02.07.2013 Views

Ultracentrifuga

Ultracentrifuga

Ultracentrifuga

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Szedimentáció,<br />

Elektroforézis<br />

Kollár Veronika<br />

2010. 11. 25.


Makromolekulák analízise<br />

és elválasztása


Szedimentáció<br />

Miért van szükség centrifugálásra?<br />

A nehézségi erıtérben való ülepítés a 2-50 µm tartományban<br />

alkalmazható, az ennél kisebb részecskék ülepítéséhez a gravitációs<br />

erıtér nem elegendı, ezért centrifugális erıteret kell alkalmazni.<br />

Theodor Svedberg – 1920-as években megalkotta az elsı ultracentrifugát<br />

(N>10000 min-1 (N>10000 min ) -1 )<br />

<strong>Ultracentrifuga</strong><br />

Preparatív Analitikai<br />

Különbözı mérető ill. moláris<br />

tömegő komponensek elkülönítése<br />

méret vagy a moláris tömeg<br />

meghatározása


Szedimentáció<br />

Koncentráció eloszlás viszonyok az UC cellájában<br />

Milyen erık hatnak a centrifugában lévı részecskére?


Meddig gyorsul a részecske?<br />

Szedimentáció<br />

F s=F c-F f<br />

A centrifugális erı és a felhajtóerı különbsége addig mozgatja a részecskéket<br />

gyorsuló mozgással a tengelytıl kifelé, amíg (a sebesség növekedésével) az<br />

ellenkezı irányú súrlódási erıvel egyensúlyba nem kerül.<br />

ρ,m


Szedimentációs sebességi módszer<br />

Erıegyensúly esetén:<br />

F<br />

c<br />

+ Ff<br />

+ Fs<br />

fv<br />

=<br />

2<br />

mrω<br />

=<br />

−<br />

0<br />

m 2<br />

ρ0rω<br />

ρ<br />

F = F −<br />

s<br />

c<br />

F<br />

2⎛<br />

ρ0<br />

⎞<br />

= mrω<br />

⎜1−<br />

⎟<br />

⎝ ρ ⎠<br />

Ezután a részecske sebessége már csak olyan arányba nı, ahogy<br />

távolodik a forgástengelytıl. Az erık kiegyenlítıdése után a sebesség<br />

nem lesz konstans, mert a térerı helyfüggı.<br />

S<br />

=<br />

v<br />

2<br />

rω<br />

⎛ ρ0<br />

⎞<br />

m⎜1−<br />

⎟<br />

=<br />

⎝ ρ ⎠<br />

f<br />

Szedimentációs állandó: S 1 Svedberg=10 -13 s<br />

f


Mire jó?<br />

Meghatározhatom a részecske/molekula tömegét<br />

Ha meghatározzuk a sebességet (v) és a centrifugális gyorsulást<br />

(rω 2 ), akkor a részecske tömege számolható:<br />

Ehhez tudnom kell az f alakfaktort, de…<br />

Meghatározhatom a részecske/molekula alakját<br />

D – diffúziós állandó<br />

k - Boltzmann állandó<br />

R - egyetemes gázállandó<br />

N - Avogadro-szám 6*1023 A tömeg meghatározásához a szedimentációs sebességi módszert kombinálni<br />

kell diffúziós mérésekkel.


Szedimentációs egyensúlyi módszer<br />

Ha a részecskék elérik a csı falát, egyensúly áll be, a nettó sebesség nulla lesz;<br />

Ha csak a centrifugális erı hatnak a molekulák a legkisebb energiájú<br />

helyen (az edény alján) helyezkednének el.<br />

DE!<br />

A mikroszkópikus mozgások folytatódnak<br />

A csı falának közelében kialakul a részecskéknek egy eloszlása.<br />

A tengelytıl mért két különbözı r1, illetve r2 távolságban az n1 és n2<br />

molekulakoncentráció arányát a Bolztmann-eloszlásból kapjuk meg:<br />

E-helyzeti energia


Az energiák különbsége felírható<br />

Adott kísérletben az r1 és r2 pozíciók energiájának a különbségét a rotor<br />

szögsebessége határozza meg.<br />

A molekulák annál szőkebb r intervallumban helyezkednek el, ,minél nagyobb a<br />

rotor szögsebessége.<br />

Szedimentációs egyensúly létrejön<br />

Vesszük a ln-t


A kapott egyenletbıl a tömeg kiszámolható!<br />

A módszer elınye a szedimentációs sebességi módszerhez képest:<br />

Az eredmények nem függenek az alaki faktortól<br />

Egy probléma lehet: sőrőség meghatározása<br />

Sőrőség grádiens ultracentrifugálás


Sőrőség grádiens ultracentrifugálás<br />

Nagy sőrőségő, de kis molekulatömegő anyagok centrifugálásánál az<br />

egyensúly beálltakor sőrőséggradiens keletkezik. Pl.: CsCl<br />

Egy dalton molekulatömeg különbség már kimutatható a módszerrel<br />

(Pl.:Meselson-Stahl kísérlet)<br />

Pl.:Meselson-Stahl kísérlet<br />

Az E.coli baktériumokat 15 N táptalajon<br />

tenyésztették,majd átették ıket 14 N táptalajra.<br />

Egy generációsidı elteltével az összes DNS a<br />

hibrid sőrőséget mutatta centrifugálás során<br />

A második generációban a 14 N DNS sőrőségének<br />

megfelelı sáv is megjelenik a hibrid sáv mellett.<br />

Ez a DNS szemikonzervatív replikációjának<br />

bizonyítéka.


Analitikai ultracentrifuga<br />

Az ülepedési határfelületnél<br />

kialakult koncentráció-gradiens<br />

egyben törésmutatógradienst is<br />

jelent.<br />

Ezt a törésmutató-gradienst<br />

tudja az ultracentrifuga<br />

schlieren-optikája csúcs<br />

formájúra alakítani (deriválni).<br />

Ennek a csúcsnak az idıbeli<br />

elmozdulását kell filmre<br />

rögzíteni és ezeken a<br />

felvételeken mérhetık ki a<br />

szedimentációs állandó<br />

számításához szükséges<br />

adatok.


Az üllepedı meniszkusz többféle optikával követve:<br />

Schlieren optika<br />

Idıben mérve a front<br />

vándorlását kiszámítható a<br />

szedimentációs állandó<br />

s<br />

1 ⋅<br />

= ω<br />

d<br />

ln<br />

dt<br />

r


Differenciál centrifugálás


a cp<br />

a cp<br />

Számolási példa<br />

Mekkora fordulatszámot kell beállítani a 10 cm-es rotorral<br />

rendelkezı centrifugán, 15000 g-t kell alkalmaznunk két fehérje<br />

elválasztásához?<br />

RCF<br />

=<br />

a<br />

cp<br />

RCF= 15000g a= 15000x10=150000<br />

2<br />

= ω r =<br />

2<br />

4π<br />

2<br />

n<br />

2⎛<br />

N ⎞<br />

= 4 π ⎜ ⎟ r = 0,<br />

011N<br />

⎝ 60⎠<br />

N<br />

=<br />

a<br />

cp<br />

0,<br />

011r<br />

2<br />

r<br />

2<br />

r<br />

g<br />

n- másodpercenkénti<br />

fordulatszám<br />

N- percenkénti<br />

fordulatszám<br />

r-sugár (m)


Elektroforézis<br />

Mi történik egy töltött molekulával, ha elektromos térbe kerül?<br />

+<br />

E<br />

1. Coulomb erı 2. Surlódási erı<br />

F C=ZeE<br />

E=elektromos térerő<br />

e=elemi töltés<br />

z=töltések száma<br />

A részecskéknek, molekuláknak elektromos erıtér hatására bekövetkezı<br />

transzlációs mozgását elektroforézisnek nevezik.<br />

+Ze<br />

fv<br />

ZeE<br />

-<br />

Ff = f v<br />

v=sebesség<br />

f=alaki faktor (súrlódási<br />

állandó)


Erıegyensúly esetén állandó vándorlási sebesség:<br />

Elektroforetikus mozgékonyság<br />

ZeE = fv<br />

(egységnyi elektromos mozgási térre vonatkoztatott sebesség):<br />

l – t idő alatt megtett út<br />

t – idő<br />

U – feszültségkülönbség<br />

d – membrán hossz<br />

v =<br />

l<br />

t<br />

u el =<br />

ld<br />

Ut<br />

E =<br />

U<br />

d


Elektroforézis fajtái<br />

I. Szabad elektroforézis<br />

II. Kapilláris elektroforézis<br />

III. Gélelektroforézis 1. Agaróz géleletroforézis<br />

2. Poliakrilamid gélelektroforézis<br />

3. Grádiens gélelektroforézis<br />

4. Izoelektromos fókuszálás<br />

5. Kétdimenziós elektroforézis<br />

IV. Blotting technikák<br />

1. Southern Blot<br />

2. NorthernBlot<br />

3. Western Blot


kapilláris<br />

II. Kapilláris elektroforézis<br />

Elektromos térben az oldott anyagok különbözı sebességgel<br />

vándorolnak, töltésüknek és tömegüknek megfelelıen:<br />

• kis méret, nagy töltés –nagy mozgékonyság/gyors<br />

• nagy méret, kis töltés –kis mozgékonyság/ lassú<br />

puffer<br />

minta<br />

elektród<br />

nagyfeszültségő<br />

tápegység<br />

detektor<br />

puffer<br />

elektród<br />

Az elektroforézis egy vékony 25-75 µm<br />

belsı átmérıjő, pufferoldattal töltött<br />

kapillárisban történik.<br />

Detektálás: OD, λ = 200 nm<br />

Dr. Gáspár Attila: Kapilláris elektroforézis


A módszer alapja<br />

Elektroozmotikus áramlás (EOF)<br />

Kapilláris falán kialakuló<br />

kettısréteg<br />

a<br />

b<br />

c<br />

Az elektroozmotikus áramlás kialakulása<br />

negatív töltéső kvarc kapilláris belsı felülete (Si-O-)<br />

hidratált kationok győlnek össze a felület közelében<br />

tömegáramlás alakul ki az elektromos tér létrehozása miatt


Vándorlás:<br />

1. Kationok<br />

2. Töltés nélküli<br />

részecskék<br />

3. Anionok<br />

Az EOF egy másik fontos elınye, hogy az gyakorlatilag az összes<br />

részecskét, függetlenül azok töltésétıl, azonos irányú mozgásban tartja.<br />

Kapilláris Elektroforézis elınyei:<br />

Csekély hıfejlıdés<br />

Rövid mérési idı<br />

Nagy elválasztási hatékonyság<br />

Minimális mintatérfogat (1-10 nl)<br />

Könnyen automatizálható


III./1. Agaróz géleletroforézis<br />

Alapelv: a nukleinsavak megfelelı puffer oldatban negatív<br />

töltésőek, ezért egyenáram hatására a pozitív pólus felé<br />

vándorolnak<br />

Agaróz:<br />

-térhálós szerkezető poliszacharidláncokat tartalmaz<br />

-a kisebb méretőek gyorsabban vándorolnak („futnak”)<br />

Gélfestés:<br />

a nukleinsavak láthatóvá tételét szolgálja<br />

Etídium-bromid:<br />

kovalensen kötıdik a nukleinsavakhoz<br />

Bekötıdve fluoreszkál UV hatására<br />

UV alatt a nukleinsavak láthatóak


III/2. SDS- Poliakrilamid gélelektroforézis<br />

• gél pórusnagysága a<br />

monomerek koncentrációjától<br />

függ;<br />

• leghatékonyabb, rutinszerően<br />

alkalmazott fehérje elválasztási<br />

módszer.<br />

Összetevık:<br />

APS- elindítja a polimerizációt<br />

Temed- szabadgyök,<br />

katalizálja a polimerizációt<br />

Bisz-akrilamid-crosslinker<br />

SDS- anionos detergens<br />

A fehérje apoláros részéhez<br />

kapcsolódik<br />

Lefedi a + régiókat<br />

Minden fehérjét anionossá tesz<br />

Akrilamid + biszakrilamid + perszulfát → poliakrilamid


III/4. Izoelektromos fókuszálás<br />

Bizonyos makromolekulák, melyekben savas és<br />

bázikus csoportok is találhatóak, ha változik a közeg<br />

pH-ja össztöltésüket megváltoztatják.<br />

Pl.: fehérjék<br />

Magas pH – negatív<br />

Alacsony pH – pozitív nettó töltés<br />

De egy bizonyos pH-n az össztöltés nulla –<br />

izoelektromos pont<br />

Az elektroforézis pH gradiensben végezzük<br />

A fehérjék az izoelektromos pontjuknak megfelelı pH-ig vándorolnak


III./5. Kétdimenziós elektroforézis<br />

Csökkenı méret<br />

Csökkenı pH


IV. A Southern, Northern és Western<br />

Elektroforézissel a DNS, RNS<br />

vagy fehérje molekulák méret<br />

szerint elválaszthatók.<br />

A gélben elválasztott molekulák<br />

filterre blottolhatók.<br />

A filteren hibridizációval<br />

azonosíthatók a próbával<br />

homológ fragmentek,<br />

ellenanyag festéssel<br />

pedig a kérdéses fehérje.<br />

Southern-nel a gén DNS-e,<br />

Northern-nel a gén RNS-szinten<br />

történı kifejezıdése,<br />

Western-nel a fehérje<br />

kifejezıdése vizsgálható.<br />

technikák


IV./1. Southern Blot<br />

1. A vizsgálandó DNS-t restrikciós<br />

enzimekkel emésztjük.<br />

2. Gélelektroforézis során a méret<br />

szerinti elválasztás nem lesz<br />

tökéletes, mivel sok hasonló<br />

mérető, de eltérı szekvenciájú<br />

DNS fragmentumot kapunk az<br />

emésztés során<br />

3. DNS fragmentumok<br />

denaturálása<br />

4. Átvitel nitrocellulóz membránra<br />

5. Jelölés (hibridizálás)<br />

komplementer DNS próbával<br />

festett gél autoradiogram<br />

6. Az azonos hosszúságú, de eltérı szerkezető<br />

fragmentumokat a jelölés után autoradiográfiával tesszük<br />

láthatóvá.


1. SDS-gél<br />

2. Átblottolás nitrocellulóz<br />

membránra<br />

3. Jelölés elsődleges monoklonális<br />

antitesttel – ez specifikusan köt<br />

4. Másodlagos antitest, ehhez<br />

színváltozással járó reakciót<br />

katalizáló enzim kapcsolódik.<br />

5. Enzimszubsztrát hozzáadása<br />

6. Jel detektálása<br />

IV./3. Western Blot


Köszönöm a figyelmet!

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!