You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
191 1 julius n<br />
Ellonben 8. meUsODt a]só végén erős duzzadék van, a.<br />
m lyen a madár pihen, ha leül. Ez a duzzadók vala.<br />
mIDt az erős 8 busoélküli mellcBont erős védeli esz<br />
kőzül szolgál.<br />
. }'Iiután a 8 . trucz roppant félénk természetú 8 vad eiet<br />
.<br />
segében bármLDek IS nekiszalad, sokszor halálosan sért<br />
be!né meg m gÁ.t, ba a mellcsontja nem volna olyan<br />
er08. A drótkentést keresztül Bza.kitja tönköket kidönt<br />
sót lazán épitett (alat is képes 8zéjj1 dönteni a nelkül '<br />
bogy m gAt eg8ebesítené . Gyakran elMordui, hogy <br />
va.dtermeszetu strucz embereket is megöl csak a kutyák-<br />
tóI fél.<br />
. . Sohreiner msaóli, hogy egy ízben látta, miszerint egy<br />
?:<br />
e strucz dübösen Bzembeállt egy gyors sebességgel<br />
JOvu v ?<br />
.. . n tnak. mely természetesen agyongé.zolta.<br />
.<br />
. Kuonos II struczok reggeli viselkedése, mikor kieresz.<br />
hk őket. Ilyenkor először gyorsan megfutamodnak,<br />
aztán néhány száz méter tá.volságban megál1nak B el.<br />
kezdenek forogni, gyakran oly sokáig, mig eJ szédülnek<br />
s elesnek. minHal többnyire csonttörest is szenvednek.<br />
Csak a bim kiáltja el magát, 8 mely vagy morglÍsból<br />
vagy ordítás ból áll, ezen bang rövid és éles. Mind fl<br />
két ivar dübében sziszeg.<br />
A rovarpor felt&!áI6ja. Hajdanta a ro"'porl Perzsitíból<br />
hozták és enDé1Cog.a a régi irásokban mindenütt<br />
perzsa rovllrporróJ olvascnk. Sok helyütt még ma is<br />
a 'perzsRI jelzIhel látják el 8. rovarport, pedig mo.<br />
napság az Európában forgalomba kerülő összes rm'ar·<br />
por, bármilyen elnevezés alatt árulják is a kereskedés·<br />
ben, mind Dalmácziából és Montenegróból jön, a boI<br />
fl. rovarpor·gylÍrtásrn használt növény, n hamvnslevelü<br />
aranyvirág (pirethrum cinerariaefolium) vadon terem.<br />
A vadon tormő növény csak rövid ideig Cödözte aszük·<br />
segletet és azért ma már nagy területeken termcsztik<br />
is és Dalmáczia meg Montenegro lakosságának belőle<br />
évente több millió korona haszna van. A hamvaslevelú<br />
aranyvirág rovarölő képességét egy Hosauar Anna nevű<br />
szegény német asszony fedezte föl a mult század negy·<br />
venes éveiben, a ki Raguzában egy kis kertet művelt és<br />
abból tengette szegényesen életét. Egy napon nébány<br />
vadon term6 krizantemum·virágot szakasztott a krtjé·<br />
ben és a mikor elhervadfak, egy snrokba dobta a bok·<br />
rét lit. Véletlenül néhány nap mulva észrevette a földön<br />
az eldobott bokretn.t és feltünt neki, hogy körülötte igen<br />
Bok hangya és más rovar hever élettelenül a földön.<br />
A jel(\nsógből, igen helyesen, arra következtetl!tt, hogy<br />
a rovarokat cHnkis IlZ 8 növény ölheUe meg. KertjébaD<br />
Rzontul csakis ilyen virágokat tormesztett és Európában<br />
ö gyá.rtottn nz tdsö rovorport. A hnmvnlovelü arany<br />
virágot újabban a kolozsvári orvosi növénytoleptln is<br />
szóp Bikarrel termelik.<br />
A japáni tisztaság. Az ázsiai népok ?- ek átaláb n<br />
vévti ntlm kiváló erényo fl tisztaság, hlszan I . gan J . ól<br />
tudjuk, hogy az ázsiai orosz, a khinai, 86t n hmdu 18,<br />
a. kinllk pIHEg vDlIási törvényei irják elö a (Jangcs sze t<br />
hlll lámniban való n' akori fürdőzést, nem nagy bnnUJI\<br />
fl tiHzlt\lkodásnak. · · Jlicsérl.ltcs ki"ótllJt képez Cl'. alól az<br />
I\ltalános szoká alól a japáni nép, a melynt'l szinte a<br />
maniakuRságig ld "an rej löd\"o a tiszta áK . ránti érzék.<br />
Nincsen olyan japnni lImbar, megha. mlDdJa t osak egy<br />
szegény teherhordó kuli is, a ki nehéz te.'1h munkhal<br />
kereai meg BZlm.'ny kenyerót, a. ki napjánn leg li\b<br />
kútszer mog no Cürödnék. Valóságos pári/\Dok neznek<br />
honfitársai nz olynn japánit, a. ki a fürdest e ula8 .<br />
tnnÁ.. A jnpáni omber mQglbet68an _ mela , korulbolul<br />
O HURumnr folwa yizbon szokott fürödni, 1\ mi nu·<br />
'<br />
CSEDÖRSÉOI LAPOK<br />
333<br />
künk, európai aknak csaknem elviselhetetlen lenne. A<br />
vagyonosabb társadalmi osztály tagjai, a meleglJLb idő<br />
szakban napjában háromszor vesznek ilyen meleg fűr·<br />
döket. A hideg vizet fl japáni ember nem szereti, el<br />
lenben még a forróságig hel'itett nzet is el.iseH. Ter<br />
mészetes, bogy ilyen körülményok között minden japáni<br />
vli.r sban igen sok nyilvános fü rdö van. Így példán I<br />
Toklóban, a melynek egymillió kétszázöhenezer lakosa<br />
van, körülbelül ezer (ürdö á.ll a. lakosság rendelkezésére.<br />
Ezen kíl'ül minden magánbázban is van fürdőszoba.<br />
A falvakban természetesen nagyon kezdetleges berende<br />
zesüek a nyilvános fürelők. Lcgtöbbször nem áll az<br />
egész egyebből, mint egy fnkádból. • melyik egy k.<br />
m ncze közolében aU a f)za.bad eg alatt. Ott fürdik aztán<br />
mInden falubeli férfi, gyermak és asszony, a. teJjes nyil·<br />
vánosság szemei elött. Nagyon érdekesen s jelIemzően<br />
írja le például egy franczia utazó, ho/lY mennyire nem<br />
látnak a japániak ebben a nyilvános rürdözésben szem p<br />
remsértö dolgot. Ha az ember az ctezákon járkál - irja<br />
egy franczia - nagyon gyakran megeshetik, hogy meg'<br />
piJJantbatja egyik·másik ház asszonyát, 'fagy leányIU, a<br />
mint az udvaron keresztül a szabadban tilJó Ctirdókád·<br />
hoz megy. OJyankor nem fődi a nőnek semmi lapul a<br />
tagjait, ennek daczá.ra azonban, ha történutesen észre<br />
veszi is, hogy idegenek látják, egy csöppet sem jön<br />
zavarba. Szeretetreméltó mosolylyal üdvözli az idegent.<br />
és nyugodtan lát fürdéséhez, sőt ha n néző megvárja<br />
a fürdés Tégét ia, ugysnolyan nyugalommal hitbatja a<br />
fia.tal leányt, Tagy asszonyt a kádból kiElzti.llni éa lakli.·<br />
sába térni. Megazokott udvariassági szóltlmód fl. japá·<br />
niaknál a piazkosságért bocsánatot kárni és mentege·<br />
tőzve hozzá tenni, hogy úgy el van foglalva, hogy csak<br />
kétszer r ró' napjában fürdeni. A tisztaság különben<br />
nagyon olcsó fényüzés Ja.pánban, mert egy fürdő oem<br />
kerül többe -3 öllernél. Szappant is használnak fl<br />
japániak, a melynek ismeretét a spanyoloktól 7E'tték át,<br />
de igen sokan használják meg a tisztálkodá!!nál szap·<br />
pan helyett ma is a rizs lisztet..<br />
A balkeze •• égről. A jobb é. • balkéz egyforma<br />
kiképzését már huzamosabb idö óta II modern nevelé!!<br />
egyik legfontosabb elvének tekintik. John Jackson Deru<br />
angol ezen elvet a következőleg magyarázza : Egyforma<br />
ügyesség n jobb és a balkéz h05>ználatában, ez<br />
lesz a legnagyobb 'Vívmány, melyet 8 n6Teles teren a<br />
legutolsó huszonöt eszltmdóben elértak. J1yan módon<br />
az agy két fe le egymástól függetlenül fog dolgozni,<br />
úEQ', hogy a jobb fde a balkezet, bal fele a. jobbkezet<br />
fogja uralni. Ezáltal megfelelő kikópzea mellett el<br />
lebet majd érni azt is, hogy az ember ketfóle dolgot<br />
egyszerre vegozhessen, igy pl., hogy egyidejülug ket<br />
levalet irjon. De nem ez a tlllajdonkeppeni ezél, ha·<br />
Dm az, hogy nltaltí.nos képcsscgoit kiképezze. Külön<br />
kifuj leszhe az agy két fele és a kezek sokkal inkább<br />
fogunk tölcólutesedni és egyesih'e hasznáh"a a Bztlllmi<br />
tlr6kl,t sokkal magasabb fokra fogj ák em ol ni. Monhil<br />
képosbb nz ogy két (lu egyidej űleg kétCíHe tevékeny.<br />
seget kifejteni, annál inkább fogják tlgyesiteU ('rej üket<br />
ogy Mrgyrfl központositani. Jaukson irási flizatokat<br />
szorkesztett tanulók részére, melyeknok oldalait fel·<br />
vált\'R lahet jobb és balkézzel való irásra felhasználni.<br />
Sok iskoM.han már megkezdték a jobb és balkézzel \'8ló<br />
irás egyidejü oktatását és klilönöaen t.1gészen fiatal tanu·<br />
lók mind a kót kézzel egyformán jól irtak. Egy kis<br />
lány mM annyira vitte, hogy kót levole! egyszerre irt,<br />
cgyldt atyjához és egyet anyjá.hoz, vagy pedig ('gyik<br />
liezüvol irt, u má!;ikkal rajzolt. .\ ktltklztla irás nem
Change language