Letöltés - Albertirsa
Letöltés - Albertirsa
Letöltés - Albertirsa
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
10 <strong>Albertirsa</strong>i Híradó 2013. június<br />
KÖZÉLET<br />
Ritka, védett madarat gyűrűztek meg <strong>Albertirsa</strong> határában<br />
Május végén <strong>Albertirsa</strong> határában a MA-<br />
VIR szakemberei 25 méteres magasságból,<br />
egy nagyfeszültségű oszlopról eresztették<br />
le a Bíborka nevet kapó fiatal kerecsensólymot<br />
meggyűrűzésre. A névadó ünnepséggel<br />
egybekötött esemény újabb<br />
fontos mérföldkő mind a MAVIR, mind<br />
a Magyar Madártani<br />
és Természetvédelmi<br />
Egyesület (MME), valamint<br />
a Bükki Nemzeti<br />
Park Igazgatóság<br />
által koordinált LIFE+<br />
program életében. A<br />
gyűrűzés elengedhetetlen<br />
ahhoz, hogy a<br />
kutatók nyilvántartsák<br />
és pontos képet<br />
kapjanak a fokozottan<br />
védett madárpopulációk<br />
viselkedéséről, egyben<br />
ellenőrizhessék<br />
a fióka egészségügyi<br />
állapotát. Bíborka a<br />
folyamatos, online kamerás fészek-megfigyelésnek<br />
köszönhetően kikelése óta<br />
nemzetközi sztár lett az interneten.<br />
Ornitológiai gyűrűt és egyben nevet is<br />
kapott a MAVIR által telepített műfészek<br />
nemrég kikelt lakója, Bíborka. A szakemberek<br />
által erősnek és egészségesnek ítélt<br />
kis kerecsensólyom életét, a kitelepített<br />
nagyfelbontású élő videó közvetítésnek<br />
köszönhetően, nézők ezrei követik nyomon<br />
az interneten, több, mint 100 országban.<br />
A szóba jöhető lány és fiú nevet<br />
a program rajongói választották ki a MA-<br />
VIR Facebook-oldalán. Az, hogy a fióka<br />
hím vagy tojó madár és ennek megfelelően<br />
melyik nevet kapja, csak a fészekből<br />
történt kiemelést követően derült ki. Az<br />
eseményen a két nyertes nevet beküldő<br />
„keresztszülő” is részt vehetett.<br />
„A márciusban kikelt madarat védőzsákba<br />
helyezve, 25 méter magasból,<br />
eresztették le speciális védőruhába öltözött<br />
kollégáink.” – nyilatkozta Hackl Mónika,<br />
a MAVIR kommunikációs vezetője.<br />
– „A nagyfeszültség alatt álló távvezetéki<br />
oszlop megmászása komoly feladat, de<br />
tudjuk, hogy a védett kerecsensólymok<br />
gyűrűzése alapvető jelentőségű a faj tudományos<br />
kutatása szempontjából. Társaságunk<br />
fontosnak tartja, hogy minél szélesebb<br />
közönséggel ismertesse meg ezt a<br />
fokozottan védett ragadozó-madárfajt.”<br />
– tette hozzá.<br />
A madarak számára elkészített műfészket<br />
és HD felbontású kamerákat tavasz<br />
elején egy úgynevezett „fenyő” típusú<br />
oszlopra helyezték ki a MAVIR munkatársai<br />
és a természetvédelmi szakemberek.<br />
A madárcsalád mindennapjait<br />
rádiójelek segítségével juttatják el az internetes<br />
szerverekre, amelyeken keresztül<br />
a www.mavir.hu, és LIFE+ projekt<br />
(www.kerecsensolyom.mme.hu) oldalain<br />
a nagyközönség is figyelemmel kísérheti<br />
a fióka növekedését.<br />
A kerecsensólyom globálisan veszélyeztetett<br />
faj, hazánkban fokozottan<br />
védett, természetvédelmi értéke 1<br />
millió forint. Becsült világállománya<br />
legfeljebb tizenkétezer párra tehető,<br />
de a Kárpát-medencén kívül már évtizedek<br />
óta folyamatosan csökken a<br />
fészkelő párok száma. Hazánkban az<br />
intenzív védelmi munka 1980-ban<br />
kezdődött, és ennek köszönhetően az<br />
akkori mintegy harmincról mára kétszáz<br />
fölé emelkedett a párok száma. A<br />
védelmi munka kiteljesedését jelentette<br />
az Európai Unió LIFE+ programja<br />
által támogatott, 2006-ban indult első,<br />
majd 2010-ben kezdődő második kerecsensólyom-védelmi<br />
program. Utóbbi<br />
2014-ig tart, és a magyar szervezetek<br />
szlovák, román és bolgár partnerekkel<br />
működnek együtt a faj védelme érdekében,<br />
átadva a hazai tapasztalatokat,<br />
amelyek nyomán a térség országai már<br />
a magyar példát követve kezdtek műfészek-telepítésekbe.<br />
Az itthon már a kilencvenes évek óta<br />
tartó programnak köszönhetően mára<br />
minden második hazánkban található<br />
kerecsensólyom pár a MAVIR oszlopain<br />
fészkel, Magyarország pedig egyike<br />
a madárvédelem terén leginkább élenjáró<br />
országoknak Európában.<br />
A műfészkek kihelyezése nem csak<br />
madárvédelmi célokat szolgál: hozzájárul<br />
a villamosenergia-ellátás biztonságának<br />
fenntartásához is. A madarak<br />
saját fészeképítési tevékenységének<br />
ilyen módon történő befolyásolása<br />
segít kiküszöbölni azokat az ellátási<br />
problémákat, amelyek például a szél<br />
által a vezetékekre sodort fészkek miatt<br />
alakulhatnak ki.