Ultracentrifuga
Ultracentrifuga
Ultracentrifuga
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Szedimentáció,<br />
Elektroforézis<br />
Kollár Veronika<br />
2010. 11. 25.
Makromolekulák analízise<br />
és elválasztása
Szedimentáció<br />
Miért van szükség centrifugálásra?<br />
A nehézségi erıtérben való ülepítés a 2-50 µm tartományban<br />
alkalmazható, az ennél kisebb részecskék ülepítéséhez a gravitációs<br />
erıtér nem elegendı, ezért centrifugális erıteret kell alkalmazni.<br />
Theodor Svedberg – 1920-as években megalkotta az elsı ultracentrifugát<br />
(N>10000 min-1 (N>10000 min ) -1 )<br />
<strong>Ultracentrifuga</strong><br />
Preparatív Analitikai<br />
Különbözı mérető ill. moláris<br />
tömegő komponensek elkülönítése<br />
méret vagy a moláris tömeg<br />
meghatározása
Szedimentáció<br />
Koncentráció eloszlás viszonyok az UC cellájában<br />
Milyen erık hatnak a centrifugában lévı részecskére?
Meddig gyorsul a részecske?<br />
Szedimentáció<br />
F s=F c-F f<br />
A centrifugális erı és a felhajtóerı különbsége addig mozgatja a részecskéket<br />
gyorsuló mozgással a tengelytıl kifelé, amíg (a sebesség növekedésével) az<br />
ellenkezı irányú súrlódási erıvel egyensúlyba nem kerül.<br />
ρ,m
Szedimentációs sebességi módszer<br />
Erıegyensúly esetén:<br />
F<br />
c<br />
+ Ff<br />
+ Fs<br />
fv<br />
=<br />
2<br />
mrω<br />
=<br />
−<br />
0<br />
m 2<br />
ρ0rω<br />
ρ<br />
F = F −<br />
s<br />
c<br />
F<br />
2⎛<br />
ρ0<br />
⎞<br />
= mrω<br />
⎜1−<br />
⎟<br />
⎝ ρ ⎠<br />
Ezután a részecske sebessége már csak olyan arányba nı, ahogy<br />
távolodik a forgástengelytıl. Az erık kiegyenlítıdése után a sebesség<br />
nem lesz konstans, mert a térerı helyfüggı.<br />
S<br />
=<br />
v<br />
2<br />
rω<br />
⎛ ρ0<br />
⎞<br />
m⎜1−<br />
⎟<br />
=<br />
⎝ ρ ⎠<br />
f<br />
Szedimentációs állandó: S 1 Svedberg=10 -13 s<br />
f
Mire jó?<br />
Meghatározhatom a részecske/molekula tömegét<br />
Ha meghatározzuk a sebességet (v) és a centrifugális gyorsulást<br />
(rω 2 ), akkor a részecske tömege számolható:<br />
Ehhez tudnom kell az f alakfaktort, de…<br />
Meghatározhatom a részecske/molekula alakját<br />
D – diffúziós állandó<br />
k - Boltzmann állandó<br />
R - egyetemes gázállandó<br />
N - Avogadro-szám 6*1023 A tömeg meghatározásához a szedimentációs sebességi módszert kombinálni<br />
kell diffúziós mérésekkel.
Szedimentációs egyensúlyi módszer<br />
Ha a részecskék elérik a csı falát, egyensúly áll be, a nettó sebesség nulla lesz;<br />
Ha csak a centrifugális erı hatnak a molekulák a legkisebb energiájú<br />
helyen (az edény alján) helyezkednének el.<br />
DE!<br />
A mikroszkópikus mozgások folytatódnak<br />
A csı falának közelében kialakul a részecskéknek egy eloszlása.<br />
A tengelytıl mért két különbözı r1, illetve r2 távolságban az n1 és n2<br />
molekulakoncentráció arányát a Bolztmann-eloszlásból kapjuk meg:<br />
E-helyzeti energia
Az energiák különbsége felírható<br />
Adott kísérletben az r1 és r2 pozíciók energiájának a különbségét a rotor<br />
szögsebessége határozza meg.<br />
A molekulák annál szőkebb r intervallumban helyezkednek el, ,minél nagyobb a<br />
rotor szögsebessége.<br />
Szedimentációs egyensúly létrejön<br />
Vesszük a ln-t
A kapott egyenletbıl a tömeg kiszámolható!<br />
A módszer elınye a szedimentációs sebességi módszerhez képest:<br />
Az eredmények nem függenek az alaki faktortól<br />
Egy probléma lehet: sőrőség meghatározása<br />
Sőrőség grádiens ultracentrifugálás
Sőrőség grádiens ultracentrifugálás<br />
Nagy sőrőségő, de kis molekulatömegő anyagok centrifugálásánál az<br />
egyensúly beálltakor sőrőséggradiens keletkezik. Pl.: CsCl<br />
Egy dalton molekulatömeg különbség már kimutatható a módszerrel<br />
(Pl.:Meselson-Stahl kísérlet)<br />
Pl.:Meselson-Stahl kísérlet<br />
Az E.coli baktériumokat 15 N táptalajon<br />
tenyésztették,majd átették ıket 14 N táptalajra.<br />
Egy generációsidı elteltével az összes DNS a<br />
hibrid sőrőséget mutatta centrifugálás során<br />
A második generációban a 14 N DNS sőrőségének<br />
megfelelı sáv is megjelenik a hibrid sáv mellett.<br />
Ez a DNS szemikonzervatív replikációjának<br />
bizonyítéka.
Analitikai ultracentrifuga<br />
Az ülepedési határfelületnél<br />
kialakult koncentráció-gradiens<br />
egyben törésmutatógradienst is<br />
jelent.<br />
Ezt a törésmutató-gradienst<br />
tudja az ultracentrifuga<br />
schlieren-optikája csúcs<br />
formájúra alakítani (deriválni).<br />
Ennek a csúcsnak az idıbeli<br />
elmozdulását kell filmre<br />
rögzíteni és ezeken a<br />
felvételeken mérhetık ki a<br />
szedimentációs állandó<br />
számításához szükséges<br />
adatok.
Az üllepedı meniszkusz többféle optikával követve:<br />
Schlieren optika<br />
Idıben mérve a front<br />
vándorlását kiszámítható a<br />
szedimentációs állandó<br />
s<br />
1 ⋅<br />
= ω<br />
d<br />
ln<br />
dt<br />
r
Differenciál centrifugálás
a cp<br />
a cp<br />
Számolási példa<br />
Mekkora fordulatszámot kell beállítani a 10 cm-es rotorral<br />
rendelkezı centrifugán, 15000 g-t kell alkalmaznunk két fehérje<br />
elválasztásához?<br />
RCF<br />
=<br />
a<br />
cp<br />
RCF= 15000g a= 15000x10=150000<br />
2<br />
= ω r =<br />
2<br />
4π<br />
2<br />
n<br />
2⎛<br />
N ⎞<br />
= 4 π ⎜ ⎟ r = 0,<br />
011N<br />
⎝ 60⎠<br />
N<br />
=<br />
a<br />
cp<br />
0,<br />
011r<br />
2<br />
r<br />
2<br />
r<br />
g<br />
n- másodpercenkénti<br />
fordulatszám<br />
N- percenkénti<br />
fordulatszám<br />
r-sugár (m)
Elektroforézis<br />
Mi történik egy töltött molekulával, ha elektromos térbe kerül?<br />
+<br />
E<br />
1. Coulomb erı 2. Surlódási erı<br />
F C=ZeE<br />
E=elektromos térerő<br />
e=elemi töltés<br />
z=töltések száma<br />
A részecskéknek, molekuláknak elektromos erıtér hatására bekövetkezı<br />
transzlációs mozgását elektroforézisnek nevezik.<br />
+Ze<br />
fv<br />
ZeE<br />
-<br />
Ff = f v<br />
v=sebesség<br />
f=alaki faktor (súrlódási<br />
állandó)
Erıegyensúly esetén állandó vándorlási sebesség:<br />
Elektroforetikus mozgékonyság<br />
ZeE = fv<br />
(egységnyi elektromos mozgási térre vonatkoztatott sebesség):<br />
l – t idő alatt megtett út<br />
t – idő<br />
U – feszültségkülönbség<br />
d – membrán hossz<br />
v =<br />
l<br />
t<br />
u el =<br />
ld<br />
Ut<br />
E =<br />
U<br />
d
Elektroforézis fajtái<br />
I. Szabad elektroforézis<br />
II. Kapilláris elektroforézis<br />
III. Gélelektroforézis 1. Agaróz géleletroforézis<br />
2. Poliakrilamid gélelektroforézis<br />
3. Grádiens gélelektroforézis<br />
4. Izoelektromos fókuszálás<br />
5. Kétdimenziós elektroforézis<br />
IV. Blotting technikák<br />
1. Southern Blot<br />
2. NorthernBlot<br />
3. Western Blot
kapilláris<br />
II. Kapilláris elektroforézis<br />
Elektromos térben az oldott anyagok különbözı sebességgel<br />
vándorolnak, töltésüknek és tömegüknek megfelelıen:<br />
• kis méret, nagy töltés –nagy mozgékonyság/gyors<br />
• nagy méret, kis töltés –kis mozgékonyság/ lassú<br />
puffer<br />
minta<br />
elektród<br />
nagyfeszültségő<br />
tápegység<br />
detektor<br />
puffer<br />
elektród<br />
Az elektroforézis egy vékony 25-75 µm<br />
belsı átmérıjő, pufferoldattal töltött<br />
kapillárisban történik.<br />
Detektálás: OD, λ = 200 nm<br />
Dr. Gáspár Attila: Kapilláris elektroforézis
A módszer alapja<br />
Elektroozmotikus áramlás (EOF)<br />
Kapilláris falán kialakuló<br />
kettısréteg<br />
a<br />
b<br />
c<br />
Az elektroozmotikus áramlás kialakulása<br />
negatív töltéső kvarc kapilláris belsı felülete (Si-O-)<br />
hidratált kationok győlnek össze a felület közelében<br />
tömegáramlás alakul ki az elektromos tér létrehozása miatt
Vándorlás:<br />
1. Kationok<br />
2. Töltés nélküli<br />
részecskék<br />
3. Anionok<br />
Az EOF egy másik fontos elınye, hogy az gyakorlatilag az összes<br />
részecskét, függetlenül azok töltésétıl, azonos irányú mozgásban tartja.<br />
Kapilláris Elektroforézis elınyei:<br />
Csekély hıfejlıdés<br />
Rövid mérési idı<br />
Nagy elválasztási hatékonyság<br />
Minimális mintatérfogat (1-10 nl)<br />
Könnyen automatizálható
III./1. Agaróz géleletroforézis<br />
Alapelv: a nukleinsavak megfelelı puffer oldatban negatív<br />
töltésőek, ezért egyenáram hatására a pozitív pólus felé<br />
vándorolnak<br />
Agaróz:<br />
-térhálós szerkezető poliszacharidláncokat tartalmaz<br />
-a kisebb méretőek gyorsabban vándorolnak („futnak”)<br />
Gélfestés:<br />
a nukleinsavak láthatóvá tételét szolgálja<br />
Etídium-bromid:<br />
kovalensen kötıdik a nukleinsavakhoz<br />
Bekötıdve fluoreszkál UV hatására<br />
UV alatt a nukleinsavak láthatóak
III/2. SDS- Poliakrilamid gélelektroforézis<br />
• gél pórusnagysága a<br />
monomerek koncentrációjától<br />
függ;<br />
• leghatékonyabb, rutinszerően<br />
alkalmazott fehérje elválasztási<br />
módszer.<br />
Összetevık:<br />
APS- elindítja a polimerizációt<br />
Temed- szabadgyök,<br />
katalizálja a polimerizációt<br />
Bisz-akrilamid-crosslinker<br />
SDS- anionos detergens<br />
A fehérje apoláros részéhez<br />
kapcsolódik<br />
Lefedi a + régiókat<br />
Minden fehérjét anionossá tesz<br />
Akrilamid + biszakrilamid + perszulfát → poliakrilamid
III/4. Izoelektromos fókuszálás<br />
Bizonyos makromolekulák, melyekben savas és<br />
bázikus csoportok is találhatóak, ha változik a közeg<br />
pH-ja össztöltésüket megváltoztatják.<br />
Pl.: fehérjék<br />
Magas pH – negatív<br />
Alacsony pH – pozitív nettó töltés<br />
De egy bizonyos pH-n az össztöltés nulla –<br />
izoelektromos pont<br />
Az elektroforézis pH gradiensben végezzük<br />
A fehérjék az izoelektromos pontjuknak megfelelı pH-ig vándorolnak
III./5. Kétdimenziós elektroforézis<br />
Csökkenı méret<br />
Csökkenı pH
IV. A Southern, Northern és Western<br />
Elektroforézissel a DNS, RNS<br />
vagy fehérje molekulák méret<br />
szerint elválaszthatók.<br />
A gélben elválasztott molekulák<br />
filterre blottolhatók.<br />
A filteren hibridizációval<br />
azonosíthatók a próbával<br />
homológ fragmentek,<br />
ellenanyag festéssel<br />
pedig a kérdéses fehérje.<br />
Southern-nel a gén DNS-e,<br />
Northern-nel a gén RNS-szinten<br />
történı kifejezıdése,<br />
Western-nel a fehérje<br />
kifejezıdése vizsgálható.<br />
technikák
IV./1. Southern Blot<br />
1. A vizsgálandó DNS-t restrikciós<br />
enzimekkel emésztjük.<br />
2. Gélelektroforézis során a méret<br />
szerinti elválasztás nem lesz<br />
tökéletes, mivel sok hasonló<br />
mérető, de eltérı szekvenciájú<br />
DNS fragmentumot kapunk az<br />
emésztés során<br />
3. DNS fragmentumok<br />
denaturálása<br />
4. Átvitel nitrocellulóz membránra<br />
5. Jelölés (hibridizálás)<br />
komplementer DNS próbával<br />
festett gél autoradiogram<br />
6. Az azonos hosszúságú, de eltérı szerkezető<br />
fragmentumokat a jelölés után autoradiográfiával tesszük<br />
láthatóvá.
1. SDS-gél<br />
2. Átblottolás nitrocellulóz<br />
membránra<br />
3. Jelölés elsődleges monoklonális<br />
antitesttel – ez specifikusan köt<br />
4. Másodlagos antitest, ehhez<br />
színváltozással járó reakciót<br />
katalizáló enzim kapcsolódik.<br />
5. Enzimszubsztrát hozzáadása<br />
6. Jel detektálása<br />
IV./3. Western Blot
Köszönöm a figyelmet!