CSENDŐRSÉGILAPOK - Magyar Királyi Csendőrség

3O
Ez utóbbi már mcgtörtcn került a járásőrmestor ele.
Lega.lább Játzott rajta, bogy meg van ijedvE'. S nagyon
,nlól';zinü, hogy mikor társnit meglátta, azt hiUt\ hogy
azok mnr mindent bl'vallottak. vagy talán a lelkifurdalás
kefiztettll rá, c(ll\hogy Q. járásörm('sfer azon kr'rdé­
sért, : uXo! Ry.anu1'I, bát hogy történt fi. gyiJkO!;ság?1I
Mindjál1 azzal ((' lelt : TadjEt már azt a járáörmestel'
ur jed, hát minf\k mondjam ! EI,ptte az Isten az eszün­
ket, ker'IID, meg az a plilinka, a mit akkor délutnn
munkaközhon IDl·gittunk li azt s(\ tudtuk, mit csinálllnk !.
Ebben II par szóban h1 ljes beismerés volt.
Argot toljesf;\u megsemmisülye hallgatta társa vallomn'iát,
II Rüketnema pedig, II ki, ba nem is ertette fi
beszé(Id, dl' jól tudta, hogy miről "a.n szó, boI u.z
egyikrc.', boI II mnsikra tl'kingetvo, hf::begett.
A további kórdrsekl"(l aztán buismerté.k, II sike1némn
teJ"1l1ef;7.eh·('n t'Hak jellwsz:éddcl, hogy a szóbanforgó
este 10 óra tiÍjbnD, munkából való hazajövet közben a
!eg .... !ön tahitkoztnk a kissé ittas Jaksóval fi mielőtt Ini L'
szót szólottak volna vele, a süketnema, a nelkül, hogy
.Jak,;Ó é:-;zrenHe volna, a jobbkeze hüvelyk- es muhtóujjait
pliittük öH:-;zl'(lör7.fölgetve jelezte, hogy jó lenne a
Jak>ló pl;nzpt (·In'nni. Ők llértfltték a l"zólzást II miut/in
m-mup l'ste [(\)e "ogy féJlitcTDyi púlinkát már ittak, nem
is gondolkoztak a dolgon sokáig, hanem Angot felszólította
,Taksót, hog)' a pénzét adja oda. lIikor pedig
utöblú uzt Illt>j:.,ri ugadta, Argut elől, amazok pedig oldalt
es hutul neki I'st('k, földrelepertek s hog' a kinbúlását
(lnémjtslÍ.k. kósekkel ÖbI'lZe-\;öfiZa szurkáltltk. mig CHa k
mozgott. Aztón a penzét, a mi körülbelül -1-0 kor. yolt,
dw!-tték S Lementek Bátyára egy kOJ'csm.n.ba. Ott megittuk
öt 1i1er bort, majd a zárórakor e}mclltol{ Argot
szeretője : G. M. lakására f:I oda még 3 liter ]lOrt vitettek.
A boI' lírát AJ'got fizotte ki, mert a pén,z ö nála
vnH, a fe nnmarurlt pénzen pedig megosztoztak Ú[\', bogy
('J:r.,ro-ug)'ro l:l. kol'. jutott.
A korcsmároh, a hol mulattak, -valamint G. hl. és
flZ anyju bizon.\' Itottllk El rájok yonafkozólag lIlöallot­
lakat. Höt G. M. az Argot kabá.tját és ingét ili, a
mf>l,Yeket a yértiíj "aJamoDll\ire kimoliott mint biín­
jdf'ket bszolgáltlltta azzal, bogy II gy ilkofiágról azon·
h:lD .neklk t;(!mmi tlldomásllk nom "olt, meri Argot és
t,fi r:-al zt nl"'m ('ml itdték ; a ruhadurabokról pedig flzt
alhtoftak, hogy f'gy velök mulató egyénnel Argot ÖhSZC­
\'('SZtlt s ·annak egy eltört horosüv('g által meg8rt('tt
hZ,ótol rlulukodú.s kbzbm yérl'ZőMek l)c.
az
If..
. alrl ozat 1J()lttei'otu örö"k pihl.'oijl'(> n földbe került, _
'!· aztlÍn 71. órai f6.ra,",zt6 s7.o1gtl.lat utan, -- min.'
az Iga7.llgsz;IJIgálttltá.s k(·7.ébc jutottak gyilkobni jr..
ÁL'fAL1Í.NOS ISMERETEIT.
A jap:.í.u kOl'a Llhalászat.
OSENDÓRSÉGI LAFOK
. A ja.pán ,·izl.!kbrm l{JVő kOl'allpadokoD báromféle IwrnH
('I .. : .. nz .?kIl.DgO. (Corallium japonicum), II mely élénh
".o r06 ZInU, a , rÓZboszinü momoiro. (Cornllium elahUb),
elj II f.ljber .. Coralli. Konojoi, a .ahiroaangoN•
A haram faj. kozul .ft. voroa, okasango II legközönaége­
s6b a legntkább es ép ezert 11 legértékesebb a rózsll­
aZlDU kor!llJ. a melynek grammját il mult évben tizen­
két frankjával vásárolták az ékszereaek. Japánban eze-
ket a. korallokat már régóta használják ' ékszereken kí­
vül gyö D; gyökut, hajtúket. 0lvas6kat és' lakkmunkához
való heteteket k(\s7.ítenek belőlük . A ja.pán korall azon-
191 1 julius 2.
ban korántsem oly értékes, mint ft. nemes korall (Eu­
corallium rubrum), a mely csak a Földközi-tengerben és
a Zöldfoki szigetek környékén fordu} elő. A tengelyvhuk
ugyanis fehér, B ez nagyban csökkenti D: korall értéké!.
E miatt a japáni korall ára sohasem érI utól az olasz-
országi nemes korall értékét.
A japán korallbalászat kezdete a shogunok leJcbo
nyulik vissza s körülbelül hetven éves multra tekIOthet
vissza. A korallhalászatot a Shikoku-sziget korall pad·
jain kezdte meg nébány halász és a Tosa tartomtílly
ban igen rövid idő alatt szá.mottevő korallipnr keletke­
zett. Ennek n fej lödését azonba.n csakhamar megakasz
totta a tartom fLny da.imyójanak rendelete, a ki a sho­
gunnak fizetendö tetemes adótó} félve, a korallhalász8tot
és 8 nyers komIl feldolgozását megiltotta. A koraI]·
ha.lnszat csak a sbogllnátus bukása utá.n, a mult század
betvenes éveiben indult meg újra ezen a vidéken.
,Jelenleg a. japán partokon két nagy koralllerület van,
a melyeken n ha.lá.szatot a legnagyobb mértkben üzik.
Az (>gyik épen a már említett Sbikoku-sziget melJt:.tt
fekszik, a hol három nagy korall pad van. Az egyi}t ezek
közül Muroto·fok közeJében fekszik. s ez e(lJ'ike a leggazdagabb
telepeknek. A nyolczvan as évek közepén ez a
kornilpad a mértéktelen balliszat következtéhen kime·
rüH, s e miatt hosszú időn át nyugodlan hagyták. A
halá.szatot ezen a belyen igeO-ban kezdték meg újra S
ennek a méreteit legjobban megvnógitja az, bogy ezen
ft. koraUpadon ál18ndóan ezer halá.szbá.rka dolgozott. Mpg
két évvel ezelőtt is húszezer jen értékű korall volt A.
zsá.kmány. Azóta a Muroto-fenék padján ismét a kimerülés
jelei kezdenek mutatkozni. Ugyancsak a Sbi·
koku-sziget közelében van még a 90- 110 m. mélységben
fekvő Csukinada-pad is, a mely a Kashiva-jimai
teleppel együtt a mult század hetvenes éveitől kezdve
a legnagyobb mennyiségű koralIt szolgáltatja.
A másik nagy koraIrtermö vidék Kyusbu·szigetétÖJ
nyugntra és délre terül el. Az elFŐ korallpadoluLt a
nyolc:zvanas évek végén fedezték fel It pn.rttól legtó'\'ollLbb
f",kvő kia szigetek : Danjo és Fori közveteUcn közelében.
Ezek a kora.lltolepek 55 -180 m mélyen részben vullHini,
részben meszkő-szjrteken terülnek el. Ámbár a. kOJ'allpodol{
kiterjedése nem nJl"gy, mégis e szigetek közelében
1001 óta. szóznál több bárka. hal,iszik kornIlra.
1908-bon es I009-ben a Kyushu-Bziget l(özel6ben újabb
gazdog telepekot fedeztek fel, a melyeken a korallhuláf-Zllt
évente kélsza'l. hajót foglalkozlat. Ezok a tolepek
is 100 - 130 m mélységben feküsznek. A fő ha1O.szhelyeken
kivül természetesen meg szám1o..}an kisebbnayobb
"kornlltelep van a japán partokon.
Ámbár fL kora,1Jhnlá8za.tot il.. jnpn.n halászok csak mellékesen
űzik, DZ 190R é"i kOI'n.-l Izá.kmá.ny órlóka, biva­
talos klmnta ó.a szerint. Il. nyolczszázezer jent is moghalad
ln. A Japánkornl1halászn1ra igen jeloutélkeny ha·
tnssal volt az olasz korallbnlászat logutóbbi éveiben
bekövell(c7.eH ha.oyaflása, a moly a korallbalászatot a
jllpán pa.rtokon jövedl3lmezőbbé tette. Minthogy csupán
csa.k korallbnlásza10t űző vállnlkozók Ja.pánban nincse­
nek, fl hnln.!jzat is meglehetős kezdetloges s az olosz ko.
ra.llhalltszattal semmiféle rokon vonást Bem mutat. A
mi . g OIIlSZO : Bzl'l.gbon csupán csalt erre a czélra. épitett,
erŐB, hnrcz tonná.s bajókknl bah\azno,k, addig Ja­
pánban kozonségos blllnszbárkákat használnak rol orTe
II ha.ló.szalrfl. Szomélyzotük három vo gy hét {öből áll
fl. szerit, bogy yitott vagy félledé'lzetű a bárka.. A ja
pán sajtóban uJabban számtalan ozikk jolent meg a
korallbnláBznt fej lesztéséről, melyekben az olasz bárkiik­
hoz hasonló erősebb halászhajók építését sürgetik. Eh-
,
. ,