈpek digitaliz·l·sa<br />

(83. ·bra). Az EOTR rendszerben 1 : 4000, 1 : 2000, 1 : 1000 Ès 1 : 500 mÈretar·ny˙<br />

kataszteri tÈrkÈpek kÈsz¸ltek el: a k¸lˆnfÈle mÈretar·nyok termÈszetesen eltÈrő<br />

rÈszletessÈget is jelenthetnek.<br />

Az EOTR szelvÈnyezÈsű 1 : 10 000-nÈl nagyobb mÈretar·ny˙ ·llami fˆldmÈrÈsi alaptÈrkÈpek<br />

(kataszteri tÈrkÈpek) ·ra a topogr·fiai tÈrkÈpszelvÈnyek ·r·n·l magasabb, mÈretar·nytÛl<br />

f¸ggően 2000ñ6000 Ft, a legdr·g·bbak a belter¸leti 1 : 2000, 1 : 1000 mÈretar·ny˙<br />

tÈrkÈplapok. A kor·bbi ˆles rendszerű (1 : 2880, 1 : 1440, 1 : 720) szelvÈnyek ·ra<br />

2ñ3000 Ft. Ez termÈszetesen csak a tÈrkÈp ÑfogyasztÛiî ·ra, Ès nem tartalmazza a tov·bbi<br />

¸zleti cÈl˙ felhaszn·l·si lehetősÈg illetÈkÈt (adatÈrtÈkdÌj).<br />

KiÈp¸ltek, illetve folyamatosan kiÈp¸lnek a TAKAROS [TÈrkÈp Alap˙ KAtaszteri<br />

Rendszer Orsz·gos Sz·mÌtÛgÈpesÌtÈse] (kˆrzeti fˆldhivatalok ñ ingatlannyilv·ntart·s) Ès<br />

TAKARNET [TAKAros NETwork] (orsz·gos) h·lÛzatok, melyek segÌtsÈgÈvel a fˆldhivatali<br />

adatb·zisok t·volrÛl is lekÈrdezhetők sz·mÌtÛgÈpes h·lÛzaton kereszt¸l. A TAKAR-<br />

NET teljes befejezÈse 2005-re v·rhatÛ.<br />

238

21.3. Egyéb digitális adatbázisok<br />

A grafikus tÈrkÈpi adatb·zisok mellett igÈny van olyan adatokra is, melyek nem olvashatÛk<br />

le a tÈrkÈpről, esetleg a tÈrkÈp kÈszÌtÈsÈhez haszn·lt·k, vagy a tÈrkÈpről nyerhetők, de<br />

a felhaszn·lÛk egy rÈszÈt csak ez a fajta inform·ciÛ Èrdekli.<br />

21.3.1. Alappontok adatbázisa<br />

21. Digitális térképek Magyarországon<br />

84. ábra<br />

A vízszintes alappontok adatbázisa (kísérleti szolgáltatás webes felületen keresztül)<br />

A vÌzszintes alappontok adatb·zisa (VAB) Ès a magass·gi alappontok adatb·zisa (MA-<br />

GAB) szˆveges Ès grafikus adatb·zis egyszerre, hiszen az alappont koordin·t·in kÌv¸l egy<br />

tÈrkÈpv·zlat segÌt az alappont terepi azonosÌt·s·ban.<br />

A VAB az első- Ès harmadrendű vÌzszintes alappontok, negyedrendű főpontok, ir·nypontok<br />

Ès negyedrendű alappontok adatait tartalmazza (pontsz·m, telep¸lÈs, megye megnevezÈse,<br />

ahol a pont tal·lhatÛ, EOV [EgysÈges Orsz·gos Vet¸leti Rendszer] Ès kor·bbi<br />

rendszerbeli koordin·t·i, magass·gi koordin·t·k, a pont rendűsÈgÈt mutatÛ kÛd, a pont<br />

239

21. Digitális térképek Magyarországon<br />

helyszÌnrajza, ·llandÛsÌt·s mÛdja, Ève, a meghat·roz·s Ève, helyszÌnelÈs Ève stb.). A lekÈrdezÈs<br />

tˆrtÈnhet pontsz·m, szelvÈnysz·m, telep¸lÈs szerint. A kb. 80%-os kÈsz¸ltsÈgi<br />

fok˙ adatb·zis 62 000 rekordot tartalmaz.<br />

A MAGAB első-, m·sod- Ès harmadrendű magass·gi pontok adatait tartalmazza<br />

(EOMA [EgysÈges Orsz·gos Magass·gi Alapponth·lÛzat] pontsz·m, magass·g, kˆzelÌtő<br />

vÌzszintes koordin·t·k, a pont helyÈnek leÌr·sa, megye, telep¸lÈsnÈv, kor·bbi pontsz·m Ès<br />

magass·g, a pont helyszÌnrajza, ·llandÛsÌt·s Ève, mÈrÈs Ève, a kÈt legutÛbbi helyszÌnelÈs<br />

Ève stb.). A lekÈrdezÈs tˆrtÈnhet pontsz·m, vonalsz·m, szelvÈnysz·m, telep¸lÈs, megye<br />

szerint. A kb. 70%-os kÈsz¸ltsÈgi fok˙ adatb·zis 30 000 rekordot tartalmaz.<br />

21.3.2. Közigazgatási határok adatbázisa<br />

Az MKH adatb·zis a magyarorsz·gi kˆzigazgat·si hat·rok adatait tartalmazza orsz·ghat·r,<br />

megyehat·r, telep¸lÈshat·r szinten. Az adat·llom·ny megfelel a fˆldhivatalokn·l nyilv·ntartott<br />

jogerős ·llapotnak. Az ·llom·ny k¸lˆnbˆző ñ a felhaszn·lÛ igÈnyÈnek megfelelő<br />

ñ mÈrtÈkben generaliz·lt v·ltozatban is kaphatÛ cm, 1 m, 10 m, 100 m ÈlessÈgű koordin·t·kkal<br />

(az ÈlessÈg a mÈretar·nyhoz illeszkedik). Az adatb·zisbÛl generaliz·lt kÈt leggyakrabban<br />

igÈnyelt v·ltozat az MKH-100 (a maxim·lis eltÈrÈs a tÈnyleges hat·rvonaltÛl<br />

100 m) Ès az MKH-500 (a maxim·lis eltÈrÈs a tÈnyleges hat·rvonaltÛl 500 m).<br />

MegemlÌthető mÈg a nemzetkˆzi SABE adatb·zis (Seamless Administrative Boundaries<br />

of Europe, magyarul: EurÛpai Kˆzigazgat·si Hat·rok Folytonos Adatb·zisa). A SABE-t<br />

26 eurÛpai orsz·g Nemzeti TÈrkÈpÈszeti Szolg·lata kˆzigazgat·si hat·rainak adataibÛl a<br />

MEGRIN, az eurÛpai tÈrkÈpÈszeti szolg·latok szervezete hozta lÈtre. A SABE az első<br />

p·neurÛpai adatb·zis, amely a nemzeti kˆzigazgat·si hierarchia ˆsszes szintjÈt tartalmazza<br />

a legmagasabb (orsz·g-) szinttől a legalacsonyabb szintig. A legalacsonyabb szint az<br />

EurÛpai UniÛ tag·llamaiban az EUROSTAT ·ltal defini·lt NUTS5 (Nomenclature des<br />

UnitÈs Territoriales Statistiques) szint. A NUTS5 az a legkisebb kˆzigazgat·si egysÈg,<br />

amely saj·t ˆnkorm·nyzatot v·laszt.<br />

A SABE kÈt k¸lˆnbˆző geometriai felbont·s szerint kaphatÛ, mindkÈt termÈk ugyanazokat<br />

az attrib˙tumokat tartalmazza: a SABE30 1 : 100 000, a SABE200 1 : 1 000 000<br />

mÈretar·nynak felel meg.<br />

21.3.3. Földrajzinév-tár adatbázis<br />

Az FNT (FˆldrajzinÈv-t·r) adatb·zis a telep¸lÈsek, a telep¸lÈsrÈszek, a t·jak, kisebb ter¸letek<br />

(dűlők, erdők stb.) nevÈt, a termÈszetvÈdelmi ter¸letek nevÈt, a domborzati Ès vÌzrajzi<br />

neveket, a tÈrkÈpi ·br·zol·sban megszokott nevezetes pontok (pl. rom, kil·tÛ, kastÈly<br />

stb.), valamint egyes fontosabb kˆzlekedÈsi objektumok nevÈt, a fˆldrajzi nevek<br />

ˆsszesen 39 tÌpus·t tartalmazza.<br />

240

Egy nÈvrekord a fˆldrajzi nÈvvel jelˆlt objektum fekvÈsÈt a megye Ès a helysÈg felt¸ntetÈsÈvel,<br />

valamint EOV Ès/vagy fˆldrajzi koordin·tap·rral hat·rozza meg. A nÈvrekord<br />

tartalmazza a fˆldrajzi nÈv tÌpus·t, a nÈv v·ltozatait, a nÈv Ès a v·ltozatok forr·s·t. EgyÈb<br />

attrib˙tumok: lakoss·gsz·m, magass·g, vÌzfoly·sok kapcsolÛd·si sz·ma. A megjegyzÈsek<br />

mezőben utal·s van a kˆzigazgat·si v·ltoz·sokra, a nevek al·-fˆlÈ rendeltsÈgi viszonyaira,<br />

vagy ha m·s helysÈg ter¸letÈre is kiterjed a nÈv.<br />

Az adatb·zis szerkezete tartalmilag a helysÈgekre (a t·jak, megyÈk kivÈtelÈvel) Èp¸l,<br />

azaz egy tˆbb helysÈg ter¸letÈre kiterjedő fˆldrajzi objektum annyiszor tal·lhatÛ meg az<br />

adatb·zisban, ah·ny helysÈghez kapcsolÛdik. Az adat·llom·ny szerkezete logikailag nÈvrekordokbÛl<br />

·ll, a rekordok kˆzˆtt nincs hierarchia. A nÈv·llom·ny kÈt nagy csoportra<br />

oszlik. Az első (FNT1) a nevek sűrűsÈgÈt tekintve az 1 : 40 000 mÈretar·ny˙ topogr·fiai<br />

tÈrkÈpek tematik·j·nak felel meg. Az anyag kˆzel 300 tÈrkÈpi, fˆldrajzi irodalmi,<br />

kˆzigazgat·si Ès statisztikai forr·s feldolgoz·s·val ·llt elő, amit helyi egyeztetÈs sor·n a<br />

telep¸lÈs vezetÈsÈnek mÛdj·ban ·llt a lakoss·g nÈvhaszn·lat·t t¸krˆzően kiegÈszÌteni,<br />

mÛdosÌtani. Az FNT1 az orsz·g egÈsz ter¸letÈt lefedi, a v·ltoz·sok vezetÈse folyamatos.<br />

Az FNT2 az 1 : 10 000 mÈretar·ny˙ tÈrkÈpek tematik·j·hoz igazodik, a feldolgozotts·g<br />

foka kb. 30%-os. A nevek lokaliz·l·sa itt m·r poligonnal, ill. vonallal tˆrtÈnik. Az adat·llom·ny<br />

helyszÌni egyeztetÈssel, a lakoss·g, ill. az ˆnkorm·nyzat Ès az Èrdekelt mező-, Ès<br />

erdőgazdas·gi t·rsas·g bevon·s·val ·ll elő, de felhaszn·lt·k hozz· a kor·bbi nagy mÈretar·ny˙<br />

kataszteri tÈrkÈpeket is (1 : 2880 mÈretar·ny).<br />

21.3.4. Digitális domborzatmodell<br />

Magyarorsz·g digit·lis domborzatmodellje az EOTR szelvÈnyezÈsű 1 : 100 000 mÈretar·ny˙<br />

digit·lis topogr·fiai alaptÈrkÈpeinek adatb·zis·bÛl (DTA-100) levezetett digit·lis<br />

domborzatmodellek ·llom·nyai (DDM-100). Az adatb·zis a vektoriz·lt szintvonalakbÛl<br />

levezetett domborzatmodelleket tartalmazza 100 x 100 mÈteres felbont·sban: tulajdonkÈppen<br />

x, y, z koordin·t·k sorozata [3].<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

21. Digitális térképek Magyarországon<br />

1.Magyar Szabvány MSZ 7772-2 T Digitális térképek<br />

2.Magyar Topográfiai Program (döntés-előkészítő tanulmány)<br />

HUNGIS Alapítvány, 1997.<br />

3.http://www.fomi.hu FÖMI weboldal<br />

4.Divényi Pál (szerk): Az 1:10 000 méretarányú EOTR-térképfelújítás (második<br />

ciklus) befejezése alkalmából megrendezett topográfiai tanácskozás előadásainak<br />

anyaga és a második ciklus résztvevőinek névsora<br />

Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság, Budapest, 1999.<br />

241

Szakkifejezések magyarázata<br />

Szakkifejezések magyarázata<br />

alátöltés (trap) ï Az ofszetnyomtat·s folyamat·ban m·r a kismÈrtÈkű illesztÈsi hib·k<br />

is kˆnnyen Èszrevehetők, mert az eltÈrő szÌnek tal·lkoz·s·n·l zavarÛ, keskeny fehÈr<br />

s·vok jelenhetnek meg. Ennek a laikusok sz·m·ra is kˆnnyen Èszlelhető hib·nak az<br />

elker¸lÈsÈre az egyes objektumok tal·lkoz·s·n·l ·ltal·ban a halv·nyabb szÌnkomponenst<br />

tartalmazÛ objektum vastags·g·t kismÈrtÈkben (nÈh·ny tizedpont) megnˆvelik.<br />

Ez tˆrtÈnhet szoftveres ˙ton, mag·ban a DTP szoftverben, de ak·r hardveres<br />

˙ton is, mag·ban a levil·gÌtÛban (b·r igaz·bÛl itt is cÈlszoftver vezÈrli a műveletet).<br />

bit ï Az inform·ciÛ legkisebb egysÈge, amely egyetlen igen vagy nem logikai dˆntÈst<br />

reprezent·l, illetve a digit·lisinform·ciÛ-t·rol·s alapja: 0 vagy 1. Az angol binary digit<br />

(bin·ris, kettes sz·mrendszerbeli sz·m) rˆvidÌtÈsÈből keletkezett. ¡ltal·ban 8<br />

ˆsszetartozÛ bit alkot 1 b·jtot (byte), ami tulajdonkÈppen egy karakternyi inform·ciÛnak<br />

felel meg. Nyolc bit ˆsszes lehetsÈges sorrendje 2 8 k¸lˆnfÈle ·llapot leÌr·s·t<br />

teszi lehetővÈ, ezÈrt ˆsszesen 256 k¸lˆnfÈle karakter (kÛdt·bla) megad·sa lehetsÈges<br />

1 b·jton.<br />

CD ï Az angol Compact Disc rˆvidÌtÈse, a digit·lis kÛdol·s˙ inform·ciÛk (hang, sz·mÌtÛgÈpes<br />

adatok) t·rol·s·ra alkalmas, 12 cm ·tmÈrőjű, 1,2 mm vastag, kˆr alak˙<br />

fÈmezett műanyag lemez. Előnyˆs tulajdons·gai kˆvetkeztÈben a nyolcvanas Èvekben<br />

rˆvid idő alatt kiszorÌtotta a hagyom·nyos hanglemezeket. Sz·mÌtÛgÈpes adatok<br />

rˆgzÌtÈsekor a kor·bban egyeduralkodÛ CD-ROM (csak egyszer ÌrhatÛ) mellett a kilencvenes<br />

Èvek vÈgÈre megjelentek az ˙jraÌrhatÛ (rewritable) CD-k is (CD-RW meghajtÛ,<br />

illetve lemez), illetve a jÛval nagyobb kapacit·s˙ DVD (digital video disc) is.<br />

hardver ï Az angol hardware szÛ rÈgebben csak a k¸lˆnfÈle fÈm·rukra (elsősorban<br />

vas·rukra) vonatkozott. A sz·mÌt·stechnik·ban ezzel a szÛval jelˆlnek minden olyan<br />

eszkˆzt, perifÈri·t (input Ès output eszkˆzˆk, a sz·mÌtÛgÈp Ès rÈszei, adathordozÛk<br />

stb.), amely ÑmegfoghatÛî.<br />

kenyérszöveg ï A szedett szˆveg (˙js·g, kˆnyv) fő tˆmegÈt adÛ szˆvegstÌlust szok·s<br />

Ìgy nevezni. A betűtÌpus kiv·laszt·sn·l a legfontosabb szempont kell legyen a jÛ<br />

olvashatÛs·g.<br />

kompatibilitás ï A sz·mÌt·stechnikai programok (oper·ciÛs rendszerek) esetÈben a<br />

kompatibilit·s azt jelenti, hogy a szoftverek ˙jabb v·ltozatai problÈma nÈlk¸l kÈpesek<br />

a kor·bbi verziÛk parancsainak vÈgrehajt·s·ra, illetve az adott szoftververziÛ<br />

·ltal kÈszÌtett ·llom·nyok a rÈgebbi v·ltozatok, illetve m·s programok ·ltal is teljes<br />

egÈszÈben Èrtelmezhetők.<br />

munkaállomás ï A folyamatos fejlődÈs kˆvetkeztÈben a munka·llom·sok Ès a szemÈlyi<br />

sz·mÌtÛgÈpek kˆzˆtti teljesÌtmÈnyk¸lˆnbsÈgek eltűnőben vannak. Kor·bban a<br />

243

Szakkifejezések magyarázata<br />

244<br />

munka·llom·sok egyedi oper·ciÛs rendszere (Unix, Vax), a rendszerek rendkÌv¸li<br />

stabilit·sa, sok felhaszn·lÛ egyidejű kiszolg·l·s·nak kÈpessÈge v·lasztotta el ezt a<br />

kategÛri·t a kevÈsbÈ fejlett PC kategÛri·j˙ gÈpektől. Napjainkban elsősorban a nem<br />

Intel vagy Motorola processzort haszn·lÛ, illetve főleg a tˆbbprocesszoros rendszereket<br />

sorolhatjuk ebbe a kategÛri·ba, de tal·n a legfontosabb jellemző a stabil oper·ciÛs<br />

rendszer, az ·tlagosn·l jÛval megbÌzhatÛbb alkatrÈszek, a nagyobb h·ttÈrt·r Ès<br />

memÛria.<br />

operációs rendszer ï A sz·mÌtÛgÈpek műkˆdÈsÈhez alapvetően sz¸ksÈges rendszerszoftver.<br />

Ez teszi lehetővÈ a felhaszn·lÛ sz·m·ra a sz·mÌtÛgÈppel valÛ kommunik·ciÛt,<br />

az alapvető ·llom·ny- Ès perifÈriakezelő parancsok kiad·s·t.<br />

platform ï Azonos hardver- (meghat·rozÛan processzor), illetve oper·ciÛsrendszerkˆrnyezet.<br />

Az egyes platformok egym·ssal nem kompatibilisek, kˆzˆtt¸k az inform·ciÛcsere<br />

csak korl·tozottan lehetsÈges.<br />

platformfüggetlen ï Mivel a platformok eltÈrő jellege miatt olyan alkalmaz·sok,<br />

programok nemigen lÈtezhetnek, amelyek b·rmilyen rendszerben kÈpesek futni,<br />

ezÈrt a fenti jelzőt elsősorban csak a k¸lˆnfÈle ·llom·nytÌpusok, illetve perifÈri·k<br />

esetÈben haszn·ljuk, utalva arra, hogy tˆbbfÈle oper·ciÛs rendszer- Ès hardverkˆrnyezetben<br />

is teljes ÈrtÈkűen haszn·lhatÛk. A Sun Java nyelve az első kÌsÈrlet<br />

egy igazi, platformf¸ggetlen oper·ciÛs rendszer, fejlesztői kˆrnyezet lÈtrehoz·s·ra.<br />

processzor ï A sz·mÌtÛgÈpek Ñkˆzponti agyaî (central processing unit), mely alapvetően<br />

meghat·rozza a kˆrÈ ÈpÌtett sz·mÌtÛgÈp teljesÌtmÈnyÈt, felhaszn·l·si kˆrÈt.<br />

A processzor tulajdonkÈppen egy integr·lt ·ramkˆr (chip), mely ak·r tˆbb tÌzmilliÛ<br />

tranzisztort is tartalmaz nÈh·ny nÈgyzetcentimÈteres fel¸letÈn.<br />

szoftver ï Az angol software szÛt a sz·mÌt·stechnika hÌvta Èletre a hardver mint·ja<br />

alapj·n. A hardverrel ellentÈtben szoftvernek hÌvj·k a nem megfoghatÛ dolgokat, elsősorban<br />

a k¸lˆnfÈle sz·mÌtÛgÈpes programokat. TermÈszetesen az az adathordozÛ<br />

(hardver), amely a szoftvert tartalmazza, megfoghatÛ, de maga a szoftver nem, t·roljuk<br />

is b·rmilyen hordozÛn.<br />

tömörítés ï A k¸lˆnfÈle platform˙ sz·mÌtÛgÈpek egy speci·lis szoftvertÌpusa kÈpes az<br />

·llom·nyok kisebb helyen tˆrtÈnő t·rol·s·ra, tˆmˆrÌtÈsÈre. Ezek a programok saj·tos<br />

algoritmusokat alkalmazva az ·llom·ny tÌpus·tÛl f¸ggően ak·r az eredeti mÈret<br />

tˆredÈkÈre is kÈpesek azt betˆmˆrÌteni. Az ilyen ·llom·nyok ˙jrafelhaszn·l·sakor<br />

sz¸ksÈges az eredeti ·llom·nymÈret vissza·llÌt·sa, a kicsomagol·s.<br />

web (WWW) ï Az internet k¸lˆnfÈle alkalmaz·s·nak (mail, ftp, newsgroup, gopher)<br />

kor·bban nem k¸lˆnˆsebben felhaszn·lÛbar·t elÈrÈsi lehetősÈgeit integr·lta a web<br />

egy bˆngÈszőprogram segÌtsÈgÈvel a laikus felhaszn·lÛ sz·m·ra is kˆnnyen kezelhető,<br />

platformf¸ggetlen megold·ss·. A Worldwide Web (vil·gmÈretű pÛkh·lÛ) a kilencvenes<br />

Èvek kˆzepÈtől kezdve robban·sszerűen fejlődˆtt, a felhaszn·lÛ sz·m·nak<br />

nˆvekedÈse elősegÌtette egy ˙j mÈdia kialakul·s·t.

Tárgymutató<br />

additÌv szÌnkeverÈs 160-161, 164<br />

Adobe 40, 57, 62ñ63, 145<br />

ASCII 49, 58, 63, 80, 82, 108, 127ñ128, 221<br />

BÈzier-gˆrbe 27, 31, 55, 65ñ68<br />

bˆngÈszőprogram 45, 211<br />

CAD 48, 65, 77, 96, 102ñ103<br />

CERCO 32<br />

CIE 159, 170<br />

CMYK 45, 62, 79, 95, 165, 169, 175<br />

Digital Chart of the World 31, 98<br />

digit·lis terepmodell 201ñ208, 241<br />

digitaliz·lÛ t·bla 34, 76, 115<br />

direkt szÌn 166ñ168<br />

DTP 41, 48, 56, 61, 73, 92, 94, 96ñ104,<br />

124, 144, 163, 165, 175<br />

DXF 48ñ49, 233ñ234<br />

elektronikus atlasz 196, 199<br />

EOTR 235ñ238<br />

EPS 52, 58ñ61<br />

felbont·s 33, 39, 52, 83, 85, 93, 215<br />

fel¸let 30, 154<br />

font 60, 131, 144ñ151<br />

fotogrammetria 113<br />

frekvenciamodul·lt r·cs 174<br />

GPS 113, 191ó196, 219<br />

hinting 145<br />

HTML 209, 211<br />

ISBN 180<br />

kromalin 94<br />

LCD 85<br />

levil·gÌtÛ 58, 92<br />

lÈzernyomtatÛ 58, 62, 89ñ90, 173<br />

m·trixnyomtatÛ 86ñ87<br />

mÈretar·ny 184<br />

metafile 50, 55<br />

moarÈ 174, 176<br />

Moore-sejtÈs 72<br />

mopier 90<br />

OCAD 62, 101, 229<br />

OCR 79, 86<br />

ofszetnyomtat·s 120, 167, 175<br />

OpenType 151<br />

ortofotÛ 36, 207<br />

Panose 140ñ143, 151<br />

Pantone (PMS) 168ñ169<br />

pixel 33, 39, 84<br />

plotter 17, 91, 120<br />

pont 30, 154<br />

pont (mint mértékegység) 124ñ125<br />

Postscript 52, 56ñ64, 100, 120, 143, 149<br />

proof 93ñ95<br />

r·cssűrűsÈg 172<br />

raszter (autotípiai rács) 171<br />

raszter-adatmodell 33, 36<br />

rÈteg (layer) 36ñ37, 99<br />

RGB 42, 45, 159, 163, 169, 175<br />

RIP 62, 90, 174ñ175<br />

SOHO 71<br />

szerzői jog 10, 34<br />

szÌnmodell 163, 169<br />

szÌnrebont·s 103, 171ñ176<br />

szkennelÈs 33, 78, 114<br />

szubtraktÌv szÌnkeverÈs 161ñ163<br />

tÈrinformatika 19ñ23, 105ñ106, 112, 217,<br />

226<br />

tÈrkÈpi modell 19<br />

TIFF 40ñ42, 46, 51, 61<br />

tintasugaras nyomtatÛ 87ñ88<br />

tipogr·fia 66, 123<br />

topogr·fiai tÈrkÈp 16, 32, 98, 168, 228,<br />

232ñ237<br />

TrueType 147, 149<br />

Unicode 129ñ130, 137<br />

vektor-adatmodell 30, 36<br />

vektoriz·l·s 32, 35, 53<br />

virtu·lis valÛs·g 219<br />

vonal 30, 154<br />

VRML 220ñ221<br />

WYSIWYG 96, 99, 103ñ104, 118, 147<br />

245

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!