Albertirsa – Új városközpont – Előzetes Akcióterületi Terve

Készült 

Albertirsa Város Önkormányzata részére 

Albertirsa, 2010. január 

Stratégia 

Városunk Háza 

Akcióterület 

Helyzetelemzés 

Célok, fejlesztések 

Kommunikáció 

Hatások 

Kockázatok 

Menedzsment 

Pénzügyi terv 

Üzemeltetés 

Ütemezés

Albertirsa – Új városközpont – Előzetes Akcióterületi Terve 

Albertirsa – Új városközpont 

Előzetes Akcióterületi Terve 

Megbízó: Albertirsa Város Önkormányzata 

Polgármester: Fazekas László 

Témafelelős: Vasvári Csaba 

A dokumentumot az ÉrtékTérkép Kft. munkatársai készítették: 

Varga-Ötvös Béla (ügyvezető igazgató) 

Horváth Dániel 

Monori Mónika 

Ács Eszter 

Hirtling Julianna 

Horváth Gergely 

Németh Adrienn 

Albertirsa város Új városközpontjának Előzetes Akcióterületi Terve (EATT) az Integrált 

Városfejlesztési Stratégiával (IVS) összhangban, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági 

Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása, továbbá a 

„Pályázati felhívás és útmutató a Közép-Magyarországi Operatív Program” keretében kiírt 

„Funkcióbővítő rehabilitáció, Pest megyei településközpontok fejlesztése – Integrált 

településfejlesztés Pest megyében (Kódszám: KMOP-2009-5.2.1/B)” c pályázati dokumentáció 

alapján készült. 

Az ÉrtékTérkép Kft. munkatársai köszönetüket fejezik ki polgármester úrnak és Albertirsa Város 

Polgármesteri Hivatala dolgozóinak az EATT elkészítésében nyújtott közreműködésükért. 

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu 

1


Tartalom 

1. Vezetői összefoglaló________________________________________________________ 4 

2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása __________________ 5 

2.1 Az akcióterület kijelölése________________________________________________________ 5 

2.2 Jogosultság igazolása __________________________________________________________ 11 

2.3 Az IVS-hez való illeszkedés bemutatása___________________________________________ 14 

3. Helyzetelemzés___________________________________________________________ 17 

3.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése _______________________________ 17 

3.2 Megelőző városfejlesztési tevékenységek bemutatása ____________________________ 22 

3.3 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák 

feltárása________________________________________________________________________ 25 

3.3.1 Demográfiai helyzet _____________________________________________________________ 25 

3.3.2 Gazdasági helyzet _______________________________________________________________ 28 

3.3.3 Társadalmi helyzet ______________________________________________________________ 35 

3.3.4 Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet ______________________________________________ 35 

3.3.5 Jövedelmi helyzet _______________________________________________________________ 36 

3.3.6 A környezeti értékek bemutatása ___________________________________________________ 38 

3.3.7 A környezeti károk bemutatása és feltárása ___________________________________________ 39 

3.3.8 Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte_____________________________________ 39 

3.3.9 A közbiztonság helyzete __________________________________________________________ 42 

3.4 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák 

feltárása________________________________________________________________________ 44 

3.4.1 Településszerkezeti elemzés__________________________________________________________ 44 

3.4.2 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró, meglévő közlekedési hálózat helyzete_________ 46 

3.4.3 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró, meglévő közműhálózat értékelése a 

megvalósíthatóság szempontjából__________________________________________________________ 49 

3.4.4 Lakáshelyzet______________________________________________________________________ 51 

3.4.5 A közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota___________________________ 52 

3.5 Funkcióelemzés ___________________________________________________________ 53 

3.6 Igényfelmérés és kihasználtsági terv __________________________________________ 56 

3.6.1 Igényfelmérés_____________________________________________________________________ 56 

3.6.2 Kapacitás kihasználtsági terv _________________________________________________________ 59 

3.7 A tulajdonviszonyok értékelése ______________________________________________ 63 

3.8 Piaci igények, lehetőségek felmérése __________________________________________ 65 

3.8.1 Általános megállapítások _________________________________________________________ 65 

3.8.2 A városrehabilitáció gazdasági igényei_______________________________________________ 66 

3.8.3 A fejlesztés társadalmi igényei _____________________________________________________ 69 

4. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai _______________________________ 71 

4.1 A tervezett fejlesztés rövid bemutatása ___________________________________________ 71 

4.2 Az akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai_____________________________________ 73 

4.3 Az akcióterület beavatkozásai___________________________________________________ 74 

4.4 A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése és ütemezése __________________ 75 

4.5 A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek _________ 77 

4.5.1 A városmegújítás helyi eszközrendszere ________________________________________________ 77 

4.5.2 A szervezeti háttér megteremtése______________________________________________________ 77 

4.5.3 Köz- és magánszféra együttműködése, helyi partnerség ____________________________________ 77 

4.5.4 Településmarketing ________________________________________________________________ 78 


2


4.5.5 Egyéb tulajdonosi, adminisztratív tevékenységek _________________________________________ 78 

4.6 A regionális operatív program 2007-2013 közötti, városrehabilitációs célú állami támogatása 

keretében, az önkormányzat által megvalósuló beavatkozások___________________________ 79 

4.6.1 Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztés projektelemei (közszféra funkcióinak 

megerősítését szolgáló beavatkozások)______________________________________________________ 80 

4.6.2 Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő beavatkozások) 82 

4.6.3 Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások) _ 85 

4.6.4 Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások) 87 

4.6.5 Összefoglaló indikátortáblázat ________________________________________________________ 90 

4.6.6 A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása ________________________________________ 92 

4.6.7 Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról _______________________________________ 112 

4.6.8 Szinergia-elemzés ________________________________________________________________ 113 

4.6.9 Bevonandó partnerek ______________________________________________________________ 113 

4.6.10 Jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok ___________________________________ 114 

5. A tervezett fejlesztések várható hatásai ______________________________________ 115 

5.1 Társadalmi hatások_______________________________________________________ 115 

5.2 Gazdasági hatások________________________________________________________ 119 

5.3 Esélyegyenlőségi hatások __________________________________________________ 123 

5.4 Környezeti hatások _______________________________________________________ 126 

5.5 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok ______________________________ 130 

6. A megvalósítás intézményi kerete ___________________________________________ 132 

6.1 Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ___________________________ 132 

6.1.1 A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér _________________________________ 132 

6.1.2 A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák______________________________ 133 

6.1.3 Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása ______________________________________ 133 

6.1.4 A projektmenedzsment szervezet tevékenysége _______________________________________ 133 

6.1.5 A projektgazda kötelezettségvállalásai ______________________________________________ 135 

6.2 Üzemeltetés, működtetés___________________________________________________ 136 

7. Kockázatok elemzése _____________________________________________________ 139 

7.1 A kockázatok korai felismerésének szükségessége______________________________ 139 

7.2 Külső kockázatok ________________________________________________________ 139 

7.3 Belső kockázatok_________________________________________________________ 144 

8. Pénzügyi terv ___________________________________________________________ 146 

8.1 A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint _________________________ 146 

8.2 A pályázat pénzügyi terve és szöveges magyarázata ____________________________ 147 

8.3 A Projekt előkészítés költségei és szöveges magyarázata ________________________ 147 

8.4 A Projekt elszámolható költségeinek ütemezése és forrásai ______________________ 149 

8.5 A Projekt finanszírozása___________________________________________________ 151 

1. sz. melléklet: Akcióterületen belüli ingatlanok listája__________________________________ 152 

2. sz. melléklet: Akcióterületen belüli önkormányzati ingatlanok listája ____________________ 156 

3. sz. melléklet: Akcióterületen található régészeti lelőhelyek _____________________________ 157 

4. számú melléklet: Albertirsa Város 2009. évi rendezvénynaptára ________________________ 158 

5. sz. melléklet: A pályázat pénzügyi tervének excel táblája ______________________________ 161 

Albertirsa - Új városközpont - Előzetes Helyi Gazdaságfejlesztési Stratégia 


3


1. Vezetői összefoglaló 

Albertirsa Város Önkormányzata 2009. év folyamán megbízta az ÉrtékTérkép Kft-t a város 

Integrált Városfejlesztési Stratégiája (a továbbiakban: IVS) és Előzetes Akcióterületi Terve (a 

továbbiakban: EATT) c. dokumentumok elkészítésével. 

Az EATT dokumentum az Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban, ahhoz 

szervesen kapcsolódva, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott 

Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása, továbbá a „Pályázati felhívás és 

útmutató a Közép-Magyarországi Operatív Program” keretében kiírt „Funkcióbővítő 

rehabilitáció” Pest megyei településközpontok fejlesztése – Integrált településfejlesztés Pest 

megyében (Kódszám: KMOP-2009-5.2.1/B)” c pályázati dokumentum alapján készült. 

Az akcióterület funkcióbővítő és funkciómegerősítő fejlesztései az Új Városközpont 

városrészi céljának teljesülését segítik elő. A közszféra funkciók jelentős megerősítése, 

továbbá a gazdasági, kereskedelemösztönző beavatkozások hozzájárulnak a városrész 

minőségi fejlődéséhez, helyi sajátosságként az összetartozás érzés és a társadalmi 

kohézió erősítésével teljesebbé teszik a városfejlesztést. 

A pályázati anyagunkban szereplő beruházás akcióterülete, az 1950-ben egyesített két falu 

határán található. Jelenlegi városházánk távol esik ettől, a földrajzi és egyéb (népsűrűség, 

közlekedés) szempontból központi területtől. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a 

jelenlegi Városháza épület elsősorban szűkössége miatt, megközelítően sem felel meg a mai 

kor elvárásainak. 

Az akcióterülethez tartozó Vasút utca (hajdan ez választotta el Alberti és Irsa településeket) 

mentén évekkel ezelőtt megkezdődött egy városközpont kialakítása főtérrel, közparkkal, 

parkolókkal, kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épületekkel. A pályázati anyagban 

található illusztrációk jól mutatják az itt megjelent funkciókat. Ezek a következők: posta, 

bank, gyógyszertár, kávézó, továbbá hét, különböző profilú kereskedelmi egység. 

Jelen dokumentum ahhoz járul hozzá, hogy a megkezdett városfejlesztési tevékenység kerek 

egészet alkosson, és megváltoztassa az Albertirsáról alkotott eddigi képet, összekapcsolja a 

helyi multikulturális társadalmat. 

Felhívjuk a figyelmet, hogy Albertirsa Város Új Városközpontjának Előzetes Akcióterületi 

Tervéhez (EATT) csatoltuk „Albertirsa - Új városközpont - Előzetes Helyi 

Gazdaságfejlesztési Stratégia” c. dokumentumot, mely az EATT végén található önálló 

dokumentumként. 


4


2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 

2.1 Az akcióterület kijelölése 

Az Albertirsára vonatkozó IVS V. 3. fejezete rendelkezik az akcióterületek lehatárolásáról. A 

város a rendelkezésre álló háttér-dokumentációk, valamint az IVS városi és városrészi 

helyzetelemzésének és célrendszerének figyelembe vételével kijelölte a 2010-2013 közötti 

fejlesztésekhez kapcsolódó akcióterületeket. 

1. sz. térkép 

Forrás: Albertirsa Város IVS 

Az IVS által lehatárolt városrészek 


5


Az IVS Albertirsa „Új városközpont” városrész területét egyben akcióterületként 

határolta le. 

Az Új városközpont akcióterület Albertirsa központjában helyezkedik el, így az IVS-ben a 

városközpontra meghatározott városrészi részcélok érvényesek rá. Az akcióterület a város 

szívében helyezkedik el, azonban a városrész nem a település történelmi magja, funkcionális 

központja. 

1. sz. táblázat 

Ceglédi kistérség Albertirsa 

Új Városközpont 

városrész 



Terület 123 404 ha 7 296 ha 20,86 ha 20,86 ha 

Lakosság (2009) 121 335 fő 11 534 fő 381 fő 381 fő 

Forrás: KSH 


A Városközpont Akcióterület megközelítése, szemléltetése ortofotón 

Forrás: Google Earth műholdkép alapján saját szerkesztés 


6


Az Új városközpont akcióterület a Ceglédi Kistérség második-harmadik legfejlettebb 

településén, Albertirsa különböző városrészeinek találkozásánál, a város földrajzi 

középpontjában fekszik. 

Albertirsa, és ezen belül az akcióterület megközelíthetősége kedvező. A városközpont 

közúton Budapestről és Szolnokról a 4-es főúton, a 4-es út és Cegléd felől a 40-es úton, és a 

405-ös út révén az M5-ös autópálya felől (amely a településeket elkerülve köti össze az M5ös 

újhartyáni csomópontját és a 4-es főút albertirsai elkerülő szakaszát) érhető el. 

A városon belül az akcióterület centrális elhelyezkedésű, gyalogosan, kerékpárral, 

személygépjárművel vagy közforgalmú eszközökkel, a város minden pontjából könnyen 

megközelíthető. A városközpontban elhelyezkedő Új városközpont akcióterület a város szíve, 

teljesen megegyezik a városrész területével. Gerince - az északnyugat-délkeleti futású Pesti út 

és az északkelet-délnyugati irányú Vasút utca, tulajdonképpen a város főutcáinak tekinthetők. 

Itt található a város legtöbb intézménye. 


A Városközpont Akcióterület lehatárolása 


7


Az Új Városközpont Akcióterületet határoló utcák: Hunyadi u. - Táncsics u. - Koltói Anna u. 

- Rákóczi u. - Vasút u. - Bocskai u. - Futó u. - Győzelem u. - Sport u. - Tavasz u. - Kossuth 

Lajos u. - Köztársaság u. - Pesti út - Hunyadi u. 


Az Új Városközpont Akcióterületet alkotó 10 tömb 


8



Sorszám Közterületi határ 

1. tömb: Táncsics Mihály utca - Hunyadi utca - Politzer utca - Pesti út 

2. tömb: Politzer utca - Hunyadi utca - Pesti út 

3. tömb: Sport utca - Pesti út - Köztársaság utca - Kossuth Lajos utca - Tavasz utca 

4. tömb: Vinnyica utca - Piac tér - Pesti út - Sport utca 

5. tömb: Vinnyica utca - Vasút utca - Pesti út - Piac tér 

6. tömb: Rákóczi utca - Koltói Anna utca - Pesti út - Vasút utca 

7. tömb: Baba utca - Vasút utca - Vinnyica utca - Sport utca 

8. tömb: Győzelem utca - Vasút utca - Baba utca - Sport utca 

9. tömb: Sport utca - Győzelem utca - parkolók - Baba utca 

10. tömb Bocskai utca - Vasút utca - Győzelem utca - Futó utca 

Akcióterületen belüli utcaszakaszok listája: 


Baba utca: Páratlan oldal: Baba utca 1 -3. 

Páros oldal: nem 

Bocskai utca: Páratlan oldal: Bocskai utca 1-23. 


Futó utca: Páratlan oldal: Futó utca 1-13. 


Győzelem utca: Páratlan oldal: nem 

Páros oldal: 

Hunyadi utca: Páratlan oldal: nem 

Páros oldal: Hunyadi utca: 2-46. 

Koltói Anna utca: Páratlan oldal: nem 

Páros oldal: Koltói Anna utca 2-4. 

Kossuth Lajos utca: Páratlan oldal: nem 

Páros oldal: Kossuth Lajos utca 2. 

Köztársaság utca: Páratlan oldal: Köztársaság utca 1-5. 


Pesti út: Páratlan oldal: 49-105. 

Páros oldal: 26-70. 

Politzer utca: Páratlan oldal: Politzer utca 1-7. 

Páros oldal: 2-10. 

Rákóczi utca: Páratlan oldal: 1- 17. 


Sport utca: Páratlan oldal: Sport utca 1-11. 


Táncsics Mihály utca: Páratlan oldal: 1-9. 


Tavasz utca: Páratlan oldal: Tavasz utca 1-13. 


Vasút utca: Páratlan oldal: 1-5. 

Páros oldal: Vasút utca 2-22. 

Vinnyica utca: Páros oldal: Vinnyica utca 2-6. 

Páratlan oldal: Nincs. 


9



Az Új Városközpont Akcióterület meghatározó térkapcsolatai 

A városközpont és környezete mikrotérségi központ is. Így az akcióterület, mint centrum, 15 

ezer ember számára teljes egészében, 36 ezer fő esetében pedig részlegesen nyújt a 

városközponti funkcióhoz tartozó szolgáltatásokat. Az akcióterület közelében található a 

buszpályaudvar, és a vasútállomás. 


10


2.2 Jogosultság igazolása 


Társadalmi mutatók Akcióterület Albertirsa Adatforrás 

Népesség 

Lakónépesség (fő) 381 11 280 KSH, 2007. 

Város egésze arányában (%) 3,4 100 Számított 

Terület Összes (km 2 ) 0,21 72,96 Önkormányzat 

Laksűrűség (fő/ 

lakás) Lakónépesség/lakás 2,76 2,63 Számított 

Demográfia 

Képzettség 

Gazdasági 

aktivitás 

Munkanélküliség 

0-14 évesek aránya (%) 17,1 16,8 KSH, 2001. évi népszámlálás 

60-x évesek aránya (%) 17,3 20,2 KSH, 2001. évi népszámlálás 

Legfeljebb általános iskolát 

végzettek aránya a 15-59 

évesek közül (%) 

Felsőfokú képzettséggel 

rendelkezők aránya 25-x 

évesek között (%) 

Rendszeres 

munkajövedelemmel nem 

rendelkezők aránya a 15-59 

éveseken belül (%) 

Legfeljebb általános iskolai 

végzettséggel rendelkezők 

és rendszeres 

munkajövedelemmel nem 

rendelkezők aránya az aktív 

korúakon belül (%) 

Foglalkoztatott nélküli 

háztartások aránya (%) 

19,2 32,3 KSH, 2001. évi népszámlálás 

16 5,9 KSH, 2001. évi népszámlálás 




Háztartások Lakásállomány (db) 138 4 287 KSH, 2001. évi népszámlálás 

Lakássűrűség lakás/km 2 

Lakásállomány Alacsony komfortfokozatú 

lakások aránya 

69 59 számított 


A városközpont funkciókban gazdagon ellátott, amit az alábbi térkép szemléltet. Az 

akcióterületen koncentrálódnak azok az intézmények, és egyéb létesítmények, amelyek 

hozzájárulnak ahhoz, hogy a városrész (és a település egésze) közösségi-társadalmi és 

gazdasági életének súlyponti területeként működjön. 


11



Az Új Városközpont Akcióterületen található intézmények területi eloszlása 


12



Jogosultsági kritériumok a KMOP 2009/5.2.1./B pályázati útmutató szerint 

Indikátor típusa 

Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási 

funkciót ellátó intézmények száma. 

Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari 

egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl. 

pénzügyi) száma. 

* részletesen ld. jelen dokumentum „Funkcióelemzés” c. fejezetét 

Határérték Akcióterületi 

érték* 

Min. 3 db 9 db 

Min. 8 db 94 db 

1993-ban első alkalommal fogadott el Albertirsa képviselő-testülete olyan rendezési tervet, 

amely ide, a sporttelepre és annak közvetlen környezetébe tervezte helyezni a 

településközpontot. 

Jelenleg a városközponton kívül helyezkedik el a Városháza épülete (Irsa városrész), amely 

azonban jelenlegi állapotában nem képes betölteni eredeti funkcióját. Mind elhelyezkedése, 

mind megjelenése, mind pedig kapacitása miatt szükséges a városházát az Új városközpont 

akcióterületre, egy új épületbe áthelyezni. 

A közösségi funkciók közül kiemelendő, hogy az akcióterületen belül helyezkedik el a Márai 

Sándor Könyvtár, a Móra Ferenc Művelődési Ház épülete és a városi piac, amely jelentős 

térségi hatókörrel rendelkezik. 

A humánszolgáltatások közül az oktatás-nevelés intézményei (Lurkó Bölcsőde, óvoda, a 

Tessedik Sámuel Általános Iskola 2. számú épülete), és egészségügyi szolgáltatások 

(Rendelő, mentőállomás) is megtalálhatók a városközpontban. 

Az Új városközponthoz szervesen kapcsolódik az Irsa akcióterület területén elhelyezkedő 

Köztársaság úti „városközponti terület”, amely tovább növeli a város belső részeinek 

funkciógazdagságát; itt található számos egyház intézmény (Római Katolikus Templom, Irsai 

Evangélikus templom). 


13


2.3 Az IVS-hez való illeszkedés bemutatása 

Az IVS 5. fejezete a következőképpen határozza meg Albertirsa hosszú távú jövőképét: 

„Albertirsa egy, a (múltjában és jelenében egyaránt gyökerező) sokszínűségét megőrző, 

erős társadalmi kohézióval rendelkező, társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból 

harmonikusan fejlődő, hangsúlyosabb mikrotérségi központ szerepét betöltő, a helyi 

gazdaságot helyzetbe hozó település.” 

A városfejlesztés legfontosabb távlatos szándékáról ez áll ugyanitt: Albertirsa a jelenlegi 

ingázó alvóváros helyett, egy komoly gazdasági potenciált felmutató, prosperáló város 

legyen. 

Ugyancsak az IVS 5. fejezetében találhatók a jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú 

(7-8 éves) tematikus célok, illetve az egyes városrészek jellegzetes problémáihoz köthető 

célok. Az akcióterület fejlesztéseinek illeszkedését az IVS által felvázolt jövőképhez és 

célrendszeréhez a következőképpen foglalhatjuk össze. 

Albertirsa esetében egy új városközpont létrehozása, az akcióterületi terv tárgyát képező 

fejlesztési program tartalma, amely újraszervezi és katalizálja a településen belüli társadalmigazdasági 

életet, továbbá hangsúlyosabb szerepet tölt be a mikrotérség életében is. Ennek 

megfelelően az IVS-ben megfogalmazott célok mindegyike (rövid- és hosszú távú egyaránt) 

releváns az akcióterületre vonatkozóan. A területi és tematikus célok egymás közötti, 

valamint a jövőképhez való viszonyát szemlélteti az alábbi ábra. 

1. sz. ábra 

Átfogó 

15-20 éves 

cél 

Tematikus (ágazati) 

7-8 éves 

célok 

Specifikus (területi) 

2-3 éves 

célok 

Albertirsa jövőképe - a „Sokszínűség harmóniája” 

Albertirsa a sokszínűségét megőrző, erős társadalmi kohézióval rendelkező, 

társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból harmonikusan fejlődő, 

hangsúlyosabb mikrotérségi központ szerepet betöltő, a helyi gazdaságot 

helyzetbe hozó település. 

1. 

Társadalmi kohézió 

erősítése 

Intézmény 

-fejlesztés 

Vállalkozá 

s-élénkítés 

2. 

Helyi gazdaságfejlesztés 

Új Városközpont Akcióterület 

Zöldterüle 

t-fejlesztés 

Közösségfejlesztés 


14 

3. 

Infrastruktúrafejlesztés 

Infrastruktúrafejlesztés 

Idegenforgalmifejlesztés


Az Új városközpont városrészi és egyben akcióterületi céljának teljesülése mindhárom 

tematikus cél megvalósításához hozzájárul. 

Az akcióterületi célok megvalósítása erősíti Albertirsa helyi gazdaságát (javítja a 

versenyképességet, új munkahelyeket teremt, javítja a mikro- és kistérségi szerepkört; 

turisztikai vonzerőt és vendégforgalmat alakít ki), - emellett infrastrukturális fejlesztései révén 

erősíti a város lakosságának életminőségét, másrészt növeli a társadalmi kohéziót, az 

összetartozás érzését. 

Az említett tematikus célok a város átfogó céljának eléréséhez járulnak hozzá, megteremtve a 

feltételeit egy versenyképes gazdasággal rendelkező, élhető városnak, s így Albertirsa 

jelentősebb szerepet tölthet be a térségi munkamegosztásban. 

A következő táblázatban átfogóan bemutatjuk az akcióterületi terv céljainak az IVS tematikus 

céljaihoz való illeszkedését: 


A Városközpont 


fejlesztésének céljai- 

EATT 

Szolgáltatás-bővítés, 

helyi gazdaság 

fejlesztése 

A közterületek és az 

infrastruktúra 

fejlesztése 

Illeszkedés 

Az akcióterület a városi 

kiskereskedelem központja, 

mely jelentős közfunkciókat 

is ellát. Az akcióterület 

fejlesztése a funkcióbővítés 

érdekében elsődleges 

fontosságú. 

Az akcióterület megújítása 

együtt kell, hogy járjon a 

társadalmi kohézió 

Közösségfejlesztés erősítésével, ami a terület 

fenntartható társadalom- és 

gazdaságfejlesztésének 

záloga. 


IVS célrendszere 

Tematikus cél Városrészi cél 

2. Tematikus cél 

Helyi gazdaságfejlesztés 



erősítése 


Infrastruktúra-fejlesztés 



erősítése 



15 

A városközponti terület 

funkcióbővítő fejlesztése, 

új városközpont 

kialakítása, a köz- és 

egyéb szolgáltatási 

funkciók növelése, a 

térségi szerepkörrel 

rendelkező funkciók 

erősítése, az összetartozás 

érésének erősítése


A következő táblázat segítségével ellenőrizhető, hogy az Új Városközpont Akcióterület 

fejlesztései szervesen kapcsolódnak az IVS célrendszeréhez. 


A Városközpont 


fejlesztésének részcéljai 

- EATT 

Intézményfejlesztés 

Vállalkozásélénkítés 

Zöldterület-fejlesztés 

Közösségfejlesztés 

Infrastruktúra fejlesztése 

Idegenforgalmi fejlesztés 


Városrészi 

célok (IVS-Új 

városközpont 

VR) 

1. 

tematikus 

cél 

+ + 

+ 

+ + 

+ + 

+ 

+ 

Tematikus célok - IVS 

2. 

tematikus 

cél 

+ 

+ 

+ 

+ 

3. 

tematikus 

cél 


16 

Átfogó 

cél - 

IVS 

+ 

+ 

+ + 

+ 

+ + 

+ +


3. Helyzetelemzés 

3.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése 


Forrás: Albertirsa Város Településrendezési terve 

Albertirsa szabályozási terve 


17


Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1993-ban első alkalommal fogadott 

el olyan rendezési tervet, amely az akcióterületre, a korábbi sporttelepre és annak közvetlen 

környezetébe kívánja helyezni a településközpontot. 

A 72/2002 (IV.25.) ÖK. számú határozattal hagyta jóvá Albertirsa Képviselő-testülete a 

nagyközség településszerkezeti tervét, amely a településfejlesztési koncepció nyomán készült; 

a kül- és belterületre egyaránt vonatkozik. A határozat intézkedéseket és önkormányzati 

feladatokat is tartalmaz, amelyek a rendezési terv “végrehajtását” célozzák. 

Az önkormányzat a településszerkezeti tervnek megfelelően, az 5/2002 (IV.26.) ÖK. sz. 

rendelettel megalkotta a helyi építési szabályokat, és ezzel jóváhagyta a hozzátartozó 

szabályozási tervet, amely a település teljes igazgatási területére kiterjed. A szabályozási terv 

felváltotta az eddig érvényben volt általános rendezési tervet, és tartalmazza az 1994-ben 

jóváhagyott részletes rendezési tervek előírásait (strandfürdő és környéke RRT, 

településközpont RRT). 

A jóváhagyott szabályozási terv és a helyi építési szabályzat a településfejlődési 

lehetőségekre, a mikrotérségi szerepkörre, ill. a kialakult épített- és természeti környezetre 

tekintettel szabályozza az építési tevékenységet. 

A Képviselő-testület által 2004-ben és 2008-ban jóváhagyott szabályozási módosítás, a 2008ban 

elfogadott új Településszerkezeti Terv (TSzT) szerint az akcióterületre vonatkozó 

területfelhasználási besorolás alapján, az akcióterület megfelel a KMOP pályázati 

útmutatóban meghatározott kritériumnak. A TSzT és a hatályos Szabályozási Terv szerint az 

akcióterület a vegyes területek, azon belül pedig a városközpont, és központi vegyes, illetve 

zöldterület területfelhasználási egységek közé tartozik. 

A városrészt 10 tömb alkotja, amelyeket a szabályozási terv változatos besorolása jellemez. A 

beépítést és a területhasználatot a városközponti vegyes, valamint a kisvárosi és helyenként 

falusias lakóövezet szerinti besorolások határozzák meg. 


Sorszám Közterületi határ 

1. tömb: Táncsics Mihály utca - Hunyadi 

utca - Politzer utca - Pesti út 

2. tömb: Politzer utca - Hunyadi utca - Pesti 

út 

3. tömb: Sport utca - Pesti út - Köztársaság 

utca - Kossuth Lajos utca - Tavasz 

utca 

4. tömb: Vinnyica utca - Piac tér - Pesti út - 

Sport utca 

5. tömb: Vinnyica utca - Vasút utca - Pesti út 

- Piac tér 

6. tömb: Rákóczi utca - Koltói Anna utca - 

Pesti út - Vasút utca 

Szabályozási 

terv besorolás 

Vt-1, Vt-2, Vt-3, 

Vt-6, Lf-1 

Településközponti 

vegyes, falusias 

lakóövezet 

Lk-1, Lf-1 Kisvárosias és falusias 

lakóövezet 

Vt-1 Településközponti 

vegyes 

Vt-6, Zkp, KO-1 Településközponti 

vegyes, közpark és 

Vt-2, Vt-6, Zkp, 

KO-1 

közlekedési övezet 

Városközponti 

vegyes, közpark és 

közlekedési övezet 

Lk-1, Vt-6 Kisvárosias 

lakóövezet, 

városközponti vegyes 


18


7. tömb: Baba utca - Vasút utca - Vinnyica 

utca - Sport utca 

8. tömb: Győzelem utca - Vasút utca - Baba 

utca - Sport utca 

9. tömb: Sport utca - Győzelem utca - 

parkolók - Baba utca 

10. tömb Bocskai utca - Vasút utca - 

Győzelem utca - Futó utca 

A célterületen található ingatlanok övezeti besorolása: 

Zkp, Vt-2 Közpark, 


Vt-5, Zkp Közpark, 


Lf-1 Falusias lakóövezet 

Lf-2 Falusias lakóövezet 

a) A 2927/2, 2933/3, 2933/4, 2933/5, 2933/6, 2932, 2933/7, 2931 helyrajzi számú 

ingatlan csoport Vt-1 jelű övezet, amelyre az alábbi előírások vonatkoznak a Helyi Építési 

Szabályzat szerint: 

A Vt-1 jelű övezet 

(Albertirsa településközponti részeinek meglévő és tervezett vegyes területe) 

11. § 

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési 

telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. 


Övezet 

jele 

Beépítési 

Mód 

Kialakítható 

legkisebb 

telekterület 

Legnagyobb 

beépítettség 

Legnagyobb 

Építménymagasság 

Vt-1 Zártsorú 400 m2 40 % 6,0 m 40 % 

Zöldfelület 

legkisebb 

mértéke 

(2) Az övezeten belül az OTÉK 16. § (2) bekezdésének 1-5. pontjaiban felsorolt funkciójú 

épületek, építmények helyezhetők el. 

(3) Az övezet építési telkein a lakó funkció elsődlegessége esetén, egy telken legfeljebb egy, 

kétlakásos lakóépület létesítése engedélyezhető. Ezt az előírást a meglévő építmények 

rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. 

(4) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es 

bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontjaiban 

meghatározott létesítmények helyezhetők el. 

(5) Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 

b) A 2935 helyrajzi számú ingatlan Vt-2 jelű övezet, amelyre a Helyi Építési 

Szabályzat értelmében az alábbi előírások vonatkoznak: 


(Albertirsa településközponti részeinek meglévő és tervezett vegyes területe) 

12. § 

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit, és a kialakítható legkisebb építési 



19



Övezet 

jele 

Beépítési 

mód 


legkisebb 

telekterület 

Legnagyobb 


Legnagyobb 

építménymagasság 

Vt-2 Szabadonálló 800 m2 40 % 8,5 m 40 % 


20 

Zöldfelület 

legkisebb 

mértéke 


épületek, építmények helyezhetők el. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés 

megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. 

(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es 

bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontjaiban 

meghatározott létesítmények helyezhetők el. 

c) A 2952/8 helyrajzi számú ingatlan Vt-5 jelű övezet, amelyre a Helyi Építési 



(Albertirsa tervezett településközpontjának területe) 

15. § 

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési 



Övezet 

jele 

Beépítési 

Mód 


legkisebb 

telekterület 

Legnagyobb 


Legnagyobb 

Építmény 

magasság 

Vt-5 Zártsorú 600 m2 80 % 7,5 m 10 % 

Zöldfelület 

legkisebb 

mértéke 


épületek, építmények helyezhetők el. Az övezet területén lakóépület létesíthető, azzal a 

feltétellel, hogy üzlet, szolgáltatás számára a földszinti alapterület min. 25%-át kell 

kialakítani. 

Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es 

bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), m), és n) pontban 

meghatározott létesítmények, továbbá garázs és parkoló helyezhetők el. 

d) A 2952/9 helyrajzi számú ingatlan Zkp jelű övezet, amelyre a Helyi Építési 


A Zkp jelű zöldterületi övezet 

(a közparkok területei) 

35. § 

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait 

betartva kell meghatározni.



Övezet 

jele 

Beépítési 

mód 


legkisebb 

telekterület 

Legnagyobb 


Legnagyobb 

Építmény 

magasság 

Zkp Szabadonálló Kialakult 2 % 4,5 m 85 % 


21 

Zöldfelület 

Legkisebb 

mértéke 

(2) Az övezet telkein az OTÉK 27. § (4) bekezdésének a), és c) pontjában felsorolt 

létesítmények helyezhetők el. 

(3) Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. 

(4) Az övezet telkein a közparkokat legalább 85%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. 

(5) A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. 

(6) Az övezet területét az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani. 

(7) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem 

veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. 

(8) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 

(9) A 6302 és 6304 hrsz-ú területeken, a közpark kialakítása során csak a termőhelynek 

megfelelő, őshonos növények telepíthetők. 

Az Új Városközpont Akcióterület, kiegészülve a kapcsolódó központi funkciókat hordozó 

tömbökkel, a város szerkezetében betöltött helyzetének megfelelően, vegyes terület 

felhasználási egységbe tartozik. A város központjában (de zömében az akcióterületen kívül) 

helyezkedik el a közigazgatási és az oktatási intézmények jelentős része, a város vallási életét 

meghatározó egyházak templomainak egy része és általuk működtetett intézmények. 

Az akcióterületen belül a gondozott közösségi hasznosítású zöldfelületek aránya viszonylag 

alacsony, ennek megfelelően a városrész központi területén, az épülő polgármesteri 

hivatalhoz – a „Városunk Házához” kapcsolódóan közpark kerül kijelölésre. 

A központi elhelyezkedésnek megfelelően, az akcióterületen 303 darab gépjármű-parkoló 

található. 

A gyalogos és kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében a Pesti és a Vasút utcákban 

kerékpárút kiépítését irányozza elő a szerkezeti terv. 

A Városközpont szabályozása a következő célokat szolgálta: 

intenzívebb, városiasabb beépítés kialakulása a városközpont területén, 

kerékpárút tervezése az akcióterület jobb megközelíthetősége, a különböző 

alközpontok átjárhatóságának növelése érdekében, 

a gyalogos és biciklis közlekedés elősegítése, 

a Városháza tér közösségformáló hatásának növelése, új épülettel, városi 

parkkal, 

az épített és természeti környezet védelme. 

A hatályos rendezési és szabályozási tervek megfelelnek az akcióterületi tervben 

megfogalmazott beavatkozásokkal szemben támasztott pályázati feltételeknek, ugyanis 

összhangban vannak a végrehajtandó fejlesztésekkel, támogatják azok megvalósulását.


3.2 Megelőző városfejlesztési tevékenységek bemutatása 

1990-2004: Az 1990-es évek során a hazai önkormányzatok többsége elhatározta, hogy a 

történelmi városközpontot, értékei megmentésével felújítja, így helyreállítja a történelmi 

városközpont eredeti funkcióit. Albertirsa ebben az időszakban nagyközségként, a 

településfejlődés kedvezőtlen örökségével kellett, hogy megbirkózzon. A település ez időben 

több terv, elképzelés kidolgozásával kezdett hozzá a szűken vett városközpont létrehozásához, 

amely számos más várossal ellentétben, Albertirsa esetében nem a meglévő városközpont, 

történelmi városmag rehabilitációját jelentette, hanem egy új városközpont lépésről-lépésre 

történő kialakítását. 

A centrumban található piactér a formálódó településközpont meghatározó eleme. Felújítása, 

bővítése 2002-ben lezajlott. A megújult piac méltó kereskedelmi központja a térségnek, 

amely minőségi változást jelent a lakosság kulturált ellátásában, mindennapi életében. 

Ebben az időszakban épült a számos üzletház közül, a Pesti út 32-34. szám alatti telken, a 

Dolina-üzletház épülete. 

2005-2009: A pályázati projektet közvetlenül megelőző években folytatódott a lépésrőllépésre 

történő szerves városfejlesztési tevékenység. 

A sportpálya Vasút utcai frontján, a Pesti út felé eső oldalon 2005-ben elkészült az új posta 

székház, mely a leendő városközpont első épülete. Ez is mutatja az erősödő mikrotérségi 

vezető pozíciót. 

2005-ben került sor a Móra Ferenc Művelődési Ház elektromos hálózatának teljes felújítására. 

Az önkormányzat a Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési keretből (TEKI) nyerte meg a 

beruházáshoz szükséges forrás 66 százalékát. A projekt összköltségvetése 21.133.180,- Ft 

volt. 

A Márai Sándor Városi Könyvtár felújításának keretén belül, a könyvtár homlokzata újult 

meg, valamint a nyílászárók cseréjére került sor. A projekt összköltségvetése: 11.188.933,- Ft 

volt. 

A Tessedik Sámuel Általános Iskola központi épületének bővítése. A beruházás keretén belül 

az iskola lapos teteje beépítésre került és így további tizennégy tanteremmel bővülhetett az 

intézmény. A beruházás 2006-ban történt, címzett támogatás segítségével. A projekt 

összköltségvetése 364.154.940,- Ft volt. (Az épület Irsa városrészben, ám az akcióterület 

közvetlen szomszédságában, a Győzelem utca végén található.) 

2006-ban az önkormányzat a posta mögött két, a másik – a sporttelep Győzelem utca felőli 

végében - három építési telket értékesített egy ingatlan fejlesztő cégnek. Ez tette lehetővé, 

hogy az utóbbi két év kiemelt fejlesztéseként a leendő városháza két oldalán elhelyezkedő 

kereskedelmi célú ingatlanfejlesztés valósuljon meg, amelyekben többek között a Tesco és 

egyéb kiskereskedelmi, pénzügyi szolgáltatások foglalnak helyet. Fontos megjegyezni, hogy a 

Tesco áruház nem a „szokásos” technológiájú és megjelenésű épületbe került. Az áruház 

számára otthont biztosító ház jól illeszkedik a formálódó főtér egészéhez. 


22


2007-ben adták át a Centrum lakóparkot a piacnál, amelyben 67 lakás és 7 üzlethelyiség 

található. Az elmúlt két évben az akcióterület több pontján megvalósultak magánerőből 

történt, kisléptékű, de a városközpont gazdasági élete szempontjából lényeges fejlesztések. A 

Rákóczi utcában három egymáshoz közeli telken, a leendő Főtér szomszédságában jöttek létre 

újépítésű vegyes funkciójú ingatlanok, lakó és kiskereskedelmi hasznosítással. Találunk ilyen 

fejlesztést a Piac tér vonzáskörzetében is, a Tavasz és a Sport utca találkozásánál. 

Összefüggő újépítésű, lakófunkciójú fejlesztés alakult ki a Politzer utcában, ahol a meglévő 

foghíjtelkek beépítésével további fejlesztések várhatók. 

A városközpont területén folyamatosan újulnak meg a lakóingatlanok, amelyek összességében 

az átlagosnál jobb állapotúnak ítélhetők. Minden városközponti utcában találkozunk új 

építésű, vagy a régi épület teljes átépítésével jellemezhető ingatlannal, amelyek nem csak 

lakófunkciót látnak el; ilyen például a Pesti út és Vasút utca találkozásánál, a korábbi 

önkormányzati telken felépített üzletház. 

Az akcióterület ingatlan elemei közül néhány megújítása, illetve új épület kialakítása 

megtörtént, azonban ezek csak az első lépések a városközpont komplex megújításához vezető 

úton. A korábbi eredmények megőrzése, és a további hosszú távú célok elérése érdekében, 

további integrált beavatkozásokra van szükség. 

Az alábbiakban összefoglaljuk az akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb 

projekteket 


PROJEKT 

MEGNEVEZÉSE 

Piac tér és kiszolgáló 

létesítményeinek felújítása 

Dolina Üzletház létrehozása, 

új épület létesítésével 

Márai Sándor Városi Könyvtár 

felújítása 

Móra Ferenc Művelődési Ház 

elektromos hálózatának 

felújítása 

MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEN 

CÍM HRSZ 

MEG- 

VALÓSU 

LÁS ÉVE 


23 

FORRÁS BERUHÁZÓ 

Piac tér 2935 2002. Önkormányzati saját erő Albertirsa Város 

Önkormányzata 

Pesti út 32-34. 3305 2003. Magán tőke Magánfejlesztő 

Pesti út 52. 1754 2005. Címzett támogatás 

és önkormányzati saját 

Pesti u. 85. 2918 2005. Területi kiegyenlítést 

szolgáló fejlesztési keret 

és önkormányzati saját 

erő 

erő 

Albertirsa Város 




Posta Székház (új épület Vasút utca 2952/1 2005. Magán tőke Magyar Posta 

létrehozása) 

4/10. 

Nyrt. 

OTP Bankfiók Vasút utca 4/a 2940/2 2008. Magán tőke Posta Bank Nyrt. 

MAG Zrt. Vasút utca 4/11 2952/5 2008. Magán tőke Magán fejlesztő 

Tesco Áruház Vasút utca 2952/1 2008. Magán tőke Tesco Zrt. 

Centrum lakópark 67 lakásos 

társasház és 7 darab 

üzlethelyiség 

4/13. 

Vinnyica utca 

3. 

5 

2937/2 2007. Magán tőke Magán fejlesztő 

Elektrikó Kft. üzletháza Pesti út 46. 1749 2008. Magán tőke Magán fejlesztő 

A részlegesen megújult városközpont arculatán további beruházásoknak kell javítaniuk. A 

legfontosabb feladat, hogy olyan új városközpont jöjjön létre, amely a különálló városrészeket 

fizikai és társadalmi értelemben is képes összeforrasztani.



Megvalósult beruházások az Akcióterületen 1990-2009 között 


24


3.3 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, 

problémák feltárása 

3.3.1 Demográfiai helyzet 

A népesség számának alakulása 

Az alábbi táblázat és ábra tanúsága szerint 2000-et követően egyenletes, kiegyensúlyozott 

népességnövekedés jellemzi Albertirsát, amely számokban azt jelenti, hogy az elmúlt 10 

évben 17,5 %-kal nőtt a település népessége. Ez éves szinten 1,5-2%-os gyarapodást jelent. A 

következő évekre is ez a lassan növekvő tendencia prognosztizálható. A városnak azonban 

nem célja a további nagyarányú gyarapodás, sokkal inkább a szabályozott, minőségi 

növekedés (azaz lakóterület-fejlesztés csak a szükséges alap-infrastruktúra és közintézmények 

kiépítésével együtt lehetséges). A település népsűrűsége: 172 fő/km 2 , amely elmarad a 

városok jellemző népsűrűségétől. 


Év 1980 1990 2001 2005 2006 2007 2008 2009 

Lakónépesség 11362 10589 11280 11935 12045 12250 12384 12534 

Forrás: KSH 

Lakónépesség (fő) 

2. sz. ábra 

Albertirsa lakónépességnek változása a rendszerváltozást követően 

12700 

12400 

12100 

11800 

11500 

11200 

10900 

10600 

10300 

10000 

1990 

1991 

1992 

1993 

1994 

1995 

1996 

1997 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 

2008 

2009 

Forrás: Albertirsa város közoktatási esélyegyenlőségi programja, Albertirsa, 2008 adatai alapján ASZT 


25


A KSH Népességstatisztikai Főosztálya által hivatalosan kiállított adatok tanúsága szerint, az 

állandó népesség nem tér el lényegesen a lakónépesség számától. A 2001. évi népszámlálás 

adati szerint a településen az állandó népesség száma 11.212 fő volt, míg a 2007. évi KSH 

adatok 12.075 fős állandó népességet mutattak ki. Mindkét érték értelemszerűen néhány fővel 

alatta marad a lakónépesség aktuális évre jellemző értékének. 

A lélekszám kiegyensúlyozott növekedése, a népmozgás térbeli folyamatainak köszönhető, 

hiszen Albertirsa a migrációs változásokból vándorlási nyereséget könyvelhet el, a vándorlási 

egyenleg pozitív, a település értéke az elmúlt évek során átlagosan 158 fős nyereséget mutat. 

Tehát az alábbi diagramon látható módon, az elvándorlás mértéke minden évben legalább 100 

fővel kevesebb a bevándorlás értékénél. A tendenciáról annyi állapítható meg, hogy az utóbbi 

években a népességmozgás mértéke felesősödött, de ez sem jelent kiugróan magas értékeket. 

Az akcióterület jellemző folyamatai 

A városközpont a lakó és az állandó népesség mindössze 3,5%-ának lakhelye. 


Mutató megnevezése 

Albertirsa 

összesen* 

Új 


Lakónépesség száma 11 280 381 

Lakónépesség aránya (%) 100 3,38 

Állandó népesség száma 11 212 389 

Állandó népesség aránya (%) 100 3,48 

* Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. 

Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás 

A városrész lakosságának korösszetételét tekintve megállapítható, hogy korstruktúrája a 

városi átlagértékhez képest kedvezőbb képet mutat, ugyanis a fiatalok 0,3%-ponttal magasabb 

arányt, az időskorúak közel 3%-ponttal alacsonyabb, míg az aktív korosztályúak 2,6%-ponttal 

magasabb arányt képviselnek, mint a városi átlag. 




összesen* 



Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 16,8 17,1 

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) 63,0 65,6 

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 20,2 17,3 




26


3. sz. ábra 

(%) 

70 

60 

50 

40 

30 

20 

10 

0 

A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) 

0-14 évesek aránya 15-59 évesek aránya 60- x évesek aránya 



Városközpont 

A lakosság képzettségi fokát tekintve jelentős eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. A 

városközpont képzettségi színvonala, magasan felülmúlja a városi mutatókat. A városrészben, 

Albertirsa egészéhez viszonyítva alacsonyabb arányban jelennek meg a legfeljebb általános 

iskolai végzettséggel rendelkezők (13%-ponttal), és magasabb arányt (10,1%) képviselnek a 

felsőfokú végzettségűek. 



Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 

rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 

évesek) belül (%) 

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 

népesség arányában (%) 

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 

rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 

nem rendelkezők aránya az aktív korúakon 

belül (%) 


összesen* 





32,3 19,2 

5,9 16,0 

19,4 9,6 


27


3.3.2 Gazdasági helyzet 

Az albertirsai telephellyel rendelkező vállalkozások gazdasági ágazatok szerinti megoszlása 

városias képet tükröz, hiszen a szolgáltatási szektorban működők aránya meghaladja a 

kétharmadot. 

A hagyományos gazdaságszerkezet öröksége, hogy még mindig jelentősnek mondható az 

ipari profilú vállalkozások aránya, amelynek mértéke 2006-ben meghaladta a 27%-ot. Az 

ágazati szerkezet 2001 és 2006 között jellemzően nem változott. A mezőgazdaság 4%-os 

értékét a területi sajátosságok indokolják. 

A 2006 óta eltelt időszakban valószínűsíthető, hogy a szolgáltatási szektorban működő 

vállalkozások aránya meghaladta a 70%-ot, és az ipar részaránya is tendál napjaink jellemző 

18-20%-os értékéhez. 

Albertirsai telephelyű működő vállalkozások száma ágazat szerint 


Év 

Működő váll. A 

mező- és vadgazdálkodásban 

Működő váll. 

A bányászat, 

feldolgozóipar, 

vill. Energ. 

Iparban 


Az ép. 

Iparban 


Szolgáltatásokban 

Működő 

váll. 

Összesen 

2000 47 71 122 605 845 

2001 40 73 122 488 723 

2002 40 77 129 520 766 

2003 43 77 135 532 787 

2004 44 74 140 531 789 

2005 33 69 131 464 697 

2006 28 63 128 476 695 

Forrás: TeIR (VÁTI Kht.) 


28


A helyben működő vállalkozásokra 2009-ben kivetett iparűzési adó összege: 199.810 319,- 

Ft-ot tett ki. Iparűzési adót fizető vállalkozások száma kb. 1000 db. A tíz legnagyobb 

iparűzési adót szolgáltató vállalkozást tartalmazza az alábbi táblázat. A tíz cég terhére 2009. 

évben előírt, kivetett helyi iparűzési adó összege: 75.331.800.-Ft. 


A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása 

Cég neve 

Címe 

1. Aquaricus Aqua Kft. Cegléd, Kút u. 4. 

2. MIRSA Zrt. Albertirsa, Baross u. 78. 

3. Faulhaber Motors Hungária Kft. Albertirsa, Dózsa Gy. u. 29. 

4. Dolina Kft. Albertirsa, Hősök u. 11. 

5. Damisol Kft. Albertirsa, Irsay K. 1. 

6. Porció-ék Kft. Albertirsa, Homokrész I. ker. 

7. Dános Kft. Albertirsa, Baross u. 85/II 

8. OLATTI Kft. Albertirsa, Pesti u. 53. 

9. FA-CO Kft. Albertirsa, Pf.:1. 

10. Irsa Patika Kft. Albertirsa, Somogyi B. u. 36. 

Forrás: Albertirsa Polgármesteri Hivatal adatközlése 

A településen működő vállalkozások helyzetét jól tükrözik az alábbi adatsorok. A regisztrált 

vállalkozások száma 2000-től egyenletesen növekszik, napjainkban Albertirsán az ilyen cégek 

száma 1.100 körüli. A vállalkozási környezet helyzetéhez közelebb jutunk, ha megvizsgáljuk 

az egyéni vállalkozások és a működő vállalkozások számának elmúlt évtizedben jellemző 

változását. 2000 és 2004 között stabil, mindkét típus esetében évről-évre kismértékű bővülés 

mutatható ki, amely tendencia 2005 után megfordul és a működő vállalkozások száma 

jelentős mértékben csökken. 


Év: 

Regisztrált 

vállalkozások 

száma: 

Reg. 

Egyéni 

váll. 

Száma: 

Működő 

váll. 

Száma 

Működő 

korlátolt 

fel. Társ. 

Száma 

Működő 

részvénytárs. 

Száma 

Működő 

szöv. 

Száma 

2000 910 686 749 72 2 1 

2001 936 699 723 78 1 1 

2002 984 724 766 81 2 1 

2003 1007 725 787 93 2 1 

2004 1030 722 789 120 2 1 

2005 1062 721 697 101 2 0 

2006 1084 707 695 110 2 0 

2007 1094 690 n.a. n.a. n.a. n.a. 


29


A vállalkozói aktivitás jellemző értéke az ezer lakosra jutó vállalkozások száma, amely 

kedvezőbb a megyei átlagnál: míg 2005-ben Pest megyében átlagosan 72,13 vállalkozás jutott 

1000 lakosra, addig Albertirsán 88,98. 

Figyelemre méltó a vállalkozások profil szerinti megoszlása, ugyanis a cégek kétharmada 

három nemzetgazdasági ágazatba tartozik; 2006-ban a legtöbb vállalkozás (187db) a 

kereskedelem, javítás ágazatba volt sorolható, ezt követték az építőipari cégek (128db), majd 

az ingatlanügyek, egyéb gazdasági szolgáltatások (118db). 

Az Albertirsai vállalkozások helyzetének megyei összehasonlítását elvégeztük a 

vállalkozássűrűség tekintetében is. 2005-ben Pest megyében az egy négyzetkilométerre jutó 

vállalkozások száma 13,1 db volt, ezzel szemben Albertirsán mindösszesen 9,55 db. 

Az akcióterület gazdasági potenciálja 

A városrész a település gazdasági életében elsősorban a kiskereskedelmi egységei révén 

játszik főszerepet. A városközpont relatív kis területe ellenére jelentős kereskedelmi 

koncentrációt mutat. A hagyományos központi funkciót jeleníti meg a piac, amelynek 

kistérségi vonzásereje van. 

Összefüggő kiskereskedelmi zónát képez a Pesti út mindkét oldala, ahol klasszikus 

kiskereskedelmi-kisiparos egységek a dominánsak (víz-, gáz szerelvénybolt, elektronikai 

üzlet, cipőbolt, gumijavító, stb.), míg a leendő városháza körül a modern, magasabb 

presztízsű szolgáltatások foglalnak helyet (bankfiókok, kávézó, DM, stb.). A legjelentősebb 

foglalkoztatók közül csak a Posta (25fő), és a Tesco-Global Zrt. (17fő) helyezkedik el a 

városrészben. 



Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 

népességen belül (%) 

Rendszeres munkajövedelemmel nem 



Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 


összesen* 


Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi Népszámlálás 



51,3 53,7 

45,1 34,0 

42,7 32,8 

A foglalkoztatási mutatók a városközpontban a települési átlagnál kedvezőbb képet mutatnak. 

Az átlagnál valamivel jobb a helyzet a foglalkoztatottak munkaképes korú népességen belüli 

aránya tekintetében, de még kedvezőbb a kép, ha a foglalkoztatott nélküli háztartások arányát 

vizsgáljuk, amely 10%-ponttal alacsonyabb, mint a város átlagértéke, vagy a rendszeres 

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül mutatót nézzük, ahol 

11%-pontnyi a differencia. 


30


Az akcióterület vállalkozásai között legnagyobbrészt szolgáltató jellegűeket találunk. Az 

akcióterületen telephellyel rendelkező vállalkozások száma 2009-ben 117 db volt, ami a 

településen működő összes vállalkozás közel tíz százaléka. 

A vállalkozások, üzletek és irodák száma az akcióterületen (2009) 


Év 2009 

Vállalkozások száma 117 

Üzletek száma 86 

Irodák száma 8 

Forrás Albertirsa Város Önkormányzata 

A tevékenységek alapján elmondható, hogy a területen jelen vannak a gazdasági 

szolgáltatásokat nyújtó, ingatlanügyeket és pénzügyi közvetítést folytató vállalkozások. A 

gazdasági aktivitáshoz hozzátartozik, hogy a kertvárosias, laza beépítés lehetővé teszi a 

háztáji gazdálkodást, amely az akcióterület északi részén elhelyezkedő ingatlanok jelentős 

részébe jelen van. 

A város tíz legnagyobb helyi adófizető vállalkozásából egy sem működik az akcióterületen. 

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy 2003. óta megújult környezetben látja el hagyományos 

városközponti funkcióját a piac, az akcióterület közepén. A piac hatóköre túlnyúlik a város 

határain. A környékbeli településekről érkező vásárlókkal és vásárosokkal együtt 

hétvégenként a látogatók száma eléri a 2.000-3.000 főt. 

A piac kedvező hatását nem csak a közösségi életben betöltött kitüntetett szerepével éri el, 

hanem kiemelt fontossággal bír, hogy megélhetési lehetőséget biztosít a környéken élők 

számára. 

Az akcióterület gazdasági életében a kiskereskedelem nagyon fontos szereppel bír, ez a terület 

egyik fő funkciója. A városközpont területén 86 kiskereskedelmi üzlet található. A 

kiskereskedelem a legváltozatosabb profillal van jelen az akcióterületen. 

Albertirsa megújuló városközpontja egyre inkább helyet ad a gazdasági irányító funkcióknak. 

Az akcióterületen az utóbbi években nyílt a K&H Bank fiókja, valamint a Dél-Pest Megyei 

Takarékszövetkezet. Ezen felül számos pénzügyi szolgáltató iroda működik itt, a 

legváltozatosabb profillal (ingatlanközvetítő, utazási iroda, mobiltelefon szolgáltatók, illetve 

egyéb magánvállalkozások irodái). 

A következő térképen látható, hogy a kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatók az Akcióterület 

középső részén koncentrálódnak, elsősorban a Pesti út, a Piac tér és a Vasút utca mentén. 


31



Az Új Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek, irodák 

A turizmus helyzete 

kiskereskedelmi üzlet 

Az Új Városközpontnak hosszú utat kell még bejárnia ahhoz, hogy a jövőben a mikrotérség 

igazi központjává, az idegenforgalom számára is vonzó területté váljon, ugyanis turisztikai 

látnivalókban meglehetősen szegény. Irsa és Alberti alközpontjai közötti elhelyezkedése 

azonban lehetővé teszi, hogy az új épületek, közterületek kialakításával, a közlekedés 

fejlesztésével, átszervezésével, a templomok és más középületek építészeti együttesével 

szerves egységet alkosson, így a területi szinergiákat kiaknázva jelentős vonzerőt képezzen. 

Az idegenforgalom infrastruktúrája felettébb hiányos, a városnak nincs igazán magas 

színvonalú szálláshely kínálata, és rendkívül alacsony a vendéglátó egységek (éttermek, 

vendéglők) száma is. Az akcióterület idegenforgalmi adottsága a városon belül még inkább 

kedvezőtlennek ítélhető, mindössze három színvonalas vendéglátó egységet találni a 

városközpontban. 

iroda 


32



A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek 

ÉPÜLET 

CÍME 

HRSZ JELLEGE FUNKCIÓ TULAJDONOS ÜZEMELTETŐ 

Pesti út 91. 2914 vendéglátó Söröző, 

étterem 

Magán Magán 

Vasút utca 4/13 2952/15 vendéglátó Kávézó Magán Magán 

Pesti út. 65. 3382 vendéglátó Étterem Magán Magán 

Albertirsa egészében ugyanakkor többfajta olyan turisztikai adottság van, ami kedvező 

feltételeket kínálhat a szabadidő eltöltéséhez. Meleg vizes gyógyfürdővel, horgásztóval 

rendelkezik, a város környéke változatos dombvidéki, alföldi táj, az itt levő vízi- és állatvilág, 

a Gerje-völgye üdülőterület a jövő turizmusának letéteményese lehet, megfelelően 

összehangolt városfejlesztés esetén. Az új városközpont kialakításakor is tekintettel kell lenni 

más városrészek kedvező adottságaira, a szinergiák kiaknázásának lehetőségeire. 

Albertirsa legvonzóbb turisztikai célpontjai az akcióterületen kívül, de ahhoz földrajzilag 

nagyon közel helyezkednek el. Kiemelkedő turisztikai vonzerőt képvisel a termál gyógyfürdő, 

amelyet a 25 éves működése alatt folyamatosan, ám csak ki léptékben fejlesztett az 

önkormányzat. A rendezési terv és az IVS is a további beruházásokat irányoz elő a területre. 

A mintegy 35 hektáros terület főszezonban akár napi 4.000-5.000 fős vendégforgalom 

lebonyolítására is alkalmassá tehető. A látogatók egy részének városközpontba történő 

vonzása, a helyi gazdaság fellendítése érdekében elengedhetetlen. A vendégforgalom 

dinamikus növeléséhez szükség van magas színvonalú szálláskapacitás kiépítésére. 

Az akcióterület vonzáskörzetének országos jelentőségű védett műemlékei: az Alberti 

Katolikus temetőben található Szapáry-sírkápolna, amely Ybl Miklós tervei alapján készült, 

az Alberti evangélikus templom, és a Nepomuki Szent János szobor, az irsai katolikus 

templomkertben. 

Az országos védettségű műemlékek mellett a település rendelkezik szép helyi védettségű 

épületekkel és alkotásokkal. Közülük az Erzsébet téren, a katolikus templom mellett látható 

Szent Erzsébet szobor – feltétlenül az egyik legfigyelemreméltóbb. 

Összefoglalóan megállapítható, hogy az Új városközpont gazdasági szerepe a városon belül 

egyre jelentősebb. Az akcióterület a kiskereskedelem igen fontos központja. Ugyanakkor a 

gazdaság nem kellően diverzifikált, kevés a nagy hozzáadott értéket hordozó szolgáltatás és 

számottevő hányadot tesz ki az alapvető cikkek (iparcikkek, élelmiszerek, ruházati termékek, 

stb.) kereskedelme. 

A jövő szempontjából lényeges, hogy az idegenforgalom háttérbázisa gyakorlatilag teljesen 

hiányzik, amiben változást hozhat a városközponti funkció megerősödése. Jelenleg kevés a 


33


színvonalas vendéglátóegység is, de ezek száma szintén változhat a gazdaságfejlesztést célul 

kitűző városfejlesztés eredményeként. 

A pályázati projekt megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az akcióterület a város és 

mikrotérsége számára komoly vonzerőt jelentsen, és képessé váljon lényegesen megnövekvő 

létszámú turista kiszolgálására. A városközpont arculatának egységesítése, új, vonzó épített 

környezet kialakítása, a közigazgatási és egyéb kiszolgáló funkciók bővítése, megerősítése 

szükséges alapfeltétel a szállásférőhelyek, a vendéglátóhelyi kapacitásbővítés számára. 

Az akcióterület csak abban az esetben válhat Albertirsa funkcionális városközpontjává, ha a 

jelenleginél magasabb hozzáadott értékű kiskereskedelem telepszik meg rajta, ha nő a 

szolgáltatások száma és minősége. Ehhez azonban újabb funkciókra, a népesség- és 

tőkevonzó képesség növelésére van szükség. 


Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák: 

MEGNEVEZÉS TULAJDONOS MENNYISÉG (db) 

üzletek 

önkormányzat 

Magán 

1 db 

85 db 

irodák 

önkormányzat 0 db 

Magán 8 db 

Forrás: Albertirsa Város Önkormányzata 


34


3.3.3 Társadalmi helyzet 

A következő fejezetekben bemutatásra kerül a társadalom több olyan jellemzője, amely 

közvetetten alkalmas arra, hogy következtetéseket vonjunk le tagjainak helyzetére, státuszára 

vonatkozóan. 

A helyi társadalom állapotát leíró mutatókat közzétettük a 3.3.1 pont („Demográfiai helyzet”) 

alatt. Megállapítható belőlük, hogy Albertirsa Új Városközpont akcióterületének helyi 

társadalmi állapota, a városközpont presztízsének megfelelően, kedvezőbb képet mutat, mint a 

város más részeinek átlagos társadalmi jellemzői. 

Mint általában a városok központi területein, Albertirsán is a kvalifikált, magas iskolai 

végzettséggel rendelkező, tehetősebb társadalmi csoportok lakhelye az akcióterület. Ez a 

helyzet magában hordozza a megújulás lehetőségét, kedvező alapot biztosít a fejlesztések 

számára. A gazdasági értelemben aktív népesség aránya magasabb, mint a település más 

városrészeiben. Ennek megfelelően, a helyi népesség vásárlóereje, kulturális igénye 

megfelelően illeszkedik a városrehabilitációs elképzelésekbe. 

Stratégiai értelemben kifejezetten biztató, hogy a lakosság korösszetétele kedvezőbb a városi 

átlagnál. Ez a mutató jellemzően nem feltétlenül alakul így más városokban. Vagyis 

Albertirsán a városközpont megkezdett fejlesztése különösen jó eséllyel indíthat meg és 

erősíthet fel pozitív folyamatokat. 

3.3.4 Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet 

A városrész a település gazdasági életében elsősorban a kiskereskedelmi egységei révén 

játszik főszerepet. A városközpont relatíve kis területe ellenére jelentős kereskedelmi 

koncentrációt mutat. 

A sok kis foglalkoztató jelenléte ellenére az itt élők többsége is (csakúgy, mint a többi 

városrész polgárai) naponta ingázik (általában budapesti) munkahelyére. 



Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 

népességen belül (%) 

Rendszeres munkajövedelemmel nem 



Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 


összesen* 

*Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. 

Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás. 



51,3 53,7 

45,1 34,0 

42,7 32,8 


35


A foglalkoztatási mutatók a városközpontban a települési átlagnál kedvezőbb képet mutatnak. 

Az átlagnál valamivel jobb a helyzet a foglalkoztatottak munkaképes korú népességen belüli 

aránya tekintetében, de még pozitívabb a kép, ha a foglalkoztatott nélküli háztartások arányát 

vizsgáljuk, amely 10%-ponttal alacsonyabb, mint a város átlagértéke. A „rendszeres 

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül” mutató pedig 11%ponttal 

kedvezőbb a város egészéhez képest. 

3.3.5 Jövedelmi helyzet 

Az akcióterület lakosságának jövedelmi helyzete a foglalkoztatottak magas arányának, 

valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők csekély számának 

köszönhetően, a városi átlagnál kedvezőbb. 


Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formákban részesülők megoszlása 

Albertirsán, 2008-ban és 2009. 3. negyedév végéig 

2008 

2009 3. negyedév 

végéig 

Átmeneti segély 2 045 474 

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 567 637 

Közgyógyellátás 447 526 

Lakásfenntartási támogatás 312 352 

Rendszeres szociális támogatás 87 98 

Időskorúak járadéka 3 3 

Forrás: Albertirsa Város Önkormányzata 

Összesen 

3 461 2 090 

A különféle szociális juttatásokban részesülők aránya közvetetten alkalmas arra, hogy a 

városrész társadalmi állapotáról képet kapjunk. Rendszeres szociális segélyben, és 

rendelkezésre állási támogatásban mindössze egy fő részesül az akcióterületen, ami eltörpül a 

többi városrészhez képest. 

2008 egészének és 2009. első háromnegyedének összevetéséhez meg kell jegyezni, hogy 

utóbbi adatai, az átmeneti segélyek sorban nem tartalmazzák a hetven év felettiek részére 

minden Karácsonykor adandó vásárlási utalványt. Amennyiben ezt a támogatási formát 

(2009-ben 1296 fő) is figyelembe vesszük, láthatóvá válik, hogy a különféle önkormányzati 

ellátásban részesülők száma növekszik. 


36


A jövedelmi helyzetről pontos képet kaphatunk a személyi jövedelemadóra vonatkozó adatok 

vizsgálatából. Sajnos, ezek a mutatók az akcióterületre nézve nem állnak rendelkezésünkre. 

Albertirsa egészét azonban összehasonlíthatjuk a Dél-Pest Megyei Kistérség többi városának 

adataival. Az itt következő, ezt bemutató táblázat szerint 2007-ben Albertirsa polgárainak 

jövedelmi pozíciói viszonylag jók voltak a kisrégió többi városában élőkhöz viszonyítva. 

Konkrétan, az ezer lakosra jutó adósok számában Albertirsa az első, az egy adófizetőre eső, 

SZJA alapot képező jövedelem, valamint az adó összegében pedig a második helyen állt. Az 

akcióterület népessége iskolázottságában, korösszetételében, valamint a foglalkoztatottsági 

mutatók tekintetében egyaránt jobb helyzetben van, mint a városi átlag. 

Amennyiben e két tényezőt (az albertirsaiak más, kistérségbeli városok lakóihoz viszonyított 

jövedelmi helyzetét, és az akcióterület polgárainak fenti ismérveit) összevetjük, egyetlen 

következtetésre juthatunk. Eszerint a városközpontban élők jövedelmi helyzete relatíve 

kedvező. 


Város 

Személyi jövedelemadó-adatok a Ceglédi kistérség városaiban 

Lakónépesség 

(2007) 

Adózók 

száma 

(fő) 

Az ezer 

lakosra 

jutó 

adózók 

száma 

(fő) 

Személyi 

jövedelemadóalapot 

képező 

jövedelem 

(Ft) 

Személyi 

jövedelemadó 

(Ft) 

Egy adófizetőre jutó 

Személyi 

jövedelemadóalapot 

képező 

jövedelem 


37 

Személyi 

jövedelemadó 

Ft 

Abony 15710 6150 391 8 559 827 484 1 381 805 523 1 391 842 224 684 

Albertirsa 12250 5115 418 7 938 454 393 1 421 966 107 1 551 995 277 999 

Cegléd 38270 15893 415 26 032 582 826 4 884 280 928 1 637 990 307 323 

Nagykőrös 25046 10154 405 15 125 006 480 2 560 429 747 1 489 561 252 160 

Átlag 

Forrás: TeIR 

1 517 847 265 541


3.3.6 A környezeti értékek bemutatása 

A városrészben a népesség arányának megfelelően a lakásállománynak is valamivel több, 

mint 3%-a koncentrálódik. A laksűrűség valamivel magasabb, mint a város átlagos értéke, de 

a különbség elhanyagolható. A lakások minőségének meghatározásához jó jelzőszám a 

lakásállomány komfortszintjének értéke, amelyet jelen esetben a komfortnélküli lakások 

aránya jelez. A városrész 17,4%-os értéke közel fele a települési átlagnak. Ez még így is 

nagyon magas érték, ami valószínűleg az adatbázis elavultságából, illetve a be nem jelentett 

komfortosításból adódik. 




összesen* 



Lakásállomány (db) 4 287 138 

Lakásállomány aránya (%) 100 3,22 

Laksűrűség (fő/lakás) 2,63 2,76 

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 32,6 17,4 



A városközpont annak ellenére már most túlzsúfolt, hogy Albertirsa egésze tipikus alföldi 

településként széttagoltan, lazán beépített. Ennek oka egyrészt a robbanásszerűen növekvő 

motorizáció, másfelől pedig a környező utak csekély áteresztő képessége, és a parkolók 

elégtelen száma. 

Az új beruházások tovább növelik a meglévő közlekedési anomáliákat. Emiatt a közlekedési 

utak és a parkolók átgondolt fejlesztésére van szükség. 

A leendő városközpontot határoló területek beépítettsége és épületállománya igen vegyes 

képet mutat. A kertes családi házas területek – Sport, Győzelem, Vasút u. – épületeinek és 

ingatlanainak kialakítása is különböző építészeti korszakokat jellemez. A Sport utca 

településközponttal határos része új kialakítású, kertes családi házas terület, míg a Vasút utca 

ezen szakasza sokkal régebbi múltra tekint vissza. 

A családi házak mellett fellelhetők a területen a városközpontokra jellemző szolgáltató 

egységek, mint a Posta, az OTP, a K&H Bank, gyógyszertár, de megtalálható itt az alapfokú 

nevelési célokat szolgáló bölcsőde is. 

A tervezett városközpont tömbjéhez csatlakozik észak-keleti irányban az a településrész, mely 

kétszintes sorházas lakóépületeket tartalmaz. Továbbá helyet kaptak itt olyan kereskedelmi 

egységek, mint a piac és a COOP áruház is. Ezen a területen található a mentőállomás, a házi- 

és szakorvosi rendelő (épületében a családsegítővel), valamint egy gyógyszertár is. 

Összességében megállapíthatjuk, hogy a célterület egy részén már megjelent városközponti 

jellegű épületek közé jól beilleszthetőek a tervezett beruházás egyes elemei. Velük az összkép 

egy modern, XXI. századi kisváros ismérveit mutatja majd. 

Az akcióterületen országos, illetve helyi védelem alá tartozó ingatlan nem található. 


38


3.3.7 A környezeti károk bemutatása és feltárása 

Az akcióterületen nem található szennyezett terület. 

3.3.8 Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte 

Az akcióterületen a közigazgatási funkciók jelenleg teljesen hiányoznak. Ezzel szemben az 

egyéb közösségi, közművelődési és humánszolgáltatások jelentős mértékű koncentrációja 

figyelhető meg. Az egyházi intézmények a városközpont közelében helyezkednek el, könnyen 

elérhetők. 

Ugyanez elmondható a vasútállomásról. A település munkajövedelemből élő lakói 

többségének ma is a MÁV biztosítja a napi ingázás lehetőségét, tehát forgalma nagy, s a város 

számára jelentős tényező. Az állomás épülete a formálódó főtértől háromszázhetven, az 

akcióterület déli határától pedig százötven méterre található. 

A közösségi funkciók közül az akcióterületen helyezkedik el a város művelődési, művészeti, 

kulturális életének két meghatározó, önkormányzati tulajdonú intézménye: a Márai Sándor 

Városi Könyvtár és a Móra Ferenc Művelődési Központ. 

A humánszolgáltatókon belül, az egészségügyiek közül a Politzer Ádám Egészségügyi 

Központ épületében koncentrálódik számos ellátás, amelyek mindegyike mikrotérségi 

hatókörrel rendelkezik. Ilyen hatáskörűek továbbá a gyógyszertárak, a háziorvosi rendelők és 

a pénzintézetek. Ezen felül itt található a szintén mikrotérségi feladatokat ellátó 

mentőállomás, és a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat is. 

A város és térségének közösségi élete szempontjából meghatározó jelentőségű a városi piac 

jelenléte, ahol hétvégenként akár 3.000 fő is megfordul. 


39



Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról, a közlekedési, távközlési és közösségi 

funkciókról 

INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG, 

KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS, KÖZÖSSÉGI 

FUNKCIÓK 

Közösségi 

közlekedés 

Közlekedés, távközlés 

MENNYISÉG 

ADATFORRÁS 

(2009) 

Távolsági 

autóbusz-állomás Önkormányzat 

Postahivatal 1 Önkormányzat 

Közösségi funkciók 

Könyvtár 

Piac 

1 

1 

Önkormányzat 


Művelődés Művelődési Ház 1 Önkormányzat 

Egészségügyi 

Központ 

1 Önkormányzat 

Gyógyszertár 2 Önkormányzat 

Humánszolgáltatási Mentőállomás 1 Önkormányzat 

funkciók 

Idősek Napközi 

Otthona 

1 Önkormányzat 

Bölcsőde 1 Önkormányzat 

Általános iskola 1 Önkormányzat 


40



OKTATÁSI 

INTÉZMÉNYEK 

Tessedik Sámuel 

Általános Iskola 2. 

sz. épülete 

MŰVELŐDÉSI 

INTÉZMÉNYEK 

Móra Ferenc 

Művelődési Ház 

Márai Sándor 

Városi Könyvtár 

EGÉSZSÉGÜGYI 

INTÉZMÉNY 

Gyógyszertár 

Politzer Ádám 

Egészségügyi 

Központ 

Az Akcióterület közintézményeinek listája 

CÍM 

Táncsics Mihály 

utca 3. 

CÍM 

HELY- 

RAJZI 

SZÁM 

KAPACITÁS 

KIHASZNÁLTSÁG TULAJDONOS 

2904/1 114 fő tanuló 

7 fő pedagógus 

9 tanterem 

HELYRAJZI 

-SZÁM 

Pesti út 85. 2918 

KAPACITÁS 

KIHASZNÁLTSÁG 

1 db színházterem 

2 db klubterem 

350 fős kapacitás 


TULAJDONOS 


Pesti út 52. 1754 30 fős kapacitás Önkormányzat 

CÍM 

HELYRAJZI 

-SZÁM 

Mentőállomás Vasút utca 4. 2936 

SZOCIÁLIS 

INTÉZMÉNY 

KAPACITÁS 


TULAJDONOS 

Vasút utca 4. 2936 n.a. Magán 

Vasút u. 4/11. 2952/5 n.a. 

Ellátási körzet: 

15.000 fő 

2 fő háziorvosi 

rendelés, 

központi orvosi 

Magán 

Vasút utca 4. 2936 ügyelet (gyermek, 

felnőtt egyaránt), 

fizikoterápia, 

reumatológia, 

EKG, 

foglalkozás-eü. 



33.000 fő 

Országos 

6 fő ápoló 

6 fő gépkocsivezető 

Mentőszolgálat 

CÍM 

Bölcsőde Baba utca 1. 

HELYRAJZI 

-SZÁM 

KAPACITÁS 


24 fő gyermek 

7 fő gondozó 

2 db foglalkoztató 

terem 

TULAJDONOS 


Idősek Napközi 

Otthona 

Szociális Segítőház 

Táncsics Mihály 

utca 1. 

2905 20 fő 

Evangélikus 

Egyház 

Gyermekjóléti Kp. 

És Családsegítő 

Szolgálat 

Vasút utca 4. 2936 


20.000 fő 


IGAZGATÁSI 

INTÉZMÉNYEK 

CÍM 

HELYRAJZI 

-SZÁM 

KAPACITÁS 


TULAJDONOS 

Posta Vasút utca 4/10. 2952/1 n.a. Magyar Posta 


41


3.3.9 A közbiztonság helyzete 

Albertirsa és ezáltal az Új városközpont akcióterület a Ceglédi Rendőrkapitányság 

illetékességi területéhez tartozik a következő településekkel együtt: Abony, Albertirsa, 

Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kőröstetétlen, Mikebuda, 

Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás. 


A Ceglédi Rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozó települések relatív esetszámait 

mutató térkép alapján megállapítható, hogy Albertirsa az ismertté vált bűncselekmények 

szempontjából a kedvezőtlenebb képet mutató települések közé tartozik. 

Általánosságban megállapítható az a jelenség, hogy a településnagysággal korrelál a fajlagos 

esetszám alakulása. Ezt támasztja alá az, hogy Cegléd mutatja a legrosszabb képet, és, hogy 

Albertirsa is gyengébb közbiztonsággal rendelkezik. 


42



Ismertté vált 

Albertirsa* 264 254 290 232 

bűncselekmények száma Akcióterület** 25 24 26 38 

Ezer lakosra jutó ismertté vált Albertirsa 23 23 26 21 

bűncselekmények száma*** Akcióterület 66 63 68 100 

Forrás: (*) Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium; 

(**) Ceglédi Rendőrkapitányság Albertirsai Rendőrőrs. 

(***) A népességszám a 2001. évi KSH Népszámlálás, mint bázis adatra vonatkozik. (Albertirsa: 

11.280 fő; Akcióterület: 381 fő) 

A közbiztonság helyzetét az ismertté vált bűncselekmények számának alakulásával 

szemléltetjük. A fenti táblázat annyi korrekcióra szorul, hogy az akcióterület népességének 

idősoros adatának hiányában az összehasonlíthatóság miatt mindkét területi szinten a 2001. 

évi népszámlálási adatokat vettük alapul. Mivel a népességszám az elmúlt időszakban mind 

települési, mind akcióterületi szinten növekedett, ezért az ezer lakosra jutó bűncselekmények 

száma a táblázatban kalkulált értéknél alacsonyabb. A korrekció ellenére a közbiztonsági 

tendenciák kimutathatók. 

Annak ellenére, hogy a társadalmi körülmények lényeges változása nélkül a legnagyobb 

erőfeszítések ellenére sem lehet elérni a bűncselekmények számának tartós mértékű 

csökkenését, a közbiztonság alakulása a fenti adatok tükrében célzott lépésekre készteti az 

önkormányzatot, a helyi közösséget. 

A város egészében az ismertté vált bűncselekmények száma éves átlagban 260 eset körül 

alakul, amely eltekintve a 2007-es évtől, viszonylag kiegyensúlyozott képet mutat. Ha 

figyelembe vesszük a növekvő népességet, akkor az ezer lakosra jutó esetszám javuló 

tendenciát mutat. 

Ezzel szemben az akcióterületen emelkedő tendencia figyelhető meg, ráadásul éves átlagban 

az ezer lakosra jutó esetszám két-három szorosa a települési átlagértéknek, ami a teleülésen 

belül az ismertté vált bűncselekmények jelentős koncentráltságára utal. 

Komfortérzet 

Terület 2005. 2006. 2007. 2008. 

Az akcióterületen jelenleg megtalálható közterületek nagy része, a zöldterületek 

szerkezetükben leromlott állapotúak. A közösségi funkciójuk, utcabútorzatuk erősen hiányos. 

Állagukból adódóan, valamint a tervezés során kialakított új gondozott zöldterületeknek 

megfelelően mind a funkciók, mind az utcabútorzat jelentősen bővül. 

A jelenlegi utcabútorok állapota leromlott, anyagaik megkopottak. A padok és 

hulladékgyűjtők elsősorban a forgalmasabb teresedésekben találhatók, formájukból és 

állapotukból eredően cserére szorulnak. 

Az akcióterület világító berendezéseinek összetétele vegyes, hiányos. A közvilágítás egységes 

megjelenése érdekében a jelenlegi világító elemek cseréje és bővítése indokolt. A található 

hirdetőtáblák, zászlórudak, forgalomterelők, és kerékpártárolók szintén többféle stílusú és 

állapotú elemek, amelyek egységesítése az arculat és a komfortérzet szempontjából is előnyös 

lenne. 


43


3.4 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, 

problémák feltárása 

3.4.1 Településszerkezeti elemzés 

A város igazgatási területe változatos táji-települési adottságokkal rendelkezik. A belterülettől 

északra, északnyugat-délkeleti irányban elnyúlva, húzódik a Gödöllő-Ceglédberceli (Monor- 

Irsai) Dombság déli nyúlványa, erdőfoltokkal. 

A dombháttal párhuzamosan, a Gerje patak védett természeti területen halad keresztül. A 

patak széles kiterjedésű partja jellegzetes táji adottsággal bíró lápos-ligetes rét, amely 

kettéosztja a város belterületét, mégpedig az utóbbi évtizedekben kialakult új üdülőzónára és a 

központi településmagra. 

A központi belterületet a dombháttal párhuzamosan szeli át a 40. sz. országos főút, és a 

Budapest-Cegléd vasútvonal. Az üdülési célú belterület és a dombság között húzódik a 4. sz., 

I. rendű országos főút (ez a leendő M4 autóút nyomvonala). A 4. sz. útba a belterület határán 

korszerű, kétszintes csomóponttal csatlakozik a 405. sz. főút, amely az M5 autópályával köti 

össze a települést. 

A település centrumából gyakorlatilag sugárirányban ágazik el négy országos mellékút, 

amelyek a szomszédos kistelepülésekkel kapcsolják össze a nagyközséget, ezt tükrözi az 

elnevezés is (Mikebudai út, Dánosi út, Tápiószentmártoni út, Tápióbicskei út). 

A város településrészei eltérő jellegűek, szerkezeti-karakterbeli különbségeket mutatnak, 

döntően a történeti meghatározottság miatt: 

Alberti mai területének északkeleti részén, a Pesti út és a rét között található az „eredeti” 

településmag, ahol a betelepülő faluközösség az 1700-as években párhuzamos utcákat és 

nagyrészt szabályos, igen kisméretű (400-500 m 2 -es) telkeket alakított ki. A beépítés 

jellemzően előkert nélküli, kertvárosias jellegű. 

A későbbiekben Alberti a Pesti út és a vasút közötti területen (az „eredeti” kertes művelésű 

területen) fejlődött tovább; a növekedésnek délkeletről Irsa ugyancsak terjeszkedő belterülete 

(mint művi környezet), északnyugatról a Pilisi erdő (mint természeti környezet) szabott határt. 

Itt katonásan szabályosra tervezett tömböket, utcákat mértek ki, nagyméretű (1200-2400 m 2 - 

es) telkekkel. 

A népességszám növekedésével e telkek jó részét spontán módon megosztották, így mára 

egyre intenzívebb beépítés alakult ki, amely a nagy telekmélység miatt jellemzően előkertesfalusias, 

de az intenzifikációval az utcák besűrűsödése folytatódik, szakaszonként 

családiházas-kertvárosias jelleget öltve. 

Irsa régi településmagja ún. halmaztelkes, „nőtt” település, a Köztársaság út melletti 

területeken szabálytalan tömbökkel és kanyargós-szűk utcákkal, teresedésekkel. Ezen belül a 


44


Pesti út és a Köztársaság út közötti részen, igen kisméretű (400-500 m 2 körüli) telkek 

alakultak ki, szinte spontán módon. E településrészen utcavonalas-oldalhatáron álló beépítésű 

régi porták, és újonnan beépített előkertes-kertvárosias lakótelkek váltakoznak. 

Irsa településrészen, a Köztársaság utca térré szélesedő szakasza, az egykori Piac tér (ma a 

közparkká átalakított Erzsébet tér) környezetében települési mag formálódott, ahová különféle 

intézmények, kereskedelmi-szolgáltató létesítmények települtek. 

A téren és a becsatlakozó utcákban vegyes megjelenésű beépítés alakult ki (zártsorú 

utcaszakaszok, közintézményeket tartalmazó volt kúriaépületek, mély előkerttel telepített, 

eklektikus stílusú emeletes iskolaépület, egyemeletes társasházak, szabadonálló intézmény- és 

lakóépületek váltakoznak. 

A település lineáris jellegű „központja” a Pesti út (40. sz. út átmenő szakasza) mentén alakult 

ki. A lakónépesség növekedésével, a telkek megosztásával az intenzifikáció természetszerűen 

végbement, így – különösen a település központjában – sűrű beépítés vált jellemzővé, 

többnyire előkert nélküli kisvárosias, oldalhatáron álló módon (nemritkán 3-4 m alatti 

oldalkerttel), helyenként zártsorú szakaszokkal. 

A hajdani két falut (Albertit és Irsát) a rajtuk keresztül húzódó egykori országutat, a közös 

vasútállomással összekötő út fonta egybe. Az 1950. évi község egyesítéskor ennek az útnak 

(ma Vasút utca) már mindkét oldalán megjelent néhány lakóház, ami az egybeépülés fizikai 

ismérve volt. Ugyanakkor természetesen léteztek még foghíjak, melyek egyikén épült meg 

1963-ban a község sportpályája. Tőle a Pesti (M40 sz.) út felé eső részre került később a 

piactér, egy, majd még egy áruház. Utóbbihoz parkoló is épült. Ezek tőszomszédságában 

épült meg a ’70-es években a „Vinnyica lakótelep”, kétszintes sorházakkal, majd pár 

esztendeje a háromszintes, ún. „Centrum lakópark”. 

A rendszerváltást követően az itt meglévő intézmények sora a központi szakaszon 

kereskedelmi-szolgáltatási létesítményekkel gazdagodott, s a folyamat ma is zajlik. Ez a 

terület „kínálja magát” egy klasszikus kisvárosi főtérré alakításra. Olyan centrummá 

fejleszthető ez a településrész, amely a XXI. század valamennyi fontos mikrotérség központi 

szolgáltató funkciójával rendelkezik. Ez a feladat egy eddig központ hiányos, hetedik 

esztendeje városi rangra emelt olyan településen, amelynek régóta létezik természetes 

vonzáskörzete. A benne lévő települések polgárai számára azonban a jelenlegi, meglévő 

lehetőségeivel nem képes sokrétű mikrotérségi központként mutatkozni. 

Az e szerepkörhöz való felnövekedésére ma történelmi esélye van Albertirsának. Amennyiben 

élni tud vele, alvóvárosból fenntartható módon élő és fejlődő kisvárossá válik. Ha elmulasztja 

az esélyt, városi címének értelme megkérdőjeleződik – önmaga és környezete számára 

egyaránt. 


45


3.4.2 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró, meglévő közlekedési hálózat 

helyzete 

A leendő városközpontot határoló valamennyi utca szilárd burkolattal rendelkezik. Ezek 

közül a Vasút utca része a 46114. sz. összekötő útnak, amely (miután végighalad Albertirsa 

belterületén) a 40 sz. főközlekedési utat Nagykőrössel kapcsolja össze. Ennek burkolati 

felújítására 2006-ban került sor. Az út szélessége 5,5 m. Sajnos a 40 sz. főútra történő 

kicsatlakozása nem alkalmas nagy forgalmi terhelés fogadására. A kereszteződés átépítésével 

lehet csak ezen a helyzeten változtatni. 

A terület másik két útja (a Győzelem és a Baba utca) a Vasút utcára csatlakozik. A Baba utca 

szélessége 6 m, és kiemelt szegéllyel rendelkezik. A Győzelem utca szintén szegélyezett, 

felújítása 2005-ben megtörtént. 

Az érintett terület, központi fekvése miatt a település bármely részéről könnyen 

megközelíthető. 

A leendő városközpont tervezett útjai erre a három utcára csatlakozhatnak ki. Paramétereik 

lehetővé teszik a városközpontból majdan kivezető utak forgalmának befogadását. 

Az érintett terület egyik fő problémája, hogy parkolási lehetősége korlátozott, különösen azt 

figyelembe véve, hogy a városközpont funkciógazdagodása miatt várhatóan az eddigieknél 

magasabb forgalmi terheléssel kalkulálhatunk. Emiatt az akcióterületi fejlesztések esetében a 

parkolóhelyek bővítésével kell számolni. 

A legjelentősebb közlekedési problémát a Pesti út és a Vasút utca forgalmi túlterheltsége 

okozza. A városközpont közösségi és közszolgáltatási funkcióinak megerősödése szükségessé 

teszi az akcióterületen belüli úthálózat tehermentesítését. A városközpont úthálózatában 

jelentős változást csak a területen kívül tervezett beavatkozások eredményezhetnek, ami az 

Albertirsát elkerülő út megépítésével realizálódhat a jövőben. 

A belső úthálózat forgalmának mérséklését, a kerékpáros közlekedés ösztönzésével is el lehet 

érni. Ennek infrastrukturális feltételei a város teljes területén hiányoznak. A kerékpár 

forgalom be- és átvezetése az akcióterületen megoldatlan. 

Az akcióterületen közlekedési szempontból a legfontosabb feladatok: 

a Vasút utca forgalmának tehermentesítése, 

a kerékpárút hálózat kapcsolatainak kiépítése a városon, és így az akcióterületen 

keresztül, 

a parkolóhelyek számának növelése. 

A tervezési terület úthálózatában igazán jelentős változást csak a rajta kívül tervezett 

beavatkozások eredményezhetnek, pl. a várost, illetve a városközpontot elkerülő utakkal. 

A közlekedésfejlesztés célja, hogy a városközpontban a forgalmat csillapítsuk, az átmenő 

forgalmat a határoló utakra terheljük, és a területre irányuló célforgalom minél rövidebb 

útvonalat használjon. A forgalomcsillapításnak vannak területi és lokális eszközei. 


46


Az előbbibe tartozik a korlátozott sebességű, a lakó-pihenő, a gyalogos, és a parkolási övezet 

valamint a súlykorlátozás. Az utóbbiba tarozik az egyirányúsítás, a zsákutca, a csomópontok 

forgalmi rendjének módosítása. Ennek érdekében az önkormányzat már 2008-ben megkezdte 

a közlekedésfejlesztési beavatkozások előkészítését. A következőkben ezek közül mutatunk 

be néhány elképzelést. 



47




48



3.4.3 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró, meglévő közműhálózat 

értékelése a megvalósíthatóság szempontjából 

Albertirsa belterületén, az 1990-es évek végére, valamennyi közmű hálózata kiépült. Ezek 

sorát – mint legalapvetőbbet – a villanyhálózat nyitotta meg, és a csatornahálózat építése 

zárta. 

A villanyhálózat az idő múlásával folyamatosan korszerűsítésre került, ami a mai napig sem 

fejeződött be, hiszen a városközpont utcái közül is csak a Vasút és a Vinnyica utcában 

láthatunk betonoszlopokat, míg a Pesti úton csak elavult, faoszlopos tartók találhatók. A 

Győzelem és a Sport utcában vegyesen van beton és faoszlopos hálózat is. A 

legellentmondásosabb a Pesti út helyzete, hiszen az öreg fa oszlopokra korszerű, 

energiatakarékos közvilágítási lámpatesteket szereltek fel (2001-ben a város egészét érintő 

közvilágítás korszerűsítésre került sor). Az oszlopok cseréjével, még inkább földkábellel 

történő kiváltásával, a városkép is jelentősen javul. 

Az ivóvíz rendszer építése mintegy 30 éve befejeződött. A hálózat az akkori kornak megfelelő 

azbesztcement nyomócsőből készült, melyet a nagyobb terhelésnek kitett helyeken acélcső 

egészített ki. A csővezetékek átmérője lehetővé teszi a hálózat nagyobb terhelhetőségét is. 


49


Sajnos az eltelt három évtized bebizonyította, hogy az azbesztcsövek élettartama véges. 

Folyamatos kicserélésükkel lehet csak biztosítani a zavartalan vízellátást és üzemeltetést. Az 

emberek életvitelének változása megnövekedett vízfelhasználással párosult. Az 

ezredfordulóra bebizonyosodott, hogy csak egy új kút fúrásával lehet a megnövekedett 

igényeket kielégíteni. Ez 2007-ben önkormányzati beruházásként megtörténik. 

Az ivóvízhálózat kiépítése után az 1980-as években kezdődött meg a szennyvízcsatorna 

rendszer és a tisztítómű építése. A csatorna anyaga a mai követelményeknek is megfelelő KG- 

PVC. A gerincvezeték átmérője 200 mm, míg az ingatlanok szennyvize 150 mm-es 

csővezetéken érkezik az utcai gerincvezetékbe. A településközpontban lévő utcák 

csatornahálózata nem igényel beavatkozást nagyobb szennyvízterhelésnél sem. 

Ez 2009 januárjáig nem volt elmondható arról az 500 m 3 /nap teljesítményű szennyvíztisztító 

telepről, melynek feladata a beérkező szennyvíz tisztítása. A fenti kapacitáshoz képeset nem 

ritka a napi 1000-1200 m 3 beérkező szennyvízmennyiség sem. A tisztító telep bővítése és 

korszerűsítése 2009-ben megtörtént. A mostani 1800 m3/nap teljesítmény és a telepen 

alkalmazott technológia egyaránt „elbírja” – az elmúlt évtizedben tapasztalt lélekszám 

növekedés következő tizenöt-tizenhat esztendő során folytatódó ütemét feltételezve – az 

igényeket. Ez a megállapítás újabb vállalkozásoknak a városba történő betelepülése esetén is 

igaz. 

A gázellátási rendszer építése a lakosság, az önkormányzat és gazdasági társulások 

finanszírozásával valósult meg, 1992 és 1995 között. A beruházás folyamán – néhány 

külterületi szakasz kivételével – a város valamennyi utcájában megépült a középnyomású 

hálózat. A csővezetékek anyaga KPE. Az Albertirsa északi és déli részén létesült gázfogadó 

állomások biztosítják az egyenletes és zavartalan gázellátást. A településközpontban lévő 

Vasút és Győzelem út is helyet ad annak a nagy átmérőjű (D 160 mm) vezetéknek, mely a 

gázellátásban főszerepet játszik. Ottléte a megnövekedett gázigényt is biztonságosan tudja 

kezelni. 

A közművek közül Albertirsán a telefonhálózat látványa egyáltalán nem illik bele a 

városképbe: mintegy kilencven százalékában faoszlopokra szerelték fel a kábeleket, 

melyekből nem ritka, hogy öt-hat szál is jut egy-egy oszlopközre. A kábelkötegek 

rendezetlenséget és kuszaságot sugallnak. A városközpontban mindenképpen földkábel 

formájában kell ezeket a hálózatokat működtetni. Ezt a törekvést az üzemeltető is magáénak 

vallja, hiszen a légkábeles hálózatot ebben az évben, a Vasút utcában egy szakaszon már 

földkábellel váltotta ki. 

Az itt leírtak alapján kijelenthető, hogy a projekt keretében tervezett fejlesztésekhez 

szükséges közmű kapacitások rendelkezésre állnak. 


50


3.4.4 Lakáshelyzet 

A városközpont általános lakáshelyzetének jellemzőit a 3.3.6 pontban („A környezeti értékek 

bemutatása”) ismertettük. 

Az itt található önkormányzati tulajdonú lakások legalapvetőbb ismérveit az alábbi táblázat 

szemlélteti. 


Kimutatás az akcióterület önkormányzati tulajdonban lévő lakásairól, 2009 

Cím Komfortfokozat Szobaszám Alapterület (m2) 

Költségalapon meghatározott lakbérű lakások 

Vasút u. 4/4 Összkomfortos 1 35 



Vasút u. 4/7 Összkomfortos 

Szociális bérlakások 

2 93 

Pesti ú. 49. Komfortos 2 50 

Pesti ú. 59. Félkomfortos 2,5 78 

Az önkormányzat tulajdonában álló lakáscélú ingatlanok húsz százaléka található a 

városközpont területén. Komfort fokozatuk és állapotuk összességében megfelelő. A 

városközpont tervezett fejlesztése esetén, a Vasút utcában a Családsegítő Központ egyik 

telephelyének felszabadulása révén, megüresedik egy eredetileg lakásnak készült épületrész, 

amely ezután visszaalakítható régi funkciója szerint. A város egészében nagyon kevés az 

önkormányzati tulajdonú lakás. Ezért az ilyen apró lépés is jelentőséggel bír. 


51


3.4.5 A közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota 

A közigazgatási és közösségi célú épületek állapota néhány kivétellel megfelelőnek 

mondható. Az elmúlt 15 év során több olyan jelentős beruházás történt, aminek következtében 

önkormányzati ingatlanok, létesítmények újultak meg. Ezek a következők voltak: 


LÉTESÍTMÉNY CÍM HRSZ 

MEG- 

VALÓ- 

SULÁS 

ÉVE 

TEVÉKENYSÉG 

Piac tér és kiszolgáló Piac tér 2935 2002. felújítása, a piac részleges 

létesítményei 

áthelyezése 

Márai Sándor Városi 

Könyvtár 

Pesti út 52. 1754 2005. Teljes felújítása 

Móra Ferenc Művelődési Pesti u. 85. 2918 2005. elektromos hálózatának 

Ház 

felújítása 

Posta Székház Vasút utca 2952/1 2005. új épület létrehozása 

Tessedik Sámuel Általános 

Iskola (2. sz. épület) 

4/10. 

Táncsics M. 

utca 3. 

3032/1 2001. belső felújítás 

Egészségügyi Központ Vasút utca 4. 2936 2006. Korszerűsítés, felújítás 

Családsegítő Központ és 

Gyermekjóléti Szolgálat 

Vasút utca 4. 2936 

2006. Korszerűsítés, felújítás 

Mentőállomás Vasút utca 4. 2936 2006. Korszerűsítés, felújítás 

Megállapítható, hogy a jelenleg az akcióterületen működő közcélú intézmények ingatlanai jó 

állapotban vannak, jelentősebb felújítási igény nem mutatkozik esetükben. 

Az akcióterület közigazgatási szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítményekben rendkívül 

szegény, a kapacitás igényeknek megfelelő pótlása, ill. szolgáltatás- és kapacitásbővítés 

szükséges. 


52


3.5 Funkcióelemzés 

A városközpont területi alapú funkcióelemzését az egyes funkciótípusok szerint külön-külön 

végezzük el. 

Lakófunkció elemzése 

A városközpont területén a nem lakófunkciójú épületek az ingatlanállomány jelentős részét 

alkotják, mintegy egyharmadát teszik ki (összesen 150 ingatlanelem közül), azonban a 

lakófunkcióval rendelkező épületek képezik az ingatanok domináns hányadát (100 db 

ingatlan). A városrész lakásállományának töredéke, mintegy 3%-a (6db) van önkormányzati 

tulajdonban, a többi lakáscélú ingatlan magántulajdonú. A lakófunkció területi eloszlásáról 

elmondható, hogy az akcióterület külső részén koncentrálódik, ám a Centrum lakópark 

megépülésével jelentősen változott a lakások területi megoszlása. 

Az akcióterület a lakófunkciót hordozó épületek szempontjából vegyes képet mutat, hiszen a 

területen régi és új építésű, földszintes, illetve tetőtér-beépítéses, valamint hagyományos és 

modern technológiával épített, többszintes lakóházak egyaránt vannak. Igazán karakteres, 

magas építészeti értéket hordozó lakóépülettel csak elvétve találkozhatunk. 

A lakásállomány minősége jónak ítélhető, bár figyelemre méltó adat, hogy a 2001. évi 

népszámlálás szerint a városközponti akcióterület lakásinak 17,4%-a komfortnélküli, ami 

betudható annak, hogy a lakásállomány meghatározó része a II. Világháború előtt épült, 

illetve hogy az adat elavultnak tekinthető. 

Az akcióterületen belül a lakófunkció megerősítésére nincs szükség, viszont városképi és 

életminőségi szempontok alapján történő minőségi fejlesztése a következő évek során nem 

maradhat el. 

Városközponti funkció 

Albertirsa centruma a sajátos településfejlődésnek köszönhetően nem rendelkezik klasszikus 

városközponti funkciót hordozó épületállománnyal. Az akcióterületen belül viszonylag kis 

számban, de aránylag koncentráltan helyezkednek el a központi közösségi funkcióknak 

otthont adó ingatlanok: oktatási intézmények, egészségügyi központ, művelődési 

intézmények, könyvtár, stb. A városközponti funkciók közül leginkább a közigazgatási és 

vendéglátóipari, rekreációs funkcióval rendelkező kapacitásokban tapasztalható hiány. A 

közeljövő fontos feladata a közigazgatási, városközponti funkció megerősítése, az ehhez 

szükséges fizikai infrastruktúra fejlesztése. 

Gazdasági funkció 

A városközpont a település gazdasági életében központi szerepet játszik, elsősorban 

kiskereskedelmi egységei révén. Az ingatlanállomány mintegy ötöde, 35 db ingatlan 

rendelkezik gazdasági funkcióval, amelynek egy része lakófunkcióval párosul. Pénzügyi 

szolgáltatások terén négy pénzintézetnek van telephelye az akcióterületen. A kiskereskedelmi 

kínálat, és különösen a banki szolgáltatások vonzáskörzete túlnő a városhatáron is. A 

szolgáltató szektor domináns jelenlétét bizonyítja egyebek mellett az is, hogy ipari 

tevékenységnek csak két-három telephelye található meg a városrészben. Gazdasági funkció 

terén jelentős tartalékai vannak az akcióterületnek. Ez a tény a meglévő funkciók erősítésén 

túl, a funkcióbővítő fejlesztések szükségességét is felveti. 


53


Kereskedelmi funkció 

A városközpont gazdasági-társadalmi életének meghatározó eleme a kereskedelmi funkciók 

jelenléte. A kiskereskedelmi funkció mértéke megfelelőnek mondható az akcióterületen. 

Kiemelt fontossággal bír a városi piac jelenléte, amely közösségi és gazdasági téren is 

meghatározó szerepet játszik a település életében. A vendéglátóhelyi szolgáltatások esetében 

alulfejlettség mutatható ki, amelyen azért is szükséges javítani, mert elsődlegesen ez az a 

funkció, amely nem csupán a helyi igények kielégítését szolgálja. A kereskedelmi funkció 

megerősítése a szolgáltatásbővítést célzó fejlesztésekkel párhuzamosan várható. 

Turisztikai-rekreációs funkció 

A turisztikai funkció az akcióterületen rendkívüli mértékben elmarad az adottságok nyújtotta 

lehetőségektől, ami megmutatkozik a szállásférőhelyek gyér számában, a rekreációs 

szolgáltatások alacsony kínálatában és a vendéglátóhelyi kapacitás hiányában. A funkció 

bővítése az akcióterületi fejlesztések kiemelt célja. 

Városi-közterületi funkció 

Albertirsa városközponti akcióterületének különleges környezeti adottságai vannak, 

köszönhetően annak, hogy zömében falusias, illetve kisvárosias beépítés jellemzi, amely 

együtt jár a kiterjedt zártkertek jelenlétével. Az akcióterület híján van a gondozott, közösségi 

funkciót hordozó közterületeknek. Ez különösen indokolja egy főtér kialakítását, ami szerepet 

játszhat a helyi identitás erősítésében, helyszínt biztosítva találkozásoknak, rendezvényeknek. 

A közterületek zöldterületi aránya megfelelő, ellenben a minőség javítása közvetlenül 

kapcsolódik a turisztikai-gazdaságfejlesztést és funkcióbővítést célzó tervekhez. 

Közösségi funkció 

Az akcióterületen belül koncentrálódnak a város közösségi életének fundamentális 

létesítményei, a kulturális élet meghatározó két intézménye: a könyvtár és a művelődési ház, 

amelyek szintén városi szintű szolgáltatásokkal, nem csupán az akcióterület közösségi életét 

gyarapítják. 

Közszféra funkció 

Az akcióterületen nem található klasszikus közszféra funkció (bíróság, levéltár, stb.), amely 

alátámasztja a pályázati projekt szükségességét. 

Humán szolgáltatási funkció 

A humán szolgáltatások szeletéből a városközpontban koncentrálódik az egészségügyi 

funkciók közül a gyógyszertár, a háziorvosi, valamint a szakrendelői, ami kiegészül a 

központi ügyelettel és a mentőállomással, továbbá a bölcsőde. A szociális szolgáltatások 

közül az akcióterületen helyezkedik el a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat és az 

Alberti Evangélikus Gyülekezet tulajdonában lévő Idősek Napközi Otthona. Az oktatási 

funkción belül városi szinten is meghatározó a Tessedik Sámuel Általános Iskola jelenléte. 

Ennek az intézménynek a központ közvetlen szomszédságában lévő, ún. 10. számú 

épületében gimnáziumi oktatás is folyik. 

Kistérségi funkció 

Mikrotérségi funkcióval rendelkezik csaknem az összes humánszolgáltatást végző intézmény. 

Államigazgatási térségi funkciót ellátó iroda (APEH, Munkaügyi Központ) nem található a 

városban. 


54


Az alábbi táblázat áttekintést ad az akcióterületen megtalálható funkciók megoszlásáról. 

Az Új Városközpont akcióterületen található funkciók megoszlása 


Megnevezése Mennyiség (db) 

kereskedelmi-vendéglátóipari 75 

lakóház 105 

intézmény 7 

iroda 8 

egyéb szolgáltató 11 

A pályázat keretében megvalósításra kerülő városrehabilitációs projekt által fejlesztett 

gazdasági, közszféra és közösségi funkcióhoz kapcsolódóan, az önkormányzat igényfelmérést 

és kihasználtsági tervet készíttetett. Az igényfelmérés eredményeinek bemutatásán túl, az 

alábbiakban sor kerül az adott közösségi funkció által érintett célcsoport meghatározására, 

illetve megtörténik az azonos vagy hasonló közösségi funkciót ellátó intézmény, szolgáltató 

feltérképezése, tevékenységének elemzése. 


55


3.6 Igényfelmérés és kihasználtsági terv 

Már az Előzetes Akcióterületi Tervben szükséges bemutatni a tervezett fejlesztések nyomán 

létrejövő funkciók kialakításának szükségességét, igényét. Közszféra által fejlesztett 

gazdasági funkcióhoz, közszféra funkcióihoz és közösségi funkcióhoz kapcsolódóan 

szükséges igényfelmérés és kihasználtsági terv elkészítése is. 

Fentiek alapján az igényfelmérést és kihasználtsági tervet a Polgármesteri Hivatal 

kialakítására, a Civil, szabadidős és kulturális központra, Gazdasági Szolgáltató Házra 

szükséges elkészíteni. 

3.6.1 Igényfelmérés 

Az igényfelmérés folyamata a teljes 2009. évet átfogta, párhuzamosan haladt a tervezés 

folyamatával és a későbbiekben a további részletek meghatározása érdekében folytatódni fog. 

A program megalkotása során az önkormányzat végig törekedett arra, hogy megismerje, és a 

szakmai szempontokat mérlegelve beépítse a gazdasági és civil szereplők, az intézmények, a 

lakosság véleményeit, építő javaslatait. 

Célcsoportok: az igényfelmérés számára három markáns célcsoport került meghatározásra: 

az intézmények; az akcióterületen működő vállalkozások és a belvárost használók köre. A 

célcsoportok meghatározása az Új városközpont fejlesztésének céljaival és értékeivel 

összhangban történt. A célcsoportok meghatározásának szempontjai között szerepelt az, hogy 

az önkormányzat megismerje a helyi intézmények és gazdasági szereplők véleményét, 

igényét; megtudja az akcióterületet használók vélekedését részben azért, hogy feltáruljon a 

városrészről alkotott képük, másrészt azért, hogy minél szélesebb társadalmi bázisra épüljön 

az új területhasználat kialakítása. Az igényfelmérés jó eszköz ahhoz, hogy felkeltsük a leendő 

partnerek érdeklődését a projekttel kapcsolatban. Különösen fontos ez az önkormányzat, mint 

projektgazda számára a magánszféra tagjaira vonatkozóan. Az igényfelméréssel az 

önkormányzat mintegy 300 főt ért el. 

Módszerek: az akcióterület szereplőinek igényeinek megismerése szempontjából több 

módszer került együttes alkalmazásra. Az önkormányzat lakossági találkozókat tartott, 

kérdőíves felmérést végzett, internetes fórumot indított, és a stakeholderek részvételével Helyi 

Támogatói Csoportot hozott létre. A primer kutatási módszerek közül a kvantitatív 

vizsgálatok csoportjába tartozó személyes megkérdezést választottuk, mert így 

számszerűsíthető adatokhoz juthattunk hozzá. A személyes találkozások megfelelő 

információt szolgáltattak a tervezés számára, hatékonynak bizonyultak. 

Az intézmények, a városközpont-használók, valamint a vállalkozások igényeit kérdőívek 

lekérdezésével és lakossági találkozók, fórumok segítségével mérte fel az önkormányzat. A 

kutatásban részt vevőket azzal a céllal kereste meg az önkormányzat, hogy mint a lehetséges 

igénybevevők szükségleteit megismerje. 

A kérdőívben szereplő kérdéseknél nyílt kérdéseket alkalmaztunk. A nyílt kérdéseknél a 

válaszadók szabadon dönthetnek, így alkalmas árnyalatok, érzelmi szempontok 

megismerésére is, továbbá a szubjektivitás is jobban érvényesül. A településen az utóbbi 

években kibontakozó együttműködés, partnerség szintén számos hasznos információval 

szolgált az előkészítés számára. 


56


Közvélemény-kutatás. 2009. november-december folyamán a gazdasági szervezetek között 

végzett kérdőíves felmérést az önkormányzat, amelynek keretében 50 vállalkozás véleményét, 

igényeit ismerhettük meg, a város lehetséges fejlesztési irányairól. 

Ez alapján, a főbb megállapítások, igények az alábbiakban foglalhatók össze. 

A válaszok a következő témacsoportok köré csoportosíthatók: közterületek, közösségi 

terek, infrastruktúra és intézményi ellátottság, funkciók jelenléte. 

Azok a válaszadók, akik javaslatokkal éltek a leendő új városközpont fejlesztésével 

kapcsolatban, az alább következő megállapításokat tették (egyes javaslatok 

megoszlását diagramok ábrázolják). 

A közösségi terek vonatkozásában: a köztéri világítás korszerűsítése, a közbiztonság 

javítása, a vízelvezető árkok helyzetének rendezése és sétáló, gépjármű 

forgalommentes útszakaszok kialakítása. 

Az intézményi ellátottsággal összefüggésben kiemelkedő igény mutatkozott az 

okmányirodára, és közösségi célt szolgáló intézmény (Szabadidőközpont) létesítésére. 

Kimutatható igény van jelentősebb középiskolai oktatási szolgáltatások iránt, ill. a 

Művelődési Ház fejlesztésére. 

Az infrastruktúrával kapcsolatban markáns véleményként fogalmazódott meg a parkolási, 

illetve a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. Figyelemre méltó eredményt hoztak 

ezen felül a biztonságosabb gyalogos közlekedés körülményeinek javítását célzó javaslatok. 

Nehezen számszerűsíthető, de visszatérő megállapítások hangzottak el a helyiek részéről: 

- egyértelműen a városközpont szolgáltatásainak, funkcióinak bővítését javasolta a 

válaszadók többsége, 

- a helyi gazdálkodó szervezetek támogatását javasolják, mert a betelepülő 

multinacionális láncok üzleteivel szemben versenyhátrányba kerülnek, megjelenésük 

kedvezőtlenül hat, veszélyezteti a kiskereskedelmi hálózatok működését, 

- olyan, új közösségi terek, parkok, közösségi funkciók kialakítása indokolt, amelyek 

ösztönzik a városközpontban való tartózkodást, időtöltést, ezzel növelhető lehet a helyi 

vásárlóerő, 

- lényeges igény mutatkozik a közlekedési infrastruktúra javítására, a parkolás 

feltételeinek, rendszerének átalakítására, és a kerékpározási lehetőségek lényeges 

bővítésére. 

Lakossági találkozó. Az önkormányzat 2009. november 16-án tartott lakossági találkozót. A 

városfórum során a polgármester önálló napirendi pontként ismertette a készülő integrált 

városfejlesztési stratégia főbb gondolati irányait. A városfórumra az intézmények, a civil 

szervezetek, az egyházak és a legjelentősebb vállalkozások vezetői olyan névre szóló 

meghívót kaptak, amelyben külön figyelem felhívás történt az IVS-re. A projektoros kivetítés 

módszerét felhasználó előadáshoz a mintegy száznegyven fős fórum résztvevőitől számos 

kérdés és hozzászólás kapcsolódott. A véleményt nyilvánítók gyakorlatilag egyöntetűen 

támogatták az IVS elkészítését, és ezen belül, a városrészek valamint az akcióterületek 

tervezett lehatárolását. 


57


Megerősítették az elkezdett belső tömbfeltárási kezdeményezések folytatásának gondolatát, 

valamint ezek eszközeként az önkormányzat és az ingatlanfejlesztők közötti 

településrendezési szerződések fontosságát. 

Az Új városközpont megkezdett kialakításának, funkcióbővítő továbbépítésének 

elkerülhetetlenségét négy-öt hozzászóló külön kihangsúlyozta. E gondolathoz is 

hozzákapcsolódva, jó néhányan beszéltek a városközpont és a fontos útkereszteződések 

közlekedési infrastruktúrájának szükséges fejlesztéséről, valamint a gépkocsi parkolás 

lehetőségeinek lényeges javításáról, mint alapvető kívánalomról. A hozzászólások során 

felmerülő javaslatok, észrevételek megegyeztek a kérdőíves válaszokban foglalt 

véleményekkel. 

A város egyes belső útjait mindinkább túlterhelő kamionforgalom miatt sürgetővé váló 

elkerülő út (mely a várost észak-nyugat – nyugat – dél-nyugat – dél – dél-keleti irányban 

karolná át) mielőbbi megépítését öten szorgalmazták. 

A kerékpárutakat hiányolók hangos elismerésben részesültek a fórum többi résztvevőjétől. 

A zöldövezetek, a kulturált közparkok alapterületének lényeges mértékű növelését több 

hozzászóló igényelte. 

Ketten a várossá „érés” és a környező településekre történő vonzerő gyakorlás összefüggéseit 

boncolgatták. Akadt olyan is, aki a külterületi úthálózat, és a várossal meglévő közlekedési 

kapcsolatok javításáért emelt szót. 

Internetes fórum. A városfórum óta eltelt időben, az „Albertirsa a City” című internetes 

fórumon vita alakult ki az IVS koncepciójának egyes elemeiről, különös tekintettel az Új 

városközpontra. Ennek során nyolc hozzászólás foglalkozott ezekkel a témakörökkel, 

amelyekre a polgármester adott választ. 

Albertirsai Híradó. Az IVS és az EATT képviselő-testület általi elfogadását követően, az 

önkormányzat az Albertirsai Híradó különszámát kívánja megjelentetni, amely 

szemelvényeket közöl majd a dokumentumból és teret enged a társadalmi vitának, további 

észrevételeknek, amelyek a későbbiekben felhasználhatók lesznek az 

Helyi Támogatói Csoport (Local Support Group). Az IVS és az EATT véglegesítése előtt a 

dokumentumok megvitatásra kerültek a város legjelentősebb munkáltatóival, adófizetőivel, a 

képviselő-testület tagjaival, a helyi egyházközségek és intézmények vezetőivel 2010. évben. 

A város stakeholdereinek aktív részvételével, már inkább az egyes akcióterületi programok 

operatív megvalósítása céljából megalakult a Helyi Támogatói Csoport, amely az IVS-ben 

megfogalmazottakkal történő ismerkedést követően véleményt nyilvánított a 

végrehajtásukhoz szükséges eszközökről, mechanizmusokról. 

1-3. sz. fotó 

Helyi Támogató Csoport fóruma, megalakulása 


58


Az önkormányzat vezetői megfelelő gyakorisággal tartott összejövetelekkel, de mindenképp 

folyamatosan kívánják működtetni a fórumot, amely így átalakul ún. Helyi Támogatói 

Csoporttá. Emellett, a soron következő civil fórum (egyesületek, alapítványok vezetőinek 

részvételével) témája is az IVS és EATT lesz. Az önkormányzat azt kéri a civil 

szervezetektől, hogy gondolják végig az IVS és EATT végrehajtásában lehetséges saját 

részvételük konkrét területeit. 

Az igényfelmérés eredményein kívül az egyes funkciókhoz tartozó fejlesztések 

szükségességét az alábbiakban ismertetjük. 

3.6.2 Kapacitás kihasználtsági terv 

Közszféra funkció / Városunk Háza / Polgármesteri Hivatal 

Alberti és Irsa 1950. évi egyesülése óta a község- majd városháza funkciót Irsa városrész 

területén ugyanaz az épület, egy hajdani kisnemesi kúria tölti be. Az eredetileg 384 m² 

alapterületű kúriához 1973-ban egy új épületszárnyat toldottak hozzá, s ezzel az alapterület 

668 m²-re nőtt, mert a munkavállalói létszám, valamint növekvő népesség, és ügyfélszám 

miatt az épület nem volt képes megfelelni a bővülő igényeknek. 

Újabb két és fél évtizednek kellett eltelni ahhoz, hogy az immár városi rangot elnyerő 

település városháza iránti igénye indokoljon az infrastrukturális feltételekre vonatkozó újabb 

átalakítást, bővítést. Jelenleg az épületben összesen 47 fő köztisztviselő és ügyviteli dolgozó 

végzi feladatát. Ez azt jelenti, hogy egy dolgozóra bruttó értelemben 14 m² jut, ami már-már 

ellehetetleníti a munkavégzést. 

Az épület nem ügyfélbarát, nincs igazi ügyféltere, nem alkalmas hirdetmények számára, 

nyomtatványok kitöltésére, stb. A jelenlegi épület nem alkalmas fogadóórák és egyéb 

rendezvények, oktatások, tréningek tartására sem, mert csupán egy terem megfelelő ilyen 

célokra. Az pedig értelemszerűen többszörösen túlterhelt. 

A szűkebb értelemben vett hivatali funkció számára nincs elegendő tér, az épület 

korszerűtlen, a szolgáltató önkormányzat számára nem megfelelő. A kúria épülete tovább nem 

bővíthető. A hivatal átköltöztetése számára nincs erre alkalmas, hasznosítható épület a 

településen, ugyanakkor az épület kiürülése szociális közszféra funkció számára kiválóan 

hasznosítható, a szociális célú épületrészek pedig ingatlanfejlesztési célra felhasználható, ami 

bevételhez juttatja az önkormányzatot. A költséghatékonysági szempontok egyértelműen egy 

új városháza épület kialakítását indokolják. Az új hivatal nagyobb területe ellenére a korszerű 

gépészeti rendszerek, a hőszigetelt technológiák (pl. nyílászáró) alkalmazása miatt 

gazdaságosabban üzemeltethető. 

A mikrotérségi központi szerepkör, a városi rang, és a település jövőbeli terveinek 

megvalósításával együtt járnak konferenciák, nagyobb hazai és nemzetközi rendezvények 

tartása, amelyek szintén csak a képviselő-testületi teremben oldhatók meg a jelenlegi 

körülmények között. Rendezvények számára szóba jöhet a Művelődési Ház színházterme és 

két klubterme, ahol egyidejűleg maximum 350 fő tartózkodhat, azonban konferenciák 

számára, illetve nagyobb kulturális rendezvény lebonyolítására már nem alkalmas az épület. 

A település más, hasonló paraméterekkel rendelkező épülettel nem rendelkezik. 


59


A Polgármesteri Hivatal a Városunk Háza multifunkcionális épületben foglal majd helyet. Az 

épület mind a dolgozók, mind az ügyfelek, vendégek számára megfelelő feltételeket biztosít. 

Mivel a gyámhivatal és az okmányiroda is beköltözik a Városunk Házába, így a közigazgatási 

szolgáltatások egy helyen lesznek elérhetők, amely az ügyintézésre szánt időt jelentősen 

lerövidíti, a megközelíthetőség a város minden részéből kedvezőbb lesz, és az 

akadálymentesítés eredményeként a mozgássérültek, idősek, vagy akár a kismamák számára 

is könnyebben megközelíthetővé válik. 

Közösségi funkció / Városunk Háza / Civil, szabadidős és kulturális központ, közösségi 

programok 

Albertirsán több mint harminc civil szervezet működik, amelyek nagy többsége irodával, 

foglalkoztató termekkel, és más infrastruktúrával sem rendelkezik. A civil szolgáltató ház 

kialakításával az önkormányzat eleget kíván tenni annak a növekvő igénynek, hogy a 

kulturális és szabadidős programok, közösségi rendezvények mindenki számára azonos 

mértékben hozzáférhető helyen, a civil szervezetek bevonásával megfelelő körülmények 

között lebonyolíthatóak legyenek. 

A civil és közösségi tevékenységek rendkívül szerteágazóak, a délutáni, kiscsoportos 

gyermekfoglalkozások számára, éppúgy megfelelő infrastruktúrát kell biztosítani a képzések, 

lakossági találkozók, vagy más tematikus rendezvények számára (cserebere piac, tréningek, 

kiállítások, civil napok, kézműves foglalkozások, stb.). Ezeknek az igényeknek csak egy 

multifunkcionális épület képes megfelelni. 

A Városunk Háza épületben kialakításra kerülő civil központban a civilek számára 

rendelkezésre állnak azok a különböző mérettel és felszereltséggel rendelkező termek, 

amelyek állandó irodaként, és ideiglenes programok számára egyaránt hasznosíthatók. Így 

érvényesül az a cél, hogy az önkormányzat minél inkább bevonja a civil szervezeteket a város 

életébe, hiszen a polgármesteri hivatal és a civil központ egy épületben kap helyet. 

A civil szervezetek számára fontos, hogy a ház (kedvezményes ingyenes termek, helyiségek 

biztosításával) hozzájárul eredményes működésükhöz. A helyi és a kistérségi lakosság 

rendszeresen találkozhat a szervezetek tevékenységével, akik ezáltal jobban ismertté válnak. 

A tevékenység jelentős szerepet játszik abban, hogy erősítse a sokszínű társadalom 

összetartozás érzését, hozzájárul a társadalmi elfogadás és a környezeti tudatosság eszméinek 

terjedéséhez, népszerűsítéséhez. 

A helyiségeket az önkormányzat támogatásként kedvezményesen bocsátja a civil szervezetek 

rendelkezésére. 

Az infrastrukturális beruházások, különösen mert közösségi funkciók megerősítése vagy/és 

bővítése céljából valósulnak meg, csak akkor válnak teljessé, ha melléjük párosulnak olyan 

szoft tevékenységek, amelyek részben biztosítják a megújításban való közösségi részvételt, 

részben hozzájárulnak a folyamat nyilvánosságához, az értékék és az eredmények 

közvetítéséhez. 

Tekintettel arra, hogy a közösségfejlesztési programok akciók formájában valósulnak meg, az 


60


előzetes akcióterületi terv feladata, hogy a tervezett társadalmi akciókat röviden bemutassa. A 

konkrét rendezvénynaptár ismertetése a részletes akcióterületi terv kompetenciája. 

Alábbiakban bemutatjuk, hogy a fenntartható városfejlesztés területén Albertirsa milyen 

fórumokat, tájékoztató napokat és városmarketing-kampányokat kíván megszervezni. 

Általános jellemzők: valamennyi rendezvény és tevékenység az önkormányzati, a civil és a 

vállalkozói szféra összefogásán alapul. Az akciók elsősorban a nyári szezonban kínálnak 

turisztikai attrakciót. Helyi és kistérségi léptékű rendezvények szerepelnek az 

elképzelésekben. 

A programok helyszíne a megújuló városközpont. A tervezett látogatók száma évente: 5.000 

fő. 

A fent nevezett, az önkormányzat által közvetlenül szervezett szoft programokon felül 

szükséges átadott, a rehabilitációs projekt szempontjából közvetett támogatás biztosítása a 

civil szervezetek számára (Civil Alap). Mivel a civil szervezetek jelentős többletfeladatokat 

látnak el a megújításhoz kapcsolódó közösségi célú rendezvények szervezésével, indokolt 

támogatás biztosítása számukra. Ezen felül a projekt, és eredményei népszerűsítése a város 

elemi érdeke. 

A szervezetek megsokszorozzák azt a kapacitást, amelyet az önkormányzat önmagában, 

sokkal költségesebben tudna csak ellátni, így e tevékenység hatékonysága jelentősen nő, nem 

beszélve arról a hosszú távú célról, hogy a partnerség kialakítása jó alapot adjon a későbbi 

közszféra-civil szféra együttműködés számára. 

Gazdasági funkció / Városunk Háza / Gazdasági Szolgáltató Ház 

A projekt céljai, gazdasági célú fejlesztései indokolják a helyi szereplők, stakeholderek 

intenzív bevonását a városrehabilitáció folyamatába, a projekt időszaka alatt, a projekt 

eredményei továbbvitelének fenntartása, fenntarthatósága érdekében. Ennek keretében helyi 

gazdaságfejlesztés és marketing stratégia, valamint cselekvési terv kerül kidolgozásra. 

Továbbá bemutatkozási lehetőségeket biztosító rendezvények szervezése (Mikrotérségi 

Expo), kiadványok készítése történik, a város és térségének vállalkozásai számára. 

Mindennek biztosítását szolgálja az új hivatali épület leírásakor említett városmarketing iroda 

létesítése. 

Ennek a tevékenységnek szerves része a Városunk Háza harmadik funkciójának helyet adó 

Gazdasági Szolgáltató Ház létrehozása, amelynek legfőbb feladat, hogy a helyi 

gazdaságszervezés központjává váljon, illetve kiegészítse, egyben összefogja a polgármesteri 

hivatal és a civil, szabadidős és kulturális központ tevékenységeit. A „Városunk Háza” egyik 

mellékszárnyában kap helyet a Gazdasági Szolgáltatóház, benne egy mintegy 150 

négyzetméteres rendezvényterem, egy Klub kávézó és üzlethelyiségek. 

Rendezvényterem. A városnak jelenleg nincs olyan terme, amelyben jelentősebb 

rendezvényeket lehet ellátni, megfelelő kapacitással és színvonalon. A jelenlegi Városháza 

képviselő-testületi terme, illetve a Művelődési Ház színházterme nem alkalmas a kor 

színvonalának megfelelő rendezvények biztosítására. Emiatt elengedhetetlen egy 

többfunkciós, mobil befogadóképességű rendezvényterem kialakítása, amely kapcsolódhat a 

városháza és kistérségi központ feladatihoz, valamint a civil rendezvényekhez egyaránt. 


61


A rendezvényterem alkalmas lesz arra, hogy nagyobb családi rendezvényeket lehessen benne 

megtartani (pl. házasságkötés utáni ebéd/vacsora), valamint hogy nagyobb városi, 

mikrotérségi konferenciák, képzések számára helyszínként szolgáljon. Ennek megfelelően, a 

belső kialakítás során figyelembe vesszük a többfunkciós igényt (mozgatható asztalok, 

székek, paraván, vetítőhely stb.) és lehetővé kívánjuk tenni, hogy a falak egy részére a helyi 

képzőművészek által készített képek kerüljenek. 

Kávézó. A multifunkcionális épületben dolgozók, illetve az ügyfelek, a rendezvények 

résztvevői számára szükséges egy olyan vendéglátó egység létrehozása, amely az igényeknek 

megfelel. Jelenleg ez a funkció az akcióterület egészén hiányzik (kivéve a Tesco áruházban 

működő kávézót). Az önkormányzat díjkedvezménnyel adja bérbe a helyiséget, mert a kávézó 

a közfeladatok teljesítéséhez nyújt kiegészítő szolgáltatást. Ezzel is garantálja az 

önkormányzat a vendéglátó egység szolgáltatásának megfizethetőségét. 

A Klub kávézó (egyben büfé is) szándékunk szerint egy kötetlen, beszélgetős helyiség lenne, 

ahova a „Városunk Háza” szolgáltatásait használó civilek, hivatali dolgozók betérhetnek 

falatozni, beszélgetni, illetve ügyintézés közben, vagy utána be lehet ülni a helyi hírekről 

értesülni. A Klub kávézó kiszolgálná a rendezvények kisebb étkezési, italfogyasztási igényeit 

is. Nagyobb ebédekre, étkezésekre a közeli éttermekből nyílik majd mód étel kiszállításra. 

Az önkormányzat díjkedvezménnyel adja bérbe a helyiséget. A kereskedelmi üzletek számára 

is kedvezményesen biztosítunk bérlési lehetőséget. Az üzletekbe olyan szolgáltatások 

beköltözését várjuk, amelyek profilja illeszkedik a „Városunk Háza” szolgáltatásaihoz. 


Meglévő intézmény Kapacitás kihasználtság Tulajdonos 

Városháza 

Móra Ferenc Művelődési 

Ház 

47 hivatalnok és ügyviteli dolgozó, képviselő-testületi 

terem 80 fős kapacitás, 

oktató terem 20 fős kapacitás 

1 db színházterem 

2 db klubterem 

350 fős kapacitás 



Márai Sándor Városi 

Könyvtár 

Könyvtárterem 30 fős kapacitás Önkormányzat 

Szociális Segítőház Ellátási körzet: 

Gyermekjóléti Kp. És 

Családsegítő Szolgálat 

20.000 fő Önkormányzat 

Meglévő intézmény Kapacitás kihasználtság Tulajdonos 

Városunk Háza / 

Polgármesteri Hivatal 

Csak a hivatali feladatok számára Önkormányzat 

Városunk Háza / Civil, Ifjúsági központ, térségi iroda, kisebbségi iroda, civil 

szabadidős és kulturális irodák, foglalkoztatók: 100 fős látogatói kapacitás, Önkormányzat 

központ 

35.000 fős ellátási terület 

Rendezvényterem: 100-120 fős kapacitás, országos és 

Városunk Háza / nemzetközi hatóterület. 

Gazdasági Szolgáltató Kávézó: napi 50 fő (dolgozó+ügyfél); 


Ház 

Szociális Segítőház 

rendezvényekkor ennek többszöröse 

Üzlethelyiségek: változó 

Gyermekjóléti Kp. És 

Családsegítő Szolgálat 

A jelenlegi városháza helyén Önkormányzat 


62


3.7 A tulajdonviszonyok értékelése 


Önkormányzati tulajdonú ingatlanok az akcióterületen 


63


A tulajdonviszonyok vizsgálata az egyes helyrajzi számokhoz tartozó ingatanok tulajdonlapjai 

alapján készült. A fenti tematikus térkép áttekintést ad az akcióterület tulajdoni viszonyairól, 

melyek részletes ismerete elengedhetetlen a városrehabilitációs tevékenység alátámasztása 

szempontjából. 

Az akcióterület ingatlanainak listáját az EATT 1. számú melléklete tartalmazza. 

A tervezési területen mindegyik tulajdonformával találkozhatunk: 

Köztulajdont (városi vagy megyei önkormányzat, állami) alkotnak: 

o városi: közintézmények, lakások és egy darab üzlethelyiség, piac, utcák, 

közterületek, 

o megyei: nincs, 

o állami: Pesti út és Vasút utca 

Egyházi tulajdont alkotnak: 

o az evangélikus vendégház és az Idősek Napközi Otthona 

Magántulajdont jelentenek: 

o üzletek, irodák és szolgáltató házak 

Vegyes tulajdont jelentenek: 

o társasházak. 

Az akcióterület ingatlanainak tíz százalékában található önkormányzati tulajdon. A 

köztulajdon további szereplője – Magyar Közút Kht. – mindösszesen az akcióterület két 

főtengelyét jelentő utcáját tulajdonolja. 

Mindösszesen egy egyházi tulajdonban lévő ingatlannal rendelkezik a városrész. A 

felépítményes ingatlanok kilencven százaléka tisztán magántulajdonban van. Az akcióterület 

lakásai kilencvenhét százalékban magántulajdonúak. 

A tulajdonviszonyok elemzése alapján kiemelhető a magánszféra domináns, és az egyházi, 

állami tulajdonon minimális jelenléte. Többségben vannak a lakás céljára hasznosított 

épületek. 

Az akcióterületi fejlesztés kizárólag önkormányzati tulajdonú ingatlanokat érint. Ettől 

függetlenül a városrehabilitáció csak a szereplők szoros együttműködése esetén lehet sikeres. 


64


3.8 Piaci igények, lehetőségek felmérése 

3.8.1 Általános megállapítások 

Mint láttuk, a fejlesztés célterülete – összhangban Albertirsa Integrált Városfejlesztési 

Stratégiájával – magában foglalja a városközpont legnagyobb részét, a legfontosabb 

közintézményekkel, humánszolgáltató központokat, a kulturális és közösségi élet 

meghatározó létesítményeit, a kiskereskedelmi üzletekkel együtt. 

A közszféra által koordinált integrált városrehabilitációval az önkormányzatnak meg kell 

teremtenie azokat a feltételeket, amelyekkel biztosítható, hogy a magánberuházások szervesen 

kapcsolódjanak a város életébe, beágyazódjanak Albertirsa települési környezetébe, gazdasági 

és kulturális életébe. Ehhez az szükséges, hogy a magánberuházások illeszkedjenek a 

környező közterületek, épületek rendszerébe. Ezt a célt szolgálják a pályázat keretében 

megvalósításra kerülő városrehabilitációs elemek, a „Városunk Háza” épületének kialakítása, 

közterület-rehabilitáció. Az akcióterület fejlesztése minden elemében szolgálja a társadalmi 

kohézió erősítését is (pl. a multifunkcionális épület, a közösségi rendezvények, a civilek 

bevonása, a közösségi terek stb.) és közvetlen gazdaságfejlesztő szerepe is kitapintható. 

Terveink szerint, a terület két szélén kialakított, az imént leírt tartalmú létesítmények között, 

az önkormányzati tulajdonú ingatlanon készül el az új épület, továbbá a hozzá szükséges 

vonalas infrastruktúra, közlekedési és parkolási célú létesítmények sora, és egy közpark. A 

városháza szélesen értelmezett funkciókat lát majd el (multifunkcionalitás), benne 

mikrotérségi jelentőségűekkel is. Egyes közösségi funkciói révén, a hagyományos városházi 

jellegnél lényegesen nyitottabb lesz. 

A beruházás megvalósulása esetén, önkormányzati, igazgatási, közösségi és gazdasági 

funkciókkal erősíti városunkat, és az annak közvetlen vonzáskörzetébe tartozó mintegy öt 

települést, annak polgárait. A fejlesztést oly módon kívánjuk végrehajtani, hogy illeszkedjen 

múltunkhoz, az itt élő emberek kulturális, vallási, etnikai értelemben különböző 

„gyökereihez”, kötődéseihez. Ugyanakkor az is a célunk, hogy jól szolgálja a múltat tekintve 

különféle utakat bejáró családok, különféle emberi közösségek összefogásából, összetartozás 

élményéből felépíthető közösségi erő kibontását. 

Albertirsa és a Gerje-menti mikrotérség látnivalói, valamint a városban megrendezésre kerülő 

nagyszabású események igénylik a városi szálláshely-kapacitás növelését. Ez jelentős 

forgalom-növekedést generál a város egyes területein, különösképpen a megújuló 

városközpontban, de a projektet kiegészítő közlekedésfejlesztési beavatkozások az ebből 

fakadó kockázatok minimalizálásában nagyon fontos szerepet játszanak. 

Albertirsa központjának adottságaira alapozva megvalósítható az a cél, hogy a fejlesztés 

egyszerre szolgálja a városi gazdaság és a helyi lakosság igényeit. A továbbfejlesztendő 

zöldterületek kedvező helyszínt nyújtanak a közösségi funkcióknak. Ebből a területen 

működő és ide betelepítendő gazdasági szervezetek is profitálhatnak. 


65


Az elkövetkezendő évek beavatkozásainak eredményeként megerősödik a helyi társadalom, a 

vendéglátás, a rekreáció szerepe, ami javítja a városközpont imázsát. Ennek következében, 

növekvő ingatlanárakkal, fejlődő gazdasági szektorral számolhatunk, és ezzel együtt a 

napjainkban gyorsan felértékelődő környezeti szempontok érvényesítésére is széles lehetőség 

nyílik. 

Az akcióterület piaci igényeit, lehetőségeit önmagában sokszor nehéz lenne értelmezni, ezért 

ahol ez szükségesnek mutatkozik, célszerű Albertirsa egészére történő kitekintést, 

összehasonlítást tenni. Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy egy kisváros esetén a 

városközpont fejlesztése, dinamizálása az egész településre, sőt még a tágabb térségre is 

kisugárzó jelentőséggel bír. 

3.8.2 A városrehabilitáció gazdasági igényei 

Az akcióterület a város gazdaságának egyik központja, kiskereskedelmi centrum. 

Mindemellett jelentős hiányosságok figyelhetők meg a település fizikai és gazdasági 

szerkezetében. A helyzetelemzésben megállapításra került, hogy a városközpont jelentős 

funkcionális fogyatékosságokkal rendelkezik; nagyon alacsony a város és környéke iparában 

játszott irányító szerep, hiányzó közszféra funkciók, hiányos térségi szerepkör tapasztalható. 

A gazdasági szereplőkkel folytatott egyeztetés alapján egyértelművé vált, hogy a város és 

központja gazdaságának dinamizálása érdekében szükség van a városközpont teljesebbé, 

funkciókban gazdagabbá, összességében vonzóbbá tételére. A helyi kiskereskedelem számára 

nagy kihívást jelentő multinacionális vállalkozások kedvezőtlen hatásait egy dinamikus, élő 

városközponttal lehet ellensúlyozni, amely a helyszínen fogyasztani szándékozó embereket 

vonz a városrészbe. 

A gazdaságfejlesztés a 2008. évi gazdasági-pénzügyi válság kezdete óta minden településen 

létfontosságúvá vált. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az önkormányzatok alapigénye, lételeme a 

helyi gazdaság erősítése, mert e nélkül a település elveszíti hosszú távú kibontakozási 

esélyeit. Ennek érdekében jelen EATT jelentős gazdaságfejlesztési célú tevékenységet 

szorgalmaz a közszféra számára. 

Az akcióterületen tervezett beavatkozások egyik fontos feladata a helyi közintézményekhez, 

illetve gazdasági egységekhez való jobb hozzáférés biztosítása. Ezt a célt szolgálja a gyalogos 

és kerékpáros infrastruktúra bővítése, ami dinamizálhatja a városközpont és az akcióterület 

kiskereskedelmét. Az akcióterületi fejlesztés kiemelt célja olyan városközponti környezet 

kialakítása, amely vonzóvá teszi az akcióterületet, de magát a települést is, s ezáltal sikerül 

növelni Albertirsa népességmegtartó erejét, ezzel együtt pedig dinamizálható a helyi 

gazdasági szektor. 

Az albertirsai ingatlanpiac mérete miatt nem tekinthető jelentősnek, azonban dinamikus: az új 

építésű lakáscélú ingatlanok száma 2005. óta nagyobb ütemben nő, 2000-2005. között éves 

átlagban 50 lakást adtak át a településen, ami ezt követően csaknem megduplázódott. 

Figyelembe kell venni, hogy a városközpontban 2007-ben átadott Centrum lakópark torzítja 

az adatokat (67 lakás), de alátámasztja a növekvő tendenciát. 

A lakásállomány kettő százalékát teszi ki az éves újépítésű lakáskínálat, amely kedvezően hat 

a demográfiai folyamatokra. 


66



Év 

Lakásállomány 

(db) 

Épített 

lakások 

száma 

(db) 

Albertirsa lakásállományának alakulása 

Az év 

folyamán 

épített 

gázvezetékkel 

ellátott 

lakások 

száma 

(db) 

Az év 

folyamán 

épített 

fürdőszobával 

ellátott 

lakások 

száma 

(db) 

Az év 

folyamán 

épített közcsatornával 

ellátott 

lakások 

száma (db) 

Az év 

folyamán 

épített 

lakások 

összes 

alapterülete 

(m 2 ) 

Az év 

folyamán 

épített, 

közüzemi 

vízvezetékkel 

ellátott 

lakások 

száma (db) 


67 

Az év 

folyamán 

családi 

házas 

formában 

megépített 

lakások 

száma (db) 

2000 n.a. 50 42 45 47 3933 49 42 

2001 4305 41 36 41 39 3467 40 41 

2002 4355 49 48 48 45 4149 47 45 

2003 4396 44 44 44 43 4864 44 43 

2004 4433 44 42 43 44 4255 42 44 

2005 4483 63 58 63 59 5752 59 59 

2006 4563 80 77 77 66 7050 75 62 

2007 4728 176 174 176 159 12112 171 87 

Forrás: TeIR 

Viszonylag kevés a szabad belső építési telek, azonban a régi, rossz állapotú lakások 

bontásával további ingatlanfejlesztések várhatók. Ez kedvező lehetőségeket kínál a lakáscélú 

fejlesztések számára. A város, különösen a városközpont és szűkebb környezete, egyre inkább 

vonzó célpontja lesz a befektetőknek, mert az alacsony használtingatlan kínálat miatt új 

lehetőség kínálkozik majd az itt letelepedni, illetve a környéken ingatlant vásárolni 

szándékozók számára. 


Albertirsa Város ingatlanár hőtérképe 

Forrás: www.realio.hu


Albertirsa egészére és az akcióterületre egyaránt elmondható, hogy az utóbbi években az 

ingatlanárak nem változtak jelentősen. A lakások kínálati négyzetméter átlag ára 2009. végén 

a www.ingatlan.net és a www.realio.hu adatbázisa szerint 150ezer Ft körül alakult. A 

lakáspiacon az értékesítésre váró ingatlanok száma közel megegyezett az épített ingatlanok 

számával (65db), ami az újépítésű és a használt lakáspiac kiegyensúlyozottságát mutatja. 

A lakáskínálat településen belüli területi megoszlásán belül jól látható, hogy a Pesti út mentén 

bontakozik ki jelentősebb koncentráció, amely egyrészt az út forgalmi túlterheltségéből 

származó negatív hatásoknak (lakófunkció szempontjából), ugyanakkor gazdasági 

szempontból a jelentősebb piaci érdeklődésnek tulajdonítható. 

Az árak között területi alapon nem tapasztalható lényeges eltérés. Kivételt képez talán az, 

hogy a szélesebb értelemben vett városközpontban kínált ingatlanok négyzetméterára 

általában magasabb, mint más városrészekben, ami mutatja a városközponti terület magasabb 

presztízsét. Az akcióterületen a téglaépítésű lakások ára felszereltségtől függően 150 000 – 

250 000 Ft/m 2 között alakul. Más városrészekben ez az érték zömében 100 000 – 200 000 Ft/ 

m 2 között ingadozik. 

Az akcióterület ingatlan árai a központi elhelyezkedés ellenére alacsonyabbnak mondhatók 

más olyan városokéinál, amelyekben történelmi belváros, tradicionális városközpont 

található, illetőleg ahol a lakás- és telekszűkösség mellett, a belső fekvésű ingatlanok árát az a 

folyamat is növeli, hogy a lakosság határozottan a centrum felé törekszik, mert a legmagasabb 

presztízsű lakások a belvárosban találhatók. 

Albertirsa esetében a jelentős külterület és üdülőövezet miatt jellemző, hogy a lakosság a 

város határán túlra, a külterületre költözik. A városközpont presztízsének emelésével 

előidézhető az a térbeli folyamat, hogy a népesség a városközpont felé tartson, hiszen az a 

gazdasági-társadalmi-kulturális sokszínűséget jelenti. A településen azonban – Albertirsa 

mérete és jellege miatt – ez korlátozottan érvényesül, ezáltal az ingatlanárak alakulásában sem 

várható radikális változás. 

A városközponti fejlesztések már évekkel ezelőtt megindultak. A pályázat keretében 

megvalósuló beavatkozások – nem utolsó sorban a fizetőképes kereslet hiányában – várhatóan 

nem emelik túlzott mértékben tovább az ingatlan árakat, ugyanakkor hosszú távon továbbra is 

növelik a városközpont magasabb presztízsét. 


68


3.8.3 A fejlesztés társadalmi igényei 

Tekintettel arra, hogy az akcióterület lakossága a város más részeinél kedvezőbb jellemzőkkel 

rendelkezik, a fejlesztés célja a környékénél jobb társadalmi állapot megőrzése, a 

városközpont népességnövekedési feltételeinek megteremtése. Fontos ez azért is, mert a város 

többi részének adatai korántsem kedvezőek, és félő, hogy dinamikus, attraktív városközpont 

hiányában Albertirsa más területeinek helyzete tovább romlik. 

A lakáspiaci, demográfiai és társadalmi helyzetből is következtethetünk arra, hogy a 

városközpont megújítására, mint a település dinamizálásának egyik eszközére, nagy szükség 

van. A népesség tartós, kismértékű növekedését, a város társadalmi-gazdasági helyzetének 

javítását csak célzott, tudatos fejlesztési tevékenységek eredményeként lehetséges elérni. 

A fejlesztés társadalmi igényeinek számbavételekor figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy 

a városban tekintélyes a munkanélküliek száma. Annak ellenére, hogy a statisztika az 

ezredfordulón, az azt követő esztendőkben javult, a 2008-tól az egész világgazdaságot sújtó 

gazdasági recesszió miatt súlyosbodó helyzettel kell számolnunk. Ennek első jelei már 

visszatükröződnek a munkanélküliségi ráta legújabb alakulásában. Különösen aggasztóak a 

magasabb végzettségűek (szellemi foglalkozásúak, frissdiplomások) növekvő 

munkanélküliségi adatai, aminek következtében a magasabb státuszú népesség által lakott 

városrészekben is válságtünetek jelentkezhetnek. 

Bár az akcióterület társadalmi-gazdasági mutatói (korszerkezet, képzettségi, foglalkoztatási 

adatok) az átlagosnál kedvezőbb helyzetű városközpont képét rajzolják elénk, de mindez egy 

alföldi kisváros esetében elégtelen a társadalmi-gazdasági fejlődés megindítására, s 

lényegében az egész település dinamizálására. Az akcióterület kedvező munkaerő-piaci 

adottságai nem feltétlenül tükrözik vissza Albertirsa helyzetét. 

A városfejlesztés egyik legfontosabb eszköze egy vonzó, funkciógazdag városközpont 

kialakítása, aminek közösségteremtő ereje, attraktív külső megjelenése, és az ezen keresztül 

indukált gazdasági fejlődés kisugárzik az egész településre. A fejlesztés hozzájárul a 

városközpont és más településrészek leromlásának, s ezáltal a társadalmi szegregáció 

veszélyének minimalizálásához azáltal, hogy korszerű, élhető és vonzó közösségi terek, 

szolgáltatások jönnek létre. 

A városmegújító tevékenység pozitív hatást gyakorol a népesség demográfiai helyzetére, 

segíti a városközpont népességmegtartó erejét. Nemzetközi tapasztalat, hogy a felújított 

környezetben általában fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű népesség él, amely 

dinamizálhatja az egész települést. Ez elősegítheti a helyi társadalmi kohéziót, az elköltözés 

helyett a kvalifikáltabb rétegek beáramlása válik jellemzővé. 

Az akcióterület megújításának fontos mozgatórugója a városközpont jelenlegi használatával 

való társadalmi elégedetlenség. Albertirsa városközpontjának terei jelenleg funkcióhiányosak, 

a szolgáltatások nehezen elérhetők, vagy hiányoznak, kevés közösségi rendezvénynek adnak 

otthont. Ezen a téren történő előrelépést céloz a „Városunk Háza” multifunkcionális épület és 

közterületeinek rendezése, amelyektől a városi lakosság összetartozás érzésének, 

identitástudatának erősödése várható. 


69


3.7.4 A fejlesztés környezeti igényei 

A tervezett beavatkozások egyik legfontosabb célja a városi környezeti minőség javítása, ami 

elősegíti a fenntartható gazdaságfejlesztést is. Ehhez hozzátartozik a zöldterület-fejlesztés. 

Fontos leszögezni, hogy a zöldterület-fejlesztés önmagán túlmutató, megújító tevékenység, 

továbbgyűrűző hatásai minden területen jelentkeznek. 

Az élhető városi környezet iránti igény nemcsak a térhasználók, illetve az akcióterületen élők 

részéről fogalmazódik meg; a jó minőségű zöldfelületek jelenléte minden állampolgár 

komfortérzetét növeli, és így áttételesen kedvezően hat a városközpont társadalmi-gazdasági 

funkcióira, a lakás és munka számára egyaránt. 

Nagyon fontos környezeti igény a lég- és zajszennyezés csökkentése, ami gondozott 

zöldterületek kialakításával, sétálóutcák és kerékpárutak kialakításával, a parkolási anomáliák 

felszámolásával, illetve a városközpont gépjárműfogalom alól történő tehermentesítése által 

elérhető. A forgalomcsillapítással párhuzamosan előtérbe kerül a napjainkban egyre 

fontosabbá váló gyalogos megközelíthetőség, és az akadálymentesítés megoldása. 

A zöldterületfejlesztés, és az élhető környezetminőség kialakítása a befektetői környezetre is 

jelentős hatással van. Ez ma már nem csupán a vonzó telephely-kínálatról szól, hanem olyan 

magas igényszintű városi miliőről, ahol a munkaidőn kívüli tevékenységek, szolgáltatások 

széles skálája hozzáférhető, ahol megvannak az üzleti partnerekkel való informális 

kapcsolatépítés legváltozatosabb lehetőségei. 


70


4. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai 

A fejezetben bemutatjuk a tervezett fejlesztés átfogó, „városfilozófiai” gondolati alapjait, az 

akcióterületi fejlesztések céljait és részcéljait, ismertetjük a projektelemeket, kifejtjük a 

megvalósítás módját, menetét. 

4.1 A tervezett fejlesztés rövid bemutatása 

A tervezett fejlesztés alapvetően azt a célt szolgálja, hogy létrehozza Albertirsa Új 

Városközpontját, a jelenlegi városközponti terület funkcionális gazdagítása révén erősödjön a 

város és a térségében élő emberek – különösen a fiatalok – összetartozás érzése, hogy helyben 

képzeljék, tervezzék el és valósítsák is meg a jövőjüket. Az identitás tudati és érzelmi 

tényezőit nemcsak a természeti adottságok határozzák meg, hanem legalább annyira az épített 

környezet minősége is. 

Az új Főtér és a multifunkcionális „Városunk Háza” épület a város szellemi, gazdasági, 

kulturális és közéleti fórumává kell váljon, ami vezérmotívumokat ad a város és térsége 

fejlődésének. A projekt mindezt egyedi módon testesíti meg közösségi, közigazgatási és 

gazdasági funkciók komplexitása révén. 

Fő cél ennek a komplexitásnak a tartalmi és térbeli-fizikai megvalósítása, hogy olyan 

közösségi és kulturális hatásmechanizmus induljon el, amely fenntartható gazdasági 

élénkülést, kulturális megújulást, intenzív közéletet eredményez, felkelti a befektetők, 

valamint a turisták érdeklődését a város és térsége iránt. Ehhez alapos városmarketing 

tevékenység társul, amely arra irányul, hogy megismertesse a jelentős fejlődésen áteső 

település új arculatát. 

A városrész előrehaladásában gyakorlatilag a város és a mikrotérség – részben az egész régió 

– teljes lakossága érintett, ezért a városközpontot minden albertirsai és térségi polgár számára 

élhetővé és elérhetővé kell tenni. Az akcióterület megújítása tehát együtt kell, hogy járjon a 

társadalmi kohézió erősítésével, ami a terület fenntartható társadalom- és 

gazdaságfejlesztésének a lényege. 

Albertirsa városi státuszának hetedik esztendejében jár. Ugyanakkor, a Várostól (mint 

térszervező erőtől) leginkább elvárható vonzáskörzet központi funkciónak egyelőre csupán 

kis mértékben képes megfelelni. Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, a városközpont 

kialakítása befejezésével, mint eszközzel, valójában a „város” fogalom eredeti 

tartalmának és fizikai megjelenésének a rehabilitációjára kerül sor, a Városfejlesztési 

Kézikönyv és a KMOP jelen pályázati dokumentuma értelmében. 

Az akcióterület tervezett fejlesztése, megújítása Albertirsa esetében ilyen speciális célt 

szolgál. 


71



Az alábbi vázlaton a tervezett beavatkozások helyszíneit tüntettük fel. 


72


4.2 Az akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai 


Cél/részcél Mutató megnevezése 

ÁTFOGÓ CÉL: 


létrehozása, a 

funkcióbővítés, a 

városközponti közterületek 

megújulása, a társadalmi 

kohézió erősödése a helyi 

gazdasági fenntartható 

fejlődés elősegítése 

érdekében 

RÉSZCÉL I: 

Mikrotérségi hatókörű 

intézmények fejlesztése, 

a szociális és közoktatási 

intézmények 

férőhelyeinek növelése, a 

kulturális intézmények 

számának növekedése 

RÉSZCÉL II: 

Vállalkozói központ, 

információs iroda 

létrehozása, képzési, 

foglalkoztatási 

programok támogatása, 

helyi vállalkozásfejlesztési 

Alap, Város- 

marketing 

RÉSZCÉL III. 

Közösségi funkciójú, 

gondozott zöldterületek 

kialakítása, környezeti 

minőség fejlesztése 

RÉSZCÉL IV: 

Partnerség-építés, a 

társadalmi részvétel 

feltételeinek biztosítása, 

a közösségi, kulturális 

rendezvények számának 

gyarapítása 

RÉSZCÉL V: Új 

Városközpont 

létrehozása 

RÉSZCÉL VI: 

Vonzerőt nyújtó 

attrakciók létrehozása, 

szálláshely, vendéglátóhelyi, 

kereskedelmi 

kapacitás növelése 

Új vállalkozások száma az 

akcióterületen 

Térségi hatáskörrel 

rendelkező új közcélú 

funkciók száma 

Képzési programon, 

tréningen résztvevők száma 

Megújított közterületek 

száma 

Zöldfelületek nagysága 

Új közösségi rendezvények 

száma éves szinten 

Új közcélú szolgáltatások 

száma 

A fejlesztés eredményeként 

létrehozott új építmények 

száma 

Adatmérés 

forrása 

Önkormányzati 

nyilvántartás 













Kiinduló érték 

(2009) 

Célérték 

(2013) 

nem releváns 5 db 


nem releváns 30 fő 

nem releváns 

nem releváns 

2 db 

2.417 m 2 

3 db 




73


4.3 Az akcióterület beavatkozásai 

A ROP 2007-2013 közötti városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az 

önkormányzat a következőket kívánja megvalósítani: 

1. Polgármesteri Hivatal új épületének, a „Városunk Házának” létrehozása 

2. Civil, Szabadidős, Kulturális Központ kialakítása 

3. Szabadidős, kulturális közösségi programok 

4. Új Városközpont – Civil Alap 

5. Tessedik park kialakítása 

6. Politzer park felújítása 

7. Parkoló létrehozása 

8. Gazdasági Szolgáltató ház létrehozása 

9. Új Városközpont – helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program, városmarketing 

10. Képzési, foglalkoztatási program 

A magánszféra az alábbiakat kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán: 

1. A „Városunk Háza” program keretében létrejövő „gazdasági szolgáltatóház” és kávézó 

helyiségeinek működtetése 

2. Magán befektetők egyedi kereskedelmi, üzleti célú beruházásai 

3. Magán befektetők, lakosság-lakáscélú beruházásai 

4. A Sport utca - Vinnyica utca - Piac tér és Pesti út által határolt tömb rendezése („PPP” 

konstrukcióban) 

Az akcióterületi fejlesztés hatásaként, a közszféra által megvalósítandó projektek: 

1. Pesti út és Vasút utca menti kerékpárút-hálózat kialakítása 

2. A Vasút utca forgalmának tehermentesítése, forgalomszabályozása 

3. Autóbusz megálló és váró kialakítása a főtérnél 

4. A Piac tér körüli közterület rendezése, megközelíthetőségének javítása 

5. Sport utca – Vinnyica utca – Piac tér és Pesti út által határolt tömb rendezése 

6. A Tessedik park és a Pesti út közötti közterületek egységesítése 

A ROP 2010-2013 közötti pályázat keretében tervezett beavatkozás szervesen illeszkedik a 

korábbi években megkezdett városrehabilitációs beruházások sorába, s az új, funkciógazdag, 

közösségteremtő és a helyi gazdaságot dinamizáló városközpont kialakítására irányul. A 

városközpont a pályázati fejlesztésekkel komplexé érik, közszféra, közösségi, gazdasági és 

városkép erősítő funkciója egyaránt lényegesen fajsúlyosabbá válik. Megépül a „Városunk 

Háza” multifunkcionális épület, amely helyet ad a Polgármesteri Hivatalnak, a Civil, 

Szabadidős, Kulturális Központnak, az okmányirodának, a mikrotérségi, a klíma és a 

városmarketing irodának, továbbá a Gazdasági Szolgáltató háznak. Létrejön az új főtér 

szerepét betöltő Tessedik park, és megújul a Politzer park. A közlekedési anomáliák 

enyhítésére parkolóhelyek létesülnek. Új funkciók települnek meg az akcióterületen, amelyek 

közül a legfontosabbak: okmányiroda, gyámhivatal, falugazdász iroda, mikrotérségi iroda, 

klíma iroda, városmarketing egység. 

Az Új Városközpont kialakítása csak a közszféra fejlesztéseit kísérő magán fejlesztésekkel, és 

a további ütemekben folyó közszféra beruházásokkal válik teljessé, amelyeknek tervezett 

időbeli ütemezését foglalja össze a következő táblázat. 


74


4.4 A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése és ütemezése 


Regionális Operatív Program támogatásával megvalósuló 

projektek 

Magánszféra projektjei a 

közszféra fejlesztései nyomán 

Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a 

közszféra beruházásai 

Projekt neve 

1 

Polgármesteri Hivatal, a 

„Városunk Háza” új épületének 

létrehozása 

Részcél V. 

2 

Civil, Szabadidős, Kulturális 

Központ kialakítása 

Részcél V. 

3 

Szabadidős, kulturális közösségi 

programok 

Részcél IV. 

4 Új Városközpont – Civil Alap Részcél IV. 

5 Tessedik park kialakítása Részcél III. 

6 Politzer park felújítása Részcél III. 

7 Parkoló létrehozása Részcél III. 

8 

9 

10 

1 

2 

3 

4 

1 

2 

3 

4 

5 

6 

Gazdasági Szolgáltató ház 

létrehozása 

Új Városközpont – helyi 

gazdaságfejlesztési partnerségi 

program, városmarketing 

Képzési, foglalkoztatási 

program 

Magán befektetők egyedi 

kereskedelmi, 

beruházásai 

üzleti célú 

Magán befektetők, lakosság- 

lakáscélú beruházásai 

Sport utca – Vinnyica utca – 

Piac tér és Pesti út által határolt 

tömb rendezése (PPP) 

A „Városunk Háza” program 

keretében létrejövő „gazdasági 

szolgáltatóház” és kávézó 

helyiségeinek működtetése 

Pesti út és Vasút utca menti 

kerékpárút-hálózat kialakítása 

Vasút utca forgalmának 

tehermentesítése, 

forgalomszabályozása 

Autóbusz megálló és váró 

kialakítása a főtérnél 

Piac tér körüli közterület 

rendezése, megközelíthetőség 

javítása 

Sport utca – Vinnyica utca – 

Piac tér és Pesti út által határolt 

tömb rendezése (PPP) 

A Tessedik park és a Pesti út 

közötti közterületek 

egységesítése 

Kivitelezési időszak 

2011 2012 2013 

Melyik specifikus 

célhoz tartozik 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 

Részcél II. 

Részcél II. 

Részcél II. 

Részcél VI. 

Részcél VI. 

Részcél VI. 

Részcél VI. 

Részcél III. 




Részcél VI. 



75


Az akcióterület ROP-pályázati beavatkozásainak célterületét tehát az egykori sportpálya 

területe képezi. A városrehabiliáció újabb, második célterülete a következő ütemek során a 

sportpályától légvonalban 200 méterre található. Ezen, a Sport utca, két áruház, a Piac tér és a 

Vinnyica utca által határolt 2.738 m²-es területen jelenleg öt apró üzlet, épület, továbbá egy 

felújításra, átépítésre váró parkoló található. Az önkormányzat 2009-ben megvásárolta és 

elbontotta a korábban itt volt kis méretű lakóházat. Ezzel hozzákezdett a terület rendezéséhez. 

A terület egészének összesen 8 tulajdonosa van. Közülük az egyik Albertirsa Önkormányzata, 

1.035 m² tulajdoni hányaddal. Itt a területrészek kisajátítására, összevonására, a rajtuk lévő 

épületek elbontására, majd a teljes 2.738 m²-en kereskedelmi-iroda funkciójú fejlesztésre, és 

parkosításra, esetleg parkoló kialakítására van szükség. 

Mindezt a következők indokolják: Albertirsa tipikus alföldi szerkezetű, széttagoltan, lazán 

beépített település. Központi részének városképi egységesítésére, a funkciók bővítésére, a 

városszerkezet kompaktságának erősítésére van szükség. Az új és erősödő funkciókhoz 

parkolóhely bővítésre is szükség van, azonban nem maradhat el a gondozott, minőségi 

települési környezet kialakítása érdekében a piac környezetének minőségi fejlesztése sem. 

Ezzel a lépéssel két, egymást feltételező feladatot tudunk megoldani. Az egyik, a már említett 

parkolás, a másik pedig a környék, a célterület, vagy más néven a városközpont közlekedési 

rendjének teljes átalakítása, racionalizálása. 

A célterület ezen részének fejlesztése is mikrotérségi hatású. Az albertirsai piacon ugyanis 

hetente három alkalommal (kedd-péntek-vasárnap), a helyieken kívül hagyományosan több 

tucat kereskedő és néhány száz vásárló jelenik meg a környező (főként a Gerje menti 

mikrotérséghez tartozó) településekről. 

A városrehabilitáció harmadik ütemeként definiálható az a fejlesztési tevékenység, amely a 

két fejlesztési pólus (Főtér és Piac tér) területét határoló, illetve összekötő közterületek 

felújítása, egységes megjelenésének kialakítása. 

A Sport utcáról, a Baba utcáról és a Vinnyica utcáról, továbbá a Vasút utca és a Győzelem út 

egy-egy szakaszáról van szó. A „felújítás” kifejezés esetükben a következő munkák 

elvégzését jelenti: a felszíni vízelvezető hálózat kialakítása a hiányzó szakaszokon (925 

folyóméter), díszburkolatú járda építés (2710m 2 ) a zöldfelületek felújítása (8815m²), az 

elektromos légvezetékek kiváltása földkábelre (1360 méter) kandeláberek és utcabútorok 

kihelyezése. 

Az e fejezetben leírt feladatok megoldása esetén, Albertirsán létrejön egy modern, a mai kor 

követelményeinek megfelelő városmag, (köz)szolgáltató centrum. Ezáltal, egyrészt teljessé 

válik a két hajdani falu XXI. századi európai szintű összeolvadása, másrészt a várossá érés 

folyamata funkcionálisan is eljut arra a szintre, hogy a mai akcióterületként nevesített Új 

Városközpont valóságos mikrotérségi központként működjön, és szolgáltatásaival társadalmi, 

gazdagsági szempontból egyaránt kedvező hatást legyen képes gyakorolni a térség 

harminchatezer (az időközben várható migrációs változások hatására, akár negyvenezer) 

polgárára. 


76


4.5 A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 

Albertirsa Önkormányzata esetében a városfejlesztési célok elérését szolgáló nem beruházási 

típusú tevékenységek tekintetében az alábbi főbb eszközök különböztethetők meg: 

1. A városmegújítás eszközrendszerének kiépítése, a beavatkozások jogszabályi, 

műszaki, szervezeti támogatása. 

2. A köz- és a magánszféra együttműködése, a magántőke mobilizálása. 

3. Településmarketing tevékenységek. 

4. Helyi partnerség kialakítása, civil szereplők részvételének biztosítása a döntési 

folyamatokban, transzparencia. 

4.5.1 A városmegújítás helyi eszközrendszere 

Albertirsa Város Önkormányzata 2000-ben készíttette el (majd 2005-ben módosította) a város 

Településfejlesztési Koncepcióját. A városfejlesztés helyi céljait megvalósító beavatkozások 

konzekvens, tudatos felépítését jelzi, hogy a koncepció szolgált alapul a település rendezési 

tervének kidolgozásához. 

2009-ben fogadta el az önkormányzat Albertirsa Város Klímastratégiáját, amely hazánkban 

csaknem egyedülálló módon előtérbe helyezi a település fenntartható fejlesztését, prioritásai 

között a pályázati projekt integrált intézkedéseinek elemeit is tartalmazza. A Klímastratégia 

jelentős mértékben a még 2002-ben megalkotott Környezet- és Természetvédelmi 

Szakmapolitikai Programon alapul. 

2009-ben készült el a Gerje Menti Mikrotérségi Központ kialakítására vonatkozó Előzetes 

Megvalósíthatósági Tanulmány, amely a jelen pályázat előkészítési folyamatának szerves 

részét képezi. 

4.5.2 A szervezeti háttér megteremtése 

A városfejlesztési projektek lebonyolítására Albertirsa Önkormányzata Városfejlesztő 

Társaságot hoz létre, amelyet a pályázat sikeres első fordulóját követően, 2010. közepén 

tervez felállítani. Erről bővebben, az akcióterületi terv megvalósulását menedzselő szervezeti 

háttér bemutatását leíró fejezetben lesz szó. 

4.5.3 Köz- és magánszféra együttműködése, helyi partnerség 

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 6.1.3 számú alfejezete részletesen kibontja a témát. 

Megtudhatjuk belőle, hogy a köz- és a magánszféra együttműködésének kialakult rendszere él 

Albertirsán, mely még komoly tartalékokat rejt, s azok kiaknázása új energiákat szabadíthat 

fel a városban. Továbbá, az önkormányzat vezetői az IVS, valamint az EATT részletes 

megismertetésére helyi fórumot terveznek létrehozni, amely az elképzelések szerint átalakul 

ún. Helyi Támogató Csoporttá (Local Support Group). 


77


4.5.4 Településmarketing 

Javasolt, hogy a sikeres első fordulót követően Albertirsa Önkormányzata a Klímastratégiával 

és az IVS-el összhangban hagyja jóvá a város településmarketing stratégiáját, amelyet az új 

városközpont miatt indokolt megalkotnia. 

A városfejlesztési beavatkozások koncepcionális megalapozása szempontjából meghatározó 

jelentőségű prioritások, célok fogalmazódnak meg a stratégiában, úgy mint új vállalkozások 

letelepítése, folyamatos életminőség javítás, a közélet intenzívebbé tétele, közösségi terek 

létrehozása, gazdasági szolgáltatások helyzetbe hozása ,amelyeket a stratégia konkrét 

intézkedésekre bont fel. 

A pályázatra javasolt új városközpont projekt az intézkedésekkel szoros összhangban kerül 

kialakításra. A projekt főtér programjának megvalósításától elkezdi működését az ún. 

városmarketing iroda, amely a képviselő-testület stratégia alkotása alapján tevékenykedik 

majd. 

4.5.5 Egyéb tulajdonosi, adminisztratív tevékenységek 

Tulajdonszerzés: az önkormányzati tulajdon nem domináns az akcióterület tulajdoni 

viszonyait tekintve. A városrész kiegyensúlyozott fejlődése érdekében, viszont a 

kezdeményező képesség megőrzése miatt lényeges a közösségi tulajdon értékhordozó 

elemeinek önkormányzati tulajdonban tartása. Fel kell készülni arra az esetre is (bár ez 

egyelőre merész gondolatnak tűnik), hogy az önkormányzat tulajdont szerez, közvagyont 

gyarapít. A közösségi érdek érvényesítése miatt felmerülhet egyes állami vagy egyéb 

vagyonelemek önkormányzati tulajdonba vétele, természetesen megfelelő gazdasági 

alátámasztottság esetén. Másrészt, köztulajdon magánosítása is célravezető lehet, egy-egy 

projekt megvalósulása kapcsán. A lényeg, a mindenkori érdekharmonizáció – gazdasági 

számításokkal igazolva. 

Terület-előkészítés: a további ütemek beavatkozásainak előkészítési tevékenységei keretében 

releváns elemként merül fel a terület előkészítés, amely szintén a nem fejlesztési, beruházási 

jellegű tevékenységek közé tartozik, azonban a fejlesztések szükséges velejárója, lényeges 

előkészítő tevékenység. Ennek keretében sor kerülhet kisajátításra, hasznosított-lakott 

ingatlan esetén kiürítésre, az épület bontására, és tereprendezésre is. 

Telekalakítás: a fejlesztésekhez szorosan kapcsolódó, szintén előkészítő, elsősorban az 

engedélyezéshez kötődő tevékenység, hiszen minden engedélyköteles építési tevékenység 

megkezdésének előfeltétele a hivatalos földmérő által készített telekalakítási vázrajz. 


78


4.6 A regionális operatív program 2007-2013 közötti, városrehabilitációs célú állami 

támogatása keretében, az önkormányzat által megvalósuló beavatkozások 


A tervezett fejlesztés specifikus programjainak összefoglaló táblázata 

Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztési projektelemei 

(közszféra funkciót erősítő beavatkozások) 

KSZ1 Polgármesteri Hivatal új épületének létrehozása – elkészül a „Városunk Háza” 

Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei 

(közösségi funkciót erősítő beavatkozások) 

T1 Civil, Szabadidős, Kulturális Központ létrehozása 

T2 Szabadidős, kulturális közösségi programok 

T3 Új Városközpont – Civil Alap 

Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei 

(városi funkciót erősítő beavatkozások) 

K1 Tessedik park kialakítása 

K2 Politzer park felújítása 

K3 Parkolók létrehozása 

Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei 

(gazdasági funkciót erősítő beavatkozások) 

G1 Gazdasági Szolgáltató ház létrehozása 

G2 Új Városközpont – helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program 

G3 Képzési, foglalkoztatási program 

A négy alprogram mindegyikét támogató közös tevékenységek: 

1. projektmenedzsment, 

2. nyilvánosság, tájékoztatás biztosítása. 


79


4.6.1 Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztés projektelemei (közszféra 

funkcióinak megerősítését szolgáló beavatkozások) 

KSZ1 – Polgármesteri Hivatal új épületének kialakítása – elkészül a „Városunk Háza” 

Cél. A jelenlegi, elavult Polgármesteri Hivatal épülete helyett egy új, ügyfélbarát épület 

létrehozása, a hivatalnak a „Városunk Háza” közösségi funkciókkal rendelkező, 

multifunkcionális épületbe történő áthelyezése, az akcióterület közszféra funkcióinak, 

mikrotérségi szerepének erősítése, a társadalmi kohézió, az összetartozás érzésének erősítése. 

A projekt indokoltsága. Alberti és Irsa 1950. évi egyesülése óta a község- majd városháza 

funkciót ugyanaz az épület, egy hajdani kisnemesi kúria tölti be. Pontosabban az eredetileg 

384 m² alapterületű kúriához 1973-ban egy új épületszárnyat toldottak hozzá, s ezzel az 

alapterület 668 m²-re nőtt. Ma ebben az épületben összesen 47 fő köztisztviselő és ügyviteli 

dolgozó végzi feladatát. Ez azt jelenti, hogy egy dolgozóra bruttó értelemben 14 m² jut, ami 

már-már ellehetetleníti a munkavégzést. Az épület nem ügyfélbarát, nincs igazi ügyféltere. 

Nem alkalmas fogadóórák és egyéb rendezvények, oktatások, tréningek tartására sem, mert 

csupán egy terem megfelelő ilyen célokra. Az pedig értelemszerűen többszörösen túlterhelt. 

A projekt leírása. A Vasút utcában található beépítetlen telken készül el a „Városunk Háza” 

multifunkcionális épület, amelyben a Polgármesteri Hivatal mellett, gazdasági szolgáltató ház, 

kávézó és civil szolgáltató központ is helyet kap. A Polgármesteri Hivatallal együtt új 

funkcióként az épületben lesz a Gyámhivatal és az Okmányiroda, a Mezőgazdasági Ügyek 

Irodája (Falugazdász Iroda), továbbá egy-egy klíma, mikrotérségi és városmarketing iroda is. 

Ezek a közösségi funkciók együtt biztosítják a Ház nyitott jellegét, valamint a város 

környezetére, „mikrotérségére” gyakorolt vonzerejét. Utóbbit lényegesen felerősíti a főtér 

egészén és annak közvetlen szomszédságában elérhető szolgáltatások (kereskedelmi, 

pénzügyi, egészségügyi, nyomdaipari, az élénk életű piac kínálata, stb.) sokasága. A 

Polgármesteri Hivatal a kor színvonalának megfelelő kialakítás révén energiahatékony épület 

lesz. Energiafelhasználása nem lesz számottevően nagyobb az elavult gépészeti, és egyéb 

rendszerekkel rendelkező jelenlegi épülethez képest, hiszen új hőszigetelt nyílászárók 

kerülnek beépítésre, napkollektorok segítik a melegvíz szolgáltatást, saját ciszterna a 

csapadékvíz hasznosítást, stb. 

4. sz. fotó 


80


Az akadálymentesített, ügyfélbarát épület megközelíthetősége, a szolgáltatások 

koncentrációja csökkenti az ügyintézésre fordítandó időt, kényelmessé teszi a hivatal 

használatát. A komfortérzés növelésének szükségessége egyaránt fontos a hivatalban 

dolgozók és az ügyfeleknek számára. 

Az épület és az elé tervezett közpark létrehozásával válik komplexé az albertirsai 

városközpont kialakítása. Az így lezáruló folyamat eredményeként a település centrumában a 

szolgáltatások olyan széles skálája koncentrálódik majd, amely a közel két évtized óta 

egyenletesen gyarapodó lélekszámú Pest megyei kisváros, valamint a közvetlen 

vonzáskörzetébe sorolható települések lakóinak igényeit kielégíti. 

Az épület építészeti stílusának egészével, árkádos megjelenésével jól illeszkedik majd a két 

oldalán vele derékszöget bezáró, a Győzelem és a Baba utcával párhuzamosan, vállalkozói 

tőke bevonásával megépült kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épületekhez. Az „U” alakú 

főtér szélső részein parkolók, belsejében díszes park (szökőkúttal, a várost szimbolizáló 

emlékművel, Albertirsát és a mikrotérséget bemutató eligazító táblával) kerül kialakításra. 

Az épületegyüttes egésze, komplex funkció rendszere (helyi igazgatás, rendezvény, 

mikrotérségi információs és szolgáltató, továbbá civil központ – illetve gazdasági 

szolgáltatások) olyan városmag, „city” létrejöttét jelenti, amelynek hatása nyilvánvalóan 

túlnyúlik Albertirsa határain, s megjelenik a mikrotérség valamennyi településén. 

Kapcsolódás más projektelemhez. A Polgármesteri Hivatal új épületének kialakítása 

kapcsolódik az új főtér, a Tessedik park kialakításához, és szervesen illeszkedik a megelőző 

városrehabilitációs tevékenységek közé. 

Bevonandó partnerek. Nincs. 

Tervezett költségvetés. 267.175.500,- Ft. + ÁFA, azaz bruttó 333.969.375,- Ft. 

Elszámolható költség: 152.500.000,- Ft. + ÁFA, azaz bruttó 190.625.000,- Ft. 


81


4.6.2 Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót 

erősítő beavatkozások) 

T1 - Civil, Szabadidős, Kulturális Központ létrehozása 

Cél. A helyi közösségi összetartozás erősítése, a társadalmi szervezetek tevékenységének 

támogatása, összehangolása, minőségi környezetet teremtve, az infrastrukturális háttér 

megteremtése a szervezetek működése számára. 

A projekt indokoltsága. Albertirsán több mint harminc civil szervezet működik, amelyek 

nagy többsége irodával, foglalkoztató termekkel, és más infrastruktúrával sem rendelkezik. A 

szolgáltató ház kialakításával az önkormányzat igazodik ahhoz az igényhez, hogy a kulturális, 

szabadidő hasznos eltöltésére, mindenki számára hozzáférhető, alternatív programokat tudjon 

biztosítani, civil szervezetek segítségével. Így érvényesül az a cél, hogy az önkormányzat 

minél inkább bevonja a civil szervezeteket a város életébe. 

A civil szervezetek számára fontos, hogy a ház (kedvezményes ingyenes termek, helyiségek 

biztosításával) hozzájárul eredményes működésükhöz. A helyi és a kistérségi lakosság 

rendszeresen találkozhat a szervezetek tevékenységével, akik ezáltal jobban ismertté válnak. 

A tevékenység jelentős szerepet játszik abban, hogy erősítse a sokszínű társadalom 

összetartozás érzését, hozzájárul a társadalmi elfogadás és a környezeti tudatosság eszméinek 

terjedéséhez, népszerűsítéséhez. 

A projekt leírása. A beavatkozás keretében a „Városunk Háza” multifunkcionális épületben 

Civil Szolgáltató Ház kerül kialakításra, ahol számos helyiség biztosítja a társadalmi 

szervezetek működését. Legfontosabb funkciói közül kiemelendő, hogy kistérségi hatókörű 

Tourinform iroda létesül benne. 

Délutáni, rendszeres foglalkozások számára helyiségek születnek; civil szervezetek részére 

irodák állnak majd rendelkezésre; fórumok, lakossági találkozók, workshopok számára 

biztosít az épület tanácstermeket, ezen felül nagyon fontos, hogy a Cigány Kisebbségi és a 

Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat is a központban foglal helyet. 

A Polgármesteri Hivatal közös folyosója kiállítások, bemutatók számára biztosít kedvező 

feltételeket. 

Kapcsolódás más projektelemhez. A civil központ korszerűsítése illeszkedik az akcióterület 

közösségi, kulturális, közszféra funkcióinak megerősítését, vonzerejének növelést célzó új, 

színvonalas épület kialakítására irányuló és közterület megújítási tevékenységeihez. 

Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok. 

Tervezett költségvetés. 185.333.469,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 218.039.375,- Ft. 


82


T2 - Szabadidős, kulturális közösségi programok 

Cél. A beruházási típusú tevékenységekhez kapcsolódó szoft elem célja, a „Városunk Háza” 

épület, a közterületek átalakításának, nyilvánosságának, a helyi szereplők bevonásának helyet 

adó események biztosítása, a helyi közösség szervezése. A közösségi akciók célja, Albertirsa 

sajátosságának, egyediségének erősítése, hirdetés. Mindezzel jelentősen növelhető a város 

polgáraiban az identitás és a lokálpatriotizmus érzése. 

A projekt indokoltsága. Az infrastrukturális beruházások, különösen mert közösségi 

funkciók megerősítése vagy/és bővítése céljából valósulnak meg, csak akkor válnak teljessé, 

ha melléjük párosulnak olyan szoft tevékenységek, amelyek részben biztosítják a 

megújításban való közösségi részvételt, részben hozzájárulnak a folyamat nyilvánosságához, 

az értékék és az eredmények közvetítéséhez. 

Tekintettel arra, hogy a közösségfejlesztési programok akciók formájában valósulnak meg, az 

előzetes akcióterületi terv feladata, hogy a tervezett társadalmi akciókat röviden bemutassa. A 

konkrét rendezvénynaptár ismertetése a részletes akcióterületi terv kompetenciája. 

Alábbiakban bemutatjuk, hogy a fenntartható városfejlesztés területén Albertirsa milyen 

fórumokat, tájékoztató napokat és városmarketing-kampányokat kíván megszervezni. 

Általános jellemzők: valamennyi rendezvény és tevékenység az önkormányzati, a civil és a 

vállalkozói szféra összefogásán alapul. Az akciók elsősorban a nyári szezonban kínálnak 

turisztikai attrakciót. Helyi és kistérségi léptékű rendezvények szerepelnek az 

elképzelésekben. A programok helyszíne a megújuló városközpont. A tervezett látogatók 

száma évente: 4.500 fő. 

A multikulturalitás eszméjét, és hagyományos értékeink rangját kívánjuk erősíteni azzal, hogy 

a projekt egészén belül hangsúlyos szerepet adunk két nagy szülöttünknek, a szlovák gyökerű 

Tessedik Sámuelnek, és a zsidó származású Politzer Ádámnak. 

Tessedik Emléknapok. Tessedik Sámuel esetében lehetőségünk nyílik arra, hogy a 2007. óta 

esztendőnként megrendezett, róla elnevezett kulturális program-sorozat (melyet 

hagyományosan a Szlovák Köztársaság Budapesti Nagykövetségével, továbbá Malacky és 

Szarvas városával közösen szervezünk) egyik állandó helyszíne az új városháza lehet. Itt 

ugyanis az épületen belüli adottságok kiváló lehetőséget nyújtanak erre. 

Rajzverseny. (ROP által finanszírozva) A soft elemek többsége esetében fontos szerepet 

szánunk az Albertirsán hagyományosan jelentős képzőművészeteknek. 

- A tervezés időszakában gyermekeink részére rajzversenyt hirdetünk, „Városunk 

Háza” címmel. A legjobb alkotások részt vehetnek a szlovákiai testvérvárosunkkal, 

továbbá egy-egy cseh és lengyel településsel, valamint Szarvassal évtizednyi ideje, 

esztendőnként megrendezésre kerülő, ún. „Kultúra tolmács nélkül” programon. 

- A másik ötlet fotósainkra alapoz. Lényege, hogy „Városunk Háza születik” címmel 

olyan pályázatot hirdetünk számukra, amelynek során az a feladat, hogy az első 

kapavágástól a műszaki átadásig bemutassák az építkezést. A győztes sorozat lesz a 

„Városunk Háza” folyosójának első, állandó kiállítása (megnyitója az épület 

egészének átadó ünnepsége keretében lesz). 

„Összetartozás napja”. (ROP által finanszírozva) Hagyományosan szeptember 6-án 

ünnepeljük Alberti és Irsa egyesítésének, 2003. óta pedig a város avatásának az évfordulóját 

is. Az új városháza és a főtér kialakítását követően itt, a központi parkban, az emlékmű 


83


környékén kerül sor minden év szeptember 6-án a városnap, immáron az „Összetartozás 

napja” programjainak lebonyolítására. A rendezvényeken (egyebek mellett) rendre fellépnek 

majd a város sikeres fúvószenekarai és kórusai. Egyes részprogramoknak az új polgármesteri 

hivatal „rendezvényháza” biztosít majd helyszínt. 

Madárbarát Napok. Az előző fejezetben említett „madárbarát” mozgalomnak Albertirsán 

hagyománya van: Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoportja esztendők óta 

szervezi a városban ezt az akciósorozatot. Könyvtárunk udvarán 2005 novemberében ún. 

Madárbarát mintakertet sikerült kialakítanunk. A központi park mérete lehetővé teszi, hogy 

ennél nagyobb, részletezőbb bemutató anyagot, ún. „madárbarát tanösvényt” hozzunk létre. 

Ezt, működtetése során gyermekeink folyamatosan látogathatják, ott ismerkedhetnek a 

madarak életével, a természeti környezet értékeivel. Mindehhez, a Tessedik Sámuelről 

elnevezett helyszín különösen jó lehetőségeket hordoz. 

Kapcsolódás más projektelemhez. A projektelem szervesen kapcsolódik az egyes 

beruházási típusú tevékenységekhez. 

Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, testvérvárosok, más helyi 

közösségek (pl.: egyházak). 

Tervezett költségvetés. 4.600.000,- Ft + ÁFA, azaz 5.750.000,- Ft. 

T3 - Új városközpont - Civil Alap 

Cél. A társadalmi szervezetek támogatása, ösztönzése, a partnerség kialakítása, a város új 

arculatának népszerűsítése. 

A projekt indokoltsága. A fent nevezett, az önkormányzat által közvetlenül szervezett szoft 

programokon felül szükséges átadott, a rehabilitációs projekt szempontjából közvetett 

támogatás biztosítása a civil szervezetek számára. Mivel a civil szervezetek jelentős 

többletfeladatokat látnak el a megújításhoz kapcsolódó közösségi célú rendezvények 

szervezésével, indokolt támogatás biztosítása számukra. 

Ezen felül a projekt, és eredményei népszerűsítése a város elemi érdeke. A szervezetek 

megsokszorozzák azt a kapacitást, amelyet az önkormányzat önmagában, sokkal 

költségesebben tudna csak ellátni, így e tevékenység hatékonysága jelentősen nő, nem 

beszélve arról a hosszú távú célról, hogy a partnerség kialakítása jó alapot adjon a későbbi 

közszféra-civil szféra együttműködés számára. 

A projekt leírása. Az önkormányzat ennek a tevékenységnek a keretében pályázatot hirdet a 

társadalmi szervezetek számára, amelynek feltételeit velük egyeztetve alakítja ki. Elvárás lesz, 

hogy a szervezetek az önkormányzattal és egymással összehangoltan végezzék 

tevékenységüket, használják ki az ebből adódó szinergiákat. 

Kapcsolódás más projektelemhez. A projektelem szervesen kapcsolódik az egyes 

beruházási típusú tevékenységekhez. 

Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, testvérvárosok, más helyi 

közösségek (pl.: egyházak). 



84


4.6.3 Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő 

beavatkozások) 

K1 - Tessedik park – építés 

Cél. Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele, közösségi funkcióval 

rendelkező közpark kialakítása, a városközpont több éves folyamatának méltó befejezése. 

Projekt indokoltsága. A „Városunk Háza” és a Tessedik park jelenlegi helye beépítetlen, 

hasznosítatlan terület, amely zárványként helyezkedik el a város központjában. A „Városunk 

Háza” multifunkcionális épülethez kapcsolódóan szükséges egy azzal szerves kapcsolatban 

álló, vonzó környezet kialakítása, amelyet ez a park testesít meg. 

A projekt részeként megépülő központi (Tessedik) parkban felállítjuk a Várhelyi György 

szobrászművész által tervezett ún. „Összetartozás” emlékművet. Az alkotás váza „A” és „I” 

betűt formáz, melyek Alberti és Irsa nevének szimbólumai. A közöttük átfolyó, vízimalom 

kereket megforgató víz összekötő ereje a tényleges összetartozást jelképezi. 

5-6. sz. fotó 

A városháza, az új közpark és a főtér avatási ünnepségére Várhelyi György művész Úr 

emlékplakettet készít, melynek egyik oldalán szintén az „Összetartozás” emlékmű látható 

majd. Az emlékplakettből az ünnepség résztvevői egy-egy példányt megkapnak, hogy a 

városhoz és az új főtérhez való kötődésüket ezzel is erősítsük. Mindez a várossá avatás tizedik 

évfordulójára megvalósulhat. 

A park területe 1.500 nm. Tartalmaz madárbarát tanösvényt, sétáló utakat és természetesen 

gondozott, minőségi zöldfelületeket. Továbbá a „Városunk Háza” előtti parkolóhoz közel eső 

szélén felállításra kerül egy nagyméretű hirdetőtábla. Ennek egyik oldala Albertirsa, a másik 

pedig a Gerje Menti Mikrotérség jelentős középületeinek, látnivalóinak megközelítését segíti, 

térkép formájában. 

Kapcsolódás más projektelemhez. A közterület rendezés szervesen kapcsolódik a projekt 

keretében megvalósuló más közterület-megújítási beavatkozásokhoz (Politzer park), a 

közterületi és a gazdasági funkciót erősítő fejlesztésekhez, de mindenekelőtt az új „Városunk 

Háza” épület kialakításához. 

Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, helyi vállalkozások. 



85


K2 - Politzer park – felújítás 

Cél. Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele, közösségi funkcióval 

rendelkező közpark kialakítása, emlékhely létrehozása. 

Projekt indokoltsága. A „Városunk Háza” és a Tessedik park létrehozása mellett, a komplex 

beavatkozás része, hogy a jelenleg elsősorban parkolóként funkcionáló, beépítetlen, 

alulhasznosított terület, közösségi funkciót, városközpontnak megfelelő külalakot kapjon. A 

„Városunk Háza” multifunkcionális épülethez és a Tessedik parkhoz kapcsolódóan szükséges 

egy azzal szerves kapcsolatban álló, vonzó környezet kialakítása, amelyet a pályázat 

keretében ez a park testesít meg. 

A projekt leírása. A park területe 917 nm. A zöldfelület rendezésén felül a beruházás 

tartalmazza a Politzer szobor (1981-ben avatták) felújítását is. 2010-ben lesz Politzer Ádám 

születésének 175. évfordulója. Tervezzük ennek méltó megünneplését. 

Kapcsolódás más projektelemhez. A közterület rendezés szervesen kapcsolódik a projekt 

keretében megvalósuló más közterület-megújítási beavatkozásokhoz (Tessedik park), a 

közterületi és a gazdasági funkciót erősítő fejlesztésekhez, és közvetetten az új „Városunk 

Háza” épület kialakításához. 

Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, helyi vállalkozások. 


K3 - Parkolók kialakítása 

Cél. A várható forgalomnövekedés által jelentkező parkolási igény kielégítése, ellenőrzött, 

korszerű parkolóhelyek biztosítása. 

Projekt indokoltsága. A „Városunk Háza” által megjelenő új funkciók, a közösségi 

rendezvények, várhatóan azt eredményezik, hogy a jelenlegi parkoló-férőhely kapacitás nem 

lesz elegendő. 

A projekt leírása. A parkolók összterülete 500 nm lesz, ahol a személygépkocsik mellett, 

kerékpárok elhelyezésére alkalmas részt is ki kell alakítani. 

Kapcsolódás más projektelemhez. A parkolók kialakítása szervesen kapcsolódik a 

közterület rendezéshez, a projekt keretében megvalósuló más közterület-megújítási 

beavatkozásokhoz (Tessedik park, Politzer park), a közterületi és a gazdasági funkciót erősítő 

fejlesztésekhez, és közvetlenül az új „Városunk Háza” épület kialakításához. 

Bevonandó partnerek. nincs. 

Tervezett költségvetés. 7.200.000.,- Ft + ÁFA, azaz 9.000.000,- Ft. 


86


4.6.4 Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót 

erősítő beavatkozások) 

G1 - Gazdasági Szolgáltató ház létrehozása 

Cél. A gazdasági szolgáltatások bővítése, a helyi gazdaság élénkítése. 

Projekt indokoltsága. A „Városunk Háza” által képviselt harmadik funkciót, az épületben 

helyet kapó Gazdasági Szolgáltató Ház jelenti. 

Rendezvényterem. A városnak jelenleg nincs olyan terme, amelyben jelentősebb 

rendezvényeket lehet ellátni, megfelelő kapacitással és színvonalon. A jelenlegi Városháza 

képviselő-testületi terme, illetve a Művelődési Ház színházterme nem alkalmas a kor 

színvonalának megfelelő rendezvények biztosítására. Emiatt elengedhetetlen egy 

többfunkciós, mobil befogadóképességű rendezvényterem kialakítása. 

Kávézó. A multifunkcionális épületben dolgozók, illetve az ügyfelek, a rendezvények 

résztvevői számára szükséges egy olyan vendéglátó egység létrehozása, amely az igényeknek 

megfelel. Jelenleg ez a funkció az akcióterület egészén hiányzik (kivéve a Tesco áruházban 

működő kávézót). Az önkormányzat díjkedvezménnyel adja bérbe a helyiséget, mert a kávézó 

a közfeladatok teljesítéséhez nyújt kiegészítő szolgáltatást. Ezzel is garantálja az 

önkormányzat a vendéglátó egység szolgáltatásának megfizethetőségét. 

A „Városunk Háza” egyik mellékszárnyában kap helyet a Gazdasági Szolgáltatóház, benne 

egy mintegy 150 négyzetméteres rendezvényterem, egy Klub kávézó és üzlethelyiségek. 

A rendezvényterem alkalmas lesz arra, hogy nagyobb családi rendezvényeket lehessen benne 

megtartani (pl. házasságkötés utáni ebéd/vacsora), valamint hogy nagyobb városi, 

mikrotérségi konferenciák, képzések számára helyszínként szolgáljon. Ennek megfelelően, a 

belső kialakítás során figyelembe vesszük a többfunkciós igényt (mozgatható asztalok, 

székek, paraván, vetítőhely stb.) és lehetővé kívánjuk tenni, hogy a falak egy részére a helyi 

képzőművészek által készített képek kerüljenek. 

A Klub kávézó (egyben büfé is) szándékunk szerint egy kötetlen, beszélgetős helyiség lenne, 

ahova a „Városunk Háza” szolgáltatásait használó civilek, hivatali dolgozók betérhetnek 

falatozni, beszélgetni, illetve ügyintézés közben, vagy utána be lehet ülni a helyi hírekről 

értesülni. A Klub kávézó kiszolgálná a rendezvények kisebb étkezési, italfogyasztási igényeit 

is. Nagyobb ebédekre, étkezésekre a közeli éttermekből nyílik majd mód étel kiszállításra. 

Az önkormányzat díjkedvezménnyel adja bérbe a helyiséget. A kereskedelmi üzletek számára 

is kedvezményesen biztosítunk bérlési lehetőséget. Az üzletekbe olyan szolgáltatások 

beköltözését várjuk, amelyek profilja illeszkedik a „Városunk Háza” szolgáltatásaihoz. 

Kapcsolódás más projektelemhez. A projektelem szervesen kapcsolódik a „Városunk Háza” 

épület más funkcióihoz, mintegy kiegészítő szerepet játszik azok mellett. 

Bevonandó partnerek. Vállalkozások. 



87


G2 - Új Városközpont - helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program, városmarketing 

Cél. a helyi gazdaság meghatározó szereplői közötti együttműködés fejlesztése, egységes 

gazdaságfejlesztési stratégia és cselekvési terv készítése, a város gazdasági erejét népszerűsítő 

közös programok, rendezvények szervezése, lebonyolítása. 

A projekt indoklása, leírása. A projekt céljai, gazdasági célú fejlesztései indokolják a helyi 

szereplők, stakeholderek intenzív bevonását a városrehabilitáció folyamatába, a projekt 

időszaka alatt, a projekt eredményei továbbvitelének fenntartása, fenntarthatósága érdekében. 

Ennek keretében helyi gazdaságfejlesztés és marketing stratégia, valamint cselekvési terv 

kerül kidolgozásra. Továbbá bemutatkozási lehetőségeket biztosító rendezvények szervezése 

(Mikrotérségi Expo), kiadványok készítése történik, a város és térségének vállalkozásai 

számára. 

Mindennek biztosítását szolgálja az új hivatali épület leírásakor említett városmarketing iroda 

létesítése. 

Bevonandó partnerek. Vállalkozók, civil szervezetek, a mikrotérség települései. 


G3 - Képzési, foglalkoztatási program 

Cél. A projektelemekhez kapcsolódóan, a fenntartást, állagmegóvást biztosító képzések 

lebonyolítása, a képzettségi színvonal emelése, és munkalehetőség biztosítása. 

A projekt indoklása, leírása. Részletes képzési terv kidolgozása csak a részletes 

akcióterületi terv feladata. Az előzetes akcióterv keretében áttekintést adunk a tervezett 

képzésekről és közcélú foglalkoztatási lehetőségekről. 

Kertészeti, mezőgazdasági OKJ-s képzés. 

A közmunka programban foglalkoztatott tartós munkanélküliek részére szakképesítést adó, 

OKJ-s képzés lebonyolítása. Célcsoport a rendszeres munkából származó jövedelemmel nem 

rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új 

zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és 

zöldövezet fejlesztésben, ápolásban, közintézmények környezetének tisztántartásában 

történik. 

Hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli vagy jelenleg közmunka programban 

foglalkoztatott, szakképesítés nélküli emberek OKJ-s parképítő képzése és foglalkoztatása 

történik majd, a szakképzettség megszerzése után, öt hónapon keresztül, a városközpontot 

érintő városrehabilitációs munkák közterület-fejlesztési projektelemeiben. 

A képzési és foglalkoztatási programban résztvevők számára a projekt a szakképzés mellett 

azt a lehetőséget kínálja, hogy a megvalósítás ideje alatt lehetőségük nyílik a nyílt 


88


munkaerőpiacon továbbfoglalkoztatási lehetőséget keresni. Ezen túlmenően az önkormányzat, 

aktuális anyagi lehetőségeinek függvényében, a rendelkezésére álló foglalkoztatási struktúrák 

valamelyikében foglalkoztatja tovább. 


40. táblázat 

A tervezett fejlesztés programjainak elszámolható költség táblázata 

KSZ1 Polgármesteri Hivatal 190.625.000,- Ft 

T1 Civil, Szabadidős, Kulturális Központ 218.039.375,- Ft 

T2 Szabadidős, kulturális közösségi programok 5.750.000,- Ft 

T3 Új Városközpont – Civil Alap 31.250.000,- Ft 

K1 Tessedik park kialakítása 30.775.000,- Ft 

K2 Politzer park felújítása 14.541.250,- Ft 

K3 Parkoló létrehozása 9.000.000,- Ft 

G1 Gazdasági Szolgáltató ház létrehozása 66.220.000,- Ft 

G2 helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program 11.250.000,- Ft 

G3 Képzési, foglalkoztatási program 1.750.000,- Ft 

Nyilvánosság, tájékoztatás 4.250.000,- Ft 

IVS, ATT készítés 4.000.000,- Ft 

Projektmenedzsment 23.750.000,- Ft 

Összes elszámolható költség: 611.200.625,- Ft 


89


4.6.5 Összefoglaló indikátortáblázat 


ROP Akcióterv releváns indikátorai 

A projekt közvetlen és közvetett eredményeinek valamint kimeneteinek, outputjainak indikátorai 

Indikátor megnevezése 

Városrehabilitációs beavatkozások 

által érintett terület nagysága 

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált 

településrészeken 

A fejlesztés nyomán újonnan kialakított közösségi 

szolgáltatások száma a projekt által érintett 

akcióterületen 

A támogatással érintett területen telephellyel 

rendelkező vállalkozások számának növekedése 

Mértékegység 

Típus: 

output v. 

eredmény 

Bázis 

érték 1 

Célérték 


Célérték 

elérésének 

éve 

ha output - 0,5 2012 

fő output 381 381 2012 

db eredmény - 8 2012 


Teremtett munkahelyek száma fő eredmény - 1 2012 

Teremtett munkahelyek száma – nők fő eredmény - 0 2012 

Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek fő eredmény - 0 2012 

Megőrzött munkahelyek száma fő eredmény 45 45 2012 

Új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán 

elérhető (köz- és profitorientált) új típusú 

szolgáltatások száma a projekt által érintett 

településrészen. 

A támogatott projekt eredményeként elért energia 

megtakarítás 


TJ eredmény - - 

Forgalomcsillapított zónák nagysága m 2 output - - 

Nem 

releváns 

Nem 

releváns 

Mutató forrása 

Albertirsa Önk. 


KSH, Albertirsa Önk. 


















Mérés módszere és 

gyakorisága 

Önkormányzati nyilvántartás 

2012. 

KSH, önkormányzati 

nyilvántartás 2012. 


2012. 

Önkormányzati nyilvántartás, 

évente az év elején 










2012. 


2012. 

Nem releváns Nem releváns 

1 A kiindulási értékek a KSH 2001. évi Népszámlálási adatait és Albertirsa Város Önkormányzatának nyilvántartásából származó értékeket tartalmazza. 

90


Az akcióterületi fejlesztés további átfogó indikátorai 

Indikátor megnevezése 


Típus: 

output v. 

eredmény 

Bázis 

érték 

Célérték 


Célérték 

elérésének 

éve 

A fejlesztéssel érintett épületek nagysága m 2 output - 2142 2012 

A fejlesztéssel érintett zöldterület nagysága m 2 output - 2417 2012 

Felújított közterületek nagysága m 2 output - 500 2012 

A fejlesztés nyomán létrehozott közösségi 

szintterület nagysága 

m 2 output - 690 2012 

Akadálymentesített épületek száma db output - 1 2012 

Azbesztmentesített épületek száma db output - 0 2012 

A fejlesztés nyomán létrehozott 

munkavégzésre használt szintterület nagysága 

m 2 A városrehabilitációs beavatkozásokkal érintett 

output - 1452 2012 

akcióterületen elkövetett bűncselekmények 

száma 

Üzlethelyiségek kihasználtsága a 

db eredmény 25 25 2012 

városrehabilitációs beavatkozások által érintett 

területen 

% eredmény 90 95 2012 

A fejlesztés eredményeként indukált 

magánerős beruházások nagysága 

Ft eredmény - 0 2012 

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő eredmény - 4500 2012 

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe 

bevont hátrányos helyzetű emberek száma 

A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság 

aránya 

fő eredmény - 1 2012 

% output - 80 2012 




























Mérés módszere és 

gyakorisága 


2012. 


2012. 


2012. 


2012. 


2012. 


2012. 


2012. 


2012. 


2012. 


2012. 


2012. 


2012. 


2012. 

91


4.6.6 A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása 


A tevékenység neve 

KSZ1 - Polgármesteri Hivatal új épületének kialakítása 

A tevékenység gazdájának megnevezése Albertirsa Város Önkormányzata 

A tevékenység helyszíne Utca: Vasút utca Házszám: 4/12. Helyrajzi szám: 2952/8 

A tevékenység helyszínének tulajdoni 100% önkormányzati tulajdon 

viszonyai 

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott A Polgármesteri Hivatal kialakítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.1 - önállóan támogatható tevékenységek, ezen belül a 

támogatható tevékenységekhez 

4.) közszféra funkció fejlesztése, támogatható tevékenység körhöz illeszkedik. Ennek keretében új építésre is van lehetőség helyi 

közigazgatási funkciót ellátó épület esetében. Elvárásként fogalmazódik meg a kiírásban az ügyfélszolgálati modernizáció, melynek 

projektelemünk teljes mértékben eleget tesz. Ugyancsak elvárás az épület multifunkcionális kialakítása, mely szintén teljesül 

projektünk esetében, hiszen a leendő „Városunk Háza” épület három funkciókörnek megfelelő részt egyesít: Polgármesteri Hivatal; 

civil, szabadidős, kulturális központ; valamint gazdasági szolgáltatóház. 

A tevékenység besorolása funkció szerint Közszféra funkciót erősítő tevékenység 

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység 

A tevékenység célja A jelenlegi, elavult polgármesteri hivatali épület helyett egy új, ügyfélbarát épület létrehozása, a hivatalnak a „Városuk Háza” 

közösségi funkciókkal rendelkező multifunkcionális épületbe történő áthelyezése, az akcióterület közszféra funkcióinak, mikrotérségi 

szerepének erősítése, a társadalmi kohézió, az összetartozás érzésének erősítése. 

Megvalósulást mérő indikátor 

közszféra funkcióval bővülő terület nagysága: 1236,6 nm2 

(megnevezés, mértékegység, célérték) 

A tevékenység szakmai leírása A város és bizonyos tekintetben a környező települések lakói, valamint a hivatal dolgozói részéről is kiemelt igény mutatkozik egy 

olyan polgármesteri hivatal kialakítására, amely a lakosság és a hivatal dolgozói számára egyaránt kényelmesebbé, egyszerűbbé, 

hatékonyabbá teszi a hivatali ügyintézést. Az újépítésű polgármesteri hivatalban számos ügyfajta irodája helyett kap, lehetővé téve az 

egy helyen történő ügyintézést, szemben a jelenleg több épületben található felosztással. Lesz például: adó, víz és csatornázási ügyek 

irodája, gyámügyi ügyintéző irodája, szociális ügyintéző irodája, szabálysértési ügyek irodája, mezőgazdasági ügyek irodája, 

anyakönyvezetői iroda, stb. A helyi önkormányzatiság és a helyi igazgatás gyakorlása érdekében kialakításra kerül továbbá: 

polgármesteri iroda, alpolgármesteri iroda, képviselői ülésterem, tárgyaló, építésügyi hatósági iroda, lakossági ügyek irodája, 

beruházási iroda, műszaki irodavezető, főépítész, pénzügyi iroda, jegyzőkönyvezetők irodája, stb. A polgármesteri hivatalban 

okmányirodát is fogunk üzemeltetni, amely nemcsak a város polgárai, hanem a mikrotérség lakossága szempontjából is kiemelkedő 

fontosságú, mivel legközelebb Cegléden, illetve Monoron található okmányiroda. A gyámhivatal szintén az új épületbe költözik. 

Teljesen új szolgáltatást biztosít a város számára a klíma- és a városmarketing iroda. Az új polgármesteri hivatal építése során 

természetesen figyelembe vesszük a vonatkozó műszaki elvárásokat: akadálymentesítés, energiatakarékossági szempontok, megfelelő 

hőszigetelés stb. A jelenlegi hivatali épület továbbra is közfunkciót fog ellátni, helyt ad a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnak, 

valamint tervezzük, hogy a rászoruló családok számára krízis otthon alakítunk ki a régi épületben. A családsegítő és gyermekjóléti 

szolgálat épülete eladásra kerül. 


92


A célcsoport bemutatása A projekttevékenység célcsoportját alkotják - a hivatali egységek dolgozói, a hivatal szolgáltatásait igénybe vevők, a város és a 

mikrotérség lakossága. 

A tevékenység iránti igény bemutatása, Az akcióterülethez tartozó, ún. Vasút utca (hajdan ez kötötte össze Albertit és Irsát) mentén évekkel ezelőtt megkezdődött egy új 

indokoltsága 

városközpont (főtér, közparkkal, parkolókkal, kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épületekkel) kialakítása. A jelenlegi 

Polgármesteri Hivatal távol esik ettől, a földrajzi és egyéb (népsűrűség, közlekedés) szempontból központi területtől. Ennél is 

nagyobb problémát jelent, hogy az épület elsősorban szűkössége miatt, megközelítően sem felel meg a mai kor elvárásainak. Nincs 

megfelelő ügyféltér, gyülekező hely, a nyomtatványok kitöltése a folyosókon állva történik, a fogadóórákra érkezők nem tudnak 

elkülönülni a napi ügyeket intézőktől, túl sok munkaállomás jut egy szobára stb. A hivatal egyetlen nagyobb helyiségét használjuk 

házasságkötés céljára és egyéb rendezvények lebonyolítására (pl.: itt kerül megrendezésre az összes bizottsági és testületi ülés) is, 

amely így állandó terem rendezést kíván. Ezzel szemben az új, akadálymentesített, ügyfélbarát épület megközelíthetősége, és a 

szolgáltatások koncentrációja révén csökkenti az ügyintézésre fordítandó időt, kényelmessé teszi a hivatal használatát. A 

komfortérzés növelésének szükségessége egyaránt fontos a hivatalban dolgozók és az ügyfelek számára. 

Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2011. Hónap: január Nap: 1. 

Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: június Nap: 30. 

Tervezett teljes költségvetés összege az adott 

tevékenységre vonatkozóan (Ft) 

333.969.375 Ft. 

Elszámolható költségek nagysága (Ft) 190.625.000 Ft. 

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás 

nagysága (Ft) 

162.031.250 Ft. 

Támogatás aránya az összes elszámolható 

költségből (Támogatás összege/összes 

elszámolható költség) (%) 

85% 

Biztosított saját forrás nagysága (Ft) 28.593.750 Ft. 

Biztosított saját forrás aránya az összes 

elszámolható költségből (Saját forrás 

összege/összes elszámolható költség) (%) 

15% 

További források (Ft) 143.344.375 Ft. Nem elszámolható költség 

További források megnevezése további önkormányzati forrást igényel 

Projekt-előkészítés helyzete Tervezői költségbecslés; beépítési és látványtervek 

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség 


93



A tevékenység neve T1 - Civil, Szabadidős, Kulturális Központ létrehozása 




viszonyai 

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott A „Civil, Szabadidős, Kulturális Központ kialakítása” projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.1 - önállóan támogatható 


tevékenységek, ezen belül a 2.) közösségi funkció fejlesztése, támogatható tevékenység körhöz illeszkedik. Ennek keretében új 

építésre is van lehetőség, többek között kulturális központ esetében. 

A tevékenység besorolása funkció szerint Közösségi funkciót erősítő tevékenység 


A tevékenység célja A helyi közösségi összetartozás, identitás erősítése, a társadalmi szervezetek tevékenységének támogatása, összehangolása, az erre 

alkalmas terek fejlesztésével, minőségi környezetet teremtve. 


közösségi funkcióval bővülő terület nagysága: 690,2 nm2 


A tevékenység szakmai leírása A Civil, Szabadidős, Kulturális Központ számos olyan tevékenységnek fog helyt adni, melyek a jelenlegi városházában és a 

művelődési házban nem férnek el. 

Kialakításra kerül egy városmarketing iroda, ezzel erősítve a térség turisztikai potenciálját. 

A városunkban található mintegy 32 civil szervezet aktívan működik, de nincs alkalmas helyiség ahol rendezvényeik 

megszervezését, esetlegesen pályázataik összeállítását el tudnák végezni. A Civil, Szabadidős, Kulturális Központban mód nyílik 

olyan „dolgozó irodák” kialakítására, ahol ezen tevékenységeket kulturáltan, megfelelő környezetben elvégezhetik. 

A civil szervezetek számára elkészül egy rendezvényterem is, ahol megtarthatják taggyűléseiket, kisebb rendezvényeiket, 

képzéseiket. Itt kerülhet megrendezésre a civil fórum is, ahol elmondhatják, mi foglalkoztatja őket, értesülhetnek az őket érintő 

jogszabályváltozásokról stb. 

Elsősorban a gyerekek, és a fiatalok számára nyújt tartalmas szabadidős tevékenységhez alkalmas teret a foglalkoztató terem. 

Valamennyi korosztály számára szabadidős, kulturális, hobbi tevékenységei végzésére alakítunk ki egy klub szobát, ahol akár 

egymás mellett is lehet folytatni tevékenységeket, elősegítve egymás megismerését. 

Szintén hiánypótló szerepük lesz a kisebbségek számára (cigány, szlovák) rendelkezésre bocsátandó kisebbségi irodáknak. 

Végül a mikrotérség ügyeinek, programjainak rendezéséhez is kialakításra kerül egy helyiség. 

A célcsoport bemutatása A projekttevékenység célcsoportját alkotják a város és térségének társadalmi szervezetei, a civil központ szolgáltatásait igénybe 

vevők, a város és a mikrotérség lakossága. 

A tevékenység iránti igény bemutatása, A Művelődési Ház kínálta lehetőségek mellett, az erősödő civil aktivitás kiszolgálására egyre égetőbb szükség mutatkozik olyan 

indokoltsága 

terek kialakítására, ahol a civil szféra szabadidejét meg tudja szervezni és el tudja tölteni, valamint kulturális igényeit ki tudja 

elégíteni. E terület szereplői az új „Városunk Házában” nemcsak lehetőséget, helyet kapnak tevékenységeik kifejtésére, hanem 

ösztönző környezetet is. Ez kifejeződik abban a multikulturális környezetben, ahol a köz-, civil-, magánszféra határán a különböző 

korosztályok, nemzetiségek találkozhatnak. Ahhoz, hogy az összetartozás erősödése, a város népességmegtartó ereje, valamint 


94


mikrotérségi szerepköre valósággá váljon, fontos lépés a közösségformáló erők kibontakozásához a megfelelő feltételek, jelen 

esetben fizikai terek megteremtése. 





218.039.375 Ft. 

Elszámolható költségek nagysága (Ft) 218.039.375 Ft 



185.333.469 Ft. 




85% 





15% 

További források (Ft) 0 

További források megnevezése Nincs 

Projekt-előkészítés helyzete Tervezői költségbecslés; beépítési és látványtervek 



95




T2 - Szabadidős, kulturális közösségi programok 


A tevékenység helyszíne Utca: akcióterület Házszám: - Helyrajzi szám: - 


viszonyai 

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott A soft elemek megvalósítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.3 - önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó 


tevékenységek körhöz illeszkedik. Ennek keretében kötelező az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő (soft) 

elemek beillesztése a projekttevékenységek közé. A soft elemekkel szemben elvárás, hogy közülük legalább egynek 

közösségfejlesztő, illetve a fejlesztések elfogadtatását elősegítő beavatkozást kell tartalmaznia. A megvalósuló soft elemek 

mindegyike eleget tesz ennek: rajzverseny (mindkettő kategória), Civil Alap (mindkettő kategória), képzés (elfogadottság erősítése), 

Összetartozás napja (mindkettő kategória). 



A tevékenység célja A beruházást végigkísérő soft elemek célja a közösségformálás, összetartozás erősítése, a civil szervezetek támogatása, ösztönzése, a 

köz,- civil,- magán szféra közötti partnerség elősegítése. 


helyi társadalmi akciókban résztvevők száma: 4500 fő 


A tevékenység szakmai leírása A soft elemek többsége esetében fontos szerepet szánunk az Albertirsán hagyományosan jelentős képzőművészeteknek. Így a 

tervezés időszakában gyermekeink részére rajzversenyt hirdetünk, „Városunk háza” címmel. A legjobb alkotások részt vehetnek 

(nem e projekt részeként) a szlovákiai testvérvárosunkkal, továbbá egy-egy cseh és lengyel településsel, valamint Szarvassal 

évtizednyi ideje, esztendőnként megrendezésre kerülő, ún. „Kultúra tolmács nélkül” programon. Fotósaink részére „Városunk Háza 

születik” címmel pályázatot hirdetünk, amely azt a feladatot tartalmazza, hogy az első kapavágástól a műszaki átadásig megörökítsék 

az építkezést. Ezek a képek fogják díszíteni elsőként a „Városunk Háza” folyosóit is. 

A projekt zárásaként kerül sor az „Összetartozás napja” megünnepelésére. A programok részeként (egyebek mellett) rendre fellépnek 

majd a város sikeres fúvószenekarai és kórusai. Egyes részprogramoknak az új polgármesteri „rendezvényház” biztosít majd 

helyszínt. A „Városunk Háza” és az új közpark avatási ünnepségére Várhelyi György művész Úr emlékplakettet készít, melynek 

egyik oldalán szintén az „Összetartozás” emlékmű látható majd. Az emlékplakettből az ünnepség résztvevői egy-egy példányt 

megkapnak, hogy a városhoz és az új főtérhez való kötődésüket ezzel is erősítsük. 

A célcsoport bemutatása A projekttevékenység célcsoportját alkotják elsősorban a város és térségének lakói, szervezetei, intézményei, másodsorban távolabbi 

területek potenciális látogatói. 

A tevékenység iránti igény bemutatása, Egy jól működő, összetartó közösség természetes igénye, hogy az őt érintő fejlesztésben annak tervezési, kivitelezési szakaszában is 

indokoltsága 

részt kíván venni. Ez egy építési projektnél közvetlenül nem, csak lakossági, civil akciók révén tud megvalósulni. Ráadásul a 

szervezetek megsokszorozzák azt a kapacitást, amelyet az önkormányzat önmagában, sokkal költségesebben tudna csak ellátni, így 

jelentősen nő a tevékenység hatékonysága. Nem beszélve arról a hosszú távú célról, hogy a partnerség kialakítása jó alapot tud 

képezni a későbbi közszféra-civil szféra együttműködés számára. 


96






5.750.000 Ft. 




4.887.500 Ft. 




85% 

Biztosított saját forrás nagysága (Ft) 862.500 Ft. 




15% 



Projekt-előkészítés helyzete Programtervezet, rendezvénynaptár, partnerek azonosítása 



97




T3 - Új városközpont - Civil Alap 



A tevékenység helyszínének tulajdoni 

viszonyai 

100% önkormányzati tulajdon 



tevékenységek körhöz illeszkedik. A soft elemekkel szemben elvárás, hogy közülük legalább egynek közösségfejlesztő, illetve a 

fejlesztések elfogadtatását elősegítő beavatkozást kell tartalmaznia. A megvalósuló soft elemek mindegyike eleget tesz ennek: 

rajzverseny (mindkettő kategória), fotó pályázat (elfogadottság erősítése), Civil Alap (mindkettő kategória), képzés (elfogadottság 

erősítése), Összetartozás napja (mindkettő kategória). 



A tevékenység célja A beruházást végigkísérő soft elemek célja a közösségformálás, az összetartozás erősítése, a civil szervezetek támogatása, 

ösztönzése, a köz,- civil,- magán szféra közötti partnerség elősegítése. 



Bevont társadalmi szervezetek száma: 20 darab 

A tevékenység szakmai leírása A projekt kiírásban megfogalmazott elvárás, hogy a soft tevékenységek minimum 50% erejéig közvetett formában valósuljanak meg. 

Ezért létre kívánunk hozni egy Civil Alapot, amelyre a város civil szervezetei pályázhatnak a projekt időtartalma alatt. A pályázható 

tevékenység jellegét nem határoznánk meg, annak érdekében, hogy széleskörű részvételt tudjunk biztosítani, és így minél több civil 

szervezet munkájával, tevékenységével ismerkedjenek meg a helyi lakosok. Cél szintjén azonban elvárásként fogalmazzuk meg, hogy 

a megvalósuló programok közvetítsék a projektünk egészét átható összetartozás, sokszínűség harmóniája élményt. Fontos továbbá, 

hogy valamiképpen kötődjenek a beruházási projekt céljaihoz, tevékenységeihez. A kiírásban megszabott módon, közösségfejlesztő 

jellegűek legyenek, vagy hívják fel a figyelmet, tájékoztassanak azokra a lehetőségekre, amelyeket az elkészült új infrastruktúra és a 

ráépülő szolgáltatások tudnak nyújtani a lakosság számára. 

A célcsoport bemutatása A projekttevékenység célcsoportját alkotják a helyben működő társadalmi szervezetek, rajtuk keresztül a város és térségének lakói, 

szervezetei, intézményei, másodsorban távolabbi területekről érkező potenciális látogatók. 

A tevékenység iránti igény bemutatása, Egy jól működő, összetartó közösség természetes igénye, hogy az őt érintő fejlesztésben annak tervezési, kivitelezési szakaszában is 

indokoltsága 

részt kíván venni. Ez egy építési projektnél közvetlenül nem, csak lakossági, civil akciók révén tud megvalósulni. Ráadásul a 

szervezetek megsokszorozzák azt a kapacitást, amelyet az önkormányzat önmagában sokkal költségesebben tudna csak ellátni, így a 

tevékenység hatékonysága jelentősen nő. Nem beszélve arról a hosszú távú célról, hogy a partnerség kialakítása jó alapot tud képezni 

a későbbi közszféra-civil szféra együttműködés számára. 




98




31.250.000 Ft. 

Elszámolható költségek nagysága (Ft) 31.250.000 Ft 



26.562.500 Ft. 




85% 





15% 



Projekt-előkészítés helyzete Programtervezet, rendezvénynaptár, partnerek azonosítása 



99




K1 - Tessedik park létrehozása 


A tevékenység helyszíne Utca: Vasút utca Házszám: Helyrajzi szám: 2952/9 


viszonyai 


Illeszkedés az útmutatóban meghatározott A közparkok felújítása, kialakítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.1 - önállóan támogatható tevékenységek, ezen belül a 3.) 


közterületek fejlesztése, támogatható tevékenység körhöz illeszkedik. Ennek keretében lehetőség van közparkok, települési 

zöldfelületek felújítására, kialakítására. 

A tevékenység besorolása funkció szerint Városi funkciót erősítő tevékenység 


A tevékenység célja Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele, közösségi funkcióval rendelkező közpark kialakítása. 



A megújított közterület (park) nagysága: 1500nm2 

A tevékenység szakmai leírása Az új „Városunk Háza” és a Vasút utca közötti területen létrejöhet a város legnagyobb közparkja (1500 nm 2 ), melyet Tessedik 

Sámuelről nevezünk el. A zöldfelületet úgy kívánjuk kialakítani, hogy alkalmas legyen rendezvények lebonyolítására. 

A „madárbarát” mozgalomnak Albertirsán hagyománya van: Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoportja esztendők óta 

szervezi a városban ezt az akciósorozatot. Könyvtárunk udvarán 2005-ben ún. Madárbarát mintakertet sikerült kialakítanunk. A 

központi park mérete lehetővé teszi, hogy ennél nagyobb, részletezőbb bemutató anyagot, ún. „madárbarát tanösvényt” hozzunk létre. 

Ezt, működtetése során gyermekeink folyamatosan látogathatják, ott ismerkedhetnek a madarak életével, a természeti környezet 

értékeivel. 

A parkban kerül elhelyezésre Várhelyi György helyi szobrászművész alkotása, az „Összetartozás” emlékmű, amely a hajdani két 

település együvé tartozását, s az abban rejlő erőt szimbolizálja. Az alkotás váza „A” és „I” betűt formáz, melyek Alberti és Irsa 

nevének szimbólumai. A közöttük átfolyó, vízimalom kereket megforgató víz összekötő ereje, a tényleges összetartozást jelképezi. 

A célcsoport bemutatása A beavatkozás legszűkebb célcsoportja, a park közelében lakók, dolgozók köre, akik nap, mint nap „használják” az új közterületet, 

élvezik annak kedvező hatását. Közvetetten a település valamennyi polgára, akik ügyfélként, vásárlóként, stb. gyakran látogatják a 

területet. Végül a mikrotérségben lakók és a rendezvényeket látogatók, akik alkalmanként veszik birtokba a közterületet. 

A tevékenység iránti igény bemutatása, A „Városunk Háza” és a Tessedik park jelenlegi helye beépítetlen, hasznosítatlan terület, amely zárványként helyezkedik el 

indokoltsága 

Albertirsa központjában. A „Városunk Háza” multifunkcionális épülethez kapcsolódóan szükséges egy azzal szerves kapcsolatban 

álló, vonzó környezet kialakítása, amelyet ez a park testesít meg. Minden településnek szüksége van olyan helyekre, terekre, 

épületekre, alkotásokra, amelyek az ő saját szimbólumává válnak. Reményeink szerint a köztéri park, benne az Összetartozás 

emlékművel, az albertirsai összefogás, közösségi erő szimbólumává emelkedhet. 




100




30.775.000 Ft. 




26.158.750 Ft. 




85% 





15% 



Projekt-előkészítés helyzete Látványterv, tervezői költségbecslés 



101




K2 - Politzer park felújítása 




viszonyai 


Illeszkedés az útmutatóban meghatározott A közparkok felújítása, kialakítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.1 - önállóan támogatható tevékenységek, ezen belül a 3.) 


közterületek fejlesztése, támogatható tevékenység körhöz illeszkedik. Ennek keretében lehetőség van közparkok, települési 

zöldfelületek felújítására, kialakítására. 



A tevékenység célja Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele, közösségi funkcióval rendelkező közpark felújítása, 

funkcióbővítése. 



A felújított közterület (park) nagysága: 917nm2 

A tevékenység szakmai leírása Az akcióterületen belül található az ún. Politzer park (917 nm 2 ), benne városunk szülöttjének, Dr. Politzer Ádámnak a mellszobrával. 

A projekt keretében felújítjuk a parkot és a szobor posztamensét. 

A célcsoport bemutatása A beavatkozás legszűkebb célcsoportját a park közelében lakók, dolgozók köre, akik nap, mint nap „használják” a közterületet, 

élvezik annak kedvező hatását. Közvetetten a település valamennyi polgára, akik ügyfélként, vásárlóként, stb. gyakran látogatják a 

területet. Végül a mikrotérségben lakók és a rendezvényeket látogatók, akik alkalmanként veszik birtokba a közterületet. 

A tevékenység iránti igény bemutatása, A „Városunk Háza” és a Tessedik park létrehozása mellett, a komplex beavatkozás része, hogy a jelenleg nagyrészt parkolóként 

indokoltsága 

funkcionáló beépítetlen, alulhasznosított terület közösségi funkciót, városközpontnak megfelelő külalakot kapjon. A „Városunk 

Háza” multifunkcionális épülethez és a Tessedik parkhoz kapcsolódóan szükséges egy azzal szerves kapcsolatban álló, vonzó 

környezet kialakítása, amelyet a pályázat keretében ez a park testesít meg. 

Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2011. Hónap: április Nap: 1. 

Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2011. Hónap: szeptember Nap: 30. 



14.541.250 Ft. 




12.360.063 Ft. 




85% 


102






15% 






103




K3 - Parkolók kialakítása 




viszonyai 


Illeszkedés az útmutatóban meghatározott A parkolók kialakítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.2 - önállóan nem támogatható, válaszható kapcsolódó tevékenységek 


körhöz illeszkedik. Ennek keretében lehetőség van köztulajdonban lévő felszíni, ingyenes parkolók kialakítására, a rehabilitált 

közterületekhez kapcsolódóan. 



A tevékenység célja A várható forgalomnövekedés által jelentkező parkolási igény kielégítése, ellenőrzött, korszerű parkolóhelyek biztosítása. 



Kialakított parkoló felület nagysága: 500nm2 

A tevékenység szakmai leírása A „Városunk Háza” révén megjelenő új funkciók, a közösségi rendezvények, várhatóan azt eredményezik, hogy a jelenlegi parkolóférőhely 

kapacitás nem lesz elegendő. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy a minimálisan szükséges helyet vegyük csak el a zöldfelület 

kialakításából. A környéken található kapacitás mellé (Tesco, valamint a posta oldali parkoló, a környező kis utcák) mintegy 500 

négyzetméteren tervezünk, elsősorban a hivatali dolgozók és az ügyfelek kiszolgálására parkolókat. Amennyiben hosszabb távon nem 

bizonyul elegendőnek a parkolóhely, a „Városunk Háza” épülete mögött egyszerű felfestéssel továbbiak alakíthatóak ki. A parkolók 

mellé kerékpártárolókat is kialakítunk, ösztönözve és lehetőséget adva ezzel is környezetbarát közlekedési mód folytatására. 

A célcsoport bemutatása A beavatkozás célcsoportját a helyben dolgozók, az ügyfelek és vásárlók köre alkotja, akik nap, mint nap „használják” az új 

parkolóhelyeket, élvezik azok kedvező hatását. 

A tevékenység iránti igény bemutatása, A főtéren olyan nagyarányú funkcióbővítés történik, amely maga után vonja a közlekedési feltételek rendezését is. A „Városunk 

indokoltsága 

Háza” dolgozói, vállalkozásai, valamint a betérő ügyfelek, rendezvények résztvevői számára elengedhetetlen, hogy kulturált 

lehetőséget biztosítsunk a parkolásra. Mivel az igényeknek megfelelő, de a lehető legkisebb kapacitású parkolót építünk, magas 

kihasználtsággal számolunk. 





9.000.000 Ft. 




7.650.000 Ft. 




85% 


104






15% 






105




G1 - Gazdasági Szolgáltató ház létrehozása 




viszonyai 

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott A Gazdasági Szolgáltatóház kialakítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.1 - önállóan támogatható tevékenységek, ezen belül 


az 1.) gazdasági funkció fejlesztése, támogatható tevékenység körhöz illeszkedik. Ennek keretében új építésre is van lehetőség, 

Gazdasági Szolgáltatóház esetében 1000nm szintterületig. 

A tevékenység besorolása funkció szerint Gazdasági funkciót erősítő tevékenység 


A tevékenység célja Az akcióterületen a gazdasági szolgáltatások bővítése, a Polgármesteri Hivatal és a Civil, Szabadidős, Kulturális Központ 

szolgáltatásainak kiegészítése, azaz kényelmesebbé, komfortosabbá tétele. 


gazdasági funkcióval bővülő terület nagysága: 215,6 nm2 


A tevékenység szakmai leírása A „Városunk Háza” egyik mellékszárnyában kap helyet a Gazdasági Szolgáltatóház, benne egy 150 négyzetméteres 

rendezvényterem, egy Klub kávézó és üzlethelyiségek. A rendezvényterem alkalmas lesz arra, hogy nagyobb családi eseményeket 

lehessen benne megtartani (pl. házasságkötés utáni ebéd/ vacsora), valamint hogy jelentősebb városi, mikrotérségi konferenciák, 

képzések számára helyszínként szolgáljon. Ennek megfelelően, a belső kialakítás során figyelembe vesszük a többfunkciós igényt 

(mozgatható asztalok, székek, paraván, vetítőhely stb.) és lehetővé kívánjuk tenni, hogy a falak egy részére a helyi képzőművészek 

által készített képek kerüljenek. A Klub kávézó (egyben büfé is) szándékunk szerint kötetlen beszélgetésekre alkalmas helyiség lenne, 

ahova a „Városunk Háza” szolgáltatásait használó civilek, hivatali dolgozók betérhetnek falatozni, beszélgetni, illetve ügyintézés 

közben, vagy utána beülhetnek a helyi hírekről értesülni. A Klub kávézó kiszolgálná a rendezvények kisebb étkezési, ital szolgáltatási 

igényeit is. Nagyobb ebédekre, étkezésekre a közeli éttermekből nyílik majd mód étel kiszállításra. Az önkormányzat 

díjkedvezménnyel adja bérbe a helyiséget, mert a kávézó a közfeladatok teljesítéséhez nyújt kiegészítő szolgáltatást. Az 

önkormányzat ezzel is garantálja a vendéglátó egység szolgáltatásának megfizethetőségét. A kereskedelmi üzletek számára is 

kedvezményesen biztosítunk bérlési lehetőséget. Az üzletekbe olyan szolgáltatások beköltözését várjuk, amelyek profilja illeszkedik 

a „Városunk Háza” szolgáltatásaihoz. 

A célcsoport bemutatása A tevékenység célcsoportját a „Városunk Háza” szolgáltatásait igénybe vevők, az intézményben dolgozók és a vállalkozók köre 

alkotja. 

A tevékenység iránti igény bemutatása, A Gazdasági Szolgáltatóház komfortosabbá, teljesebbé teszi a „Városunk Háza” szolgáltatásait. A városban jelenleg nincs megfelelő 

indokoltsága 

nagyságú és felszereltségű rendezvényterem, ahol konferenciákat, önkormányzati képzéseket lehetne lebonyolítani, különösen nem 

mikrotérségi szinten. A Művelődési Ház színházterme, valamint a jelenlegi házasságkötő terem nem alkalmas ezekre a célokra. A 

Klub kávézó a hivatali dolgozók, illetve az ügyintézésre várók kisebb étkezési igényeit elégítené ki. A közelben lévő étterem, illetve 

áruház nem tudja kiszolgálni a büfé jellegű igényeket. Az üzlethelyiségek a kiskereskedelmi szolgáltatások bővülését jelentenék az 

akcióterületen. 


106






66.220.000 Ft. 




19.866.000 Ft. 




30% 





70% 






107




G2 - Új Városközpont - helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program, városmarketing 




viszonyai 


Illeszkedés az útmutatóban meghatározott A városmarketing akciók megvalósítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.3 - önállóan nem támogatható, kötelezően 


megvalósítandó tevékenységek körhöz illeszkedik. Ennek keretében kötelező a következő témakörökben projekttevékenység végzése: 

városmarketing tevékenységek, város rehabilitációs befektetés-ösztönzés, az IVS által kitűzött céloknak megfelelően városfejlesztési 

célok megvalósulását elősegítő programok kidolgozása. 



A tevékenység célja A város új arculatának népszerűsítése a helyi lakosság és a tágabb környezet részére, város-rehabilitációs befektetés ösztönzés a 

térség vállalkozásai számára a projekt révén megnyíló új gazdasági lehetőségekről. 



Városmarketing akciókban résztvevők száma: 1000 fő 

A tevékenység szakmai leírása Városmarketing akció keretében két rendezvényt képzeltünk el, melyeken megtörténik a projekt, a város új arculatának bemutatása, 

ugyanakkor a helyi és a környező mikrotérségi lakosság számára ez kötetlen formában tud megvalósulni. Mikrotérségi Expo-t 

szervezünk a város és térsége vállalkozásai részére, ahol bemutatkozási lehetőséget kapnának. Ennek keretében részletesebben 

megismerkedhetnének a vállalkozások a Gazdasági Szolgáltatóház projekttevékenységgel. A szélesebb nyilvánosság számára 

főzőversenyt rendezünk, melyből a későbbiek folyamán szeretnénk hagyományt is teremteni. A rendezvény során alkalom nyílik 

pódiumbeszélgetés folytatására a készülő beruházásról, az egyes projekttevékenységekről, különös tekintettel a Civil, Szabadidős, 

Kulturális Központ projektelemre. Tekintettel arra, hogy városunk arculatában meghatározó szerepe lesz az új „Városunk Házának” 

és a környező Tessedik közparknak, a várost, illetve a mikrotérséget bemutató kiadványaink megújítását is tervezzük. 

A célcsoport bemutatása A projekttevékenység rendelkezik a legszélesebb célcsoporttal: a helyi és a térségi települések lakóin kívül, a vállalkozások, 

intézmények, társadalmi szervezetek mellett önkormányzatok, testvérteleülések, potenciális befektetők, stb. 

A tevékenység iránti igény bemutatása, A projekt és eredményeinek népszerűsítése a város elemi érdeke, egyrészt a helyi lakosság, a vállalkozások számára, másrészt a 

indokoltsága 

szélesebb közönség irányába. 

Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2011. Hónap: július Nap: 1. 




11.250.000 Ft. 




9.562.500 Ft. 


108





85% 





15% 



Projekt-előkészítés helyzete - 



109



A tevékenység neve G3 - Képzési, foglalkoztatási program 




viszonyai 




tevékenységek körhöz illeszkedik. Ennek keretében kötelező az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő (soft) 

elemek beillesztése a projekttevékenységek közé. A soft elemekkel szemben elvárás, hogy közülük legalább egynek 

közösségfejlesztő, illetve a fejlesztések elfogadtatását elősegítő beavatkozást kell tartalmaznia. A megvalósuló soft elemek 

mindegyike eleget tesz ennek: rajzverseny (mindkettő kategória), fotó pályázat, Civil Alap (mindkettő kategória), képzés 

(elfogadottság erősítése), Összetartozás napja (mindkettő kategória). 



A tevékenység célja Képzettségi szint emelése, helyi foglalkoztatás színvonalának javítása, hátrányos helyzetűek, tartósan munkanélküliek 

foglalkoztatása. 



A képzési és foglalkoztatási programban résztvevők száma: 9 fő. 

A tevékenység szakmai leírása A projekthez illeszkedő kertészeti, mezőgazdasági OKJ-s képzést szeretnénk lebonyolítani rendszeres, munkából származó 

jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű emberek részére. Későbbi foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű 

fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben, ápolásban, közintézmények környezetének 

tisztántartásában történik. Tervezzük továbbá egy hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli vagy jelenleg közmunka programban 

foglalkoztatott, szakképesítés nélküli lakos OKJ-s parképítő képzését is. A szakképzettség megszerzése után öt hónapon keresztül 

fogjuk foglalkoztatni a városközpontot érintő városrehabilitációs munkák közterület-fejlesztési projektelemeiben. A képzési és 

foglalkoztatási programban résztvevők számára a szakképzés mellett a projekt azt a lehetőséget kínálja, hogy a megvalósítás ideje 

alatt lehetőség nyílik számukra a nyílt munkaerőpiacon továbbfoglalkoztatási lehetőséget keresni, továbbá az önkormányzat aktuális 

anyagi lehetőségeinek függvényében, a rendelkezésre álló foglalkoztatási struktúrák valamelyikében foglalkoztatja tovább őket. 

A célcsoport bemutatása Hátrányos helyzetűek, tartós munkanélküliek, közmunka programban résztvevők. 

A tevékenység iránti igény bemutatása, A város ingázó település jellege, valamint a gazdasági világválság következtében az utóbbi két esztendő során megemelkedett 

indokoltsága 

munkanélküliségi ráta – együtt jelentős réteg részéről teremt igényt helyben foglalkoztatásra és átképzésre. Ez indokolja a program 

megvalósítását. 

Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2011. Hónap: április Nap: 1. 




1.750.000 Ft. 


110





1.487.500 Ft. 




85% 

Biztosított saját forrás nagysága (Ft) 262.500 Ft. 




15% 



Projekt-előkészítés helyzete - 



111


4.6.7 Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról 


Tevékenység 

típusa 

Finanszírozó 

strukturális 

alap 

Projektelem 

neve 

Projektelem 

helyszíne 

Projektelem 

neve 

Projektelem 

helyszíne 

Projektelem 

neve 

Projektelem 

helyszíne 

Projektelem 

neve 

Projektelem 

helyszíne 

Gazdasági célú 

Városi funkciót 

erősítő 

Közösségi célú 

Közszféra funkciót 

erősítő 


Lakás 

célú 

„Soft” 

tevékenység 

ESZA-típusú 

tevékenység 

112 

Magánberuházás a 

projekttel 

párhuzamosan 

ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA Nem támogatott 

Gazdasági 

Szolgáltató ház 

létrehozása 

Vasút utca 4/12. 

(hrsz.: 2952/8) 

Új Városközpont - 

helyi 

gazdaságfejlesztési 

partnerségi program 

Tessedik park 

kialakítása 

Vasút utca (hrsz.: 

2952/9) 

Teljes akcióterület Vasút utca (Hrsz.: 

2937/3) 

Képzési, 


program 

Teljes akcióterület Vasút utca (hrsz.: 

2952/8) 

Civil, Szabadidős, 

Kulturális Központ 

kialakítása 


(hrsz.: 2952/8) 

Politzer park felújítása Szabadidős, 

kulturális közösségi 

programok 

Parkoló létrehozása Új Városközpont - 

Civil Alap 

Polgármesteri 

Hivatal új 

épületének 

létrehozása 


(hrsz.: 2952/8) 


helyi 

gazdaságfejlesztési 

partnerségi 

program 

Teljes akcióterület 

Képzési, 


program 

Teljes akcióterület Teljes akcióterület 

Szabadidős, 

kulturális 

közösségi 

programok 

Teljes akcióterület Teljes akcióterület 


Civil Alap 

Teljes akcióterület


4.6.8 Szinergia-elemzés 

A háromféle beavatkozás típus egymásra épülésével integrált városrehabilitáció bontakozik ki 

az akcióterületen, amely hosszú évtizedekre meghatározza Albertirsa fejlődésének irányait. A 

projektelemek egymásra hatásának tekintetében területi és ágazati szinergia formálódik ki. A 

beavatkozások területi elhelyezkedésében érvényesül a területi koncentráció elve. A korábbi 

és a jelenlegi beruházások egy új főtér körül, a főtérből kiinduló közterületek mentén 

valósulnak meg, új lendületet adva a városközpont karakteressé válásának. 

A legfontosabb szinergia az önmagukban kisléptékű beruházásoknak tekinthető fejlesztések 

között abban nyilvánul meg, hogy az egyedi projektelemek egymással összeadódva fejtik ki 

azt a hatást, amelynek eredményeként a zászlóshajó-projektnek tekinthető „Városunk Háza” 

létrehozása megvalósulhat, növelve ezzel a helyi gazdaság potenciálját. Az elmúlt évek 

fejlesztései lépésről-lépésre megteremtették a fizikai feltételeit annak, hogy a 

multifunkcionális intézmény megvalósulhasson, s egyúttal befejeződjék a főtér kialakítása. 

A területi szinergia abban nyilvánul meg, hogy az elmúlt évek fejlesztései és a pályázati 

beavatkozások önmagukban nem működhetnek hatékonyan a többi elem fejlesztése nélkül. A 

kereskedelmi, gazdasági fejlesztésekkel, a közterületi és a közszféra funkciójú 

beruházásokkal abban az esetben érhetők el a kitűzött célok, ha ezeket szerves egységnek 

tekintjük (s gyakorlati megvalósításuk során akként kezeljük), amelyek funkcionálásian 

kiegészítik egymást, együttesen egészet alkotnak. Többek között a Tessedik park, mint új 

főtér és a környező közterületek (Politzer park, a városi piac közterületei) humanizálását célzó 

projektelemek olyan gazdaságfejlesztés-orientált beavatkozások, amelyek a közterület és az 

azt övező ingatlanok fejlesztését egy egységként kezelik, építenek a fizikai és a gazdasági 

jellegű tevékenységek szinergiájára. 

Az ágazatközi szinergiák kiaknázásának lehetősége abból adódik, hogy viszonylag kis területi 

egységen belül, sőt gyakorlatilag egy épületben több funkciót érintő beavatkozás valósul meg: 

a „Városunk Háza” közszféra, közösségi és gazdasági funkciói. Ezt a célkitűzést jól 

szolgálják a tervezett soft elemek. 

A sok kisebb beavatkozással az önkormányzat célja éppen az, hogy az akcióterület 

kulcsfontosságú ingatlanelemeinek a városrehabilitációba történő bevonásával a támogatást a 

leghatékonyabban használja fel, a projekt révén a legtöbb szinergikus hatást érje el. Ezzel 

realizálható, hogy Albertirsa Új városközpontja megfelelő arányban ötvözze magában a 

közszférát, a közösségi és a gazdasági-kiskereskedelmi tevékenységeket. 

4.6.9 Bevonandó partnerek 

Albertirsa Város Önkormányzata a pályázati projektet konzorciális partner nélkül valósítja 

meg, ami nem jelenti azt, hogy a gyakorlati megalkotás során nem számol partnerek 

bevonásának lehetőségével. 

Albertirsa Város Önkormányzata a „Városunk Háza” épületkomplexumban helyet kapó 

Gazdasági és Civil Szolgáltató Központ, illetőleg a Civil Alap működtetésével a pályázat 

sikeres első fordulóját követően széleskörű partnerségi hálózatot kíván kiépíteni, amelyben 

számít az intézmények és a társadalmi szervezetek aktív közreműködésére. 

113 

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


4.6.10 Jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok 

A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok 

A pályázati beavatkozásokkal érintett ingatlanelemek száz százalékban önkormányzati 

tulajdonban vannak. Ennek köszönhető, hogy az ingatlan megszerzésével kapcsolatos 

feladatok, kockázatok nem veszélyeztetik a projekt megvalósítását. 

Terület-előkészítési feladatok 

A megelőző városrehabilitációs tevékenységeknek köszönhetően, a fejlesztésre kijelölt terület 

előkészítését az önkormányzat az elmúlt évek folyamán teljes körűen elvégezte, így területelőkészítéssel 

kapcsolatos feladatok, kockázatok nem veszélyeztetik a projekt megvalósítását 

Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével 

kapcsolatos feladatok 

A fejlesztések egy része közterületeken valósul meg. Ennek oka, hogy a közterületek nem 

csupán közlekedési funkciót látnak el, hanem a közösségi élet színterei is. A „Városunk 

Háza” új építmény kialakításához kapcsolódó úthálózat fejlesztésére nincs szükség, mert a 

megelőző városrehabilitációs tevékenységekhez kapcsolódóan ez megtörtént. Az új 

létesítmény miatt a közművek fejlesztése elengedhetetlen feladat. 

Az akcióterületet feltáró infrastruktúra felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos 

feladatok 

A városközponti terület jelenleg is jól ellátott infrastruktúrával, szintén a megelőző 

városrehabilitációs tevékenységeknek köszönhetően. A feltáró infrastruktúra bővítése, ezzel a 

pályázati projekt megvalósításához szükséges kapacitásbővítés, korszerűsítés megtörtént. 

Kármentesítési tevékenység 

A városközpont területén szennyezett, kármentesítésre szoruló terület nem található. 

114 



5. A tervezett fejlesztések várható hatásai 

5.1 Társadalmi hatások 

A pályázat keretében tervezett városrehabilitációs beavatkozások teljessé teszik a sok éve 

elindított, és lépésről-lépésre lebonyolított fejlesztést, az akcióterületet társadalmi-gazdasági 

értelemben is Albertirsa valódi központjává válik. Az új városközponti terület megújítása több 

pozitív társadalmi hatással jár, ami nemcsak a projektek célterületére, hanem az egész 

városra, sőt, a mikrotérség településeire is kedvező kisugárzású lesz. 

A városközpont igazgatási, kulturális, oktatási, turisztikai és közösségi infrastruktúrája 

megerősödik, a beavatkozások révén javulnak az egyes funkciók működési keretei. Az 

akcióterület egésze jelentősen felértékelődik - mind a gazdaság, mind a városi társadalom 

számára. Az ingatlanpiaci értéknövekedés, és a turisztikai kínálat-bővülés mellett az 

albertirsaiak számára kellemes, egyedi élményt nyújtó hellyé alakul át. A város 

versenyképessége nagy mértékben megnövekszik a térségben. Albertirsa megítélése, imázsa 

javul. 

Külön kiemelendő, hogy amennyiben Albertirsa Gerje-völgye városrészében megvalósul a 

gyógyvízre alapozott fejlesztés terve, úgy ennek, a „Városunk Házában” majdan működő 

Tourinform és a városmarketing irodával együtt, a mait minőségi és tartalmi értelemben is 

ugrásszerűen meghaladó lesz a helyi turizmusra gyakorolt hatása. 

A „Városunk Háza” multifunkcionális épület kivitelezésével, a jelentős funkcióbővítéssel, a 

főtér szerepét betöltő Tessedik (köz)parkkal az akcióterület új, illetve az eddigieknél nagyobb 

méretű rendezvények befogadására lesz képes (pl. Mikrotérségi Expo, Tessedik emléknap, 

fesztiválok, stb.), ami erősíti a város kulturális jellegét, továbbá kedvezően hat a térségi és a 

helyi társadalmi kohézióra. 

Versenyképessé válik a helyi kereskedelem, emelkedik a tercier szektorban dolgozók száma 

és aránya, a végrehajtandó projektek a pozitív gazdasági-társadalmi következményekkel 

kedvezően hatnak az életminőségre is, bár ezek közül néhány csak közvetett módon 

jelentkezik. 

A fejlesztés hatása a népességszámra 

Az akcióterületen 2001-ben 381 lakos élt, a 25 évesnél idősebb népesség 16,0%-a felsőfokú 

végzettséggel rendelkezett. Azóta az akcióterület népességszáma növekedett, köszöntően a 

lakáscélú beruházásoknak, pl.: Centrum lakópark. 

A városrész demográfiai mutatói helyi összehasonlításban kifejezetten jók. 

A jövőben a rendelkezésre álló fejlesztési telkek korlátozott száma miatt a népesség legfeljebb 

kismértékű növekedése várható. Az akcióterület fejlesztésének célja mind a központ, mind 

pedig a település egészének viszonylatában, a lakónépesség szám enyhe növekedésének 

fenntartása, a magas státuszú népesség megtartása, és arányának emelése. 

115 



A városközpont akcióterületének megújítása hozzájárul egy élhetőbb város kialakulásához. A 

vonzóbb, magasabb presztízsű és minőségű települési környezet, az attraktív és dinamikusan 

fejlődő városközpont hatására a település migrációs egyenlege várhatóan javul, köszönhetően 

az elköltözők száma csökkenésének, a változatlan mértékű, vagy növekvő bevándorlásnak. 

A tervezett fejlesztés javítja a városközpont demográfiai mutatóit, megőrzi a lakó, a 

munkahelyi és a közösségi célú területek egymáshoz viszonyított kedvező arányát. Ez egyben 

az új fejlesztési területeken a magasabban képzett, jelentősebb fizetőképes kereslettel 

rendelkezőknek az akcióterületre történő költözését ösztönző ingatlanpolitikát és 

lakáspolitikát jelent. 

Indikátorok: vándorlási egyenleg, népességszám alakulása 

A pozitív környezeti hatások társadalmi vetületei 

A városközpont megújítása számottevő pozitív környezeti változásokat eredményez. Ennek 

következtében élhetőbbé, és ezáltal vonzóbbá válik a társadalom számára. Nő a városközpont 

presztízse, várható, hogy valamelyest emelkednek az ingatlanárak, ennek következtében a 

területen megjelennek a magasabb hozzáadott értéket termelő vállalkozások, és így hosszú 

távon is megőrizhető az itt lakó magas státuszú népesség. 

Az életminőség további javulása várható a tervezett jelentősebb forgalomcsillapítást célzó 

beavatkozásoknak (városközpont forgalomcsillapítása, várost elkerülő út, kerékpárút-hálózat, 

fejlesztése, stb.) köszönhetően. 

A projektek eredményeként megújulnak a zöldfelületek, ezáltal egy vizuálisan is vonzóbb 

városközpont alakul ki, ami emeli a terület státuszát. A környezeti beruházások már az első 

szakaszban javítják az itt élők életminőségét, s csökkentik az egészségügyi kockázatokat. A 

gondozott, rendezett közterületek pozitív hatást gyakorolnak a társadalom 

környezettudatosságára is. 

Indikátorok: a mérhető levegő-szennyezettségi tényezők javulása, a gondozott zöldterületek 

kiterjedésének növekedése. 

A városkép-javítás társadalmi vetületei 

Albertirsa városközpontja napjainkban nem bővelkedik reprezentatív, jellegadó 

középületekben. Vegyes városkép jellemzi, amelyben egyre több új épület jelenik meg, s ezek 

városképi szempontból átveszik a hangsúlyt. 

A projekt egyik fő célja az akcióterület arculatának gazdagítása, egységesítése, egyedi, 

karakteres hangulatot árasztó városközponti épületegyüttes létrehozása, amely növeli a 

városkép értékét, a helyiek büszkeségét, összetartozás érzését, ezzel együtt fellendíti az 

idegenforgalmat. 

Indikátorok: városközpont használók számának változása az akcióterületen, a turisták 

számának változása. 

116 



A társadalmi kohézió erősítése 

A társadalmi kohézió erősítése a projektek fontos célja. Nem egy elitista megalapozottságú 

városfejlesztésről van tehát szó, hanem a helybéli lakosság aktív részvételére, az identitásuk 

erősítésére építő beavatkozás színhelye lesz Albertirsa új városközpontja. Az akcióterület 

fejlesztése az egész városi és mikrotérségi lakosságra közösségépítő hatású lesz. 

A Tessedik park kialakítása és a Politzer park felújítása, a „Városunk Háza” a Polgármesteri 

Hivatallal, a Gazdasági Szolgáltató Házzal, a Civil, Szabadidős, Kulturális Központtal - a 

helyi közösség összetartozás érzésének és a társadalom kohéziójának növelésében kiemelkedő 

szerepet játszik. A közösségi helyek megújítása és funkcionális bővítése, valamint az 

értéknövelő beruházások, a rendezettebb közterületek alapvetően hozzájárulhatnak ahhoz, 

hogy az akcióterület a város és környéke igazi központja legyen. A városközponti tereket a 

projekt alkalmassá és méltóvá teszi az eddigieknél gazdagabb kulturális eseményprogram 

lebonyolítására. Az ifjúsági központ korszerűsítése és funkcióbővítése komoly keretet 

biztosíthat a társadalmi kohézió erősítése számára. 

Az akcióterület a végrehajtott beruházások eredményeként valamennyi albertirsai polgár 

közösségi összetartozás-érzetét erősíteni tudja azáltal, hogy információs pontként, ügyintézési 

és találkozóhelyként, egyben kikapcsolódási, szabadidő lehetőséget kínáló helyszínként 

funkcionál. 

Indikátorok: a közösségi rendezvények száma; az eseményeken résztvevők számának 

alakulása. 

Az akcióterületi projektek kulturális hatásai 

A városrehabilitációs beavatkozások kulturális szempontú pozitív hatása annak az eredménye, 

hogy a fejlesztés jelentős új kulturális funkciókat teremt a már meglévők mellé. Az 

akcióterületen működik jelenleg is a Művelődési Ház, a Városi Könyvtár, valamint a Tessedik 

Sámuel Általános Iskola, mely intézmények jelentős kulturális tevékenységet folytatnak. A 

„Városunk Háza” multifunkcionális intézmény kialakítása kedvező kulturális hatással jár az 

akcióterület, a település és a mikrotérség egészére, erősíti a meglévő funkciókat, színesíti a 

kulturális kínálatot. 

Az akcióterület megújítási programjában szereplő emlékmű, szobrok, térségi szintű 

események komoly turisztikai vonzerőt jelentenek. Az akcióterület kiváló lehetőségekkel 

rendelkezik arra vonatkozóan, hogy ott az eddiginél több kulturális rendezvényt, kisebb 

fesztiválokat, egyéb szabadidős programokat tarthassanak. 

Indikátorok: kulturális attrakciók száma. 

A felelősségérzet növekedése 

A projektek végrehajtása során kialakuló rendezett közösségi terek növelik a helybéli lakás- 

és üzlettulajdonosok ingatlanaikkal kapcsolatos felelősségérzetét. A városfejlesztés egyik 

várható pozitív hatása a tulajdonosi kör szemléletének átalakulása lesz. Az akcióterület és 

117 



környezete jelenleg az átlagosnál magasabb státuszú városrész, az ott zajló folyamatok sok 

esetben magatartásmintát adnak a városi és mikrotérségi polgárok számára. 

A városközpont szépítése nyomán, a helyi társadalmi-gazdasági szféra a megfelelő ösztönző 

erők eredményeként maga is megújítási tevékenységbe fog. A korábbinál gondozottabb 

környezetben fekvő, ám elhanyagolt ingatlan tulajdonosát ugyanis a közösségi 

véleményalkotás is arra sarkallja, hogy változtasson a tulajdonában álló épület állagán. 

Megállapíthatjuk, hogy a funkcióbővítő beavatkozások összességének kisugárzó, 

multiplikátor hatása aránylag kisebb befektetéssel is nagy eredményeket hoz. 

Indikátorok: a közösségi-civil tevékenységek bővülése, a lakóépületek, üzletek magánerős 

beruházásai. 

A civil társadalom erősödése 

Az akcióterületi projekt egyik legerősebb pontja a köz- és a civil szféra közti együttműködés 

fokozása. A civil szolgáltató központ által megteremtett infrastruktúra, a civil alap által 

nyújtott támogatás mellett, az önkormányzat más eszközökkel is törekszik arra, hogy 

biztosítsa a civil szféra szereplőinek bevonását a város jövőjének alakításába. A köz- és a civil 

szféra közötti folyamatos, s a mostaninál intenzívebb párbeszéd, elengedhetetlen a település 

harmonikus fejlődése, továbbá városi funkciói teljességének kialakítása számára. 

Indikátor: civil szervezetek által lebonyolított események száma; a köz- és a civil szféra 

képviselőinek együttműködésében végrehajtott akciók száma. 

A közbiztonság javulása 

A városrehabilitációs projekt elemei, és fent nevesített, kedvező társadalmi hatásai hosszú 

távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az akcióterület, valamint környezetének közbiztonsága 

jelentős mértékben javuljon. 

Indikátorok: bűncselekmények számának alakulása. 

118 



5.2 Gazdasági hatások 

Az albertirsai Új Városközpont akcióterület – jelenlegi funkcióhiánya ellenére, központi 

fekvéséből adódóan – a gazdasági élet központjának tekinthető. Sajátos területi adottság, hogy 

más városokkal szemben a zöldmezős beruházásként épült bevásárlóközpontok nem a 

külvárosban, hanem a városközpontban települtek le. A kiskereskedelmi funkció igen jelentős 

az akcióterületen, ahol változatos profillal hetvenöt kiskereskedelmi üzlet található, ami a 

város kiskereskedelmi üzleteinek 34%-a. Az akcióterület a város pénzügyi központja 

(bankfiókok). A városközpontban azonban hiányzik a közigazgatási, és idegenforgalmi 

funkció, amit pótolnak a létesítendő „Városunk Háza” épület új szolgáltatásai, melyek növelik 

majd a turisták számát, s emelik a település bevételeit. 

A városközpontban elhelyezkedő akcióterület megújítása a Helyi Gazdaságfejlesztési 

Stratégia segítségével hozzájárul Albertirsa központjának gazdasági dinamizálásához. A 

városfejlesztési tevékenységek kisugárzó hatásuk miatt meggyorsítják egész Albertirsa 

gazdaságának fejlődését. A multiplikatív hatás azt jelenti, hogy a közszféra egységnyi 

befektetése mennyi magántőke befektetését eredményezi. Albertirsa esetében az akcióterület 

megújulása számos, kisebb volumenű ingatlanfejlesztési projekt elindítását eredményezheti: 

pl. üzletek felújítása, funkcióváltása, az Új városközpontban jelenlévő kereskedelmi egységek 

megújulnak, funkciójuk megváltozik, illetve a megtelepedő vagy bővülő funkciók hatására nő 

a vállalkozások száma, és így a vállalkozássűrűség. 

A kiskereskedelmi szektor erősödése 

Sokak által bizonyított tény, hogy egy városrész funkcióbővülése, a gondozott, ápolt 

közterületek, a központi közösségi funkciók fejlesztése („Városunk Ház”) vonzza a magasabb 

presztízsű kiskereskedelmi üzleteket. A megújult, a prosperitás jegyeit magán viselő 

városrészekbe szívesebben költöznek a magas hozzáadott értéket termelni képes 

vállalkozások, mint a gondozatlan városnegyedekbe. 

Albertirsán a városrehabilitációs projekt eredményeként megújított közterületek, az új 

épületek, üzlethelyiségek, a megépülő kerékpárút és az idegenforgalom fellendülése 

együttesen, a kiskereskedelmi szektor megélénküléséhez vezet. 

A városközpont funkcióbővítő fejlesztése közvetlenül nem hoz létre kiskereskedelmi 

üzleteket, viszont a megújuló épületekhez kapcsolódóan üzletportálok fejlesztésére is sor 

kerül. Az elmúlt években jelentősen bővült a kiskereskedelmi kínálat, amit nem követtett a 

közösségi funkciók bővülése. A projekt fontos feladata, hogy a létrehozott funkciókkal 

kapcsolódjon az átalakuló gazdasági környezethez. 

Várható, hogy a város központjában a projektek hatására újabb kiskereskedelmi üzletek 

nyílnak, amelyek kielégítik a megnövekedett számú minőségi fogyasztókat is. Emellett 

bővülnek és erősödnek a már meglévő, a helyiek által kedvelt és látogatott üzletek is. A 

funkcióbővítő városfejlesztés következtében a kereskedelmi üzlethelységek száma mintegy 

öttel nő a projekt befejezéséig. 

119 



Indikátorok: a kiskereskedelmi egységek számának alakulása; a kiskereskedelmi egységek 

profiljának változása. 

Munkahelyek létrehozása, versenyképesség javulása 

A „Városunk Háza” létrehozása, mint a városközpont fejlesztésének zászlóshajó projektje, 

illetve a Polgármesteri Hivatal új szolgáltatásai (okmányiroda, mikrotérségi iroda, klíma 

iroda, stb.) az új kávézó, a gazdasági és civil szolgáltató központok kialakítása közvetlen 

munkahely-teremtéssel jár (kb. 20 új munkahely létesül 2013 végéig). 

Emellett a projektek indirekt módon is teremtenek munkahelyeket, pl. a fellendülő turizmus 

hatására újonnan nyíló, szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó létesítmények szaporodása, 

a szolgáltató profillal rendelkező vállalkozások számának növekedése, a kiskereskedelem 

fellendülése útján stb. 

Bizonyított tény, hogy az ápolt, tiszta közterületekkel, és megújított, attraktív 

épületállománnyal rendelkező városnegyedek vonzó tényezőnek számítanak a tercier (és a 

kvaterner) szektor vállalkozásai számára. A megújult, a prosperitás jegyeit magán viselő 

városrészekbe szívesebben költöznek a tudásintenzív vállalkozások is, amiben a központi 

fekvés komoly előnyt jelent. A rendezett környezet, valamint a központi fekvés is javítja a 

vállalkozások versenyképességét. 

Indikátorok: a jelenlévő vállalkozások számának alakulása, a foglalkoztatottság alakulása. 

Az irodafunkciók bővülése 

Az akcióterületen jelentős beruházások valósulnak meg, amelyek az iroda-ellátottságot 

közvetlenül is növelik, ezáltal szélesítik az irodafunkciót. A gazdasági irányító szerep jelenleg 

gyenge az akcióterületen, de a projekt végrehajtása után ennek komoly mértékű erősödése 

várható. Ez lehetőséget kínál új vállalkozásoknak, hogy a területre települjenek. 2013 végéig 

várhatóan nyolc-tíz új irodahelyiség kerül kialakításra a magánszféra és a közszféra projektjei 

nyomán. 

Indikátorok: irodahelyiségek számának növekedése; szolgáltatási funkciók gyarapodása. 

A vállalkozások számának növelése, bevételük fokozása 

Az akcióterület megújulásának velejárója a városközpont felértékelődése, ami újabb 

vállalkozásokat vonz a területre. A bővülő funkciójú városközpont látogatottsága emelkedik, 

a jelenlegi, elsősorban átmenő forgalom helyett a helyi lakosok több időt töltenek el ebben a 

városrészben. A nagyobb forgalom következtében a környékbeli kiskereskedelmi profilú 

vállalkozások bevételei is növekednek. 

Az önkormányzati tulajdonú helyiségek hiánya miatt a projekt eredményeként várható 

közvetlen önkormányzati többletbevétel csekély mértékű. Azonban a megerősödő vállalkozói 

120 



szektor által fizetett adók közvetetten növelik az önkormányzat bevételeit. A megújuló 

közterületek ideiglenes használatából egyes rendezvények kapcsán mutatkozik közvetlen 

bevétel. 

Indikátorok: a vállalkozásoktól származó iparűzési és más helyi adóbevételek változása. 

A „Városunk Háza” multifunkcionális épület létrehozása 

A „Városunk Háza” épület létrehozása az Új városközpont területe megújításának 

zászlóshajója. Az akcióterületi terv az új épület környezetének rendbetételével komplexen 

hozzájárul a városközpont minőségi átalakításához. 

Az épület által nyújtott szolgáltatások közvetlenül is hozzájárulnak az akcióterület és a város 

gazdasági életének fellendítéséhez. Az épület rendezvénytermével, oktató és tréning 

helyiségeivel, üzlethelyiségeivel, az információs-koordinációs irodái révén, és a környező, 

közösségi funkciókban megerősített közterületével kedvező helyszínt biztosít a térség 

szereplőinek információval való ellátásához, a tevékenységük bemutatásához, stb. 

Indikátorok: a szolgáltatásokat igénybevevő vállalkozások száma. 

A turizmus fellendülése 

Az Új városközpont kialakításának befejező fejlesztései eredményeként teljessé válik a 

centrum évek óta tartó átalakítása. Ezzel olyan új attrakcióval gazdagodik Albertirsa, amely 

hozzájárul a településről alkotott kép kedvező megváltozásához, a város imázsának 

javításához. Turisztikai vonzerő szempontjából a fejlesztés gazdagítja Albertirsa adottságait, 

és komplexebb idegenforgalmi szolgáltatást képes nyújtani. 

A „Városunk Háza” szolgáltatásai és a Tessedik park rendezvényei eredményeként az 

akcióterület (és a város) idegenforgalmának fellendülése várható. A térségi programok, 

konferenciák, fesztiválok új turisztikai vonzerőt hordozó elemekkel gazdagítják Albertirsát. 

Mindezek nyilvánvalóan növelik a településre érkező vendégek számát, akik várhatóan 

Albertirsa egyéb szolgáltatásai számára is potenciális keresletet hordoznak (gyógyfürdő és 

más rekreációs szolgáltatások, vendéglátóhelyek). Ezzel várhatóan meghosszabbodik a 

vendégek átlagos tartózkodási ideje, csakúgy, mint létszámuk. Mindez a vendéglátóhelyek, és 

a szállásférőhelyek számának növelését igényli. 

Indikátorok: a vendégek és a vendégéjszakák számának alakulása; az átlagos tartózkodási idő 

hossza; a vendéglátó egységek száma. 

Önkormányzati bevételek 

A vállalkozások számának és a kiskereskedelmi forgalomnak a növekedése, az 

idegenforgalom fellendülése, a terület alkalmazotti létszámának növekedése elsősorban a 

projekt közvetett hatásaként jelentkezik. A turizmus fejlődése, és a vendégéjszakák számának 

emelkedése kapcsán növekszik az idegenforgalmi adók összege. Az akcióterület 

121 



megújításának következtében újabb, az eddiginél szélesebb és magasabb igényeket kielégítő 

vállalkozások jelennek meg, amelyek komoly többletbevételt eredményezhetnek az 

önkormányzati költségvetés számára, növelve ezzel a helyi adók mértékét. 

A beruházások eredményeként, az önkormányzati adóbevétel-növekmény várhatóan tíz 

százalék körüli lesz. 

Indikátorok: a helyi iparűzési, és más helyi adóbevételek összegének alakulása. 


Összefoglaló táblázat a várható gazdasági hatásokról: 

Várható pozitív hatás 

A kiskereskedelmi szektor 

erősödése 

Munkahelyek létrehozása 

Új irodák létrejötte 

Vállalkozások számának 

növekedése 

Önkormányzati bevételek 

növekedése 

Növekmény 

5 db új üzlet 

20 új munkahely 

5 db új iroda 

8-10 új vállalkozás 

Az akcióterületen realizálódó 

iparűzési és más helyi 

adóbevételek 10%-kal nőnek 

„Városunk Háza” Funkció- és szolgáltatásbővülés 

(10 új szolgáltatás) 

122 



5.3 Esélyegyenlőségi hatások 

Az akcióterületi fejlesztés legfontosabb küldetése a város társadalmi-kulturális és gazdasági 

életének újjászervezése, a belső társadalmi-gazdasági kapcsolatok újraszövése, annak 

érdekében, hogy erősödjön a helyi társadalmi kohézió, az albertirsaiak összetartozás érzése. 

A pályázat keretében végrehajtásra kerülő városrehabilitációs beavatkozások többsége a helyi 

társadalmi, kulturális élet intézményeinek, valamint a közterületeknek a megújítására irányul. 

Ez által helyet ad, támogatja a társadalmi, kulturális integrációt, segíti az alapvető 

szolgáltatások hozzáférhetőségét a legkülönbözőbb társadalmi csoportok számára. Az 

alábbiakban megvizsgáljuk az egyes esélyegyenlőségi alapelvek érvényesülését. 

Térbeli kiszorítás és integráció 

Albertirsa Új városközpontja, köszönhetően a megelőző beavatkozásoknak, napjainkban is 

jelentősebb presztízzsel rendelkezik, mint a város más részei. Az akcióterületi beavatkozások 

a városrész fokozódó, tartós felértékelődését okozzák, ám nem indukálnak jelentős és 

radikális térbeli társadalmi folyamatokat. A városrehabilitációs beavatkozások bővítik a 

közösségi funkciókat, amelyek megerősítik a központ integráló karakterét, és kedvező 

kisugárzást fejtenek ki a szomszédos városrészek irányába. 

A beavatkozások helyi gazdaságfejlesztő hatása közvetlenül (munkahelyteremtés), és 

közvetetten (növekvő önkormányzati bevételek) hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek 

csökkentéséhez (Civil Szolgáltató Központ, Civil Alap, képzések, információs és tanácsadó 

irodák, stb.), növekvő esélyt teremt a lecsúszott társadalmi csoportok felzárkóztatására. A 

minimális lakossági mozgás, amely elvárható az akcióterület funkcióbővülésétől, nem 

eredményezi a szegregálódott területek kiterjedését, sőt az említett komplex folyamatoknak 

köszönhetően, az alacsonyabb presztízsű városrészek felzárkóztatásához teremti meg a 

feltételeket. 

A fizikai infrastruktúra és a szociális ellátások hozzáférhetősége 

A fejlesztési projektek a hátrányos helyzetűek, a rászorultak, a fogyatékkal élők 

szolgáltatásokhoz való hozzáférését, és hosszú távon a kerékpárosok közlekedési helyzetét 

javítják, azaz hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület számukra is megfelelő közösségi 

teret jelentsen. 

Az Új városközpont projektek eredményeként a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők 

(elsősorban rokkantak, mozgássérültek), az idősek, a nagycsaládosok számára jó néhány 

szolgáltatás könnyebben megközelíthető lesz, mint korábban. A közszféra szolgáltatásainak 

koncentráltsága miatt az ügyintézés könnyebbé válik, minden egy helyen, rövidebb idő alatt 

lesz elintézhető, nem kell más településre utazni (pl.: okmány-, kistérségi-, Tourinform-, 

falugazdász iroda, stb.). 

123 



Az akcióterület megújítása során – a „Városunk Háza” épület, valamint a járdaszegélyek 

kialakításánál, a kerékpárutak tervezésénél fokozottan ügyelünk az akadálymentesítésre. 

Fontos, hogy a járdák akadálymentesítése ne csak a mozgássérültek, hanem egyben a vakok 

és gyengén látók érdekeinek figyelembe vételével történjék. 

A környék forgalmi rendjének átalakításával, a kerékpárutak megépítésével, a projekt 

preferálja a fenntartható közlekedési formákat. A belvárosi intézmények és kereskedelmi 

egységek az akadálymentesítés eredményeként a tolószékes mozgássérülteken kívül, a 

kerékpárral és babakocsival érkezők számára is könnyen megközelíthetők lesznek. A 

városrehabilitáció eredményeként radikálisan csökken az ügyintézésre fordítandó idő, ami 

különösképp javítja a mozgássérültek helyzetét, napi életvitelükben könnyebbséget okoz. 

Közösségi és képzési programok 

A pályázat keretében tervezett szoft elemek tartalmazzák a közösség(fejlesztés)i célzatú 

tevékenységeket, amelyek kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportok számára kerültek 

kialakításra (munkanélküliek, alulképzettek, stb.). 

A fenti alapelvek, és egyben az esélyegyenlőségi kritériumok teljesülését a következő mérési 

pontokon keresztül mutatjuk be. 

A tervezett tevékenységek miként szolgálják az esélyegyenlőséget, értve ez alatt pl. a 

hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását, társadalmi beilleszkedését, a fogyatékkal élők 

közlekedését, napi életvitelét? 

A szoft elemek között szerepelnek olyan beavatkozások, amelyek közvetetten megteremtik 

azokat a feltételeket, amelyek révén jelentősen javulnak a hátrányos helyzetű csoportok 

foglalkoztatási és ezen keresztül beilleszkedési esélyei. 

A közterületek átfogó fejlesztése, akadálymentesítése, ügyfél- és felhasználóbarát kialakítása 

minőségileg nagyban javítja a fogyatékkal élők, az idősek és a kisgyermekesek napi 

életvitelét. A szolgáltatások koncentráltsága miatt radikálisan csökken az ügyintézésre 

fordítandó idő, ami jelentősen javítja a mozgássérültek helyzetét, napi életvitelükben 

könnyebbséget okoz. 

A tervezett beavatkozások megvalósításában hátrányos helyzetű (munkanélküliek, roma 

lakosság) csoportok is részt vesznek foglalkoztatás, vagy társadalmi munka útján (pl. 

közhasznú foglalkoztatással)? 

A projekt közvetlenül nem tartalmaz közhasznú foglalkoztatási elemet, viszont a pályázat 

keretében kiterjedt közterületi rehabilitáció valósul meg. A közösségi terek minőségének 

fenntartása a projekt elemi érdeke. Ennek keretében a közterületek fenntartását, üzemeltetését 

végző közterület-fenntartó szervezeten keresztül kiegészítő, közhasznú foglalkoztatási 

program valósul meg. 

124 



Infokommunikációs akadálymentesítés valósul meg? 

Az infokommunikációs akadálymentesítés számára az alapfeltételt biztosító fizikai környezet, 

azaz az épületek és közterületek akadálymentesítése a projekt beavatkozásai által valósul 

meg. A pályázat keretében elsősorban a „Városunk Háza” korszerű épület létrehozásával 

vállalja az önkormányzat az infokommunikációs akadálymentesítéshez szükséges 

beruházásokat. 

Az új épület kialakításánál a beruházás tartalmazza az infokommunikációs 

akadálymentesítést, az ügyféltérben kihelyezett infopontok, számítógépek és ügyfélhívó 

rendszer kiépítését. A közterület-fejlesztés keretében végrehajtásra kerülő közlekedési 

beruházások része a fény- és hangjelző rendszerek telepítése. Az önkormányzat 

továbbfejleszti a honlapját. 

A projekt olyan szolgáltatást, képzéseket, akciókat és/vagy szolgáltatáson belüli speciális 

elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoport igényére 

tekintettel került kialakításra. 

A „Városunk Háza” épületének kialakítása, a közterületek akadálymentesítése a 

mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférésének 

javítását szolgálja. 

A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános események, kommunikációjukban és viselkedésükben 

esélytudatosságot fejeznek ki: nem közvetítenek szegregációt, csökkentik az egyes társadalmi 

csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. 

A városfejlesztés települési szintű átfogó mottója, üzenete a „Sokszínűség harmóniája” és az 

akcióterületi fejlesztésé a „Városunk Háza”, amelyek mind a befogadást, a toleranciát, az 

összetartozást képviselik. Az önkormányzat a projekten keresztül is üzen a település 

legkülönbözőbb társadalmi csoportjai számára, hogy a város hosszú távú fejlődése érdekében 

mindenki egy hajóban, egy irányban evezzen, fogjon össze, segítse, támogassa egymást. Ez a 

koncepció maximális esélytudatosságát, a meglévő előítéletek megszüntetését fejezi ki. 

A beavatkozás eredményeként létrejött munkahelyek keretében lehetőség szerint 

részmunkaidős, ill. távmunkában történő foglalkoztatás is megvalósul (részmunkaidős 

foglalkoztatottak száma vagy távmunkában foglalkoztatottak száma). 

A „Városunk Háza” szolgáltatásai közvetetten és közvetlenül olyan munkahelyeket is 

létrehoznak, amelyek a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét teremtik meg, illetve 

időszakosan, a távmunka számára kínálnak lehetőségeket. 

125 



5.4 Környezeti hatások 

Albertirsa – Új városközpont Akcióterület fejlesztésének számos eleme közvetlen 

környezetminőségi javulást céloz. A városközpont társadalmi-gazdasági helyzetének javítása 

mellett, a projekt legfontosabb célja a települési környezet állapotának és a városképnek a 

javítása. A kedvező hatások bekövetkezéséhez szükséges a projekt minden elemét 

megvalósítani. 

Pozitív hatások 

A) A levegőminőség javulása 

1. A porszennyezés csökkentése 

Hazai városaink belső területeit figyelembe véve, a szállópor-szennyezés az egyik 

legsúlyosabb környezeti probléma. A szállópor jelenléte hosszú távon jelentősen rontja az itt 

élők életminőségét. Ennek a gondnak a csökkentését segíti a projekt megvalósítása, ami a 

pozitív környezeti hatások között az egyik legfontosabb. A megújított, ápolt zöldfelület, a 

gondozott parkok (Tessedik park, Politzer park), valamint a díszburkolattal rendelkező 

felszínek fenntartása, és kiegészítő beruházásként a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának 

magas színvonalú kiépítése, csökkenti a szállópor-szennyezést. A zöldterületek rendezése 

segíti a szállópor-szennyezés redukálását, mivel a növényzet nagy mennyiségű port köt meg. 

A légkör alacsonyabb aeroszol-szennyezettsége már a fejlesztés első stádiumának végén 

kimutatható eredményekkel jár, és a forgalomcsökkentéssel teljesedik ki. 

Ki kell emelni, hogy a fejlesztés önmagában kevés ennek a problémának a hosszú távú 

kezelése szempontjából. Emiatt szükséges kiegészítő beruházások elvégzése, a települést 

elkerülő út kialakítása, továbbá más, belső forgalomszervezési lépések. 

Indikátor: a levegő portartalmának változása. 

2. A szennyező gázok mennyiségének csökkenése 

Ezt a következő okok segítik elő: 

- a szennyező gázok mennyiségének csökkentését a személygépkocsi-forgalom 

csillapításától, az egyirányúsítástól, a kerékpáros közlekedés előtérbe helyezésétől, a 

települést elkerülő út megépítésétől várhatjuk. Az autóforgalom csillapítása 

közvetlenül javítja a levegő minőségét. Ehhez arra is szükség van, hogy a fellendülő 

gazdasági funkció következtében megélénkülő célirányos személygépjármű-forgalom 

számára a parkolási lehetőségek megfelelően rendezve legyenek. 

A helybéliek számára a belváros levegője egyértelműen egészségesebbé válik, de 

mindennapjaikat is megkönnyíti a forgalom csökkentése. Így számos pozitív hatás 

mellett pl.. lehetővé válik a lakások, a kiskereskedelmi egységek könnyebb és 

biztonságosabb megközelíthetősége, továbbá a helyiségek gyakoribb szellőztetése is, 

126 



- a megújult zöldterületek dúsabb, gazdagabb növénytársulásai az eddiginél több széndioxidot 

kötnek meg, és több oxigént juttatnak a levegőbe. Ezzel javul az 

akcióterületen a levegőminőség, ami különösen a reggeli és az esti órákban szinte 

azonnal érezhetővé válik. 

Indikátor: a levegőben levő szennyezőanyagok (COx, NOx, SOx, ózon mennyisége). 

B) A zajszennyezés csökkenése 

A zaj olyan negatív környezeti hatás, amely a városközpontokban nagymértékben csökkenti 

az életminőséget, rontja az ingatlanok értékét és jelentősen zavarja a közterületeket rekreációs 

(pihenés, sétálás) céllal használókat. Ezáltal csökkenti a forgalmas belvárosok 

kiskereskedelmi üzleteinek forgalmát, emellett akadályozza az irodai funkció megtelepedését. 

A gépjármű-forgalom Albertirsa városközpontjában jelentős zajszennyezést okoz. A tervezett 

városfejlesztési beavatkozások keretében létrejövő forgalomcsillapítás következtében a 

zajszennyezés csökken, s ezáltal az akcióterületen élők komfortérzete javul, az ott 

elhelyezkedő ingatlanok értéke növekedik. 

Indikátor: a zajszennyezés alakulása. 

C) Az ökoszisztéma gazdagodása, a fajgazdagság növekedése 

A beavatkozás során kiemelt fontosságú az akcióterület zöldterületeinek (pl. Tessedik park, 

Politzer park zöldfelületei) növelése/megújítása. Ennek következtében egészséges, jó 

konzisztenciájú taxonokból álló növényállomány meghonosítása megy végbe. Így ökológiai 

értelemben aktív hatást kifejtő, a mikroklímán túl az akcióterület antropogén mezoklímájára is 

kedvezőbb hatású, komfortérzetet növelő zöldterületek létesülnek. 

A településnek kivételes természeti adottságai vannak, amelyet nem csak a külterületeken és a 

település környezetében, hanem a városon belül is erősíteni kell. A minőségi, közösségi 

funkcióval rendelkező belső zöldterületek hozzájárulnak Albertirsa környezetbe történő 

integrálásához, ökológiai folyosót képezhetnek a városhatáron kívüli területekkel. 

Indikátorok: fajok számának növekedése. 

D) Energiahatékonyság 

A „Városunk Háza” multifunkcionális épületben a terv korszerű, energiatakarékos fűtési 

rendszer, új, hőszigetelt nyílászárók beépítését tartalmazza. Ezzel az épület energiákra 

fordított költsége, valamint a feleslegesen a szabadba engedett (elveszített) hő mennyisége 

fajlagosan csökken. A fűtéskorszerűsítésben különleges szerepe lehetne annak, hogy 

Albertirsa és környéke a geotermikus energia felhasználására kiváló adottságokkal 

rendelkezik, így a fűtés-korszerűsítés megoldható lenne helyi, környezetbarát energia 

hasznosításával is. 

127 



Indikátorok: a fűtésmennyiség csökkentése, a hősszennyezés csökkenése. 

Negatív környezeti hatások 

Mint minden emberi beavatkozás, az albertirsai városfejlesztési tevékenységek is járhatnak 

néhány negatív környezeti hatással, amelyek minimalizálása az akcióterület környezeti 

minőségének megóvása szempontjából elsődleges jelentőségű. Mindemellett a városközpont 

megújításának egyik legfontosabb célja a települési környezet minőségének javítása. A 

megvalósítás során jelentkező környezeti ártalmak zömmel ideiglenes jellegűek, nagyobb 

hányaduk a beruházás befejezése után megszűnik. 

A) A levegőszennyezés növekedése 

1. Porszennyezés 

A beruházás megvalósítása során jelentős porszennyezés következhet be. Ez magától 

értetődően átmeneti szennyezésnövekedés, ami a terület-előkészítéssel és az épület 

kivitelezésével járó tevékenységek végeztével „magától” megszűnik. A szennyezés 

csökkentésére számos műszaki módszer is szóba kerülhet. A „Városunk Háza” épület 

létrehozásával, a szolgáltatások számának gyarapodásával rövidtávon várható a közúti 

forgalom növekedése, amit az önkormányzat a kiegészítő beruházások megvalósításával 

ellensúlyoz (kerékpárút-hálózat kialakítása; elkerülő út létrehozása; forgalomszervezés; stb.). 

2. A szennyező gázok mennyiségének növekedése 

Az új létesítmények eredményeként, és különösen a kísérő beavatkozásokat követően, olyan 

helyeken is növekedhet a személygépjármű-forgalom, ahol az korábban csekély volt. A 

forgalomcsökkentéssel párhuzamosan tekintettel kell lenni arra, hogy az autók elkerülő 

útvonalakat használnak, ahol nő a szennyezés. A forgalmi rend megváltoztatása ezért 

különleges figyelmet igényel. Ennek a negatív hatásnak a mérséklésére kiváló esélyt jelent az 

Albertirsát elkerülő utak fejlesztése, ami a tranzitforgalmat leveszi a városközpontról. 

Emellett szükség van a városközpontra 2008-ban elkészített közlekedésfejlesztési koncepció 

Albertirsa egészére történő kiterjesztésére és megvalósítására. 

A kivitelezés során az alkalmazott munkagépek működésének hatására a szennyező gázok 

mindegyike növekedhet. Ennek teljes „kivédésére” természetesen nincs lehetőség, de a 

munkálatok megfelelő időbeli ütemezése, az ütemezés betartása (pl. éjszakai munkavégzés 

kerülése) minimalizálhatja az ilyen jellegű ártalmakat. 

3. Egyéb 

Egyes negatív hatások ideiglenesen, a projektek végrehajtása idején jelentkeznek. Ilyen lehet 

pl. az építkezések idején a zajszennyezés, illetve a talaj áthalmozásánál előforduló 

talajszennyezés. Nem kellő körültekintéssel megvalósított zöldterület-fejlesztésnél 

átmenetileg sérülhet az ökoszisztéma, a vadon élő állatok (elsősorban a madarak) elriadhatnak 

a környékről. Ezek a negatívumok a projektek befejeztével megszűnnek. 

128 



B) Parkolás 

A városközpont hatékony működése szempontjából lényeges a parkolási rendszer 

felülvizsgálata. Az új szolgáltatások rövidtávon valószínűsíthetően a gépjármű-forgalom 

növekedésével járnak. Napjainkban a parkolási probléma nem kritikus, de időszakonként 

jelentkeznek kapacitáshiányok. A parkolási viszonyokat rövidtávon az önkormányzat kezeli, 

rendezett, új, ötszáz négyzetméteres parkoló kialakításával, a pályázat keretében. 

A fenntartható településfejlesztést elsősorban meghatározó területek: a közlekedés, a 

környezetvédelem, a területhasználat és a városszerkezet, valamint a várospolitika stratégiai 

iránya. Az alábbiakban a projekt hatásait különböző szempontok szerint értékeljük. 

1.) Közlekedés: az akcióterületi fejlesztésről megállapítható, hogy 

- az új megállóhely kialakításával („Városunk Háza”) a tömegközlekedés elérhetősége 

növekszik, a közlekedésszervezési beavatkozások hosszú távon ösztönzik a 

tömegközlekedés használatát; 

- Albertirsa központjának átmenő forgalma csökken, az elkerülő út és a belváros 

forgalmi szabályozása révén; 

- a gyalogosbarát, és kerékpáros közlekedést ösztönző fejlesztések révén, a 

környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesülnek; 

- a városrehabilitáció eredményeként rövidtávon a gépkocsi forgalom nő az 

akcióterületen; 

- a létrejövő létesítmények környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon 

terheléscsillapító intézkedés történik. 

2.) Környezeti minőség: 

- a fizikai beruházások és az azokhoz kapcsolódó szoft elemek a környezettudatos 

magatartás ösztönzésére irányulnak; 

- a megújuláshoz kapcsolódóan a nyilvánosság számára aktuális környezeti 

információkhoz való hozzáférést az önkormányzat mindenki számára biztosítja; 

- az új létesítmények jobb energiagazdálkodáshoz, hatékonyabb hőellátáshoz és a 

hőveszteségek csökkentéséhez vezetnek; 

- a hulladékgazdálkodáson belül az önkormányzat hosszú távú célja a hasznosításra 

átadott hulladék arányának növelése és az összes keletkezett települési hulladék 

mennyiségének csökkentése. 

3.) Zöldfelület-gazdálkodás: 

- a beavatkozások a zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztését eredményezik; 

- a projekt révén humanizált, élő közösségi terek jönnek létre; 

- a projekt során létrejött többlet zöldfelület-fejlesztés fenntartása korszerűen történik. 

129 



5.5 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok 


Mutató neve 

Fajlagos 

vízfelhasználás 

mértéke 

Fajlagos 

energiafelhasználás 

mértéke 

Üvegházhatású anyagok 

kibocsátásának 

mértéke (CO2e) 

Ártalmatlanításra 

kerülő hulladék 

arányának mértéke 

A kistérségben élők 

foglalkoztatottságának 


Típus 

(output / 

eredmény) 

Bázisérték 

Min. elvárt 

célérték 


Célérték 

elérésének 

időpontja 

Célérték a 

projekt 

megvalósítási 

időszak végén 

Teljes 

vízfelhasználás M3 Eredmény 506 2011 580 580 

Termelés v. 

Szolgáltatás 

egysége 

Változó Eredmény m3 2011 m3 m3 

Célérték a 

fenntartási 

időszak 

végén 

Teljes 

energiafelhasználás kWh Eredmény 1808 2011 2000 2000 

Termelés v. 

Szolgáltatás 

egysége 

Ártalmatlanításra 

kerülő 

hulladék 

Változó Eredmény kWh 2011 kWh kWh 

t/év Hatás 0 2011 0 0 

t Output 3 2011 3 3 

Összes hulladék 

mennyisége t Output 3 2011 3 3 

A kistérségben 

élő saját 

foglalkoztatottak 

száma 

fő Output 44 2011 44 44 

mértéke A foglalkoztatottak 

száma fő fő Output 45 2011 45 45 



Város 



Város 



Város 



Város 



Város 



Város 



Város 



Város 



Város 


130


A fenntarthatósággal 

kapcsolatos, tudásmegosztáson 

részt vett 

munkavállalók száma 

Jobb összesített energetikai 

jellemzőkkel 

rendelk. épületek 

száma 

Akadálymentesített 

épületek száma 

Tudásmegosztásban 

résztvevők 

száma 

fő/év Output 2 2011 5 5 

Össz munkavállalói 

létszám fő/év Output 45 2011 45 45 

db Output - 2011 1 1 

db Output - 2011 1 1 



Város 

131 



Város 



Város 



Város 

Önkormányzata


6. A megvalósítás intézményi kerete 

6.1 Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása 

6.1.1 A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér 

A városfejlesztéssel kapcsolatos stratégiai döntéseket az önkormányzat Képviselő-testülete – 

a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, továbbá a Pénzügyi Bizottság döntéselőkészítő 

javaslatai alapján hozza. 

Az akcióterületen megvalósuló fejlesztésekre az önkormányzat nyújtja be a pályázatokat. 

Albertirsa Önkormányzata nem köt konzorciális szerződést, a projektet maga valósítja meg. 

Az önkormányzat felismerte, hogy a funkcióbővítő városfejlesztésre irányuló akcióterületi 

tervek (ATT-k) megvalósításához professzionális városfejlesztési projekt menedzsment 

szükséges. 

A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei és vállalkozásai a napi operatív működés 

biztosítását és a városfejlesztés feladatait egyszerre, sőt lényegében azonos személyek révén 

látják el, ami folyamatos, kiegyensúlyozott fejlődés esetén nem okoz problémát. Általános 

tapasztalat ugyanakkor, hogy nagyobb volumenű, integrált fejlesztési folyamatok 

menedzselése a hivatal ágazati típusú szervezeti rendszerébe nehezen illeszthető be. 

A településfejlesztési koncepció, illetve az annak nyomán kidolgozott IVS által kijelölt 

programok, akciók és intézkedések végrehajtása, továbbá a koncepció és a stratégia 

folyamatos karbantartása megköveteli olyan szervezeti egység létrehozását, amelynek 

figyelmét nem kell megosztania a fejlesztés és a napi operatív feladatok között. 

A városfejlesztéssel kapcsolatos döntés-előkészítési és végrehajtási (projektmenedzsment) 

feladatok érdekében létrehozandó önálló szervezeti egységgel szemben alapvető elvárás az 

ellenőrizhetőség, a gazdaságosság és az eredményesség. 

Tekintettel arra, hogy Albertirsa – stratégiai céljainak megvalósítása érdekében – önmagához 

képest jelentős nagyságrendű pályázati forrásokat tervez bevonni, külső elvárásként 

figyelembe kell venni a városfejlesztés finanszírozását támogató pályázatok mindenkori 

követelményeit, illetve a finanszírozásban résztvevő piaci szereplők sajátos szempontjait. 

A már megvalósult beruházások üzemeltetését részben az érintett intézmények, részben maga 

a Polgármesteri Hivatal végzi. A tervezett fejlesztésekre vonatkozóan ugyanez áll fenn. 

A hivatal jelenleg az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: 

- Lakossági Ügyek Iroda 

- Pénzügyi Iroda 

- Műszaki Iroda 

- Gyámhivatal 

132 



A fenti szervezeti egységek közül alapvetően a műszaki iroda lát el a városfejlesztéshez 

kapcsolódó feladatokat. 

Jelenleg a Műszaki Iroda tevékenységi köre az alábbiakra terjed ki: 

Az Albertirsa Város Önkormányzata tulajdonában lévő műszaki alkotások (utak, épületek, 

építmények) műszaki felülvizsgálata, karbantartása, esetekben építése, bontása, az ezekkel 

kapcsolatos engedélyezési tervek elkészíttetése, előkészítése. Továbbá, építéshatósági 

tevékenységként, jogszabályokban meghatározott módon építési-, bontási-, használatbavételi-, 

fennmaradási- engedélyezési eljárások lefolytatása, építésrendészeti kötelezések, hatósági 

igazolások kiadása. 

6.1.2 A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák 

A megfelelő feladatellátás érdekében a menedzsmentet ellátó szervezetnek az alábbi 

kompetenciákkal kell rendelkeznie: 

Megfelelő, komplex városrehabilitációs projektek, és a teljes program menedzselésére 

alkalmas szakemberek alkalmazása; 

A szervezetben lehetőség szerint szerepelniük kell műszaki, területfejlesztési, 

pénzügyi, építészi és közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereknek; 

A szervezetet vezető személynek az elengedhetetlen program- és/vagy 

projektmenedzsment ismeretek mellett, a fenti kompetenciák közül legalább eggyel 

rendelkeznie kell. 

6.1.3 Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása 

Albertirsa Önkormányzata a funkcióbővítő városrehabilitációs projekt lebonyolítása céljából a 

pályázat nyertes első köre után városfejlesztő társaságot alapít. Erre a megoldásra a projekt 

mérete, integrált jellege és a város fejlesztésének egészében betöltött stratégiai szerepe miatt 

szükség van. 

6.1.4 A projektmenedzsment szervezet tevékenysége 

A projektmenedzsmentet ellátó szervezet tevékenysége kiterjed a projekttervezésre, a források 

felkutatására, és természetesen legfőképpen az operatív megvalósításra. 

A stratégiaalkotásban a társaság tevékenysége kiterjed egyrészt a meglévő dokumentumok 

felülvizsgálatára, módosítására, valamint új fejlesztési programok kidolgozására. A társaság 

munkájának nagy része az operatív feladatokból áll. Az önkormányzat nevében eljárva, vagy 

megbízásából, végrehajtja a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott városfejlesztési 

feladatokat. Nem csak feladata, hanem jogköre is van a társaságnak arra, hogy az 

akcióterülethez tartozó ingatlanok hasznosításából származó bevételeket visszaforgassa a 

133 



fejlesztésekbe. Fontos összekötő szerep hárul rá a befektetők és az önkormányzat, valamint a 

civil szféra közötti viszonylatban. 

Amennyiben valamely városfejlesztési tevékenység, befektetői tőke bevonása esetén 

indokolja (PPP) projekttársaság felállítását, minden esetben a városfejlesztő társaság vesz 

ebben részt. 

A városfejlesztő társaság elsődleges feladata a tervezett városfejlesztési beruházások, akciók 

megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), koordinációja. A társaság az alábbi feladatok 

elvégzéséért felelős: 

a projektek megvalósításának előkészítése, a tervezés és engedélyeztetés koordinálása; 

egyeztetés, koordináció a városfejlesztési akciókban érintett lakossági, gazdasági, 

civil, közigazgatási és államigazgatási partnerek és szervezetek között; 

a beruházások megkezdéséhez szükséges terület-előkészítési munkálatok 

lebonyolítása; 

az önkormányzati és nem-önkormányzati beavatkozások beruházóinak közbeszerzés 

útján történő kiválasztása, az önkormányzati beruházások operatív irányítása, a 

vállalkozói szerződések megkötésének előkészítése, a megvalósítás operatív nyomon 

követése, ellenőrzése, stb.; 

a projektek pénzügyi folyamat-menedzselése, a mindvégig pozitív cash-flow 

biztosítása; 

a magánberuházókkal megkötendő együttműködési szerződések előkészítése, a 

magánberuházások lebonyolításának figyelemmel kísérése; 

adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása; 

a jelen projekt keretén túlmutató magánberuházások ösztönzése, koordinálása, a 

befektetőkkel történő tárgyalások lebonyolítása; 

az esetlegesen értékesítésre kerülő ingatlanokból származó bevételek befektetésére 

való javaslattétel 

a fejlesztéshez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása; 

a fejlesztéshez kapcsolódó közvélemény-kutatások és mérések végrehajtása; 

a pénzügyi elszámolások lebonyolítása a Közreműködő Szervezet felé. 

A városfejlesztő társaság munkája során az önkormányzat eseti jelleggel a munkatársait is be 

fogja vonni a végrehajtásba. 

Az önkormányzat közvetlenül vagy a menedzser társaságon keresztül közvetetten, a projektek 

lebonyolításához külső szakértők közreműködését is igénybe kell, hogy vegye. Eddigi 

tevékenysége során az önkormányzat korábban számos szakemberrel együttműködött, így az 

adott feladathoz megfelelő szakértő kiválasztása nem jelent nehézséget. 

A szükséges szakértők a következők. 

1. Jogi szakértő: feladata a támogatott projektek lebonyolításához, a közbeszerzésekhez 

szükséges, illetve a párhuzamos projekteket lebonyolító magánberuházókkal kötendő 

szerződések kidolgozásához kapcsolódó jogi szakértői tevékenység ellátása. 

134 



2. Közbeszerzési szakértő: feladata a támogatott projektek közbeszerzési eljárása 

előkészítésének és lebonyolításának szakértői támogatása. 

3. Földmérő: feladatvégzésére az egyes beruházások előkészítése során van szükség, 

amennyiben terület-előkészítési munkálatok szükségesek. 

4. Műszaki (FIDIC) ellenőr - bonyolító: feladata az egyes beruházások műszaki tartalmának 

meghatározása, a műszaki megvalósulás nyomon követése, a kivitelezést végző vállalkozók 

munkájának számonkérése, ellenőrzése. A projektek lebonyolítása során vélhetően több 

műszaki ellenőr-bonyolító munkájára is szükség lesz. 

5. Belső ellenőr: a törvényességi szempontok szerint vizsgálja a pénzügyi folyamatokat. 

Ellenőrzi, hogy a pénzügyi kifizetések mögött valós teljesítmények állnak-e, a benyújtott 

számlák, elszámolások formailag megfelelő módon lettek-e kiállítva. Az alkalmazott 

eljárásokat, gyakorlatokat összeveti a belső szabályzatokkal, és a rájuk vonatkozó 

jogszabályokkal. 

6. Marketing szakértő: a menedzselt projekt(ek) kommunikációjával, a városmarketing 

operatív lebonyolításával, a befektetés ösztönzéssel kapcsolatos feladatok ellátása. 

7. Monitoring szakértő: feladata az egyes projektelemek megvalósulásának monitoringja. 

Ennek keretében a fejlesztések tervezése és megvalósítása, illetve a fizikai megvalósulás és 

annak dokumentálása közti összhangot vizsgálja. Ellenőrzi, hogy a jelentésekben megadott 

indikátorok valóban teljesültek-e a valóságban, azok mérése megbízható források 

felhasználásával, módszertanilag megfelelő módon történt-e. Megvizsgálja, hogy a társaság 

belső monitoring rendszere megfelelően lett-e felállítva és működtetve. 

6.1.5 A projektgazda kötelezettségvállalásai 

Albertirsa Önkormányzata, mint projektgazda kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a 

pályázat az első körben nyertes lesz, úgy a projektfejlesztés időszaka alatt felállítja 

városfejlesztő társaságát (továbbiakban: Társaság). 

Az önkormányzat kötelezettséget vállal a társaság tevékenységi körének fenntartására, illetve 

a Társaság más, az Alapító tulajdonában álló társaságoktól történő szuverén jogállásának 

megőrzésére. Biztosítja az együttműködést és részvételt – azon belül a saját forrást – a 

városfejlesztési források megszerzéséhez (pályázatokon történő részvétel). A városfejlesztési 

tevékenység során keletkezett bevételeket nem vonja el a Társaságtól. Vagyongazdálkodó és 

üzemeltetést végző szervei által együttműködik a Társasággal, továbbá szabályozza az 

együttműködést és a kompetenciahatárokat. 

A Társaság tevékenységi körét/jogkörét nem korlátozza, illetve nem adja át hasonló 

tevékenységű önkormányzati szervezet vagy társaság részére. Szabályozza az akcióterületek 

ingatlangazdálkodását. Megfelelő felkészültségű szakembereket foglalkoztat a Társaságban. 

Ellenőrzést gyakorol a Társaságban a FB segítségével. 

135 



6.2 Üzemeltetés, működtetés 

Az akcióterület megújítására irányuló városrehabilitáció keretében végrehajtott fejlesztések 

által létrehozott eredmények üzemeltetése, működtetése hosszú távon biztosított. A 

tulajdonviszonyok rendezettek, a program jól körülhatárolható, a széles partnerségi 

keretekben történő megvalósítás javítja az üzemeltetés, a projekteredmények (outputok) 

fenntartásának lehetőségeit. 

A projekt eredményeinek monitoringozására, fenntartására vonatkozó időszak tíz év. Jelen 

fejezet feladata, hogy az előzetes akcióterületi terv keretében számba vegye a ROP-pályázat 

részét képező egyes projektelemek üzemeltetési kérdéseit, azonosítsa a felelős szervezetet, 

továbbá a várható bevételek és kiadások alakulását, a projekt zárását követő öt évre. 

A pályázati projektjavaslat fejlesztési beavatkozásaival érintett ingatlanelemek – „Városunk 

Háza”, Tessedik park, Politzer park, parkoló - mindegyike önkormányzati tulajdonban van, és 

a fejlesztést követően, hosszú távon az is marad. 

A közterület-rehabilitációval, illetve közlekedési infrastruktúra-fejlesztéssel érintett 

környezetmegújítási programelemek tulajdonosa és fenntartója Albertirsa Város 

Önkormányzata. Az üzemeltetést a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája végzi. 

Jelenleg az önkormányzatnak nem származik bevétele a közterület-használatból. A projekt 

keretében megújításra kerülő közösségi terek a tervezett szomszédsági programokkal, 

rendszeres rendezvényeikkel egyrészt növelik az önkormányzat kiadásait (szemétgyűjtés, 

gyorsabb amortizáció, stb.), ugyanakkor növelik a közterület-használatból befolyó bevételeket 

is (több árusító, a funkcióbővülés eredményeként növekvő kiskereskedelmi forgalom, 

nagyobb adóbevétel, stb.). Mivel a bevételnövekmény fedezi az üzemeltetés költségét, a 

közterület fenntartása, ha nem is nyereségessé, de gazdaságossá válik. A közterületek 

fenntartása még gazdaságosabbá tehető, ha sikerül bevonni partnereket a fenntartásba, 

például: intézményeket, vállalkozásokat, civileket. 

A „Városunk Háza” önkormányzati épületének fenntartója és üzemeltetője a Polgármesteri 

Hivatal, amely a fejlesztést követően is az marad. Az új épület létesítésével, a helyiségek 

bérbeadásával az ingatlanok üzemeltetése gazdaságosabbá válik. Az új gépészeti rendszerek, 

az elektromos hálózatok, és a korszerű, hőszigetelt nyílászárók által csökken az épület 

hővesztesége. Ezzel elérhető, hogy a bővítés ellenére a fajlagos üzemeltetési költség hosszú 

távon nem nő. 

A gazdasági szolgáltató központ üzlethelyiségeinek üzemeltetését a bérleti díj fedezi. A 

bérlők kedvezményes bérleti díjat fizetnek az önkormányzatnak, ami azonban nem lehet 

kisebb, mint az üzlethelyiségek fenntartási költsége. Az önkormányzat nyereséget nem 

realizál a két üzlethelyiség bérbeadásából. 

A Városfejlesztő Társaság a hosszú távú fenntartás, és üzemeltetés megszervezésében 

kulcsszerepet játszik. A pályázat társadalmi programjával kiegészülve, feladata a hosszú távú 

üzemeltetési terv kidolgozása, a két éves periódus végére a helyi szereplők, kockázatvállalók 

bevonásával. A fejlesztéssel párhuzamosan zajló magán és kapcsolódó önkormányzati 

beavatkozásokhoz illeszkedően, partnerségi alapon szükséges felülvizsgálni a fenntartással és 

az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat (pl.: kiskereskedelmi üzletek). 

136 



55. sz. táblázat A Projekt beruházásának és működtetésének bemutatása tevékenységek szerint 

Program Beruházás Üzemeltetés 

Új üzemeltetési 

igény 

Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztési projektelemei (közszféra funkciót erősítő beavatkozások) 

KSZ1 

Polgármesteri Hivatal új 

épületének létrehozása 

A „Városunk Háza” új, 

multifunkcionális épület 

létrehozása keretében a Hivatal 

épületrészének kialakítása 

A „Városunk Háza” 

polgármesteri hivatali része 

fenntartásának költsége, 

üzemeltetése, karbantartása 

Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő beavatkozások) 

T1 

T2 

T3 

Civil, Szabadidős, 

Kulturális Központ 

kialakítása 

Szabadidős, kulturális 

közösségi programok 

Új Városközpont - Civil 

Alap 



létrehozása keretében a Civil, 

Szabadidős, Kulturális 

Központ épületrészének 

kialakítása 

A „Városunk Háza” 

Szolgáltató Ház-rész 



Programok szervezése Programok működtetése 

Civil Alap felállítása Civil Alap működtetése 

Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások) 

K1 Tessedik park kialakítása Teljes közterület-rekonstrukció Közterület fenntartás 

K2 Politzer park felújítása Teljes közterület-rekonstrukció Közterület fenntartás 

K3 Parkolók létrehozása Parkolófelület kialakítása Parkolóhelyek működtetése 

Nagyobb, de 

korszerűbb 

épület(rész) 

működtetése 

A Szolgáltató Ház 


Programok 

fenntartása 

A pénzügyi keret 

fenntartása 

Kiterjedtebb 

fenntartás 

Kiterjedtebb 

fenntartás 

A parkoló 

fenntartása 


Bevétel a projekt ideje 

alatt 

Nincs Nincs 

Bevételi 

különbözet 

Minimális bérleti díj Bérleti díj 

Közterület-használati 

díjbevétel (a szabadtéri 

programok esetén) 

Nincs Nincs 


díjbevétel, amely megfelel 

az üzemeltetés költségének 


díjbevétel, amely megfelel 

az üzemeltetés költségének 

Nincs Nincs 

Közterülethasználati 

díj 


díj 


díj 

137 

Fenntartás 

finanszírozója 


Önkormányzata, mint 

tulajdonos és fenntartó 





Önkormányzata, 

társadalmi szervezetek, 

intézmények 



támogató 









tulajdonos és fenntartó


Program Beruházás Üzemeltetés 

Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások) 

G1 

G2 

Gazdasági Szolgáltató ház 

létrehozása 

Új Városközpont - helyi 

gazdaságfejlesztési partnerségi 

program 

G3 Képzési, foglalkoztatási program 



létrehozása keretében a 

Szolgáltató Ház 

épületrészének kialakítása 



létrehozásának keretén belül 

megoldott. 



létrehozásának keretén belül 

megoldott. 

A központ fenntartásának 

költsége, üzemeltetése, 

karbantartása 

A galéria fenntartásának 

költsége, üzemeltetése, 

karbantartása 

Vendéglátó helyiség 



Új üzemeltetési 

igény 

A központ 


A galéria 


A helyiség 



Bevétel a projekt ideje 

alatt 

A kávézó, az 

üzlethelyiségek és 

(esetenként) a 

rendezvényterem bérleti 

díjai. 

Belépő és bérleti díj, 

mely megfelel az 

üzemeltetési költségnek. 

Bérleti díj, mely 

megfelel az üzemeltetési 

költségnek. 

Bevételi 

különbözet 

Bérleti díjak 

Belépő díj, 

bérleti díjak 

Bérleti díjak 

138 

Fenntartás 

finanszírozója 



mint fenntartó 

Móra Ferenc 

Művelődési Ház, 

mint fenntartó 



mint fenntartó


7. Kockázatok elemzése 

7.1 A kockázatok korai felismerésének szükségessége 

A város szívében fekvő akcióterület megújítására irányuló komplex fejlesztési program 

tervezése és megvalósítása során jelentkezhetnek olyan tényezők, amelyek a fejlesztés célját 

veszélyeztetik. 

A kockázatok egyrészt lehetnek az akcióterület, illetve a projektgazda, a döntéshozó szervezet 

adottságaiból fakadó belső kockázatok. Ezeken kívül léteznek a városfejlődési folyamatok 

természetéből (pl. a városi közlekedés jövőbeni jellege), vagy a projekt megvalósítására hatást 

gyakorló szervezetek adottságaiból, döntéseiből, lépéseiből következő külső kockázatok is. 

Az utóbbiak a projektgazda kompetenciáján kívül esnek, ezek esetében inkább csak a hatások 

mérséklése tervezhető. Az immanens kockázatok ezzel szemben, a problémák időben történő 

diagnosztizálása esetén jórészt kiküszöbölhetők és a projekt végrehajtását veszélyeztető 

kedvezőtlen folyamatok ilyen módon megszüntethetők. 

A koncepció-tervezés fázisában a belső kockázatok nagyobb része már láthatóvá válik, míg a 

külső kockázatok inkább csak a projektgenerálási fázisban vagy a kivitelezés után 

jelentkeznek. Az alábbiakban kifejtett kockázatok között sorrendiség nem állapítható meg, 

mindegyik kezelése magas szintű odafigyelést igényel, mert bármelyik kockázat 

bekövetkezése meghiúsítja az egész projekt lényegét és értelmét. 

7.2 Külső kockázatok 

1. Kockázat 

A változó makrogazdasági környezet kihatásai 

A hazai és a nemzetközi gazdasági tendenciák hirtelen negatív változása, vagy romlása a 

program eredményességét korlátozhatja. Ilyenek lehetnek az infláció növekedésével kialakuló 

magasabb költségek, illetve a napjainkban tovagyűrűző nemzetközi hitelválság, ami 

megnehezítheti az ingatlanfejlesztési elképzelések végrehajtását és a magánszféra 

szereplőinek bevonását. 

Megoldási javaslat: a városfelújítási program ütemezésében tekintettel kell lenni a jelenlegi és 

a várható makrogazdasági tendenciákra. A pénzügyi terv alapos kidolgozása megtörtént. 

2. Kockázat 

Forgalomnövekedés, parkolási gondok 

A városfejlesztési célú projektek hatására jelentősen megnövekedhet a gépjárműforgalom 

Albertirsa központi részén, illetve annak környékén. A gazdasági és társadalmi élet 

dinamizálódása gondokat okozhat a városközponti közlekedésben és megnöveli a parkolási 

139 



igényeket, valamint zavarhatja a kerékpáros forgalmat is. Ez azzal fenyeget, hogy a megújított 

városközponti zöldterületeken, tereken megjelennek az illegálisan parkoló járművek, 

hasonlóan nagyobb városaink köztereihez. 

Megoldási javaslat: a parkolási gondok kezelését a program céljaihoz illeszkedve kell kezelni. 

A program tartalmazza azoknak az új parkolóhelyeknek a kialakítását, amelyek a forgalmi 

többletből származnak, valamint kiegészítő közszféra beruházásként az önkormányzat 

törekszik a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására, elkerülő út létesítésére. Velük 

hosszú távon jelentősen mérsékelhető a fogalmi terhelés a városközpont területén. 

3. kockázat 

Környezeti kockázat 

A projekt eredményeként a megélénkülő gazdaság következtében megnövekvő 

gépjárműforgalom rontja a városközpont környezeti minőségét. Növekszik a levegő- és a 

zajszennyezés, és új parkolási igények lépnek fel. A parkoló autók degradálják a település 

környezeti minőségét, amely rontja megítélését, vonzerejét. 

Megoldási javaslat: az előző kockázathoz hasonló. A környezeti kockázatokra a magvalósítás 

során kiemelt figyelmet kell fordítani. A tranzitforgalom figyelmét időben fel kell hívni az 

elkerülési lehetőségekre. 

Megnyugtató, hogy a fejlesztés egészén belül sor kerül új parkolók létrehozására, valamint az 

önkormányzat 2008-ban kimunkálta a városközpont közlekedésfejlesztési koncepcióját, s 

annak a belterület egészére történő megalkotását tervezi. Így a központban megvalósuló 

fejlesztéseknek a környékbeli városrészekre gyakorolt hatása is tudatos kezelésre kerülhet. 

4. Kockázat 

Nem a helyi lakosság érdekeit szolgáló városfejlesztés jön létre 

A komplex program egy új elemmel bővíti a városszerkezetet, új funkciókkal tölti meg a 

városközpontot, amelynek tartalommal való feltöltése során az önkormányzat körültekintően 

járt el, olyan tevékenységeket illesztett a pályázati programba, amelyek találkoznak az 

emberek elképzeléseivel, igényeivel. 

Megoldási javaslat: az önkormányzat új városközpont kialakítására irányuló tervei több évre 

nyúlnak vissza, amely közben megismerte a szükségleteket, a helyi szereplők igényét, és 

programját ennek megfelelően alakította ki. Ez a kockázat tehát nem jelent reális veszélyt. 

140 



5. Kockázat 

Jelentős árfelhajtó hatás 

A városfejlesztési célú beavatkozások eredményeként az akcióterületen lévő ingatlanok, és 

szolgáltatások árai nagy mértékben megemelkedhetnek. Ez hosszabb távon azt is 

eredményezheti, hogy a központ és a város többi részének társadalma elkülönül egymástól, 

ami jelentős konfliktusokat is okozhat. 

Megoldási javaslat: a projekt megvalósítása során fokozottan szükséges ügyelni a gazdasági 

és társadalmi szereplők teljes körű tájékoztatására. Tisztázni kell a helyi társadalom igényeit 

és elvárásait a város központjában működő, és a centrumot használó szereplők számára. 

Továbbá az önkormányzat olyan szolgáltatásokat telepít az akcióterületre, melyekkel nem a 

társadalmi különbségek fokozását, hanem az összetartozást ösztönzi. 

6. Kockázat 

A fejlesztések iránt ellenérdekelt helyi csoportok 

A fejlesztések előtt, a munka alatt, de a projekt befejezése után is színre léphetnek olyan helyi 

csoportok, amelyek vélt vagy valósnak tűnő indokból ellenérdekeltek a projekt 

megvalósításában (pl. zöld szervezetek, a környéken lakók, stb.). Ezek a csoportok 

állampolgári jogaikkal élve zavarhatják, ill. hátráltathatják a futó munkákat. 

Megoldási javaslat: az önkormányzat és a lakosság között határozott konszenzust kell 

kialakítani. A változatos kommunikációs eszközökkel, a legkülönbözőbb társadalmi 

csoportok támogatásának megszerzésével, részvételi lehetőségének megteremtésével, a 

különböző közösségi kezdeményezéseknek teret adva, a civil hálózat segítségével növelhető 

az érintett csoportok közötti bizalom, fokozható a fejlesztés iránt nyitott, aktív csoportok 

érdeklődése, és csökkenthető az ellenérdekelt csoportok hátráltató hatása. 

Jó gyakorlati példa erre az IVS 7.6.3 (a monitoring rendszer fejlesztéséről, s ezen belül a civil 

szervezetek bevonásáról szóló) részében leírt módszer. Ez a marketing során használandó, 

állandó városi szlogen kiválasztásának döntési mechanizmusába bevonja a legkülönbözőbb 

társadalmi szereplőket. 

7. Kockázat 

A gazdasági szereplők sikertelen bevonása, passzivitása 

Az akcióterületen tevékenykedő gazdasági szereplők bevonásának sikertelensége a projekt 

céljának meghiúsulását okozhatja. A vállalkozások passzivitása eredményeként a projekt nem 

fejti ki azt a multiplikátor hatást, aminek révén dinamizálódna a városközpont gazdaságitársadalmi 

élete. 

Megoldási javaslat: a projekt megvalósítása során tevőlegesen és ténylegesen be kell vonni a 

helybeli gazdasági szereplőket. A projektnek ehhez a kidolgozott, megfelelő kiegészítő-típusú 

(„soft”) (pl. marketing, közösségépítés, partnerség építés, stb.) akciókat ténylegesen 

141 



működtetnie kell, illetve a gazdasági élet szereplőit kollaboratív módon kell bevonnia a 

megvalósításba. 

8. Kockázat 

Túlzott, a reálisnál gyorsabb és jelentősebb hatást remélő elvárások 

A program megvalósítása során korlátozó tényezőként jelenhetnek meg az érintett polgárok és 

a gazdasági élet szereplői részéről jelentkező, az akcióterület megújításának hatásaival 

összefüggő elvárások (pl. a városközpont, és közvetetten az egész város fejlődésének jelentős 

felgyorsulása, a beavatkozás pozitív hatásait túlhangsúlyozó tévhitek. Az elvárások 

meghiúsulása a lakosság kiábrándulásához vezethet, ami veszélyeztetheti a városban más, 

közösség bevonásával zajló fejlesztés megvalósítását. 

Megoldási javaslat: rendszeres, részletes tájékoztatás a lakosság számára a fejlesztési 

folyamatról; a fejlesztési folyamat időtávját, ütemezését és a várt hatásokat közérthetően be 

kell mutatni. A nyilvánosság, és a közösségi bevonás eszközei révén az érintettek jobban 

átláthatják a program céljait, menetét, és ezáltal reálisabb képet alkothatnak a jövőről. 

A folyamatos véleménykérés és tájékoztatás 2009 őszén elkezdődött, s jelenleg is zajlik. 

Ennek állomásai: 

- városfórum november tizenhatodikán, 

- ötven, kiemelkedő jelentőségű vállalkozónál történt írásos felmérés, a városfejlesztés 

szerintük helyes irányairól, és legfontosabb lépéseiről, 

- a polgármestertől megjelent, az IVS-ről szóló írások (eddig kettő) az önkormányzat 

lapjában, 

- az „Albertirsa, a city” c. internetes fórumon történt véleménycsere, 

- a február másodikán az IVS-ről és a városközponti EATT-ről, a helyi közélet 

különféle notabilitásaival sorra kerülő fórum, melynek célja egy támogatói közösség 

létrehozása. 

142 



Kockázatok elemzése. Külső kockázatok 


Kockázat megnevezése 

A változó makrogazdasági 

környezet kihatásai 

Forgalomnövekedés, 

parkolási gondok 

Valószínűség 

hetes skálán 

(1: 

leggyengébb – 

7: legerősebb) 

Hatása a 

projekt 

céljaira hetes 

skálán 

(1: 

leggyengébb – 


4 6 

3 3 

Környezeti kockázat 1 3 

Nem a helyi lakosság 

érdekeit szolgáló 

városfejlesztés jön létre 

2 4 

Jelentős árfelhajtó hatás 2 3 

A fejlesztések iránt 

ellenérdekelt helyi 

csoportok 

Gazdasági szereplők 

bevonásának 

sikertelensége, 

passzivitásuk 

Túlzott, a reálisnál 

gyorsabb és jelentősebb 

hatást remélő elvárások 

1 4 

3 4 

4 4 

A kockázat kezelésének módja 

143 

Az ütemezésnél a gazdasági ingadozások 

figyelembe vétele 

Parkolók, komplex közlekedésfejlesztés, 

kerékpáros infrastruktúra fejlesztése 

A magvalósítás során kiemelt figyelmet 

kell fordítani rá, a személygépkocsiközlekedés 

növekedését meg kell 

akadályozni 

Nagy szerepet kell kapnia a helyi 

vállalkozók és a lakosság bevonásának, 

tekintettel kell lenni a helyi közösség 

igényeire 

Tisztázni kell a helyi társadalom igényeit 

és elvárásait a város központjában 

működő és azt használó szereplők 

számára 

Gondos előkészítés, széleskörű 

konszenzus létrehozása 

A kidolgozott megfelelő kiegészítő-típusú 

akciókat ténylegesen működtetni kell, illetve 

a gazdasági élet szereplőit kollaboratív 

módon kell bevonni a megvalósításba 

Megfelelő tájékoztatás, nyilvánosságmunka 



7.3 Belső kockázatok 

1. Kockázat 

A politikai és a gazdasági érdekek diszharmóniája 

Az Új Városközpont kialakításával szemben, a telepítendő funkciók, szolgáltatások 

vonatkozásában felmerülhetnek éles politikai, a döntéshozók és a gazdasági élet szereplői 

közötti konfliktusok. 

Megoldási javaslat: a projekt megvalósítása politikai ciklusokon átívelő, közép- és hosszú 

távú várospolitikát igényel. A tervezési-megvalósítási folyamat megfelelő átláthatósága, 

nyilvánossága és szakmailag magas színvonala esetén a program minden politikai szereplőnek 

vállalhatóvá válik. A projekt megvalósítása valamennyi szereplőnek érdeke, és erre alapozva 

könnyebben alakítható ki egyezség a nehezebb kérdésekben is. 

2. Kockázat 

A menedzsmentben felmerülő problémák 

A projekt megvalósítása során az akcióterületi menedzsmentben jelentős működési zavarok 

léphetnek fel személyi okokból (pl. szakemberhiány, személycserék stb.), de a menedzsment 

belső szervezetlensége, gyengesége is hátráltatja az eredményes végrehajtást. 

Megoldási javaslat: a projekt menedzsmentjébe csak a legalkalmasabb embereknek szabad 

bekerülniük. A belső struktúra és szisztéma kialakításának előzetesen meg kell történnie. Az 

ellenőrzési rendszer szavatolni fogja a feladatok megfelelő színvonalú teljesítését. 

3. Kockázat 

A kivitelezést módosító műszaki, régészeti, műemlékvédelem-jellegű problémák 

A térfelújítás felszíni kivitelezési munkálatai során az alapos előkészítő, felmérő munka 

ellenére felmerülhetnek olyan problémák (pl. a vezetékes infrastruktúra anomáliái, esetleges 

régészeti munkálatok elhúzódása, műemlékvédelem), amelyek az előre programozott 

felújítási munkálatokban időbeli/ténybeli módosulást eredményeznek. 

Megoldási javaslat: a terület részleteiben feltárt, váratlan műszaki, közmű, vagy egyéb 

probléma megelőzése érdekében a felkészülési időszak alapos kihasználásával, elhárítása 

ügyében pedig a kompetens hatóságokkal való jó és rugalmas kapcsolatokkal tehetnek a 

legtöbbet. 

4. Kockázat 

Pénzügyi többletterhet jelentő, egyéb problémák 

144 



Ilyen lehet pl. a belvízveszély, valamint nem várt földtani hatások (pl. homokfolyás) 

jelentkezése. 

Megoldási javaslat: különös alapossággal kell eljárni a résztvevő partnerekkel kötendő 

szerződésben a nem várt költségnövelő beruházások esetében, a potenciális veszélyforrásokat 

fel kell tárni, és a beruházókkal meg kell vitatni. 

5. Kockázat 

A kiegészítő beavatkozások (kerékpárutak, egyéb közlekedésszervezés) megvalósulása a 

beláthatatlan jövőbe tolódhat 

A projekt elemeinek darabokra bontása miatt, a teljes fejlesztés befejezése elhúzódhat, ami 

veszélyezteti az elképzelések megvalósulását, és a szinergiákon alapuló fejlődést. 

Megoldási javaslat: a stratégiai tervezés és programozás tökéletesítése, befejezése - 

megfelelő, végrehajtható ütemezéssel számol. A kockázatcsökkentés fontos eleme egy 

középtávú gazdasági program kidolgozása, amelyben az önkormányzat 2015-ig rögzíti a 

fejlesztési csomagra költhető költségvetési forrásokat. 

Kockázatok elemzése. Belső kockázatok 


Kockázat megnevezése 

A politikai és a gazdasági 

érdekek diszharmóniája 

A menedzsmentben felmerülő 

problémák 

A kivitelezést módosító 

műszaki, régészeti, 

műemlékvédelem-jellegű 

problémák 

Pénzügyi többletterhet jelentő 

egyéb problémák 

A kiegészítő beavatkozások 

(kerékpárutak, egyéb 

közlekedésszervezés) 

megvalósulása a belát-hatatlan 

jövőbe tolódhat 

Valószínűség 


Hatása a 

projekt céljaira 


(1: leggyengébb – 

(1: leggyengébb 


– 7: legerősebb) 

3 6 

2 6 

2 4 

3 6 

3 5 

A kockázat kezelésének módja 

145 

A tervezési-megvalósítási folyamat megfelelő 

átláthatósága, nyilvánossága és szakmailag 

magas színvonala, az előnyök tudatosítása. 

A legalkalmasabb emberek kiválasztása, 

monitoring, szervezeti rend rögzítése. 

Teljes feltáró munka az előkészületek során, és 

kiváló kapcsolatok az illetékes hatóságokkal, a 

gyakorlati kivitelezéskor. 

Különös alapossággal kell eljárni a résztvevő 

partnerekkel kötendő szerződésben a nem várt 

költségnövelő beruházások esetében, a 

potenciális veszélyforrásokat fel kell tárni. és a 

beruházókkal meg kell vitatni azokat. 

A stratégiai tervezés és programozás 

tökéletesítése, befejezése megfelelő, 

végrehajtható ütemezéssel számol. 



8. Pénzügyi terv 

8.1 A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint 


Tevékenységek 

Bruttó 

költség 

Nettó 

költség 

Áfa Támogatás Önrész 

Támogatásintenzitás 

146 


Belső 

arány 

Ft Ft Ft Ft Ft % % 

1 

Előkészítés 

1.1 Tanulmányok, tervek, 

engedélyek 33 750 000 27 000 000 6 750 000 23 787 000 9 963 000 72,78% 5,52 

Előkészítés összesen 

2 

Végrehajtás 

33 750 000 27 000 000 6 750 000 23 787 000 9 963 000 72,78% 

2.1 projekt management 23 500 000 18 800 000 4 700 000 19 975 000 3 525 000 85,00% 3,84 

Végrehajtás összesen 

3 Közszféra funkciót 

erősítő 

3.1 

Polgármesteri Hivatal új 

23 500 000 18 800 000 4 700 000 19 975 000 3 525 000 85,00% 9,37 

épületének létrehozása 

Közszféra funkció 

183 375 000 146 700 000 36 675 000 155 868 750 27 506 250 85,00% 30,00 

összesen 

4 

Közösségi funkciót 

erősítő beavatkozások 

183 375 000 146 700 000 36 675 000 155 868 750 27 506 250 85,00% 30,00 

4.1 Civil Központ 

Közösségi funkció 

210 789 375 168 631 500 42 157 875 179 170 969 31 618 406 85,00% 34,49 

összesen 

5 

Városi funkciót erősítő 

5.1 Tessedik park 

210 789 375 168 631 500 42 157 875 179 170 969 31 618 406 85,00% 34,49 

kialakítása 27 150 000 21 720 000 5 430 000 23 077 500 4 072 500 85,00% 4,44 

5.2 Politzer park felújítása 10 916 250 8 733 000 2 183 250 9 278 813 1 637 438 85,00% 1,79 

5.3 Parkoló létrehozása 

Városi funkció 

8 750 000 7 000 000 1 750 000 7 437 500 1 312 500 85,00% 1,43 

összesen 

6 

Gazdasági funkciót 

erősítő 

6.1 Gazdasági Szolgáltató 

46 816 250 37 453 000 9 363 250 39 793 813 7 022 438 85,00% 7,66 

Ház 

Gazdasági funkció 

58 720 000 46 976 000 11 744 000 17 616 000 41 104 000 30,00% 9,61 

összesen 

7 Önmagában nem 

támogatható, szoft 

58 720 000 46 976 000 11 744 000 17 616 000 41 104 000 30,00% 9,61 

programok 

8 

38 750 000 31 000 000 7 750 000 32 937 500 5 812 500 85,00% 6,34 

Városmarketing 

9 

Nyilvánosság, 

11 250 000 9 000 000 2 250 000 9 562 500 1 687 500 85,00% 1,84 

tájékoztatás 4 250 000 3 400 000 850 000 3 612 500 637 500 85,00% 0,70 

Összesen 611 200 625 488 960 500 122 240 125 482 324 031 128 876 594 79,04% 100


8.2 A pályázat pénzügyi terve és szöveges magyarázata 

A pályázat pénzügyi tervét az 5. sz. mellékletben szereplő excel tábla tartalmazza. 

A projekt előkészítés költségeit (tervek, dokumentumok, közbeszerzés stb.) a műszaki ellenőr 

és a könyvvizsgáló díjazását szétosztottuk a beruházás érintett elemei között. Ugyanis itt 

fizikailag egy épület építéséről (Városunk Háza) van szó, amely három projekttevékenységet 

ölel fel Polgármesteri Hivatal, Gazdasági Szolgáltatóház, Civil, Szabadidős, Kulturális 

Központ kialakítása. Az építési költséget is annak arányában osztottuk fel, amennyi helyet 

elfoglalnak ezek az intézmények a leendő épületből, a közös helyiséget szintén szétosztva 

köztük. 

Az épület előtt elterülő közpark kialakítás projekttevékenység esetében is a parképítés és a 

rájutó projekt előkészítési, műszaki ellenőr és könyvvizsgáló díjazásával számoltunk. A 

közparkok felújítása, kialakítása projekttevékenység esetében tárgyi eszközöket (helyhez 

rögzített eszközök beszerzése támogatható) is beszerzünk utca bútorok és a madár tanösvény 

kialakításához szükséges eszközök formájában. 

A Városunk Háza előtti parkoló kialakításának költségén felül tárgyi eszközként (közterület - 

helyhez rögzített eszközök beszerzése támogatható) a kerékpáros tárolás feltételeinek 

megteremtésére alkalmas eszköz megvásárlását terveztük be. 

A soft elemeknél figyelembe vettük az 50%-os közvetett formájú támogatás követelményét 

külső féltől megrendelt szolgáltatás formájában. A támogatási konstrukció lehetőséget add 

forgóeszköz finanszírozására a soft elemeknél, ezért annak költségét is beterveztük. A 

képzéshez kapcsolódó oktatói költség külön soron szerepel. A városmarketing akciók és a 

nyilvánossági projekttevékenységnél egy soron szerepeltettük a költségkeretet. 

A projektmenedzsmentre tervezett bérjellegű költségek és külső szakértő igénybevétele nem 

haladja meg az összköltség 4%-át, ami városfejlesztési társaság létrehozása esetén 

megengedett %. 

8.3 A Projekt előkészítés költségei és szöveges magyarázata 

A pályázati kiírás kötelező elemeinek megfelelően elkészült egy az Igényfelmérésen alapuló 

Integrált Városfejlesztési Stratégia és Előzetes Akcióterületi Terv. A két dokumentumot az 

önkormányzat közgyűlése 2009. december 18.-án elfogadta. A Városunk Háza látványterve 

honlapunkon az akcióterületbe illeszkedve megtekinthető. Az „Összetartozás” emlékmű tervét 

Várhelyi György helyi szobrászművész megalkotta. Az új parkolóhelyek létesítését 

tartalmazza a város parkolási koncepciója. 

A végleges Akcióterületi Terv a két pályázati forduló között készül el. Ugyancsak a második 

fordulóra véglegesül a folyamatban lévő Városmarketing stratégia dokumentum. A Városunk 

Háza üzleti terve és az Engedélyezési szintű tervdokumentáció szintén elkészül terveink 

szerint 2009 szeptemberére. 

Sikeres második pályázati forduló esetén nyomban neki kezdünk a kiviteli szintű 

tervdokumentáció és a közbeszerzési dokumentáció elkészíttetéséhez, melyek elkészülését a 

projekt első negyedévére ütemezzük. 

147 




148 



8.4 A Projekt elszámolható költségeinek ütemezése és forrásai 


A projekt gerincét a Városunk Háza nevezetű új épületegyüttes létrehozása adja. Ennek 

megfelelően a projekt-előkészítő szakasz befejezéseként az építéshez szükséges tervek, 

engedélyek dokumentumok elkészítése betervezett az első negyedévre. 

A kiviteli tervek, a megfelelő szakhatósági engedélyek birtokában, a közbeszerzés 

lefolytatásával és a nyertes kivitelezővel történt szerződéskötés után a projekt kezdés második 

149 



negyedévétől elkezdődhetnek az építési munkák. Tekintettel arra, hogy a Polgármesteri 

Hivatal, a Gazdasági Szolgáltatóház és a Civil, Szabadidős, Kulturális Központ egy új 

épületben nevezetesen a projekt keretében létrejövő Városunk Háza épületben kap helyet, 

ezen intézmények építése egyidejűleg folyik. 

Remélhetőleg, 12 hónap elegendő lesz az új épület elkészüléséhez, de a biztonság kedvéért 15 

hónapra, azaz a projekt második negyedévétől az utolsó negyedévig tervezett ezen 

projekttevékenységek ütemezése. 

A Tessedik közpark kialakítása esetében részben meg kell várni az építési munkák végét, 

hiszen közvetlenül a Városunk Háza előtt terül el. Ugyanez a helyzet a parkoló kialakítása 

esetében, ezért ezek megvalósítása az utolsó félévre tervezett. A Politzer Park felújítása 

viszont már az építkezési munkák megkezdésével egy időben elkezdődik, és egy féléven belül 

befejeződik a nyári-őszi időszakban. 

A beruházást végigkísérik az ún. soft elemek megvalósítása, ezért ezek ütemezése a teljes 18 

hónapot kitölti. A városmarketing akciók nagyobb előkészületet kívánnak, illetve a 

rendezvények a nyári, őszi időszakra tervezettek. Az ide tartozó kiadványok szintén csak a 

projekt vége felé realizálódnak. 

Összességében a városmarketing akciók, így a projekt második negyedévétől az utolsó 

negyedévig tartanak. A nyilvánossági és tájékoztatási akciók, valamint a projektmenedzsment 

tevékenység szintén végigkíséri, felöleli a projektmegvalósítás egész folyamatát, 2011 első 

negyedévétől, 2012 második negyedévének végéig. 

150 



8.5 A Projekt finanszírozása 


Projekt 

előkészítés 

Projekt 

menedzsment Szolgáltatások 

Építés, 

felújítás, 

bővítés 


Közterület 

fejlesztése 

Eszközbe- 

szerzés Összesen 

12. Ingatlanok és kapcsolódó 

vagyoni értékű jogok 454 009 375 27 191 250 481 200 625 

123. Épületek, épületrészek, 

tulajdoni hányadok 454 009 375 454 009 375 

124. Egyéb építmények 27 191 250 27 191 250 

14. Egyéb berendezések, 

felszerelések, járművek 10 000 000 10 000 000 

144. Üzemkörön kívüli 

berendezések, felszerelések, 

járművek 10 000 000 10 000 000 

51. Anyagköltség 6 250 000 6 250 000 

511. Vásárolt anyagok 

költségei 6 250 000 6 250 000 

52. Igénybe vett szolgáltatások 

költségei 33 750 000 9 750 000 56 500 000 100 000 000 

529. Egyéb igénybe vett 

szolgáltatások költségei 33 750 000 9 750 000 56 500 000 100 000 000 

55. Személyi jellegű egyéb 

kifizetések 10 826 772 10 826 772 

551. Munkavállalóknak, 

tagoknak fizetett személyi 

jellegű kifizetések 10 826 772 10 826 772 

56. Bérjárulékok 2 923 228 2 923 228 

563. Munkaadói járulék 2 923 228 2 923 228 

Összesen 33 750 000 23 500 000 56 500 000 454 009 375 27 191 250 16 250 000 611 250 000 

151


1. sz. melléklet: Akcióterületen belüli ingatlanok listája 

Az ingatlan 

természetbeni helye 

Helyrajzi 

száma 

Funkciója 

Darab 

szám 

Tulajdonosi 

szerkezet 

Baba utca 2951/1 út Ök. 

Baba utca 1. nincs 

Baba utca 3. nincs 

Bocskai utca 3043 út Ök. 

Bocskai utca 23 2996/1 kivett lakóház, udvar 1 magán 

Futó utca 2975 út Ök. 

Futó utca 1 2973 kivett lakóház, udvar 1 magán 



Futó utca 7 2969/2 kivett lakóház, udvar 1 magán 




Hunyadi utca 2732 út Ök. 

Hunyadi utca 2 3365 kivett lakóház, udvar 1 magán 




Hunyadi utca 3377/1 kivett beépítetlen ter. magán 

Hunyadi utca 3377/2 Szennyvíz átemelő Ök. 



Hunyadi utca 22 2902/3 kivett lakóház, udvar 1 magán 













Koltói Anna utca 1776 út Ök. 

Koltói Anna utca 2 1767/1 kivett lakóház, udvar 1 magán 

Kossuth Lajos utca 3304 út Ök. 

Kossuth Lajos utca 2 3307/2 lakóház magán 

Pesti út 2568 út Magyar Közút Kht. 

Pesti út 49 3364 bérlakás+üzlet 1 Ök. 

Pesti út 51 3366 kivett lakóház, udvar 1 magán 

152 



Az ingatlan 


Helyrajzi 

száma 

Funkciója 

Darab 

szám 

Tulajdonosi 

szerkezet 

Pesti út 53 3368/1 kivett lakóház, udvar 1 magán 



Pesti út 59 3379 bérlakás 1 Ök. 

Pesti út 61 3380 kivett lakóház, udvar magán 


Pesti út 65 3382 kivett lakóház + üzlet 1 magán 





Pesti út 75 3387 üzlet magán 





Pesti út 85 2918 Művelődési Ház Ök. 



Pesti út 91 2914 Söröző magán 

Pesti út 93 2913 volt üzem magán 

Pesti út 95 2912 kivett lakóház + üzlet magán 


Pesti út 99 2910/1 kivett lakóház, udvar magán 




Pesti út 26 3363/8 üzlet magán 

Pesti út 28 3363/1 Takarékszöv. magán 

Pesti út 30 3362/2 üzlet magán 

Pesti út 32 Dolina üzletház 

Pesti út 34 2926/3 Dolina üzletház magán 

Pesti út 36 2926/1 áruház magán 








Pesti út 52 1754 Könyvtár Ök. 




153 



Az ingatlan 


Helyrajzi 

száma 

Funkciója 

Darab 

szám 

Tulajdonosi 

szerkezet 







Politzer utca 2920 út Ök. 

Politzer utca 1 3390/2 kivett lakóház, udvar 1 magán 

Politzer utca 3 3382 kivett lakóház, udvar 1 magán 

Politzer utca 5 3391 kivett lakóház, udvar 1 magán 






Rákóczi utca 1745 út magán 

Rákóczi utca 1 1751/1 kivett lakóház, udvar 1 magán 

Rákóczi utca 3 1751/2 kivett lakóház + üzlet 1 magán 



Rákóczi utca 9 1758 kivett lakóház, udvar 1 magán 





Sport utca 3361 út Ök. 

Sport utca 7 2953/2 kivett lakóház, udvar 1 magán 



Táncsics Mihály utca 2699 út Ök. 

Táncsics Mihály utca 

1 2905 Ev. Vendégház Egyház 


3 2904/2 kivett lakóház, udvar 1 magán 


5 2904/1 Általános Iskola Ök. 

Tavasz utca 3060/1 út Ök. 

Tavasz utca 1 3307/4 kivett lakóház, udvar 1 magán 






Vasút utca 1610 út Magyar Közút Kht. 

154 



Az ingatlan 


Helyrajzi 

száma 

Funkciója 

Darab 

szám 

Tulajdonosi 

szerkezet 

Vasút utca 4 2936 Gyógyszertár+lakás 1 Ök. 

Vasút utca 6 2957 kivett lakóház, udvar 1 magán 


Vasút utca 10 2959 kivett lakóház + üzlet 1 magán 







Vinnyica utca 2937/1 út Ök. 

Vinnyica utca 2-6. 2943 társasház magán 

Forrás: Albertirsa Város Önkormányzat adatszolgáltatás 

155 



2. sz. melléklet: Akcióterületen belüli önkormányzati ingatlanok listája 

Helyrajzi szám Cím Ingatlan megnevezése 

2941 Baba utca Bölcsőde 

235 Kossuth park Kossuth park 

3364 Pesti út 49. bérlakás és üzlet 

1754 Pesti út 52. Márai 

Könyvtár 

Sándor Városi 

3379 Pesti u. 59. bérlakás 

2918 Pesti u. 85 Móra 

Ház 

Ferenc Művelődési 

2904/1 Táncsics Mihály utca 3. Tessedik Sámuel Általános 

Iskola 2. épület 

2936 Vasút u. 2. Gyógyszertár és lakás 

2937/4 Vasút u. 4/4 Politzer Ádám Egészségügyi 

Központ Központi rendelő 

2937/4 Vasút u. 4/5 Mentőállomás 

2937/4 Vasút u. 4/6 Szociális Segítőház 

2937/4 Vasút u. 4/7 Lakások 

2952/8,9 Vasút u. 4/12 beépítetlen terület 

2935 

Forrás: Albertirsa Város Önkormányzat adatszolgáltatás 

Vinnyica utca Fedett piac 

156 



3. sz. melléklet: Akcióterületen található régészeti lelőhelyek 

Régészeti 

lelőhely 

sorszáma 

Helyrajzi 

szám 

Cím 

Ingatlan 

megnevezése 

13 2943 Vinnyica utca Társasház, 

2-6. 

lakások és üzlet 

13 2945 Vinnyica utca Társasház, 

8. 

garázsok 

13 2946 Baba utca Társasház, 

garázsok 

13 2947 Baba utca Társasház, 

lakások 

magán 

magán 

magán 

magán 

Tulajdonosi 

szerkezet 

157 



4. számú melléklet: Albertirsa Város 2009. évi rendezvénynaptára 

Rendezvény neve Időpontja Helye Kapcsolattartó neve Telefonszáma 

Madáretető túra 2009. január 8. Dolina Ifj. Pásztor János Attila 30/396-7353 




Madáretető túra 2009. február 5. Dolina Ifj. Pásztor János Attila 30/396-7353 




Kiállítás Matzon Frigyes 2009. február 21- Móra Ferenc Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 

szobrászművész alkotásaiból 


Regionális Tollaslabda 2009. február 14. Tessedik S. Általános IRMÁK Kht. 53/342-016, 370-274 

Bajnokság 

Iskola 

Az Újtelepi Óvoda 

alapkőletétele 

2009. március 13. Ady E. u. 25. Vasvári Csaba 20/389-8073 

A Sportcentrum ünnepélyes 2009. március Dolina u. – Vágóhíd Vasvári Csaba 20/389-8073 

megnyitója 

u. 

Nemzeti ünnep 2009. március 15. Szoborkert Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 

Hulladékgyűjtési akció 2009. április Albertirsa Ifj. Pásztor János Attila 30/396-7353 

Kerékpáros kirándulás 

Pilisre, a Föld napja 

alkalmából 

2009. április 18. Albertirsa – Pilis Ifj. Pásztor János Attila 30/396-7353 

III. Tessedik Napok 2009. április Budapest, Szlovák 

Kulturális Intézet 

Albertirsa, Alberti 

Evangélikus Parókia, 

Faluház, Műv. Ház 

Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 


158



3. óvodás sporttalálkozó 2009. április 25. Alberti Evangélikus 

Iskola tornaterme 

Fakan Zsuzsanna 53/371-765 

8. Tessedik Félmaratoni 2009. április 26. Versenyközpont: Nagy Lászlóné 53/370-476 

Országúti Futóverseny 

Tessedik S. Általános Végvári Zsolt 

30/832-2752 

Albertirsa – Mikebuda – 

Albertirsa útvonalon 

Iskola 

6. Dolina teljesítménytúra 2009. május 3. Albertirsa – Pilis – 

Káva – Pánd 

Ifj. Pásztor János Attila 30/396-7353 

Madarak és fák napi városi 2009. május 11. Pesti úti Coop előtti Ifj. Pásztor János Attila 30/396-7353 

rendezvény 

tér 

Szaletli avatás 2009. május 30. Faluház Vasvári Csaba 20/389-8073 

Brankovits Éva festőművész 2009. május Móra Ferenc Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 

kiállítása 


A Daloskör 

2009. június Móra Ferenc Bártfai Csabáné 30/472-2704 

kórushangversenye, a kórus 

alapításának 110. évfordulója 

alkalmából 


Városi pedagógusnap 2009. június 8. Móra Ferenc 


Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 

8. Városi Úszóverseny 2009. június 9. Strandfürdő Nagy Lászlóné 53/370-476 

Nyári kézműves tábor 2009. június 15- Móra Ferenc Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 

gyermekeknek 


Angol nyelvi tábor 

2009. június Móra Ferenc Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 

kisgyermekeknek 


Szent Iván éji tűzgyújtás 2009. június 27. Erzsébet tér Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 

Utcai kosárlabda bajnokság 

albertirsai fordulója 

2009. június Sportcentrum Jászberényi Tamás 20/330-4458 

Az államalapítás ünnepe 2009. augusztus 20. Erzsébet tér Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 

Az Újtelepi Óvoda átadó 

ünnepsége 

2009. augusztus Ady E. u. 25. Vasvári Csaba 20/389-8073 


159



Városnap 2009. szeptember 5. Erzsébet tér Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 

Zenei Világnapi hangverseny 2009. október 1. Művészeti Iskola Lebanov József 70/387-8899 

Egészség- és sporthét 2009. október Dr. Pécsi Angéla 20/941-5973 

Aradi vértanúk napja 2009. október 6. Hősök kertje Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 

„Ne légy” Lusta vasárnap – 

kerékpáros kirándulás a 

városban 

2009. október 11. Marosvölgyi Katalin 30/243-5193 

Tessedik Kórusfesztivál 2009. október Alberti Evangélikus Szmolár Attila 53/370-179, 20/824- 

Templom 

4480 

Nemzeti ünnep 2009. október 23. Kopjafa Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 

Nemzeti gyásznap 2009. november 4. Kopjafa Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 

Madáretető túra 2009. december 3. Dolina Ifj. Pásztor János Attila 30/396-7353 


Adventi vásár 2009. december 12. Erzsébet tér Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 


A Daloskör és a Művészeti 

Iskola Karácsonyi 

hangversenye 

2009. december Katolikus templom Szilágyiné Papp Tünde 20/338-1901 

A Gerje-Party Fúvósegylet 2009. december Móra Ferenc Dr. Kiss Tibor 53/370-457, 20/824zenekarának 

év végi 

hangversenye 


9175 


160


5. sz. melléklet: A pályázat pénzügyi tervének excel táblája 


161

Albertirsa – Új városközpont – Előzetes Akcióterületi Terve

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?