Alberirsa Híradó 2010.01. hó (.pdf) - Albertirsa

More documents

Recommendations

Info

14 Albertirsai Híradó 2010. január K Ö Z É L E T ÜNNEPI RENDEZVÉNYEK ALBERTIRSÁN Ebben az évben sem volt hiány Mikulás, adventi, újévi és egyéb ünnepi rendezvényekben, így aztán, ha másban, hát kultúrában biztosan nem kellett szűköl- ködnie az albertirsaiaknak. Már a hónap elején sorra rendezték a gyermekintézményekben a Mikulás ünnepségeket, nem volt olyan bölcsődés, óvodás vagy iskolás, akihez nem látogatott volna el a télapó. Még egy kicsit megkésve, a Luca napi vásárt is megtisztelte a „különös lappföldi vendég”, két krampuszának kíséretében, és szaloncukorral jutalmazta a jó gyerekeket. Ehhez persze szükség volt arra is, hogy egy kis műsorral a helyszínre csalo- gassák a patinás vendéget. A karácsonyi, adventi hangulatról idén is a Napsugár Óvoda növendékei gondoskodtak. Rendkívül szép és összetett, verses, dalos műsorral szórakoztatták a téren összegyűlt vendégeket, és árusokat. A tér közepén elhelyezett karácsonyfa körül most is sok kézműves és árus gyűlt össze portékájával, egy igazán színes és meleg hangulatú Fotó: Motyovszki Mária vásári forgatagot varázsolva a város központjába. Volt közöttük igazi művész, és persze sok-sok amatőr művészpalánta is, aki saját készítésű díszeivel, ajándéktárgyaival örvendeztette meg a vásárlókat. 14-én már a város nehéz sorsú lakóira koncentráltak a baptista gyülekezet lelkes szervezői. Ők most a helyi kórusokat kérték fel arra, hogy egy kis adventi koncerttel segítsék azt, hogy minél több városi szegényebb sorsú gyermek kaphasson ajándékot 2009-ben is. Az ünneplőket a város nevében Major Judit alpolgármester köszöntötte, aki egy kicsit vissza is tekintett bevezetőjében a jótékonysági koncert előtörténetére. Mint mondta, 10 évvel ezelőtt a Hajnalcsillag Alapítvány cipős doboz akciójával indult az egész, amely szép lassan egyre jobban kiszélesedett, és így már 4 éve mindig, az adventi időszakban egy igazán nívós koncerttel is segítik az odafigyelést. Mint azt Major Judit hangsúlyozta, példaértékű ez a kezdeményezés, hiszen adni nemcsak tárgyi dolgokat lehet, hanem kulturális élményt is. Dalban beszél az érzelem, ezek közül pedig a legfontosabb az öröm, amely belsőnkből, a szívünkből fakad. A műsorban az Alberti Campanella Evangélikus Gyermek kórus, a Katolikus Egyház kórusa, az Irsai Evangélikus Egyház kórusa, az Albertirsai Daloskör és a Baptista Énekkar lépett színpadra. A rendkívül szép és magas színvonalú előadásnak köszönhetően jelentős anyagi és tárgyi segítség gyűlt össze, így 2009-ben is több rászoruló család kaphatott segítséget a városban. December 15-én az Albertirsai Művészeti Iskola nagytermében léptek színpadra az iskola növendékei és tanárai a hagyományos karácsonyi koncertjükön. Itt minden hangszeres kategória megmutatta magát, és egy igazán színvonalas koncerttel örvendeztették meg az összegyűlteket. 17-én a Móra Ferenc Művelődési Házban természetesen felléptek a Művészeti Iskola táncosai is, a legkisebbektől a nagyobbakig, az év legsikerültebb produkcióiból válogattak a szervezők. Kétségkívül idén is az egyik legszínvonalasabb, legizgalmasabb produkciójára a Római Katolikus Templomban került sor december 20-án. Az ünnepi koncerten az Albertirsai Daloskör lépett a publikum elé Ádám Ildikó vezényletével. Szólót Dinyákné Rajta Edit éneket, fuvolán Murár Zsuzsanna, zongorán pedig Kápolnási Beáta közreműködött. A Művészeti Iskola fúvószenekara is jócskán túltett a megszokott repertoáron, idén meghívták az előadásra Szegedi Csabát is, a Magyar Állami Operaház művészét. A sort december 27-én a Gerje-Party Fúvósegylet zárta hagyományos évzáró, újévköszöntő koncertjével, melyen most is egy felejthetetlen élményben volt része azoknak, aki ellátogatta a produkcióra. S.L. Fotó: Motyovszki Mária Fotó: Motyovszki Mária
2010. január Albertirsai Híradó 15 Sokan mondják (itt élők, és csak időnként hozzánk látogatók egyaránt), hogy szépen fejlődik Albertirsa. A változások tempóját, az előrelépések mértékét nem elsősorban nekem kell értékelnem. Annyi azonban tagadhatatlan, hogy az elmúlt esztendők során sok tervünk valósággá érett, Albertirsa elsősorban előnyére változott, mégpedig jelentősen. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy sokan segítették az önkormányzat munkáját – tehetséggel, szorgalommal, önzetlenül. Köszönet érte mindannyiuknak. Vannak azonban olyanok is, akik csak beszélnek (gyakran harsány, öndicsérő módon) arról, hogy segítenek. Valójában azonban (minden jel erre mutat) más a céljuk. Az vezérli őket, hogy megakadályozzák városunk előrehaladását. Kevesen vannak, s akik közülük igazán aktívak, valamiféle „vezérei” az ilyen szánalmas cselekvéssornak, azokat szó szerint egy kezünkön megszámolhatjuk. Annál megdöbbentőbb, hogy többnyire hazánk jogrendjének szövevényeit kihasználva, mennyire sokat képesek ártani. Álljon itt most egy friss példa! Létezik egy önmagát civil szervezetként meghatározó csoport. Valójában lényegileg három ember, különféle témakörökben megnyilvánuló áskálódásaiból áll a tevékenységük. Egyik kedvenc célpontjuk az új sportközpont. Némi keserű humorral azt mondhatnám: kétféle ponton támadják ezt a létesítményt. Olyanon, amilyenen lehet, s olyanon, amilyenen nem lehet. A létesítmény építési engedélyét támadó lépés sorozatuk nem régiben némi „eredménnyel” járt. Azóta sokan kérdezik aggódva, hogy mi is történt valójában, s annak melyek a lehetséges következményei. Ennek az írásnak a tisztázás, a féltésből feltett kérdésekre történő válaszadás a szándéka. Nézzük tehát a történetet, eseményeinek időrendjében! • 2008. január harmadikán Albertirsa Önkormányzata építési engedélyt kapott a városi sportközpont létesítésére. A dokumentum január tizennegyedikén jogerőre emelkedett, tehát törvényes módon hozzákezdhettünk az építkezéshez • 2008. augusztus huszonkilencedikén (amikor a kivitelezés már javában zajlott), egy környezetvédőnek mondott szervezet (nevezzük „X”-nek!) a közigazgatási hivatalnál megfellebbezte a jogerős építési engedélyt. Erre „X”-nek azért nyílt módja, ilyen (a kivitelezés szempontjából) késői időpontban, mert az építési engedély kiadását köve- K Ö Z É L E T SPORTKÖZPONT tően sikerült a beruházáshoz ún. „ügyfél” státuszt szereznie. • A közigazgatási hivatal elutasította „X” szervezet fellebbezését. Időközben a sportközpont építkezése sikeresen befejeződött, a létesítmény 2008 decemberében átadásra került. 2009. március huszonhetedikén pedig az objektum használatba vételi engedélye jogerőre emelkedett. A rákövetkező hetekben városunk ifjúsága fokozatosan birtokba vehette a szép, új, korszerű sportcentrumot. Csupán az okozott némi fölösleges szervezést és többlet költséget, hogy ugyanez az „X” szervezet, válogatott jogi csűrcsavarokkal akadályozta a labdarúgó pálya gyepszőnyegének öntözéséhez elengedhetetlen locsoló kút megfúrását. A legfontosabb, hogy 2009. nyarán teljes gőzzel működhetett a létesítmény. • Csakhogy „X”-et a jogerős használatbavételi engedély ugyanúgy nem nyugtatta meg, mint a pálya tényleges használata. Így történhetett, hogy április első felében bírósághoz fordult, kérve az építési engedély jogszerűségének felülvizsgálatát, és a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését. Őszintén szólva, ez a lépés már a legjóhiszeműbb olvasatban sem igen tekinthető jóindulatúnak, bármennyire hangoztatja is „X” egyik-másik képviselője, az ő várost támogató tevékenységüket. • A Pest Megyei Bíróság 2009. május hatodikán elutasította „X” szervezet keresetlevelét. • Sajnos „X” szervezet továbbra sem adta fel a „harcot”. Ehelyett a Fővárosi Ítélőtáblához fordult, ismételten kérve az építési engedély végrehajtásának felfüggesztését. • A Fővárosi Ítélőtábla 2009. október 29-i végzésével felfüggesztette az Albertirsai Sportközpont építési engedélyének végrehajtását. A per tovább folytatódik. Kedves Olvasó! Dióhéjban ennyi a történet. Az igazi kérdések persze csak ezután sorjáznak sokunk fejében. Nézzük most ezeket, és a rájuk adható válaszokat! 1. Mi a következménye az Ítélőtábla végzésének? Válasz: egészen biztosat még most sem tudunk, bár önkormányzatunk jegyzője több alkalommal konzultált az ügyben alperesként szereplő Közép-Magyarországi Államigazgatási Hivatal illetékes jogászaival. Az Ítélőtábla döntése ugyanis különös. Ilyen felfüggesztés alkalmazásának az az értelme, hogy az ügyben meghozandó érdemi döntésig ne történjék a területen újabb beavatkozás. Vagyis, építési beruházásról lévén szó, ne folytathassanak ott tovább olyan munkálatokat, amelyek későbbi esetleges visszabontása növelné a költségeket, a bonyodalmakat. Csakhogy ebben az esetben befejeződött az építkezés. Az építési engedély végrehajtásának felfüggesztése tehát bajosan értelmezhető. Mindenesetre, sokszori egyeztetést követően úgy tűnik, hogy az Ítélőtábla végzése talán nem jelenti a sportközpont használatának tiltását. 2. Ki és miben hibázott, hogy idáig fajult ez a történet? Válasz: az eljárás egésze során nem látok egyetlen tetten érhető hibát sem. Az önkormányzat, érvényes, hatályos építési engedély birtokában kezdett építkezni. Az építési engedély tartalma és formája is rendben lévőnek bizonyult. Tehát az azt kiadó hatóság se vétett hibát. Az Ítélőtábla meglehetősen furcsa végzését nem tisztem bírálni. Annyi azonban bizonyos, hogy finoman szólva, nem szokványos ez a döntés, és értelmezése tapasztalt jogászoknak is fejtörést okoz. 3. Mi várható ezután a sportközpont jövőjét illetően? Válasz: meggyőződésem, hogy ez a létesítmény a város sok fiatal nemzedékének testmozgását, sportolási igényeit, végső soron egészségét szolgálja majd. Addig vélhetően több fronton is teljesen fölösleges és értelmetlen küzdelemre kényszerülünk egy olyan szervezettel (nevezzük „X”-nek), amely mögött valójában három furcsa szándékú ember áll. Ez a buta harc sokunktól elvesz rengeteg időt és energiát, s mindannyiunktól, városunk közösségétől, egyre több pénzt. Mindebből következik a negyedik kérdés: 4. Miért nem lehet eredményesen fellépni „velük” szemben? (Egyre többen kérdezik ezt, gyakran kevésbé finom formában.) A válasz egyszerű: a demokrácia a ma ismert társadalmi formációk legmegfelelőbbje, vagy legalább legelviselhetőbbje (Churcill mondását –„nagyon rossz, de nincs nála jobb” – sokan ismerjük). A demokrácia alapját jelentő jogrend betartása mindanynyiunk alapvető érdeke. Ezzel a jogrenddel azonban (legyen bármennyire kifinomult) a világ minden táján lehet élni, ám sajnos visszaélni is. Nálunk sincs ez másképpen. Eközben Albertirsa fejlődik, lassan várossá érik. Ennek (érjen közben bennünket bármennyi bosszúság) mindenki örül –„A”-tól, „Z”-ig. „X”-ékre pedig egy évtized múlva senki sem fog emlékezni. A város sportközpontját akkor használó fiatalok a legkevésbé. Fazekas László polgármester
Page 1 and 2: XXII. évfolyam, 1. szám 2010. jan
Page 3 and 4: 2010. január Albertirsai Híradó
Page 13: 2010. január Albertirsai Híradó

Alberirsa Híradó 2010.01. hó (.pdf) - Albertirsa

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?