3:11; II. Hll 8r. njj len,yomatnk zahfHl l'>7.(·mrnel íl'limt'rbetők, akkor azok fenrl-zf'rint mintlf'n toni.hhi k('zelés nélkül n8'Johhitbatók, ff'-n-k':'p('zbptök H gyanu!.ilott személy uj lt'nyomulH \"111 fisszehn!'O'ollJithn ták. Ha nzoDhan a If'Dyom atok nem láthatók tü,ztán s azok sima tar,:..,:,'akon tfllaltattak, ugy különféle szint's porokkal yaló hehjntés által I ntbatirní. tehetök. Igen tiszta kpd acI It mán-an:r}lor, a grujjl, ft korom, a.z inlligókek s ha!'!onl0 finom száraz porok. Ezen pOJ'okat t'g' porfujta1ó\'al \'ag)' finom f'csf'ttf'l II lenyoIDa.trll RZ/Írjuk, fl fd(-lt'g" s poli pedjg t'gy finom hajecRettel j:f.Vongéclf'n t!ltavoHtjuk. Ekkor a baj!>znlyonnlak, II mennyihen nzokun z!'irudék mgy izzadt-ág r1őfordul - tiFíztan leswf'k láthatók. Ezen eljár88t kiyált űYegún 1I,..,.ö ujjl('nyomatoJmill h·bf't hikerre] alkalmazní. l'apiron ('!-ák flkkor ériink el megfelelö ert'clményt, ha fi l enyomllt még fri!' .... Ha kel(·tkezee óta már 21- óra elmult, úf,'Y l( zsinlllf
191 1 julius n. OSENDŐRSÉGI LAl'OK 327 CS6tt az eső, 8·án és 9·én nagy volt a meleg s e napon mnT csak kót üvegen é!:lzlelteUek lenyomatok éa jllniu8 l fj·án a lenyoma.tok utolsó nyoma is eltünt. Ezekből azt látjuk, hogy az időjárá.. az ujjlenyoma· tok tartósstigát nagy mérvben befolyásolja. Erős cső, napsütés és bőség hamarább teszi a nyomoknt tönkre, mint az őszi, téli s kora tavaszi bOfilS, hűvös ülö. A kis6rletekből tehát megállapitható : hogy az üvegen lo\"ö ujjlenyomatok tartóssága attól függ. hogy mennyi izzadtság és zsir rakódott le az illető helyen és hogy a lcnyomatok a szobába.n hosszabb ideig maradnak meg mint 11. szabad levogőn B utóbbi esetben azok tartósab bak, amtlJyek az eső 8 ft nap hatása elől védettek mint azok, melyek az időjárás viszontagságlÍnak yannak ki te\'e j bogy '\"alószinűbb, miszerint az ű'\"egtáblák (abla kok) felső részén találunk lenyomatokat, mint azok alsó rcszén, hogy többszörös eső sem zárja ki az ujjlenyo matok feltalálásának lehetőségét és végül hogy még l-2 hónap mulva is találbatunk használható Jenyomatokat. A tová.bbi kisérIotek azon kérdéssel foglalkoztak, hogy pn.piron levő lonyomatok mily módszerrel tehetök lM b.tókkfl ? A számos kisórlet leiníslÍval itt nem akarunk foglal kozni, elegendö, ha az eredményt abban foglllljnk össze. hogy a papiron le\·ő ujjlenyomat tulajclonk(;ppl'" a titkos tintántl irolt irással azonos s így azon mód s7,lIrl,k, melyek a titlios tintával irt sza\"a.k ('lőhi"ására szolgálnak, a régi ujj lenyomatok Iá.thatóvá tétoJí\nél is ere!lményesen használhatók. ' Titkos tinta gyanánt leginkább a nyál, ft tej, II nZe let, II szappanos "jz é a sóoldat 'használtatik. Ezeknek lál batóvá té-telére hasznnlhatjnk : 1. gőzöket (ida tartozik n. joclgöz), ::L Iolyadókokn.t (ide t!1Ttozik a pokolkőoldat, főképpen ba izzndságos nyomatról van szó es il különböző fesMlcnnyngok, melyek közül elsősorban tinta jön szá míhll-iba Dlert leginkáobb ez ,'an l;:eznéJ) 3. a melegségut fcstóJmnyaggal vagy II nélkül (ide tadOí'.ik a forró \'Ilsn.ló, melylyol 11 pnpir majdnorn az elszcncscdesig híl·telon melcgitomlo, mikor is II papiros ott, hol nt·d vos volt, hnmarább HlWllCHcdik el s igy nz ujj rajza hi.thlLtó IPBz), A hö blltásnt II festélmnyog bnhblÍ.\'al ÖBBzokiitbetjk. ha pl. fi papirost egy gyengén Cüstölii lIí.mpu fölő tartj uk, mikol' is n. hő hatása 8 fi kOl'om lortlJkod(iijll kö\'etkeztébon II !t:myomlltok oWtiinnek lY, Un II talá.l t 1011yomn.tol sikerült tiszhin hltható\'IÍ. lenuünk, szüksóges, 110&1' (lZ összehasonlítás o!lzkijzöl totf.!:w vi'gett li gynnllMitott egyóntöl szintén lljj lul1Jo mnt ot k6szitsünk, E czóllJól n legezélszlirübhon úgy jllrunk ej. hogy ilZ ujjat szappannal s "izzel, owtán pedig óten,1 jól l!1ug mOllsul, és ogy llyomtlnrt!shíkkel bC\kent telJéson imfl B {'gyullűs fémlapon vegighungcl'eljlik, nzutnu ptJrh egy {'rős, fahél' papirn\ nyomj uk EWll oljá.rássnl egy összc- - B U T O hasonlitásokra igen alkalmas kápet nyerünk. Vigyá.znunk keU Ilzonban, nehogy n lenyomat - az ujjm egyik vagy másik oldalról eszközölt tu lerös nyomás folytán eltorzuljon. Mngát az összebnsonlítást bajos fénykép-nagyitás nél kül c8zkózö1ni. .A legalkalmasabbak az ,j. 7-szeres na gyitások s ezeken a kövctkezőkot kell összehasonJita nunk: I. nz általános rajzot, vng:vis a mintát, 2. a jellegzetes pontok számát s holyet, :1. a két egyforma jellegzetes pont között fekyö hajszálvonalak számút, 4. az olőtalalt rendellenességeket s főképpen a netalán ta.lált stbforradá30kat. A vizsgálódások összevont t'redrnényéLől következik, hogy ujjlenyomntoknak a hclysz.ine.n \'aló feltalálása bűnügyi szempontból óriási fontossággal bir. Szükséges tehát, bogy mindazok, kik bdncsetek ki deritfBóval foglalkoznnk az ujjlcnyomatok felkeresésében külön gyakoroltasaanak. Czélszerü, ha ft fclkerosésnél főképpen a heporozási eljárlÍst alkalmazzuk és pedig kütönösen akkor, ha csak sejtjük mgy gondoljuk, hogy ujjlenyomatokat talá,lba tunk, vagy bogy ha azok szabad szammcl nem lát batók. y égül megomlitern, bogy Frnncziaországhnn ki5érlo te ztek már n rluktyloskopiai fényképekllek távirati uton, számokkul való to'\"RbbitásRml. Ezen módaztlr bármiJy el més,alig jt'h\nt baladást, mert hn tlZ össus fontos méretekt::t tovlihbitjuk, úgy II tárjrat hosszu - tehát költséges - és éppon /I sok szám következtóbt)n könnyen csonka is lehet. MegfontolllDdó lenne inkább, hogy a távfény· képezést nom o lehetne II daktyloakopiánál is használni, ft mi ma d,;leg' már csak költség szempontjából okozna nebezségeket. kéuptÍolért ,. rés'Iletliseténll legjutnDo;a.bl lir,on II:» ERRINTBEU ÉS rUCRS. TESTVEBElINEL I"' BUDAPEST. VI .• TEREZ-KORUT 8. SZ. J 3 Káp u ArjegJlék iogyen, :: 'felaton 1:!8-3!J. Hogy azután ily berenduzésok tényleg czélszl'rüok lesznek-e, azt csfltk II gyakorl!1tt tudjn IDtlrjd oldönteni. , NYOMOZ A Egy IJól'gyHlcossi'tg ],icleritése. Irta. : S:abd lllu'e ez. 6rmcster. Az 100:1. ev tnwlHuin il mnrgittni ÖrRro cgy Sz.ükszn.nl távimt hil'ül llOztn, hogy Opre N, nfl.gyn,]misi lakost, II ki tungel'i tormósénok "ndserlósektöl "uló megörzésl! BUTO
Change language