Alberirsa Híradó 2006.05. hó (.pdf) - Albertirsa
Alberirsa Híradó 2006.05. hó (.pdf) - Albertirsa
Alberirsa Híradó 2006.05. hó (.pdf) - Albertirsa
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
XVIII. évfolyam, 5. szám<br />
Országgyûlési<br />
választások<br />
Albertirsán (11. oldal)<br />
<strong>Albertirsa</strong>i<br />
HÍRADÓ<br />
2006. május<br />
Közéleti és tájékoztató lap Megjelenik minden <strong>hó</strong>nap elsõ hetében<br />
80 Ft<br />
INDUL<br />
SZEZON<br />
Fotók: Motyovszki Mária<br />
A STRAND-<br />
ALBERTIRSÁN
Fotók: Motyovszki Mária<br />
2<br />
Tartalom<br />
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
VÁROSHÁZA .............................................................................3-4. oldal<br />
KULTÚRA..................................................................................5-6. oldal<br />
KÖZÉLET..................................................................................6-7. oldal<br />
AKTUÁLIS ...............................................................................8-12. oldal<br />
MESE ......................................................................................... 13. oldal<br />
SPORT.................................................................................. 14-15. oldal<br />
KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK................................................... 16. oldal<br />
A strandberuházásról: 7. oldal<br />
FELHÍVÁS<br />
A Móra Ferenc Művelődési Központ kéri a lakosok segítségét abban, hogy akinek a<br />
tulajdonában van 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméjéhez, történelmi<br />
jelentőségéhez, a mának és a jövőnek szóló üzenetéhez kapcsolódó művészeti<br />
alkotás, helytörténeti dokumentáció stb. és az 50. évforduló alkalmából rendezendő<br />
kiállításhoz szívesen kölcsönözné, kérjük jelezze személyesen a Művelődési Házban,<br />
vagy telefonon: 53-370-713!<br />
Segítségükkel méltóképpen emlékezhetünk október 23-án!<br />
Szilágyiné Papp Tünde<br />
igazgató<br />
JÁRDAÉPÍTÉS<br />
Dolina Túra: 11. oldal<br />
<strong>Albertirsa</strong> Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala az előző évhez hasonlóan<br />
járdaépítési akciót szervez. Az építéshez a Polgármesteri Hivatal biztosítja a cementmennyiséget.<br />
Az igénylők feladata a kivitelezés végrehajtása, melyhez a hivatal szakmai segítséget<br />
nyújt. Kérjük a Tisztelt érdeklődőket, hogy járdaépítési igényeiket 2006. május 29-én<br />
17.00 óráig írásban adják le a Polgármesteri Hivatal 13. számú szobájába.<br />
A beérkezett igények kielégítéséről 2006. június 16-ig születik döntés, melyről az<br />
igénylők írásos értesítést kapnak. Az elbírálás során előnyt élveznek azok az igénylők,<br />
akik összefogva hosszabb, egybefüggő járdaszakaszt kívánnak építeni.<br />
A járdák elkészítésének határideje 2006. augusztus 27. Bővebb felvilágosítás a Polgármesteri<br />
Hivatal 13. számú szobájában vagy telefonon, az 570-055-ös számon, Pozsonyi<br />
Istvántól kapható.<br />
KÖSZÖNTŐ<br />
2006. május<br />
Tán közhely, ám<br />
igaz, hogy az egyik<br />
legszebb élethivatás az<br />
anyaság.<br />
Vannak dolgok, léteznek<br />
érzelmek, amiket<br />
minden ember csupán<br />
az édesanyjától kaphat<br />
meg.<br />
Manapság, amikor gyakran évezredes<br />
emberi értékek elmorzsolódását tapasztaljuk,<br />
különösen fontos mindaz, ami<br />
édesanyánkhoz köt minket.<br />
Anyák napja alkalmából szeretettel és<br />
tisztelettel köszöntök minden Albertirsán<br />
élő édesanyát.<br />
Fazekas László<br />
polgármester<br />
A kerti tűzgyújtás<br />
szabályairól!<br />
2005 őszén jelezte a városházán elhelyezett<br />
ötletládában Guti Gergely azon igényét, javaslatát,<br />
hogy Albertirsán szigorítani kellene<br />
a kerti tűzgyújtásra vonatkozó előírásokat<br />
annak érdekében, hogy tisztább és egészségesebb<br />
legyen városunk levegője. Mivel<br />
a téma aktualitása most érkezett el, ismerkedjünk<br />
meg azzal, hogy mikor és milyen<br />
feltételek mellett lehet tüzelni a belterületi<br />
kertekben. Az érvényben lévő rendelet alapján<br />
égetést kizárólag 8 és 17 óra között lehet<br />
végezni hétköznapokon, valamint szombaton,<br />
szélcsendes időben. Ünnepnapokon és<br />
vasárnap avar és kerti hulladék égetése tilos!<br />
Tilos továbbá minden olyan mérgező anyag<br />
égetése, amely az egészségre és a környezetre<br />
káros vegyületeket tartalmaz!<br />
Hogy ezt a szabályt valamilyen formában<br />
szigorítsák, az a testület hatáskörébe tartozik.<br />
A gondot többnyire az okozza, hogy a<br />
lakók többsége a rendeletet sem ismeri. A<br />
jelenlegi körülmények között a városnak<br />
sincs arra kellő apparátusa, hogy minden<br />
avart és kerti hulladékot égetőt ellenőrizzen.<br />
A megnyugtató megoldást csak az adhatja,<br />
ha az itt élők egy kicsit jobban odafigyelnek<br />
a szabályok betartására, illetve, ha azt az<br />
egy-két lakót, aki a rendeletet figyelmen kívül<br />
hagyja, figyelmezteti, vagy jelzi a hivatal<br />
felé, a szabályok be nem tartását.<br />
S. L.
Fotó: Motyovszki Mária<br />
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
2006. május 3<br />
VÁROSHÁZA<br />
ELSÕ KÉZBÕL<br />
ÚJRA A SZELEKTÍV GYŰJTÉSRŐL<br />
E rovat témáinak megválasztásakor igyekszem<br />
elkerülni a gyakori ismétlést. Most<br />
kivételt teszek: a <strong>Híradó</strong> legutóbbi, áprilisi<br />
száma után ismét felhívom lakótársaim figyelmét<br />
az árpilis elején indított szelektív<br />
hulladékgyűjtésre, illetve a vele kapcsolatos<br />
alapvető szabályokra.<br />
Március utolsó napjaiban a város belterületének<br />
hat különböző helyén elhelyeztünk<br />
öt-öt gyűjtő konténert. Mindegyik helyszínen<br />
egy-egy edényben gyűjthetők használaton<br />
kívüli üvegek, papírok, kisebb fém tárgyak,<br />
kettő-kettőben pedig műanyag palackok. A<br />
hat gyűjtősziget a város következő pontjaira<br />
került: az Alkotmány utcai ABC mellé,<br />
a Dózsa György utcába, a hajdani Alberti<br />
községháza épülete mögé, a vasútállomással<br />
szembe, a kínai bolt mellé, a Dolina ABC mögé,<br />
az ún. Jóni-ház kerítése elé, a Köztársaság<br />
utcába a volt tejbolt mellé, a Giba-féle ház<br />
kerítése mellé, az Újtelepen a Szövetség utcai<br />
bolt előtti üres telekre. A működtetés eddigi<br />
tapasztalatai vegyesek. Egyrészt ugyanis<br />
lakótársaink közül sokan felfedezték a konténereket,<br />
s így gyorsan megtelnek – ami<br />
örvendetes dolog. Másfelől viszont néhányan<br />
egyszerűen zsákba kötve elhelyezik a konténerek<br />
mellett az odaszállított hulladékot.<br />
Tisztelettel kérek mindenkit, hogy ezt ne<br />
tegye. Így ugyanis csúfítjuk a városképet.<br />
Nem beszélve arról, hogy a megtelt konténerek<br />
cseréjekor a korábban tövükbe<br />
állított zsákok megsérülhetnek, tartalmuk<br />
kiömölhet, összetörhet, ami nagy értékben<br />
fokozza a gyűjtőszigetek körüli rendetlensé-<br />
get. A szelektív gyűjtés részletes szabályait<br />
tartalmazó szórólapokat lakótársaim ezekben<br />
a napokban kézhez kapják. Tisztelettel<br />
kérem áttanulmányozásukat.<br />
MEGHÍVÓ<br />
Mint az már közismert, a Tessedik Sámuel<br />
Általános Iskola központi (Győzelem<br />
úti) épületének felújítása, tetőtér kialakítása<br />
és alá tizenegy új tanterem megépítése 2005.<br />
ősze óta zajlik. A beruházás kezdetén a munkák<br />
egészét igen sok kritika érte, fanyalgó<br />
megjegyzés kísérte. Mára ezek a hangok<br />
nagyrészt elcsitultak, ám a kivitelezés közepe<br />
táján indokoltnak tűnik az ott zajló feladatvégzés<br />
szemrevételezése. A beruházás<br />
befejezésének tervezett<br />
időpontja<br />
augusztus vége.<br />
Mindezekre tekintettel<br />
a kivitelező<br />
konzorcium<br />
vezetőjével együtt,<br />
képviselő-testületünk<br />
nevében<br />
ezúton meghívok<br />
minden kedves<br />
érdeklődőt május<br />
11-én 16,00 órára,<br />
a Győzelem<br />
úti iskolaépületbe,<br />
ahol a helyszínen<br />
szerezhetnek tapasztalatokat,<br />
információkat a<br />
kivitelezés készültségi fokáról, mennyiségi<br />
és minőségi ismérveiről. A meghívás természetesen<br />
szó szerint minden érdeklődőnek<br />
szól, hiszen a bővítés közpénzből, és <strong>Albertirsa</strong><br />
egésze számára készül.<br />
NYERTES PÁLYÁZATOK<br />
Az idei év eddig eltelt részében öt jelentős<br />
fejlesztési témára nyújtottunk be pályázatot<br />
az állami támogatási rendszerbe. Közülük<br />
négyet bíráltak el pozitívan. Nézzünk most<br />
ezekről néhány lényegi információt!<br />
A) Az iskola felújítás „önerejének” támogatása:<br />
A Tessedik Sámuel Általános Iskola<br />
bővítéséhez és felújításához szükséges pénz<br />
kilencven százalékát tavaly állami címzett<br />
támogatásként elnyertük. Ennek egyik előfeltétele<br />
volt, hogy a hiányzó tíz százalékkal,<br />
mintegy 22.126 e forinttal ún. saját erőként<br />
rendelkezzünk. Ez utóbbi összeg felének az<br />
ún. Területi Kiegyenlítő Alapból (szintén állami<br />
pályázat) történő finanszírozására nyújthattunk<br />
be támogatási igényt. A kiíró döntése<br />
értelmében 2006. és 2008. között összesen<br />
10.000 e forintot kapunk ilyen címen. Ez<br />
a pénz arra jó, hogy az iskolai beruházás<br />
anyagi alapjai tovább stabilizálódjanak, illetve<br />
a munkavégzés egésze kevéssé terhelje az<br />
önkormányzati költségvetést.<br />
B) Vasút utcai csapadékvíz-elvezető: Korábban<br />
a Vasút utca és a Pesti út sarkán<br />
rendbe hoztuk a beszakadt, használhatatlan<br />
csapadékvíz összefolyó vezetékszakaszt. Így<br />
azonban még a Vasút utca túlnyomó részén<br />
továbbra is megoldatlan a vízelvezetés.<br />
Ezt a helyzetet bonyolította, rontotta az<br />
új posta székház megépítése következtében<br />
megjelent plusz igény. A fenti szituációban<br />
elengedhetetlenné vált a posta „bekötése” a<br />
Vasút utcába, továbbá a csapadékvíz elvezető<br />
megépítése ettől a ponttól a Pesti útig. A<br />
munka elvégzéséhez szükséges anyagi forrás<br />
a város költségvetéséből nem volt teljes egészében<br />
biztosítható. Emiatt a fenti írásban<br />
már említett Területi Kiegyenlítő Alaphoz<br />
fordultunk. Innen 3.062 e forintot sikerült<br />
nyernünk. A pozitív döntés eredményeként<br />
ebben az esztendőben elvégezzük a<br />
munkát.<br />
C) Hunyadi utcai szőnyegezés: <strong>Albertirsa</strong><br />
belterületén a szilárd burkolatú utak aránya<br />
jónak mondható. Ugyanakkor a régebben<br />
portalanított utcák műszaki állapota egyre<br />
romlik. Ezeken az évenként becsülettel végrehajtott<br />
„kátyúzás” már nem segít. Érdemi<br />
állapotjavulást a teljes felületen elvégzett ún.<br />
aszfaltszőnyegezés hozhat.<br />
A különféle állami pályázatok közül a<br />
Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési<br />
törvényében szereplő ún. 1 + 1 forintos<br />
támogatás nyújt forrást ilyen feladat<br />
elvégzéséhez. Ennek megfelelően innen<br />
próbáltunk pénzhez jutni, ami sikerült is.<br />
Eszerint a Hunyadi utca teljes hosszának<br />
újraaszfaltozására 10.000 e Ft támogatást<br />
kap <strong>Albertirsa</strong> Város Önkormányzata. Így a<br />
munka nyáron elvégezhető. D. Temesvári,<br />
Szövetség, Bajcsy-Zsilinszky és Hősök útja<br />
szőnyegezése: A címben felsorolt utcák<br />
helyzete hasonló, mint az előző írásban<br />
szereplő Hunyadi utcáé. Tehát esetükben<br />
is az újraaszfaltozás jelent megoldást. Ehhez<br />
az ún. Területfejlesztési Célelőirányzatból<br />
lehet forráshoz jutni. Ennek megfelelően<br />
benyújtottuk pályázatunkat, s arra összesen<br />
21.017 e Ft támogatást nyertünk. Így<br />
ezek az utcák is új aszfaltborítást kaphatnak<br />
2006-ban.<br />
(Folytatás a 4. oldalon)
4<br />
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
VÁROSHÁZA<br />
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÁRCIUSI ÜLÉSÉRŐL<br />
Rendkívül sok, és igen fajsúlyos témában kellett<br />
döntenie az város képviselős-testületének<br />
márciusi ülésén. A közel 30 napirendi pont<br />
között számos olyan kérdés került terítékre,<br />
amely évek óta foglalkoztatja, helyenként<br />
fel-felborzolja az albertirsai közvéleményt.<br />
Elsőként a PROFI Magyarország Rt. kérelme<br />
került a testület elé, ők az önkormányzati<br />
törzsvagyon egy részét kérték a Tó utca<br />
– Pesti út sarkán lévő területből 20 db<br />
parkoló kialakítása érdekében. A felvázolt<br />
elképzelések szerint a SPLC-P ingatlanfejlesztő,<br />
Ingatlanhasznosító Kft. megépíti<br />
a parkolókat, majd azokat 1.000.000 forint<br />
– áfa értékben adás-vételi előszerződéssel<br />
eladja <strong>Albertirsa</strong> Város Önkormányzatának.<br />
Az így kialakított parkolókat a SPLC-P visszabérli<br />
az önkormányzattól. Emellett a cég 5<br />
millió forintot adományoz a városnak egy új<br />
(Folytatás a 3. oldalról)<br />
ISMÉT KEDVEZMÉNYES VIRÁGVÁSÁR<br />
Már hagyomány, hogy májusban a Polgármesteri<br />
Hivatal hátsó udvarán egynyári<br />
virágok kedvezményes vásárát rendezzük.<br />
Szabályaink a korábbiakkal megegyezőek.<br />
Eszerint a kialakított ár a tényleges kereskedelmi<br />
ár fele, egy család maximálisan 20 tő<br />
virágot vásárolhat meg. Továbbá az a kérésünk,<br />
ezeket a virágokat közterületre ültessék<br />
tulajdonosaik, hogy településünk egésze szépüljön<br />
általuk. A fenti akcióra május 13-án,<br />
szombaton 9,00 órától kerül sor.<br />
ÉPÜL A MIKEBUDAI ÚT<br />
A <strong>Híradó</strong> áprilisi számában tájékoztatót<br />
írtam a Mikebudai út teljes hosszának felújításáról.<br />
A munka azóta a külterületi részen<br />
elkezdődött, sőt nagyrészt befejeződött. A<br />
kivitelezőtől azt kértük, hogy a belterületi<br />
szakaszt hagyja időben utolsónak, mivel a<br />
Vasút, a Somogyi és a Mikebudai úton lakók<br />
részére biztosítani kellett a közműbekötések<br />
lehetőségét. Mindezek után a fenti utcákban<br />
május <strong>hó</strong>nap során kerül sor a munkavégzésre.<br />
A kivitelező fél pályás útlezárással<br />
tervezi a feladat végrehajtását. Ez a megoldás<br />
is okoz majd némi kellemetlenséget, ám úgy<br />
gondolom, a végeredmény megéri. El kell<br />
mondjam, hogy a vasútállomás mellett, az<br />
árok belső (út melletti) oldalán a parkolásnak<br />
sajnos kb. egy hétig szünetelnie kell.<br />
Az ezzel kapcsolatos pontos információkat<br />
időben elhelyezzük az érintett gépkocsik<br />
szélvédőjén.<br />
Fazekas László<br />
játszótér kialakítására a területen. A játszóteret<br />
az Önkormányzatnak kell megépítenie,<br />
és annak a tulajdonát is képezi majd. Az<br />
elképzelésekkel szemben Elter János képviselő<br />
emelt szót, szerinte ilyen formában<br />
nincs szükség a 20 db parkolóra, és a terület<br />
sem alkalmas azok megépítésére. A testület<br />
végül elfogadta és határozatba foglalta a<br />
fentebb vázoltakat 17 igen és 1 tartózkodás<br />
mellett, így várhatóan már semmilyen akadálya<br />
sincs annak, hogy a PROFI júniusban<br />
megnyithassa kapuit. A legnagyobb vitát az<br />
IQ-Med Kft. kérelme váltotta ki. A konzorcium<br />
vezetése arra hivatkozva, hogy a Norvég<br />
alapra március 31-ig pályázhassanak, kérte<br />
a város vezetését, hogy azonnali hatállyal<br />
kössék meg az általuk felvázolt feltételek<br />
mellett az együttműködési szerződést a<br />
gyógyfürdő és gyógyászati centrum projekt<br />
megvalósítása érdekében. Ez gyakorlatilag<br />
azt jelentette volna, hogy az önkormányzat<br />
ingyen átadja a vagyonát a konzorciumnak<br />
a projekt megvalósításához, és később, ha<br />
megvalósult a Dolina Gyöngye Gyógycentrum,<br />
abból 10%-os résztulajdonnal bírhatnak<br />
majd. A város a kérést ilyen formában nem<br />
támogatta, mivel mint azt a település jegyzője<br />
hangsúlyozta, vagyonátadás esetén is<br />
kötelező a törvény értelmében meghirdetni<br />
a nyilvános versenyeztetést, amit a jelenlegi<br />
jogszabályok szerint a kért időre lehetetlen<br />
lett volna végrehajtani, még akkor is, ha más<br />
akadály a szerződés megkötése előtt nem<br />
lett volna. Emellett az IQ-Med mellett másik<br />
két befektetői ajánlat is napirenden van,<br />
amelyeket a város egyelőre nem utasított el.<br />
Béki Józsefné szerint a cégnek nincs pénze,<br />
de ingyenes vagyont akar – a testületi ülésig<br />
még a Kft-t sem jegyeztette be. Ráadásul a<br />
vagyonátadás esetén az érték 20%-os áfáját<br />
is az Önkormányzatnak kellene befizetnie.<br />
Kovács Lászlóné és Magyari Endréné<br />
alapvetően Béki Józsefnéval értett egyet.<br />
Szebenszki János és Major Judit szerint is<br />
jelenleg csak ötletekkel áll a város szemben,<br />
de saját tőkéje nincs az ajánlattevőnek. Szemőkné<br />
Szedlacsek Judit azt javasolta, hogy a<br />
testült dolgozza ki pontosan mit is szeretne<br />
megvalósítatni ezen a területen. Elter János<br />
szerint évekkel ezelőtt meg kellett volna<br />
már ezt tenni. Végül úgy határoztak, hogy<br />
továbbra is lehetséges partnerként tekintenek<br />
az IQ-Medre, de a jelenlegi formában a<br />
szerződések megkötését nem tartják lehetségesnek.<br />
Egyben felhatalmazták a Település-,<br />
és Vállalkozásfejlesztési Bizottságot, valamint<br />
a Pénzügyi Bizottságot, hogy dolgozzon ki<br />
május 31-ig egy olyan koncepciót, amely az<br />
2006. május<br />
albertirsai gyógyfürdő fejlesztésének a lehetséges<br />
irányait és módozatait tartalmazza.<br />
Ezt követően hallgatta meg a várost irányító<br />
grémium Farkas Pált a strand jelenlegi<br />
üzemeltetőjét. Ebből kiderült, hogy a szezonra<br />
az intézmény felkészítése megkezdődött,<br />
minden üzemképes medencét felújítottak,<br />
a kivágott fák helyére 40-50 darab 4 éves,<br />
konténeres fa kerül kiültetésre, többségében<br />
fűzfák, gömbszivarfák és örökzöldek. Idén a<br />
buszjáratot is biztosítják, ennek érdekében a<br />
polgármester már megkezdte az egyeztető<br />
tárgyalásokat a Volánnal.<br />
Módosították az önkormányzati tulajdonban<br />
lévő helyiségek bérleti díjára vonatkozó<br />
rendeletet is, a díjak a jelentékeny mértékben<br />
emelkedtek a 2006-os évre. Bevezették<br />
a törvényi előírásoknak megfelelően a helyi<br />
luxusadó fizetéséről szóló rendeletet is. Ebbe<br />
a kategóriába azok az ingatlanok tartoznak,<br />
amelyeknek az értéke eléri a 100 millió forintot<br />
és a tulajdonosa magánszemély. Ennek<br />
mértékét egylakásos lakóépületben lévő lakás<br />
esetén 175 e. forint/m 2 , többlakásos épületben<br />
vagy egyéb épületben lévő lakás esetén<br />
200 e. forint/m 2 , üdülő esetében pedig 125<br />
e. forint/m 2 -ben állapították meg.<br />
Nem járult hozzá a testület a Ceglédi<br />
Többcélú Kistérségi Társulás létrehozásához,<br />
mivel a képviselők többsége szerint ebből<br />
nem származhat Cegléd jelenléte miatt kellő<br />
előnye a településnek. Elfogadták a Balatonszárszó<br />
tábor felújítási költségeit, egyben a<br />
polgármestert felhatalmazták a kivitelezővel<br />
történő szerződéskötésre. Ennek értelmében<br />
a munkákat április 30-ig kellett elvégeznie<br />
a beruházónak.<br />
Módosították a növények telepítési távolságáról<br />
szóló 16/1999. (VI. 25.) rendeletet is,<br />
ennek értelmében szőlő, valamint 2 méternél<br />
magasabbra nem növő gyümölcs, bokor és<br />
élő sövény esetén a legkisebb ültetési távolság<br />
belterületen az ingatlan határától 0,8<br />
méter lehet. 2 méternél magasabbra nem<br />
növő fák és bokrok esetén 1 méter, 2 méternél<br />
magasabbra növő fák és bokrok esetén<br />
(pl. birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa<br />
stb.) 2,5 méter, törpealanyra oltott alma,<br />
meggy, szilva, mandula stb. esetében 3.5<br />
méter, cseresznyefánál 6 méter, diónál, gesztenyefánál,<br />
stb. 8 méter lehet. Belterületen<br />
akác- és nyárfa nem telepíthető. Ez utóbbi<br />
remélhetően megoldhatja majd hamarosan<br />
több Kolozsvári utcában lakó problémáját<br />
is, hiszen évek óta kérik a „Kertész” iskola<br />
udvarán található, rendkívül veszélyes és<br />
szemetes nyárfák kivágását.<br />
S. L.
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
2006. május 5<br />
Életének 72. évében, hosszan tartó betegség<br />
után elhunyt Gyursó Pál Albertrisa<br />
talán egyik legsokoldalúbb, legkülönösebb<br />
művésze, a fafaragó, festő, a verselő trombitás.<br />
Pali bácsi 1934. szeptember 23-án látta<br />
meg a napvilágot, és szinte születése pillanatától<br />
kezdve magába szívta a zene, a<br />
művészet szeretetét édesapjától, aki maga<br />
is muzsikált. Bár életútja a hétköznapi<br />
munka felé sodorta, a versek, a dalok és<br />
a képek mindig is ott munkáltak ösztönösen<br />
benne.<br />
1961-től verseket írt, rajzolt, festett és<br />
bálokban trombitált. Ez utóbbitól egy sajnálatos<br />
betegség miatt 1980-ban meg kellett<br />
válnia, ekkor faragta első fatrombitáját. Erről<br />
Motyovszkiné Szegvári Erzsébet így emlékezik:<br />
„Rendkívül öntörvényű, tántoríthatatlan<br />
ember volt. Amit és ahogy ő elképzelt, abból<br />
sosem engedett. Csak akkor alkotott, ha kedvet<br />
érzett hozzá, olyan munkát, amit esetleg<br />
felkérésre kellett elkészítenie, alig vállalt, és<br />
kínkeservesnek érezte az ilyen jellegű megbízatásokat.<br />
Egy rendkívül jó humorú, kicsit bohém,<br />
<strong>hó</strong>bortos, mégis szerény és visszahúzódó<br />
ember volt. Igazi zseni a maga világában,<br />
KULTÚRA<br />
„Nem fújja többé senki a faragott trombitát”<br />
Gyursó Pál emlékére…<br />
Idén hatodik alkalommal hirdette meg a<br />
város általános iskoláiban, a felső tagozatosok<br />
számára a Márai Sándor Városi<br />
Könyvtár hagyományos szavaló versenyét.<br />
A Rendezvény a Magyar Kultúra Napja,<br />
József Attila és Márai Sándor születésének<br />
és munkásságának tiszteletére lett<br />
megszervezve.<br />
A nemes küzdelem a hagyományoknak<br />
megfelelően most is két fordulóban zajlott.<br />
Az elődöntőket az iskolákban bonyolították<br />
le, onnan már csak a legjobbak kerülhettek<br />
be az április 12-ei döntőbe. A kiírás szerint,<br />
csak magyar költők műveit adhatták elő az<br />
ifjú szavalók.<br />
Az 5-6-osok számára a javasolt alkotások között<br />
Zelk Zoltán Micsoda madár című verse<br />
szerepelt. Ezt kimondottan a művész születésének<br />
100. évfordulója alkalmából jelölték<br />
meg a szervezők, a 7-8-osoknak pedig Márai<br />
Sándor Versciklus című alkotásának 4 versszaka<br />
szerepelt az ajánlott listán.<br />
A kisebbek között kilencen indultak el a<br />
valódi művész. A zene, a művészet szeretetét<br />
édesapjától örökölte, mivel az dobos<br />
volt egy zenekarba. Talán ezért is kezdett<br />
trombitálni. Miután az a sajnálatos baleset<br />
érte a szájával, soha többé nem trombitálhatott.<br />
Nem ért össze rendesen a szája,<br />
így a hangszerét már nem tudta igazán<br />
megszólaltatni.<br />
Erre fogta magát és fából készített trombitákat,<br />
arannyal befestette őket, és meg<br />
is szólaltatta, egy kicsit ironikusan tartva<br />
fricskát a sors felé.<br />
Mi ezt meglátva, a Bánszky tanár úrral<br />
együtt szinte fetrengtünk a nevetéstől. Hát<br />
ilyen embert volt ő, és így is marad meg<br />
bennünk mindörökre.”<br />
Bár egész életében alkotott, ismertté csak<br />
1992-ben vált, ekkor mutatkozott be elsőként<br />
munkáival barátai biztatására. A naiv népi<br />
fafaragóra felfigyelt Dr. Bánszky Pál művészettörténész,<br />
az ő közreműködésével kerültek<br />
alkotásai a Kecskeméti Naiv Művészek<br />
Múzeumának legféltettebb alkotásai közé.<br />
Pályájának csúcsára 1999-ben érkezett el,<br />
amikor is Budapesten a Vigadóban rendezett<br />
IV. Országos Népi Szobrászati kiállításon a<br />
III. díjat hozta el.<br />
Távoztával pótolhatatlan, óriási űr keletke-<br />
döntőben – Barcza Helga, Hardi Csaba,<br />
Murár Zsuzsanna, Nagy Flóra, Pető Andrea,<br />
Szilárd Erika, Szlovák Gábor, Turcsek<br />
Gabriella és Váczi Barbara –, közülük rendkívül<br />
meggyőző előadásmódjával, remek<br />
versértelmezésével, könnyedén szerezte<br />
meg az elsősége Murár Zsuzsanna, aki<br />
ráadásul egy rendkívül hosszú és nehéz<br />
verset választott, Heltai Jenő Szabadság<br />
c. költeményét.<br />
A második helyen Nagy Flóra végzett József<br />
Attila Amit a szívedbe rejtesz c. költeményének<br />
előadásával, a harmadik pedig Pető<br />
Andrea lett, Kosztolányi Dezső A doktor<br />
bácsi című költeményével.<br />
A 7-8-kosok közül hatan kerültek be<br />
a döntőbe, sajnos közülük Kiss Beáta és<br />
Szedresi János betegség miatt már nem<br />
tudott részt venni a versenyen, így Farkas<br />
Katalin, László Boglárka, Lelr Anita<br />
és Volák Attila között kellett eldőlnie az<br />
elsőségnek. Közülük a harmadik László<br />
Boglárka lett József Attila Dunánál című<br />
zett az albertisai művészetben. Bár ő többé<br />
már nem lehet köztünk munkáin keresztül<br />
egyénisége, különös és bájos humora örökre<br />
köztünk él.<br />
Motyovszkiné Szegvári Erzsébet visszaemlékezései<br />
és a Vesszőnyaláb c. kötetben<br />
megjelent adatok alapján összeállította:<br />
Solymosi László<br />
Szavalóverseny a Márai Sándor Városi Könyvtárban<br />
versével, második Lelr Anita Tóth Árpád<br />
Lélektől lélekig c. gyönyörű költeményével,<br />
és messze kiemelkedve a többiek közül Volák<br />
Attila szerezte meg az elsőséget Vörösmarty<br />
Mihály Az árvízi hajós című alkotásának<br />
rendkívüli előadásával.<br />
Attila felnőtt szavalókat meghazudtoló,<br />
rendkívül meggyőző és kifejező szavalatával<br />
igazi élményt nyújtott a versenyen a<br />
hallgatóság számára.<br />
***<br />
Szavalóink Szilágysomlyón is remekül szerepeltek<br />
a Mátyás napi ünnepségek keretében<br />
megrendezett József Attila szavalóversenyen.<br />
Hardi Csaba (6. o.), László Boglárka (7. o.),<br />
és Váczi Barbara (6. o.) a Tessedik Sámuel<br />
Általános Iskola tanulói, Volák Attila (8. o.)<br />
tanuló pedig az Evangélikus Iskola növendéke<br />
a második helyezést hozhatta haza.<br />
Ráadásul Váczi Barbara és Volák Attila a<br />
verseny közönség-díját is megnyerte nagy<br />
örömünkre.<br />
S. L.
Fotó: Motyovszki Mária<br />
6<br />
Kátyúzás 2006<br />
A változékony téli időjárás következtében<br />
szilárd burkolatú útjainkon ebben az évben<br />
is el kell végeznünk a kátyúzási munkákat.<br />
Az eddigi gyakorlatnak megfelelően<br />
a feladat ellátására pályázatot írtunk ki,<br />
mely az <strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong> 2006. márciusi<br />
számában jelent meg.<br />
A pályázati felhívásban meghatároztuk,<br />
hogy mikor kell elvégezni ezeket a munkákat,<br />
illetve a pályázati kiírás tartalmazta a munkák<br />
során megkövetelt technológiai folyamatot<br />
is. Az utakon végzett helyszíni ellenőrzések<br />
során felmértük a kátyúk mennyiségét, a<br />
legfontosabb javítási helyeket, illetve fokozott<br />
gondot fordítottunk a kátyúkból adódó<br />
baleseti veszélyforrásokra.<br />
Tisztelt Lakótársak!<br />
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
KÖZÉLET/ KULTÚRA<br />
Helyszíni felmérésünk nem tartalmazta a<br />
Magyar Közút Kht. kezelésében levő Pesti,<br />
Mikebudai, Dánosi és Bicskei utakat. Ezek<br />
javítása a kezelő feladatkörébe tartozik. A<br />
Polgármesteri Hivatal által meghirdetett<br />
kátyúzási munkákra a pályázati kiírást<br />
csak egy vállalkozó vitte el. Árajánlatát a<br />
pályázati kiírásban meghatározott feltételek<br />
figyelembe vételével leadta. Végső döntés<br />
a kátyúzási munkák elvégzésére vonatkozóan<br />
a Képviselő-testület 2006. április 27-i<br />
ülésén várható.<br />
A munkák befejezési határideje 2006.<br />
május 31-e. A döntést követően a Polgármesteri<br />
Hivatal képviselője és a kivitelező<br />
közösen ütemtervet dolgoz ki, mely napokra<br />
lebontva tartalmazza a munkavégzés helyét.<br />
Összességében a felméréseink azt igazolják,<br />
hogy az idén kevesebb veszélyes kátyúval kell<br />
számolnunk, viszont az elöregedett úthálózatunkban<br />
több apró, egybefüggő felületi hiba<br />
található, amelyek javítása elengedhetetlen.<br />
Ezen útszakaszok elhanyagolása megnöveli a<br />
kátyúk kialakulásának veszélyét. Ennek megakadályozását<br />
szolgálja ez az útjavítási tevékenység,<br />
melyet a beruházás keretén belül<br />
szeretnénk eredményesen megvalósítani.<br />
Pozsonyi István<br />
beruházási főelőadó<br />
Tájékoztatom Önöket, hogy 2006. április 1-től a Segítő Ház ügyfélfogadási rendje megváltozott.<br />
Fejlesztő foglalkozások hétfőn, csütörtökön és pénteken 8 és 11 óra között, kedden<br />
pedig 8 és 12 óra között vannak. A Családsegítő Szolgálat hétfőn, kedden és pénteken 9-től<br />
13 óráig, a Gyermekjóléti Szolgálat hétfőn és kedden 10-től 16 óráig, csütörtökön 8 és 14<br />
óra között várja az érdeklődőket. Csütörtökön 9.30-tól 14.00-ig a konduktort, pénteken<br />
14-től 15 óráig a jogi tanácsadót kereshetik fel, a pszichológus pedig hétfőn 14-től 19-ig,<br />
csütörtökön 13-tól 16-ig, pénteken pedig 14-től 19 óráig rendel.<br />
Család-, párkonzultáció és segítő beszélgetésre, illetve adósságkezelési tanácsadásra az<br />
ügyfélfogadás ideje alatt lehet bejelentkezni a tanyagondnokságon, vagy telefonon: 06-<br />
53-370-455. Házi segítségnyújtást a 06-20-3898-068-as telefonon intézhetik el. Továbbra<br />
is várjuk a segítségünket igénylő lakótársakat!<br />
Siposné Györe Zsuzsa intézményvezető<br />
SZÍVKIÁLLÍTÁS<br />
Pankovics Mária Valéria festményeiből nyílt április 22-én kiállítás a Móra Ferenc<br />
Művelődési Központban. A rendkívül szerteágazó tárlat közös nevezője talán az élénk<br />
színek lüktető, zaklatott és szárnyaló kavalkádja. A kiállított munkák rendezőelve<br />
más és más. Megtalálhatók a képek között a népi ihletésű életképektől kezdve, a<br />
Van Gogh invokációkon keresztül az egészen szürrealisztikus alkotásokig minden.<br />
A művész a székely föld szülöttje, Gyálról került Albertirsára, a városban ez az első<br />
bemutatkozó kiállítása. Magáról így vallott a művész: „Rajzolásom a bölcsőben<br />
kezdődött. Lábujjam hegyére állva, hogy minél nagyobb falfelületet el tudjak érni,<br />
be tudjam rajzolni, mesélték a szüleim csillogó szemekkel. Hároméves koromban<br />
édesanyámék apai nagyszüleihez vettek, ott a homokba rajzoltam. Egyszer apám<br />
fölém hajolva átnyújtott nekem egy rövid tintaceruzát, mellé egy darab papírt,<br />
ami egy lisztes zacskó <strong>hó</strong>fehér belseje volt. Ettől a pillanattól kezdve nagyanyám<br />
gyűjtötte nekem a fiókba a cukros és lisztes zacskókat, így volt bőven papírom.”<br />
2006. május<br />
A gyógyító<br />
vöröshagyma<br />
Az Allium-családba sorolt növényeket éterikus<br />
olajtartalmuk jellemzi, melyeknek<br />
szénhidrátja ként tartalmaz. Ezektől az illóolajoktól<br />
van a hagymának csípős íze, melyet<br />
sokan nem tudnak elviselni. A fokhagymát<br />
(Allium sativum) és a vöröshagymát (Allium<br />
cepa) ételízesítőnek használják.<br />
A vöröshagyma az egyik legősibb termesztett<br />
fűszer- és zöldségnövény. Ázsiából<br />
származik, Iránból és Beludzisztánból<br />
került Egyiptomba.<br />
Először az egyiptomiak nemesítették,<br />
aminek eredményeként csípős íze enyhült<br />
és termése nagyobb lett.<br />
A piramisok halottas kamráiban és a<br />
szentélyekben talált hagymafejekből tudjuk,<br />
hogy felajánlásként a vöröshagymát tették<br />
leggyakrabban az áldozati oltárra. A zsidók<br />
Egyiptomból való kivonulásuk után gyakran<br />
zúgolódtak, elégedetlenkedtek – főleg a<br />
vöröshagymát és a fokhagymát hiányolták.<br />
Később a Földközi-tengeri népek között is<br />
elterjedt, amelyek nagy becsben tartották.<br />
Közép-Európába sokkal később hozták be,<br />
és arról, hogy termesztették volna, még a<br />
középkorból sem maradtak fenn följegyzések.<br />
Gyógyításáról keveset tudunk. Az emberek<br />
általában nem ismerik a vöröshagyma értékeit,<br />
pedig már régóta ismeretes gyógyító<br />
hatása.<br />
Értékét az is növeli, hogy egész évben fogyasztható.<br />
Mezopotámiai ékírásos agyagtáblák<br />
is dicséretét zengték.<br />
Idézzünk egy tudóst, Richard Willfordot:<br />
„Ha a szelek idején (ősszel) megeszem egy<br />
vöröshagymát, az esőzésig (tavaszig) nincsenek<br />
gyomorfájásaim.”<br />
(Folytatás a következő számban!)<br />
Koska Pálné<br />
Fotó: Motyovszki Mária
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
2006. május 7<br />
ALBERTIRSA POLGÁRAIÉRT<br />
EGYESÜLET (APO)<br />
ELTER JÁNOS:<br />
A gyógyfürdőnk fejlesztésével kapcsolatos<br />
elképzelések, immár közel két évtizede sajnos<br />
elméleti szinten is maradnak. Gyakorlati<br />
megvalósításokra remény sem látszik, csak<br />
a távoli ködös homályban. Nem véletlen,<br />
hogy itt tartunk, és elment mellettünk<br />
sok kárba veszett év. Kétségtelenül az<br />
Önkormányzat és így a település egyik, ha<br />
nem a legnagyobb forgalomképes vagyontárgyáról<br />
van szó, amely kiaknázatlanul,<br />
parlagon hever hosszú ideje. De miért? Azért<br />
mert egyéni érdekek, néhány döntéshozó<br />
esetében a sajáthaszon megszerzése motiválta<br />
a korábbi hozzáállást. Akik az előző<br />
ciklusokban még azon vitáztak, milyen<br />
legyen a csónakázótó, a fedett-csarnok,<br />
később pedig: hol épüljön a balneológiai<br />
központ, még mindig a testületben ülnek,<br />
és tehetetlenségüket még maguk előtt sem<br />
ismerik be. Csak és kizárólag egy a fürdőfejlesztéssel<br />
foglalkozó bizottság létrehozása<br />
lehet a megoldás. Amelynek munkája nem<br />
a befektetők, a nohau-t hozó vállalkozások<br />
tárt karokkal való várakozásában merülne<br />
ki, hanem feltérképezve az eddigi sikeres<br />
fejlesztéseket, megkeresve a más településen<br />
befektetőket, – összeállítva egy kiajánlható<br />
elképzelést – legalább a lehetséges irányvonalakat<br />
tisztázná. Addig, amíg ad hoc<br />
döntéseket hoz a testület ebben a témában,<br />
nem várható más, mint nagyhangú<br />
nyilatkozatok egyesek részéről, amely<br />
megoldást nem, de saját választási szlogent<br />
mindenképpen jelent. Összefoglalva: a<br />
képviselőtestület egy részének nem érdeke<br />
az előrelépés, mivel jól beágyazott érdekeinek<br />
nincs rá szüksége.<br />
FIDESZ MPSZ<br />
SZEBENSZKI JÁNOS ELNÖK:<br />
Beruházásról, véleményem szerint akkor beszélhetünk,<br />
ha van beruházó, az hogy valaki<br />
ötletekkel kopogtat, az ezt a fogalmat még<br />
koránt sem meríti ki. Más szempontból, még<br />
ha valaki egy igazán jó és előremutató ötlettel<br />
is jelentkezik, az pénz nélkül semmit sem ér,<br />
azaz kell, hogy a végrehajtásához szükséges<br />
forrásokkal is bírjon. Nem hiszem, hogy az<br />
országban lenne olyan település, ahol tárt ka-<br />
KÖZÉLET<br />
Közügyekről röviden a helyi politika tükrében:<br />
A strandfejlesztés aktuális kérdéseiről<br />
rokkal fogadnák azt, aki az ötletével előállva,<br />
azonnal a tulajdonjogot kéri arra a területre,<br />
ahol ezt az elképzelését megvalósítaná, anélkül,<br />
hogy konkrét és elfogadott tervekkel,<br />
a megvalósításhoz szükséges forrással, és<br />
a végrehajtáshoz bejegyzett vállalkozással<br />
rendelkezne. Ehhez szerintem sehol sem<br />
találna senki nyitott kapukat. Ide Albertirsára<br />
ez idáig sajnos még olyan beruházó<br />
nem jött, aki letett volna egy bizonyos<br />
összeget, kész terveket arra, amely alapján<br />
továbbfejleszthettük volna az önkormányzat<br />
tulajdonában lévő strandot. Sok-sok ötlet<br />
volt, biztosan volt köztük igazán jó is, de<br />
tőke egyik terv mögött sem állt, én pedig<br />
ilyen elképzelésekhez nem adom a nevem.<br />
Nagy László más sajtóorgánumban leírt kritikai<br />
megjegyzéseire annyit mondhatok el,<br />
hogy kívülről bírálni, akár az önkormányzat,<br />
akár a Településfejlesztési Bizottság munkáját<br />
rendkívül könnyű. Ez már csak azért<br />
sem igazán korrekt, hiszen, ha jól tudom<br />
ő is több éven át volt képviselő. Abban az<br />
időben lett volna lehetősége megmutatni,<br />
hogy ő mit tud felmutatni, vagy hozzátenni<br />
a kérdés megoldásához. Ha jól emlékszem,<br />
ezen a területen semmilyen maradandót<br />
sem alkotott.<br />
JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT<br />
MOZGALOM PÁRT<br />
MÉSZÁROS ISTVÁN:<br />
A Jobbik Magyarországért Mozgalom<br />
elvi álláspontja, hogy 100%-os külföldi<br />
tulajdonba ne kerüljön magyar föld illetve<br />
természeti érték. Ezért azt a megoldást<br />
tudnánk támogatni a strand fejlesztése<br />
érdekében, hogy olyan befektetőket keressünk,<br />
akik a strand tulajdonjogának<br />
51%-át az albertirsai önkormányzat tulajdonában<br />
hagynák. Ennek fejében elengednénk<br />
a befektetőknek a helyi adók<br />
megfizetését és a teljes bevételt úgy 20<br />
évre, cserébe a jelentős beruházásokért<br />
(golfpálya, szálloda, fedett uszoda). Azért<br />
tartjuk fontosnak a strand fejlesztését,<br />
mert hazánk – és különösen városunk<br />
– fejlődésének egyik útja a gyógyturizmus<br />
kiépítése. Amit az albertirsai emberek<br />
téglajegyekből építettek föl, őrizzük meg,<br />
hogy mi legyünk a többségi tulajdonosok,<br />
természetesen nem kizárva az idegen tőkét<br />
a fejlesztés érdekében.<br />
MDF<br />
NAGY LÁSZLÓ ELNÖK:<br />
Bizakodással vártam a márciusi testületi<br />
ülést, mert a fürdőnk régóta várt, több<br />
milliárdos nagyságú fejlesztéséről tárgyaltak<br />
képviselőink. Bizakodással, hogy végre<br />
konkrét előrelépés történik a másfél év óta<br />
húzódó kezdésben. Igen, még csak kezdésről<br />
beszélhetünk. Aztán figyelve képviselőink<br />
többségének nyűglődését – tisztelet a pár kivételnek<br />
– rájöttem, hogy még itt sem tart a<br />
városunk vezetése. Az eltelt hosszú idő alatt<br />
még annyit sem tettek, hogy határozottan és<br />
konkrétan írásban rögzítsék a fejlesztést bonyolító<br />
vállalkozók felé, a városunk lakóinak<br />
érdekeit szolgáló, de a fürdő és a gyógyvíz<br />
hasznosítását eredményező álláspontunkat.<br />
Polgármesterünk és képviselőink nyomatékkal<br />
elismerik, hogy ez egy nagyon nagy<br />
lehetőség, a tárgyalópartnereinknek igen<br />
komoly a szándékuk és felkészültségük, bizalommal<br />
vannak irántuk. Aztán az érzelmi<br />
alapú megnyilvánulásokból érződött, hogy<br />
képviselőink nem kapták meg a döntésükben<br />
segítséget nyújtó szakmai támogatást. Ezt<br />
úgy hívják, hogy döntés-előkészítő munka.<br />
Ha ezt, a Szebenszki János vezette bizottság<br />
elvégezte volna, akkor valószínűleg többen<br />
felismerik azt a tényt, hogy ma már nem a<br />
tulajdonjoghoz kell ragaszkodni, hanem az<br />
<strong>Albertirsa</strong> területén megvalósuló milliárdos<br />
nagyságú beruházásban a megfelelő mértékű<br />
vagyonrész megszerzésére kell törekedni. A<br />
vagyonunk így is megőrizhető és a jövőben<br />
az a mi javunkat szolgálja majd. Be<br />
kell látniuk, az idő elszaladt. Városunknak<br />
oly sok fejlesztési gondja van, hogy még a<br />
távoli jövőben sem lesz képes a maga erejéből<br />
korszerű gyógyfürdőt építeni. S, ha a<br />
jelenlegi szemléletű, a dolgok könnyebbik<br />
oldalához ragaszkodó testület tagjai nem<br />
változtatnak tétlenségükön, nem gondolkodnak<br />
racionálisan, akkor marad az állóvíz.<br />
Igaz, hogy továbbra is tulajdonunkban<br />
marad egy lerobbant strand és nézhetjük a<br />
kihasználatlan, gondozatlan földterületet. De<br />
mit érünk vele? Miközben mi tovább sopánkodunk<br />
azon, hogy más települések fürdői<br />
milyen nagymértékben fejlődnek, aközben<br />
lemaradunk, mert a pénz megy máshová.<br />
Oda ahol szívesen fogadják, ahol értik a kor<br />
kihívásait és bátran, de saját érdekeiket védve<br />
cselekszenek.<br />
Folytatás a 8. oldalon.)
8<br />
(Folytatás a 7. oldalról)<br />
Oda, ahol nem várják el a pénzüket befektetőktől,<br />
hogy más tulajdonának a telkére<br />
építkezzenek, pénzükből másnak a vagyontárgyait<br />
fejlesszék. Ezek után nekünk nem<br />
marad más mint, hogy nézhetjük a saját<br />
parlagon maradó területünket, egy elavult és<br />
elhasználódott strand mellett. Közben majd<br />
eljárunk máshová gyógykezeltetni magunkat,<br />
sok pénzért. Egy kérdés motoszkál bennem.<br />
Lehet, hogy az utóbbi években nem csak a<br />
fürdőnk fejlesztése maradt el korunk színvonalától,<br />
hanem városunk vezetése is?<br />
MAGYAR NEMZETI FRONT<br />
DOLNIK GYŐZŐNÉ:<br />
Minden kampány legfőbb témája a gyógyfürdő<br />
és a strand fejlesztése volt. Most is az.<br />
Ilyenkor szoktak a szocialisták új medencét,<br />
fedett fürdőt, és szállodát ígérni. 2000. február<br />
elsején a képviselő-testület megalapította<br />
az <strong>Albertirsa</strong>i Település Üzemeltetési<br />
Közhasznú Társaságot, elsősorban a strand<br />
üzemeltetésére. A KHT. 2001-ben csődbe<br />
ment, több tízmillió forint elúszott, dicstelen<br />
működése felszámolással ért véget. A<br />
strand üzemeltetését 2002. január 31-én a Viziközművekhez<br />
csatolták. Jelenleg egy helyi<br />
vállalkozó üzemelteti, 2009 szeptemberéig.<br />
A strand saját üzemeltetése sikertelen volt,<br />
bérbeadása sem jelent megoldást. Tovább<br />
kellene lépni, fejleszteni kellene. Annak idején<br />
sok albertirsai lakos téglajegyet vásárolt,<br />
így segítette a strand megépítését. Ennek<br />
a mintájára ma részvényjegyeket vásárolhatnának.<br />
Ehhez egy Részvénytársaságot<br />
kellene alapítania az önkormányzatnak,<br />
helyi vállalkozókkal és sok magánszemélylyel,<br />
akik a „kisrészvényesek” lennének.<br />
Így meg lehetne teremteni a pénzügyi forrásokat<br />
a fejlesztésekre, és az albertirsaiak<br />
kezében maradhatna a város legértékesebb<br />
vagyontárgya. Vagy tőkeerős befektetőre van<br />
szükség. Nem szabad olyan céggel tárgyalni,<br />
amely még be sincs jegyezve. Úgy tudom,<br />
hogy a három érdeklődő cég közül, egyik sem<br />
tőkeerős befektető. Az egyik cég 600 milliós<br />
pályázatot akar benyújtani az önkormányzat<br />
vagyonának a segítségével. Ha a pályázat nem<br />
sikerül oda lesz a vagyon. Bármilyen jogi<br />
konstrukció alapja csak az lehet, hogy az önkormányzat<br />
legyen a többségi tulajdonos. A<br />
10 százalékos tulajdonrész nem elfogadható<br />
ajánlat. Fontos, hogy a képviselő-testület ne<br />
hagyja magát sürgetni. Ősszel választások<br />
lesznek, javaslom, hogy az új testület döntsön<br />
az ügyben, de még helyesebb lenne a<br />
helyi népszavazás kiírása.<br />
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
AKTUÁLIS<br />
MSZP<br />
GÉR MÁRTON ELNÖK:<br />
Tisztelt Olvasó! Amennyiben ön járt már az<br />
albertirsai strandon, vajon olvasta-e azt a kis<br />
táblát, amely a bejáratnál van elhelyezve?<br />
Amennyiben nem most leírom, mi van ez a<br />
táblán! „Készült 1983-85. <strong>Albertirsa</strong> nagyközség<br />
lakossága üzemei és intézményei példás<br />
összefogásának eredményeként.” Igen kedves<br />
olvasó, példás összefogás eredményeként,<br />
amely azt jelenti, hogy lakosságunk pénzzel,<br />
üzemeink pénzével, és társadalmi munkájukkal<br />
járultak hozzá ahhoz, hogy a strand<br />
megépülhessen. Azok az emberek, akik házról-házra<br />
járva adományokat gyűjtöttek és<br />
azok, akik csekély jövedelmükből 30-50 Ft-ot<br />
adtak arra a célra, igen azok akarták, hogy<br />
legyen a községben strand. Akkor, amikor<br />
arra törekszünk, hogy legyen már valami<br />
haladás, fejlődjön a strand, eszünkbe kell<br />
jusson, hogy ez a strand valóban a szó szoros<br />
értelmében közvagyon, mert 100 és 100<br />
ember 30-50 Ft-jából, önkéntes társadalmi<br />
munkájával épült. Sajnos a mostani helyzetünkben<br />
igen sok a szerencselovag, aki<br />
azon mesterkedik, hogy hogyan juthasson<br />
könnyen és gyorsan vagyonhoz, még azon<br />
az áron is, hogy másokat a tulajdonuktól<br />
megfosszon. Ezért mi azt az álláspontot<br />
támogatjuk, hogy minden befektetést kellő<br />
körültekintéssel, és biztosítékkal kell megkötni,<br />
hogy a vagyonunk megmaradjon és<br />
a köz javára gyarapodhasson!<br />
MUNKÁSPÁRT<br />
TÉGLÁS JÓZSEF TITKÁR:<br />
Úgy gondolom, hogy a városi termálfürdő<br />
kényes téma, pláne, ha belegondolunk ab-<br />
2006. május<br />
ba, hogy a szomszédságunkban /Cegléd<br />
– Budai út/ mekkora beruházásból épült a<br />
komplexus. Talán ezért is akkora a belépők<br />
ára, amelyet, nem minden család engedhet<br />
meg magának. Ezért, hosszabbtávú, ha az<br />
úgynevezett „sok kicsi többre megy” , a szegényebb<br />
dolgozó rétegnek is kifizetődőbb<br />
fejlesztésekbe fog a város: 1. Szezon idényben<br />
(figyelembe véve a vonatközlekedést)<br />
helyi autóbusz járatot indítani, hétvégén ezt<br />
sűríteni is kell. 2. Az egészségüggyel egyeztetni,<br />
a gyógyhatású fürdővizet a gyógyítás<br />
céljaira használni úgy, hogy a szociálisan<br />
rászorulóknak kedvezményt is biztosítanának<br />
a terápiához. 3. A strand előtti téren<br />
kulturált parkolót kellene kialakítani. 4. A<br />
strand hátsó beépítetlen területén fanapozókat,<br />
asztalokat, padokat kellene elhelyezni<br />
/napernyővel/ a kulturáltabb piknik érdekében.<br />
5. A gyermekmedencékhez csúszdák<br />
kellenének. 6. A városnak kellene pályáznia<br />
egy téliesített, zárt fürdő megvalósításához.<br />
7. A hosszabb távú fejlesztések érdekében a<br />
strand közvetlen területét a város ne adja el,<br />
annak érdekében, hogy a fürdőt később tudják<br />
bővíteni. 8. Szükség lenne értékmegőrző<br />
szekrények kihelyezésére is.<br />
POLKA<br />
Nem kívánt a kérdésben nyilatkozni.<br />
SZDSZ<br />
Nem kívánt a kérdésben nyilatkozni.<br />
VÁLASZTÁSI SZÖVETSÉG<br />
Nem kívánt a kérdésben nyilatkozni.<br />
ORSZÁG KÖZEPE GYALOGOS ÉS<br />
KERÉKPÁR TÚRA<br />
INDUL ALBERTIRSÁRÓL MÁJUS 13-ÁN<br />
A Hegyisport és Turista Magazin szerkesztősége a pusztavacsi falunap keretében az<br />
Ország Közepe Kistérségi Társulással együttműködve Jeltorony 20 gyalogtúrát és<br />
Ország közepe (Ok) 35, 45, 90 kerékpártúrát szervez.<br />
Túra időpontja: május 13-a. Az Ok 35 és 90A túrák <strong>Albertirsa</strong> vasútállomásról indulnak.<br />
Nevezés 8-10 óra között. Nevezési díj: 400 illetve 500 Ft, melyért a szervezők<br />
túraleírást, frissítőt, csokoládét, a teljesítőknek oklevelet és kitűzőt adnak. A túrák<br />
célja: Pusztavacs, Romtemplom.<br />
Útvonal: Ok 90: <strong>Albertirsa</strong>, Jeltorony, Újlengyel, Ócsa, Inárcs, Hernád, Örkény,<br />
Pusztavacs.<br />
Ok 35: <strong>Albertirsa</strong>, Jeltorony, Rákóczi-telep, M5-felüljáró, Hernád, Örkény,<br />
Pusztavacs.<br />
Információ: www.turistamagazin.hu vagy Máté István 06/20-913-3899
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
2006. május 9<br />
A 2004. évi csatlakozásunk óta már lassan megszokjuk,<br />
hogy életünk sok területére befolyással van az Európai<br />
Unió. Részben új szabályok érvényesek ránk, részben<br />
meglepő lazasággal jár az, hogy a magyar vállalkozások<br />
az uniós „belpiac” részeseivé váltak. A szövetkezetekre<br />
pozitív hatással volt az ún. „jogharmonizáció”, hiszen<br />
az Európai Unió határozott ajánlást fogalmazott meg<br />
a szövetkezet, mint gazdálkodási forma fenntartásához.<br />
Mint állampolgárok számára szimpatikus lehet<br />
nekünk az, hogy az állam a népe iránti kötelezettségei<br />
között számon tartják a kisember vagy kisközösség<br />
együttműködési készségét, önsegélyezési, szolidaritási<br />
szándékát.<br />
Mindez egyik megjelenési formájává tették ismét a<br />
szövetkezetet a parlament által 2005 decemberében elfogadott<br />
törvény szerint. Ösztönzik az új szövetkezetek<br />
alapítását is, legalább 7 taggal, bármekkora tőkével és<br />
szinte bármilyen céllal. Lehet ez egy gazdasági tevékenység,<br />
pl. egy szélerőmű működtetése egy lakóközösség<br />
számára, de lehet egy gyógyászati eszköz, pl. kislabor<br />
együttes használata is. Lehet továbbá a bármilyen<br />
módon hasznosított vagyon hozadékának, közösen<br />
elhatározott célokra történő ráfordítása is. A törvény<br />
egyik legfontosabb vonása, hogy ismét kötelezővé teszi<br />
a közösségi alapképezését. Ez kell, hogy szolgáljon<br />
arra, hogy már ne csak önkéntesen, hanem kötelezően<br />
fordítsa a szövetkezet közösségi célokra a megtermelt<br />
nyeresége egy részét – 2007 júliusát követő gazdálkodás<br />
eredményéből. Az ajánlott célokat kormányrendelet<br />
fogja szabályozni, és a közgyűlés dönt majd a konkrét<br />
felhasználásról. Ha az ígéretek teljesülnek, e célokat<br />
adókedvezmények is fogják támogatni. Szövetkezetet<br />
tehát érdemes alapítani, de csak akkor, ha a tulajdonosok<br />
képesek egymást tiszteletben tartva, egyenrangúan<br />
együttműködni. A meglévő szövetkezetek ezt már<br />
megszokták, hiszen az 1 tag 1 szavazat elve szinte<br />
csak itt érvényesül, a társaságoknál a tőkenagysághoz<br />
kapcsolódik a döntési jog. A sokéves vajúdás után az<br />
európai szövetkezeti törvény, mint jogforrás segített<br />
abban, hogy pontot tettek a törvénykezés szintjén a<br />
szövetkezeti üzletrész sorsára.<br />
AKTUÁLIS<br />
SZÖVETKEZETEK<br />
– EURÓPAI MÓDON<br />
Míg a kft-knél az üzletrész a tag által befizetett vagyonrészt<br />
testesíti meg, addig a szövetkezetekben az<br />
1992-ben kötelezően nevesített vagyon részét jelenti.<br />
Nemzetközi szinten egyetlen ország szövetkezetében<br />
sincs ilyen jellegű „mű értékpapír”, mint a mi üzletrészünk.<br />
Az új törvény megszünteti ezt a fogalmat és<br />
a vagyoni formát. 2007. április 30-ig kötelezővé teszi,<br />
hogy a szövetkezet közgyűlése rendelkezzen annak<br />
sorsáról. Változatlanul megvan a lehetőség addig,<br />
hogy a szövetkezet a korábbi áron megvásárolhassa<br />
az üzletrészt a tulajdonosoktól, esetleg lecserélheti – ha<br />
van társasága – a saját értékpapírjára. Ezt a határnapot<br />
követően kötelezően át kell, hogy alakítsa a szövetkezet<br />
az esetlegesen megmaradt üzletrészeket, nem tag<br />
üzletrész tulajdonosok esetében ún. átalakított befektetői<br />
részjeggyé.<br />
Ezzel az eljárással egy betagozódott vagyonrésszé<br />
válik az üzletrész, amelyet kivenni már nem lehet. A<br />
saját tagjától ugyanígy megvásárolhatja, vagy cserélheti<br />
az üzletrészt a szövetkezet, esetleg befektetői részjeggyé<br />
alakíthatja azt. – E fogalom egy hosszútávon mobilizálható<br />
vagyonrészt fog jelenteni. A határidő leteltével,<br />
amennyiben nem választ a tag a szövetkezet által felajánlott<br />
átváltási vagy vételi lehetőségekből, akkor az<br />
ő üzletrésze is átalakított befektetői részjegy lesz 2007.<br />
május 1-től. Ha pedig a leírt módokon megszűnt a<br />
szövetkezetben az összes üzletrész, a cég átállhat az<br />
új törvényre, és az újrafogalmazott közösségi célokért<br />
folytathatja a vállalkozási tevékenységét. Egy komolyabb<br />
alaprészjegy érték mellett a szövetkezeti közgyűlés<br />
döntheti el, hogy az adózás utáni eredményt<br />
nagyrészt közösségi célra fordítja, vagy osztalékot is<br />
fizet, ha ehhez kellő mértékű eredmény termelődik.<br />
Akár most alapít valaki szövetkezetet, akár régiként<br />
kell, hogy újrafogalmazza a működési célját – ambicionáló<br />
feladat e társadalmilag is hasznos szervezeti<br />
forma újraélesztése. Beleillik abba a gondolatsorba, mely<br />
szerint a jó hagyományokat, helyi értékeket megtartva<br />
kell megőrizni.<br />
Sárik Jánosné<br />
(x)
10<br />
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
AKTUÁLIS<br />
MESÉLNEK AZ ÉVSZÁZADOK<br />
Május 1.: a májusfaállítás<br />
Május elseje a tavasz kibontakozásának<br />
örömünnepe. Az erdő,<br />
a mező és a rét díszbe öltözik,<br />
az alvó rügyek, a fák lombjai<br />
kibontakoznak. A természet és<br />
az ember is örül ennek a csodás<br />
ébredésnek. Talán ez az eufórikus<br />
hangulat késztette már a XV.<br />
században is arra az embereket,<br />
hogy május első napján a házakat<br />
zöld lombokkal díszítsék<br />
fel, és önfeledten gyönyörködjenek<br />
az árnyas erdők, ligetek<br />
megidézett hangulatában, a<br />
madarak énekében. A májusi<br />
kidíszített zöldágat, a májusfát<br />
májfának nevezik, és az ünnepet<br />
megelőző éjszakán állítják fel a<br />
Közös szennyesünk…<br />
Napjaink politikai felhangoktól sem<br />
mentes megnyilvánulásai vezették tollamat,<br />
mikor az alábbi írásba kezdtem.<br />
Hiszem, hogy szükség van arra, hogy<br />
objektív szemüvegen keresztül lássuk és<br />
láttassuk a világot, főleg mikor közvetlen<br />
lakókörnyezetünkről és annak jövőjéről<br />
alkotunk véleményt.<br />
Lássuk hogyan is áll a helyzet napjainkban<br />
a szennyvíztisztító ügyében! Gyakran emlegetett<br />
tény, hogy üzemünk jelenlegi kapacitása<br />
jelentősen elmarad – naponta mintegy<br />
300–400 m 3 -rel – a felmerülő igénytől. A<br />
város csatornahálózatának kivételesen jó<br />
kiépítettsége és a 2004-ben bevezetett környezetterhelési<br />
díj együttesen a rákötések<br />
fokozatos növekedését okozzák most és a<br />
jövőben egyaránt. Már önmagában a fenti<br />
tények is elengedhetetlenné teszik a kapacitás<br />
mielőbbi bővítését, de a helyzetet a – háztartási<br />
vegyszerek egyre fokozódó használata<br />
következtében – megnövekedett szennyezőanyag<br />
koncentráció tovább súlyosbítja. Nem<br />
utolsó sorban pedig a jövő generációért való<br />
felelősségvállalás (a környezettudatosság) is<br />
szeretett lánynak. A májfa állítás<br />
szokása hazánk egész területén<br />
ismert. A májusfát általában legények<br />
állították a lányoknak, de<br />
érdekességként megjegyezendő,<br />
hogy szokás volt a lutheránusoknál<br />
a templomban is felállítani a<br />
májusfát. Ezt a szokást egyébként<br />
1774-ben Tessedik Sámuel<br />
megbélyegezte, és elítélendőnek<br />
kiáltotta ki.<br />
Régen a fát általában az erdőből<br />
lopták a legények, emiatt<br />
aztán a hatóság nem igen nézete<br />
jó szemmel ezt a szokást,<br />
és gyakran üldözte is a faállítást.<br />
Ennek ellenére a tiltás mit sem<br />
ért, hiszen ezzel a gesztussal adta<br />
tudtára egy-egy fiú a falunak,<br />
hogy melyik lánynak udvarol.<br />
Falualapító elődeink fiataljai is<br />
nagyon kedvelték ezt a régi szép<br />
szokást, hiszen annyi izgalom,<br />
élmény kapcsolódott ehhez az<br />
eseményhez. A májusfát hozó fiú<br />
megköveteli napjaink döntéshozóin a sürgős<br />
beavatkozást.<br />
Megoldás?! A helyi vezetőség 3 irányból<br />
reméli a kapacitás bővítéséhez, az üzem modernizáláshoz<br />
szükséges forrást. A korábban<br />
más sikertelennek bizonyult – a régió kompetenciájába<br />
tartozó – céltámogatás mellett<br />
további lehetőséget jelenthetnek az Európai<br />
Uniós pályázatok, valamint a hitel felvétel<br />
is. Az első két megoldás hátránya, hogy – a<br />
pályázati rendszerek itt tárgyalni nem kívánt<br />
komplexitása miatt – csak mintegy 2 év<br />
múlva történhetne meg az első kapavágás.<br />
Az önkormányzati testület eddigi reakciói<br />
viszont arra engednek következtetni, hogy<br />
utóbbit, azaz a hitel felvételt ördögtől valónak<br />
tartják.<br />
Pedig minden jel arra utal, hogy az egyetlen<br />
lehetőség a beruházás több fázisra bontása és<br />
hitelből történő finanszírozása… Ezt a megoldást<br />
azért is javaslom, mert korszerűtlen<br />
szennyvíztisztítónk napjainkban is működési<br />
megtakarításokat képes produkálni (mintegy<br />
évi 10 millió forintot). Ez az összeg pedig<br />
modernizációval és a fokozódó rákötésekkel<br />
2006. május<br />
csapat egész éjjel nem aludt, de<br />
nem bánkódta, iszogattak. Éjfél<br />
után aztán igen-igen jókedvűen<br />
értek a lányos házhoz, mivel a fát<br />
csak ilyenkor lehetett felállítani,<br />
hiszen titokban kellett felállítani,<br />
amikor már a házban alszanak.<br />
Reggel mire felébredt a lány, már<br />
állni kellett a szépen feldíszített<br />
fának.<br />
A gyönyörű nyárfaágra színes<br />
krepp-papír szalagok, egy üveg<br />
bor, és sok-sok ajándék került,<br />
annak függvényében, hogy<br />
milyen módos volt az udvarló.<br />
Május elsején pedig szép ünnep<br />
volt a majális, amit az erdőben<br />
nagy vidámsággal költöttek el. A<br />
rezesbanda fújta a talpalávalót,<br />
más bográcsban főzte a finom<br />
marha vagy birkapörköltet, ettekittak,<br />
a gyerekek pedig játékos<br />
programokban, vetélkedőkben<br />
vettek részt.<br />
Remélhetően ez a régi szép<br />
szokás az idők végezetéig megmaradt<br />
majd mindenki legnagyobb<br />
örömére.<br />
Kovács Károlyné<br />
néprajzgyűjtő<br />
tovább növelhető, ezzel fedezetet teremtve a<br />
hitel törlesztésére. Tovább árnyalja a képet,<br />
hogy 2006-tól minden önkormányzatnak,<br />
így városunknak is szennyezési ütemtervet<br />
kell készítenie, amely esetleges alul tejesítése<br />
jelentős nagyságrendű bírsággal terhelheti<br />
közös kasszánkat. Így potenciális – hiteltörlesztésre<br />
fordítható – pénznek tekinthetjük a<br />
környezetszennyezési bírságra ki nem fizetett<br />
milliós nagyságrendű összeget is.<br />
A pénzintézetek által az önkormányzatok<br />
számára kidolgozott (gyakran állami kamattámogatással<br />
igénybe vehető) speciális finanszírozási<br />
konstrukciók megszívlelendők és<br />
hiszem, hogy nem ördögtől valók… Lássuk<br />
be, hogy az ésszerű kereteken belül tartott<br />
és átgondoltan felhasznált hitel a jövő generációjának<br />
és városunk mostani lakosainak<br />
is hitelesebb garanciát jelent egy teljesebb<br />
és egészségesebb életre, mint a kiváráson,<br />
halogatáson alapuló – s ezzel beláthatatlan<br />
környezeti következményekkel járó – politika!<br />
„Senki sem garantálhatja a jövőt. A legjobb,<br />
amit tehetünk, hogy felmérjük a vállalt kockázatot,<br />
felbecsüljük képességünket a velük<br />
való megbirkózásra, aztán bizalommal telve<br />
tervezünk.” (Henry Ford)<br />
Jászberényi Tamás
Fotók: Motyovszki Mária<br />
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
2006. május 11<br />
Pest megye 15-ös számú választókerületében<br />
5 képviselő-jelölt szerezte meg az ahhoz<br />
szükséges számú kopogtató cédulát,<br />
hogy indulhasson a 2006-os országgyűlési<br />
választásokon. Dr. Czinege Imre az MSZP,<br />
Dr. Csáky András az MDF, Földi László a Fidesz-KDNP,<br />
Korondi Miklós a MIÉP-Jobbik,<br />
valamint Kovács Zoltán az SZDSZ színeiben<br />
vett részt a versengésben.<br />
Annak ellenére, hogy Albertirsán a 9420<br />
választásra jogosult közül 5956 választópolgár<br />
megjelent a szavazóurnáknál, azaz<br />
63%-a a választásra jogosultaknak, még sem<br />
született a 15-ös választókerületben az első<br />
fordulóban végleges eredmény. Így itt is mint<br />
AKTUÁLIS<br />
Az országgyűlési választások, albertirsai eredményeiről röviden!<br />
Dolina Túra<br />
2006. április 22.<br />
Már tavaly nyáron elkezdtük felfesteni a túra jelzéseit, ami elég<br />
komoly feladatnak bizonyult. A 3 távon – 10 km, 20 km, 50 km<br />
– 2-3, esetenként 4-szer kellett végigmennünk a különböző festékrétegekkel.<br />
Más módon is próbáltuk emelni a túra színvonalát. Ez<br />
évben a rajzolt térképvázlat helyett színes turista térképet, és új<br />
színes emléklapot adtunk a résztvevőknek.<br />
A színes kitűzőre, amit szintén mindenki megkapott, ráírtuk az<br />
adott táv hosszát is. A gördülékenyebb lebonyolítás érdekében kértük<br />
az iskolákat, hogy előzetesen jelezzenek vissza, hogy hány fővel<br />
kívánnak részt venni a rendezvényen. Ennek a kérésünknek sajnos<br />
nem minden intézmény tett eleget, így a korábban jelzett 350-400<br />
diák helyett, 650 résztvevő „kiszolgálásával” kellett megbirkóznia<br />
kis csapatunknak. Ez nem ment volna civil segítőink (barátok,<br />
rokonok, ismerősök) nélkül, akiknek ezúton is köszönjük munkájukat.<br />
Külön köszönjük áldozatos munkáját Farkas Pál úrnak, aki<br />
lehetővé tette, hogy a strandon 2 medencében pihenhessék ki a<br />
túrázók az út fáradalmait. A legfiatalabb és a legöregebb résztvevő<br />
a Dolina túra logójával ellátott pólót kapott jutalmul.<br />
A legtöbb kilométert megtett iskola idén is a ceglédi Táncsics<br />
Mihály Általános Iskola lett. Jutalmuk egy serleg és egy hatalmas<br />
torta volt. Ugyancsak serleg és torta volt a jutalma a Hidvégi Lajos<br />
Általános Iskolának (Mikebuda), akik az iskola létszámához viszonyítva<br />
a legtöbben (közel a fele) vettek részt a túrán. A rendezvény<br />
hírnevét öregbíti az is, hogy jöttek túrázók a Tiszántúlról, a Ba-<br />
az ország sok településén<br />
második fordulóra került<br />
sor, amelyben a választási<br />
törvényeknek megfelelően<br />
az első három jelölt indulhatott<br />
el: Dr. Czinege Imre,<br />
aki a szavazatok 42.21%-át<br />
szerezte meg az első fordulóban,<br />
Földi László, aki<br />
a voksok 40.63%-ával bírt,<br />
valamint Dr. Csáky András<br />
a megszerzett szavazatok<br />
9.21%-ával. Ő a választások<br />
második fordulójára visszalépett,<br />
de az MDF országos<br />
listáján bekerült<br />
a parlamentbe.<br />
Az április 23-ai választásokon<br />
így ketten mérettettek meg,<br />
dr. Czinege Imre az MSZP és<br />
Földi László a FIDESZ-KDNP<br />
jelöltje. A 23-ai közel 90%-os<br />
részeredmények ismeretében<br />
minimális többséggel<br />
dr. Czinege Imre vezetett, de<br />
végleges eredmény csak április<br />
29-én születhetett meg, hiszen<br />
Cegléd 3-es számú választókörzetében<br />
30 külképviseleti<br />
szavazó is jelezte választási szándékát.<br />
Az április 29-ei összesítés eredményeként<br />
a mandátumot dr. Czinege Imre<br />
szerezte meg.<br />
Így Pest Megye 15-ös választókörzetének<br />
ebben a ciklusban is két országgyűlési képviselője<br />
lesz: dr. Csáky András az MDF és dr.<br />
Czinege Imre, a MSZP színeiben képviseli<br />
majd a körzet választópolgárainak érdekeit<br />
a 2006-2010-es ciklusban.<br />
Az eredmény nem végleges, mert a FIDESZ<br />
a szavazatok újraszámlálását kérte.<br />
S. L.<br />
laton vidékéről, Budapestről és az ország számos más pontjáról<br />
is. Egyik pilisi pontőrünket sajnálatos biciklis baleset érte, neki<br />
jobbulást kívánunk!<br />
Külön köszönet azoknak, akik támogatása nélkül a rendezvény<br />
nem jöhetett volna létre: Faco Kft, Pálinkás Ferenc, Ambróziné<br />
Jansik Márta, Réczi Pál, Aranypatkó Vendéglő, Pásztor Vegyesbolt,<br />
Kovács Gábor – Törpe ABC, Tollas Üzletház, Boldóczki Pál, <strong>Albertirsa</strong>i<br />
Kábeltelevízió, Magyar Turista, Tourinform Cegléd, Varga<br />
ABC, Dobrovolni Pál, Apáti Nyomda, MÁV albertirsai dolgozói,<br />
Kovács Károlyné – Faluház, Hídvégi Lajos Általános Iskola Mikebuda.<br />
Köszönjük közhasznú munkásaink megfeszített, kemény<br />
munkáját, amelyet a túra útvonal kitisztításáért végeztek és pontőreink<br />
segítségét.<br />
Ifj. Pásztor János Attila<br />
Fotó: Motyovszki Mária
12<br />
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
AKTUÁLIS<br />
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS<br />
Kiíró megnevezése, székhelye: <strong>Albertirsa</strong> Város<br />
Önkormányzatának Képviselő-testülete (2730<br />
<strong>Albertirsa</strong>, Irsay K. u. 2).<br />
Pályázat tárgya: <strong>Albertirsa</strong>, Pesti u. 46. szám<br />
alatt található, 1749 helyrajzi számú, 1352 m 2<br />
területű, üres telekingatlan tulajdonjogának értékesítésére.<br />
1. Az ingatlan adatai: Cím: 2730 <strong>Albertirsa</strong>,<br />
Pesti u. 46. Helyrajzi szám: 1749; az ingatlan<br />
területe: 1352 m 2 ; Övezeti besorolása: VT-1<br />
– településközponti vegyes terület: Beépíthetősége:<br />
zártsorú, 40%-os, építménymagasság:<br />
6 m, zöldfelület, legkisebb mértéke: 40%. A telek<br />
induló ára: 13.520.000,-Ft + áfa. Pályázati alapdíj:<br />
135.200.-Ft<br />
2. Pályázati feltételek<br />
2/a. Pályázó köteles a tervezett beépítésére<br />
vonatkozó látványtervet benyújtani pályázatához.<br />
A telek fordított „L” alakban építhető be – mint<br />
az albertirsai „Árkád sor”. A pályázatot elnyert<br />
tulajdonos a telek mindkét utcafrontján 1,5 m. szélességben<br />
viacolor térburkolatot köteles építeni.<br />
A pályázatot elnyert tulajdonos vállalja, hogy az<br />
ingatlan Pesti út és Vasút utcai sarokrészét nem<br />
keríti le, továbbá hozzájárul a terület közcélú használatához,<br />
és ennek biztosítása érdekében – az<br />
adás-vételi szerződés megkötésével egy időben<br />
– az önkormányzattal szerződést köt. A pályázatot<br />
elnyert tulajdonos vállalja, hogy a pályázaton<br />
elfogadott látványterv szerinti – építési engedély<br />
birtokában – beépítést az adás-vételi szerződés<br />
megkötésétől számított 2 éven belül megvalósítja,<br />
ennek biztosítékául hozzájárul az adásvételi<br />
szerződésben visszavásárlási jog kikötéséhez és<br />
ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez <strong>Albertirsa</strong><br />
Város Önkormányzata javára. Amennyiben a beépítés<br />
2 év alatt nem teljesül, az önkormányzat<br />
él visszavásárlási jogával. <strong>Albertirsa</strong> Város Önkormányzata<br />
az ingatlan elidegenítése esetére,<br />
elővásárlási jogot köt ki. Az ingatlan vételára nem<br />
tartalmazza a közműfejlesztési hozzájárulásokat.<br />
Pályázó vállalja, hogy az eredményhirdetést követő<br />
15 napon belül az adás-vételi szerződést<br />
megköti. Az adásvételi szerződést a vevőnek kell<br />
elkészíttetnie saját költségén.<br />
2/b. Pályázati alapdíj: A pályázók kötelesek 135.<br />
200,- Ft-ot, azaz egyszázharmincötezer-kettőszáz<br />
forintot pályázati alapdíj címen <strong>Albertirsa</strong> Város<br />
Polgármesteri Hivatal 11742159-15390723 számú<br />
számlájára átutalni. A pályázati alapdíj a vételárba<br />
beszámít, nem nyert pályázat és eredménytelenség<br />
esetén, az eredményhirdetést követő 8 banki<br />
napon belül visszautalásra kerül.<br />
2/c. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó<br />
azonosító adatait (név, lakcím, levelezési cím, cég<br />
neve, székhelye, képviselő neve, aláírási címpéldány);<br />
vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány<br />
másolata; társaság esetén 30 napnál nem<br />
régebbi cégkivonat másolata; a telek beépítésének<br />
látványtervét (épületek, park); adó (APEH), illeték,<br />
helyi adó igazolás; nyilatkozat a pályázati feltételek<br />
elfogadásáról; nyilatkozat, hogy a vételár<br />
rendelkezésre áll; a pályázati alapdíj összegéről a<br />
befizetést igazoló banki kivonat; pályázati anyaghoz<br />
csatolt regisztrációs lap kitöltve.<br />
3. A pályázati anyag: A pályázati anyag átvehető:<br />
<strong>Albertirsa</strong> Város Polgármesteri Hivatala<br />
Műszaki Iroda (5.sz szoba) 2006. április 20 – tól<br />
2006. május 15-ig terjedő időszakban, bármelyik<br />
munkanapon 8-16 óráig (pénteken 8-12 óráig) Az<br />
anyag tartalmazza az ingatlan tulajdoni lapját, hivatalos<br />
helyszínrajzot, építéshatóság nyilatkozatát a<br />
beépíthetőségre, helyszíni vázlatot. A pályázaton,<br />
és az azt követő versenytárgyaláson való részvétel<br />
feltétele a pályázati anyaghoz csatolt regisztrációs<br />
lap kitöltése, és a pályázattal együtt történő<br />
leadása! A pályázati anyag ára: 3.000,-Ft + áfa,<br />
mely egyszeri, vissza nem térítendő.<br />
4. A pályázat beadási határideje: A pályázatot<br />
zárt borítékban <strong>Albertirsa</strong> Város Polgármesteri Hivatal<br />
Műszaki Irodáján (5. szoba) lehet benyújtani.<br />
A pályázat benyújtási határideje: 2006. június 15.<br />
15:00 óra! A határidő leteltét követően beérkezett<br />
pályázatokat az önkormányzat nem fogadja el!<br />
5. A pályázat felbontása és elbírálása: A pályázat<br />
felbontása – 2006. június 20-án 10 órakor<br />
– a képviselő testület tagjaiból álló 3 tagú bizottság<br />
jelenlétében történik, az eljárásról jegyzőkönyv<br />
készül. A benyújtott pályázatokat a képviselőtestület<br />
tagjaiból álló 3 tagú bizottság bírálja el.<br />
A döntés ellen fellebbezni nem lehet. Érvényes a<br />
pályázat, ha a pályázati kiírásban szereplő határidőig<br />
a Polgármesteri Hivatalba megérkezik, és a<br />
pályázati anyag a 2. pontban felsorolt feltételeknek<br />
megfelel. A pályázati anyagok megismerése után<br />
a bíráló bizottság az alábbiak szerint dönthet: Egy<br />
ajánlat esetén, ha az a pályázati kiírás feltételeinek<br />
megfelel, elfogadja és kihirdeti a győztes pályázót.<br />
Több ajánlat esetén – a pályázat felbontásától számított<br />
5 munkanapon belül – versenytárgyalásra<br />
kerül sor, ennek győztesével köt az önkormányzat<br />
szerződést. Eredménytelennek minősíti a pályázatot,<br />
mert elfogadhatatlan ajánlatok érkeztek,<br />
vagy nem érkezett érvényes ajánlat.<br />
6. Versenytárgyalás: Több ajánlat esetén<br />
a Hivatal az ajánlattevők és a bíráló bizottság<br />
részvételével versenytárgyalást tart. A versenytárgyalást<br />
a bíráló bizottság folytatja le, a következő<br />
szabályok szerint: A versenytárgyalást a Polgármesteri<br />
Hivatal Tanács termében tartja meg. Az<br />
önkormányzat a versenytárgyalás helyszínéről és<br />
időpontjáról valamennyi ajánlattevőt értesíti, aki<br />
érvényes ajánlatot adott be. Az értesítés tartalmazza<br />
(név nélkül) a beérkezett legkedvezőbb<br />
ajánlatot, és felhívást az ajánlattevők részére, hogy<br />
a versenytárgyaláson teljes körű döntésre jogo-<br />
2006. május<br />
sult képviselői útján vegyenek részt. A képviseleti<br />
jogosultságot a versenytárgyalás kezdetén megfelelően<br />
igazolni kell. Gazdasági társaság csak a<br />
törvényes képviselője, vagy a Pp. előírásai szerinti<br />
meghatalmazással rendelkező meghatalmazottja<br />
útján vehet részt a versenytárgyaláson. Magánszemély<br />
pályázó esetén csak a regisztrációs<br />
lapon feltüntetett személy, személyek, valamint<br />
a jogszabályi előírásoknak megfelelő meghatalmazást<br />
felmutató személy, személyek vehetnek<br />
részt a versenytárgyaláson. A versenytárgyaláson<br />
az ajánlattevő az általa közölt ajánlati ártól lefelé<br />
nem térhet el. A versenytárgyalás a személyesen<br />
résztvevő ajánlattevők között zajlik. Amennyiben<br />
gazdasági társaság a pályázó, köteles a versenytárgyaláson<br />
3 <strong>hó</strong>napnál nem régebbi, eredeti cégkivonatot<br />
és aláírási címpéldányt bemutatni. A<br />
versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül, amit a<br />
jelenlévő ajánlattevők és az önkormányzat képviselője<br />
írnak alá. A pályázó anyagi és jogi következmények<br />
nélkül a versenytárgyalás megkezdése<br />
előtt léphet vissza. A versenytárgyaláson a licit<br />
lépcső: 200.000,-Ft. Az ingatlan vételi jogát az a<br />
pályázó szerzi meg, aki a versenytárgyaláson a<br />
legmagasabb összegű vételár megfizetését vállalja.<br />
A vételi jogot kizárólag a regisztrációs lapon<br />
feltüntetett személy, gazdasági társaság szerezheti<br />
meg. Amennyiben a pályázó a versenytárgyaláson<br />
vételi jogot szerez, de a szerződéstől -bármely<br />
okból, bármilyen formában- eláll, a kiíró a befizetett<br />
pályázati alapdíjat bánatpénzként kezeli, s nem<br />
fizeti azt vissza. A vételi jog nem ruházható át,<br />
nem engedményezhető. Amennyiben több pályázó<br />
vállalja azonos összegű legmagasabb vételi<br />
ár megfizetését, úgy a nyertes pályázó személyét<br />
illetően sorsolás dönt. A vevőnek a vételárat<br />
egy összegben kell megfizetni az adás-vételi<br />
szerződés aláírásával egy időben. A vételi jogot<br />
megszerző pályázó visszalépése esetén, az erről<br />
szóló értesítést követő 30 napon belül, a következő<br />
legmagasabb vételárat ajánló pályázót, a<br />
vétel gyakorlása külön versenytárgyalás nélkül<br />
is megilleti. A második legmagasabb ajánlatot<br />
tevő pályázó visszalépése esetén a pályázat<br />
eredménytelennek minősül.<br />
A pályázatot kiíró <strong>Albertirsa</strong> Város Önkormányzatának<br />
Polgármesteri Hivatala fenntartja<br />
a jogot, hogy a kiírásban szereplő ingatlanra<br />
a kiírást a versenytárgyalás megkezdése előtt<br />
visszavonja. Ebben az esetben a már befizetett<br />
pályázati alapdíjat a pályázó részére visszafizeti. A<br />
vevőnek a vételárat egy összegben kell megfizetni<br />
az adásvételi szerződés aláírásával egyidőben.<br />
Az Önkormányzat fenntartja azt a jogot, hogy a<br />
pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek<br />
nyilvánítja.<br />
A pályázattal és az ingatlannal kapcsolatos kérdésekre<br />
a Polgármesteri Hivatal 5. Irodájában, az<br />
570-056 telefonszámon, ügyfélfogadási időben<br />
kapnak tájékoztatást az érdeklődők.
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
2006. május 13<br />
Valamikor a XVIII. század derekán igen híres<br />
német katona mutogatta az ügyességét<br />
a bécsi színházban. Olyan ügyesen tudott<br />
az karddal hadakozni, hogy senki őt meg<br />
nem vághatta; ellenben ő meg mindenkin<br />
sebeket ejtett, aki csak vele kiállott.<br />
Egy este Mária Terézia királyasszony is<br />
megnézte a németet. Körülötte magyar urak<br />
ültek a színházban.<br />
– No – mondta Mária Terézia az Eszterházy<br />
hercegnek –, van-e ilyen ügyes ember<br />
a magyarok között?<br />
– A legkisebb kanászom is ügyesebb – felelte<br />
Eszterházy.<br />
– Azt szeretném látni – szólt a királyaszszony.<br />
Eszterházy kiment a színházból, és<br />
meghagyta az inasának, hogy üljön azonnal<br />
kocsira, hozza el a Pista kanászt Szentmártonból.<br />
Ez a Pista kanász erős, veszekedős<br />
legény volt. Kardot ugyan sohasem forgatott,<br />
de félni sem félt semmitől és senkitől.<br />
A kanásznak híre futott Bécsben.<br />
MESE<br />
MESESAROK<br />
(Kedves gyerekek, áprilistól útjára indítottuk a mesesarkot az <strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong>ba.<br />
Hónapról-<strong>hó</strong>napra egy-egy mesét, mondát olvashattok itt, amelynek a különlegessége,<br />
hogy a történethez ti készíthetitek az illusztrációt. A meséhez a legjobb rajzot készítő<br />
gyermeket könyvjutalomban részesítjük, és a rajza meg is jelenik a lap hasábjain.<br />
Az áprilisban beküldött rajzok közül az első helyet megosztva Uszkay Zsófia 3. és<br />
Garami Zsolt 2. osztályos tanuló nyerte, Andrádi Anita 2. osztályos a második, a<br />
harmadik pedig Tóth Benjamin 3. osztályos diák munkája lett. Gratulálunk!)<br />
Gárdonyi Géza: Az Eszterházy kanásza<br />
Óriási falragaszok hirdették, hogy hétfőn<br />
este Mayer Richárd, a kitűnő vívó, elevenen<br />
felaprít egy magyart a színházban. Pistát<br />
beállították a színpadra azon szűrösen és<br />
tarisznyásan, ahogy megérkezett.<br />
Ő bizony nem tudta, hogy mint akarnak<br />
vele. Rátámaszkodott a hosszú somfabotjára,<br />
és úgy bámulta a nagy, fényes közönséget<br />
a színházban.<br />
Egyszer csak kilépked nagy hegyesen a<br />
német. Illog-villog a fényes kard a kezében.<br />
Szinte táncolva járja körül a Pista kanászt,<br />
ő maga is nevet annak a szűrös tarisznyásnak.<br />
Pista csak nézi, nézi, mit ugrál előtte<br />
az a furcsa német.<br />
„Csak hadd ugráljon – gondolja –, ha<br />
kedve tartja.”<br />
Az mondja akkor a német: – No, matyar,<br />
most lefákni pal füled! Azzal levágja a Pista<br />
bal fülét. Pista utána néz a fülének. Nem<br />
tetszik neki a mulatság. De azért nem szól<br />
semmit. Marad mozdulatlanul a botjára támaszkodva.<br />
– Most pedig – mondja a német a színházi<br />
nép harsogó kacagása között – lefákni<br />
jop füled. Azzal odatáncol ismét, és levágja<br />
a Pista jobb fülét.<br />
A németek jobbra-balra dőlnek nevettükben.<br />
Eszterházy röstelli, hogy a kanásza csakugyan<br />
össze engedi magát vagdalni.<br />
Lekiált a páholy<strong>hó</strong>l: – Pista, ne hagyd<br />
magad! Pista megismeri a gazdája hangját.<br />
Föltekint. – Üthetem hát? – kérdezi ledobva<br />
szűrét.<br />
– Persze, hogy ütheted! – feleli Eszterházy.<br />
Pista akkor felkapja a botját, és nekiugrik<br />
a németnek. Akkorát húz annak a fejére,<br />
hogy lepedőben szállítják el a színházból.<br />
A németek tapsolnak neki és körülveszik,<br />
hogy megszoríthassák a kezét, mint ahogy<br />
a győzőnek szokás. Pista azonban már akkor<br />
úgy benne van a verekedésben, hogy azt<br />
hiszi, azok mind nekiesnek.<br />
Fölkapja hát újra a botját, és nekiugorva a<br />
sok száz németnek, püföli őket irgalmatlanul.<br />
Csak akkor áll meg, mikor Eszterházy<br />
újra lekiált neki:<br />
– Ne bánts őket, Pista! Pista akkor abbahagyja<br />
a verekedést. Levett kalappal áll meg<br />
a gazdája előtt. A németek akkor újra körülveszik,<br />
és teleszórják a kalapját arannyal.<br />
– Derék gyerek vagy Pista – mondja a<br />
herceg –, mától fogva nem leszel kanász,<br />
hanem huszár, mégpedig a királyné szolgálatában.<br />
– Köszönöm uram – feleli Pista –, de miért<br />
kaptam én ezt a sok pénzt?<br />
– Hát azért, hogy fejbe ütötted a németet.<br />
– Ejnye, ha tudtam volna, hogy ezt így<br />
fizetik – feleli Pista –, bizony azelőtt is feljártam<br />
volna ide Bécsbe.<br />
Huszár lett belőle, de csak egy esztendeig<br />
szolgált. Akkor felment a herceghez, és azt<br />
mondta neki: – Köszönöm a hozzám való<br />
jóságát, uram, de már hazakívánkozom. A<br />
kis pénzen házat meg földet veszek. Magyar<br />
embernek nem való Bécsben lakni.
14<br />
<strong>Albertirsa</strong> Sportjáért kitüntetést kapott<br />
Huszák Ferenc kézilabdázó, Keliger<br />
Bernadett pedig <strong>Albertirsa</strong> élsportolója<br />
díjat kapott!<br />
Huszák Ferenc a kézilabda csapat szakosztályvezetője,<br />
a Pest Megyei Kézilabda<br />
Szövetség elnökségi tagja: „Hát én a sportot<br />
Albertirsán a ’70-es évek legelején<br />
kezdtem, ugyanúgy, mint abban az<br />
időben mindenki, én is futballal indítottam.<br />
Három évig egészen jó ment,<br />
amikor is egy sajnálatos sérülés miatt<br />
fel kellett hagynom a focizással. Miután<br />
a térdemet megműtötték, az orvosok<br />
nem javasolták a labdarúgás<br />
folytatását, így abban kellett hagynom<br />
ezt a sportot. Szerencsére az egyik<br />
legjobb barátom akkor már kézilabdázott,<br />
és látva azt, hogy nekem<br />
mennyire hiányzik a mozgás, a sport,<br />
elcsalt a kézilabdások közé. Igazából<br />
akkor még egy kicsit ódzkodtam az<br />
egésztől, de a mozgásszükségletem<br />
rávitt arra, hogy kipróbáljam ezt a<br />
sportot is, ha másért nem, hát azért, hogy<br />
ne üljek otthon a szabadidőmben tétlenül.<br />
Be kell vallanom, hogy a kezdet kezdetén<br />
abszolút nem ment a játék, nem is éreztem<br />
igazán a sportot. Egészen addig, míg<br />
az egyik délutáni edzőmérkőzésen, az albertirsai<br />
salakos pályán úgy adódott, hogy<br />
az akkori kapusunk nem tudott eljönni a<br />
mérkőzésre, és engem kértek meg, hogy védjem<br />
az albertirsai csapat hálóját. Annyira jó<br />
sikerült ez a beugrás, hogy közel 30 éven<br />
át védtem ezután a helyi kézilabda csapat<br />
kapuját. Ezelőtt három évvel búcsúztattak el<br />
MB II-es játékosként a csapattársaim. Ez, azt<br />
jelentette, hogy sikerült elérni azt a hosszú<br />
ideig dédelgetett álmot, hogy a csapatunk<br />
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
SPORT<br />
SPORTKITÜNTETÉSEK<br />
felkerülhessen az MB II-be, és ott meg is állja<br />
a helyét. Rajtam kívül ez a régiek közül, csak<br />
a Csonka Csabának és a Tiszó Sanyinak, ők<br />
még most is aktív játékosok. Ezt a nagyszerű<br />
eredményt egyébként 4 évvel ezelőtt sikerült<br />
elérnünk, amikor is a megyei bajnokságot<br />
megnyerve felkerülhettünk a magasabb osz-<br />
tályba. Ott szerencsére azóta is a tabella első<br />
4 csapata között szerepelünk folyamatosan,<br />
annak ellenére, hogy a Pest megyei kézilabda<br />
igen erős, nagyon sok jó csapat van, akikkel<br />
állnunk kell a sarat. Azt mindenképpen hozzá<br />
kell tennem, hogy mi úgy tudunk ilyen<br />
teljesítményt elérni, hogy a mérkőzéseinket<br />
nem Albertirsán játsszuk, hiszen a városnak<br />
nincs a szabványoknak megfelelő méretű<br />
pályája. Így aztán akár hazai, akár idegenbeli<br />
mérkőzésről is legyen szó, mi mindig idegenben<br />
játszunk, legtöbbször Cegléden vagy<br />
Dabason. A másik nagy szívfájdalmunk az,<br />
hogy nincs megszervezve az utánpótlás nevelésünk<br />
az általános iskolákban. Ott, amellett,<br />
hogy rendkívül jó atlétika és küzdősport<br />
ATLÉLTIKA<br />
A kiemelkedő eredményeket hozó téli versenyek után áprilisban elkezdődtek<br />
a szabadtéri atlétikai versenyek. Dunakeszin 3 héten keresztül megyei ugró,<br />
dobó versenysorozaton indulhattak atlétáink. Az eredmények most is<br />
magukért beszélnek, hiszen 20 első, 17 második és 5 harmadik helyezést<br />
sikerült elhoznunk. Győzteseink: Vass György 5, Nagy Tamás 4, Ecsedi<br />
Dóra 2, Dinnyés László 2, illetve Mészáros István, Hatejer Roland, Fekete<br />
Árpád, Répási Zoltán, Horváth Katalin, Csatári Ákos és Revák Péter<br />
1-1 arany érmet hozott el. Kiemelkedő eredményeink: Serdülőben Nagy<br />
Tamás súlylökésben (4 kg) 15.96 m, diszkoszvetésben (1 kg) 53.47 m.<br />
Birinszki Csaba diszkoszvetésben (1 kg) 39.57 m. Kolompár Zsolt távolugrásban<br />
571 cm. Az ifjúságiak közül kiemelkedő eredményt ért el Ecsedi<br />
Dóra távolugrásban 493 cm-rel valamint hármasugrásban 1031 cm-rel,<br />
Dinnyés László diszkoszvetésben (1,5 kg) 37.40 m-rel. A juniorok közül<br />
Vass György kalapácsvetésben (6 kg) 42,49 méteres dobásával, valamint<br />
Mészáros István távolugrásban 573 cm-rel ugrásával remekelt.<br />
2006. május<br />
edzők vannak, sajnos senki sem foglalkozik<br />
a kézilabdával, így nálunk általában jelentős<br />
hátránnyal indulnak azok, akik erre a sportra<br />
teszik fel az életüket a városban. Nekem talán<br />
az egyik legboldogabb pillanat az lenne,<br />
amikor valamelyik testnevelő olyan számban<br />
küldené a tehetségeket, hogy szinte már-már<br />
szelektálnom kelljen, melyikük is erősítheti<br />
a csapat utánpótlását.<br />
Ha a most felvázolt tényeket is<br />
figyelembe vesszük, akkor mindenképpen<br />
rendkívüli volt például az<br />
első MB II-es évünk, hiszen csak<br />
orrhossznyival csúsztunk le az első<br />
helyről, egy pontot múlott az, hogy<br />
nem kerültünk fel az NB I-B-be. Azóta<br />
is minden esztendőben a dobogón<br />
tudtunk végezni. Ez az év indult<br />
egy kicsit nehezebben, nagyon<br />
sok sérültünk volt, így lecsúsztunk<br />
egy kicsit az őszi fordulón. Ennek<br />
ellenére én megígértem a csapat<br />
szponzorainak, hogy most is dobogóra<br />
kerülünk. Úgy tűnik a jelenlegi<br />
eredmények alapján, ez sikerülni is<br />
Fotó: Motyovszki Mária<br />
fog, hiszen 19 lejátszott mérkőzés<br />
után a jobb gólaránynak köszönhetően már<br />
a 3. helyen állunk 24 ponttal, megelőzve a<br />
szintén 24 pontos a Láng SK-t. Az előttünk<br />
álló mérkőzések tükrében nem lehetetlen a<br />
kitűzött cél. (A jelenlegi tabella: I. Tököl KSK;<br />
II. Ercsi SE; III. <strong>Albertirsa</strong> TKSC)<br />
Keliger Bernadettel már egy korábbi számunkban<br />
megismerkedhettek. Számara<br />
ez az év több szempontból is elismerést<br />
hozott, hiszen amellett, hogy a legtöbb hazai<br />
és külföldi versenyen dobogós helyen<br />
végzett, legtöbbször elsőként, megkapta a<br />
Magyar Köztársaság Jó Tanuló Jó Sportoló<br />
elismerését is, amely a város számara is<br />
nagy dicsőség.<br />
S. L.<br />
Fotó: Motyovszki Mária
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
2006. május 15<br />
MX3 világbajnoki futam Nyáregyházán<br />
Tíz év kihagyás után, idén újra lesz motokrossz világbajnoki futam<br />
Magyarországon. Az MX3 világbajnokság negyedik fordulóját a nyáregyházi<br />
pályán rendezik május 7-én. Minden rossznak egyszer vége<br />
szakad, csak türelmesen kell várni. A motokrossz világbajnokság<br />
rendezése szempontjából sajnos hosszú - kerek egy évtizedes - volt<br />
ez a várakozási idő. Utoljára 1996. május 19-én, a méltán híres cserénfai<br />
pályán láthattuk a világ legjobbjait, a 125-ös géposztályban. A<br />
2x40 perces futamokból álló versenyt a mára sztárrá nőtt Sebastien<br />
Tortelli nyerte Kawasakival, második Paul Malin, harmadik Frederic<br />
Vialle (mindkettő Yamaha) volt. Pár évvel előtte, 1993-ban, a 250-es<br />
nagymenők felejthetetlen ugratásait láthattuk ugyanitt.<br />
A versenyt akkor (3×25 + 2 kör) a Yamahás Donny Schmit nyerte.<br />
1991-ben olyan sztár is járt itt, mint a ma kilencszeres világbajnok<br />
Stefan Everts, aki akkor még Suzukit hajtott.Aztán 1996<br />
után szépen elcsendesedett minden körülöttünk. A Nyári Pál SE<br />
nyáregyházi területe az utóbbi néhány év alatt hobbymotorozásra<br />
alkalmas földkupacokból profi versenypályává nőtte ki magát. Modern<br />
kiszolgáló-épület, jól karbantartott pálya, és könnyű elérhetőség<br />
jellemzi a létesítményt, mely az M5-ös autópályától néhány percnyi<br />
autóútra található, a 405-ös főút mellett. Az egyre szépülő pályán<br />
tavaly áprilisban 125-ös Junior Eb-t rendeztek, és a magas színvonalú<br />
lebonyolítással felhívták magukra a nemzetközi szövetség<br />
KERESZTREJTVÉNY<br />
Vízszintes: 1. Idézet első sora Bugyi Sándor egyik<br />
szép verséből. 13. Lök. 14. Egyfajta ruhaanyag.<br />
15. Himnuszunk zeneszerzője. 17. Török tiszt.<br />
18. Távolság. 19. Történelmi korszak. 20. Ferrum.<br />
22. Határtalanul gátló! 23. Nátrium. 24.<br />
Parola része! 25. Rét. 27. Német névelő keverve.<br />
28. Pénzt gyűjtenek benne. 29. Földet lazít és<br />
forgat. 31. Vízipipa. 33. Zavart bók! 34. Amerikai<br />
hírügynökség. 36. A Niagara-vízesés eleje! 37.<br />
Zsákmányt szerez. 39. Azonos betűk. 40. Tengeri<br />
hal. 42. Behintő. 44. Tó a Turáni-alföldön. 45.<br />
Bizalmas nénike. 47. Közhasznú Társaság. 48.<br />
Üreg. 49. Húz. 51. Kettőzve: dunántúli város.<br />
52. Juss. 53. SOE. 54. Lószerszám része. 55.<br />
Bán betűi. 57. Végtelen nyak! 59. Latin föld. 60.<br />
Gyorsan fut a ló. 63. Peregrinus. Függőleges: 1.<br />
Népszerű humorista (György). 2. Befejezetlen<br />
iskola! 3. Tőszámnév. 4. Orosz teherautó-márka.<br />
5. Asztácium. 6. Ittrium, kén. 7. Határtalan<br />
házak! 8. Fertőző betegség. 9. Vályú. 10. Kiejtett<br />
betű. 11. Együttes neve, de robbanóanyagé is.<br />
12. Figyelmességből kapott adománya. 13. Teóriában<br />
van! 16. Duna-parti településről származó.<br />
20. Cipész. 21. Elmés, humoros. 25. Szerez<br />
valahonnan. 26. Nem teljesen málé! 27. Régi<br />
űrmérték. 28. Stan párja. 30. A versidézet második,<br />
befejező sora. 32. Szardella. 35. Laza,<br />
omlós. 37. Kevert szene! 38. Trombitahang. 41.<br />
Nemzeti Alaptanterv. 42. Bárium, vanádium.<br />
43. Sikál. 45. Széchenyi István a legnagyobb<br />
… 46. A hűség városa. 48. Ütőhangszer, forró<br />
ritmus. 49. Szász Endre festőművész utolsó<br />
lakhelye. 50. Nátrium, argon. 54. Mázolt. 56.<br />
Az egyik oldal. 58. Rövidített alkalmazott. 59.<br />
1 2 3 4 5<br />
figyelmét. A zsűri elnöke már a helyszínen bejelentette, hogy a<br />
pályát magasabb szintű, akár világbajnoki eseményekre is alkalmasnak<br />
találja, és erről beszámolt a FIM és az UEM felé. Nem kellett<br />
sokáig várni, és a négy pályázó között kihirdették a végeredményt:<br />
az MX3 vb futam rendezési jogát három évre Magyarországnak<br />
ítélték oda. A verseny május 7-i időponttal került be a naptárba,<br />
és ráadásként még egy 125-ös Eb futammal is kiegészítették. A vb<br />
futamon induló magyar versenyzők: Darók Adrián, Déczi Balázs,<br />
Grillmayer Gábor, Sáska Gábor, Rauscher Roland. Az Eb-futamon<br />
induló magyar versenyzők:Borka János, Dilszky Gábor, Hujber<br />
Péter, Soóky Zsolt.<br />
S. L.<br />
13 14<br />
N 6 7 8 9 10 11 12 T<br />
15 16 17 18<br />
19 20 21 22 23<br />
24 25 26 27<br />
30<br />
P<br />
SPORT<br />
28 29<br />
31 32 33<br />
34 35 36 37 38 39<br />
40 41 42 43<br />
44 45 46<br />
47 48 49 50<br />
51 52 53 54<br />
55 56 57 58 59<br />
60 61 62 63<br />
C P<br />
Tokod szomszédja. 61. Néma rab! 62. Óra szélei!<br />
63. Várpalota határai!<br />
A múlt havi rejtvény helyes megfejtése: „A<br />
filmek éppen úgy születnek bennem, mint<br />
költőben a versek.”<br />
N<br />
Gratulálunk a nyerteseknek: Balázs Lászlóné,<br />
Mórizc Zsigmond u. 16. Borgulya Jánosné,<br />
Árpád u. 49. Erdősi Istvánné, Szövetség u. 27.<br />
Hernádi Lászlóné, Ceglédbercel, Turányi Sándor,<br />
Széchenyi u. 53.<br />
Fotó: Motyovszki Mária
16<br />
<strong>Albertirsa</strong>i <strong>Híradó</strong><br />
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK<br />
A Művelődési Ház májusi programja<br />
2. 800 Cipővásár<br />
14-16 00 Véradás<br />
16 00 Diabetes klub<br />
18 00 Sunrider<br />
18 00 MSZP<br />
4. 15 00 Színjátszó csoport<br />
17 00 Dalma Dance<br />
5. 15 00 LÁÉT közgyűlés<br />
18 00 Flash dance<br />
19 00 POLKA közgyűlés<br />
8. 13 00 Nyugdíjas Klub<br />
9. 17 00 Alsó tagozatosak Anyák napi műsora<br />
18 00 Sunrider<br />
11. 15 00 Színjátszó csoport<br />
17 00 Dalma Dance<br />
12. 18 00 Flash dance<br />
22 00 Disco<br />
14. 15 00 Vasutas Nyugdíjas Klub<br />
16. 18 00 Sunrider<br />
18. 15 00 Színjátszó csoport<br />
17 00 Dalma dance<br />
19. 18 00 Flash dance<br />
20. 09 00 Életmód Nap<br />
18 00 Kisebbségi Est<br />
22. 13 00 Nyugdíjas Klub<br />
23. 18 00 Sunrider<br />
25. 09 00 Vásár<br />
15 00 Színjátszó csoport<br />
17 00 Dalma dance<br />
26. 18 00 Flash dance<br />
29. 19 00 Polgárőrök<br />
30. 18 00 Sunrider<br />
ABÉKE <strong>hó</strong>nap jeles napjai: május 1. a Munka ünnepe, május<br />
4. a Tűzoltók napja, május 8. Anyák napja, május 9. Békenap, a<br />
Vöröskereszt napja, Madarak – fák Napja, május 12. Ápolónők napja,<br />
május 15. Családok napja, Hősök napja, május 17. Távközlési<br />
nap, május 18. Múzeumi Világnap, május 21. Magyar Honvédnap,<br />
május 28. Gyereknap.<br />
ÁPRILISBAN ELHUNYTAK<br />
Fazekas Mátyásné 76 éves Irsay K. u. 15.<br />
Stefkovics Mihályné 83 éves Szeretetotthon<br />
Csontos Józsefné 78 éves Temető u. 30.<br />
Murár Józsefné 69 éves Szeretetotthon<br />
Petró Ferenc Lászlóné 48 éves I. Homokrész 34.<br />
Rózsás István 54 éves Mező u. 7.<br />
Cselovszki Pálné 90 éves Pesti út 126.<br />
Gyursó Pál 71 éves Kinizsi u. 10.<br />
Dudás Ferencné 92 éves Bocskai u.<br />
Zádori Tibor 84 éves II. Homokrész 105.<br />
Simó László 66 éves Kolozsvári u. 32.<br />
Zátrok Károly 91 éves Hunyadi u. 9/3.<br />
Marsai Jánosné 70 éves Hunyadi u. 91.<br />
Hrobár Mihály 99 éves Béke u. 25.<br />
Horváth Zsigmondné 84 éves Gróf Széchenyi u. 47.<br />
2006. május<br />
Háziorvosok ügyeleti beosztása 2006. május<br />
Ügyelet címe, telefonszáma: <strong>Albertirsa</strong>, Vasút u. 4. (53) 370-552<br />
Ellátási terület, illetve település neve: <strong>Albertirsa</strong>, Dánszentmiklós, Mikebuda<br />
1. Dr. Babinszky Eleonóra<br />
2. Dr. Zolnyan Erzsébet<br />
3. Dr. Makkos Gyula<br />
4. Dr. Dezsőfi Ferenc<br />
5. Dr. Pécsi Angéla<br />
6. Dr. Pécsi Angéla<br />
7. Dr. Dezsőfi Ferenc<br />
8. Dr. Galiger Zoltán<br />
9. Dr. Kis Ferenc<br />
10. Dr. Hajdúhegyi Ágnes<br />
11. Dr. Dezsőfi Ferenc<br />
12. Dr. Pécsi Angéla<br />
13. Dr. Tajti Géza<br />
14. Dr. Makkos Gyula<br />
15. Dr. Galiger Zoltán<br />
16. Dr. Pécsi Angéla<br />
Az Albertirsán működő gyógyszertárak<br />
ügyeleti nyitva tartása MÁJUS <strong>hó</strong>napban<br />
A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik:<br />
Május 01. „IRSA” Gyógyszertár<br />
Május 06-07. „IRSA” Gyógyszertár<br />
Május 13-14. „REMÉNY” Gyógyszertár<br />
Május 20-21. „IRSA” Gyógyszertár<br />
Május 27-28. „REMÉNY” Gyógyszertár<br />
Az <strong>Albertirsa</strong>i<br />
<strong>Híradó</strong><br />
szerkesztősége<br />
minden <strong>hó</strong>nap<br />
első keddjén,<br />
17-18 óráig<br />
fogadóórát,<br />
18 órától<br />
szerkesztő<br />
bizottsági<br />
gyűlést tart<br />
a<br />
Műv. Házban<br />
17. Dr. Oszvald Gyula<br />
18. Dr. Dezsőfi Ferenc<br />
19. Dr. Babinszky Eleonóra<br />
20. Dr. Varga Krisztina<br />
21. Dr. Varga Krisztina<br />
22. Dr. Török Karolina<br />
23. Dr. Kis Ferenc<br />
24. Dr. Oszvald Gyula<br />
25. Dr. Dezsőfi Ferenc<br />
26. Dr. Babinszky Eleonóra<br />
27. Dr. Dezsőfi Ferenc<br />
28. Dr. Makkos Gyula<br />
29. Dr. Török Karolina<br />
30. Dr. Zolnyan Erzsébet<br />
31. Dr. Hajdúhegyi Ágnes<br />
ÁPRILISBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK<br />
Nakladál János és Motyovszki Éva<br />
ÁPRILISBAN SZÜLETTEK<br />
Danyi Gábor és Lehoczki Katalin Janka<br />
Molnár László és Gilan Krisztina Dominik<br />
Petró István és Verók Zsuzsanna Ádám<br />
Dósa Albert és Janics Tímea Benedek<br />
Zsótér András és Rózsa Viola András Dániel<br />
Stummer András és Kürtösi Katalin Benjamin<br />
Hardi Zsolt és Prumek Zsuzsanna Viktória<br />
Fazekas András és Mag Ildikó Julianna<br />
Ébert Árpád és Kormos Zsuzsanna Henrietta nevû gyermeke<br />
<strong>Albertirsa</strong>i<br />
HÍRADÓ<br />
<strong>Albertirsa</strong> Város Önkormányzati<br />
Képviselõ-testületének kiadványa<br />
Felelős kiadó:<br />
<strong>Albertirsa</strong> Város Önkormányzata<br />
Szerkeszti a szerkesztõbizottság<br />
Felelõs szerkesztõ:<br />
Solymosi László<br />
Szerkesztõség:<br />
<strong>Albertirsa</strong>, Pesti út 85. Tel.: 370-713<br />
Megjelenik 1400 példányban<br />
CSATORNA U. 8. (06-30) 9633-487, (53) 313-565
Change language